Gödi Körkép március 22.

Március 15. Gödön

Bár hideg márciusi szél lengette a nemzeti trikolorokat szerte a városban, meglepõen nagy számban vettek részt Göd lakói az 1848-as forradalom és szabadságharc 152. évfordulóján.

A március 15-i megemlékezés, Nemeskéri-Kiss Miklós emléktáblájának megkoszorúzásával kezdõdött a honvédezredesrõl elnevezett utca 64. számú házán elhelyezett emléktáblánál. A Himnusz eléneklését követõen Hamarné Adrienn (a mellékelt írást felolvasva) méltatta Nemeskéri-Kiss Miklós jelentõségét, majd Szegedi Sándor polgármester, Ilyés Gizella alpolgármester asszony és többek között a Gödi Cserkészek és a Mozgáskorlátozottak Gödi Szervezetének képviselõi helyezték el az emlékezés virágait.

Nemeskéri-Kiss Miklós a Tolna megyei Miszlárban született 1820. szeptember 22-én és Párizsban halt meg 1902-ben. Tanulmányait befejezve ügyvédi oklevelet szerzett és hosszabb külföldi utat tett, majd hazatérte után mint fogalmazó és titkár a budai helytartó tanácsnál mûködött. 1848-ban részt vett a fõváros márciusi mozgalmaiban, majd a budai nemzetõrség parancsnoka és õrnagya lett, és e minõségében vett részt a parndorfi táborozásban. Ezután budai várparancsnokká és ezredessé nevezték ki, és a debreceni kormány megbízta azzal, hogy a szabadságharc ügyét Piemontban és Angliában képviselje diplomáciailag. A szabadságharc leverése után õ is az emigránsokhoz csatlakozott. Párizsban telepedett meg, picinyke lakásában, és szûkös kenyerét német, olasz, spanyol és angol leckék adásával kereste meg. 1853 végén megnõsült, és miután felesége vagyonos családból származott, anyagi viszonyai megengedték, hogy az emigrációt támogassa.

Kegyetlen bosszú követte a magyar felkelést. Nemeskéri-Kiss Miklóst is – távollétében halálra ítélték, ezért nem jöhetett haza Magyarországra. Sohasem fogadott el semmiféle címet, rangot vagy érdemrendet Ferenc Józseftõl, a kiegyezés és a megkoronázás ellenére sem. Azt mondta errõl: „Azt a kezet, amelynek nevében halálra ítélték és képletesen ki is végezték az embert, a megbékélés után megszorítani lehet, de megcsókolni soha.” ...

Kevés település mondhatja el magáról, hogy a március 15-ei ünnepen olyan emberre is emlékezzék, akinek ilyen nagy szerepe volt a kiemelkedõ események irányításában. Úgy érzem, hogy minden gödi polgár, különösen a gyerekek tudatában ezt el kell mélyíteni, hogy büszkék legyenek rá.

Miért pont itt koszorúzunk? Kérdezik sokan. E hely, ahol most állunk, a Nemeskéri birtok része volt. Amikor a Nemeskéri út megkapta e nevet, Vernyikék nagy örömmel adtak helyet ezen emléktáblának és Göd lakossága köszönettel tartozik nekik, hogy azóta is gondozzák és lehetõvé teszik, hogy a mai napon is tiszteletünk jeléül megkoszorúzzuk.

Az egybegyûltek ezután a Petõfi szobornál koszorúztak. Az 5-let Kft.-nek köszönhetõen a (sajnos orr nélküli) szobor megújult és a körülötte lévõ park, a közelben lakó Fried László és felesége gondos keze nyomán felfrissült, növényekkel, virágokkal telt meg, rendben várta az ünnepet.

A József Attila Mûvelõdési Ház nagytermében Szegedi Sándor polgármester köszöntötte ifjú városunk elsõ március tizenötödikéjét, egyidejûleg feltéve a kérdést: ma ki ellen harcolunk? -Saját magunk ellen - hangzott a polgármester úr válasza - ez nehezebb - mondta -, mint a külsõ ellenség elleni küzdelem. Arra a kérdésre, hogy mi változott a dicsõ forradalom óta eltelt 152 év alatt, így felelt Szegedi Sándor: Változtak a problémáink. Ma a versenyért, a piacért küzdünk. De az akkori eszmét kötelességünk felidézni és tudatosítani.

Lukács Istvánné, a Német László Iskola igazgatónõje volt a következõ szónok:

Gyönyörû ünnepeink vannak. Ezek sorában különös hely illeti március 15-ét, amelyrõl Arany János így vallott: „A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás, hanem szép ünnep, a szabadság ünnepe volt”.

Honnan van ennek a napnak a magyart megrendítõ, szívét, lelkét magasba emelõ ereje? Miért van ránk ilyen hatással e nap emléke? Magyarázat létezik többféle. Szerintem a leglényegesebb az a példa, amelyet a forradalom résztvevõi nyújtanak számunkra. Hõsök voltak õk, akik egy igaz ügy, a magyar függetlenség és a nemzeti átalakulás ügye mellé álltak, tudásuk legjavát adták, ha kellett életüket áldozták hazájukért. Sorsuk, életpályájuk példa lehet számunkra.

Vonzó ünnep március 15-e. Szinte percrõl percre ismerjük a másfél évszázaddal ezelõtti nap eseményeit. Tudjuk a Nemzeti dalt, a 12 pontot, de mégis rendszeresen összejövünk, ünnepelünk, elmondjuk ezeket egymásnak, mert olyanok számunkra a márciusi ifjak, a pest-budai polgárok követelései és Petõfi forradalmat kiváltó verse, mint az imádságok, amelyeket szinte mindennap elmondunk, hogy erõt merítsünk belõlük.

Különös ünnep március 15-e. Ez a nap a szabadság ünnepe, s a szabadság nálunk akkor erõszak nélkül gyõzött. Ez nem mondható el a forradalmakról általában, hiszen 1848 tavaszán az európai nagyvárosokban elemi erõvel felszabaduló népakarat mindenütt áldozatot követelt.

Például Párizsban 1848. februárjában száznál több barikádot építettek, s folyt a vér. A pesti március 15-e lényegét Csóri Sándor így fogalmazta meg: „Ezen a napon, a történelmet alakító eseményekben legmélyebb és legigazabb tulajdonságaink fejezõdhettek ki.

Nem a kardokhoz, nem a késekhez és az utcakövekhez nyúltunk, hanem az eszmékhez. A gondolat és a kifényesített szó fegyveréhez.” A sokszínû, sokrétû folyamatból, amely a XIX. sz. elejétõl zajlott, kiemelném a magyar nyelv ügyéért folytatott harcot.

A nyelv ügyével párhuzamosan igény volt az irodalom és általában a kultúra fellendítésére is. Kiemelkedõ alkotások születtek a reformkorban: a Himnusz, a Szózat, fölépült a Nemzeti Múzeum, az Akadémia, a Nemzeti Színház. A gondolat és a szó kifényesítésének törekvése hozta el nekünk március 15-ét, ezt a többi forradalomtól eltérõ napot. Olyan békés, annyira emberi események történtek itt, hogy szinte a csodával egyenértékûek. Csodaszerû az, ami a Landerer nyomdában, és a Nemzeti Múzeum elõtt történt. Este színházba mentek az emberek, aki befért a Nemzetibe, megnézhette a Bánk bánt. Az elõadás után a színpadra lépett Jókai Mór, a szelíd ifjú, s azt mondta: „Emberek! Eddig ünnepeltünk, most menjünk haza!” És az emberek hazamentek, gyertyát gyújtottak és imádkoztak: a magyarok Istenére esküszünk... Petõfiék véghezvitték akaratukat. A folytatás bíztató volt.

Pozsonyban ülésezett az országgyûlés, fogalmazták a törvényeket, a király aláírta ezeket, majd áprilisban kihirdették. Megalakult a független felelõs magyar kormány, de nemsokára elkezdõdött a fegyveres összecsapás, amely a többszörös túlerõ következtében vereséget szenvedett. Sokan elestek a csatákban. Sokan a bukás után a kivégzõosztagok sortüzében, hóhér által pusztultak el, várbörtönökben haltak meg. Sokan távoli országok felszabadító seregeiben harcoltak tovább, vagy emigrációban õrizték a lángot. A legtöbben azonban itthon maradtak és az adott körülmények között a lehetõségeket kihasználva folytatták munkájukat. A mai napig érvényes példát szolgáltattak hétköznapi hazafiságból, igaz emberségbõl. Világraszóló eredményeket értek el: sikeresen végrehajtottak egy hatalmas társadalmi változást, az átlépést a feudalizmus világából a polgári rend világába. Olyan új korszakot alapoztak meg, amely valamennyi ezen a vidéken élõ nép számára az élet új távlatait tárta fel.

Az eszmék megtartói közül – akiknek az életpályájuk a reformkor idején indult, a forradalom és a szabadságharc, az elnyomás és önkényuralom idején folytatódott. Meg kell említenem Jókai Mór nevét, aki a Kõszívû ember fiai címû regényében a szabadságharc eseményeinek feldolgozásával nagy szerepet játszott a nemzeti eszme életbentartásában; Deák Ferencet, a haza bölcsét, a kiegyezés elõkészítõjét; Andrássy Gyula miniszterelnököt, a Monarchia külügyminiszterét és a városunkhoz kötõdõ Nemeskéri-Kiss Miklós honvédezredest...

A kiválasztottak és a név szerint nem ismert hõsök életpályája példa a helytállásra, hazaszeretetre, felelõsségvállalásra, közösséget szolgáló tettekre.

Van mihez és kikhez fordulnunk. A párhuzam egyértelmû. Magyarország nemsokára elfoglalja méltó helyét Európában. Új korszak küszöbén állunk. A tovább vezetõ út, a feladatok valamennyiünktõl erõfeszítést, összefogást és megbékélést követelnek.

Ehhez adjon nekünk erõt, hitet március 15-e példája

Az ünnepi mûsor elsõ közremûködõje a Czinóber Klára vezette Röcögõ néptánc csoport volt. Az ügyes apróságokat a Németh László iskola hatodik osztályosai követték a színpadon. Szabadság, szerelem szellemében összeállított jeleneteikben megidézték többek között Petõfi és Szendrei Júlia alakját, valamint felidézték a szabadságharc néhány eseményét a Pilvax kávéházban történtektõl Segesvárig.

Befejezésül a Felsõgödi Munkás Dalkör 48-as népdalokat szólaltatott meg Bárdos Lajos, Kodály Zoltán és Garai József feldolgozásában.

A mûvelõdési házból a Kossuth térre vonultak az egybegyûltek - köztük három országgyûlési képviselõ: Bognár László (MIÉP), Imre Zsolt (FIDESZ), Mécs Imre (SZDSZ) -, ahol a gödi intézmények, pártok, társadalmi és civil szervezetek képviselõi megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát.

Egyesület a Dunakanyarért

Dunamenti Egyesületek Turisztikai Egyesülete néven a Dunakeszi József Attila Mûvelõdési Ház (2120.Állomás sétány 17.) székhellyel, olyan társulás jött létre a közelmúltban, amelynek célja a névben szereplõ régió idegenforgalmi kínálatának feltárása, feltérképezése, rendezvények szervezése, a kulturális valamint a természeti értékek megóvása, az épített környezet turisztikai szempontból jelentõs létesítményeinek megõrzése, hasznosítása és ismertté tétele.

Az alapszabály szerint az egyesületnek tagjai lehetnek a Dunakanyar környékének mindazon önkormányzatai, társadalmi szervezetei, egyéni és társas vállalkozásai, magánszemélyei vagyis mindazok akik hozzájárulnak az egyesületi célok és feladatok megvalósításához, részt vesznek az egyesület tevékenységében, valamint befizetik az éves tagdíjat.

Pártoló tag lehet, aki vállalja az egyesület céljainak támogatását.

Az elkészült alapszabály, amelyet 2000. március 8-án, az egyesület tagjai elfogadtak, ismerteti az egyesületi tagok jogait, kötelességeit, az egyesület szerveit, anyagi forrásait és gazdálkodását, valamint a szervezeti és mûködési szabályzatot.

Amennyiben bárki úgy érzi, hogy szívesen csatlakozna az egyesülethez, keresse Palásti Bélát, az egyesület elnökét a fenti címen.

Tiltakozókból Városszépítõk

Tizenegy taggal és lapzártánkig több mint húsz pártoló taggal megalakult a Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület. A civil szervezet létrejöttének gondolata februárban merült fel, amikor a Szakáts-kert környékének lakói hírül vették egy vízi vidámpark szomszédságukban történõ felépítésének tervét. Jóllehet azóta visszalépett a beruházni szándékozó olasz vállalkozó, a vidámpark ellen tiltakozók egyesületet hoztak létre.

A Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület március 14-én a József Attila Mûvelõdési Házban ismertette elképzeléseit. A találkozóra három önkormányzati képviselõ: Kovacsik Tamás, Barkóczi Gábor és Mikesy György is elfogadta a meghívást.

Az Egyesület céljaival egyetértõ új tagok és pártolók felvétele az egyesület rendezvényein és megmozdulásain lehetséges. Minden, az egyesület iránt érdeklõdõ telefont az alábbi két számon várja Berta Sándor: 330-225 és Nagy Árpád: 332-846.

A Városszépítõk a célkitûzések megvalósításának elsõ lépéseként március 18-án,csatlakozva Kovacsik Tamás felhívásához, mintegy százötvenen - köztük 30 ifjú kajakozó - lapáttal, gereblyével a kézben, az alsógödi Duna-parton töltöttékszombat délelõttjüket. Unokáival érkezõ kilencvenéves dédnagymamától kezdve óvónõkön, zongorista kereskedõn keresztül minden foglalkozás és korosztály képviseltette magát. Délre megteltek a konténerek és a ragyogó napsütésben ragyogó tiszta lett az alsói strand is.

Következõ alkalommal, 2000. április elsején - nem áprilisi tréfa! -, a kerékpárút Dunakeszi felõli bevezetõszakaszától a Pázmány Péter utcai temetõig szándékoznak takarítani a Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület tagjai és a pártolók, akik minden hasonló szemléletû, a városért tenni akaró gödi lakost - kicsit és nagyot - gereblyével, lapáttal, talicskával és szeretettel várnak maguk közé.

Ezúton hívja fel a Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület a környezetvédelem fontosságára sokat adók figyelmét arra, hogy aki nem kívánja szemétbe dobni a száraz elemeket és a használt háztartási olajat, leadhatja Alsógödön a Kossuth utca 35-ben. (Elõzetes egyeztetés a 336-625 telefonszámon.)

r.k.

A Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület céljai

Hatékonnyá és szervezetté tegye a közösségi munkavállalási kedvet és anyagi áldozatvállalást városunk fejlesztése és szépítése érdekében.

Biztosítsa a tagság számára az információkat, az egymás közti kommunikációt.

Természet és környezetvédelmi kérdésekben civil szervezetként véleményt nyilvánít és ehhez a nyilvánosság valamennyi lehetséges és törvényes eszközét felhasználja.

Az Önkormányzattal együttmûködve közremûködik a város északi és déli felét összekötõ Duna-parti sétány megvalósításában.

Támogatja a környezeti nevelés fejlesztését, terjesztését, környezetvédelmi akciókat és rendezvényeket szervez. Támogatja az ifjúsági sportot és szabadidõs tevékenységet.

Az egyesületi munka szakmai és területi csoportokban is zajlik.A csoportok célja a munkamegosztás és a helyi kezdeményezések érvényre juttatása.

A város fejlõdésének elõsegítése úgy, hogy Göd megõrizhesse kertváros jellegét. Kezdeményezi városunk három részének egységes városszerkezetben való összekapcsolódását.

Szervezi az ifjúsági tábor területének nyílt közparkként, ifjúsági, oktatási és sport központként való hasznosítását

Miért fontos törõdni környezetünkkel?

A választ megtaláltuk egy 1997. augusztusában Tardy Jánossal, a Természetvédelmi Hivatal vezetõjével készített intejúban. „Elfogadhatatlannak tartom minden olyan fafejû bürokrata véleményét, aki azzal utasít el egy terület védetté nyilvánítására irányuló kezdeményezést, hogy "majd ha lesz rá pénz". Egy ország legyen büszke arra, hogy még van védeni valója és ha nincs rá pénze, legalább a jog eszközeivel segítsen. Naponta hallunk olyan kérdéseket, hogy mekkora többletet igényel egy védetté nyilvánítás és jelöljük meg, hol vannak ennek a forrása. Ezt általában azok szokták megkérdezni, akiknek a forrást biztosítaniuk kellene. A természet mindennél és mindenkinél toleránsabb, hosszú ideig hajlandó csendben tûrni. Abban bízunk, hogy lesz olyan kulturált - vagy legalább kultúrával átszõtt - idõszak, amikor ilyen otromba kérdések nem hangzanak el - és a természet addig még valahogy kibírja! A védetté nyilvánítással pedig addig sem állunk le.
...Tudomásul kell azonban vennünk, hogy az alig néhány ezer hektár kiterjedésû védett területek, különösen az erõteljesen urbanizált közép-európai térségben, menthetetlenek, ha a köztes - még természetközeli állapotot megõrzött területekkel - "szabad a gazda".

Forrás, ahol a teljes interjú megtalálálható: http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv9708/term1.html

Közlemény

Az Országgyûlés 1999. májusában törvényt alkotott az általános mezõgazdasági összeírásról. Az 1999. évi XLVI. törvény rendelkezése értelmében Magyarországon 2000. áprilisában teljes körû általános mezõgazdasági összeírásra kerül sor. A számlálóbiztosok a felvétel során az egyéni gazdálkodók körében adatokat gyûjtenek a földhasználatra, az állatállomány nagyságára, a gép- és állóeszköz állomány összetételére, valamint a foglalkoztatási viszonyokra vonatkozóan.

Az összeírás végrehajtásában a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága által megbízott összeírók vesznek részt, akiket a hivatal megbízólevéllel és névre szóló igazolvánnyal látott el. A számlálóbiztosok felkeresik a lakosságot, az itt begyûjtött adatokat a hivatal bizalmasan kezeli és csak összesítés után, az egyéni jelleg elvesztését követõen hozza nyilvánosságra.A sikeres lebonyolítás érdekében kérjük, hogy az adatszolgáltatással is segítsék az összeírók munkáját feladatuk eredményes végrehajtásában.

Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága

2000. évi költségvetés

Tájékoztató Göd Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetésérõl

Aképviselõ-testület az önkormányzat költségvetését a 2000. február 22-i ülésén elfogadta
1.347.114 eFt bevételi kiadási fõösszeggel.

Az önkormányzat költségvetésének megoszlása önállóan gazdálkodó intézményenként :

A Képviselõ-testület3/2000. (02.22.) számú rendelete az önkormányzat 2000. évi költségvetésérõl a PolgármesteriHivatal-ban megtekinthetõ.

Szinay József jegyzõ és Nagy Gabriella pénzügyi irodavezetõ

Göd polgárainak nyugalmáért

Városunk polgárõrei az elmúlt évben összesen 3200 órát áldoztak szabadidejükbõl Göd közbiztonságáért - tudtuk meg a helyi Polgárõrség március 9-én tartott találkozóján. A József Attila Mûvelõdési Házban összegyûlt önkéntesek többek között az elmúlt évi munkát értékelték.

Beszámolójában Kertész János, a Gödi Polgárõrség elnöke elmondta, hogy a jelenleg 34 tagú gárda összteljesítménye, fejenként csaknem 100 óra szolgálatot jelent. Nincs még egy civil szervezet a városban, amelyik ennyit áldozna szabadidejébõl a közért.

Szólt az elõzõ évi önálló, és a rendõrséggel közös járõrözések számáról, a helyi polgárõrség által biztosított 18 városi rendezvényrõl - köztük a négynapos városavatásról -, valamint bevételeikrõl illetve kiadásaikról.

Tájékoztatta az egybegyûlteket a helyi önkormányzat által ígért 100 ezer forintos támogatásáról, (hozzátéve, hogy ennél jóval többet kértek a képviselõ-testülettõl). Az összeg, mint mondta körülbelül háromhavi üzemanyagköltségüket fedezi. Fájlalta, hogy a másfél éve mûködõ önkormányzat Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsága még nem volt kíváncsi a Polgárõrségre, jóllehet ez a bizottság illetékes munkájukat illetõen. - Az elõzõ ciklusban könnyebb dolgunk volt - jelentette ki Kertész János - hiszen egy képviselõ is volt közöttünk. Mára kicsit mostohagyerekek vagyunk, de nem fogunk koldulni.

Pedig szükségük lenne anyagi támogatásra, mivel kevés a munkájukhoz nélkülözhetetlen rádió és antenna.

Idei munkatervükben a továbbiakban is fõ cél a járõr szolgálat biztosítása és a rendõrség, valamint a közelmúltban felállt közterület felügyelet munkáját is segítõ információk beszerzése.

Beszámolója végén a polgárõrök vezetõje Szabó Józsefnek, Kálmán Istvánnak, és Bohus Gábornak tavalyi munkájuk elismeréséül emléklapot és kisebb pénzösszeget adott át. Kertész János, mint mondta, szíve szerint minden polgárõrt megjutalmazott volna, ám lehetõségeik végesek.

Ezt követõen Cseh József alezredes, a Gödi Rendõrõrs parancsnoka köszönte meg a polgárõröknek az elmúlt évi munkát és együttmûködést, abbéli reményének is hangot adva, hogy mindez a jövõben is töretlen marad.

Bízik benne, mondta, hogy minél biztonságosabb lesz a város élete, annál többre értékelik majd a polgárõrök önkéntes munkáját, mely anyagiakban nem kifejezhetõ. Az õrsparancsnok segítséget ígért arra az esetre, "ha rendezõdnek a Göd Közbiztonságáért Alapítvány ügyei". Az esedékes tisztújítást illetõen tanácsolta, hogy olyan embert válasszanak, akiben megbíznak, rátermettségében nem kételkednek.

Bizonyára megfogadták tanácsát, amikor elnökül újra Kertész Jánost, elnökhelyettesként Kálmán Istvánt, a Fegyelmi Bizottság elnökeként Bartha Tibort, az Ellenõrzõ Bizottság elnökeként pedig Sándor Józsefet választotta meg a tagság.

Szót kapott az összejövetelen Szõke Mihály, a közterület felügyelõk nemrégiben kinevezett vezetõje is. Hangsúlyozta a bõvült hatáskörrel mûködõ közterület felügyelet, a rendõrség és a polgárõrség Göd közigazgatási határain belüli szoros együttmûködésének fontosságát, és a munka megosztás szerzõdésbeni rögzítésének szükségességét. Õ is segítséget ígért gépkocsi kölcsönzés és egyenruha biztosítás formájában. Végezetül leszögezte: "Hosszútávon sokat lehet tenni a városért."

Gödön 1992. novemberében jött létre a Polgárõrség 75 taggal. A kezdeti lelkesedés csökkenésével azonban hamar kirostálódtak a nem a csapatba valók. Ma 34 önkéntes polgárõrre - köztük négy bátor hölgyre - bizton számíthat Kertész János, aki '95 óta elnökként fogja össze a mára összecsiszolódott csapatot.

A gödi polgárõrök havonta egyszer gyûlnek össze, számot adnak az eltelt hónap akcióiról és sorra veszik az elõttük álló feladatokat. Beosztják a szolgálatot. Gondot jelent - már a harmadik ciklusnál tartanak -, hogy minden új polgármestert és képviselõ-testületet meg kell gyõzniük a polgárõrség fontosságáról. Tagdíjból, saját zsebbõl és önkormányzati támogatásból gazdálkodnak.

A szabadidejüket feláldozó polgárõrök - bizonyos megszállottsággal - sokat tesznek azért, hogy Göd polgárai nyugodtan alhassanak. Szemmel tartják a város utcáit, közintézményeit, a templomokat, a takarékszövetkezetet, a postákat, az iskolákat. Biztosítják a rendezvényeket, jelen vannak a közmegmozdulásokon, ha kell segítenek a hagyományteremtõknek, szükség esetén készek részt venni katasztrófa elhárításban, de õrizték már felhelyezés elõtt az alsógödi református templom tornyát is. Egyre több helyen számítanak rájuk. Nemrégiben például a szokásos telefon hírlánc útján, percek alatt 8 autó és 14 ember állt készen egy gödi nagyi házából eltûnt 9 éves kislány megkeresésére. És bár nem õk találták meg az unokát, a nagymama megköszönte segítõ szándékú, gyors hozzáállásukat.

Nem véletlenül kapták meg 1997-ben 80 polgárõr szervezet közül éppen õk a Pest Megye Közbiztonságáért díjat.

2000. március 1-tõl fokozott büntetõjogi védelem jár a polgárõrök számára is.

Ez azt jelenti, hogy a polgárõrség helyi szervezete az illetékes rendõri hatósággal köt egy együttmûködési megállapodást, kiosztják a polgárõrök feladatát, amit azután lebontanak tagokra, órára, helyre. E tevékenység kifejtése közben a polgárõrt ugyanaz a védelem illeti meg, mint a hivatalos személyt. Ez szigorúbb védelmet jelent, mert eddig a polgárõr magánszemélynek számított, ha megütötték - a sérüléstõl függõen - többnyire tettleges becsületsértésnek, könnyû testi sértésnek, vagyis magánvádra üldözendõ bûncselekménynek minõsült. A törvénymódosítás után pedig már hivatalból üldözendõ, közvádas bûncselekmény. Korábban csak ha a polgárõr rendõrrel együtt látott el feladatot, akkor járt neki, mint a hivatalos személy támogatására rendelt személynek ugyanaz a védettség, mint a rendõrnek. Most már az egyénileg eljáró polgárõrt is ez a védelem illeti meg, és a lefolytatott nyomozás után az ügyészség képviseli a vádat.

Az Országos Polgárõr Szövetség 2000. évi bûnmegelõzési feladatterve

Az Országos Polgárõr Szövetséghez tartozó Megyei Szövetségek, Polgárõr Egyesületek, Polgárõr csoportok a millennium jegyében végezzék az általános bûnmegelõzési tevékenységüket.

A 2000-es év ne csak történelmi dátumváltás legyen, hanem a polgárõr-mozgalom megújulásának az éve is.

Valamennyi polgárõr tudásával, lehetõségével aktívan járuljon hozzá hazánk biztonságának javításához, a közbiztonság védelméhez.

Méltó módon rendezzük meg Budapesten az Országos Polgárõr Napot, és méltó módon készítsük el a Polgárõrség 2001-ben esedékes 10. évfordulóját.

I .

1. 2000-ben folytatni kell a Polgárõr Egyesületek vezetõinek – regionális öszszevonással – a képzését. A képzés megszervezéséért az OPSZ felelõs.

2. A Budapesti és a Megyei Szövetségek – saját hatáskörben – szervezzék meg a polgárõrök oktatását. Az oktatásban kiemelten foglalkozni kell a fokozott büntetõjogi védelem követelményeivel. Így különösen

• – a Btk. ide vonatkozó szakaszának ismertetésével és értelmezésével,

• – a polgárõrök jogaival, kötelességeivel,

• – a szolgálati okmányok vezetésével,

• – a bûnmegelõzési szolgálat ellátásának rendjével,

• – a közlekedési balesetek megelõzésével.

3. Az oktatások megtartásához kérjék a rendõrkapitányságok, önkormányzatok és más együttmûködõ szervek közremûködését.

II.

1. A Megyei, Budapesti Szövetségek, Polgárõr Egyesületek kiemelt és folyamatos kapcsolatot tartsanak a rendõri szervekkel, a Határõrséggel és az önkormányzatokkal. Érjék el, hogy mind a három stratégiai szövetséges szervvel tartalmas együttmûködési megállapodást kössenek. A rendõri szervekkel való együttmûködés alapja a fokozott büntetõjogi védelemnek.

2. A Polgárõr Egyesületek, Szövetségek népszerûsítsék a rendõrséget, a rendõri munkát. Legyenek összekötõ kapocs a rendõrség és a lakosság között. Nyújtsanak segítséget a rendõrségi munka lakossági hátterének kialakításához.

3. A Polgárõr Egyesületek folyamatosan mûködjenek együtt azokkal a szövetségeseinkkel, akik támogatják a polgárõr mozgalmat, különösen a Biztosító Társaságokkal, a Magyar Postával, a MÁV-val, a környezetvédelmi felügyelõségekkel, az OTP bankokkal, a Szerencsejáték Rt. területi szerveivel. Az OPSZ soron kívül kezdeményezze az együttmûködést a Katasztrófavédelmi Fõigazgatósággal.

4. A Megyei Szövetségek szervezzék meg a helyi sajtón keresztül a lakosság folyamatos informálását a Polgárõrség bûnmegelõzési eredményeirõl. Mutassák be a Polgárõr Egyesületek erõfeszítéseit, áldozatvállalásait, amelyek a közbiztonság védelme érdekében kifejtenek. Népszerûsítsék az élenjáró egyesületeket, polgárõröket.

III.

1. A Polgárõrség alapvetõ feladata továbbra is az általános bûnmegelõzés folytatása. Mindenütt a bûnözés megelõzésére kell a hangsúlyt helyezni. A bûncselekményekre való reagálás kizárólag kényszerûségbõl lehetséges, amikor nincs rendõr, a késedelem veszéllyel jár, illetve életmentés esetén.

2. A Polgárõr Egyesületek elsõsorban a vagyon elleni bûncselekmények megelõzésével foglalkozzanak, a lopások, betöréses lopások, rablások, gépjármû-feltörések, gépjármû lopások megelõzése prioritást kell, hogy kapjon.

3. A közterületen elkövetett erõszakos bûncselekmények megelõzését, felszámolását, a tettesek elfogását lehetõleg a rendõri szervekkel közösen végezzék.

4. A Magyar Posta hivatalainak és kézbesítõinek védelme – a korábbi éveknek megfelelõen – kiemelt feladata legyen a polgárõr mozgalomnak. A postarablások, postai betörések, a kézbesítõk elleni támadások megelõzését stratégiai feladatként célszerû kezelni.

5. Területükön kísérjék figyelemmel a bûnözés alakulását, a bûnözés változásait, a polgárõrszolgálat ellátását igazítsák a bûnözés kihívásaihoz.

6. A határ menti településeken mûködõ Polgárõr Egyesületek teljes értékûen kapcsolódjanak be az államhatár õrzésébe, kiemelten segítsék a Határõrség helyi szerveit. Folyamatos szolgálatellátással elõzzék meg a tömeges illegális emigrációt, az embercsempészetet, az illegális határátlépést.

7. A Polgárõr Egyesületek kísérjék figyelemmel a terület közlekedés-biztonságának helyzetét, kapcsolódjanak be a baleset-megelõzésbe. Fiatalok, iskolások KRESZ-oktatásába, a közlekedési fegyelem szilárdítását tartsák fontos feladatnak.

IV.

1. A Polgárõr Egyesületek folyamatos szervezeti életet éljenek. Az egyesületi formát fel kell használni a polgárõrök nevelésére, tájékoztatására, az információk átadására.

2. Az eddigiektõl sokkal nagyobb ütemben kell folytatni a polgárõr tagfelvételt. Év végére el kell érni, hogy minden egyesület létszáma növekedjen. Törekedni kell a fiatalok és a nõk felvételére, valamint az „Ifjú polgárõr” mozgalom megszervezésére. Ahol a feltételek adottak, egyesületen belül a nõi polgárõrcsoportok fakultatív mûködtetését biztosítani kell.

3. Az egyesületek segítsék a polgárõr-igazolványok cseréjét, a szükséges elõkészítéseket idõben tegyék meg. Pontosítsák a polgárõrök adatait.

4. Az egyesületek keressék a polgárõrszolgálat új formáit. A hagyományos járõr, figyelõ, objektumvédelmi szolgálat mellett törekedjenek arra, hogy lehetõleg rendõrjárõrrel közösen teljesítsenek szolgálatot. Vegyenek részt rendõrségi – igény szerint határõrségi – akciókban, razziákban.

5. Területi Polgárõr Szövetségek segítsék és szervezzék a „Szomszédok egymásért” mozgalmat, a szomszédsegítõ figyelõrendszert.

A Polgárõr Egyesületek, polgárõrök a Magyar Állam megalakulásának 1000. évfordulóját magas szintû fegyelemmel, aktív szolgálatellátással, a bûnözõk elleni könyörtelen harccal ünnepelhetik.

Randevú a képviselõvel

Mit tehet az önkormányzat a gödi ifjúságért?

Mottó: "Bárcsak ne is élne az ember a tizedik meg a huszonharmadik esztendeje között. Vagy legalább átaludnák ezt a fiatalok. Mivelhogy ebben az idõben egyebet se mívelnek, mint fölbökik a lyányokat, meg ingerkednek az öregekkel, meg lopnak, meg veszekszenek."

Shakespeare: Téli rege (Kosztolányi Dezsõ fordítása)

Az angol drámaíró kora óta nagyot fordult ugyan a világ, ám a felnõtté válás "kínjai" nem sokat változtak és a vele járó konfliktusok nem csökkentek. Sõt, napjainkban egyre több veszély leselkedik a tizenévesekre, beleértve a széthulló családokat, az értékek átrendezõdését, a televízióból is áradó erõszaközönt, a rendszerváltozás szülte morális káoszt, a pozitív példaképek hiányát, korunk pestisét az AIDS-t, és sok minden egyéb mellett a kábítószer iszonyatos sebességgel történõ térhódítását. Önként adódnak a kérdések: mit tehet a szülõ, mit tehet a pedagógus, és mit tehet egy település önkormányzata, hogy a város leendõ polgárai értelmesen, önmaguk károsítása nélkül éljék meg ifjúságukat?

Ezúttal az önkormányzat Közmûvelõdési és Sportbizottsága elnökét, Salamon Tamást szólítottuk meg, feltéve neki - többek között - az utolsó kérdést.

- Anélkül, hogy megkerülném a kérdést, a nevelés három, korosztályokhoz kötõdõ, két-két szóba sûrített módszerét említeném: 1. Vedd föl! 2. Tedd le! 3. Ereszd el! Azt hiszem, a serdülõkor kezdeti szakaszán, a 10-13 éves gyerek esetében a Tedd le! kategóriáról beszélünk, ami még nem jelenti azt, hogy Ereszd el! A szülõ felelõssége ebben a korban még igen komoly. Ennek a korosztálynak nálunk a - minden dicséretet megérdemlõ - Droppán Györgyi vezetése alatt álló mûvelõdési ház nagyon sok értelmes programot kínál. Számítástechnika, kerámia, tánc, és sorolhatnám.

- Õszintén szólva, az idõsebb korosztályra gondoltam.

- A már nehezebben irányítható 15-18 évesek szabadidõ hasznosítása nem ilyen egyszerû. A diszkó és a rock-, illetve ma már techno koncertek jelentik sokuknak a hétvégi idõtöltést. Sajnos mindkét helyen elég eredményesen cserél gazdát a kábítószer. A drog elleni küzdelemben az iskoláknak jelentõs szerepük lehet. A helyi iskolák ezen tevékenységét ugyan nem ismerem, de nagyon sok jót kell és lehet alkotni e téren. Pályázatok útján nyert pénzekbõl komoly elõadók, esetleg, a drog áldozatává vált páciensek is meghívhatók, hogy saját szemükkel lássák a gyerekek a szer veszélyeit.

- Sajnos, esténként a gödi állomásokon sörösüvegekkel felszerelt csapatba verõdött gyerekekkel találkozhat az ember. A korosztálynak egyébként is sajátja az együtt szórakozás.

- Az a kérdés, nekik milyen igényeik vannak az alkoholfogyasztáson kívül? Ha visszagondolok saját ifjúságomra, mi nagyon sokszor beültünk valahová. Elbeszélgettünk, elsörözgettünk, ettünk valamit. Ugyanezt egy gödi fiatal ma nem biztos, hogy meg tudja tenni, mert bár lehetõség van Gödön, hiszen négy komoly étterem is mûködik, jó idõben a Duna-parton is, pizzériánk is van már, de nem tudja megfizetni. Az én korosztályomnak hétvégén a mozi volt a sláger. Nem hiszem, hogy ma, a videó korában, egy kisvárosban rentábilis lenne az üzemeltetése. Egyetlen példa: Budapesten tönkrement az Uránia, ami alig tíz éve még a mozik mozijának számított. A mi idõnkben voltak táncházak is, ahol remekül szórakoztunk.

Az a baj, hogy a mai világban az értékrend változás folytán, minden pénzen mérendõ. Az átlag magyar szülõ viszont nem képes a piac diktálta versenyt állni.

Nagyon szerteágazóak az igények. Sokféle szociális réteg van, eltérõ szórakozási igényekkel. A mi városunk pedig annyira pici, ráadásul alvó település, hogy ezek kielégítését nem tudja felvállalni két ekkora város szomszédságában, mint Vác és Budapest - ami a korlátlan lehetõségek városa.

Érdemes lenne persze azt is tudni, Göd 15 ezer lakosa között hány tizenéves van és megéri-e egyáltalán szórakozási igényük kielégítése érdekében beruházni. Talán egy-egy jó kávéház kellene Alsó- és Felsõgödre. Azt az idõsebb korosztály is igényelné.

- A sportnak is nagyon fontos szerepe van az emberformálásban, különösen a 15-18 éves korosztálynál.

- Persze ez is csak egyéniségek irányításával mûködik. Elképesztõ az az erõ, amivel Simi - Sinkó László - magához és a sportághoz vonzza a kajakosokat. Csak egy apró, de sokat mondó példa: Karácsony elõtt a csónakházban beszélgettem Simivel. Amikor kijöttem, az ajtóban négy betlehemesnek öltözött 15-16 éves! kamasz állt. Bár megpillantva engem, kicsit elszégyellték magukat, mégis bementek és betlehemeztek kedvenc edzõjüknek, Siminek.

A másik "varázsló" Gulyás Miklós, aki képes dugig tölteni gyerekkel az asztalitenisz szakosztályt. Nem véletlenül, imádják a kölykök. A karatésoknál Karakó Sanyi 80 gyereket mágnesként húz magához edzésrõl edzésre. Abból 60 Huzellás. A kiragadott számok mellett jó tudni, hogy a Gödi SE szakosztályaiban közel 600 gyerek sportol. A gödi sportot komoly ifjúságnevelõ szerepe miatt kell támogatni. Aki kajakozik, az nem fog kábítószerezni. Ha valaki karatézik az nem fog verekedni, mert nem arra tanítják, hanem emberségre.

Az aktív sportolóknál az átmenet nincs megoldva. Kevesen gyõzik a középiskolai, késõbb az egyetemi követelményeket összeegyeztetni a mindennapi edzésekkel és a versenyekkel. De a továbbtanulás képessége is többnyire a korábbi sportolásnak köszönhetõ.

- A legutóbbi KSB ülésen, hogy a sportnál maradjunk, Ön nem értett egyet a polgármester úr Walk-épülettel kapcsolatos terveivel.

- Szegedi Sándor, polgármester úr azt nyilatkozta a Gödi Körképben, hogy szeretné, ha a Walk-épület a Huzella tornacsarnok kiszolgáló épületévé válna, konditeremmel, vizesblokkbõvítéssel. Amikor a Rózsavölgyi épületet az önkormányzat eladta, a Huzella iskola ígéretet kapott, hogy cserébe a fõépületet négy tanteremmel bõvítik. Nem szeretném, ha a felépülõ négy tanterem a Walk-épületet is "kiváltaná". Így is nagyon összeszûkült az iskola szabad területe. A Walk-épületre a Huzella iskolának szüksége van. A leendõ új vezetõnek, bárki legyen is az, törekednie kell a jelenlegi épületek megõrzésére.

Amennyire ismereteim nem csalnak a tornacsarnok, önkormányzati határozat alapján a Huzella Tivadar Általános Iskola tornatermének épült. Hosszútávon az lenne jó, ha december 31. után az üzemeltetése is visszakerülne a Huzellához, természetesen elszámolásra kötelezve az intézményt. A közoktatási törvény lehetõvé teszi az iskolák gazdálkodó és rendezvényszervezési tevékenységét, ha az nem az oktatás rovására történik. Úgy gondolom, ezt a lehetõséget ki lehet és ki is kell használni. A polgármester úrral egyetértek az alapgondolatban, hogy Gödnek szüksége lenne egy sportcentrumra, de úgy érzem, erre nem a Walk-épülete a legalkalmasabb. Ezt valahol a strand mellett képzelem el, ahol van hozzá terület. Ahogy meg tudtuk építeni a meleg vizû strandon a szaunát, ami sokak örömére remekül mûködik, egy sportcentrumot is ott kellene kialakítani. Együtt lehetne ott szauna, uszoda, konditerem.

- A legutóbbi KSB ülés utolsó napirendi pontja zárt ülésen zajlott.

- Több, mint húsz pénzkérelem sorsáról döntöttünk. Azt hiszem a bizottságok közül a KSB van a legnehezebb helyzetben, mert pénztelenül neki kell a legtöbb pénzt szétosztania. A civil- és társadalmi szervezetek a KSB-hez fordulnak anyagi támogatásért és akkor nem szóltam még az oktatási intézményekrõl. (Azt a kellemetlenséget nem lenne jó még egyszer megélni, amit tavaly, amikor a bizottság tagjai, saját zsebbõl fizették ki a Fut a Göd hiányzó húszezer forintját.) Messze a KSB-nek kellene a legtöbb pénzt kapnia. Minden bizottság 500 ezer forinttal rendelkezik. Át kellene csoportosítani ezeket az összegeket.

Az elsõ kérdéshez visszakanyarodva, mit tudunk mi tenni Göd fiataljaiért? Eszközök nélkül bizony nagyon keveset. Miután viszont ilyen nehéz anyagi helyzetben van a KSB, de az önkormányzat is, üdvös lenne, ha az oktatási intézmények élnének a különbözõ pályázatok kínálta lehetõségekkel, és maguk is lépéseket tennének eredményeik elérése érdekében, hiszen ha pályáznak, az ifjúságért teszik. r.k.

Olvasósarok

Závada Pál: Jadviga párnája

A naplóformában írott regény bár történetileg az elidegenedésrõl, közelebbrõl egy rejtelmes családi szövetség csõdjérõl tudósít, mégsem egyszerûen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendõségében erednek, a sors végzetszerûségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltõvel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellõs közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció szélcsendjével. A „Jadviga párnája” jelentõs alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

A mû, melybõl filmet is készítettek, immár hatodik kiadásban került a könyvesboltokba.

Meghívó

Tisztelt Gödi Polgárok! Ma a legtöbb embernek komoly problémát jelent az új lakáshoz vagy házhoz jutás, a meglévõ lakás vagy ház felújítása. A kormányzat több lehetõséget is felkínál a probléma megoldására, azonban igazából nem tudjuk, hogyan lehetne ezeket a lehetõségeket érdekeink szerint a lehetõ legjobban kihasználni. Ezért kértük fel Makranczi Katalin asszonyt, a Miniszterelnöki Hivatal által mûködtetett „Otthon-teremtés” Információs Szolgálat vezetõjét, hogy lakossági fórum keretében ismertesse a számunkra oly fontos – házainkkal és lakásainkkal összefüggõ – lehetõségeket és a felmerülõ kérdésekre válaszoljon.

Idõpont: 2000. március 30. csütörtök. Helyszín: József Attila Mûvelõdési Ház (Pesti út 72.) nagyterme. Mindenkit szeretettel várunk!

Hagyományteremtõ Klub estje

Ismét teltház volt a gödi Ady Klub Hagyományteremtõ estjén, 2000. február 26-án. A mindig nívós elõadások vonzzák a közönséget! Az éppen aktuális mûsor a Dunakanyar gödi festõjérõl, Ulrig Zsigmondról szólt. Leánya, Tóth Péterné tanárnõ mutatta be édesapja életútját. A mûvészélet buktatóit és sikereit ecsetelte, beszélt a család örömeirõl és tragédiáiról. Mondanivalóját a mûvész szemet gyönyörködtetõ képeivel illusztrálta.

A Németh László Általános Iskola tanulói színesítették az elõadást, egy-egy kiállítás alkalmából megjelent cikk felolvasásával és énekkel. A kora tavaszi napsugár beköszöntött a félig nyitott ablakon, a természet megújulni készül. Ilyenkor még nehezebb azokról beszélni, akik már nincsenek velünk, csak emlékezetünkben élnek. Ezt tette a mûvész leánya, Klárika is. El-elcsukló hangon könnyezve. Együttéreztünk vele! Elõadásához gratulálunk! Medgyes Béláné

Varázslatos házban varázslatos mesevilág

Már az elõszobában otthon érzi magát nála az ember és úgy érzi, mintha régi ismerõsként látogatna hozzá. Pedig Szegedi Katalin "bevándorló" mûvész, két esztendeje találta meg - ahogy õ mondja - álmai házát Gödön, egy gyönyörû kertben.

- Nagy családunk van, három eltérõ korú gyerekünk - 22, 12 és 3 évesek. A pesti kislakásból elkívánkoztunk és a nagymamával is szerettünk volna összeköltözni. Szerencsénkre, sikerült a gödi honfoglalás egy csodás régi házban, ahol nagyon boldogok vagyunk, s remélem - mint a mesében - boldogan élünk, amíg meg nem halunk.

- A még mindig formálódó új fészekben hatalmas rajzasztal és festékek sokasága jelzi, itt mûvész dolgozik. Mikor fedezte fel, hogy a ceruza engedelmeskedik a kezében?

- Talán közhelynek hangzik, de már kis gyerekkoromban. Egy éjszaka, úgy négy esztendõs lehettem, felébresztettem az anyukámat és közöltem vele, hogy festõmûvész szeretnék lenni. Azóta úgyszólván szüntelenül rajzolok. Általános iskolától tudatosan készültem a pályára, és a létezõ rajz- és képzõmûvészeti szakkörök aktív látogatója voltam. Az érettségi után - a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban olasz szakon végeztem -, kirakatrendezõ és dekoratõr iskolába jártam, ugródeszkaként. Nagyon kellemes, szórakoztató két volt. Ezek után sikerült felvételt nyernem az Iparmûvészeti Fõiskola grafika-könyvtervezés szakára, ami aztán végképp meghatározta a további pályámat. Egyébként animációs rendezõ szerettem volna lenni, csak abban az évben nem indult ez a szak.

Ezt akkor súlyos sorscsapásként éltem ugyan meg, ám utólag beigazolódott, hogy hálát adhatok a Jóistennek, amiért grafikus lettem és nem rajzfilm készítõ. Így önállóan sokkal inkább azt tudom csinálni amit szeretek, rajzfilmesként pedig - ami csapatmunka - ahogy elnézem, igen csak a Walt Disney „iskola“ határozza meg a vonulatot, ami viszont nem az én esetem és valószínûleg egyáltalán nem bírnék labdába rúgni a mai mezõnyben. Grafikusként viszont elmondhatom, hogy rendkívül boldogan élek.

- Miért éppen mesekönyveket illusztrál?

- A mesés véna mindig is bennem volt, nem a fõiskolán tanították. Ott, különösen a grafika szakon, erõsen a reklám felé viszik az oktatás stílusát. Én csudabogárnak számítottam. A mese illusztrálást nem is lehet tanítani, mint ahogy egy bizonyos kor után már az ízlést sem lehet formálni. A különcségemet mi sem bizonyítja jobban, mint hogy minden egyes kollégám elhelyezkedett valamilyen reklámstúdióban, én vagyok az egyetlen aki önállóan dolgozom itthon azóta, hogy '91-ben diplomáztam, majd posztgraduális képzésen a másfél éves mesterképzõt elvégeztem.

- És azóta folyamatosan hozza egyik munka a másikat?

- A diplomám idején a szó szoros értelmében elárasztottak megrendelésekkel. Sok általam illusztrált könyv jelent meg, keresett grafikusnak számítottam. Ez a - szakmai szempontból - fantasztikus idõszak egészen addig tartott, amíg meg nem ismerkedtem a férjemmel. Egy családot kaptam ajándékba, két gyerekkel, majd megszületett a saját csemetém, aki egy idõre kivont a forgalomból. A Gödre költözéssel pedig végképp eltûntem azok elõl akiktõl feladatot kaphattam volna. Egy évvel ezelõtt elég nagynak gondoltam a kisfiamat az újrakezdéshez, annál is inkább mert a munka már nagyon hiányzott. Szórólapokat küldtem szét magamról a kiadóknak, és ennek köszönhetõen újra beindultak a megrendelések, úgyhogy ismét rengeteg dolgom van.

- Az eddig illusztrált közel húsz mesekönyv közül melyik a legkedvesebb?

- Valamennyit nagyon szeretem. A Mikszáth olvasókönyvet különösen, de kedves a Történetek egy legendás kisfiúról, valamint az Osváth Erzsébet Meglepetés címû könyve is, amely óvodásoknak ajánlható. A legújabb kedvenc - még ugyan nem jelent meg, de nagyon várom -, Gyárfás Endre Márkus mester, ezermester címû mûve, amit irodalmi értékei miatt is javaslok a gyerekeknek.

- Minden könyvének mások a figurái. Mibõl táplálkozik ez a változatosság?

- A munka kezdetén mindig elolvasom a kéziratot. Azt hiszem, olyan grafikus vagyok, akinek jóllehet minden illusztrált opusa más, azért felismerhetõ az azonos alkotó. A legfontosabb az irodalmi mû, illetve az író személye, és az a világ amit képviselni akar. Én ezt minden esetben a legmesszebbmenõkig tiszteletben tartva alázattal közelítek a téma felé, és megpróbálom a szerzõ elképzelését papírra vinni. Például a Mikszáth olvasókönyv a szó szoros értelmében klaszszikus. Nem lehetett volna megengedni humoros könnyed stílust az illusztrálásnál. Ellenben a mai óvodásoknak szóló mesék mellé illesztett, sokkal lazább stílusú rajzokba humort és játékosságot vihetek. Mind más és más.

- Milyen eszközzel és anyaggal varázsolja papírra sajátos mesevilágát?

- Ha színes munkát kérnek, akkor akvarellt és színes ceruzát, ha pedig fekete fehéret, akkor mártogatott tustechnikát alkalmazok. De festeni is szoktam, mert nemcsak meseillusztrációkat készítek. A méret határozza meg a technikát. Amikor nagyon kicsi méretben dolgozom, akkor marad az akvarell, ha nagyobb a felület, akkor vászonra festek akrillal. Mégpedig azért, mert nincs türelmem kivárni az olaj száradási idejét. A reklámgrafika ugyan nem a szívem csücske, de érdekelni szokott a feladat, és nem utolsó sorban pénzt lehet vele keresni. Arculatterveket, emblémákat készítek. Bábterveket is rajzoltam. Az Übü király bábterveivel diplomáztam, és egy ideig a Kolibri színház külsõs bábtervezõként foglalkoztatott. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert meglepett, hogy több bábmûvész él Gödön, akik a Kolibriben játsztak.

És még valamit a gödi szálak összefutásáról. Van egy virtuális galéria az Interneten, ami a valóságban nem létezik. A tulajdonos a világhálón kínálja a képeket vásárlásra. Többek között két, ugyancsak Gödön élõ mûvész - Vertel Andrea és Benkõ Viktor - megtisztelõ társaságában szerepelnek az én munkáim is a honlapokon. Egész véletlenül tudtam meg, és már adtam el képet ezen a furcsa, újszerû módon.

- Kicsit elkalandoztunk a meséskönyvektõl. Ki a kelendõ illusztrátor a piacon?

- Nagy szívfájdalmam, hogy némelyikük egyeduralkodóvá vált a magyar könyv illusztrátorok között. A kiadók nem nagyon mernek újabb és újabb grafikusokhoz nyúlni, mert azt hiszik, hogy csak bizonyos név a garancia. Holott a frissdiplomás fiatalok között is biztos lenne számos olyan, aki mûvészileg színvonalas dolgokat hozna létre. A kiadót viszont kizárólag a saját haszna érdekli.

A gyerekirodalom illusztrálása egyébként sincs mûvészileg a megfelelõ helyen. Valahogy félresöprik, pedig a mûfaj cseppet sem egyszerû. Meg kell találni az optimális egyensúlyt. Elsõsorban, mi az ami a gyerekeknek örömet okoz - hiszen nekik készül, mi az amit megvesz a kiadó és végül, de nem utolsósorban mi az ami az alkotónak is tetszik. Ezeknek mind meg kell tudni felelni.

- Az illusztrációk zömmel az eredeti alkotások kicsinyített másai. Az eredeti képek kiállításokra kívánkoznak.

- Nemrég a Fiatal Iparmûvészek Stúdiójában volt kiállításom, de szívesen megmutatnám a gödieknek is a képeimet. Március végén nagy seregszemlére utazom Bolognába, ahol egy gigantikus nemzetközi gyerekkönyv kiállításon a világ minden tájáról összegyûlnek a meseillusztrátorok. Fárasztó, de nagyon jó hangulatú öt nap elé nézek. A kis mappámmal járom majd a kiadókat, megmutatom a rajzaimat hátha … Kicsit megalázó ugyan, de soha nem lehet tudni melyikük a megrendelõ.

- Szavaiból ítélve nem elõször vesz részt ezen a nemzetközi megmérettetésen. Milyen mezõnnyel találkozik?

- Számunkra kiugróan eltérõek az ázsiai alkotók munkái. A tradíciókat nem õrizték meg és valami furcsa giccs lett az eredmény. A kelet-európaiak közül a csehek magasan a legkiemelkedõbbek mûvészileg, rajtuk kívül az oroszoknak vannak még nagyon míves rajzolóik, és a flamandok hoznak jó ízléssel illusztrált gyerekkönyveket. Az olaszok nekem nem tetszenek, az amerikaiak vegyesek.

A magyar rajzolók szívfájdalma, hogy a hazai könyvkiadók sajnos rengeteg szép könyvet vásárolnak külföldrõl egy az egyben. Tehát a szöveget, az illusztrációt, mindent - fillérekért megkapnak. Sokkal drágább nekik, hogyha felkérnek egy itthoni illusztrátort, hogy alkosson valami újat. Ezért aztán egy ilyen nemzetközi gyerekkönyv kiállításon tapasztalható meg igazán, hogy nagyon sok ország standján ugyanazok a könyvek köszönnek vissza.

- Gondolom az elsõ bírálók a családtagok. A zsûri önnek itthon van. Mit szól az "elsõ olvasó", a hároméves kisfia a munkáihoz?

- Számára természetes, hogy a mama rajzolja a mesekönyvet. Nemrég voltunk egy csoportos kiállítás megnyitón. Körülbelül száz mûvész képei közül azonnal felismerte az enyémeket, pedig itthon nem nagyon látta amikor festettem, mert éjjel dolgozom. Õ már ebbe nõ fel. Most mesefigurákat festek a szobája falára. Nem elõször teszem ezt. Festettem már iskolák, óvodák falát, születéskárosodott gyerekek Gézengúz Alapítványának felkérésére egy teljes épület belsõt és egy étteremben falfreskót. De azért az igazi szerelem a mesekönyv.R.K.

Hétszínvilág

"Az embereknél éppen úgy, mint a növényeknél, igen sok függ attól, milyen talajban és milyen hatások alatt fejlõdnek s táplálkoznak felcsírázó természetük legzsengébb rostjai.

Amit az ember gyermekként lát, az segíti egész életében, hogy a jó fele orientálódjék."

Ezt a csodaszép Brunszvik Teréz által írt gondolatot valljuk mi, óvónõk is a Hétszínvilág óvodánkban. Központunk a Kastély Óvoda tíz csoportos, és két épületben mûködik. Óvodáinkba összesen 230 gyermek jár. A Hétszín-világ óvoda háromcsoportnyi 67 csemetéjével hat szakdiplomás óvónõ foglalkozik. Nevelõmunkánkat három dajka segíti. Szerencsénkre, lehetõséget kaptunk négy évvel ezelõtt az Önkormányzattól, hogy óvodánk a 2-es számú fõút mellõl (egy picike poros udvarból), elköltözhetett a Dunától 200 m-re lévõ hatalmas kertbe. Hálásak vagyunk ezért, mert remekül ki tudjuk használni a hely adottságait, és ezek jó lehetõségeket kínálnak a természeti környezet megismerésére.

A kert 2000 m² -es, parkosított, nagy területét fû borítja, és külön játszóterületeink vannak. Rengeteg bokor, gyümölcsfa és különleges növény vesz körül bennünket. Veteményeskertünkben és a felújításra szoruló üvegházban a biokertészet fortélyaival ismerkedünk meg, és biozöldségek termesztésével kísérletezünk.

Az óvodánkat az Önkormányzat tartja fenn, és bár szûkös keretek között, de minden tõle telhetõt megtesz gyermekeink egészséges fejlõdése, biztonsága, kényelme érdekében.

Ezért, nálunk nem kell fizetni havi sok ezreket, de a legtöbb szülõ nem is tudná ezt biztosítani, mert nem rendelkeznek ilyen anyagi lehetõségekkel. A hozzánk járó apróságok szülei többnyire dolgozó szülõk, akik reggel 6-kor behozzák gyermeküket az óvodánkba és délután 5 órakor jönnek értük. Hazamenetel után kezdõdik az édesanyáknak a háztartás, az édesapáknak a második mûszak, - így sajnos kevesebb idõt tudnak fordítani ezekre a kicsinyekre.

A gyermekek számára a legfontosabb kapcsolat a család. Viselkedésüket, szokásrendszerüket, a körülöttük élõ szülõk, nagyszülõk alakítják. Hogy milyenné formálódnak, az a felnõttektõl függ. Az óvodáink nem vállalhatják ugyan át a család szerepét a nevelésben, de sokat tehetünk a társadalom és a család számára. Megpróbáljuk kompenzálni, amit - a rohanó élettempó miatt esetleg nem kaphatnak meg otthon.

Hétszínvilág óvodánkban szeretetteljes, biztonságos, oldott légkörû, kíváncsiságot keltõ, ingergazdag környezet biztosítása útján, a gyermekek testi-lelki-szellemi harmóniájának megteremtésére törekszünk. Állandó odafigyeléssel és segítségnyújtással biztosítjuk számukra a boldog, derûs gyermekkort. Jó szokásokra, életritmusra, korukhoz illõ figyelemre szoktatjuk õket. Optimálisan fejlesztjük gyermekeink magatartását, adottságait, képességeit és reméljük minden gyermekünk, jól megélt, teljes és szabad kisgyermekkor után kezdi az iskolát.

Alapelvünk a játék és a mese nevelõ-fejlesztõ hatása, amely jó alapot ad az iskolás kor építéséhez. Kiemelt helyen szerepel programunkban az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi és erkölcsi nevelés, a szocializáció, és az értelmi fejlesztés. Az anyanyelvi nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen szókincsüket, nyelvi kifejezõkészségüket nap, mint nap fejleszteni kell. Az óvodába lépéstõl az iskolakezdésig differenciált módon segítjük elõ a gyermekek fejlõdését. A nagycsoportosok részére, beszédhibáik felmérése után, ha szükséges, rendszeres játékos logopédiai foglalkozásokat tartunk.

A szülõk és gyermekek igényei szerint, úszás- és angol nyelvoktatást szervezünk,

Színház- és bábelõadásokra visszük óvodásainkat.

Programunkban az évszakok köré csoportosítjuk a különbözõ foglalkozások anyagát. Az évszakokon belül a hetirendünk, tíz napos ciklusokból épül fel. A tevékenységformák a játékból indulnak ki, és oda térnek vissza.

A manuális tevékenységek kötetlen formában történõ kialakításánál a családi kasszát kímélõ megoldásokra törekszünk. Itt, a legfontosabb a gyermekek önkéntessége, önálló döntése. Bármikor bekapcsolódhatnak a tevékenységbe, amikor az érdeklõdésük odavezeti õket. Festünk, nyomdázunk, rajzolunk, formázunk agyaggal, sógyurmával és utóbb közösen kisütött mézeskaláccsal. Barkácsolunk, kavicsokból, kagylókból figurákat alkotunk. Fakanálból, pezsgõsdugóból, rongyból, fonálból bábokat készítünk. Képeket ragasztunk terményekbõl, falevélbõl. Növénygyûjteményt is összeállítunk. Nagyon szeretik a gyermekeink a kézimunkázást ”körmöskével” pl. kígyót készítettünk, és a szövõszékek segítségével terítõk születtek.

A zenei nevelésnél törekszünk a hagyományok, és ünnepek megõrzésére. Éneklünk, zenét hallgatunk, táncolunk.

Kötött formában azok a programok történnek, amelyek csak óvónõi irányítással lehetségesek. Ilyen a sok mozgással, edzéssel zajló testnevelés.

Mûködik az óvodánkban egy természetjáró csoport. Heti két-három alkalommal, idõjárástól függõen, a testnevelés és környezeti tevékenységek keretében, már tíz óra körül elindulunk a környékre. A séták és kirándulások alkalmával gyermekeink megismerkedhetnek a környezetükkel, Göd nevezetességeivel. Megtanulják a Duna-part, a Kiserdõ és a megmaradt Láprét növény- és állatvilágát.

A sétáink folyamán megszokják a gyerekek, hogy az életet, a természetet óvni, védeni kell. A természetvédelemre nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Ennek a folyamatnak már az óvodában el kell kezdõdnie, azért, hogy az apró ismeretek, amiket a gyermekeknek tudunk nyújtani ebben a témában, iskolás korukra megérjenek bennük, és felhalmozódjanak. A természetet csak akkor tudják védeni, ha elõbb megismerik, és megszeretik, megcsodálják az élet apró rezdüléseit a növényekkel, és állatokkal kapcsolatban egyaránt.

Rajtunk múlik, mit tanítunk a gyermekeknek, hiszen olyan formálhatóak, és magukba szívnak minden új ismeretet. Elöl kell járjunk a jó példával. Hiszen: „Az építész tudja, hogy amit gonddal épít, talán évszázadokra megmarad. A pedagógus tudja, hogy amit szeretettel és tisztességgel épít, az örökre megmarad.” Az élet tiszteletét tanítjuk meg itt az óvodában és azt, hogy értelmetlenül ne okozzanak kárt az élõvilágban. Megtanulják, hogy nem szabad szemetelni, és azt is, hogyan kell viselkedni a szabadban, hogyan kell helyesen öltözködni a kirándulások alkalmával.

Szeretnénk, ha nem idegenként mozognának a természetben, hanem késõbb is nyitott szemmel és füllel járnák az erdõket-mezõket, észrevennék mindazt a szépet, ami mellett a legtöbb ember közönyösen megy el, azt, ami még megmaradt az elveszett paradicsomból.

A természetben átélt "kalandok", hangulatok véleményünk szerint, semmi mással nem pótolhatóak. Gazdagítják az érzelemvilágukat, képzelõerejüket olyan impulzusokkal látják el õket, amelyek valamennyire képesek ellensúlyozni annak a természetellenes világnak a hatását, amely a televízión, és videón keresztül hat a gyerekekre.

Tesszük mindezt, annak érdekében, hogy egészségesen élõ, önálló, magabiztos, kiegyensúlyozott, tanulási vággyal rendelkezõ, toleráns, ugyanakkor valódi egyéniséggel és hiteles énképpel bíró gyermekek hagyják el az óvodánkat. Szeretnénk még szebbé és jobbá tenni gyermekeink jövõjét és szeretnénk, hogy sok felejthetetlen óvodai élménnyel legyenek gazdagabbak. Pleszel Diana óvónõ

„... és láss csodát!“

avagy egy olasz vállalkozó felébresztette-e a gödi polgárok nemzeti öntudatát?

Amióta gödi lakos vagyok, ha tehettem, mindig jelen voltam a városi ünnepségeken. Az elõdeinkre emlékezés mellett jó találkozni az állandóan visszatérõ, ismerõs emberekkel. Ilyenkor rendszerint elgondolkoztam, hogyan lehetne több gödi polgárt mozgósítani szent ünnepeinkre. Ennyire kihalt az emberekbõl a hõseinkre való emlékezés igénye, az ünneplés szeretete? E március idusán is hasonló érzésekkel indultam a megemlékezésre. S lám-lám, egymás után új arcokkal találkoztam, akiket eddig még sohasem láttam az elmúlt 15 év alatt.

Ilyen egyszerû lenne, Tisztelt Polgármester Úr? Nagyon jó taktitkát talált ki az emberek megmozgatására. Ehhez csak gratulálni tudok! Egy olasz vállalkozót kell a városunkba hívni, és rögtön felébred a nemzeti öntudat? Az ünnepség alatt végig az ismeretlen olasz fiatalember szelleme lebegett elõttem óhatatlanul. Hát még most is akkor érezzük magunkat igazán magyarnak, ha idegen megszálló közeledését érezzük?

Csak magunkért, csak a hõseinkre való emlékezés fényében nem tudunk ünnepelni? Megemlékezéseinket megtisztelik-e az újonnan megjelentek két év, öt év, esetleg tíz év múlva is?

Kérem a tisztelt jelenlegi és a leendõ polgármeseter urakat, idõnként lebbentsék fel egy-két külföldi befektetõ megjelenését városunkban annak érdekében, hogy többen áldozhassunk hõseink oltárán. Bi-Bi

NYÍLT LEVÉL

Dr. László Domokos ny. egyetemi docensnek

Õszintén csodálom önt, amiért sikerült a Pesti út mentén Göd minden lakosát felsorakoztatni, vigyázzba állítani, megszámlálni, s ennek alapján megállapítani, hogy „a vízi vidámpark megépítését több, mint tizennégyezer gödi akarja, és nagyon elenyészõ azoknak a száma, akik tiltakoznak ellene.” Gondolom a csecsemõk és kisdedek megszámlálása különös gondot okozhatott.

Egyéb mondanivalóm a nyugalmazott egyetemi docens úr számára nincs. A sajtónak is megvannak a maga írott és íratlan törvényei. Például az, hogy aki csak ilyen alpári hangnemben képes megfogalmazni a maga tév- és rögeszméit, hazugságait, rágalmait és szitkait, azzal nem kell szóbaállni. Gyurkó László

Tisztelt Polgármester Úr!

Megdöbbentõnek és felháborítónak tartom az Ön sokadik egyszemélyes, március 14-i tévé nyilatkozatát. Nem az elsõ alkalom, hogy a tények távolról sem a valóságnak megfelelõen hangzanak el az Ön szájából. Hiszen mi történt ismét ?

Az Ön által felkért szakbizottságok sorra utasították el a vízi vidámpark tervét, valamint március 8-án megtudtuk, hogy az olasz vállalkozó visszalépett.

A lakosok az elejétõl kezdve látták a terv képtelenségét, s az idõ bebizonyította, hogy független szakemberek sem tartják azt elfogadhatónak.

A kérdéses tévé nyilatkozatában Ön a lakosságot teszi felelõssé – a kiesõ 13-14 millió forint bevétel elmaradása következtében - a csatorna- és úthálózat bõvítésének elhúzódásáért. Ilyen egyszerû ez !?

Csakhogy ilyet már hallottunk: A golfpálya ügyében, mikor szintén sajnálkozó arckifejezéssel hangzott el : „vagy golfálya, vagy ha nem, helyi és építményadók.”

Most 2000. január 1-tõl láthatjuk, hogy mind a kettõ éles ellentétben áll az akkor a lakosságnak sugalmazott választási lehetõséggel. Kérdem, hogy évi 13-14 millióból mennyi csatornát és utat lehetne megépíteni? Csak az Ilka patak - Jázmin utcai rész csatornázása a két szennyvízátemelõvel 180-200 millió Ft, Göd útjainak megépítése több száz millióba kerülne. A fürdõtábla közmûvesítése 700-750 millió forint.

Az aránytalanság szemmel látható, ezért azt sugalmazni, hogy a lakosság felelõs a fejlõdés elmaradásáért nem etikus. Ezért a magam nevében elvárom és megkövetelhetem, a felelõs vezetõi magatartást és a mindenkori tényszerû, csúsztatásoktól mentes nyilatkozatot minden téren. Nagy Árpád

Nyilt levelek Szegedi Sándor polgármesterhez

Tisztelt Polgármester Úr!

Ön a januári testületi ülésen megtévesztette az önkormányzati testületet, az utóbbi idõben tett nyilatkozataival félrevezette városunk és az egész ország kövéleményét. Számos nyilatkozatában rágalmazott meg helyi lakosokat és civil szervezeteket.

Ezennel felszólítom, hogy a tényeknek megfelelõen városunk és az ország nyilvánossága elött vonja vissza korábbi nyilatkozatait.

Az a kijelentése, amelyet március 14-én reggel hallotunk az MTV1-en, hogy „ ... az évi 13-15 millós bevétel elmaradása visszaveti városunk fejlõdését és emiatt nem kerül sor csatornázásra és útépítésre ...” megkérdõjelezi az Ön szakmai hozzáértését (egyszerû számtan: ha 14,000 lakosunk 85 Ft-ot fizet be havonta, az egy év alatt 14milló 280ezer Ft bevételt jelent).

Hiszen ha csak ilyen összegen múlna városunk közmûvesítése, azt kellene számonkérnünk, hogy ezt az 1300 milliós éves költségvetésbõl miért nem oldotta meg eddig.

Megjegyezni kívánom, hogy a testület elõtt 7,5 milliós összeg szerepelt, a parkolóra a harmadik év után terveztek bevételt, a létesítmény után a vállalkozó, és várhatóan négy-hat évig mentesült volna az iparûzési adó alól. Tehát az említett összeg is légbõlkapott.

Városunk lakói méltán várják el polgármesterüktõl a nyílt és egyenes magatartást, hogy városunk és vezetõink valós érdemeik miatt legyenek ismertek ország-világ elõtt.

Tisztelettel: Berta Sándor

Tisztelt Levélírók!

Tekintettel arra, hogy az ajánlattevõ az úttörõtáborban tervezett beruházástól elállt, így ma errõl beszélni idejétmúlt.

Ez egy lehetõség volt, ami lehet, hogy jelentõs idegenforgalmával - másod és harmadlagos bevételt jelentett volna városunknak.

Felelõssé nem lehet tenni senkit, és nem is kívánunk.

A polgármester kötelessége a település fejlesztése, és feladata a széles körû tájékoztatás. Azt gondolom, errõl tanúskodnak a bizottsági és testületi jegyzõkönyvek, melybõl kiderül, hogy félrevezetés és rágalmazás nem történt.

Én örömmel veszem minden polgár és civil szervezet segítségét, mellyel hozzájárul településünk építéséhez, szépítéséhez.

Annál is inkább, hiszen jómagam indítottam el 1998-ban az egyeztetést az önkormányzat és a civil szervezetek között.

Tisztelettel: Szegedi Sándor polgármester

Tisztelt Polgármesteri Hivatal!

Ez év március 31-ével lejár a HU-GA Bt. üzletének területfoglalási engedélye a Kossuth téren. Tekintettel arra, hogy kérelmünk ellenére a képviselõ-testület a mai napig nem tájékoztatott bennünket a tervezett beruházásról és telefonon történt érdeklõdésünk során sem tudták még Önök az új tervezett épület költségigényét megadni, okunk van feltételezni, hogy az elképzelt kivitelezés késik. Miután Önöknek erre az építkezésre anyagi forrásaik nincsenek, a végleges költségek birtokában pályáztatják majd meg az építkezést, arra beruházókat keresve.

Kérjük, szíveskedjenek megvizsgálni annak lehetõségét, hogy a ténylegesen induló építkezés idõpontjáig üzemelhessen üzletünk, hiszen nekünk minden kiesett idõ családunk megélhetését veszélyezteti.

Tudomásunkra jutott, hogy a faházak tulajdonosai határidõ-módosítást kaptak, ezért kérjük, hogy kéthetes bontási idõtartam figyelembevételével szíveskedjenek a hosszabbított határidõt számunkra is engedélyezni.

A lakosság részérõl egyre többen nyilatkoznak arról, hogy üzletünk bezáratásával nem értenek egyet, ezt aláírásukkal is alátámasztották. Az errõl szóló aláírásgyûjtõ íveket megküldjük Önöknek.

Ismételten felajánljuk üzletünk tetszetõs formába öntését, és a közterület épületünk alatti részének megvételét, melyre elõvételi jogunkat fenntartjuk.

Várjuk az illetékesek válaszát. HU-GA Bt. Tejsarok

A Digitel sem kivétel

TÖPRENGÉSEK AZ ÁREMELÉSRÕL

Bosszankodással és az ígérgetésekben való bizakodással változó évek után végre-valahára Gödön is néhány esztendeje hozzájutottunk a telefonhoz. Micsoda öröm volt! 1998-ban a Digitel 2000 Rt.-nél látogatást tett a Gödi Körkép egyik munkatársa, s arról rövid cikkben számolt be. Ebbõl idézek: „a Digitel 2002 szakemberei folyamatosan dolgoznak a lehetõ legkedvezõbb fizetési feltételek kialakításán, legyen az árcsökkentés, vagy részletfizetési lehetõség”. De szépen hangzik a mondat! Közben sok víz lefolyt a ciánszennyezéssel tönkretett Tiszán és a mi – legalább nem a ciántól, de mástól annál inkább szennyezett Dunánkon is, miközben az árak szép lassan megemelkedtek. Mire lehet ilyenkor legjobban hivatkozni? Hát az inflációra!

Noha „hivatalosan” a mindenkori kormányok mindent megtesznek az infláció lefékezésére, ugyanakkor az év elején mindig minden közszolgáltató cég bejelenti, hogy a tervezett infláció figyelembevételével kénytelenek (?) õk is árat emelni. Nem a Gödi Körkép hivatott e közgazdasági faramuciságon való elmélkedéseknek helyt adni, csak egyszerûen nem fér a fejembe, hogy tudja ez a szegény ország az inflációt megfékezni, ha minden év elején a „betervezett” inflációhoz igazodva minden magára valamit is adó cég – a zsebünkre – árat emel.

A Digitel is a helyzete magaslatán szépen és tisztességgel megemeli a magáét. Igaza van, hisz ha minden közszolgáltató cég emel, miért pont õ maradna ki ebbõl, miért pont õt hatná meg a kormány inflációfékezõ erõfeszítése.

Az áremelésrõl tájékoztatást kaptunk legújabb hírlevelükben (Digitel Hírek-ben), miszerint „koncessziós területükön az éves átlagos áremelés mértéke megközelítõleg 4%-os”. A tavalyi elõfizetési díj 1525,-Ft volt, az idén 2000. alatt van. Mindig rossz voltam matematikából, az áremelés 4%-os mértékének kiszámítását biztos mások elsõ olvasásra megértik, én nem. Majd következik a második mondat, idézem: „A havi egyéni elõfizetõi díj 30,8 %-kal emelkedett, mely ez által jóval a domináns távközlési vállalat által megállapított 49,9 % alatt marad.” Most már választ is kapok az elõbbi buta kérdésemre, azaz az áremelés számszerû mértékére (30,8 %). Matematikai bizonytalanságomon túllépve most meg a „domináns” szón kezdek akadékoskodni, hogy jelen esetben ki vagy mi számít „domináns vállalat”-nak. Nyelvi nehézségeim felbukkanásával újabb csüggedés lesz rajtam úrrá, de aztán az említett hírlevelet tovább olvasva megnyugszom, hogy „a belföldi távolsági (III. díjzóna) díjak átlagosan 10%-kal, míg a nemzetközi hívások díjai átlagosan 11%-kal csökkentek”. Csupa jó hír, hisz majdnem mindennek az ára csökkent, s nem is értem, hogy minek akadékoskodtam annyit. Hiányos matematikai és nyelvészeti ismereteimet majd csak pótolom valahogy, de mire ezeket az ismereteket nagynehezen megszerzem, a „tervezett infláció” figyelembevételével akkorra már milyen magasba szöknek majd az árak? Persze, nemcsak a Digitelé! Igazuk van, megtehetik, mi meg majd fizetünk, így van ez rendjén. Dr. Kölcsei Tamás

Természetesen – egészségesen

Az egyik osztályfõnöki óránkra – az iskola egészségmegõrzõ napok keretében – az Inczeffy patika vezetõ gyógyszerésznõje jött hozzánk.

Elõadásában elmondta, hogy az egészség akkor teljes, ha lelkileg, testileg épek vagyunk. A testi egészséget a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás segíti. A helyes táplálkozás mindenkinek mást jelent. Vannak, akik a vegetáriánus étkezést választják, a zöldségeket, gyümölcsféléket helyezik elõtérbe – hús ellenesek. Ezek valóban fontosak, egészségesek, de az állati termékek is tartalmaznak szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyagokat. Kiemelte, hogy érdemes elolvasni a csomagoló-anyagokon, hogy a vásárolt élelmiszerek természetes vagy mesterséges színezékeket, tartósítószereket tartalmaznak-e. Részesítsük elõnyben a természetes alpanyagú termékeket, táplálkozzunk változatosan, ne fogyasszunk káros dolgokat és tovább fogunk élni.

Példaként az óra végén mindenki kapott egy 100 százalékos gyümölcslevet és egy mûzliszeletet. Köszönjük szépen a jó tanácsokkal együtt. Ezután jobban oda fogunk figyelni a vásárlásainkra, fogyasztásainkra. N Zs és Sz A 7. a Huzella Tivadar Általános Iskola

SPORT

Labdarúgás

Nyári Kupa: I. forduló: 2000. május 20. Kezdés 10 óra; II. forduló: 2000. május 27. Kezdés 10 óra; III. forduló: 2000. június 3. Kezdés 10 óra; IV. forduló: 2000. június 10. Kezdés 10 óra

15. forduló: õszrõl elmaradt mérkõzés, nézõ: 200.

GÖDI SE – Hévízgyörk 1:0 (1:0)

Gól: Horváth G. Kovács – Szabó, Szabadi II., Tuza – varga, Kekecs, Horváth, Szabadi I., Egervári – Piros, Hegedûs. Csere: Hódossy. Megérdemelt, kötelezõ gyõzelem volt. A vendég csapat a második félidõben többet támadott, de kevés veszélyt jelentett a gödi kapura. Jók: Kovács, Horváth, Szabadi I.

GÖDI SE ifi – Hévízgyörk ifi 1:6 (0:3)

Barankó – Végh, Marton, Takács – Hévízi, Orlik, Rosenczweig, Lénárt A., Kuska – Lénárt Cs., Kõrös. Gól: Kuska. Megérdemelt vendéggyõzelem. Az eredmény a helyzetek alapján szorosabb is lehetett volna. Jók: Marton, Kuska, Lénárt A.

16. forduló : nézõ 300

GÖD SE – Szõd 2:2 (0:0)

Gól: Horváth G., Szabadi I. Kovács – Tuza, Szabadi II., Szabó – Kekecs, Horváth G., Szabadi I., Szádóczky, Hódossy (Egervári) – Piros, Hegedûs. Csere: Orbán, Gál, Laczik. A lelkes vendégcsapat a 2:0-ás vezetésünk utáni rutintalan játékunknak köszönheti a kiegyenlítést. A helyzetek alapján a hazai gyõzelem reálisabb lett volna. Jók: Tuza, Szabadi I., Horváth G.

GÖDI SE ifi – Szõd ifi 3:1 (2:0)

Gól: Hévízi, Kuska, Kõrös. Barankó – Végh, Marton, Takács – Lénárt Cs., Kuska, Rosenczweig, Hévízi – Bartus, Kõrös.

Tíz emberrel lelkes, odaadó játékkal megérdemelt hazai gyõzelmet arattunk. A tartalékpálya mérete a gödi fiatalokat segítette. Jók: Barankó, Marton, Lénárt Cs. Antal György Bálint

KOSÁRLABDA

Ellenállhatatlanul...

Budapest, Dózsa György út. Következõ ellenfél a Honvéd. Nem történt elírás, valóban a Honvéd vár ránk, igaz nem a nagy csapat, hanem az ifjúsági gárda. Tapasztalatszerzés céljából nevezik a fiatalokat immár évek óta az NB/II-es bajnokságba. Remek lehetõség az utánpótlás számára, hogy rutinos, sok nagy csatát megélt „öreg” rókák ellen gyakorolhatnak. (Sajnos – és ez az érem másik oldala – kevés olyan csapat játszik ebben a bajnokságban, akiktõl valóban minõségi megoldásokat, értékes dolgokat leshetnek el, mert a nagy többség botrányaival, balhéival szerez magának kétes hírnevet... Szerencsére a gödi gárda a pozitív kisebbség közé tartozik, akik szeretik, értik és játsszák a kosárlabdát.) Ha már a tanításnál tartunk, ezen a délutánon kimerítõ leckét adtunk a fiataloknak...

Az elõadásokat minõségi tanári kar tartotta. A fizikai részt Gulyás Ferenc tanár úr – a hallgatók zsenge életkorára való tekintettel a magázó forma dominált – vezette. Bemutatójából megtudhattuk, milyen atlétikus és erõbeli képességek szükségesek a sportág magas színvonalú mûveléséhez. Kiss Attila, mint a palánk alatt és a gyûrûtõl távolabb esõ területek bejátszásának docense okította a tehetséges nebulókat. Tõle bepillantást nyerhettünk a lepattanózás kulisszatitkaiba, amit jelentõs mennyiségû pattanóval (10) prezentált. Mihály Gyula igazgató úr – aki pozíciója ellenére rendkívül közvetlen egyéniség, nem véletlen, hogy õ a legnépszerûbb a tanári karból a „diákok” körében – elõadásának címe: „Hogyan játsszunk önzetlenül, sokoldalúan, közönségcsalogató kosárlabdát, center létünkre.” Elõadásában szerepeltek látványos gólpasszok (7), kõkemény lepattanók (15) és óramû-pontosságú mezõnydobások (7/7). Ez a teljesítmény is – hasonlóan a fent említettekhez – nagy sikert aratott, de a java még hátra volt. A nagyüzemi ponttermelés koronázatlan királya, Turcsán Zsolt professzor úr lépett a „katedrára”. Korábbi produkcióihoz hasonlóan most sem okozott csalódást rajongóinak. Sõt, rá is tett egy lapáttal... Dobott 49 pontot. Ez a szám önmagáért beszél, ám ha azt is hozzátesszük, hogy ezt 52 százalékos mezõnydobási százalékkal, valamint 80 százalékos büntetõzéssel érte el, akkor értékelhetõ igazán ez a nem mindennapi teljesítmény. Az NBII. pillanatnyilag legjobb tanári kara nagyszerû bemutatót tartott a jövõ esetleges, ám zöldfülû játékosának a kosárlabda szépségébõl.

Szóráth Emil edzõ: – Kellemes mérkõzésen vagyunk túl, nagy kedvvel és látványosan játszottak a srácok, sajnos a védekezésünk nem volt elég szigorú, bár az olyan „rohanós”, gyors ritmusú találkozókon, mint amilyen a mai is volt, nehéz erre koncentrálni.

A végeredmény: HONVÉD II – Göd: 89 –118 (53–71)

Legeredményesebb játékosaink: Turcsán 49, Mihály 16, Gulyás 14, Kiss 12, Fülpesi és Farkas 9 ponttal.

Rangadóra került sor a kosárlabda bajnokságban. Listavezetõként fogadtuk a negyedik helyen álló Miklósi Kékrókákat. Az elsõ körben – idegenben – magabiztos gyõzelmet arattunk ellenük, ám azóta mindössze egy vereséget szenvedtek, így nagy meccsre lehetett számítani. Nem a mi hibánk, hogy a csata elmaradt, hiszen egy igazán színvonalas összecsapáshoz két, közel azonos képességû csapat szükségeltetik. A mai napon azonban csak egy ilyen volt...

A csapat keményen felkészült a meccsre, hiszen az utóbbi fordulókban rendre gyengébb képességû ellenféllel mérkõztünk, szóval a Rókák igazi kihívást jelentettek. Telt ház fogadta az együtteseket. Rendkívül magas szerkezetû ötössel lépett pályára a Szóráth-legénység. A kezdõötösünk legalacsonyabb tagja – a maga 193 centijével – Gulyás volt. Az irányító poszton az a Kiss kezdett, aki hosszú karrierje során játszott már centert, bedobót, de hátvédet még nem. Az elõzõ fordulóban, a Honvéd II. ellen debütált játékmesterként, általános megelégedettségre. (Attila csak ennyit fûzött hozzá a „szerepkör váltáshoz”: Nem is rossz, az ember elpasszolgat, a srácok azt csinálják, amit mondok, néha beemelek egy-két hármast, csak azok a fránya irányítók – akiket így nekem kell fogni – ne rohangálnának annyit...). Szóval, az újfajta felállásunk alaposan megzavarta az ellenfelet. Tudták, hogy magasak vagyunk, de erre azért nem számítottak. A szurkolók méltán tarthattak attól, hogy ezáltal lassulhat a csapat, ám már az elsõ tíz percben kiderült, nincs mitõl tartani. Villámgyors indításokat vezettünk, ha pedig ez nem sikerült, felállt védelem ellen voltunk eredményesek. Türelmesen járattuk a labdát, amíg valaki tiszta pozícióba nem került. Szinte minden akciónkat kosárral fejeztük be, jó százalékkal dobtunk. Gyakorlatilag a mérkõzés már az elsõ félidõben eldõlt. Fordulás után sem sokat változott a játék képe: szigorú védekezés, biztos lepattanózás, könyörtelen támadás-befejezések. A Rókák lélekben föladták az egyenlõtlen küzdelmet. Nem is nyerték el a hazai közönség szimpátiáját, mert a meccs eléggé „leült”. Ebben kismértékben a gödi játékosok is hibásak, de mentségükre szóljon, hogy nincs rosszabb, mint egy lélektelen, nemtörõdöm ellenfél ellen száz százalékot nyújtani. Sebaj, a lényeg, hogy immár a tizedik mérkõzésen bizonyult csapatunk legyõzhetetlennek, zsinórban...

Szóráth Emil vezetõedzõ: „Takaréklángon égve” is magabiztos gyõzelmet arattunk. Úgy érzem, egyre nagyobb a csapat tekintélye az ellenfelek elõtt. Tartanak tõlünk és nekünk ebbõl kell erõt merítenünk a hátralévõ fordulókra. A végeredmény: GÖD – MIKLÓSI KÉKRÓKÁK: 94 – 73 (48 – 31)

A legeredményesebb játékosaink: Polik 24, Turcsán 21, Gulyás 20, Kiss 14, Mihály 10.

Az elõzõ számunkban – a szerzõ hibájából – hibásan jelent meg a Göd – Malév mérkõzés eredménye. A helyes végeredmény tehát: Göd – Malév: 102–75. Puskás Artúr

Folytatódik a Bikák sikere!

Igen, igen! Február 13-án a Gödi SE megerõsített serdülõ csapata súlyos vereséget mért a Dunakeszi Széchenyi kosárcsapatára, a megyei bajnokság újabb fordulójában.

Sokak szerint a 13-as szám szerencsétlenséget hoz. Van, aki hisz ebben a babonában s van, aki nem. Ebben az esetben a Bikáknak szerencsét hozott. A 74-55-ös végeredményre igazán büszkék lehetünk, hiszen ebben az idényben elõször sikerült legyõzni nagy vetélytársunkat. Az elsõ félidõt lazán megnyerték a Gödi Bikák.

A második félidõben ugyan kiegyenlítettek a dunakeszis fiuk, ugyanis a mieink elkönnyelmûsködték a helyzeteket, kihagytak néhány jó ziccert. De az ötletes játékból és a kõkemény védekezésben nem volt hiány, s így megszületett a szép siker. Legjobb dobók: Mihályi Péter 18, Vince Márton 14.

Fölényes gyõzelemmel nyertek a Gödöllõ csapatával szemben is. Az eredmény: 103-25. A fiuk keményen küzdöttek fegyelmezetten játszottak egy náluk lényegesen gyengébb csapattal szemben.

Puskás Artúr, a csapat edzõje , technikai okok miatt nem tudott a csapata mellett lenni (ugyanis neki is meccse volt), ezért Kollár Zalán segédedzõ véleményét kérdeztem meg: „A csapat mindkét meccsen fegyelmezett, ötletes játékkal rukkolt elõ, nagy volt bennük a bizonyítási vágy. Küzdeni tudásból jelesre vizsgáztak ezen a napon. A csapat minden tagjával maximálisan elégedett vagyok, de ki kell emelnem König Szabolcsot (16 p), aki ponterõsen játszott és nagyon jól védekezett, és Kukorelli Andrást (20 p), aki fantasztikusan összefogta a csapatot, és rengeteg gólpasszt adott. Végül, de nem utolsó sorban, meg kell említenem Jánosi Nándort (28 p), aki rengeteg lepattanót szerzett, és támadásból jelest kapott.”

Következõ héten a mini csapat sajnos csúfos vereséget szenvedett a MAFC B csoportjától. 48-74-re kikaptunk. Csakhogy egyetlen egy bíró volt (az elõírt kettõ bíró helyett), aki nem látta a faultokat. A meccset leginkább a sok szabálytalanság jellemezte, de a küzdés, a nyerni akarás hajtotta a Bikákat. A meccs legjobb dobója Andó Máté volt 22 ponttal.

Sajnos a lapzártáig a kadet és ifi korosztály meccseirõl nem érkeztek meg az összefoglalók, de ígérem a következõ számban pótolom a beszámolót. Hajrá Bikák! Fehér Alexandra

SAKK

A GÖDI SE Sakk Szakosztálya március 4-én rendezte a Huzella Tivadar Általános Iskolában a TAVASZI GYERMEK HÁZIVERSENYÉT, melyen a szakkörösök közül kilenc fõ vett részt. A kilenc fordulós 2 × 15 perces rövidített játékidejû körversenyt MAJOR MARCELL nyerte 7,5 ponttal, második Tóth Balázs 7, harmadik Hejcser Tamás 6 ponttal.

Az elsõ három helyezett oklevelet és könyvjutalmat kapott.

A GÖDI SE Sakk Szakosztályának csapata a Pest megyei I. osztály hetedik fordulójában március 12-én Nagykáta csapatát fogadta és 5:5 arányú döntetlent ért el. Nagykáta vendégszereplésénél évek óta ez az eredmény Gödön, egyik csapat sem tud nyerni.

Nyertek: Dudás János, Fekete József, Beszterczey László, Antal György Bálint. Döntetlent ért el: Kónya Károly és Erzse József.

A bajnokság állása a hetedik forduló után: 1. Tököli KSK 52; 2. Dunaharaszti MTK 45,5; 3. GÖDI SE 40,5; 4. Vác 39,5; 5. Nagykáta 39; 6. Érdi VSE 38; 7-8. Dunakeszi Városi SE, Szentendrei ALJECHIN SE 31; 9. Ráckeve 21; 10. Kóka 12,5 ponttal.

Ha meg akarjuk tartani a harmadik helyet a bajnokság végére, akkor nyernünk kell március 19-én, itthon Vác ellen, és egy szoros eredményt kell elérnünk április 9-én Tökölön a listavezetõ otthonában.

Fotó: Paiss László

Szöveg: Antal György Bálint

Asztalitenisz

Göd – Szentendre 18:0

4. forduló. Az eredmény önmagáért beszél, a csapat minden játékosa dicséretet érdemel: Helmes Zoltán, Bíró László, ifj. Gulyás Miklós és Kajári Balázs személyében.

Budaörs - Göd 12 : 6

5. forduló. A megyebajnokság listavezetõinek eddig még veretlen csapatainak találkozóján nem sikerült megismételni a tavaszi döntetlen eredményt.

Ezen a mérkõzésen Budaörs igen jól kihasználta a hazai pálya elõnyeit, csúcsformában játszottak, megérdemelt gyõzelmet arattak. Ezzel a vereséggel a gödiek a második helyen fogják befejezni az északi csoportban a bajnokságot (függetlenül a hátralévõ két mérkõzéstõl). Elkeseredésre nincs ok, mert az elsõ két csapat vesz részt a rájátszásban, ahol eldõl, ki lesz az NB III-ba kerülõ megyebajnok. Az osztályozó lebonyolításáról a bajnokság befejezése után részletesen beszámolok.

Visszatérve a budaörsi mérkõzésre megemlítem, hogy játékosaink ettõl sokkal eredményesebb játékra képesek, remélem, a rájátszásban ezt be is fogják bizonyítani.

Bíró László három, Helmes Zoltán két, ifj. Gulyás Miklós egy gyõzelmet könyvelhet el magának. (Gulyás)

Birkózás

A Birkózó Szakosztály eredményei

2000. február 5-én Csepelen országos serdülõ szabadfogású birkózó versenyen Misinszky János 47 kb-ban VI. helyezést ért el.

2000. március 4-én, Nagykõrösön serdülõ kötöttfogású versenyen Misinszky János 47 kg-ban igen jó birkózással III. helyezést ért el.

Müller Mihály edzõ