Vissza a futás oldalra

Sport tesztek

Sportolóknál igen fontos időszakosan értékelni a különböző motorikus tulajdonságokat, mint pl.: az erő, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság. Vannak tesztek, melyekkel ezeket mérni lehet. A következő tesztek az állóképesség pillanatnyi helyzetéről nyújtanak útbaigazítást.

Pulzus-megnyugvási teszt

A fizikai terhelést mindenki korához, egészségi állapotához és edzettségéhez saját maga állapítja meg. Lényeges, hogy megfelelő terhelést biztosítson. Pl.: feladatul tűzhető ki egy meghatározott táv lefutása bizonyos időn belül, vagy futás meghatározott ideig a táv meghatározása nélkül. Futás helyett végezhetünk egyéb gyakorlatokat is ami megemeli a pulzusszámot. Pl.: Ugrókötelezés meghatározott ideig, vagy térdhajlítás álló helyzetből guggoló támaszig 20-szor, stb. Ha a teljesítményünket bizonyos idő múlva össze akarjuk hasonlítani az előzővel, akkor csakis ugyanazt a feladatot kell újra elvégezni, hogy valós értéket kapjunk.
A gyakorlás előtt a résztvevő az induló pulzusát megméri és feljegyzi. A gyakorlást követően azonnal, majd azt követően 1, 3, 5 és 10 perc múlva is pulzust számol.

A pulzusszámlálást legkönnyebben az un. karotis pulzuson lehet a nyaki ütőéren mérni úgy , hogy mutató és középső újunkkal az állunk alatt oldalt kitapintjuk a verőeret. Másodperc mutatós órán 10 mp-ig számoljuk a pulzust, majd megszorozzuk hattal, így kapjuk az egy perc alatti pulzusszámot. Azért nem egy percig számláljuk, mert közben fokozatosan csökken a verésszám, így pontatlan értéket kapnánk.

Értékelés:

Ha a terhelés befejezése után 3 percen belül a pulzus megegyezik az induló pulzussal az igen jó teljesítőképességre utal. Az induló pulzust
3-5 percen belül éri el, jó teljesítőképességre utal
5-10 percen belül éri el, közepes teljesítőképességre utal
10 perc után éri el, igen rossz teljesítőképességre utal

Ruffier-féle teszt

Három percen belül egy meghatározott magasságú lépcsőre kilencvenszer kell fellépni (egy fel- és visszalépés 2 mp. alatt). A lépcső magasságát úgy kell megválasztani, hogy a próbázó lábszárának hosszához igazodjon. Fellépéskor az alsó és felső lábszár 90 fokos szöget alkosson.
A gyakorlás megkezdése előtt meg kell mérni az induló pulzust, majd ezt megismételni közvetlenül a gyakorlás befejezése után, majd pedig ezt követően egy perc múlva.
Számítás: a teljesítményindex kiszámításához a következő képletet alkalmazzák:

T= P1+P2+P3-200 ahol a P1 az alappulzus/perc, a P2 a pulzus a terhelés végén, a P3 a 10 pulzus a gyakorlás után 1 perccel.

Értékelés:

0-tól + 2,9-ig kiemelkedő teljesítőképesség
+ 3-tól + 5,9-ig igen jó teljesítőképesség
+ 6-tól + 9,9-ig jó teljesítőképesség
+ 10-től + 14,0 -ig normális teljesítőképesség
+ 14 felett rossz teljesítőképesség

Úgy a Ruffier, mint a pulzusmegnyugvási tesztet kezdő és haladó sportolók edzés ellenőrzésére fel lehet használni. Ha a kapott értékek gyengék, akkor az edzések terhelését változtatni kell, mégpedig olyan mértékben, mint amennyire az értékek a jótól eltérnek. Az edzések terhelését tehát az állóképességtől függően fokozatosan növelni kell, úgy, hogy az előbbi két tesztnél az értékek a "jó" minősítést mutassák. Ez csak rendszeres edzések hatására lesz elérhető.

A Cooper-tesztben a 12 perc alatt lefutott távolságot kell méterben mérni, melynek alapján történik az értékelés. Ezt legegyszerűbben atlétikai pályán (labdarúgó pályán, futópálya) lehet mérni.

Cooper-teszt

Fiúk - Lányok

(a *-gal jelzett sorok nőkre, ill. lányokra vonatkoznak.)

Ez a teszt nem alkalmas kezdőknek az első edzés helyett tájékoztató felmérésre!
Edzetleneknek futni szigorúan tilos!

Aki rendszeresen edz valamelyik állóképességi sportban legalább 12 hete, az elvégezheti ezt a tesztet.
Az edzésnaplóba érdemes feljegyezni az eredményt és ismételni a mérést 6 hetenként.

Felhasznált irodalom: Futó Magazin '86. Marthy Gábor: Teszt az állóképesség mérésére.

Ráth Tamás