|
MEGÁLLAPÍTÁSOK
A helyszínre utazás után a polgármester
úr a gyár előtt beszédet tartott, amelyben
kijelentette, hogy "a bűz őt zavarja a legjobban. Teljesen fölösleges
tehát a gyerekes plakátolás és egyéb
szamárkodás. Ne egymás ellen küzdjünk a
bűz ügyében, hanem egymást segítve találjuk
meg a szag forrását, ami bizonyítottan nem
a Samsung." Nem érti viszont, hogy a környezetvédelmi
hivatal és a többi hatóság, akik költik
az adófizetők pénzét, miért nem találják
meg a bűz valódi okát. Nonszensz, hogy a Felügyelőség
több hete képtelen lépéseket tenni, nem
külömben az ÁNTSZ, a katasztrófavédelem stb.
Már ő sem tudja, kihez tudna fordulni. Szerinte az egész
engedélyezési folyamat ezeknek a hatóságoknak
a kezében van. Itt már kénytelenek voltunk
közbekiabálni - mivel a polgármester úr
másképp nem engedett
egyikünket sem szóhoz jutni -, hogy az engedélyező
hatóság az önkormányzati hivatal, illetve
a jegyző. Az említettek csak olyan szakhatóságok,
amelyek csak részt vesznek az engedélyezési
eljárásban.
A polgármester úr tájékoztatóját
egy másik tájékoztató követte,
melyen a gyár mérnöke, Dr. Erdész Károly
műszaki tanácsadó magyarázta, hogy a folyamatok
zártak, és a környékbeli termelők állandó
gyanúsítgatása helyett, inkább a Felügyelőséget
kellene arra rávennünk, hogy találja meg a szag
forrását, "ahelyett, hogy őket zaklatja, akadályozza
mindenfajta vizsgálattal". Erdész úr szerint
jelenleg "tesztüzem" folyik.
Az enyhe szagot időnként lehetett érezni a Samsung
parkolójában tartott tájékoztató
alatt is. (A szél délről fújt, nagyjából
egyenesen a Steinhor szennyvíztelepe felől.)
Kértük, hogy egy nyugodt helyen, nyugodt
körülmények
között feltehessük mi is a kérdéseinket.
Erre ígéretet is kaptuk. Biztos, ami biztos, azért
többen a kidolgozott, címekkel és
nevekkel ellátott kérdéseinket átadtuk
Dr. Erdész Károly műszaki tanácsadónak.
Később kiderült, az óvatosság nem volt
alaptalan, mert ezután már nem kaptunk alkalmat a
látottak kapcsán felmerült kérdéseink
feltevésére.
Hosszas várakoztatás és herce-hurca után
sikerült bejutnunk a gyárudvarra. Mindenütt kapkodó
előkészületek nyomai. Még az esővíz lefolyóban
is meszes vagy klórmeszes maradványok. Átlagos "rendezettségű" nyugalmas gyári udvar látszólag
forgalom és anyagszállítás nélkül.
A tűzveszélyes gázok - oxigén, nitrogén
és hidrogén - fehérre mázolt tartályokban
álldogálnak drótkerítéssel bekerítve.
Minden úgy néz ki (lépcsők stb.), mintha a
gyár legalább már 10 éves lenne.
A vezérlőteremben felügyeleti
számítógépek, egy csomó szekrény
ugyanolyan panelokkal, mellette egy külön teremben a dehidratáló
berendezés, amiben a termelési folyamat zártnak
nyilvánítása ellenére nagyon is fedetlenül
bugyborékoltak a mindenféle színű és
szagú, valamint különböző tisztítottsági
fokú folyadékok. A szennyvíztelep egyáltalán
nem néz ki HIGH-TECH színvonalúnak. A medencék
egyszerű betonteknők, semmi extra, sok csővel, alatta gépház.
A tartályoknál szúrós szag ütötte
meg az orrunkat. A rózsaszínes, bordós
folyadék tetején fehér hab úszott. Ezt
a folyadékot dolgozzák itt fel. Az iszap (egy nagy
csúnya épületben levő) különböző
dehidratáló berendezésekbe kerül, ahol
a szárazanyag tartalmat nagyrészt kivonják.
Ennek eredménye egy csomó kristályos anyag,
és a teljes folyamat végén pedig:
1. Kivont hasznos anyag, amit újra feldolgoznak.
2. Kivont haszontalan anyag, amit elszállítanak
Lőrincibe, egy veszélyeshulladék-feldolgozóba.
3. Amolyan pocsolyavíz-szerű szennyezett víz,
ami csőben megy Vácra a vízműbe.
A vállalat mérnöke annyit árult el,
hogy "a bordó színű víz tartalmaz veszélyes
anyagokat, elenyésző mennyiségben". De azt mondta,
az titok, hogy mit oldanak ki vele. A koreai fiatalemberek viszont
- miután elmeséltük nekik, hogy mindenki ugyanúgy
gyárt monitort a világon - elmondták, hogy
nátrium hidroxid, higított kénsav, cink, mangán,
kadmium, kromátok, flouridok, foszfor, ólom és
réz van az oldatban, különböző vegyületek
formájában, de azok mennyisége igen csekély,
valamint hogy ezeket kivonják a vízből a fentiek alapján.
Megnéztük tehát a szennyvízkezelőt,
majd egy szennyvíziszap dehidrálót (mángorlót).
Itt jól lehetett látni azt a vöröses anyagot,
amelyet állítólag Lőrincibe szállítanak. "Csak egyelőre, és azért viszik oda, mert amíg
a vizsgálat nem igazolja az ártalmatlanságot,
addig veszélyes hulladéknak kell tekinteni", mondta
Nováki Attila környezetvédelmi megbízott. Nem tudtuk meg, mi lesz ennek az iszapnak a sorsa később
az engedélyezés után. Állítólag
a kiviteli tervben szerepel egy gyár kerítésén
kívül elhelyezett lerakó. Ezt azonban nem
mutatták meg.
A gyár májusban el akarja indítani a próbaüzemet.
Június végére egy magas rangú Samsung
delegációt várnak. Dr. Szirmai úr konkrétan
június 20-át említette a tulajdonosi küldöttség
érkezésére és döntéshozatalára
további két üzemcsarnok megépítéséről
a jelenlegi mellé, amelyekkel már 4 terméket
fognak gyártani Gödön: képcső készregyártás
lesz, plazmatévé, házimozi és mobiltelefon
akkumulátor fog itt előre láthatólag készülni.
Ezután - de még ez évben - várható
döntés a további beruházásokról.
Az emeleti helységben elhelyezett szennyvíziszap
dehidrálót és vezérlőtermet elhagyva,
az ajtón a külső lépcsőpihenőre kilépve egy feltételezett 10-es skálát alapul
véve
kb. 8-as erősségű szag csapott meg bennünket.
Mindjárt meg is kérdeztük a közelben tartózkodó
Dr. Szirmai Tamás vállalati jogtanácsost, hogy
mi erről a véleménye. "Őket is zavarja ez a szag.
A vezérlőteremben meg is fájdul
a fejük tőle" - válaszolta. "Akkor miért nem kapják el az okozót?"
- kérdeztük. Hümmögés a válasz...
Közben már tereltek is tovább minket, úgymond
a "szagforrás vadászatra" a Steinhor telep
felé. A 2/A hegytetője előtti híd környékén
(26-os kilométerkő környéke) újból
erős szag csapott meg bennünket, de ez nem a korábbi
szag volt, hanem mindenki által jól felismerhető pöcegödör
szagra emlékeztetett. Lehetett látni a szippantósok
élénk forgalmát a hídon keresztül
a "lezárt" ülepítő irányába.
ÖSSZEFOGLALÓ VÉLEMÉNY
Mi azért mentünk oda, mert a gyárcsarnokot
szerettük volna látni belülről. Megnézni
hányan vannak, milyenek a körülmények mindenütt.
Hogy milyenek a körülmények a gyárcsarnokon
kívűl, azt eddig is láthattuk a 2/A-ról. Érdekelt
volna a mosóberendezés, amely az elhasznált
levegőt tisztítja, és az, hogy az elhasznált
mosófolyadék hová kerül. Szerettük
volna kérdéseinket feltenni, a látottakat megvitatni.
Erre azonban nem kaptunk lehetőséget, ami a szervezők részéről
tapasztalható időhúzásnak és a nyitottság
hiányának volt köszönhető.
Elment egy délutánunk azzal, amit kívülről
eddig is láthattunk. Még ebben a szakmában
tevékenykedő szakemberek sem lennének képesek
tájékozódni a gyárban uralkodó
környezetvédelem állapotáról egy
ilyen felületes bemutató során. A gyárnak
a környezetvédelmi problémákhoz történő
hozzáállására jellemző, hogy azzal csak
egyetlen szakember foglalkozik, akinek ráadásul még
üzemeltetési feladatokat kell ellátnia emellett.
A polgármester úr pedig a partnerség kovácsolással
kicsit elkésett. Volt rá elegendő idő az elmúlt
évek során, de ehelyett inkább az volt jellemző,
hogy a Samsungnak a gödi környezetbe történő
beintegrálása iránt érdeklődést
mutató, illetve felelősséget érző helyi lakosok
véleménye, kérdései nem találtak
hallgató fülekre. Egyöntetű volt a véleményünk,
hogy egy megrendezett bemutatót láthattunk.
Göd, 2002-04-11
(Aláírások)
|