Multi telepedne Gödre:  mi ebből a város haszna?

A képviselőtestület tíz év adómentességet szavazott meg október 27-ei rendkívüli ülésén minden olyan vállalkozásnak, amely tízmilliárd forint feletti összeget ruház be városunkban. Ugyanakkor a kisvállalkozókat semmiféle helyi adókedvezmény nem illeti meg. Ezzel Göd megnyitotta kapuit a multinacionális nagyvállalatok számára. A szavazásra semelyik civil szervezet, politikai párt képviselőjét, vagy sajtóorgánum munkatársát nem hívták meg. Lapunk tudósítója volt az egyetlen, aki - bár hivatalos meghívót nem kapott - mégis részt vett az ülésen.

TÍZ ÉV ADÓMENTESSÉG A MULTINAK
Mit kap a város cserébe?

A képviselőtestület október 27-ei rendkívüli ülésén egyetlen civil szervezet, politikai párt vagy sajtóorgánum mun katársa nem volt jelen. Bennünket - a MIÉP gödi szervezetét - sem értesítettek az eseményről, nyilván az idő rövidsége miatt. Lapunk tudósítóját Zahorán Sándor képviselő úr tájékoztatta, ennek köszönhetjük, hogy olva sóink most tudomást szerezhetnek az ott elhangzottakról.

Szegedi Sándor polgármester a következőket mondotta el: A Samsung híradástechnikai eszközöket gyártó nagyvállalat a török Beco céggel közösen mintegy 250 millió dolláros, azaz 60 milliárd forintnyi nagyságrendű beruházást kíván megvalósítani Magyarországon. Az ezer-ezerkétszáz dolgozót alkalmazó gyárban tv-képcsöveket gyártanak majd. A három lehetséges helyszín egyike Göd (Nyergesújfalu és Százhalombatta mellett). Megkezdték a tárgyalásokat a Göd külterületi részén lévő, jelenleg Horányi Lehel tulajdonát képező, körülbelül 25 hektárnyi terület megvásárlásáról. (Információink szerint 25 márkát kínálnak a telek négyzetméteréért.)
      A polgármester szerint a multinacionális nagyvállalat érdeklődését nagyban motiválta a városban található melegvizű strand, a leendő golfpálya és a szálloda is. Szerinte azonban a másik két, előzetesen kiszemelt várossal csak akkor lehet Göd versenyképes, ha legalább 10 év adómentességet kínál a cégnek. A testület másfél éve, 1999. június 22-én hozott rendeletet arról, hogy a helyi vállalkozókat milyen adókedvezmények illetik meg.
      Eszerint az 500 millió forintnál több, de egy milliárd forintnál kevesebb összeget beruházók két év, az egy és másfél milliárd forint közötti összeget beruházók négy év, a másfél milliárd forint feletti összeget városunk ban beruházók pedig hat év mentességet kapnak jelenleg az iparűzési adó alól. A multinacionális cég tehát abba a megkülönböztetett helyzetbe kerül, hogy tíz éven át egyetlen fillért sem fizet iparűzési adóként a város kasszájába - szemben a töb bi vállalkozással, s főként azokkal a kisvállalkozókkal, akik nem képesek még félmilliárd forintos beruházásra sem; márpedig ez utóbbiak vannak többségben. Adódik a kérdés: mi haszna származik ebből a városnak?
      A multi haszna egyértelmű: jelentős összegű kiadást takaríthat meg egy évtizeden keresztül. A hasznot - a többi nemzetközi nagyvállalathoz hasonlóan - kiviszi az országból; vagyis az nem bennünket, hanem a cég már amúgy is milliárdos felső vezetőit gazdagítja majd. A televízióképcső-gyártás nem az a fajta tevékenység, amelyet egy emberöltőre, vagy akár csak tíz évre terveznek. A híradástechnika olyan hatalmas léptekkel fejlődik, hogy a jelenleg korszerűnek mondott eszközök és technológiák né hány éven belül értéktelenné válnak. Ha a Samsung ma tv-képcsövek gyártására rendez be egy hatalmas üzemet (maga a csarnok 47 ezer négyzetméteres lesz), s odacsábít több mint ezer munkást, pár év múlva, amikor a képcső eladha tatlanná válik a piacon, könnyű szívvel tesz majd lakatot az üzem ajtajára és ereszti szélnek a dolgozóit, akik biztos munkahelyüket hagyták ott az ígéretekért. (Erre számtalan példa van: tessenek csak érdeklődni a már működő multinacionális vállalatok alkalmazottaitól, mennyiért dolgoznak, s cserébe mit kell teljesíteniük, elviselniük.
      Tessenek megkérdezni, mi történik a szakszervezet nevében a dolgozók jogait követelőkkel: pillanatok alatt elbocsátják őket. S tessenek utánanézni a sajtóban, hány ígéretesen indult beruházás illant el néhány éven belül, miután több hasznot nem látott az adott helyszínen.) A magyar munkaerő ma még olcsónak tűnik a nyugati beruházó szemében: ám ha az ígéretek szerint három-négy éven belül hazánk csatlakozik az Európai Unióhoz, a magyar munkás bérét kötelező jelleggel az uniós bérekhez iga zítják, a multinak már nem éri majd meg velünk dolgoztatni. Újabb ok, hogy faképnél hagyja az üzemet és a várost. Összességében, arra ne számítsunk, hogy ennek a beruházásnak a haszna tíz év múlva térül majd meg Göd számára. Ha a Samsung idetelepszik, azt a jelenlegi kedvező feltételek s a maga legnagyobb haszna érdekében teszi. Mire letelik a tíz év adómentesség, félő, a gödiek hűlt helyét ta lálják majd a cégnek. Egyetlen multinacionális vállalat sem arról híres, hogy vetekedne az Üdvhadsereggel.
      Mit kérjen Göd cserébe a vállalattól a tízéves adókedvezményért? Ez a kérdés foglalkoztatta leginkább a képviselőket. Úgy tűnt, abban valamennyien egyetértettek, hogy a város gyermekintézményei szorulnának leginkább támogatásra. Salamon Tamás felvetette, hogy a cég például a Huzella Tivadar Általános Iskola tanterembővítését, illetve a Németh László Általános Iskola tornacsarnokának megépítését is támogathatná. Képviselőtársai (Szabó Zoltán, Markó József, Ilyés Gizella) azonban lehurrogták: több tízmilliárdos beruházásról tárgyalnak, néhány százezres tételről itt nem illik beszélni. Szerintünk Fülöp József találta fején a szöget, amikor figyelmeztette a testület tagjait: mivel a jelenlegi tulajdonos még nem nyilatkozott arról, akarja-e egyáltalán belterületté nyilváníttatni a telkét, anélkül pedig a földtörvény értelmében nem adhatja el semmilyen társaságnak, így jelenleg nincs is miről tárgyalni. Márpedig a belterületté nyilvánításról csak az önkormányzat dönthet, s ha nem járulnak hozzá, Horányi nem tudja nyélbe ütni a több százmilliós adásvételt. Jelentős kérdés az infrastruktúra.
      Százhalombatta ebből a szempontból Gödnél előnyösebb helyzetben van, mert ott már működő létesítmény mellé települne a cég. A polgármester erre a felvetésre azt válaszolta, a beruházó "jó volna, ha hozzájárulna" például az odavezető utak kiépíté séhez, mert erre a városnak természetesen nincs pénze. Csak arra vállalkozhat, hogy műszakilag összefogja és meg pályáztatja a munkálatokat. Szegedi Sándor ugyanakkor figyelmeztette a képviselőket, hogy ez "nem helyi ügy", állami és minisztériumi szinten is támogatják a multik letelepülését…
      Annak ellenére, hogy a fenti ellenérvek egy része elhangzott a rövidke ülésen, a képviselők megszavazták a korábbi rendelet módosítását. Eszerint a fentebb is említett három kategória mellé egy negyedik került: a 10 milliárdnál nagyobb összeget beruházó vállalatok 10 éves mentességet kapnak az iparűzési adó fizetése alól. Tizenketten szavaztak igennel, egy képviselő nemmel, és egy tartózkodott. (A hozzászólások alapján valószínűsíthető, hogy Zahorán Sándor mondott nemet a törvényre, Salamon Tamás tartózkodott, míg Bátrorfi, Szabó, Mikesy, Csernus, Faragó, Lenkei képviselők egyértelműen a javaslat mellett érveltek a jegyzővel és a polgármesterrel együtt.)
      Többen felvetették: a polgármester a tárgyalások során kérjen egyértelmű garanciát arra, hogy a Samsung haszna egy részét visszaforgatja a településbe. Kérdésünk: mivel ilyen jellegű elvárást szerződésben kikötni nem lehet, vajon mi kötelezi majd arra a Samsungot, hogy betartsa a szóbe li ígéretét?
      A szavazás eredménye egyedül Göd városát kötelezi, mégpedig arra, hogy tíz év adómentességet adjon bármely olyan cégnek, amely Gödön kíván letelepedni és amely tíz milliárd forintnál többet ruház be a vállalkozásába.
      Néhány képviselő türelmetlenül, állva nyomta meg a szavazógombot, miközben az órájára mutogatott: sietnie kell, a művelődési házban mindjárt kezdődik a találkozó az MSZP egyik első emberével! Kérdezhetnénk: számukra Horn elvtársat élőben látni fontosabb, mint egy olyan kérdést alaposabban végigtárgyalni, amely sorsdöntő lehet a település jövőjére nézve…?
      A polgármester titkárságán november 13-án azt az információt kaptuk, hogy a Samsung vezetői még nem döntöttek a gyár leendő székhelyéről.

Bódi Zita