Gödi HÍRNÖK

1.évfolyam 2.szám

A Gödi Városfejlesztő és Szépítő Egyesület lapja 200.július 22.

Maradjunk a tényeknél !

- Plakát a felsőgödi posta előtt, a Városszépítők polgármesterjelöltjét pocskondiázzák rajta szemenszedett hazugságokkal. Az egyik képviselőtestületi űlésen az alpolgármester sírós hangon kérdezi, nem lehetne-e tenni valamit a Városszépítők ellen. Egy képviselő telefonon közli, hogy nagyon megütik a Városszépítők a bokájukat, mert ebben a városban már fenyegettek meg sokgyerekes apákat, sőt tettlegességre is került már sor.

Kedves Kollégák, Tisztelt Konkurencia! Csak annyit kérünk, hogy maradjunk a tényeknél! Mint látható, a Városszépítők sem szépelegnek. Mi nem azt mondjuk (hazudjuk), hogy X képviselő alkoholizál és veri a feleségét, hanem, hogy egyszemélyben városatyaként és vállalkozóként elvtelenül magának oszt ki önkormányzati megbízásokat. És nem azt mondjuk, hogy Y képviselő illegális pornófelvételeket készít éjszakai mulatókban (pedig tudjuk), vagy kisfiúkat molesztál, hanem azt, hogy tehetségtelen város-politikus. Nagy különbség, kedves Kollégák! Igyekezzünk európaiak maradni, mégha egyes megélhetési képviselők esetében az egzisztenciájukról szól is az őszi önkormányzati választás!

köszönettel: a Városszépítők

Kedves gödi polgárok!

Szinte visszakaptam a gyermekkoromat, amikor kiköltöztünk a fővárosból a Duna mellé. Ám csak azután jöttem rá, milyen kockázatokat rejthet a Duna-part, miután a kislányunk, Csí megszületett. És nem a folyó jelenti a fő veszélyt, mert azt az ember kiismerheti és élvezheti, ha tiszteletben tartja. Mi, emberek vagyunk a veszélyesek egymásra. A lustaságunk, a nemtörődömségünk és az önző kényelmünk. Mert csak az ember hagyja ott a széttört üvegcserepeket, a söröskupakokat a parton, amelyekbe azután figyelmetlenül és gyanútlanul mezítláb belelépünk. És ha nem mi, akkor a férjünk, a gyerekünk. Igaz, hogy"megterhelő" magunk után felszámolni a mocskot és a szemetet, de még fárasztóbb az egész estét a vérző lábunk kezelésével tölteni. A mi házunk ugyan nem Gödön van, de a Duna partján áll. Ezért minden olyan kezdeményezést szívből üdvözlünk a családommal, ami a természet adta értékeket, ennek a hatalmas és kedves folyónak a szépségét megőrzi. És a Gödi Városszépítők ezt szeretnék elérni a csodálatos városukban.

Talán nekik köszönhetően végre lesz egy partszakasz, ahol az emberek nyugodtan csodálhatják a fejük felett úszó felhőket séta közben és nem az ambulancián ér véget a röpke nyári kalandjuk. És egy romantikus nyári estén félelem nélkül hanyatt fekhetünk a Dunaparti fövenyen a párunk kezét fogva és kívánhatunk szép, közös jövőt, amikor észreveszünk egy hullócsillagot. Meg kell becsülnünk, amit kaptunk, mert csak így mutathatjuk meg a gyerekeinknek, az unokáinknak, hogy mi is a természet. Bár már nem érintetlen, de ép - és ez olyan feladat, amit valakiknek fel kell vállalni. Ezt teszik a gödi Városszépítők, s épp ezért kívánok nekik kitartást, erőt és sok támogatót. Mert amit akarnak, az mindenkinek jó. Kérem, egyengessék az útjukat!

Köszönettel:

Pártai Lucia meteorológus - műsorvezető

Gyalázkodó röplapok - mi az igazság?

- Tisztelt Polgármester-jelölt Asszony! Június 29-én reggel több tucatnyian állták körbe a felsőgödi posta előtt lévő hirdetőtáblát. Egy röplapot olvasgattak, melyben különös dolgokat írtak Önről. Mi az igazság a röplap tartalmából? Bódi Zita: Nagyon elkeserített és jónéhány álmatlan éjszakát okozott nekem ez a röplap. Nem azért, mert engem bántanak benne, hiszen azon igyekszem túltenni magam. Hanem mert a szüleimet érinti, és a röplap híre, az abban foglaltak felkavarták bennem a gyermekkori érzelmeket. Édesapámat nagyhatalmú kádernak állították be a szerzői, aki pártkapcsolatai révén egyengette az utamat - nos, a valóság egészen más. Valójában tizennyolc éves korom óta teljesen önálló vagyok, semmiféle támogatást soha nem kaptam. A szüleim gyerekkoromban elváltak, apámnak éveken át még a lakcímét sem ismertem. Édesanyám nevelt hármunkat, rokkantan, mert egy agyvérzés miatt a fél oldala lebénult. - Vajon kik állhatnak az Önt lejárató rágalmazások mögött? Van erről tudomása? Bódi Zita: Szinte pillanatok alatt elterjedt, kik voltak az elkövetők, de nem kívánok senkit a meggondolatlansága, a hirtelen indulatból elkövetett tettei miatt kellemetlen helyzetbe hozni. Szerintem már réges-régen megbánták az egészet, ha mégsem, ezúton kérem őket, hogy tartsuk be a tisztességes játékszabályokat. Nem magam miatt, sokkal inkább a város és a benne élők nyugalma miatt kérem ezt. A személyeskedés, a mocskolódás a legtöbb ember számára taszító és zavaró. Sokkal hasznosabb, ha a várost érintő szakmai kérdésekben vitatkozunk, mondjuk el az érveinket. - Mit gondol, másokra milyen hatással vannak az Ön ellen irányuló alantas támadások? Bódi Zita: A röplapról egy volt tanítványom édesanyjától szereztem tudomást, aki azonnal felhívott, amint olvasta. Mélységesen fel volt háborodva miatta. Minden józanul és tisztességesen gondolkodó ember tudja, hogy a röplapban foglaltak kitalációk. De ha valakinek mégis kételye volna a múltammal kapcsolatban, olvassa el a részletes önéletrajzomat a Városszépítők internetes honlapján (www.godiek.hu), vagy nyugodtan hívjon fel a 06 20 43-48-128-as telefonszámomon. Szívesen elbeszélgetek vele, válaszolok a kérdéseire.

V.M.

"Göd - a választási ígéretekhez híven - kertváros maradt. Sikerült ellenállni a környezetszennyező gyárak letelepedési szándékának, a helyi kis- és középvállalkozók viszont jelentős támogatást élveznek. Megszűnt a zsúfoltság az általános iskoláinkban, a gödi gyerekek pedig végre helyben tanulhatnak tovább az új gimnáziumban. Képviselőink kiharcolták a termálvizű strand fejlesztését és több úszómedencével való bővítését. A város korszerű játszóterekkel, parkokkal, színvonalas mozival gazdagodott. Nyáresténként vidám élet zajlik a kiépült, hangulatos Duna-parton, a szerelmesek szívesen andalognak a gondozott sétányon. A szülőknek sem kell félteniük kamaszodó csemetéiket: nincsenek rossz hírű műintézmények, ahol esetleg droggal kínálhatnák őket, vagy akaratuk ellenére pikáns filmek főszereplőivé válnának. Sosem fordul elő, hogy dugó lassítaná a közlekedést, mondjuk, a felsőgödi vasúti átkelőnél, és szerencsére a kisdiákok sem kerülhetnek életveszélybe iskolába menet. Mintaszerű a város útjainak állapota. Minden utcában bekötötték a csatornát. A kábeltévé immár minden lakásban benn van, és nívós helyi műsorokkal, Internet-hozzáféréssel látja el az elégedett gödi lakosokat.…

" Ja, hogy mindez nem igaz? De milyen jó volna, ha az lenne!

Mitől sikeres egy település?

Attól, hogy elégedettek a benne élők. Ha például játszótér épűl a településen, azt önmagukénak érezhetik. De mitől lesz sikeres egy település? Melyik mitől. Leginkább attól, hogy megtalálják azt, ami csakis rájuk jellemző. Van, amelyik az iparra alapozza a város jövőjét. A másik a romantikára vágyó külföldieknek a falusi turizmust adja, a harmadik a termálvizére épít, vagy a zamatos szőlőből préselt nedűvel vonzza a kirándulókat. Van, amelyik attól lesz sikeres, hogy nem rombolja le a csodálatos régi épületeit, hanem megőrzi azokat az utókor számára. És Göd? Van gyönyörű Dunapartunk, termálvizünk, védett természeti területeink, csakis a mi városunkra jellemző épületeink, nagyszerű kirándulóhelyek, látnivalók a közelünkben. Hogyan lehet az, hogy ilyen egyedülálló adottságokkal ez a város nem lett sikeres?! Nem kétséges: az teszi sikeressé a várost, aki képes kihasználni az adottságait. Az itt élő kis-, közép- és magánvállalkozókat kell támogatni, bátorítani. Vágjanak bele! Adják ki a fölös szobájukat, a kihasználatlan nyaralójukat. Nyisson, akinek hajlandósága van rá, idegenforgalmi irodát, vagy szervezzen kirándulásokat, művészeti programokat. Aki nyelveket beszél, tolmácsoljon a külföldinek,

vagy tanítsa azt, aki később tolmácsolhat…Gondoljanak csak bele, micsoda fejlődést jelentene a turizmus fellendülése Gödnek! Megélnének belőle a fogadósok, a vendéglősök, a pékek. A mosodások, a zöldségesek, a kis élelmiszerüzletek, a játék- és ruhaboltok. A helyi képző-, ipar- és előadóművészek. A fodrászok-kozmetikusok, a fuvarosok, a beszállítók … és sorolhatnám. Az idegenforgalmi meg iparűzési adó pedig szépen visszacsordogálna a város kasszájába, s gazdagodhatna a város is: új utakkal, tágas és korszerű intézményekkel, parkokkal, játszóterekkel, hogy a nyugdíjasoknak, kismamáknak, pihenni vágyóknak is biztosított legyen a nyugalom. Az lesz sikeres polgármester Gödön, aki mindezt képes megteremteni. Magam erre törekszem. Nem akarok tíz éves adókedvezménnyel multikat idecsábítani, akik külföldről hozzák az olcsó munkaerőt, az ország más részéből toborozzák az alvállalkozóikat, s végül külföldre viszik ki a pénzt. Ellenkezőleg: a helyben élőknek kívánom megadni a lehetőséget arra, hogy megtalálják a számításukat. Polgármesteri programom fő eleme: Göd ne ipar-, hanem üdülő- és kertvárossá váljon.

Bódi Zita a Városszépítők polgármester-jelöltje

Berta Sándor

45 éve élek Gödön, itt voltam boldogan hancúrozó gyermek, érettségijére izgalommal készülő diák, innen vittek el 1970-ben katonának, itt kértem meg a feleségem kezét, s gyermekeim is Gödön cseperedtek fel. Ahogy én, úgy gyermekeim is egy boldogabb Gödöt ismertek meg. Szeretném, ha az unokáim már újra egy boldog Gödre születnének.

Házaink, kertjeink gondozottak. Ezekre mi magunk figyelünk. De ki figyel a köztereinkre? Az utcáinkra?

A középületeinkre? A város gazdáinak vétkes hanyagsága és bűnös gondatlansága tükröződik köztereink, közútjaink és középületeink elhanyagoltságából. Úgy gondolom, hogy a város anyagi lehetőségeinek átgondoltabb felhasználásával, hozzáértéssel és a lakókkal való együttgondolkodással tisztább és élhetőbb várossá tehetjük Gödöt.

Dr. Horváth Viktor

Gödön legtöbben csak Gergő néven ismernek. Itt nőttem fel, ahol édesapám, Dr. Horváth Károly főorvosként évtizedeken át küzdött viszszafordíthatatlan betegségéig a gödi emberekért. Szüleimtől legfontosabb útravalóul azt az értékrendet kaptam, melynek középpontjában és csúcsán nem az anyagi javak felhalmozása áll. Ezt a szemléletmódot igyekszem továbbadni a gyermekeimnek, a munkahelyemen pedig a diákjaimnak.

Szeretném, ha lenne egy olyan környezetfejlesztési ütemterv, melyből megtudhatnák a lakosok, hogy pl. mikorra várható utcájukban csatornázás, házuk előtt útépítés. Az ingatlanadót el kellene törölni, de legalábbis átalakítani olyan célirányos lakossági hozzájárulássá, amely csak a kitűzött cél megvalósulásáig terheli a lakosságot. Az önkormányzat egyezséget kötött a golfszálló tulajdonosával, miszerint a Göd rendelkezésére álló vízmennyiség egyharmadát átadja neki. A magas hőmérsékletű termálvíz köbméteréért kevesebb mint két forintot kér a vállakozótól. Az átlagos gödi lakos a közönséges hideg csapvízért is ennek az összegnek több mint százszorosát fizeti! Kérdéseim: - Miért csak a szállodatulajdonos fűtési gondjait kívánja támogatni a polgármester a gödi közkincsből? A város lakóinak is jól jönne hasonló támogatás. - Miért ad abból, amiből így is kevés jut? A megmaradó vízmennyiség nem elég a strand medencéinek ellátására, így az elszennyeződött vizet ritkábban lehet cserélni. - Bárki is komolyan gondolta, hogy a megmaradó 24 százaléknyi termálvízzel a város eséllyel indul több száz millió forint elnyeréséért a strandfejlesztési pályázaton?

Tarjányi Judit

27 éve jártam először Gödön. A későbbi férjem hozott el bemutatni a szüleinek. Akkor még végig tudtunk sétálni a folyóparton. Rögtön megfogott a hely varázsa, a Duna-part szépsége. Félek, hogy a varázs és a szépség tűnőben van, mert a jelenlegi városvezetés csak rövidtávon képes gondolkodni. Fogjunk össze a város régi vonzerejének visszaállítására, még nem késő.

Göd határában található a római kor egyetlen félbemaradt építkezése. Az építkezés az itt lakók tiltakozásának eredményeképpen hiúsult meg. Akkoriban ez a környék a kvád királyság fennhatósága alá tartozott, szemben, a Duna túlsó partjánál pedig kezdődött a hatalmas Római Birodalom. A császár, I. Valentinianus egy erőd építését rendelte el a szomszédos kvád királyság területén. Ez az itt lakó, felháborodott kvádok és szarmaták együttes támadását vívta ki. A következő évben a császár személyesen vezetett egy véres és kegyetlen büntető hadjáratot a tiltakozók ellen, akik a vereség ellenére sem voltak hajlandóak elismerni az erődépítkezés jogosságát. A császár ezen olyannyira megdühödött, hogy ott helyben gutaütést kapott és meghalt. Az utód ezek után nem folytatta az építkezést. Ezt a félbemaradt erődöt tárta fel a Magyar Nemzeti Múzeum 2000-ben, a Samsung építkezésétől kb 200 méterre. Ha valaki hasonlatosságot vél felfedezni az ókor és a jelenkor történései és szereplőinek sorsa között, az talán nem egészen a véletlen műve.

Zombory László

1958 óta lakom Gödön, tehát úgymond őshonos gödi polgárnak számítok. A szüleim is itt éltek, a helyi iskola tanáraiként gyermekek generációit készítették fel a nagybetűs Életre. Szerették a tanítványaikat, akik közül ma már többen a gödi Városszépítők tagjai, s hűek akarnak maradni a szüleimtől kapott örökséghez: szeretni kell a városukat.

Egyre nagyobb aggodalommal figyelem a szüleinktől örökül kapott gyönyörű községünk változásait. Átalakultunk várossá, de városrendezési elvek nélküli vadon burjánzó, spontán fejlődéssel. A önkormányzat szinte minden vagyonát felélte, lassan elfogy a Duna-part, a zöld területek, és most már az utolsó természeti értékünk, a tiszta levegőnk, és a környezetünk pusztulása, tönkretétele van soron. Ezen még ront az is, hogy a városvezetés a lakosság szélesebb rétegének kizárásával, és nagyon is szakszerűtlennek látszó módon hozza meg a jövőnk szempontjából életbevágóan fontos döntéseit.

Dombi Lászlóné, Rita

Tíz éves hosszú és küzdelmes otthonkeresés után 2000 nyarán itt, Gödön találtuk meg végleges lakhelyünket. Mint volt ápolónő, a kórházban dolgozva felismertem, hogy a rutinból és fásultságból elvégzett munka fele olyan hatékony a gyógyulásra váróknak, mint ha kellő odafigyeléssel, szakértelemmel és szívvel-lélekkel végeznénk ugyanazt. Márpedig városunk sebei gyógyulásra várnak!

Ilyés Gizella alpolgármester asszonynak sajnálatomat és felháborodásomat fejeztem ki azért, hogy annyi kérés, megbeszélés és ígéret után csak ennyire futotta a Bozóky téri "játszótér" ürügyén. Kérdeztem, hogy miért nem lehet normális, színvonalas, szép és biztonságos játszóteret létrehozni a városban élő több ezer gyerek örömére. Ilyés Gizella erre azt válaszolta: én csak ne legyek felháborodva, és különben is, aki játszóteret akar, az építse meg a saját kertjében. Némi aggodalmam támadt. Talán az alpolgármester asszony ugyanezt mondja majd az utakra, a parkolásra, a közvilágításra, a strandra, az óvodai és iskolai férőhelyekre és minden olyan dologra, ami megoldásra vár? Elképzeltem a leendő párbeszédet: - Tisztelt Alpolgármester asszony! Nemrég költöztünk ide, az új lakóparkba. A gyermekem nem nyert felvételt az iskolába helyhiány miatt. Kérem, tegyen az érdekemben valamit!.

Mire Ilyés Gizella válasza:

- Tisztelt Asszonyom! Oldja meg az iskoláztatási és egyéb közérdekű problémáit a kertjében…

Nagy László

1963. augusztusában születtem, s gyerekkoromat kora tavasztól késő őszig a Duna parton töltöttem. A gödi vízi és társas élet olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy kereső és családfenntartó felnőttként egyetlen cél vezérelt; Gödön lakhassak, és gyerekeimet is ilyen élményekben gazdag, szép környezetben nevelhessem fel.

Vagyon, vagy nem vagyon. Ez itt a kérdés. Meg az, hogy mennyi vagyon még belőle- úgy értem, a gázközmű vagyonból? Egy demokratikus városvezetés a pénz felhasználására javaslatokat tenne, majd azt a körzeti képviselők helyi fórumokon megvitatnák az érdeklődő lakókkal, akik a helyi sajátosságokat legjobban ismerik. Az összegyűjtött javaslatokat a Gödi Körképben közhírré tennék majd lakossági fórumon azt megvitatnák, már konkrét számítási eredményekkel.

Kérdéseim:
- Tudják-e, hogy a gödiek által befizetett gázközmű-vagyont (450 millió Ft) az ÖK mire használta és használja fel?
- Akarnak-e saját pénzük felett rendelkezni, vagy hagyják, hogy költségvetési lyukakat tömködjenek belőle?

Nógrádi Gergely

"Gödről vittek el egy kórházba, amikor születtem, és Gödre hoztak vissza. Ez 1971-ben volt. Harminc évvel később a fiamat is Gödről vitték el egy kórházba megszületni, és Gödre hozták vissza. Hiszek a sorsszerűségben. És abban, hogy egy új városvezetés végre a rangján kezeli majd Gödöt."

Kedden 11-kor volt értekezletem Pesten. Úgy gondoltuka feleségemmel, hogy lesétálunk a Dunához a babánkkal; én úszni, ők a jó levegő miatt. Amit a Duna Csárda környékén találtunk, maga volt a gyalázat: mocsok, szenny, fertő, mindez kettő nappal, azaz 48 órával a hétvégi forgatag után. Az üdülők jönnek, szemetelnek, elmennek. A gödiek maradnak, és nézik a sörösüvegeket, a rothadt gyümölcsöket, a használt intimbetéteket és az eldobált napozókrémes flakonokat. Sajnos az önkormányzatunk képtelen európai környezetet teremteni a Dunaparton! És ez a probléma bizony nem a pénzről szól. Nemcsak azért, mert röhögve ki lehetne gazdálkodni azt a néhány ezer forintot, amennyiért egy alkalmazott hetente egyszer végigmenne a parton és két-három órás munkával összeszedné a szemetet. Hanem azért is, mert lassan két hónapja, hogy egy közmeghallgatáson havi 15 ezer forintot ajánlottam fel az önkormányzat részére, mondván, adják oda valakinek, aki hetente egyszer végigsétál a parton és megtisztítja a hétvégi szeméthegytől. Ám a városatyák azóta se kerestek meg, pedig tudják, hol lakom.
A városatyák! Érdekes kifejezés, nem? Az én szememben az a városatya, aki szereti a városát. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a képviselőtestület tagjai nem szeretik a városukat. Ha szeretnék, nem hagynák, hogy így nézzen ki. Legalább a feléjük nyújtott pénzt elfogadnák, ha egy kicsit is érdekelné őket Göd sorsa!

Gáspár József

Gyerekkoromban apám gyakran hozott oldalkocsis"pannóniáján" a gödi Duna-partra csak úgy leülni, beszélgetni, hallgatni. Árnyas, keskeny utcák, kedves polgári házak és az országúti - akkor még összefüggő - gesztenyefasor gyakran idevonzott biciklitúráimon. 1990-ben költöztünk Gödre, négy gyermekem itt járta és járja az iskolát. Szabadidejüket kajakozással, biciklizéssel töltik, és én azon leszek, hogy ezt tovább tehessék biztonságban, egészségben.

Ellene vagyok a lakóparkok és ipartelepek korlátlan bővítésének, mert a területeladások ugyan megoldhathatják az égető anyagi gondokat (iskolabővítés, orvosi ellátás-fejlesztés), de rögtön újratermelik azt.
Ezen kívül az itt élők számára lakhatatlanná válik a barátságos kertvárosi kistelepülésből nagyforgalmú, rosszlevegőjű jellegtelen várossá válás, mindenféle kisvárosokra jellemző jegyek (óvárosközpont, sétányok, parkok, játszóterek, mozi, színház, középiskola, szakorvosi rendelő, stb…)nélkül. Csak a felnőtté váló fiatalok helyben maradását biztosító lakásépítést és munkahelyteremtést tartom helyes folyamatnak.

A Városzépítők kérdései

1. Tudják-e, hogy a gödiek által befizetett gázközmű-vagyont (450 millió Ft) az önkormányzat mire használta és használja fel?

2. Meddig száguldozhatnak a lakó- és üdülőövezetek útjain az autósok és a motorosok?

3. Az önkormányzat az úszóházat az egész gödi Duna-szakaszról 91/2001 (VI. 19) számú határozatában kitiltotta..

Miért nem szerez végre érvényt a hivatal a testület határozatának?

4. Önök nem szeretnének a Duna-parton végigsétálni? Pár éve még lehetett. Mára azonban egyesek önkényesen kikanyarítottak területet a közös Duna-parton.

5. Önöket nem zavarja a szórakozóhelyeken hajnalig dübörgő zene? Vajon miért engedi a város jegyzője, hogy százak, ezrek hétvégi pihenését tönkretegyék?

Minden számunkban öt kérdést teszünk fel, amelyekkel kapcsolatban várjuk véleményüket. A Városszépítők a lakókkal közösen szeretnének megoldást találni a város problémáira. Ezért fontos az Ön véleménye, egyben várjuk az Ön kérdéseit is!

A Városszépítők elérhetők:

2131 Göd, Pázmány Péter u. 24.,
2132 Göd, Duna u. 53.
Az alsógödi József Attila Művelődési Ház könyvtárában elhelyezett gyűjtőládában üzenetet hagyhatnak
Üzenet: (27) 330 225 Fax : (1) 218 4578 Email : hirnok@godiek.hu

A korábbi számunkra érkezett olvasói levelekből válogattuk az alábbi kettőt:

- "Szokásunkhoz híven idén is ellátogattunk a termálstrandra. Sajnálattal láttuk, hogy tavaly óta csak romlott az
állapota. Két gyermekem szeme másnapra begyulladt. A szemorvos szerint ez gyakori panasz, a gödi strandon
ugyanis túlklórozzák a vizet."

K. É. Nemeskéry út.

- "Nyaranta szeretünk kijárni a családdal a Homokszigetre, de rettenetesen zavar bennünket az úszóház.
Nemcsak szemetet hagynak az odajáró fiatalok maguk után, hanem szerintem a szennyvizet is a Dunába engedik."

R.M.-né, Felsőgöd