Nem lesz "wellness"    >>


      Közmeghallgatás avagy népszínmű?      



2001. 11. 05.,  Közmeghallgatás a strandfejlesztésről
(Jegyzőkönyv kivonat)



Bódiné Rábai Zita kérdése, hogy közmeghallgatás a mai ülés? Mit jelent a helyben szokásos mód?

Dr. Szinay József elmondta, hogy közmeghallgatás a mai ülés. Ismertette a közmeghallgatás meghirdetésének szabályait.

Bódiné Rábai Zita szerint úgy kellett volna meghirdetni a közmeghallgatást, hogy többen jöjjenek el. Szabad ekkora hitel felvételét vállalni a városnak? Amennyiben ekkora a hitelfelvétel kockázata, akkor ne vegyenek fel, hanem kisebb volumenű legyen a beruházás. Véleménye szerint jelenleg nulla ponton áll a döntés. Azt kérte, hogy más jellegű beruházásról kezdjenek el gondolkodni. Vegyék figyelembe az itt élők igényeit.



A melegvizű strand fejlesztéséről       


K Ö Z M E G H A L L G A T Á S
K I P I P Á L V A



November 5-én este hat órától közmeghallgatást tartott a polgármester a melegvizű strand fejlesztéséről. Magáról az eseményről mindössze 5 nappal korábban, az október 30-ai testületi ülésen döntöttek a képviselők. Az ülés után négynapos ünnep következett - ez idő alatt kellett volna összehívni a több mint tizenhatezres lélekszámú város lakosságát, hogy elmondhassák véleményüket a témáról. Az eredmény siralmas volt: a közmeghallgatáson alig 20-30 érdeklődő jelent meg.

A tizenhét tagú testületnek épphogy kétharmada tartotta kötelességének, hogy meghallgassa a lakosság véleményét. Ez annál inkább szembetűnő, mert az október 17-ére lakossági fórumként meghirdetett, ám testületi ülésként megtartott összejövetelről is hiányzott hét képviselő.

A fentebb felsorolt tények együttesen azt sugallják, hogy egy olyan nagy jelentőségű döntés, mint a melegvizű strand fejlesztése során a képviselő-testület vagy annak bizonyos tagjai

nem tartanak igényt

a város lakosságának véleményére. Ez a kritika többek által megfogalmazódott a kvázi-közmeghallgatás során. Volt, aki kifejezte: nem igaz, hogy ne lehessen egy közmeghallgatást úgy megszervezni, hogy részt vegyenek rajta a lakosok. Ehhez azonban nem elég az esemény előtt három nappal egy-két plakátot kihelyezni, hanem ennél sokkal hatékonyabban kellene beharangozni. A megszólalók véleménye szinte egységes volt:

nem kellenek megalomán tervek,

amelyek megvalósításához eladósodik a város. A legutolsó testületi döntés értelmében ugyanis a képviselők két lehetőség közül döntenek majd: az egyik szerint a gázközmű vagyon 350 millió forintja mellé másik 300 millió forintot hitelként vesz fel a város, így áll össze a 650 millió forintos állami támogatáshoz szükséges önrész. A hitelfelvétel feltétele azonban, hogy jelzáloggal terheljenek meg 500 millió forintnyi ingatlant. Ilyen ingatlana nincs a városnak (korábban a Szakács-kert vetődött fel lehetséges elzálogosítandó területként, de ennek az értéke alig a fele a szükségesnek).

Elúszni látszik tehát a lehetőség,

hogy a város megpályázzon a Széchenyi tervből 650 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást. Pedig talán lehetett volna megfelelő előkészületekkel megfelelő konstrukciót találni, ám a pályázat előkészítésére létrehozott munkacsoport leginkább azzal foglalatoskodott, hogy a részvénytársaság létrehozásának mikéntjét kidolgozza. Más alternatíva fel sem vetődött: a munkacsoport vezetője, Ilyés Gizella alpolgármester a közmeghallgatáson kijelentette: vagy ezzel a tervvel pályázunk, vagy sehogy.

Pedig van más lehetőség: a fele összegű beruházás. Ehhez felhasználná a város a

gázközmű vagyon egy részét

(250-300 millió forint) és ugyanekkora összegre nyújtana be pályázatot a gazdasági minisztériumhoz. Ez esetben nem lenne a jelenlegi strand helyén hagymakupolás fitness-wellness élményfürdő, ám lennének kulturált öltözők, a jelenleginél talán nagyobb méretű úszómedence, esetleg télen fedett medencék - a konkrét terveket még ki kell dolgozni.

Felvetődik a kérdés: vajon a lakosság jelentős része egyetért-e a gázközmű vagyon e célra történő felhasználásával?

Mindenképpen ki kell kérni a gödiek véleményét, ám két tény megfontolandó: az egyik, hogy a strand mindenképpen fejlesztésre szorul, és egy kulturált, kisvárosias jellegű fürdő egy csöndes idegenforgalom alapja lehet. A másik: korábban tapasztalt jelek szerint a gázközmű vagyont némely képviselők egyéni kampánycélra kívánták felhasználni, azaz most, a választási ciklus végén járdákat, utakat építeni belőle a saját körzetünkben, hogy a választásokon legyen mit felmutatniuk. Az ilyen, teljesen ellenőrizetlen és szétforgácsolt felhasználás helyett talán megfontolandó, hogy egy összegben, egy maradandó fejlesztés alapját képezhesse.

Bódi Zita



A MIÉP gödi szervezete elnökségének állásfoglalása

A melegvizű strand fejlesztéséről
 

A MIÉP gödi szervezete elnökségének véleménye szerint a melegvizű strandot fejleszteni kell.

Egyetértünk azzal a szándékkal, hogy városunk ehhez a jelentős összegű fejlesztéshez igénybe vegye a Széchenyi terv turizmusfejlesztési programján belül, a termálfürdők fejlesztésére kiírt pályázat által elnyerhető támogatást.

Támogatjuk az önkormányzati képviselőtestület minden olyan szándékát, törekvését, amely azt a célt szolgálja, hogy városunk egy minden igényt kielégítő strandot mondhasson magáénak, amely színvonalas kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújt az itt élőknek, valamint a remélhetőleg egyre nagyobb számban Gödre látogató bel- és külföldi turistáknak. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy tőkeigényes beruházás, amely szükségessé teszi a magánvállalkozók bevonását, és örömmel fogadjuk, ha a magántőke helybéli, tőkeerős befektetőktől származik. Továbbá támogatjuk a városvezetők azon törekvését, hogy a termálvíz adta lehetőséget kihasználva plusz bevételhez juttassák a város kincstárát.

Mindezek mellett azonban fel kell hívnunk a Tisztelt Képviselőtestület, valamint a gödi polgárok figyelmét a konkrét fejlesztési elképzelésekben rejlő veszélyek lehetőségére.

A Széchenyi program kiemelten támogatja a gyógyfürdők, valamint az úgynevezett élménystrandok létrehozását. A Göd által a pályázatra benyújtandó megvalósíthatósági tanulmány ennek szellemében egy "3 generációs termál- és élményfürdő, wellness-fitness élménykomplexum" létrehozását tűzte ki célul. A projekt alapgondolata: "A létesítmény célja az, hogy a vendég kipihenten és élményektől felfrissülve távozzon."

Egyetértünk-e ezzel a céllal?

Le kell szögeznünk, hogy nem. A projekt valódi szellemiségéről árulkodik, hogy a tanulmány készítői által megálmodott fürdő alkalmazottai között mindössze 3 úszómestert, ellenben 10 masszőrt kíván foglalkoztatni, ami egyértelmű jelzés arra, hogy az élményelemek mögött a sport célú hasznosítás teljes egészében háttérbe szorul. Ez ellen kifejezetten tiltakozunk: véleményünk szerint a strand fejlesztésének céljai között kiemelten szerepelnie kell a tömegsport igények kiszolgálásának. Legyen lehetőségük a Gödön élő gyerekeknek és felnőtteknek állandó úszásoktatás és más, strandhoz kapcsolódó sportok igénybevételére - itt említjük meg, hogy alakulófélben van a vízilabda szakosztály, amelynek edzéseire augusztus óta naponta 50, 8-16 év közötti gyerek jár nagy lelkesedéssel. Ez is jelzi, mekkora az itt élők igénye a sportolási lehetőségek iránt.

Göd városa a tanulmány elfogadásával 1 md 300 millió forintos beruházást vállalna magára, amelyből szerencsés esetben - a pályázat elfogadásával - a kormány a felét, azaz 650 millió forintot biztosít. Hatalmas összeg, egy kisváros életében valódi nagyberuházás. Ehhez képest a jelenlegi, 925 m2-nyi vízfelület mindössze alig egyharmadával növekedne, összesen 1260 m2-nyire. Elhelyezésre kerülne viszont számos "élményelem", úgymint pezsgőágy, ülő- és állómasszázs, gyermekmedence, csőcsúszda egy 50 m2-es fogadómedencével, sodrófolyosó, buzgárok, nyakzuhany.

Az úszómedence mérete jelenleg 21x16-os, ez 25x12 m-esre módosulna. Egy sportcélokra is hasznosítható úszómedence minimális hosszmérete 50 méter kellene hogy legyen.

Nem értünk egyet azzal, hogy az élményelemek javára a sportcélú hasznosítás háttérbe szoruljon.

Azért sem támogatjuk ezt a fajta elképzelést, mert meggyőződésünk, hogy legfeljebb rövidtávon jelentene bevételi lehetőséget a város számára, az újdonság erejénél fogva. Ám mint tudjuk, minden csoda három napig tart, a fitness-wellness élményfürdők divatja is hamar leáldozik, s akkor a városlakók egy üresen tátongó stranddal nézhetnek majd szembe. Ezzel annál is inkább számolnunk kell, mert a terv hangsúlyos része a belépőjegyek árának többszörösére emelése (felnőtteknek mintegy 1600, gyermekeknek 800 Ft. körüli napijegy). A gödiek többsége ennyi pénzért nyilvánvalóan nem fogja tudni rendszeresen igénybe venni a fürdőt.

Előrelátó városvezetőknek számolniuk kell azzal is, hogy minden jel szerint egy világméretű gazdasági válság küszöbén állunk, s ha a Széchenyi terv ide vonatkozó programját más települések is hozzánk hasonlóan értelmezik, akkor félő, hogy néhány éven belül az ezer üres fürdő országa leszünk.

A tanulmányból kiderül, hogy annak szerzői kísérletet tettek arra, hogy a strandfejlesztést egy komplex városi turizmusfejlesztési programba ágyazzák.

Ez azonban nem sikerült, s éppen ez a terv leggyengébb pontja. Ám nem a tervezők hibájából, hanem a városvezetés koncepciótlansága, a "rövid távon nagy nyereség" elvű gyakorlata miatt.

A termálvízkincsre valóban lehet idegenforgalmat építeni, ám a vendégeket nem lehet csupán néhány nyakzuhannyal, buzgárral tartósan Gödre csábítani. A strandfejlesztésnek illeszkednie kell Göd egyéb természeti kincseinek turisztikai célú hasznosításához, az ehhez kapcsolódó idegenforgalmi kínálat és infrastruktúra komplex, egyirányú, egységes fejlesztéséhez. Összességében illeszkednie kell a várossá válásunk során megfogalmazott célokhoz, miszerint Göd virágzó üdülővárossá válhat, amelyben számos magánvállalkozó (panzió- és étteremtulajdonosok, ajándékkészítők és -árusok, kéz- és iparművesek stb.) megtalálhatja egyéni boldogulását.

A helyi tapasztalatok ismeretében sajnos sokunkban felmerül a gyanú, hogy a strandfejlesztés hátterében valójában csupán egyéni anyagi érdekek húzódnak meg s a cél mindössze a pályázati pénz (650 millió forint) felvétele és a befektetett összeg mihamarabbi visszaforgatása. Erre utal a pályázati anyag elkapkodott, véleményünk szerint felületes és a helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó elkészítése, az, hogy a városvezetés saját elképzelését egy manipulatív kérdőívvel nyert lakossági véleménnyel kívánja alátámasztani, valamint hogy maga a terv nem hosszú távú, biztonságos működést, hanem gyors megtérülést, hasznot feltételez (a befektetőknek azt ígéri, 6 év alatt visszakapják a pénzüket).

A MIÉP gödi szervezete kéri a Tisztelt Képviselő Urakat és Hölgyeket, hogy ne legyenek pártfogói ilyen, a közösség céljaival ellentétes törekvéseknek, hanem - választott képviselőink lévén - megalapozott döntésükkel valóban a strand, ezzel együtt a város jövőbeni fejlődését, valamennyi polgárának gyarapodását szolgálják.

Göd, 2001. október 17.

A MIÉP gödi szervezetének elnöksége:

Bódi Zita
Lázár Dénes
Bali Péter


      A thermál strand meghiúsult privatizációja  [hanganyag, 170 KB]     



A Gödi Szervezethez | Az országos honlapra | Újságunk
Vissza a nyitólapra | Vissza az előző lapra

Levél a honlap szerkesztőjéhez