Hírlevél
2004. március 14.
Önkormányzatok pályázhatnak uniós önrészre
SAPARD-központ állt fel a kulturális minisztériumban
Honlap emlékeztet a Víz Világnapra
Honlap van, elektronikus ügyintézés még nincs az önkormányzatoknál
Pályázati regisztráció a GYISM honlapján
Az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program a SAPARD folytatása
Március 27-én jelennek meg a Regionális Operatív Program új pályázatai
Önkormányzatok pályázhatnak uniós önrészre
Az EU által megkívánt önrész 80-90 százalékához is hozzájuthatnak az önkormányzatok a Belügyminisztérium pályázatán. A helyhatóságok az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap, valamint meghatározott esetekben az ISPA, Phare és SAPARD program pályázataihoz szerezhetnek támogatást a szükséges önrész felmutatásához.
A 4,4 milliárd forintos keretből a helyhatóságok az EU által megkívánt önrész 80-90 százalékához is hozzájuthatnak, vagyis egy-egy támogatott beruházás megindításához elegendő lesz, ha a fejlesztéshez szükséges összeg néhány százalékát képesek előteremteni.
A Belügyminisztérium pályázatot hirdetett az önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására (a továbbiakban: EU Önerő Alap). Ezen előirányzat a helyi önkormányzatok által az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap (valamint az e Tájékoztatóban meghatározott esetekben az ISPA, Phare és a SAPARD program) iránt benyújtott fejlesztési pályázatok saját forrás részéhez biztosít hozzájárulást. 2005. évre a 2004. évi költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzat 150 százalékára, azt követően évente 25-25 százalékponttal kevesebbre vállalható kötelezettség.
A pályázat célja, hogy a helyi önkormányzatok - a pályázáshoz szükséges önkormányzati saját forrás egy részének kiváltása révén - képesek legyenek pályázni, valamint az önkormányzati saját forrás egy részének kiváltása révén képesek legyenek az uniós források lehívására.
Az EU Önerő Alap pályázatot az EU Alapokra pályázatot benyújtó önkormányzat nyújthatja be, amely helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat.
Az EU Önerő Alap pályázat Tájékoztatója (a pályázati formanyomtatványokkal) a Belügyminisztérium Internetes honlapjától letölthető , továbbá térítésmentesen beszerezhető a Belügyminisztérium EU Információs Központjánál, valamint az Igazgatóságoknál. Az EU Önerő Alap pályázat Tájékoztatója a Belügyi Közlönyben is közzétételre kerül.
SAPARD-központ állt fel a kulturális minisztériumban
Információs központot hoztak létre a kulturális tárcánál, ahol a SAPARD-pályázatok elkészítéséhez kaphatnak segítséget az érdeklődők. A kulturális miniszter reméli, hogy az idén uniós forrásokból több milliárd forintot sikerül elnyerni örökségvédelmi célokra és a közművelődés fejlesztésére.
A SAPARD program forrásainak bevonásával akár több milliárd forinttal is megnőhet az az összeg, amit ebben az évben örökségvédelmi célokra költhetünk. Hiller István kulturális miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: tárcája kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a hazánk rendelkezésére álló uniós támogatásokat a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk.
Ennek érdekében információs központot hozott létre a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), ahol segítséget nyújtanak a SAPARD-pályázatok elkészítéséhez. Az érdeklődők minden nap 8.00 és 16.30 óra között hívhatják a szakembereket a 06-1-415-0800-as telefonszámon, vagy kérdéseiket elküldhetik a sapardinfo@nkom.gov.hu e-mail címre. A legfontosabb tudnivalókat a minisztérium honlapján is közzétették.
Az úgynevezett előcsatlakozási alapból május elsejéig még mintegy 32 milliárd forintot hívhatunk le, egyebek mellett falufejlesztésre és –felújításra. Önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek és gazdasági társaságok egyaránt pályázhatnak, feltétel azonban, hogy a beruházásnak 10 ezer főnél kisebb lélekszámú településen kell megvalósulnia.
A jelentkezőknek 25 százalékos önrészt kell felmutatniuk, a támogatás felső határa 50 millió forint. Az önerő hitelből is finanszírozható, melynek törlesztéséhez a Belügyminisztérium 40-60 százalékig segítséget nyújt . A pályázatokat április 30-ig kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) területileg illetékes regionális irodájához.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) eddig mintegy 150-200 műemléki pályázót regisztrált. Többek között a Műemlékek Állami Gondnoksága, települési és megyei önkormányzatok, valamint egyházközösségek jelezték részvételi szándékukat. A KÖH az építés-engedélyezési eljárások egyedi elbírálásával és meggyorsításával nyújt támogatást a pályázatokhoz.
Pályázni lehet:
- közterületek, településközpont felújítására, egységes falukép kialakítására, a települések idegenforgalmi vonzerejének javítására,
- történelmi és építészeti emlékek rendbehozatalára (például tájház, múzeum- és könyvtárépület, művelődési ház, történeti kúria, templom, köztéri szobor, egységes utcakép stb.),
- a településekhez tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb.) revitalizálására, védelmére.
Honlap emlékeztet a Víz Világnapra
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium elkészítette a március 22-ei Víz Világnap magyarországi honlapját . A portálon az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphatnak a világnap rendezvényeiről, a szegedi központi eseményekről, továbbá kapcsolatba léphetnek a szervezőkkel.
A website hasznos tanácsokkal szolgál a leggyakoribb vízügyi problémákkal és a vízhasználattal kapcsolatos általános kérdésekkel kapcsolatban is.
A 2004-es Víz Világnap ENSZ által javasolt jelmondata: "Víz és katasztrófa". A zöldtárca e gondolat jegyében a Tisza közelmúltbeli katasztrófáira emlékezik vissza az idén Szegeden. A minisztérium a minél szélesebb körű társadalmi részvétel érdekében útjára indította az országos pecsét programot. Ennek célja, hogy összekapcsolja és összehangolja az összes világnapi eseményt.
A programhoz a honlapon lehet csatlakozni, és innen lehet letölteni azt az elektronikus pecsétet is, amely a rendezvényt beemeli a hivatalos események közé. Ezenkívül minden regisztrált kezdeményezés jogosulttá válik "A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium víz világnapi programjának együttműködő partnere" cím használatára.
Honlap van, elektronikus ügyintézés még nincs az önkormányzatoknál
Az elektronikus ügyintézés a jövőben az önkormányzatok alapfeladatai közé fog tartozni, ezért szükség lenne informatikai normatív támogatás bevezetésére - mondta a Magyarország.hu-nak Kovács Kálmán. Az informatikai miniszter szerint a finanszírozásban is meg kell mutatkoznia annak, hogy az e-szolgáltatás az iskolák fenntartásához vagy az utak karbantartásához hasonlóan a települések kötelező feladata lesz. Ausztriában becslések is készültek az elektronikus önkormányzat költségeiről, az Osztrák Városszövetség évente és lakosonként 15 euró, vagyis csaknem négyezer forint ráfordítással számolt.
Az aktahegyek felszámolására egyébként már nem kell sokáig várni, a közigazgatási eljárásokról szóló törvény tervezete ugyanis a központi igazgatási szerveknek már jövő júliustól, az önkormányzatoknak pedig 2010-től előírná az elektronikusan érkező ügyek fogadását.
Az elektronikus szolgáltatások első lépcsője az egyszerű információközlés. A hazai portálok többsége még csupán erre alkalmas. Ezt követi az állampolgárok és hivatalok on-line kommunikációja, vagyis az űrlapok letöltése és a különböző a fórumok. A nagyobb települések portáljain már általában megtaláljuk ezeket az elemeket.
Debrecen honlapján ezekenkívül a város legnagyobb adófizetői nyomon követhetik a helyi adóbefizetéseket is. Veszprém város honlapján májustól on-line, vagyis valós idejű családjogi, mentálhigiénés, lelkisegély és egészségügyi tanácsadás működik majd. Egyre több helyen várják a hivatalok e-mailen is a lakosság különböző építéshatósággal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit. Elterjedtnek tekinthető a polgármesterek on-line interjúja is.
A harmadik szint az interakció, ilyen például az űrlapok elektronikus kitöltése és elküldése, amiből azonban még akta lesz a hivatalban. Ehhez már szükséges az ügyfelek egyértelmű azonosítására alkalmas elektronikus aláírás, az ezzel kapcsolatos szabályokat jelenleg készíti elő az informatikai tárca. Ennek megfelelően a klasszikus értelemben vett elektronikus ügyintézéssel még egyetlen magyar önkormányzatnál sem találkozunk.
Az e-szolgáltatások utolsó stádiuma az úgynevezett tranzakciós szint, amikor az ügyintézés, valamint az üzleti tranzakciók teljes egészében az interneten bonyolódnak. Ebben a fázisban az ügyek papír formájában már sehol nem jelennek meg a rendszerben.
A papírmentes önkormányzat nem képzelhető el a hatóság belső munkájának teljes átszervezése nélkül. A hivatalon belüli e-ügyintézés nem jelent mást, mint személyekre lebontott és pontosan megfogalmazott hatásköröket, valamint az ügyfolyamatok elektronikus küldési és nyomon követési lehetőségét. Az átláthatóbb szervezet hatékonyabb munkavégzést is eredményezne.
Az on-line kapcsolattartást a képviselő-testületek tagjaira is ki lehet terjeszteni, ők például elektronikus formában kaphatnák meg az előterjesztéseket. A hivatali szervezet elektronizálása terén a legtovább a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat jutott, ott ugyanis a belső informatikai hálózat segítségével már elektronikusan elindíthatóak az ügykezelési folyamatok.
A közigazgatási eljárásról szóló törvény tervezete szerint az elektronikus ügyintézés az állampolgároknak nem lesz kötelező, a hatóságok azonban nem tagadhatják majd meg a világhálón érkező ügyek intézését.
Az új és nem mindig megbízható technológia miatt a törvénytervezet kiemelt jelentőséget tulajdonít az adatok biztonságának. Alapvető fontosságú lesz például az ügyfél azonosítása, ezt vagy elektronikus aláírással, vagy a személyazonosító és lakcím adatokkal lehet majd igazolni. A világhálón érkező adatok könnyen elveszhetnek vagy megsemmisülhetnek, ezért a dokumentum megérkezéséről értesítést fog küldeni a polgármesteri hivatal a feladónak.
A hatóságoknak meg kell teremteniük az elektronikus úton érkezett adatok sérthetetlenségének a feltételeit is. További előírás, hogy az ügyintézés során felmerült technikai problémákról az önkormányzat köteles lesz tájékoztatni az ügyfelet. Az üzemzavar idejét figyelmen kívül kell majd hagyni a határidők számításánál.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a TÁRKI tavaly őszi felmérése szerint honlapot majdnem pontosan a magyarországi települések fele tart fenn. Ezen belül azonban óriásiak a regionális különbségek. A közép-magyarországi települések 77 százaléka, a dél-alföldiek 68 százaléka található meg az interneten, a nyugat-dunántúli helyhatóságoknál viszont kevesebb, mint negyven százalék ez az arány.
A népességszám is összefüggést mutat a honlapokkal. A 10 ezer főnél több lakost számláló önkormányzatok körében már általánosnak mondható, hogy saját weblapjuk van (97 százalék), ám az ezer főnél kisebb településeknek csak bő harmada rendelkezik ilyennel.
A TÖOSZ és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) kedden adta át a legjobb honlapokat működtető önkormányzatoknak az úgynevezett E-go Díjakat. A nagyvárosok díját és a fődíjat Nyíregyháza kapta, a megyék közül Somogy megye , a városok kategóriájában Kazincbarcika , a kistelepülések közül pedig Ábrahámhegy honlapját találták a legjobbnak.
A szakértők az információtartalmat, a hasznos szolgáltatásokat és a testreszabhatóságot vizsgálták.
Az IHM egyik legfontosabb idei célja az önkormányzati informatika fejlesztése, a helyhatóságok összesen 35 milliárd forintra pályázhatnak - közölte a keddi E-go konferencián Kovács Kálmán. Az Európa-terv például az önkormányzatok elektronikus ügyintézési szolgáltatásainak fejlesztéséhez, a hivatalok átalakításához és a minősített biztonságú elektronikus aláírás alkalmazásának bevezetéséhez ad támogatást.
A pályázatokat a tízezernél népesebb önkormányzatok és a települési társulások adhatják be szeptember 30-ig. Az unió regionális fejlesztési alapjából érkező támogatás teljes összege 2, 18 milliárd forint. A költségek 87,5 százalékát állja az európai közösség.
Eger komplex elektronikus közigazgatási rendszerének kialakítását szolgáló projektje már az uniós pályázat előkészítő alapból is kapott segítséget. A város tervezett fejlesztése három elemből épül fel: egy kétirányú kommunikációt lehetővé tevő önkormányzati ügyfélszolgálatból, a közbeszerzést és a kereskedelmet támogató részből, valamint a környező településeket a vállalkozásokat hálózatba kapcsoló egységből.
Piróth István, az informatikai minisztérium e-közigazgatás főosztályának megbízott vezetője úgy véli, öt év kell még ahhoz, hogy Magyarországon a lakosság 15 százaléka, vagyis másfélmillió polgár hozzáférhessen az elektronikus közigazgatás első három fázisa nyújtotta lehetőségekhez.
A szakember hozzátette, nem lenne célszerű, ha minden település önállóan kezdene hozzá az eljárások elektronizálásához, ennek költsége ugyanis minimálisan is több tízmillió forint. A kistérségek ennek megfelelően máshol már működő technológiákat fognak átvenni.
Pályázati regisztráció a GYISM
honlapján
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) március 1-jén hirdette meg a gyermek-, ifjúsági és kábítószerügyi pályázatait. A szaktárca a 13 pályázat közül 12-t a most kiépített internetes nyilvántartó rendszerén keresztül fogja lebonyolítani az átláthatóbb és gyorsabb kezelés érdekében. Ennek segítségével nemcsak az elkészült munkákat lehet elektronikus úton elküldeni, hanem a beépített ellenőrző eljárások révén az esetleges hiánypótlások és adatkorrekciók is kevesebb időt vesznek majd igénybe.
A hónap eleje óta átlagosan háromezer látogató keresi fel naponta a tárca honlapjának pályázati oldalait . Az internetes beküldéshez szükséges regisztrációra csütörtöktől van lehetőségük a civil szervezeteknek, az önkormányzatoknak, az oktatási és egészségügyi szervezeteknek. A pályamunkákat március 19-től kizárólag a regisztrált jelentkezők nyújthatják be.
A GYISM együttműködési megállapodásra készül a Magyar Teleház Szövetséggel. Ennek értelmében a teleházak a szükséges információk és elérhetőségek biztosításával segítik majd a pályázókat.
Az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program a SAPARD folytatása
Az idén mintegy 25 milliárd, 2005-ben 36 milliárd, 2006-ban pedig 46 milliárd forintos lehet az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program támogatás. Az operatív program váltja fel a SAPARD előcsatlakozási támogatást. A SAPARD 52 milliárdos keretére április 30-ig pályázhatnak a gazdák.
Németh Imre cáfolta, hogy a vidékfejlesztésre fordítható források csökkentek volna. Hozzátéve: ezt a folyamatot szolgálja a SAPARD, illetve az ország uniós csatlakozását követően az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). A SAPARD-támogatásokra a gazdálkodók április 30-ig pályázhatnak, míg az AVOP-pénzekre március végén jelennek meg a pályázati kiírások.
Németh Imre a SAPARD előcsatlakozási alappal kapcsolatban közölte: az elmaradásokat sikerült ledolgozni, és várhatóan az összes rendelkezésre álló, mintegy 52 milliárd forintos forrást felhasználják majd a gazdák.
A kormánynak sikerült elérnie, hogy Brüsszelben megemelték a SAPARD gépbeszerzés-támogatási szintjét harmincról negyven százalékra, míg az épületfejlesztéseknél a negyvenszázalékos támogatási szint ötven százalékra növekedett.
A támogatási összegek ugyancsak emelkedtek e területen, a mezőgazdasági beruházások tekintetében ötvenmillió forintról 150 millió forintra, az élelmiszer-ipari beruházásoknál pedig százmillió forintról 250 millió forintra.
A SAPARD-támogatások igénybevételére jogosulttá váltak a Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ), továbbá a Beszerzői Értékesítő Szervezetek (BÉSZ), valamint a termelői csoportok is. A 25 százaléknál nagyobb állami tulajdoni hányadú társaságok és szervezetek is pályázhatnak a SAPARD-támogatásokra.
Németh Imre utalt arra is, hogy a pályázathoz szükséges saját erő hitelből is biztosítható.
A miniszter elmondta: eddig csaknem 3500 pályázat érkezett a SAPARD-támogatások elnyerésére. A pályázatok értéke megközelíti a 170 milliárd forintot. A támogatási igény pedig 80 milliárd forint körül mozog. Az aláírt szerződések - ebből 742 darab van - támogatási igénye megközelíti a 20 milliárd forintot. A kifizetett pályázatok összege pedig 2,78 milliárd forint.
A SAPARD-pályázatok megoszlása
Fotó: Magyarország.hu
A SAPARD-program lezárultát követően április 30-a után, azaz Magyarország uniós taggá válása után a SAPARD-pályázat helyét az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program veszi át. Ez 2006-ig több, mint 80 milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztési többlet-finanszírozási forrást jelent az ország számára. Így 2004 és 2006 között összesen csaknem 320 millió euró támogatást tartalmaz az AVOP. A pályázati kiírásokat várhatóan már március végétől közzé teszik.
Az AVOP keretében többek között pályázni lehet a versenyképes alapanyag-termelés fejlesztésére, mezőgazdasági beruházások támogatására, a fiatal agrárvállalkozók tevékenységének segítésére, a szak- és továbbképzés támogatására, a halászat modernizálására, a vidéki térségek fejlesztésére, falufejlesztésre és a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztésére. Az idén mintegy 25 milliárd forintos, 2005-ben 36 milliárd forintos, 2006-ban pedig 46 milliárd forintos lehet az AVOP-támogatás.
Március 27-én jelennek meg a Regionális Operatív Program új pályázatai
A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjának – az Európaterv Terv „helyi közösségekért” részprogramjának – keretében további négy pályázat kerül meghírdetésre 2004. március 27-én.
A Regionális
Operatív Program március 27- én megjelenő pályázatai a következők:
• Városi Területek rehabilitációja: város és barnamezős rehabilitáció
• Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének javítása
• Régió- specifikus szakmai képzések támogatása
• Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása:
helyi tömegközlekedés fejlesztése
A március 27- én megjelenő pályázatok teljes keretösszege 37.5 Mrd Ft.