A Samsung állami pénzből épít utat?

A tavalyi év során számtalanszor érte vád az önkormányzatot meg a hivatalt, hogy kevés pályázatot nyújtanak be, még kevesebb pénzt nyernek el a különböző pályázatokból. Szegedi Sándor polgármester úr mindannyiszor kifakadt: azért nem nyer Göd pályázati pénzt, mert a kormány csak a kormánypárti önkormányzatoknak juttat. Ő maga mondta: egy pályázat elnyerése politikai döntés eredménye.

Ezek után meglepő, hogy a közelmúltban a városunkba települt dél-koreai multinacionális nagyvállalat, a Samsung elnyerte a Gazdasági Minisztérium és a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztései Tanács által kiírt pályázaton a gyár és a 2/A közötti bekötő út megépítéséhez szükséges pénzt.
(Ld.: Jegyzőkönyv kivonat  >>)

A Regionális Fejlesztési Tanácstól az az (egészen biztosan téves) információ szivárgott ki: kifejezetten politikai nyomásra kapott a Samsung pénzt erre a pályázatára, amely szakmailag ugyanis teljesen indokolatlan és értékelhetetetlen volt. Valaki - országgyűlési képviselő, magas beosztású minisztériumi hivatalnok - úgymond odaszólt a bírálóknak, akik így "felszorozták" a pontszámokat, azaz a már elkészült bírálatot homlokegyenest előző előjellel kellett, hogy átfogalmazzák nagy hirtelen. (Nem tartozik egyáltalán ide, de a Regionális Fejlesztési Tanács igazgatója T. Mészáros András, a megyei közgyűlés fideszes elnöke.)

Mindazonáltal, érdekes a háttere ennek a nyertes pályázatnak. Egyrészt ugye, kérdés: mi indokolná vajon, hogy a Samsung bekötőútjának megépítéséhez kormánypárti képviselő, vagy akár minisztériumi köztisztviselő nyújtson segítséget, lobbizzon az érdekében? Egy olyan várost támogatva, segítve ezzel, amelynek élén nem kormánypárti polgármester áll? (Igaz, a testületben legnagyobb számban képviselt frakció kormánypárti.) Csak találgatok: talán az, hogy ő maga is érdekelt a Samsung-beruházásban valamilyen módon? Politikai vagy egyéb haszna származik belőle? Ami persze a köztisztviselői törvény értelmében (meg morálisan is) összeférhetetlen volna, ezért semmi olyasmi, ami erre utalna, el nem képzelhető...

Másrészt: a kiszivárogtatott Samsung-Göd közötti előszerződés-tervezet egyik legvitatottabb pontja az volt, amely szerint városunk ígéretet tett volna a dél-koreai cégnek a bekötő út megépítésére. Miből, hiszen magának a városnak sincs pénze a saját útjai megépítéséhez? A polgármester úr határozottan tagadta, hogy volna ilyen szándéka az önkormányzatnak, a lakossági fórumon elhangzott: a Samsung maga fogja megépíteni.

Mi történt most ehhez képest? A városnak saját útjai megépítéséhez alig-alig sikerül pályázati pénzt elnyerni, ám egy, a városban megtelepedett multinacionális nagyvállalat első kérésére pénzt kap a kiépítendő útra...

Vajon kinek, kiknek olyan fontos ez a dél-koreai nagyvállalat, hogy csak csettintenie kell, máris megkap mindenféle kedvezményt, amelyről egy magyar kisvállalkozó csak álmodhat? (A magyar kisvállalkozók támogatására létrehozott Széchenyi Tervből 300 millió forintot, útépítésre állami pénzt, tíz év mentességet a helyi iparűzési adó alól…)

Lassan összeérni tűnnek a szálak: miért éppen Gödre települt a Samsung, milyen érdekek mozgatták a háttérben a dolgokat s - bocsánat - talán az is, miért hallgattak annyira a Samsung-viták során a helyi önkormányzati képviselők, hiába faggattuk őket... Emlékszünk rá: információ, elfogadható indok arra, miért is jó a városnak, hogy idetelepül a multinacionális nagyvállalat, nem volt, csak bólogatójános módjára igennel szavazás... Emlékeztetnék rá: az ugartörő ceremónián megjelent minisztériumi embereknek (Stumpf István kancelláriaminiszter, Skultéty Sándor Környezetvédelmi Minisztérium, államtitkár) vannak bizonyos gödi kötődései, amely tény ad absurdum talán magyarázatot adhat arra, mi a csodát keresnek a dél-koreaiak éppen kies kis városunkban.

(Nem tartozik ugyan ide, pusztán érdekességként említem meg, dagasztandó a lokálpatrióta büszkeségünket, hogy a kancelláriaminiszter helyettes államtitkára is gödi. Róla tudni kell, hogy a közelmúltban vásárolt a köztisztviselői fizetés éves átlagának többszörösénél is jóval magasabb összegért házat, amely a város "Rózsadombján" található, éppen szemben a Szabó Márton Zoltán nemrégiben lemondott, egykori önkormányzati képviselő, volt pénzügyi ellenőrzési bizottsági elnök, egyben ingatlanközvetítő házával, s az is véletlen, hogy éppen tőle, azaz cégétől vette. Sőt természetesen az is véletlen, hogy amikor a Samsung bejelenti az igényét 77 szolgálati lakásra a városban (forrás: Gödi Vállalkozók Egyesületének honlapja), Szabó úr évek óta elfeledett, éppen 77 lakásos várdombi lakóparképítési programja hirtelen meglendül.)

És innen a szálak tovább futnak. És így utólag érthetővé válna, miért volt másodlagos kérdés a Samsung idetelepítésében a város érdeke, miért mentek bele a képviselők olyan ajánlat elfogadásába, amely a városnak hasznot nem, csak terhet jelent. Így már volna magyarázat a 17 tagú testület szinte egységes, 16 igennel történő szavazására, gyakorlatilag kérdés nélkül. És arra is, miért kértünk akkortájt teljesen hiába információkat.

Az ember fantáziája meglódul: választ vél találni arra a kérdésre: a kormánynak, a Magyar Államnak milyen érdeke fűződhet egyáltalán egy multinacionális nagyvállalat hazánkba telepítéséhez - pontosabban milyen háttérbeli érdekek motiválhatnak esetleg ilyesfajta döntéseket -, s hogy vajon miért kapott a magyar kisvállalkozók felfuttatásához létrehozott Széchenyi programból a Samsung 300 millió forintot (ez nagyjából fedezte is a telek árát).

Bárki vádolhat azzal, hogy "félreértelmezek és félretájékoztatok". De akkor tessenek leírni a valós motívumokat és tényeket, s felfejteni a szálakat ott a háttérben.

Nem akarok tippeket adni, de nem lepődnék meg, ha a Gazdasági Minisztérium kormánypropaganda reklámjában hamarosan megjelenne Göd, mint 3600 új munkahely és egy sikerágazat telephelye. A reklám képi anyaga a következő lehetne: 3600 ember menetel a megrakott teherautók és megélénkült személygépkocsiforgalom közepette szlalomozva, a zsúfolt felsőgödi vasútállomástól Bócsa felé, aszfaltozott utak híján nyáron porban, télen sárban taposva...

Bódi Zita