A melegvizű strand fejlesztéséről       


K Ö Z M E G H A L L G A T Á S
K I P I P Á L V A



November 5-én este hat órától közmeghallgatást tartott a polgármester a melegvizű strand fejlesztéséről. Magáról az eseményről mindössze 5 nappal korábban, az október 30-ai testületi ülésen döntöttek a képviselők. Az ülés után négynapos ünnep következett - ez idő alatt kellett volna összehívni a több mint tizenhatezres lélekszámú város lakosságát, hogy elmondhassák véleményüket a témáról. Az eredmény siralmas volt: a közmeghallgatáson alig 20-30 érdeklődő jelent meg.

A tizenhét tagú testületnek épphogy kétharmada tartotta kötelességének, hogy meghallgassa a lakosság véleményét. Ez annál inkább szembetűnő, mert az október 17-ére lakossági fórumként meghirdetett, ám testületi ülésként megtartott összejövetelről is hiányzott hét képviselő.

A fentebb felsorolt tények együttesen azt sugallják, hogy egy olyan nagy jelentőségű döntés, mint a melegvizű strand fejlesztése során a képviselő-testület vagy annak bizonyos tagjai

nem tartanak igényt

a város lakosságának véleményére. Ez a kritika többek által megfogalmazódott a kvázi-közmeghallgatás során. Volt, aki kifejezte: nem igaz, hogy ne lehessen egy közmeghallgatást úgy megszervezni, hogy részt vegyenek rajta a lakosok. Ehhez azonban nem elég az esemény előtt három nappal egy-két plakátot kihelyezni, hanem ennél sokkal hatékonyabban kellene beharangozni. A megszólalók véleménye szinte egységes volt:

nem kellenek megalomán tervek,

amelyek megvalósításához eladósodik a város. A legutolsó testületi döntés értelmében ugyanis a képviselők két lehetőség közül döntenek majd: az egyik szerint a gázközmű vagyon 350 millió forintja mellé másik 300 millió forintot hitelként vesz fel a város, így áll össze a 650 millió forintos állami támogatáshoz szükséges önrész. A hitelfelvétel feltétele azonban, hogy jelzáloggal terheljenek meg 500 millió forintnyi ingatlant. Ilyen ingatlana nincs a városnak (korábban a Szakács-kert vetődött fel lehetséges elzálogosítandó területként, de ennek az értéke alig a fele a szükségesnek).

Elúszni látszik tehát a lehetőség,

hogy a város megpályázzon a Széchenyi tervből 650 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást. Pedig talán lehetett volna megfelelő előkészületekkel megfelelő konstrukciót találni, ám a pályázat előkészítésére létrehozott munkacsoport leginkább azzal foglalatoskodott, hogy a részvénytársaság létrehozásának mikéntjét kidolgozza. Más alternatíva fel sem vetődött: a munkacsoport vezetője, Ilyés Gizella alpolgármester a közmeghallgatáson kijelentette: vagy ezzel a tervvel pályázunk, vagy sehogy.

Pedig van más lehetőség: a fele összegű beruházás. Ehhez felhasználná a város a

gázközmű vagyon egy részét

(250-300 millió forint) és ugyanekkora összegre nyújtana be pályázatot a gazdasági minisztériumhoz. Ez esetben nem lenne a jelenlegi strand helyén hagymakupolás fitness-wellness élményfürdő, ám lennének kulturált öltözők, a jelenleginél talán nagyobb méretű úszómedence, esetleg télen fedett medencék - a konkrét terveket még ki kell dolgozni.

Felvetődik a kérdés: vajon a lakosság jelentős része egyetért-e a gázközmű vagyon e célra történő felhasználásával?

Mindenképpen ki kell kérni a gödiek véleményét, ám két tény megfontolandó: az egyik, hogy a strand mindenképpen fejlesztésre szorul, és egy kulturált, kisvárosias jellegű fürdő egy csöndes idegenforgalom alapja lehet. A másik: korábban tapasztalt jelek szerint a gázközmű vagyont némely képviselők egyéni kampánycélra kívánták felhasználni, azaz most, a választási ciklus végén járdákat, utakat építeni belőle a saját körzetünkben, hogy a választásokon legyen mit felmutatniuk. Az ilyen, teljesen ellenőrizetlen és szétforgácsolt felhasználás helyett talán megfontolandó, hogy egy összegben, egy maradandó fejlesztés alapját képezhesse.

Bódi Zita


Vissza az előző lapra


A Gödi Szervezethez | Az országos honlapra | Újságunk
Vissza a nyitólapra

Levél a honlap szerkesztőjéhez