Gödi Körkép 2000. május 3.

KERESSÜK Zsíros Viviant

Tisztelt gödi Olvasók!

1999. december 22-én a Fõvárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság, kislányomat az én gyámságom alatt helyezte el, ezzel megerõsítve illetve helybenhagyva az elsõ fokú bíróság 1998. október 14-én hozott ítéletét. A december 22-i ítéletet követõen ex-feleségemnek és kislányomnak nyoma veszett, ismeretlen helyre költöztek. A bíróság – a gyámhatósági végrehajtás sikertelensége után – felkérte a rendõrséget kislányom felkutatására. Április eleje óta országos körözés van érvényben. Mivel Vivian szeptembertõl iskolakötelezett és édesanyja terhes (május körül várható a szülés), ezért ezen az úton illetve bármely más információ birtokában kérem szíveskedjenek segíteni, tájékoztatni hollétükrõl. Kislányom adatai:

Neve: Zsíros Vivian. Anyja neve: Hajnal Edit (1966. április 26.), Született: 1993. július 21. Szõke, vékony testalkat, kékes-szürkés szem, kb. 120 cm magas.
Bízva segítségükben, maradok õszinte tisztelettel: Zsíros Viktor. 1195 Budapest, Batthyány utca 28. Tel.: 282-2226 v. 06-30 9776363. Fax: 281-2954. E-mail: viktor.zsiros@nstarch.com.

Önkormányzatok és a helyi média

A Magyar Sajtó Napjához kapcsolódóan ezzel a címmel rendezték meg a Helyi Lapok Szakosztályának összejövetelét. A tavalyi sikeres rendezvényen is már erõteljes igényként jelentkezett, hogy párbeszédet kell kezdeményeznünk a politika helyi vezetõivel – fogalmazta meg bevezetõjében a rendezvény célját dr. Müllner Jenõ, a szakosztály elnöke. E gondolat jegyében hívtunk meg néhány prominens személyiséget, akik vállalták, hogy megosztják gondolataikat, tapasztalataikat a helyi sajtó képviselõivel.

Wisinger István, a MÚOSZ elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy az adott településeken, régiókban jelentkezõ helyi problémák legalább annyira fontosak, mint azok a nagyobb újságokat, tévé- vagy rádiótársaságokat érintõ ügyek, melyek – érthetõ módon – nagy nyilvánosságot kapnak. E kisebb helyeken is az újságírók egzisztenciájáról van szó, itt is a sajtószabadság és a demokrácia az alapkérdés.

Az önkormányzatok nevében

Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke – és Veszprém polgármestere – az 1600 önkormányzatot tömörítõ szövetség tapasztalatainak birtokában mondta el véleményét. Az önkormányzatok alapvetõ érdeke a legfontosabb célok megjelenítése, és hogy ezek minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak. A választópolgárok közül egyre kevesebben mennek el a fogadóórákra, közmeghallgatásokra, így a sajtó szerepe felértékelõdik. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a lakosság a helyi médiából tájékozódik leginkább szûkebb környezete eseményeirõl. A helyi médiumok készítõi megelõznek több választott szereplõt, tisztségviselõt – a hatalom feletti ellenõrzõ szerep egyre inkább érvényesül. A kötelezõ önkormányzati feladatok mellett vannak „szabadon választott” feladatok, ide tartozik a médiák támogatása, mûködtetése.

– Tapasztalataim szerint évek óta egyre nagyobb szerepet játszik az önkormányzat és a civil szféra kapcsolatában a média. A rendszerváltás lázában csaknem minden párt, képviselõ- és polgármesterjelölt zászlajára tûzte a lakossággal való állandó kapcsolattartást, a nyitott döntés-elõkészítéseket, mégis ahogy telt az idõ, egyre kevesebben jelentek meg a közmeghallgatásokon és a fogadóórákon. Egy közelmúltban készített felmérés szerint a lakosság 65 százaléka a helyi lapokból, 60 százaléka a helyi tévébõl informálódik, 52 százalékos a megyei lapok olvasottságának aránya. (Annak ellenére, hogy az újságok szakmai színvonala nem mindig kielégítõ.) Ez annyit jelent, hogy nagyon komoly súllyal rendelkezik a helyi média. Talán meglepetés lesz önöknek, de az újságírók a bizalmi index éllovasai között szerepelnek, maguk mögött hagyva a polgármestereket és képviselõket. A TÖOSZ, elismerve a szakma jelentõségét, saját újságírói díjat alapított, melyet elsõ alkalommal idén szeptemberben, 2001-tõl minden évben a sajtónapon nyújtanak át.

Csabai Lászlóné, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke (Nyíregyháza polgármestere, nem utolsósorban pedig az „év polgármestere” cím birtokosa) szerint a rendszerváltás utáni elsõ idõkben meg akarták váltani a világot a helyi médiákkal. Ma már más a helyzet, hiszen sok helyütt kínlódnak, a „tortából” kisebb szelet jut. A külföldi kézbe került médiumoknál tartalmasabb, mélyebb hírfeldolgozást szeretnének. Jól érzékelhetõ, hogy a politika, a lakosság és a tulajdonosok igénye nem mindig egyezik. A közéletiség egyre inkább visszavonul, mert kell a hely a reklámoknak. A technikaigényes médiumok fenntartása egyre többe kerül, ráadásul az elosztási rendszert is átszövi a politika. A közéletiséget is vállaló helyi televízióknál két irány tapasztalható: egyrészt az önkormányzati ülésekrõl, fórumokról készült tudósítások láthatók, másrészrõl a fiatalokat megnyerõ programokat adnak, amelyekhez a reklámot lehet kapcsolni.

– 1995-96-ban, részben jogos, részben jogtalan kritikák miatt ott tartottam már, hogy abbahagyom az egészet és felmondok. Bár méltánytalannak és igazságtalannak éreztem a vádakat, ahhoz mégsem éreztem jogot, hogy megszüntessem az engem támadó televíziót, pedig az önkormányzat finanszírozta.

Azt tapasztaltam, hogy nekem akár emberi, akár szakmai szempontból az a jó, ha a riporter kemény partner. Azt tartom jó sajtónak, amelyik kellõképpen kritikus, de úgy, hogy megõrzi tárgyilagosságát is. Nekem pedig õszintén kell nyilatkoznom, hogy ilyen körülmények között is megnyerjem az embereket.

Dr. Gémesi György (Gödöllõ polgármestere) a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként mondta el véleményét. Szerinte is éles a verseny, hiszen a szereplõk száma sok. A jövõt a kábeltévé (és az internet) elterjedésében látja, mivel ez olcsóbb, mint a sugárzott mûsor. Nézete szerint a kábeltelevíziózás hamarosan országos kiépítésû lesz.

– Nekem jó kapcsolatom van a médiával, azzal együtt, hogy Gödöllõn van olyan újság, amelyik az önkormányzatról csak kritikus hangon ír. Az ember ne azzal foglalkozzon, ki mit mond, hanem azzal, hogy ki mit csinál.

A tulajdonviszonyokhoz én nem szólok hozzá. Nem tartom szerencsésnek, hogy az önkormányzat bármilyen szinten is beleszóljon a média munkájába. Az önkormányzatnak nem az a feladata, hogy a helyi sajtót helyzetbe hozza, teljes mértékben finanszírozza, hanem bizonyos feltételek megteremtése. Hogy ezek konkrétan mik, azt a helyi vezetõk és újságírók közösen döntik el.

Dr. Magyar Levente, aki Jászberény polgármestere, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnökeként vett részt a tanácskozáson. Emlékeztetett rá, hogy ebben az évszázadban két nagy változás történt az országban, 1948-59-ben és 1989-90-ben. Ezek a váltások nem egyszerûek az emberek számára. Egy más mentalitás kialakítása a cél, amelyben az oktatás mellett a sajtónak igen jelentõs a szerepe. A magyar értelmiség ellépett a feladat elõl, mert nem tudott mit kezdeni a politikai változásokkal. Túlburjánzott a politika, amitõl el kellene vonatkoztatni, a sajtó nem hódolhat be a négy évre választott testületeknek.

– Az újságírókkal közösen kell dolgoznunk a mentalitás átalakítása érdekében. Az önök szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezt támasztja alá minden közvélemény-kutatás. A helyi sajtónak meghatározó szerepe van. Önöknek kapcsolatot kell tartaniuk az önkormányzatok, a civil szervezetek és a magánszemélyek között, különösen akkor, amikor a közmeghallgatás hatékonysága egyenlõ a nullával.

A szakma nevében

Hajdú Károly, a MÚOSZ Helyi Televíziók Szakosztályának elnöke elsõnek kapott szót. A tizenötéves múlt ismeretében vegyes a kép. Szinte rosszabb a helyzet, mint az elhangzottakból kiderült. A munkáltatói jogokat általában az önkormányzatok gyakorolják, és sajnos gyakoriak a vezetõváltások – és nem a megbízatás végével...

Sárkány László, a MÚOSZ Helyi Lapok szakosztályának titkára a mintegy ezer helyi újság (nem ideértve az országos és megyei lapokat) nevében szólt hozzá a tanácskozáshoz. Az önállóság és együttmûködés kérdését általában a polgármester hozzáállása dönti el, és ez igen sok probléma és konfliktus alapja. A szerkesztõnek, az újságírónak megfelelõ távolságot kell tartani a politikától és az önkormányzattól, s ott helyben igen nehéz.

– Valóban csak az újságíró erkölcsi érzékén múlik, mi az, amit megír, és mi az, amit nem? Mennyire lehet a politikától függetlenedni?

– A helyi lapnak és a helyi önkormányzatnak egy és ugyanaz a célja: a területen, a városban, községben élõ embereket kell szolgálnia. Ha mindenki a dolgát végzi, akkor nincs semmi gond. A helyi lapnak a mindenkori önkormányzat felé egyfajta lojalitást kell tanúsítania, ez azonban nem jelent megalkuvást. A lap ne akarja eljátszani az ellenzék szerepét.

– Ez így kimondva jól hangzik, de a gyakorlat azért mást mutat, nem?

– Igen, napi problémaként elég gyakran elõfordul, hogy a helyi lap is politikai csatározások színhelye. Fontosnak tartom, hogy a fõszerkesztõt az önkormányzat nevezze ki, hiszen így nehezebben elmozdítható, az állandóság pedig nagyon fontos a hitelesség miatt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lapok túlmutatnak egy önkormányzati cikluson. Sok példa van arra, hogy korábban megszûnt lapokat képtelenség újraindítani.

– Képesek megélni ezek a lapok az önkormányzatoktól teljesen függetlenül?

– A magyarországi ezer lap közül kétszáz magántulajdonban van, tehát hirdetésekbõl él. Nem az az elsõdleges kérdés ma Magyarországon, hogy az önkormányzat szán-e rá pénzt, hanem hogy az újság menynyire tudja küldetését teljesíteni. Ha önálló szellemi mûhelyként mûködik, akkor lehet bárkinek a tulajdonában.

– Szép és fennkölt szó az, hogy szellemi mûhely, de tudnak-e így mûködni, ha már a puszta létezés is kérdéses?

– A meggyõzõdésem az, hogy a kisebb lapok megszûnnek majd, és létrejön helyettük néhány olyan, amely régiókban, kistérségekben gondolkodik. Tíz-tizenöt település sokkal színesebb, tartalmasabb lapjai lesznek ezek.

A vita során több hozzászóló mondta el véleményét, tapasztalatát. A teljesség igénye nélkül néhány gondolat: Zöldi László a képzés ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Míg a jövõ szakembereit a digitális technikára oktatják, a napi gyakorlat során esetleg egy konyhában kell eredményt produkálniuk. Felvetett egy másik jelenséget, mikor a polgármester „rátelepszik” a helyi médiára és megjelenik az alternatív média. Kiss Csaba jelezte: nagy kár, hogy csak helyi médiákat támogató polgármesterek vannak jelen, akikrõl ez nem mondható el, azzal nem vitatkozhatnak. Javasolja, a MÚOSZ érje el, hogy fõ- vagy felelõs szerkesztõi helyre csak újságírói végzettséggel lehessen pályázni, sõt a pályázat a Magyar Sajtóban is jelenjen meg. Varga József kiegészítette az elhangzott gondolatokat: míg egy évvel ezelõtt még csak beszéltünk róla, ma már valóban rátelepedett a politika a sajtóra. Az információáramlásról: a választópolgár ma már nem a képviselõjétõl, hanem a sajtóból kapja a híreket! A Budapest-vidék ellentét ma is érzékelhetõ. A budapesti polgármesterek egy része külön törekvésekkel jelentkezik, ezzel foglalkozni kell!

Az összeállítást készítették: Fülöp Bea, Jámbor József, Pachner Edit, Fotók: Harsányi Péter (A fenti írást a Magyar Sajtó 2000. 3. számából – nem teljes terjedelmében – vettük át.)

Fõkertész nélkül

Már a tervezett 17 napirendi pont is hosszú képviselõ-testületi ülést ígért április 25-én. A gödi honatyáknak öt és félórára volt szükségük mindezek és az Egyebek megtárgyalására.

Szokásos bevezetõ tájékoztatójában Szegedi Sándor polgármester beszámolt többek között az Ifjúsági és Sportminisztériumban tett látogatásáról, ahol - mint mondta - a Huzella Tivadar Általános Iskola tornacsarnokának bõvítése és a Piarista Szakmunkásképzõ Iskola tornacsarnokának építése érdekében tett lépéseket. Ezután Szinay József tudatta a képviselõkkel, hogy a Gödöllõ-Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulat elnökévé választotta Szegedi Sándort.

Az elsõ három napirendi pont az 1999. év gazdálkodásáról szólt. Ezek érintették az 1999. évi költségvetési rendelet II félévi módosítását, a szintén múlt évi gazdálkodásról és zárszámadásról szóló rendelet megalkotását valamint a tavalyi pénzmaradványokat. A három téma elõterjesztõje Szabó Zoltán, a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság elnöke szólt a Göd Fejlesztésért Alapítvány mûködésérõl is, melynek során az Alapítvány többek között a tornacsarnok építését, berendezését, a várossá válás megünneplését és a februári Székfoglaló gálaest finanszírozását segítette elõ.

Az ezt követõ két napirendi pont a Településellátó Szervezet ügyrendjének és alapító okiratának módosítását tárgyalta. A TESZ ügyrendje részletesen foglalkozik a szervezet jogállásával, felügyeletével, irányításával, számlavezetõjével, adóalanyiságával és feladataival. A TESZ széleskörû tevékenységet folytat Gödön. Szervezeti felépítése érinti Göd alapfokú oktatási intézményein kívül az óvodákat, a bölcsõdét, a Gondozási Központot - ezen belül az Idõsek Otthonát, a Házi gondozást, az Éjjeli menedékhelyet, a Gyermekjóléti és a Családsegítõ szolgálatot, az egészségházakat, a készenléti ügyeletet, a védõnõi szolgálatot, a nõgyógyászatot és a labort. Mint szolgáltató szervezet ellátja az iskolák konyháit, a temetõk és az Ifjúsági Tábor fenntartását, a lakossági szemétszállítást, a helyi járatú busz üzemeltetését, irányítja a közmunkát, gázpalackot forgalmaz, kezeli az önkormányzati ingatlanokat, üzemelteti a tornacsarnokot és a meleg vizû strandot.

A Mucsi László, Ügyrendi Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke által elõterjesztett napirendi pont, mely a polgármesterek, képviselõk tiszteletdíjáról szóló rendeletet módosította, némi vitára adott okot. Végül 13 igen, 2 nem és egy tartózkodás mellette úgy döntöttek a képviselõk, hogy ha a tárgyhóban a képviselõ a munkaterv szerinti rendes testületi ülésen a szavazások több mint 25 százalékán nem vesz részt, az alapdíj 50 százaléka megvonásra kerül. A rendkívüli ülésrõl való távollét az alapdíj megvonását nem eredményezi.

Ilyés Gizella alpolgármester asszony terjesztette elõ a javaslattételt Pest Megye Közgyûlése által adományozandó kitüntetõ díjakra. Mint megtudtuk, a javaslattétel tavaly is megtörtént, de eredménytelenül. Ha kevés eséllyel is, de az alábbi személyeket terjeszti fel a képviselõ testület: Arany János Pedagógiai díjra Szabó Lajosnét, Közmûvelõdési díjra Selmeczi Lászlót, Lajtha László díjra Borbély Magdolnát, Semmelweis Ignác díjra dr Horváth Károlyt, Szegényekért és Elesettekért díjra Szegvári Andreát és kollektíváját, Pest Megye Mûvészetéért díjra a Felsõgödi Munkásdalkört, Tudományos díjra dr Selmeczi Kovács Attilát, Nyári Pál díjra - Zahorán Sándor javaslatára - Kocsis Györgynét.

Tekintettel arra, hogy a Településfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság külsõs helyérõl a fõépítészi megbízatása miatt Mészáros Jenõ lemondott, helyére a TEB javaslatára 12 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett a testület Csányi József vállalkozót választotta meg.

A meleg vizû strand belépõjegyeinek árváltozása volt a soron következõ napirendi pont. A téma elõterjesztõje Markó József TKB elnök elmondta, hogy a az elvégzendõ felújítási és karbantartási munkák miatt vált szükségessé az áremelés, melynek megállapításánál a környék fürdõinek belépõdíjait is figyelembe vették.

Szegedi Sándor megjegyezte, hogy mivel a létesítmény az önkormányzatnak jelentõs bevételt jelent, a nyári szezon befejeztével el kell indítani a strand fejlesztését. Szabó Zoltán a leghatékonyabb mûködtetés érdekében az új bejárat látványtervének elkészítését, a strand megközelíthetõségének megoldását és kultúrált öltözõk építését szorgalmazta. A polgármester szavait megerõsítve kijelentette: a fürdõ az önkormányzat egyetlen plusz bevételi forrása a telekspekulációk mellett. Cseh József a Gödi Rendõrõrs Parancsnoka kérte a képviselõket, hogy a meleg vizû stranddal kapcsolatos fejlesztési terveik között, a bûncselekmények megelõzése érdekében, ne feledkezzenek meg õrzött kerékpár és gépkocsi tároló építésérõl sem. Miután Mikesy György 1000 Ft-os családi jegy bevezetését indítványozó javaslatát a testület elvetette, 14 igen és 2 tartózkodás mellett a felnõttek strandbelépõjét 400, a gyerekekét 250 Ft-ban állapította meg.

A 12. napirendi pontban - ingatlan értékesítésrõl lévén szó - névszerinti egyhangú igen szavazatokkal úgy döntöttek a gödi honatyák, hogy a Hétvezér utca 884/1,8,9 hrsz-ú telek kiegészítéseket értékesíti a terület mögötti ingatlanok tulajdonosai részére.

Mucsi László a következõ napirendi pontban elmondta, hogy a felsõgödi fenyvesben megépített játszóteret tönkretették, a játékok nagy részét elhordták, ezért - mivel közel hetven 1-4 év közötti kisgyerek él a környéken, szükségessé vált a felújítás. Ehhez képviselõi körzetének pénzébõl a bekerülési összeg felét fizetné. A másik ötven százalékhoz kérte az önkormányzat támogatását, a Kossuth téri közterület értékesítésébõl származó bevétel terhére. Kérése kissé felkavarta a kedélyeket. Traupert Imréné hozzászólásában elmondta, hogy Pólus Péter, a nevezett játszótér közvetlen szomszédságában szállodát és golfpályát építõ vállalkozó annak idején vállalta, hogy rendbe hozzák a játszóteret. Kovacsik Tamás fegyveres õrökre hivatkozott, akik õrzik az építkezést és környékét. Továbbiakban pedig tiltakozott a Kossuth tér értékesítésébõl származó bevétel ezen formában történõ felhasználása ellen, annál is inkább, mert mint mondta, a Kossuth téren is szükség lesz játszótérre. Végül 11 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett - részben helyt adva Mucsi László kérésének - a játszótér építéséhez hozzájárultak, de csakis a 10-es körzet pénzébõl.

Ezt követõen a belvízkeret felhasználására vonatkozó határozat született. (Errõl bõvebben lapunk következõ számában tájékoztatjuk az olvasókat.)

Heves indulatokat váltott ki a következõ két napirendi pont: a Huzella Tivadar Általános Iskola Tornacsarnokának bõvítése és ugyanezen intézmény B épületének 4 tanteremmel történõ bõvítése. Gruber Péter elõterjesztésébõl megtudtuk, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázati kiírása alapján a tornaterem nézõtérrel történõ bõvítésére, korszerûsítésére pályázati lehetõség van. A pályázatot az oktatási intézménynek kell benyújtania. A beruházás bruttó költsége az elõzetes költségvetés szerint csaknem 20 millió forint, melyet az önkormányzat saját költségvetésébõl nem tud megfinanszírozni. A bõvítés, korszerûsítés megvalósítására az összeg egy részének pályázati úton történõ elnyerésére van realitás. A támogatásból a bekerülési költség legfeljebb 30 százalékát lehet elnyerni. A különbözetet, mintegy 14 millió forintot és a pályázati díjat az önkormányzatnak kell biztosítania. A megvalósítás szándékáról és a saját forrás biztosításáról a képviselõ-testületnek határozatot kell hozni. A pályázat benyújtásának határideje 2000.május 15.

A Huzella Iskola B épületének 4 tanteremmel történõ bõvítésére a Pest megyei Területfejlesztési Tanácshoz kíván pályázatot benyújtani az önkormányzat. A beruházás bruttó költsége csaknem 61 millió forint. Az önkormányzat ezt sem tudja megfinanszírozni. A pályázati kiírás értelmében a bekerülési költség 70 százalékát lehet elnyerni fejlesztési támogatásból, de ezen összeg 40 millió forintnál nem lehet több. A különbözetet, az eljárási díjat és az egyéni hozzájárulást összesen mintegy 21millió forintot az önkormányzatnak kell biztosítania. A megvalósítás szándékáról, a saját forrás biztosításáról a képviselõ-testület határozatát a pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell. A pályázat benyújtásának határideje 2000.augusztus 31-ig folyamatos.

Mindezek ismeretében indult a vita, (mely a kívülálló számára teljesen értelmetlennek tûnt hiszen a fentiekbõl világosan kiderül, hogy sem az iskola, sem a tornaterem bõvítésére nincs pénz). Salamon Tamás ragaszkodott hozzá, hogy az iskola tanterem bõvítése elsõdlegességet élvezzen a tornacsarnok bõvítéssel szemben. Szegedi Sándor polgármester az Ifjúsági és Sport Minisztérium által kiírt pályázat sürgetõ, május 15-i határidejét hozta fel érvül. Markó József sem helyeselte a tornacsarnok bõvítését akkor - mint mondta - amikor a József Attila Mûvelõdési Házba befolyik az esõ. A vita hevében volt egy pillanat, amikor a polgármester úr le akarta venni a napirendrõl a kérdést. Mikesy György vélekedése szerint esetleges nyert pályázat esetén bûn lenne bármelyiket is visszautasítani, akár hitel felvétel árán is meg kellene valósítani mindkét tervet. Végezetül úgy döntöttek a képviselõk, hogy mindkét pályázatot benyújtják, a saját erõt az önkormányzat mindkét esetben biztosítja, de a tanterembõvítés elsõbbséget élvez a tornacsarnokkal szemben.

A szemétszállítás volt a következõ téma. Szegedi Sándor bejelentette, hogy nem hivatalos információk szerint hamarosan újra Dunakeszire kerülhet Göd hulladéka.

Egyhangú, 17 igen szavazattal úgy döntöttek a képviselõk, hogy 25 millió forintos vételárért a Takarék Szövetkezet számára értékesítik a Pesti úti épületet amelyben jelenleg is mûködik a szövetkezet. Az adásvétel létrejötte esetén, a szintén ott mûködõ TESZ iroda a Duna utcába költözik.

Az Egyebekben Szinay József jegyzõ Fujer Tibor személyében települési fõkertész foglalkoztatását javasolta 4 órás munkaidõben a Polgármesteri Hivatal keretein belül. Feladata, mint mondta a város zöldfelületének, faállományának karbantartása lenne, közvetlenül a polgármester irányítása mellett. A hozzászóló képviselõk többsége nem támogatta a javaslatot. Salamon Tamás például felvetette, hogy a közelmúltban alakult Városszépítõ Egyesületet kellene bevonni a település szebbé tételébe. Szegedi Sándor polgármester hiányolta a szakmai összefogást. Mint mondta, tûzoltó munka folyik csupán a közterületek rendben tartása terén. Tavaly a várossá válást megelõzõen õ maga irányította az ilyen jellegû munkát, idén hiába várta eszébe jut-e valakinek a húsvéti ünnepek elõtt a kettes út mentének rendbetétele. Többek között a közterületi fák gazdátlanságát és a sajnálatos januári halálesetet hozta fel érvként a fõkertészi státusz betöltésének szükségessége mellett. A civil szervezetek szerinte nem számon kérhetõk. Végezetül a 6 igen, 5 nem és a 6 tartózkodás kevésnek bizonyult a fõkertészi státusz megszavazásához.

Az ingatlan adó kivetése szükségessé teszi az Adóiroda személyi állományának egy fõvel történõ bõvítését. Erre 11 igen, 5 nem és egy tartózkodás mellett áldásukat adták a képviselõk.

Ezen a testületi ülésen került összeállításra a Göd Közbiztonságáért és Fejlesztéséért Alapítvány héttagú kuratóriumának névsora is. A kuratórium elnöke: Szabó Zoltán, titkára: Zsarnóczay Ferenc. Tagjai: dr Benis László, Mucsi László, Tóth Zsolt, Gusztos Gábor és Bátorfi József.

Kapcsolódott az elõzõ témához a Gödi Rendõrõrs a költségvetési pótigények között szereplõ 4,5 millió forintos önkormányzati támogatása. Szabó Zoltán a négyhavonta történõ támogatást tartotta lehetségesnek, elsõ alkalommal az összeg 1/3 részét biztosítva, a Lila biliárdszalon értékesítésébõl befolyó összegbõl.

A jelenlévõ dr Besenyei Gábor, Dunakeszi rendõrkapitánya hozzászólásában többek között kijelentette, hogyõt nem a kuratórium, hanem a rendõrség mûködõképessége érdekli. Véleménye szerint az önkormányzatnak is érdeke, hogy tiszta forrásból, ellenõrzött módon és ne áttételeken keresztül kerüljenek a támogatások a rendõrséghez. Majd hozzáfûzte: alapvetõen ellensége mindenféle alapítványnak, de mivel a rendõrségnek külön támogatásra van szüksége el kell fogadniuk ezt a helyzetet. Véleménye szerint rossz irányba ment el a Göd Közbiztonságáért Alapítvány, támadási felületet adva a rendõrségnek. Záros határidõt kért a gödi õrs mûködéséhez szükséges meglévõ technikai eszközök áttekintéséhez. Végezetül megjegyezte, hogy nem tartja szerencsésnek a Göd Fejlesztéséért Alapítványba olvasztott Göd Közbiztonságáért Alapítvány kuratóriumának elnökét az új kuratórium titkárává tenni.

Dr Faragó László kérésére a Szent István Szimfonikus Zenekar április 30-i fellépéséhez pályázat útján elnyerhetõ támogatás megérkezéséig 250 ezer forint megelõlegezését szavazták meg a képviselõk, a pótigényekben szereplõ egyházak támogatására szánt egy millió forintból.

Hantos László "megköszönte", hogy távollétében a Szakáts kert ügyében tevékenykedõ ad hoc bizottság vezetõjévé tették. Bár, mint megjegyezte nem volt olyan beteg, hogy egy a döntésrõl szóló telefonértesítést ne tudott volna fogadni. Kérte, hogy mielõbb döntsön a testület arról a körrõl amelyik delegáltakat küld a bizottságba, hogy mielõbb megtarthassák elsõ ülésüket. Szegedi Sándor polgármester bejelentette, hogy az összes az ifjúsági táborral kapcsolatos írást átadja Hantos Lászlónak. Õ a jövõben más irányú elfoglaltsága miatt nem tudja vállalni, ezért a Hantos László vezette munkacsoport viszi a tábor ügyeit.

Kovacsik Tamás két közérdekû kérést terjesztett elõ: Egyrészt kérte a Szakáts kertben lévõ lakásoknak nem mondható helyiségek lebontását, mert mint mondta az életveszélyes épületben gyerekek játszanak. Kérte továbbá, hogy az önkormányzat hivatalból szólítsa fel a Piarista Szakmunkásképzõt, tegye rendbe az iskola környékét úgy a Duna-parti részen, mint a Jávorka utcában.

A Feneketlen tóról - szintén Kovacsik Tamás kérdésére adott válaszában - a polgármester úrtól megtudtuk, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium által kiírt pályázaton nyert 43,8 millió forintból a salgótarjáni Kvadrát Építõipari Kft-nek 2001.december 31-ig kell befejeznie a tó rehabilitációját. A munkálatok felelõse Kopászi Sándor. Mikesy György felkarolva a helyi horgászok érdekeit, írásban interpellált a Feneketlen tó ügyében. Testületi döntés szükséges ahhoz, mondta Szegedi Sándor, hogy a Feneketlen tavat szándékozik-e az önkormányzat bárki kezelésébe is adni hasznosításra.

Zahorán Sándor és késõbb dr Faragó László a gödi állomás mellett lévõ, a Lajtex Bt tulajdonában lévõ tüzép telep áldatlan állapota miatti megszüntetését sürgette. Ilyés Gizella válaszában elmondta, hogy a cég szerzõdése régen lejárt, jogi úton próbálja a tulajdonos érvényesíteni jogait.

Dr Faragó László ismét - immár negyedik alkalommal - szólt a kábel tv-rõl. Javasolta, hogy akik 10 évvel ezelõtt a hálózat kiépítése reményében befizettek, kamatostul kapják vissza pénzüket.

Szegedi Sándor válaszában elmondta, hogy a Digitelnek üzleti szempontból nem éri meg a hálózat kiépítése. Mivel nem koncessziós feltétel, hogy kábeltelevíziós hálózatot építsen, nem lehet számon kérni tõlük. Nemrégiben Vivendi néven létrejött egy új távközlési társaság, melynek a Digitel is tagja. Remélhetõen ez az új társaság végzi el majd a régen várt munkát. Elsõ körben Gödöllõ majd Veresegyház, Göd, Dunakeszi és Vác következik. A polgármester úr információi szerit, három hónap szükséges a kiépítéshez.

Mikesy György hozzászólásában helytelenítette, hogy Szegedi Sándor a Városi Majálist két párt közremûködésével együtt rendezi. A polgármester úr válaszában kijelentette, hogy mivel más szervezetek nem hívták, az SZDSZ és az MSZP felkérésének tett eleget. "Ha a Fidesz keres meg, oda megyek" - mondta. Salamon Tamás megjegyezve, hogy a választásokon az MSZP támogatta a polgármester urat - úgy vélekedett, hogy nem a hivatal nevében kellett volna aláírni a majálisra szóló meghívót. Zárszóként Szegedi Sándor így válaszolt:" nem ez lesz az elsõ rendezvény, amit saját pénzembõl támogatok". r.k.

Az elnöki székben

Randevú a polgármesterrel

Ezúttal Szegedi Sándor új megbízatása adta a találkozás apropóját. Polgármesterünket a nemrégiben alakult Gödöllõ-Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulat elnökévé választották.

- Bizonyára kíváncsiak a Gödi Körkép olvasói, mi ennek a Társulatnak a célja?

- A felszíni vizeket, a belvizeket korábban is a vízgazdálkodási társulatok tartották rendben. Utóbbi években ez a funkciójuk sajnos elfelejtõdött, s ez, mint tapasztaltuk, meg is mutatta hatását. Az utóbbi tíz évben gazdátlanná lett ez a terület. A Vízgazdálkodási Társulatokról szóló 1995. évi kormányrendelet értelmében, bizonyos térségenként kötelezõ létrehozni olyan társulásokat, amelyek segítségével és közremûködésével ellátható a regionális belvízvédelem. Ezzel a céllal alakult április 7-én újjá a Gödöllõ-Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulat Dunakeszin.

- Regionális társulásról van szó. Melyik az a terület, amelyik hatáskörébe tartozik?

- Márianosztrától Budapest határáig, Pécel, Isaszeg, Szendehely, Nõtincs és a Duna vonala határolta 79 ezer hektárnyi területre terjed ki. Nagy volumenû összefogásról van szó. Hetven települést foglal magába, és közel 15 ezer földtulajdonost érint. Több mint 40 hasonló rendeltetésû társulat van az országban.

- Milyen kötelezettségekkel jár a tagság az érintett települések, illetve földtulajdonosok számára?

- A kormányrendelet értelmében az egy hektárnál nagyobb földterülettel rendelkezõk közcélú érdekeltségi hozzájárulást tartoznak fizetni. Az alakuló ülésen a mezõgazdasági mûvelésû területek esetében erre az évre (a legfelsõ határt jelentõ 600 Ft helyett) 200 Ft/ hektár, erdõ esetében 100 Ft/ hektár-ban állapítottuk meg a hozzájárulás mértékét. A belépés a törvény erejénél fogva azoknak is kötelezõ, akik nem jelezték belépési szándékukat. Az alakuló ülésen egyébként az említett térség 67 százaléka képviseltette magát.

- És vajon milyen elõnyökkel jár a - mint kiderült kötelezõ - tagság?

- Ezeken a vízgazdálkodási társulatokon keresztül lehet majd az önkormányzatoknak, a földtulajdonosoknak valamint a földhasználóknak pályázataikat benyújtani a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A társulatok szakmai iránymutatást adnak a pályázatok elkészítéséhez. A sikeres pályázáshoz 1/3 önrészt kell igazolniuk a pályázóknak az állami pénzek elnyeréséhez. Fontos megjegyezni, hogy az induláshoz a valamikori vízgazdálkodási társulat vagyoni értékét vissza fogja kapni az államtól az új egyesülés.

- Polgármesteri teendõi mellett nem ró majd túlságosan nagy terhet Önre az új megbízatás?

- Helyzeti elõnyben vagyok. A területet Újpesttõl Márianosztráig - korábbi szakmámból kifolyólag - elég jól ismerem. Feltehetõen ezért is esett rám a választás. A megbízatásom öt évre szól, és a terhek nagy részét leveszi majd a vállamról a pályázat útján elnyerhetõ állást betöltõ ügyvezetõ igazgató. Tíztagú intézõbizottság és háromfõs felügyelõ bizottság is segíti a munkát. Könnyíti a helyzetemet, hogy Gödi bejegyzésû cégrõl van szó, székhelyéül a Polgármesteri Hivatal lesz bejegyezve, továbbá, hogy az intézõ bizottságnak is van gödi tagja, és a felügyelõ bizottság elnöke is gödi kötõdésû.

A kezdeményezés új vállalatot, új központot, új apparátust kíván, önálló munkaszervezettel, gépparkkal. Nem elõször vágom nagy fába a fejszémet, bízom benne, hogy ez is sikerül.

Megkérdeztük…

Miért drágulnak a strandjegyek?

Megkérdeztük Markó Józsefet, a Meleg vizû strandot üzemeltetõ TESZ igazgatóját, miért emelkednek a belépõjegy árak május 1-tõl, a gödiek körében méltán népszerû fürdõben?

A belépõjegy árváltozás idén az elvégzendõ felújítási és karbantartási munkák miatt vált szükségessé.

Tavaly, miután hosszas herce-hurca után megszabadulva a strand bérlõjétõl, újra az önkormányzat kezelésébe került a fürdõ, nem történt áremelés. Még az 1998-as árakon fürdõzhettek a vendégek. Ebben az évben viszont - a strand történetében elõször elõfordult egész téli sikeres üzemelést követõen - áremelést hozott a koranyár. Május 1- tõl a gyerekjegyért 250, a felnõttjegyért 400 Ft-ot kell fizetniük a strandolni vágyóknak. Ez a belépõjegy még mindig nem nevezhetõ drágának, viszonyítva a környék strandjaihoz, 60 százalékosnak mondható. A bérletek és kedvezményes jegyek ára is ennek arányában emelkedik.

Tekintettel arra, hogy a meleg vizû strand korábbi bérlõje szinte semmit nem költött karbantartásra, a teljes gépészet elhasználódott. Elengedhetetlenné vált a jó idõ beköszöntével, áprilisban elkezdett felújítás és karbantartás, amely az elhanyagolás miatt természetesen jóval több kiadással jár, mint az évrõl évre rendszeresen végzett állagmegóvás esetén. Csak a klórozó berendezés félmillió forintba kerül. Szezonális odafigyelés mellett évi 30 ezerbõl megoldható lett volna.

Mivel a fõépület nagyon rossz állapotban van - idõvel más helyre kerül -, a kötelezõ tisztasági festésen kívül nem költünk rá. A legsürgetõbb feladat a medencék és azok környékének rendbetétele. A balesetveszélyessé vált gyermek és meleg vizes medence környékét mintegy 700 m2-nyi viacolor burkolattal borítjuk be. Ez, munkadíjjal együtt körülbelül 3 millió Ft-ot emészt fel.

A gyermekmedence teljes burkolata szintén cserére vár a szétfagyott és balesetveszélyes mettlachi borítás miatt. Itt, csupán a szükséges kiegyenlítõ- és ragasztóanyagok - melyek árából Piramis Építõház 170 ezer Ft kedvezményt adott -, 1 millió forintba kerülnek.

Mivel a Polgármesteri Hivatal nem tudja finanszírozni a több, mint 5 millió forintba kerülõ felújítást, így egyéb forrásokból kell azt fedezni. Szerencsére az építõanyagokat szállító cégek és a kivitelezést végzõ vállalkozók megelõlegezik a költségeket. Várnak a pénzükre, hiszen az emelt belépõkbõl is eredõ bevételre csak a teljes nyári üzem beindultától lehet számítani. A strandon elvégezhetõ folyamatos beruházások az év folyamán beérkezõ bevételektõl függnek. Reménykedhetünk, hiszen április közepétõl, mióta - a tavaszi szünetet élvezõ gyerekek kedvéért is - feltöltöttük a strandmedencét, több mint 8000 látogatónk volt. A korán érkezett áprilisi nyárnak köszönhetõen a húsvéti hosszú hétvégén 3500 körül volt a fizetõ vendégek száma és ez a rekord a május elsejét megelõzõ víkenden is megismétlõdött.

A felújítás befejezését követõen teljes kapacitással mûködik majd a fürdõ. A vendéglátást a három kiszolgálásra szolgáló helységben, a korábban kötött érvényes szerzõdés értelmében változatlanul Fleischinger Tibor cége látja el. Azt várjuk tõle, hogy árait a helyi lehetõségekhez igazítsa, és ezt ellenõrizzük is. Ez késõbbi szereplésének záloga is. A fagylaltos, a vattacukor és strandcikk árus szintén maradnak. Idén test- és talpmasszázzsal bõvül a szolgáltatások köre.

Ismét jelentkezett az a vállalkozó, aki a korábbi években diszkót üzemeltetett a strandon. A bevétel szempontjából ugyan nem lenne hátrányos szerzõdést kötni vele, ám a lakossági panaszok miatt még nem válaszoltunk a kérésére.

Göd Város képviselõ-testületének döntése értelmében a meleg vizû strand teljes bevételét a strandra kell visszaforgatni. Az idei költségvetés tárgyalása során azonban - a körülmények kényszerítõ hatása miatt - úgy döntöttek a gödi honatyák, hogy szemétszállító gépjármûvet kell vásárolni a fürdõ bevételébõl. Reméljük a döntés csak átmeneti, s a jövõben valóban a strandra költhetõ lesz a strand bevétele.

Hiszen a cél, Göd eme - a településen kívül élõk által is - egyre látogatottabb kincsének továbbfejlesztése. A fürdõtábla rendezési tervével összefüggésben a strand zöldterületének bõvítésére, s ezzel egyidejûleg több pihenõpad elhelyezésére lesz lehetõség. Tervezzük egy önjáró kis traktor vásárlását is. Ezzel a strand gyepszõnyegének gondozását - melyet jelenleg a Sportkör végez önköltségi áron - könnyítenénk meg. rk.

Nyílt nap tervekkel

Göd város lakóihoz szóló meghívó, melyet az Egészségügyi Gyermekotthon intézeti menedzsere Gyenes Éva juttatott el a Gödi Körképhez, kíváncsivá tett bennünket, vajon mi történt az alatt a négy hónap alatt az intézményben, mióta Pap László ül az igazgatói székben.

- Amikor közvetlenül kinevezése után, januárban beszélgettünk, Ön azt nyilatkozta lapunknak, hogy "szeretne nyitni", meghívni az intézet falain kívül élõket, hogy õk is megtapasztalják, s ez által könnyebben elfogadják a másságot. Történt-e az óta valami ezen a téren?

- Kézzelfogható nem. Göd egyelõre úgy tûnik ellenáll. De nem adjuk fel. Hiszen a május 16-i nyílt napot is többek között azért rendezzük, hogy - mint januárban is említettem - rá csodálkozzanak az intézet falain kívül élõk 220 gondozottunk hétköznapjaira. Mindannyian nagyon készülünk az eseményre.

Elsõ lépésként az intézet szabadnapjukat is feláldozó dolgozóival és hozzátartozóikkal - a gondozottakat is bevonva - társadalmi munkában tereprendezést és nagytakarítást tartottuk "házunk táján". Ezt összekötöttük kerítés festéssel, fák karbantartásával, parkosítással, sövény ültetéssel és végezetül, az általam fõzött gulyás elfogyasztásával. Az Ottó Kft-tõl kedvezményes áron kaptunk növényeket. Lenkei György képviselõ - aki telekszomszédunk és rendszeresen átjár hozzánk -, közremûködésével három konténer kerti és egyéb hulladékot vittek el tõlünk. Az õ révén építjük hamarosan hasított akácrönkökbõl leendõ állatsimogatónkhoz a karámot, és a hozzá tartozó takarmánytárolót. Ez szolgál majd otthonául annak a tíz állatnak - kecskék, birkák, õsztõl pónilovak - amelyeket a Fõvárosi Állatkerttõl kapunk ajándékba. A Nyílt napra pedig kölcsönöznek nekünk egy lámát, egy tevét, egy uhu-t és egy ormányos medvét. Szeretnénk majd megkérni Göd állatorvosait, hogy évközben felváltva felügyeljék állataink egészségét.

- Elõzõ beszélgetésünk alkalmával tervezte, hogy új nevet kap az intézet.

- A Nyílt nap a "keresztelõre" is kitûnõ alkalomnak ígérkezik, annál is inkább, mert mintegy harminc javaslat érkezett az intézményen belül meghirdetett név és logo pályázatunkra.

Az új név, más újdonságok bevezetésére is ambicionál bennünket. Mint említettem a jövõben a gondozottakat is bevonjuk a munkába. Etetik majd az állatokat, öntözik a növényeket. Irányítás mellett, szívesen segítenek. Azt szeretnénk, ha valóban éreznék, az otthonuk ez a hely, hiszen többségük itt éli le egész életét. A jelenlegi húszéves vaságyak és elhasznált sezlonok helyett, szeretnénk, ha minden gondozott saját új ágyában feküdne, saját használati tárgyaival rendelkezne és megtakarított havi zsebpénzébõl igényei szerint vásárolna. Kerti asztalokkal, székekkel és a mozgásképtelenek számára ágyakkal kívánjuk lakájossá tenni a kertet is, egyidejûleg megoldva az otthon lakóinak mind gyakoribb levegõztetését. Dr Vörös József tiszti fõorvos, aki a lehetõségekhez képest messzemenõen támogat bennünket, a szabadban történõ étkeztetést is engedélyezte. Eddig nem volt szokásban õsztõl tavaszig a szabadba vinni a gondozottakat. A jövõben ezt is bevezetjük. Ha lenne vízforgatónk, a fürdõmedencénket is használhatnánk nyáron.

- Az elképzelések megvalósítása tetemes kiadással jár. Egy ilyen nagy intézmény állagmegõrzése nem két fillér, és gondolom a fenntartáshoz biztosított költségek sem mindig fedezik a kiadásokat.

- Ezért is szerepel távlati terveink között, hogy saját bevételre is szert tegyünk. Mosodánkban például külsõ megrendelésre is vállalhatnánk szolgáltatást épp úgy, mint betegek házi ellátását vagy egyre ízletesebben fõzõ konyhánkban elvitelre ebédfõzést. Fólia sátrakban primõrök termesztésével saját zöldségellátásunkat biztosíthatnánk. Kertész irányítása mellett sok gondozottunknak egész éves elfoglaltságot jelenthetne, csökkentve az állapotukból adódó egyébként elég sok holtidõt. Igyekszünk a kerítésen belül, de az intézet falain kívül tevékeny önállóságra szoktatni gondozottjainkat. Két, egyenként 48 m2-es fûthetõ faház felállítására nyújtottunk be pályázatot nemrég. Jövõ novemberre talán el is készülhet. Tíz felnõtt korú gondozott felügyelet melletti, ám önálló életvitelét tudnánk így biztosítani úgynevezett családcsoportokban. Ezzel valamelyest csökkenne a házon belüli zsúfoltság is, és jobban kihasználnánk a rendelkezésünkre álló 4,5 hektáros területet.

Tovább tágítva a kört, jó lenne, ha gondozottjaink más tájakat is megismerhetnének. Jelenleg 19 intézetlakó és kísérõik egy hétig Gánton élvezi a korán érkezett nyári meleget. Szeretnénk a 20 személyes Roburunkat egy nagy autóbuszra cserélni, hogy minél többen kimozdulhassanak.

- Ha - többnyire pénz híján - nem is sikerül megvalósítani azonnal minden tervüket, támogatókra számíthatnak?

- Valóban. Az Inczeffy patika két mosógéppel ajándékozott meg bennünket. Kétmillió forint értékben kapott festékünkhöz már csak olcsón dolgozó festõk kellenének, akik kifestik az intézet folyosóit. A legutóbbi Piarista esten, ahol kilenc gondozottunk is élvezte a csaknem három órás mûsort az alsógödi katolikus templomban, közel harmincezer forint adomány gyûlt össze számunkra. A Thália Színházban pedig a skandináv érdekeltségû Skanska építõipari cég rendezett jótékonysági koncertet az Otthon javára. A teltházas hangverseny bevételébõl 300 ezer forintot fordítunk kerti bútorokra, a többit a cég beforgatja melegvízrendszerünk gazdaságos (és a gondozottakra nézve veszélytelen) átalakításába. A hangverseny, melynek kapcsán tv interjúk készültek, jó alkalom arra, hogy minél több ember kerüljön kapcsolatba velünk és a "Teljes Életért" Alapítványunkkal.

- Négy hónap elteltével már bizonyára tudja helyesen döntött-e, amikor a váci kórházi állást feladta Göd- Újtelepért. Nem bánta meg?

- Nem. Mint a jó gazda, magaménak érzem az intézetet, és tervekkel tele mindig szeretnék valamit csinálni. Öröm látni, hogy amit az ember elképzel, az megvalósul. Elõzõ munkám során, analitikus pszichológusként a csoportterápia okozta a kiteljesedést. Most pedig egy nagy csoporttal van dolgom. Ennél többet nem is kívánhatok. Azt hiszem sikerült megtalálnom a hangot úgy a munkatársaimmal, mint a gondozottakkal. Élvezem ezt a munkát. Bízom benne, hogy ez a lelkesedés a kollégáimra is átragad, és együtt élhetõbbé tudjuk tenni gondozottjaink életét. r..k.

OLVASÓSAROK

A világ titkos szegletei

Sokan a NATIONAL GEOGRAPHIC lapjain pillantottak meg elõször távoli tájakat – írja bevezetõjében Mary Ann Harrel. – Könyvünk a világ rejtett vidékein fellelhetõ országokat és népeket mutatja be. Az egyik fejezet ÉSZAK-AFGANISZTÁN-ról szól, mely századokon át a kereskedelem és a civilizáció keresztútján virágzott. Kötetünk megismerteti a dél-spanyolországi ALPUJARRÁK alig ismert kis közösségeit, melyekre a történelem alkonya borult közel három évszázadig, miután a keresztény harcosok vereséget mértek Granada mór uralkodóira. Egy másik fejezet a Karib-tenger fölé magasodó, titokzatos, örök hó borította SANTA MARTA-HEGYLÁNC-ot mutatja be. Egy újabb fejezet a MARQUISES-SZIGETEK világába kísér, amely igencsak távol esik a mai déltengeri hajózási útvonalaktól. Az egyenlítõi Afrika vadonjáról, a RUWENZORI-HEGYSÉG vidékérõl szól egy másik útirajz, a Virunga tûzhányóról, a vadakban gazdag síkvidékrõl, s a vendégszeretõ helybeliekrõl. Szó esik egy másik déli sziklavonulatról is, a TÛZFÖLD és a Horn-fok lakatlan tájairól, melyekre olyan jól illik a „világ vége“ találó frázisa – az olvasót megrendíti a tûzföldi táj sivársága és szépsége. A NATIONAL GEOGRAPHIC munkatársai lehetetlent nem ismerve kutatták e kevéssé vagy alig ismert tájak titkait, lebilincselõen izgalmas útleírásaik nélkül földünk számos varázslatos tája örökké rejtve maradna elõlünk.

Piarista est

Magyarföldi szentek

Április 12-én az alsógödi Szt. István templomban, a budapesti Térszínház elõadásában került bemutatásra a Magyarföldi szentek címû képmutogatós játék.

Milyen is a képmutogatós elõadás? Egy vagy két színész lép a pódiumra egy állványon elhelyezett, kinyitható képsorozattal. Egy-egy szentrõl elhangzó tudnivalók, legendák színészi elõadásmódot igénylõ ismertetését képekkel illusztrálják a mûvészek, ami vizuális élményt is ad a nézõ számára. Egyházi népénekekkel, népdalokkal színesítették bemutatójukat a társulat tagjai, sõt közös éneklésre is lehetõség nyílt. Szt. Mártontól, Szt. Istvánon, Szt. Imrén, Szt. Lászlón, Szt. Erzsébeten, Szt. Margiton keresztül Szt. Kingáig jutottak el a másfél órás elõadás során, amit a körülbelüli száz fõs publikum vastapssal honorált.

Jövõbe mutató érdekessége volt az estnek a Gödi Egészségügyi Gyermekotthon tagjainak részvétele: 16 gondozott és négy gondozó volt részese az elõadásnak. A halmozottan sérült gyerekek, fiatalok fegyelmezetten, érdeklõdést mutatva nézték végig a színészi játékot, együtt tapsoltak velünk egy-egy kiemelkedõ színészi teljesítményt követõen. Örültünk, hogy közös élményhez jutottunk velük, hogy a számukra gyûjtött adománnyal (26700 Ft) segítettünk nehézségeik enyhítésében. Köszönjük a Guszti zöldséges és a Józsi cukrászda felajánlását, termékeikkel emlékezetesebbé tették ezt a napot az otthon lakói számára. Az elõadás a Soros Alapítvány támogatásával kerülhetett megrendezésre templomunkban. Jean Vaniernek, Bárka-mozgalom elindítójának Hazatérésünk c. könyvébõl vett sorokat olvasva ébredjünk rá, találhatunk olyan célt az életben, ami az emberiességet, az emberekbe vetett hitet szolgálja és ennek manapság különös jelentõsége van. „... az embereket az a veszély fenyegeti, hogy eget ostromló céljaik érdekében feláldozzák az emberiséget és a szolidaritást. Ez készteti az emberiséget szakadatlan versengésre, szüntelen háborúskodásra. Harcolunk, mert gyõzni akarunk. Hogy bolygónkat és az emberiséget megmentsük, vajon nem kellene-e visszatérnünk a földre? Hazatérnünk, hogy rátalálhassunk Földünk csodálatos harmóniájára, s egyúttal testünk és lelkünk otthonára is.” Wagner László

Mozgáskorlátozottak tavaszi mûsoros délutánja

A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületének Gödi Szervezete, a Mozgáskorlátozottak Klubja 2000. évi nyitó rendezvényét mûsoros délután formájában rendezte meg április 15-én a József Attila Mûvelõdési Házban. A rendezvényen megjelentek a gödi, dunakeszi, fóti, szõdligeti, váci és csomádi mozgáskorlátozottak közül mintegy hetvenen. Itt volt dr. Chikán Csaba, egyesületünk elnöke is.

A mûsort a Dunakeszi Gyártelepi Jézus Szíve templom Harmonia Sacra vegyes kórusa nyitotta meg Szakáll Lászlóné karnagy vezetésével. Ezután Kovács Géza – Antal György Bálint: Tavasz és Viharban címû dalait a zeneszerzõ, Kovács Géza adta elõ. Az elsõ verses blokkban a Költészet Napja alkalmából László Mária és Antal György Bálint saját verseiket adták elõ. Ezután Mile Veronika népdalokat, késõbb nótákat énekelt, sõt a közönséget is megénekeltette „fülbemászó” nótacsokrával. A verses összeállításban Galambos Pál: „A gyengéd angyalok nálam maradnak” címû kötetébõl Antal György Bálint és László Mária verseket mondtak. Ezt követte Kovács G. – Antal Gy. B.: Életem dala és Azt mondod címû tangója Kovács Géza elõadásában. A nagysikerû mûsor utolsó száma a Nevesincs Énekkar fellépése volt Utassy Ferenc karnagy vezetésével. A mûsort követõen kisorsoltuk a tombolát. A rendezvény végén köszöntöttük a legidõsebb gödi mozgáskorlátozottat, a 86 éves Kõvári Jánosnét. A közönség véleménye szerint gyakrabban kellene hasonló rendezvényt szervezni, de sajnos a Mozgáskorlátozottak Klubja önkormányzati támogatás helyett csak jó tanácsokat kapott arra nézve, hogy hova fordulhatnak támogatásért, de ezt az utat egyesületünk mér megjárta, sajnos sikertelenül. Így aztán úgy néz ki, hogy két éves mûködésünk után 2000-ben visszafejlõdik a Mozgáskorlátozottak Gödi Szervezete, mert pusztán egyesületi finanszírozással a közel 100 tagú szervezet a rendszeres klubnapokat, gyûléseket, egyéb rendezvényeket nem tudja biztosítani. Sajnáljuk, hogy a Göd Város Önkormányzatának Közmûvelõdési- és Sportbizottsága nem tartja támogatásra érdemesnek – bármekkora összeg erejéig – a Mozgáskorlátozottak Klubját és a Gödi Szervezetet, mivel a mi érdekképviseleti tevékenységünknek semmi köze sincs a népjóléti kérdésekhez, az esélyegyenlõségi törvényt ilyen szinten is akceptálni kellene. Az elõzõ önkormányzattól 1998-ban 170.000 Ft támogatást kaptunk, melybõl megtakarítottunk 86.760 Ft-ot, ezt használhattunk fel 1999-ben. 2000-ben pedig az önkormányzattól egy fillér támogatást sem kaptunk, holott a január 3-i beadványunkban kértük, hogy támogatásunkat építsék be a költségvetésbe. Erre a mai napig válasz nem érkezett.

Köszönetet mondunk mindazoknak a támogatóinknak, akik a rendezvényünk sikeréhez hozzájárultak: Dézsi Józsefné, Berta Zsoltné, Baráth Lászlóné, Antal Györgyné, Zikva Ajándékbolt, FIRKA írószerbolt, Barkácsbolt, Németh Zoltán kárpitos, Géresiné Molnár Edit, Serfõzõ Lajosné, Hatai Istvánné, Harai István, Nagy Miklósné, Szalay Eszter, Szalay Ferencné, Pósz Jánosné, Pósz János és a mûsorban fellépett kórusok, szólisták valamint azok a mozgáskorlátozottak, akik másokat elhoztak a mûsoros délutánra. Kép és szöveg: Antal György Bálint

Meghívó

A Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület 2000. május 10-én 19 órakor tartja egyesületi ülését a József Attila Mûvelõdési Házban (Göd Pesti út 72.). Az Egyesület tagjai szeretettel várnak minden érdeklõdõt és szimpatizánst.

Az ülés napirendje:

1. Beszámoló a Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület bejegyzésérõl

2. Egyesületi tagdíj és felajánlások megtétele.

3. Új tagok felvétele

4. Egyesületi célok és rövidtávú program ismertetése

5. Munkacsoportok összeállítása.

Locsolóbál a Kertbarátoknál

Az Alsógödi Dunakanyar Kertbarát Klub hajnalig tartó nagy sikerû locsoló bált rendezett április 23-án a József Attila Mûvelõdési Házban. A megjelent mintegy 120 kertbarát és a meghívott vendégek között volt Szegedi Sándor polgármester feleségével, Lenkei György, Mikesy György és Zahorán Sándor képviselõk is. A jól szervezett és kifogástalan hangulatú bálon a Jagelló zenekar szolgáltatta a talpalávalót, Benkó János vezetésével. Megcsodálhattuk Szegedi Sándor hangját, amikor elõadta Erkel Ferenc Bánk Bánjából a Hazám, hazám c. áriát, vagy amikor nótákat énekelt. A klub elnöke 500 tombolajegyet adott el, melynek bevételébõl 5000 Ft-ot a klub felajánlott az árvízkárosultak javára. Volt tréfás táncverseny is, sõt egy órakor e sorok írója elmondta Húsvéti versét és meglocsolta a jelenlévõ hölgyeket. Az ízlésesen megterített asztaloknál a kertbarátok által sütött sütemények között csemegézhettünk. A klub vezetõsége ízlésesen megtervezett és kivitelezett meghívóval csábított a bálra. Gratulálunk a klub elnökének, Feketéné Ágoston Juliannának a ragyogó szervezésért! És köszönet a segítõknek, támogatóknak. A. Gy. B.

ERDÕK, MADARAK ÉS FÁK NAPJA

2000. MÁJUS 13-án, SZOMBATON A KISERDÕ TERÜLETÉN SZABADTÉRI PROGRAMOKKAL

Az erdõk, madarak és fák napja alkalmából mindazokat szeretettel várjuk, akik e napot a természetben szeretnék eltölteni – ehhez nyújtunk segítséget és várjuk ötleteiket.

A természetet meg kell ismerni, hogy igazán szeretni tudjuk! Szeressük és becsüljük az erdõt, a TERMÉSZETET! Gyönyörû tájaink, erdeink pihenést nyújtanak minden polgárnak. Õrizzük vigyázzuk minden virágát, bokrát és fáját! Óvjuk és védelmezzük az ERDÕKET, a parkokat, a fákat, a HASZNOS MADARAKAT a rongálástól, a pusztulástól.

Vigyázzatok az erdõk, mezõk, – a víz és levegõ, – közterületek tisztaságára! Vegyetek részt a tavaszi és õszi fásítási akciókban! Vegyetek részt a tavaszi – nyári virágosítási mozgalmakban. Legyen a környezetvédelem mindenkinek szívügye, egészséges életünk jelenének és jövõjének biztosítása!

ERDÕK, MADARAK ÉS FÁK NAPJA emlékeztessen természeti nagy kincsünk AZ ERDÕK, FÁK, MADARAK MEGÓVÁSÁRA.

Ehhez kívánunk segítséget nyújtani ezen a napon, a már hagyományosan megrendezésre kerülõ programsorozattal

Program:

9.30 órakor: A nap házigazdája, Nagy Gábor köszönti a vendégeket. Szegedi Sándor polgármester megnyitja az ünnepséget. A mûsorban közremûködnek: a Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény diákjai, akik country táncot, dunántúli csárdást, rábaközi és vajdakamarási táncokat adnak elõ, a Huzella Tivadar Általános Iskola majorette csoportja és a nyolcadikosok, akik üveges táncot adnak elõ.

• Kb. 10.30 órától a Városi Könyvtár által meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetése.

• Kb. 11 órától Futóverseny kisiskolásoktól a felnõtt korosztályig. Játékos sorverseny ovisoknak, 10 fõs csapatok jelentkezését várjuk. A futóversenyek eredményhirdetése.

• Kb. 12.30 órától Ebéd – a Cserkészcsapat segítségével – (zsíros kenyér, üdítõ, 100 Ft-ért gulyásleves).

• Kb. 13.30 órától Akadályverseny külön alsós és felsõs általános iskolások részére, ügyességi, játékos feladatokkal, a Madarak és Fák napja szellemében 6 fõs csapatok jelentkezését várjuk az iskolákban és a helyszínen 12 óráig. Ügyességi kerékpáros verseny. Kézmûves foglalkozások.

• Kb. 15.30 órakor Az akadályversenyek és az ügyességi kerékpárverseny eredményhirdetése.

• 16 órakor A József Attila Mûvelõdési Ház csoportjainak bemutatója. Röcögõ Néptánccsoport, Társastánccsoport, Holiday Akrobatikus Rock and Roll csoport, Judo bemutató.

• 17 órakor Gyermekmûsor: rajzfilmslágerek, mesezenék, törpedáridó.

• 18 órakor Táncoljunk együtt. Erdei bál. Alkonyatkor, a program zárásaként a Cserkészek tábortûznél várnak mindenkit.

Egész nap: Szabadtéri könyvbemutató, antikvár könyvek vására, a könyvtár által kiírt rajzpályázatra beküldött alkotásokból kiállítás.

A versenyekre nevezés a helyszínen 9 órától folyamatosan.

Reméljük, közös összefogással sikerül ismét emlékezetessé tenni ezt a napot. Ezért kérjük, hogy akik az elmúlt években segítettek a programok lebonyolításában, idén is tegyék meg ezt, de azokat is szeretettel várjuk, akik még nem jöttek el soha, ám kedvet éreznek egy jó csapatmunkához!

A település intézményei, közremûködõ szervezetei és a segítõk nevében: Hamarné Adrienn

Németh László mûvészeti napok

"Nemcsak az iskolát, de az egész társadalmunkat a magasabb igények iskolájává kell tenni…!" (Németh László)

A felsõgödi általános iskola huszonegy éve vette fel Németh László nevét, és évente megemlékezik születésnapjáról. Az író kisebb-nagyobb megszakításokkal több, mint másfél évtizedet töltött az akkori községben. A Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény elsõ tanévében az ötszáznyolcvan tanulóból kétszázhatvan vett részt a képzõ- és iparmûvészeti, zene-, tánc-, és drámaoktatásban.

Jelenleg - mint Lukács Istvánné igazgató elmondta - hatszázhatvan tanulójuk van, kétszázharmincan tanulnak zenét, és százkilencvenen foglalkoznak a képzõmûvészet valamelyik ágával.

Az idei Németh László-napokon – az író születésének kilencvenkilencedik évfordulóján – is rendeztek tárlatot a gyerekek munkáiból, emellett, az iskola dísztermében, emlékkiállítást nyitottak meg Uhrig Zsigmond festõmûvész alkotásaiból. A gödi mûvész – akinek leánya egyébként az iskola pedagógusa – Göd és a Dunakanyar festõjeként vált ismertté. Az eseménysorozat részeként hangversenyt adtak az iskola zenetanárai, szavalóversenyt rendeztek a gyerekek számára, magán az április 14-i ünnepségen pedig fellépett az iskola kórusa, és jó néhány – kisebb és nagyobb – zeneiskolás. Az író két leánya, Németh Ágnes és Németh Csilla jelenlétében zajló program keretében Oszter Sándor színmûvész idézte fel Németh Lászlóval kapcsolatos emlékeit és élményeit. Az ünnepségen osztották ki a szavalóverseny díjait – a díjazottak fel is léptek –, és itt vehették át a Lion’s Club által meghirdetett rajzpályázat legjobb gödi résztvevõi könyvjutalmaikat.

Az iskola tûzzománcosai minden évben komoly elismerést aratnak, megyei versenyt nyertek, az iskolai kiállítások mégis a mûvészetoktatás alapvetõ célját tükrözik. Minden alkalommal azok az alkotások vannak többségben, amelyek a környezetkultúrát, a lakáskultúrát szolgálják.

Bár errõl senki nem beszélt, a Németh László-napok rendezvényei bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a mûvészeti oktatás bevezetése jó befektetés volt. És a kívülálló egyáltalán nem érzékeli a képzés feltételeiben meglévõ gondokat, például azt, hogy akár a tánc, akár a kézmûvesség oktatása is komoly végzettséghez kötött, viszont egy táncmûvész vagy képzõmûvész elsõsorban nem kisgyerekeket szeretne alapismeretekre oktatni. B.J.G. (Az írást a Népszabadságból vettük át)

A Német László napok eseménysorozatának keretén belül hívta meg Lukács Lászlóné igazgató az önkormányzat Kulturális és Sportbizottságát is az iskolába. A bizottsági ülés napirendi pontjainak megtárgyalását követõen, a vendégek megismerkedhettek a tanintézettel. A legszembetûnõbb a látogató számára, az intézmény minden egyes helyiségében uralkodó – iskolákban nehezen megõrizhetõ – tisztaság volt. Jó érzést nyújtott a színes függönyök, üde falak és sehol össze nem firkált (!) iskolapadok látványa.

Ottlétünkkor húsvétváró hangulatot árasztott az egész épület. A gyerekek készítette, gazdag fantáziáról árulkodó színes tojásokkal ékesített asztali és ajtódíszek pompáztak a folyosókon, a tantermekben és a tanári szobákban egyaránt.

Uhrig Zsigmond kiállításán a festõmûvész alkotásainak és életének avatott ismerõje, Klára leánya kalauzolta a vendégeket. Mint azt az igazgatónõtõl megtudtuk, különösen ‘94 óta, az alapfokú mûvészetoktatás kezdetétõl gyakoriak a képzõmûvészeti tárlatok, épp úgy, mint a hangversenyek. A tanárok és növendékek adta koncerteken kívül; vendég-zeneiskolák muzsikusai is többször felléptek már a Németh László iskolában. Elengedhetetlen tartozékai ezek a mûvészetoktatásnak. Kár, hogy a diákok létszámához sem kielégítõ nagyságú tornaterem az egyetlen helyiség, ahol nagyobb rendezvényeket tudnak tartani. Ilyen alkalmakkor, a bordásfalakra aggatott, a háztartás-tant tanulók által vart függönyökkel igyekszenek alkalmi koncerttermet varázsolni.

A mintegy 660 diákot jelenleg 62 pedagógus tanítja szaktantermekben. Közülük tízen a zeneoktatást viszik. Mint az igazgatónõtõl megtudtuk lelkiismeretes, kitûnõ kollégák alkotják a tantestületet. Azt fájlalja csak, hogy kevés a férfi tanerõ. Pedig nagy szükség lenne rájuk. A település lélekszámának bõvülésével egyre nõ a gyereklétszám. Közülük sokan hátrányos helyzetû családokból érkeznek az iskolapadba. A napokban zajlott beiratkozás azt mutatja, hogy az elballagó három nyolcadik osztály helyébe négy elsõ osztályt indítanak. A márciusban lezajlott középiskolai felvételikrõl érkezett visszajelzések is bizonyítják, megállják helyüket a végzõs Németh Lászlósok. A tanulók évek óta sorra nyerik a versenyeket. Legutóbb az április 14-én, Gödöllõn megtartott Aradi Jenõ rajzversenyen Illusztráció témában Faragó Bendegúz hatodik osztályos tanuló a második, a hetedikes Barabás Ildikó pedig a negyedik helyezést érte el. Tûzzománc témában Tímár Györgyi – aki harmadik éve nyeri a versenyt – ismét elsõ helyezett lett Kása Veronika Zsófia és Mészáros Éva hetedik osztályos tanulókkal együtt. Mindhárman igazgatói dicséretben részesültek. Rózsa Rita és Irimi Zsuzsa 7/b. osztályos tanulók a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság által meghirdetett Bûnmegelõzési pályázaton nyertek ajándékot pályamunkáikkal. Bokor Ádám 7. c osztályos tanuló pályamunkájáért szaktanári dicséretet kapott.

Sportban is jeleskednek a nebulók: a megyei területi döntõn az iskola futballcsapata harmadik lett.

A további jó eredmények elérése és az oktatás színvonalának megtartása érdekében változatlanul pályázatok útján nyert pénzekbõl kell pótolnunk költségvetésüket. Tavaly egy millió forint körüli összeghez sikerült ily módon hozzájutniuk.

Vajon mi a titka az iskola eredményes mûködésének és a példás rendnek?

Lukács Istvánné, aki – már a harmadik ciklusban – 11 éve irányítja az iskola munkáját, a következõket válaszolta a kérdésre: – Úgy gondolom elsõsorban a példamutatás és a következetesség. Bár orosz-magyar szakos vagyok, rendszeresen látogatok minden tanórát. A pályakezdõ kollégák munkáját a szakmunkaközösségek segítik. Ami a rendet és a tisztaságot illeti, a technikai személyzetet, takarítónõinket illeti dicséret. Nem csak tanítás végén, napközben is takarítanak. A gyerekek pedig látva a rendezett ápolt környezetet, maguk is vigyáznak a rendre.

Az irodám ajtaja az iskola minden „lakója” elõtt nyitva áll. A tanártársak véleményét kikérve közösen vitatjuk meg gondjainkat és dolgozzuk ki a soron következõ feladatokat. Az iskola havi programja rendszeresen kifüggesztésre kerül. Nálunk mindenki tudja a dolgát. Pedagógusaink szinte egymással versengve újabb és újabb ötletekkel állnak elõ az oktatás színvonalának növelése és a tanulók fejlõdését elõsegítõ foglalkoztatás érdekében. Egyikük már most azon töri a fejét, hogyan ünnepeljük meg jövõre Németh László századik születésnapját. r.k.

Gödi merengések

Göd népszerûsége feltartózhatatlanul növekszik. Országos lapok, néha a TV is foglalkozik városunk nagy eseményeivel, terveivel, gondjaival. Eddig sokan nem is hallottak Gödrõl, most viszont egycsapásra „híresek” lettünk. Ezen nincs mit csodálkoznunk, legfeljebb azon, hogy korábban miért nem volt ennyire felkapott településünk. A fõváros közelsége, a kitûnõ megközelíthetõség, a Duna nyújtotta esztétikai élmények és kikapcsolódási lehetõségek, a termálfürdõ, a jó levegõ stb. mind olyan elõnyök, melyek miatt joggal tarthattunk attól, hogy elõbb-utóbb községünk (pardon: városunk) elnyeri rangjához „méltó” népszerûséget. A lavina megindult, egyre-másra emelkednek a pazar, új házak, üdülõközségünk szerény múltjára utaló, régimódi házak helyén hivalkodó villák állnak, az impozáns épületek elõtt vagy a kertekben elegáns kocsik sorjáznak, kiszorítva onnan a megszokott látványú, szerény Skodákat, Trabantokat. Gyér úthálózatunkat megterhelve luxusautók suhannak (inkább robognak), leszorítva az utpadkára a gyalogosokat, kerékpározókat. Ez utóbbiak között mind több sportos öltözékû fiatalt látni, remek kerékpárjaikat délcegen megülve, s köztük már szégyenszámba megy az, akinek nem tellett sebességváltós járgányra.

A terpeszkedõ házaktól zsugorodó kertekbõl lassan kiszorulnak a hasznot hozó gyümölcsfák, helyükben díszcserjék, örökzöldek monotoniája honol. Mind több kertbõl hiányoznak a kis hasznokertek, ahol saját igényre zöldséget termesztettek, helyükön dús gyepszõnyeg díszlik, melyet kisportolt testû, napbarnított háztulajdonosok vágnak le újabb változatú fûnyírókkal, s a fûnyírás zaját csak a bömbölõ rádió vagy magnó hangja nyomja el.

A hangulatos boltok eltûnnek, helyettük csarnokszerû üzeletek csalogatják a vásárlókat, ahol már szinte senki sem ismeri egymást, ahol már nem köszönnek a boltosnak, hisz olyat nem is látni, legfeljebb a néma pénztárost, aki a kígyózó sorok kiszolgálására a szalagra halmozott áruk láttán fel sem tud tekinteni. Már nem üdvözöljük egymást, hisz egyre több az új arc, s egyre idegenebbül érezzük magunkat a terebélyesedõ városban, mely nemrég még meghitt hangulatot árasztó, csendes üdülõhely volt. Jobb esetben közvetlen szomszédaink még nem adták el házukat horribilis összegért, s így régi, kedves ismerõsként még a közelünkben maradtak, Göd családias légkörébõl megõrizve valami szépet számunkra. Hozzájuk még bejelntés nélkül beállíthatunk, frissen sült süteményükkel nyomban meg is kínálnak, egy keresett alkatrészt, netán szerszámot nyugodt lélekkel kölcsönkérhetünk. Az új szomszédot ilyenekkel már nem zaklatjuk, aki jobb esetben a fõvárosi szokásokhoz híven, egy rideg köszönéssel átbólint felénk.

S érezni kezdjük, hogy a városi rang elnyerésével, a tömeges építkezésekkel gyarapodva Göd elveszti varázsát, egy kicsit a fõváros elõkelõ peremkerületének hangulatát idézi. A zsúfoltság elõl egyre kevesebb helyre tudunk menekülni. A be nem épített vadregényes területek lassan (vagy inkább gyorsan) és észrevétlenül nagy pénzen elkelnek. A Duna-part közvetlen szomszédságában (a Köztársaság utcától délre) lévõ terület többé már nem a miénk, a termál fürdõhöz vezetõ hatalmas egykori legelõ területérõl nem is szólva. Ahová a csend utáni vágytól hajtva még eljuthatunk, ott póráz nélküli kutyák rohangálnak. Az erdõben keresve nyugalmat törmelékhegyek, gumiabroncsok és egyéb hulladékhalmok riasztanak el minket. A gyönyörûen kiépített kerékpárúton népes kerékpárrajok száguldanak, közöttük sétáló, gazdájuktól távolra vidám kutyák lábatlankodnak, majd mindannyiuk bosszúságára motoros fiatalok robognak, benzinbûzös levegõt hagyva maguk után.

Miután nyugalmat sehol nem találni, a tömegiszonytól felzaklatva kiskertedbe vonulsz vissza. Nyomban a szomszédodtól átszivárgó füstfelhõ takarja be a kertedet, mert csak hétvégén tud a szomszéd égetni, máskor nincs erre ideje. Lassan a füstfelhõ eloszlik, s ekkor hirtelen két helyrõl is hangos zene nyomul be bokrokkal körülvett kertedbe, melynek tombolását csak a házad elõtt vadul elrobogó autó zaja múlja felül. Közben mindenütt a csillagászati öszszegért elkelt házakat nagy dübörgéssel építik át, vagy egyszerûen az ódon falakat ledöntve sörösüvegekkel felvértezett építõ munkások derékhada serénykedik, miközben a bömbölõ rádiójuk hangjának a betonkeverõ egyenletes moraja ad alaphangot.

Már-már úgy érzed, sehol nem találsz Gödön nyugalmat, amikor mentõ ötleted támad. Abban a reményben, hogy jó idõben a fõvárosból mindenki a Balatonra, nyaralójába, egyáltalán a zöldbe menekül, vonatra ülsz és talán valamelyik belvárosi játszótér árnyas fája alatt találsz egy padot. Ott végre csendesen elüldögélhetsz és elmerenghetsz azon, hogy milyen jó dolog is az, ha valaki a fõváros zaja elõl vidéki házába, nyaralójába (esetünkben Gödre) menekülhet. Dr. Kölcsei Tamás

Utcanevek, hiányzó házszámok

Jólesõ érzés látni szerte városunkban az utcasarkokon felfüggesztett, szép kivitelû utcanévtáblákat. Hogy ezt is megértük! Az önkormányzat ezzel megtette a magáét, most már nemcsak a helybeliek, de – s fõleg – az idegenek is civilizált módon tájékozódhatnak településünkön. Így az utcakeresés közben már nem kell senkit sem kérdésekkel zaklatni. A következõ lépés az lenne, hogy a házakra illetve kapukra felkerüljenek a házszámok. Ezeket mûanyagból is be lehet szerezni, és igazán olcsó. Az önkormányzat elrendelhetné, hogy minden házra – kötelezõ jelleggel – tegye ki a tulajdonos a hiányzó házszámot, ami valóban fillérekbe, pardon, forintokba kerül. A tõlünk nyugatra lévõ országok vidéki gyakorlatában még a legeldugottabb településeken is természetes, hogy a házszámon kívül a tulajdonosok, lakók neve is szerepel a kapukon, ajtókon. Ez már nekünk, a fõvárostól 20 km-re lévõ frekventált „üdülõvárosnak“ olyan luxus lenne, hogy bevezetésére nemigen lehet gondolni. Igaz, szerencsére pár gödi lakos példamutatóan névtábláit már régebben kifüggesztette, nemcsak a postások és az õket keresõk nagy örömére. Nem is kell tehát nyugatra menni, hogy Gödön a kultúrált eligazodáshoz példát találjunk. Köszönet a követésre érdemes, ritka kivételnek! K. T.

Gyüttmentek

Nagyon sokat hallunk mostanában arról, hogy a magyarság száma csökken, a falvak elnéptelenednek, társadalmunk öregszik. Ez alól kivételt csak azon területek, régiók képeznek, melyek a nagy népességmozgás színterévé váltak, ilyen a fõváros vonzáskörzete például. Ezen városok, falvak lakossága növekvõ tendenciát mutat, szemben az ország többi területével, ahol fogyatkozik a népesség.

Naponta tapasztaljuk, hogy környezetünkben rengeteg idegen arccal találkozunk, ami miatt lakóhelyünk képe megváltozott. Megszoktuk már, hogy állandóan új építkezésekrõl, beruházásokról hallunk Gödön, melynek sokan örülnek, míg mások bosszankodnak miattuk. Én ezekkel kapcsolatban nem foglalnék állást, inkább lássuk csak hogyan mûködött, illetve mûködik néhol még ma is a lokalitás falvaink esetében.

A feudalizmus korában teljesen más jelentéssel bírt a szülõföld, szülõfalu fogalma, mint napjainkban. A jobbágyok többsége egy helyben, helységben élte le életét s legtöbbjük el sem hagyta azt. Azon belül , illetve annak szûk környezetében mindent ismert (növények használata, gazdálkodás, rokoni kapcsolatok, stb.), míg azon kívül kevés információval rendelkezett. A faluközösség a lakóitól elvárta a kötelezettségek teljesítését, a szokások mindenkori megtartását és a szolidaritást jóban-rosszban egyaránt. Mindezek betartása azonban rendkívül nehézkes egy olyan személynek, aki máshol növekedett fel, más szokásokat ismer.

Még a legjobb indulata ellenére sem tudja tartani a közösség normáit, hiszen nem tudja mi illik s mi nem. Ezért aztán elõbb megy a vendégségbe, mint illik, nem oda ül, ahova neki szabad (templomban, lakodalomkor, temetéskor) és még sorolhatnánk. A faluközösségbe soha sem egyénként illeszkedik be valaki, hanem mint az egyik család tagja, tágabb rokoni szervezet képviselõje. Több néprajzkutató kimutatta, hogy egy faluban csak akkor válhatott valaki teljes jogú polgárrá, ha rokoni szálakkal sikerült a falu közösségéhez kötõdnie. Lényegében azonban ekkor sem õt, hanem inkább utódait fogadta be a falu, az idegenbõl bekerült ember talajtalan maradt, gyüttmentnek számított élete végéig.

Azt is többen megfigyelték, hogy azon falvak, amelyek a hazai kapitalizmus falusi térhódítása idején, a múlt század végén vagy a század elején települtek, hamarabb szakítottak hagyományaikkal, elõbb tértek át a polgárosodás útjára, mint a korábbi, "erõsebb" hagyományokkal rendelkezõ települések lakói. Sokan bizonyára kétségbe vonják, hogy Gödön bármiféle közösség kialakult volna. Számukra ajánlom a Gödi Almanach tanulmányozását. Ebben világosan kikristályosodik a századforduló lakossága, mely igenis faluközösséget hozott létre, még ha nem is annyira hagyományõrzõt, mint a régen fennálló falvak esetében.

Lássuk csak mi is történik, ha egy közösségbe hirtelen nagyszámú idegen kerül. Mind mikro, mind makroszinten elhidegülés köszönt a község lakóira. Hordoznunk kell a személyi igazolványt, mert a postán nem adják ki a pénzünket, csomagunkat, a szavazásnál nem a falu jól ismert személye nyer, akit mindenki ismer, hanem valaki, aki aktuális pártszínekben indult, hiszen az idegenek a viszonyok ismerete nélkül párt alapon szavaznak. A Duna-partra nem tud a helybeli leugrani egy "pofa sörre", mert nem ismer senkit és nincs helye az idegenek közt és így tovább.

Mindezek mellett egy másik tendencia is jellemzõ "városunkra", ez pedig a korábbi lakosok elvándorlása, elköltözése. Aki teheti, távolabbi, nyugodtabb vidékekre települ családjával, az sem ritka, hogy egész baráti társaságok vásárolnak házat, telket messzi vidékeken (egyik ilyen irányú mozgás tapasztalható Borsod irányába), ahol nyugdíjasként szeretnék mindennapjaikat élni a korábbi gödi lakosok, immáron újra falusiként. Újabb kérdés, õket hogyan fogadják majd állandó lakosként a helyiek, mert turistaként, nyaralóként a falu mindenkit elvisel, lásd Erdély székely falvainak példáját.

Hogy ezen tendenciák mit fognak hozni Göd számára, az új egyveleg fog-e valamikor közösséget alkotni,...nos erre magam is kíváncsi leszek. Benedek Csaba

Vitaminok a természet apró csodái

A természet évmilliárdos fejlõdése során sok hatalmas dolgot alkotott földünkön, leghihetetlenebb találmánya azonban kétségtelenül a vitamin. A növények, állatok és emberek anyagcseréjében ugyanis a vitaminok mikroszkopikus parányi molekulái indítanak meg minden életfolyamatot.

Az embernek mintegy 70 billió testsejtje van. Ezekben a testsejtekben tüneményes, valósággal lélegzetelállító folyamatok zajlanak le. Hipermodern elemzõ mûszerek segítségével ma már megfigyelhetõ hihetetlen sokrétûségük.

Testsejtjeink billióinak a felületén (vagy azon belül) rengeteg fém- és másféle atom ül és várakozik vitaminokra, hogy a sejtek végre aktivizálódhassanak. Vitaminok nélkül kiszáradnának a sejtjeink, úgy, mint a virágok, ha nem jutnak vízhez.

A hormon-, vas- és fehérjehiányok valójában nem egyebek, mint vitaminhiányok. Ezeket a hiánytüneteket gyakran még az orvosok sem ismerik fel, és így nem kezelik helyesen.

Ebben a cikksorozatban a vitaminokkal kapcsolatos sok új felfedezést ismertetek Klaus Oberbeil könyve alapján, melynek címe: VITAMINNAL frissen, fürgén, egészségesen. Az új csodafegyverek. Megjelent a magyar könyvklub kiadásában 1997-ben. Antal György Bálint

Az A-vitamin, az immunitás csodaszere

Ez tart meg bennünket szépnek és fiatalnak, ettõl lesz a bõrünk és nyálkahártyánk egészséges. Az A-vitamin immunrendszerünkben harcol a vírusok, baktériumok ellen, megõrzi a testsejtek fiatalságát és egészségét, élesíti a látást, és gondoskodik róla, hogy a bõrünk sima és rugalmas maradjon. Az A-vitamin provitaminja, azaz elõvitaminja a karotin. A karotinok festékanyagok, belõlük nyerik a növények pompás színeiket. Karotinok nélkül reggel 9 órára Közép-Európa egész dús növényzete egyetlen barna tömeggé hamvadna. A növényzethez hasonlóan, az ember testsejtjeit is a karotinok óvják meg az elhamvadástól. Karotinok nélkül az ember perceken belül szétolvadna és meghalna. A legtöbb karotin a fõzelékfélékben van: a parajban, a brokkoliban, a sárgarépában, a mángoldban, a sütõtökben, vagy némelyik gyümölcsben, például a sárgabarackban. Az A-vitamin-hiány elsõ jelei: törékeny, lassan növõ körmök, száraz, törékeny hajszálak, száraz bõr, bõrkiütések, étvágytalanság, gyakori fertõzések, farkasvakság, szempanaszok, terméketlenség. A-vitamint bizonyos állati termékek tartalmaznak: a máj, a vaj, a teljes tej, a sajt, a tojás és fõleg a csukamájolaj. Gyakori azonban, hogy az emésztõnedvek nem tudják kiszabadítani a karotint a növényi rost állományából és ezért a szervezetbõl felhasználatlanul kiürül. A napi táplálék bõséges karotin tartalma jelentõs védelmet nyújt a rák és más betegségek ellen. Ezt éppen a legutóbbi idõben állapították meg amerikai kutatók, egyéb, a vitaminokra vonatkozó igen izgalmas felfedezések mellett. Ha túl sokáig vagy túl nagy adagokban szedünk A-vitamint pirulában, elõfordulhat, hogy koncentrációja a szervezetünkben túl magas, és így az egészségre káros, sõt veszélyes is lesz. Ha elegendõ zöld, sárga és vörös fõzelékféléket, valamint fejes salátát eszünk, csinosabbak és fiatalosabbak leszünk, szebb lesz a bõrünk, dúsabb a hajunk; ráadásul jelentõsen javítjuk az immunrendszerünket is. Okvetlenül szükségük van azoknak A-vitaminra, akik sokat dolgoznak a számítógép képernyõje elõtt, és a szemüknek naponta 10 000-szer kell alkalmazkodnia különféle sötét-világos ingerekhez. Szemünk minden fényinger hatására A-vitamint fogyaszt. A nemi szervek nyálkahártyái számára is elengedhetetlen az A-vitamin, mert ez védi meg a nyálkahártyákat a kiszáradástól és segíti elõ a szexualitásunkat éltetõ progeszteron termelését. Különös jelentõsége van az A-vitaminnak a gyerekek növekedésénél. Így például a kar és láb csontnövekedése fõként a csöves csontok izületi tartományában folyik, és a porcsejteknek nagy mennyiségû A-vitaminra van szükségük. Az alkoholfogyasztás, a túlzott gyógyszerfogyasztás, az erõs fizikai igénybevétel (például a sport), a stressz, a hideg, májbántalmak, valamint gyomor- és bélzavarok akadályozzák az A-vitamin felvételét az anyagcserében, illetve növelik a vitaminszükségletet. Csontok, fogak, nyálkahártya, szem, bõr, haj, kéz és lábkörmök, egészséges testsejtek, egészséges vér mind-mind A-vitamint igényel. A. Gy. B.

Egészség és a gombák

Az alábbi sorokkal szeretnék némi támpontot nyújtani a gombák hasznosságáról és egészség-megóvó hatásáról.

A tavasz nem csak virágait, hanem gombáit is meghozza (télen fülõke, tavasszal csiperke, szegfû, kucsma, pereszke, vargánya, róka és az õsz majd 200 ehetõ faja). A másik lehetõség a termesztés, mely egyre több fajra terjed ki (például: gyapjastinta, csiperke, laska, bocskoros és a Japánból származó SHIITAKE.

Az alábbiakban a SHIITAKE jótékony hatásáról tájékoztatom az újság olvasóit:

Általános hazai körülményeink között csak termeszthetõ, míg Japánban vadon termõ, különleges fokhagymaízû, egészségvédõ gomba. (A kínai népgyógyászatban testet és lelket (felfrissítõ étel-elixírnek tartják.) Hatóanyaga a lentinán, gyógyszer is készül belõle, mely immunrendszer erõsítõ.

Étkezési értéke ideális, hiszen rostanyagban gazdag, alacsony kalória tartalmú, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavat (lizinben és leucinban gazdag) tartalmaz. "B" vitamin forrás (B12), a "D" vitamin elõvitaminja (ergoszterin) található benne, így a vegetáriánusok számára is igen elõnyös. Ásványi anyagai közül magas cinktartalma az immunrendszer aktivizálásában jelentõs.

Egészségvédõ hatása elsõsorban szénhidrát öszszetételében rejlik (poliszacharid, lentinán), amely gátolja a baktériumok és a vírusok szaporodását, daganat-gátló hatással. Kínában meghûléses betegségek gyógyítására is hatásosan alkalmazzák. Hazai tapasztalatok alapján a gombapor fogyasztása néhány nap alatt elmulasztja a hurutos megbetegedéseket, kiváló köptetõ, hurutoldó és megszünteti a köhögést.

Japán és amerikai tudományos kísérletek igazolták, hogy 70 százalékos védettséget nyújt az influenza „A” vírussal szemben.

Rendszeres fogyasztása (ERITADEIN-tartalma miatt) jelentõsen csökkenti a vér koleszterin szintjét, a magas vérnyomást, az érelmeszesedést, s ezzel szerepet játszik az agyvérzés megelõzésében. Fokozza az inzulintermelést, ezáltal csökkenti a vércukorszintet. Ki kell emelni méregtelenítõ hatását thioprolin tartalma miatt.

Felhasználása étkezési céllal szinte minden hideg és meleg ételhez (levesek, mártások, húsok, fõszelékek) lehetséges. Kínai recept szerint teaként is fogyasztható 20 perces forró vízben tartás után, szûrés nélkül, ízesítéssel.

Ha sikerült egy kicsit hozzájárulnom ahhoz, hogy többet törõdjenek egészségünkkel, csökkentve az esetleges gyógyszerfogyasztást, már nem volt hiábavaló megosztani Önökkel ismereteimet. Esetleges további információkkal állok a kedves olvasó rendelkezésére.

A Shiitake megrendelhetõ: Kónya Károly gombavizsgáló szakellenõrnél Telefon: 06-30 212.6143, 2131 Göd, Rákóczi u. 70/b. Telefon: 336-976

A komposzt kezelése és felhasználása

Ha sikerült igazi jó komposztot elõállítanunk, akkor azt védjük, óvjuk az olyan fizikai behatásoktól, mint a fagy, a víz, a kiszáradás és az erõs napsugárzás. Ezek ugyanis tönkreteszik a komposzt legértékesebb elemeit, amit a növény mohón szív magába, hogy ízessé, zamatossá váljon, miközben a penicillingombák is védik egészségét. A komposztot felhasználásig takarni kell szalmával, textíliákkal. A túlzott csapadék ellen is védeni kell, hogy a hasznos mikrobák életfeltétele biztosítva legyen. Ha kerti földem javítására akarom felhasználni, akkor a komposztot vékony, alig néhány milliméteres rétegben borítom és azonnal néhány cm mélyre bekapálom, vagy begereblyézem a már elõzõleg felásott földbe. Legjobb esõ után, vagy kora tavasszal, késõ õszszel, amikor a talaj megfelelõen nedves. Aki azután még mulcstakaróval is fedni tudja az így betrágyázott területét, az már mindent megtett a jó talaj életbiztosítására. Az én kertemben mér régen kialakult a jó biotalaj, ezért a fenti mûveletet mindig csak a kert 1/3, 1/4 részében végzem õsszel. Mivel vetésforgót alkalmazok, így sorra kerül a kert minden része. Különben is jut elegendõ komposzt a talajba, mert a paprika, paradicsom, uborka és a tök alá egy-egy lapátnyi komposztot teszek és összekeverem kicsit a földjével, egyébként hamar kiszárad, ugyanis a komposzt igen gyorsan átereszti a vizet. Azonkívül használom palántaneveléshez is a komposztot és amióta az így dúsított palántanevelõ földben nevelem növénykéimet, azóta (már kb. 20 éve) nincs palántavész, palántadõlés, pedig semmi talajfertõtlenítõt nem használok, mint azelõtt, amikoris enélkül felléptek a betegségek.

A palántanevelõ földem összetétele: 1/3 rész jó kerti föld, 1/3 rész komposzt és 1/3 rész erdei avar barnára komposztálódott része vagy tõzeg.

Végezetül a mellékelt rajzon azt szeretném érzékeltetni, hogy általában miért elegendõ a komposztot vékony rétegben a föld felszínére teríteni. (Ha azonnal mulcstakaróval fedjük, akkor a begereblyézés sem szükséges.) A rajzon feltüntetett ún. lebontó rétegben milliárd számra hemzsegnek a hasznos mikrobák és adják a felépítõ rétegnek illetve a benne lévõ hajszálgyökereknek, szabad szemmel nem látható bolyhoknak az igazán jó tápanyagot, amitõl gyümölcseink zamatosabbak, zöldségféléink ízletesebbek lesznek. A mesterségesen elõállított mûtrágyát a hajszálgyökerek csak fanyalogva, élniakarásuk kényszerítõ hatására dolgozzák fel. A jól kezelt, érett istállótrágya is probléma a hajszálgyökereknek. Nem minden növény alá jó elsõ évben az istállótrágya, hiszen csak a mikrobák tudják azonnal hasznosítani a trágya alkotóelemeinek egy részét, míg a többi rész csak 1-2 év múlva fejti ki jó hatását, amikor a szerves trágya összes alkotó eleme a növény számára felhasználható alkotó elemeire bomlott.

A szerves trágyák közül egyedül a komposztot tudja azonnal hasznosítani a növény. Ha sikerült igazi jó komposztot elõállítanunk, akkor azt védjük, óvjuk az olyan fizikai behatásoktól, mint a fagy, a víz, a kiszáradás és az erõs napsugárzás. Ezek ugyanis tönkreteszik a komposzt legértékesebb elemeit, amit a növény mohón szív magába, hogy ízessé, zamatossá váljon, miközben a penicillingombák is védik egészségét. A komposztot felhasználásig takarni kell szalmával, textíliákkal. A túlzott csapadék ellen is védeni kell, hogy a hasznos mikrobák életfeltétele biztosítva legyen. Ha kerti földem javítására akarom felhasználni, akkor a komposztot vékony, alig néhány milliméteres rétegben borítom és azonnal néhány cm mélyre bekapálom, vagy begereblyézem a már elõzõleg felásott földbe. Legjobb esõ után, vagy kora tavasszal, késõ õszszel, amikor a talaj megfelelõen nedves. Aki azután még mulcstakaróval is fedni tudja az így betrágyázott területét, az már mindent megtett a jó talaj életbiztosítására. Az én kertemben mér régen kialakult a jó biotalaj, ezért a fenti mûveletet mindig csak a kert 1/3, 1/4 részében végzem õsszel. Mivel vetésforgót alkalmazok, így sorra kerül a kert minden része. Különben is jut elegendõ komposzt a talajba, mert a paprika, paradicsom, uborka és a tök alá egy-egy lapátnyi komposztot teszek és összekeverem kicsit a földjével, egyébként hamar kiszárad, ugyanis a komposzt igen gyorsan átereszti a vizet. Azonkívül használom palántaneveléshez is a komposztot és amióta az így dúsított palántanevelõ földben nevelem növénykéimet, azóta (már kb. 20 éve) nincs palántavész, palántadõlés, pedig semmi talajfertõtlenítõt nem használok, mint azelõtt, amikoris enélkül felléptek a betegségek.

A palántanevelõ földem összetétele: 1/3 rész jó kerti föld, 1/3 rész komposzt és 1/3 rész erdei avar barnára komposztálódott része vagy tõzeg.

Végezetül a mellékelt rajzon azt szeretném érzékeltetni, hogy általában miért elegendõ a komposztot vékony rétegben a föld felszínére teríteni. (Ha azonnal mulcstakaróval fedjük, akkor a begereblyézés sem szükséges.) A rajzon feltüntetett ún. lebontó rétegben milliárd számra hemzsegnek a hasznos mikrobák és adják a felépítõ rétegnek illetve a benne lévõ hajszálgyökereknek, szabad szemmel nem látható bolyhoknak az igazán jó tápanyagot, amitõl gyümölcseink zamatosabbak, zöldségféléink ízletesebbek lesznek. A mesterségesen elõállított mûtrágyát a hajszálgyökerek csak fanyalogva, élniakarásuk kényszerítõ hatására dolgozzák fel. A jól kezelt, érett istállótrágya is probléma a hajszálgyökereknek. Nem minden növény alá jó elsõ évben az istállótrágya, hiszen csak a mikrobák tudják azonnal hasznosítani a trágya alkotóelemeinek egy részét, míg a többi rész csak 1-2 év múlva fejti ki jó hatását, amikor a szerves trágya összes alkotó eleme a növény számára felhasználható alkotó elemeire bomlott.

A szerves trágyák közül egyedül a komposztot tudja azonnal hasznosítani a növény. Baji Ferenc

Labdarúgás

Halásztelek – Göd SE: 2–3 (2–0)

400 nézõ. Gól: Hódossy 2, Horváth G. Kovács – Szabó, Szabadi Z., Tuza – Bagócsi, Egervári, Együd, Szádoczky – Hódossy, Piros. Csere: Varga, Horváth G.

2–0-ás hazai vezetés után erõnlétileg felõröltük a hazai csapatot, a II. félidõben csak a Gödi SE „volt a pályán”. Jók: Varga, Hódossy.

Halásztelek ifi – Gödi SE ifi: 9–3 (4–0)

Gól: Lénárt Cs., Kuska, Orlik. Balázs – Hévízi, Lénárt Cs., Nagy – Orlik, Végh, Kuska, Rosenczweig, Marton – Barankó, Zabrádi.

Hazai gyõzelem született. A sokkal jobb képességû csapat megérdemelten nyert. Jók: Balázs kapus.

Gödi SE ifi – Dunakeszi Városi SE ifi 9–4

A felnõtt csapat szabadnapos volt. Antal György Bálint

Birkózás

A Nemzeti Sportcsarnokban 2000. április 7-8-9-én rendezett Országos Birkózó Diákolimpia elõdöntõjében a Gödi SE. színeiben hét diák birkózó indult. Mindannyian a Németh László Általános Iskola tanulói.

Résztvevõk: szabadfogás: Kiss Norbert 2. o. tanuló I. korcsoport 45 kg; Mikessy Mihály 3. o. tanuló I. korcsoport 37 kg; Juhász Áron 3. o. tanuló I. korcsoport 31 kg; Tóth Zoltán 3. o. tanuló I. korcsoport 31 kg; Barnóczki Gergely 3. o. tanuló I. korcsoport 31 kg; Kötöttfogás: Kakuk Bence 4. b. o. tanuló II. korcsoport 55 kg, VII. helyezést; Lukács László 6. b. o. tanuló II. korcsoport 61 kg, IV. helyezést ért el.

Mindegyik versenyzõnek ez volt az elsõ igazi megmérettetése. Ez a jó szereplés reménytkeltõ a jövõre nézve és bízunk benne, hogy a jövõben több rutinnal rendelkezve, és a kezdeti idegességeket legyûrve, még jobb eredményeket fognak elérni. Meg kell még jegyeznem, hogy mindegyik versenyzõnk korosztályában a legfiatalabbakhoz tartozott. Müller Mihály edzõ

SAKK

A Gödi SE Sakk Szakosztályának három serdülõ sakkozója (Tóth Balázs, Hejcser Tamás és Nagy Rita) április 22-én Dunakeszin részt vett a IX. Pest megyei Korcsoportos egyéni versenyen, a 3–4. osztályosok csoportjában, ahol a lányok között Nagy Rita I. helyezést ért el. Gratulálunk! Tóth Balázs és Hejcser Tamás a fiúk csoportjában 3–3 pontot teljesített a 7 fordulós svájci rendszerû 2×15 perces rövidített játékidejû versenyen, de nem kerültek a díjazottak közé. Antal György Bálint