Kérdések

Válaszok

Szegedi Sándor Polgármester részére
Polgármesteri Hivatal
Göd

Tisztelt Polgármester Úr!

Göd Város Önkormányzat
Polgármesterétől
2131 Göd, Pesti út 81.
Tel.: 27 345-300

Iktatószám: 2424-3/2001

Bódiné Rábai Zita
Bertáné Tarjányi Judit
Guba Ferenc
Holló Péter
Nagy László
Ráth Tamás
Szőke Krisztina részére

Tisztelt Asszonyom, Uram!

A képviselő-testület március 20-án tartotta a törvény által előírt kötelező éves közmeghallgatást.

E levél aláírói valamennyien kérdést intéztünk Önhöz, illetve a testület tagjaihoz. Kérdéseink egy részére több mint 30 nap elteltével sem kaptunk választ, vagy olyan válasz érkezett, amelyet nem tudunk elfogadni. Ezért most írásban megismételjük kérdéseinket, egyben kérjük Polgármester urat, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy kérdéseinkre válasz érkezzen, mégpedig elfogadható.

Továbbá:

1. Nehezményezzük, hogy a testület nem biztosított megfelelő helyet a közmeghallgatás megtartására. A Hivatal nagyterme szűkösnek bizonyult, a hozzászólni kívánók közül többen be sem fértek, csak a folyosói beszélgetések alapján kísérhették figyelemmel az ülést. Kérjük, hogy a legközelebbi közmeghallgatást megfelelő nagyságú helyiségben szíveskedjen összehívni.

l. Levelük 1. sz. pontjával kapcsolatosan köszönjük észrevételüket. A közmeghallgatások során a korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kb. 70 vendég befogadására alkalmas nagyteremben valamennyi érdeklődő számára helyet tudunk biztosítani. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a lakosság érdeklődése az utóbbi időszakban megnövekedett az önkormányzat munkájával kapcsolatosan, ezért a következő ilyen fórumot lehetőség szerint nagyobb helyiségben rendezzük meg.

2. Nehezményezzük, hogy a kérdések elmondására nem állt elegendő idő a rendelkezésünkre. A testületi ülés szünetébe iktatva került megtartásra, így többeknek arra sem jutott lehetősége, hogy megfelelően kifejtsék érveiket, illetve, hogy egyáltalán feltehessék a kérdésüket. Kérjük, hogy a soron következő közmeghallgatáson elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy valamennyi szólni kívánó szóhoz jusson.

2. A 2001. március 20-i közmeghallgatást nem a testületi ülés szünetében tartotta a képviselő-testület, hanem 18 órai kezdettel a testületi ülés folytatásaként.

3. Visszatetszőnek és elfogadhatatlannak tartjuk azt, ha egy képviselő a közmeghallgatáson teszi fel a körzetét érintő kérdéseket, ezáltal elvéve az időt a "civil" hozzászólóktól, akiknek más alkalmuk nincsen arra, hogy a nyilvánosság előtt intézzenek kérdést a Polgármester úrhoz és a testület tagjaihoz. Kérjük Polgármester urat, továbbítsa e véleményünket a képviselőtársainak, hogy ez legközelebb ne fordulhasson elő.

3. A hármas pontban megfogalmazott észrevételt továbbítjuk a képviselő-testület tagjai felé.

4. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Polgármesteri Hivatal több írásos válaszát egyazon iktatószámon (1999/2001) küldte ki különböző címzettek részére (pl. Szőke Krisztina, Holló Péter, Guba Ferenc), illetve iktatószám nélkül is érkezett levél (Ilyés Gizella Alpolgármester asszonytól). Kérjük Tisztelt Polgármester urat, hogy mivel ez a probléma nem egyedi, vizsgálja felül a Hivatal iktatási fegyelmét.

4. A 2001. március 20-i közmeghallgatást követően Dr. Szinay József jegyző levelében felkérte a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit, a közmeghallgatáson elhangzott fontosabb kérdésekre a szóbeli válaszokon kívül írásban is adjanak tájékoztatást. Az iktatás szabályai szerint lehetőség van az azonos témakörbe tartozó ügyiratok - ez esetben ez a téma a 2001. március 20-i közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre adandó válasz - egy gyűjtőszámon történő iktatására.

Az alábbiakban megismételjük azokat a kérdéseket, amelyekre nem kaptunk választ, vagy a kapott választ nem tartjuk elfogadhatónak.

1. Bódiné Rábai Zita (Göd, Rózsa u. 33.): A Pólus Pallace Kft. jogtalanul bérli (bérleti díj fizetése nélkül) a 6603. hrsz.-ú, tévesen helyi védettség alá vont területet. Milyen intézkedéseket kíván tenni Polgármester úr annak érdekében, hogy ez a terület visszakerüljön az önkormányzat használatába? Polgármester úr írásban ígért választ, a 30 nap leteltével a kérdező szóban is kérte a választ, ami a mai napig nem érkezett meg. Ezúton kérjük, hogy válaszoljon a feltett kérdésre.

Azokra a kérdéseikre, melyekre adott választ nem találták elfogadhatónak, az alábbiakban nyújtunk tájékoztatást:

l. Az 1. pontban feltett kérdésre, tekintettel a kérdés jelentőségére, külön levélben adunk választ.

(Dr. Garabon Sándor jogtanácsos tájékoztatója)
(Szegedi Sándor polgármester külön válaszlevele)

2. Bódiné Rábai Zita, valamint Bertáné Tarjányi Judit (Göd, Pázmány P. u. 24.): milyen munkát végzett ezidáig a melegvízű strand fejlesztésére alakult ad hoc bizottság, munkájukról készült-e jegyzőkönyv, ha igen, mikor és hol tekinthető meg?
Az írásos válasz (1810/2001. iktatószámon) szerint a munkacsoport tevékenysége a TKB-n elhangzó javaslatok és előterjesztések formájában kap nyilvánosságot. Mivel a TKB ülésein erre - a munkacsoport munkájára - utaló előterjesztéssel vagy javaslattal nem találkoztunk, kérjük, tájékoztassanak bennünket a bizottság eddigi munkájáról.

2. A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság több alkalommal is tárgyalt a melevízű strand fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről, pl. 2001. január 15-én 1. sz. napirendi pont: Melegvízű strand fejlesztése. 2001. III. 05.: Tájékoztató a melegvízű strand fejlesztési tervezéséhez beérkezett pályázatokról. 2001. VI. 05. 2. sz. napirendi pont: Gyógycentrum létrehozása. Fenti ülések jegyzőkönyvei megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal titkárságán.

3. Bódiné Rábai Zita: biztosítja-e az önkormányzat a lakosságszám növekedése esetén szükséges intézményi területet? Miért nem tartja be az önkormányzat a településszerkezeti tervben foglaltakat, vagy ha az betarthatatlan, miért nem készít újat?
Az Alpolgármester asszony válasza nem elfogadható, mert az a terület, amelyre válaszlevelében hivatkozik mint intézményi területre, valójában magánterület (Lengyel György tulajdona). A kérdés második felére pedig nem kaptunk választ.

3. Az önkormányzat betartja az Általános és a Részletes Rendezési Tervben foglaltakat, amennyiben indokolt, a rendeleteket módosítja. Az önkormányzat gazdálkodása során - mint ahogyan azt az elmúlt időszak is alátámasztja ­ nemcsak értékesít, hanem vásárol is ingatlanokat, ezért egy esetleges intézményfejlesztésnek nem akadálya az, hogy a terület magántulajdonban van, ez a terület a rendezési terv szerint csak intézményterület kialakítására, létesítésére hasznosítható.

4. Nagy László (Kossuth u. 35.): Mikor és hogyan kívánja rendezni az önkormányzat a Duna-parti sétányt? Mit kíván tenni a Holtág megmentéséért?

4. A Duna-parti sétány felújítására kiviteli terv készült, engedélyezése folyamatban van. Az engedélyt Dunakeszi Önkormányzata adja ki. Ezt követően kerül sor a kivitelezésre anyagi lehetőségeink függvényében több ütemben.

5. Nagy László: Hány pályázatot adott be az önkormányzat az elmúlt évben, mire, mennyi pénzt sikerült íly módon elnyernie és azt mire fordította?

5. Az elmúlt évben az önkormányzat 35 pályázatot nyújtott be, melyből 17 pályázatot elnyertünk: - a tornacsarnok tervezésére, - tájseb tervezésre, ­ Feneketlen-tó rehabilitációjára, - Jávorka S. utca végének felújítására, - a melegvízű strand megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, - ifjúsági táborhely kialakítására, - könyvtár állomány gyarapítására, - oktatási intézmények eszközfejlesztésére, - közművelődési intézmények fejlesztésére és a millenniumi programok lebonyolítására. A pályázatok készítésének mértékét . meghatározza az az előírás, mely szerint a saját erőt letétbe kell helyezni, más célra nem használható. Az önkormányzat anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy ennél több pályázat készüljön.

6. Guba Ferenc (Áldás u. 6/a): Kérdésére azt a választ kapta írásban, hogy aszfaltút nem lesz, mert nincs rá pénz, hacsak nem nyer el az önkormányzat e témában valamilyen pályázatot. Arra a levél nem tér ki, ezért itt kérdezzük: pályázott-e egyáltalán az önkormányzat aszfaltozott utak építésére? Milyen konkrét lépéseket tesz az úthálózat javítására, fejlesztésére? Mi a koncepció az anyagi források biztosítására?
Milyen előírások vannak a közvilágításra vonatkozóan? Kívánja-e az önkormányzat fejleszteni a város közvilágítását, ha igen, hol és milyen módon?

6. Aszfaltutak építésére rendszeresen pályázunk, formai hibát a bírálók a pályázatban nem találtak, de rajtunk kívül álló okok miatt nem sikerült nyernünk. Pénzügyi helyzetre tekintettel az Önkormányzat nem tudja az utak építését 100 %-ban finanszírozni. Az utak, földutak javítása az éves kereten belül folyik, eddig ebben az évben 28 út kátyuzása, padkajavítása történt meg, folyamatban van további 30 úton kőszórásos javítás. Lakossági saját erő bevonásával lehetne ezen az állapoton javítani, amennyiben erre van igény és szándék.
A közvilágítás korszerűsítésére az önkormányzat több pályázó közül megbízza az ELMŰ-t és a vele induló lámpagyártó Tungsram-Schréder Kft-t, a beruházás finanszírozása az áramdíj megtakarításából történik, 10 éves törlesztéssel. A nyertes pályázó lámpatestek felszerelését is vállalja, a képviselőket kértük meg, határozzák meg ezek helyét.

7. Bertáné Tarjányi Judit: az ifjúsági tábor hasznosítására alakult munkabizottságban ki képviseli a környezetvédelmi szempontokat?

7. A környezetvédelmi szempontokat természetesen a munkacsoport valamennyi tagja szem előtt tartotta akkor, amikor a jelenleg tárgyalás alatt lévő tervet elkészítette. Véleményünk szerint erre külön garanciát is jelent Küllős Józsefné személye, aki korábban kifejtett tevékenységével, gyakorlatával többször is bizonyította, hogy elsődleges szempontnak tekinti a környezeti értékek védelmét, megóvását.

8. Bertáné Tarjányi Judit: Miért nem jelzik a testületi, valamint a bizottsági tagok, ha valamely kérdésben érintettek? Konkrétan: törvénysértő, hogy az ifjúsági tábor hasznosítására alakult munkacsoport egyik tagja is szavazhatott az ülésen feltett kérdésekben, holott személyesen érintett.

8. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 14. § (2) bekezdése szerint: "A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt."
A képviselő-testület széles hatásköréből következik, hogy a testület olyan egyedi ügyekben is dönt, amely valamely tagját, vagy annak közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti. Nem általános érvényű döntésről van tehát szó, mint például rendezési terv elfogadása, vagy egy terület hasznosítására vonatkozó javaslat tárgyalása, hanem egyedi ügyben való döntéshozatalról, mint például az adott képviselő kinevezése, vagy számára támogatás, szociális segély odaítélése. Fentiek alapján tehát az ifjúsági tábor hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalában nincsen tudomásunk arról, hogy bármely képviselő személyesen érintett lenne - pl. a képviselő vagy hozzátartozója tagja lenne azon jogi személyeknek, amelyekkel az önkormányzat tárgyalásokat folytat bérleti szerződés megkötésével kapcsolatosan.
Amennyiben ilyen személyes érintettség felmerül, a képviselőt az ügy szavazása előtt bejelentési kötelezettség terheli. A személyes érintettség bejelentése a képviselőnek törvényi kötelezettsége. A bejelentés elmulasztásához azonban a jogalkotó nem fűz jogkövetkezményeket, nem szankcionálja a kötelezettségszegést. A mulasztásnak a döntés érvényességére sincs kihatása; mivel ebből a szempontból sincs jogkövetkezménye. A kizárási ok fennállása, illetve ennek bejelentése még nem teszi eleve kizárttá a képviselőt a szavazásból. A kizárás eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tarozik.

9. Bertáné Tarjányi Judit: A hivatal számos alkalommal nem válaszol a beérkező levelekre, illetve iktatószám nélküli levelek kerülnek ki. Intézkedést kér az iktatási fegyelem felülvizsgálatára.

9. A Polgármesteri Hivatalban évente mintegy 20 ezer ügyirat kezelésére, megválaszolására és iktatására kerül sor. Átlagosan naponta 80 ügy elintézésére kerül sor, amely magában foglalja az ügy érdemi előkészítését, az írásos megfogalmazást, a levéltervezet elkészítését és iktatását is. A Polgármesteri Hivatal ügyiratkezelése többek között a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról szóló 38/1998. (IX.04.) sz. BM rendelet és az e tárgyban alkotott önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint történik. A rendelet 4. §-a alapján a helyi önkormányzathoz érkezett valamennyi küldeményt az e feladattal megbízott személy bonthatja fel és látja el érkeztető bélyegzővel. Felbontás nélkül kell továbbítani a névre szóló, magánjellegű, sk. felbontásra szóló leveleket. Amennyiben a hivatalba ilyen levél érkezik - pl. valamelyik képviselő nevére szól, ezt felbontás és iktatás nélkül kell továbbítani a címzett részére. A felbontásra jogosult címzett ezt követően eldönti, hogy magánjellegű küldeményt tartalmazó iratról van szó, vagy olyan hivatalos iratról, melynek iktatása szükséges. Ugyancsak iktatni kell a Polgármesteri Hivatal által kiküldött iratokat. Mivel Önök - ahogyan ezt a közmeghallgatáson szóban is jelezték - azt tapasztalták, hogy előfordult olyan eset, amikor a Polgármesteri Hivatal által kiküldött irat nem került iktatásra, ezen észrevételt - melynek jelzését köszönjük - továbbítottuk valamennyi munkatársunk felé.

10. Holló Péter (Turista u. 18.): Rendelkezik-e Göd városfejlesztési koncepcióval?
Írásos válaszukat megköszönve és a közmeghallgatáson felajánlott lehetőséget kihasználva, az 1995-ös érvényben lévő ÁRT személyes megtekintése, valamint az írásos válasz alapján kérdezi:
-- Mikor és milyen módon kerültek a koncepcióba az újonnan kialakításra kerülő lakóparkok, valamint a Samsung épülő üzeme?
-- Összeegyeztethetőek-e ezek az eredeti koncepcióval és a Polgármester úr által a közmeghallgatáson a fenti kérdésre adott válasszal, mely szerint Göd kertváros és üdülő jellegű település kíván maradni?

10. E pontban megfogalmazott kérdésre a válaszunk röviden igen.

11. Ráth Tamás (Tóth Á. u. 25/a): Milyen lépéseket tett vagy kíván tenni az önkormányzat az illegális szemétlerakók megszüntetésére?

11. Rendkívül fontosnak tartjuk a település környezetvédelmének erősítését, többek között az illegális szemétlerakók megszüntetését. E téma jelentőségét mutatja nemcsak a közmeghallgatáson Ráth Tamás úr által feltett kérdés, hanem az is, hogy ugyanez a téma felmerült a közterület-felügyelet beszámolójának testületi tárgyalása során a képviselői oldalról is. Szőke Mihály a közterület-felügyelet vezetője a képviselő kérdésére válaszolva elmondta, a közterület-felügyelet a Gödi Rendőrséggel és a Polgárőrséggel együttműködve szeretné megszüntetni az illegális szemétlerakóhelyeket. Mivel a város területe igen nagy, így csak a közterület-felügyelet munkarendjének átszervezésével, valamint a mezőőr bevonásával lehet az elképzeléseket megvalósítani. Ugyanakkor számítunk a lakosság közreműködésére is. Intézkedési terv alapján hétvégi napokon is ellenőrzésekre kerül a jövőben sor, a szabálysértőkkel szemben pedig szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Köszönjük Ráth úr észrevételét, amellyel megerősítette a képviselők e témára irányuló figyelmét.

12. Szőke Krisztina (Alkotmány u. 6.): Milyen konkrét lépéseket tesz az önkormányzat a vízelvezető árkok kialakítása, kialakíttatása, valamint azok állagának megőrzése érdekében? Ellenőrzik-e a vízelvezető árkok meglétét és megfelelő állapotát? Történt-e az elmúlt egy évben intézkedés azért, mert nem lett kialakítva valahol árok, vagy nem megfelelő annak az állapota?

12. A vízelvezető rendszer felújítása több ütemben történik. Elsőként az 1999. évi belvízhelyzet szerinti legnagyobb problémát mutató területen történt a vízelvezető rendszer átépítése, felújítása, karbantartása, illetve a befogadó rendszer építése (pld. Sellő utcai csapadékcsatorna és átemelő, Ilka-patak meder rendezés, Pesti út-Pannónia út belvízelvezető rendszer, Rákóczi úton átereszek átépítése.) A közterület-felügyelők rendszeresen intézkednek a Településgazdálkodási iroda felszólítására az ingatlan tulajdonosok felé az árkok karbantartására, számos esetben került sor bírság kiszabására, de nagyon sok helyen az emberek ennek ellenére sem törődnek az ingatlanuk előtti közterülettel, áteresszel, árkokkal, járdával. Rendszeresen feltöltik az árkokat, ezzel a magasabban fekvő terület felől a mélypontokon megáll a víz. Az önkormányzatnak nincsen arra pénze, hogy ezeket a feltöltött árkokat renszeresen újra ásassa, e probléma megoldásában a lakosság közreműködése a környezetünkkel kapcsolatos szemléletváltása szükséges.

13. Szőke Krisztina: a Petőfi utcában nagy gondot okoz a gyorshajtás, kérte az utca egyirányúsítását. Grúber Péter válasza szerint a KRESZ ezt nem teszi lehetővé. Kérjük ennek felülvizsgálatát, ugyanis tudomásunk szerint a KRESZ ezt érintő szakasza megváltozott.

13. A Petőfi utca része a regionális kerékpárútnak, egyirányúsítása nem lehetséges.

14. Szőke Krisztina: A közmeghallgatás utolsóként feltett kérdésére, miszerint ha az önkormányzat végül hasznosítja a Szakács-kertet, mi lesz a jelenleg ott élő hajléktalanok sorsa, választ nem kapott, ellenben Polgármester úr lezárta a közmeghallgatást.

14. A hajléktalanok sorsáról az Ifjúsági tábor hasznosítására vonatkozó terv elfogadását követően tárgyal a testület.

Kérjük Tisztelt Polgármester urat, intézkedjen az ügyben, hogy kérdéseinkre kielégítő választ kapjunk.

Göd, 2001. május 30.

(aláírások)

Érdeklődésüket köszönjük, reméljük, minden kérdésükre sikerült választ kapniuk.

Göd, 2001. július 2.

Szegedi Sándor
polgármester