Gödi körkép 2000. július 19.

Göd Város Millenniumi hónapja 2000. augusztus

Tisztelettel meghívjuk Önt, Kedves Családját, Barátait ezen eseményekre.

Tervezett programok:

Augusztus 4-én pénteken 13,30 órakor a Városháza udvarán Millenniumi zászló átadása – ünnepség, melynek keretében:
13 órától térzene; 13,30 órától köszöntõt mond Szegedi Sándor polgármester.

A millenniumi zászlót átadja városunknak dr. Stumf István a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalát vezetõ minisztere.

A mûsorban közremûködnek: Koncz Gábor színmûvész, Varga Miklós rockénekes.
Augusztus 16-án, szerdán 18,30 órától: Millenniumi Kórushangverseny az Alsógödi Katolikus Templomban.
Augusztus 19-én, szombaton 10 órától: Millenniumi ünnepség a Várdombon. Program: 9,30 órától térzene a Dunakanyar Fúvósegyüttes közremûködésével; 10 órakor köszöntõt mond Szegedi Sándor polgármester; 10,30 órakor millenniumi park avatása.
Augusztus 19-én, szombaton 10–20 óráig: kirakodóvásár a Németh László Általános Iskola udvarán és környékén.
Augusztus 19-én, szombaton 14–20 óráig: Születésnapi programok a vidámság jegyében minden korosztálynak a Németh László Általános Iskola udvarán. A programban szerepel: 15 órától ESZMÉNYI CIRKUSZ zenés gyermekmûsor, vendég: P. Gyurrrika az éneklõ papagáj. 16 órától FUTÓVERSENY. A mûsorban fellépnek még gödi csoportok, a délután folyamán játszóházzal várjuk a kicsiket és nagyokat egyaránt. Kb. 18 órától vidám mûsorral várjuk a felnõtteket is.
Augusztus 19-én este: tûzijáték az alsógödi és a felsõgödi Duna-parton fáklyás, csónakos felvonulás a Dunán a kajakos gyerekek közremûködésével.
A rendezvényekrõl bõvebb információt a részletes programokat tartalmazó plakátokon és szórólapokon kaphatnak. (A mûsorokban még változás lehetséges.)

IMRE ZSOLT

Pest megye 2. o.e.v.k. parlamenti képviselõje következõ fogadóóráit augusztus 2-án Szõdligeten, augusztus 23-án pedig Gödön, tartja a Polgármesteri Hivatalokban 15 és 16.30h között.

Múltidézõ:Autóbuszt vásárolt a község

Amint az köztudott, az Új Temetõ és Bócsa felé közlekedõk nagy bánatára 1989-ben a Volán leállította körjáratát gazdaságtalan üzemeltetés címén. Azóta folyamatosan jelentkezik az igény, hogy a község központjától meglehetõsen távol esõ Új Temetõt, a melegvizû strandot, és nem utolsó sorban Bócsát autóbusszal közelíthessék meg az érdekeltek. A tanács a közelmúltban autóbuszt vásárolt, és községi üzemeltetésû körjáratot kíván indítani.
Markó József, a GAMESZ vezetõjének elmondása szerint a busz néhány hónapos próbajáratként üzemel majd, amint találnak hozzá sofõrt. A tervek szerint kedden és csütörtökön jár a Göd-alsó vá.–Új Temetõ–Bócsa–Göd-felsõ vá.–2-es útvonalon. Az elsõ járat 10,30-kor indul a Göd-alsó vasútállomás mellõl, és ezt öt járat követi 11,30, 12,30, 13,30, 14,30 és 15,30-kor. A tanács nem bocsát ki buszjegyet, a jármûvön elhelyezett áttetszõ perselybe ki-ki szándéka szerinti öszszeget dob be. Ez azért tûnik ésszerûbbnek, mert a körjárat becsült költségei nagyságrendekkel magasabbak a várható bevételeknél, és a jegyárusítás, elszámoltatás több nehézséggel jár, mint haszonnal.
Mibe kerül ez a községnek? Ez a próbaüzemeltetés után derül ki, ez alatt az idõ alatt mérhetõk fel a konkrét igények. Az autóbuszt más célokra is felhasználhatják az intézmények, de a befogadóképesség (22 fõ) és a jármû teljesítõképessége csak rövid utakra teszik alkalmassá: gyerekek szállítása színházba, esetleg községen belül, de nem javasolt az egész napos kirándulás. Jámbor Gyula

Tíz éves a gödi autóbuszjárat

A fenti írás, tíz évvel ezelõtt 1990. júliusában jelent meg a Gödi Körképben. Azóta a helyi helyközi autóbusz járatot megszokták, megszerették a gödiek. Ma már a Gödbusz Kft. üzemelteti az egyre népszerûbb, sokak által használt szolgáltatást. A népszerûséget mi sem bizonyítja jobban, mint a május végén lapunkban közzétett menetrend, mely már három útvonalon tünteti fel az autóbuszok érkezési és indulási idõpontjait.
A Gödbusz Kft. vezetõje, Markó József a Gödi Körkép kérdésére elmondta, hogy a tíz évvel ezelõtt vásárolt autóbusz mellett három másikkal is rendelkezik a cég. A három rendszeresen közlekedõ jármû mellé ugyanis – az elõírásoknak megfelelõen – szükséges legalább egy tartalék autóbusz is.
– Településünk észak-déli irányú hosszanti fekvése közlekedési szempontból nem igazán szerencsés – mondta Markó József. – Nehezíti a település tömegközlekedésének hatékony kialakítását a gödi utak állapota is. Ugyancsak az elõírások mondják ki ugyanis, hogy csak szilárd burkolatú úton közlekedhet az autóbusz. Ezért nem maradéktalanul megoldott például nyáron a fürdõzni vágyók meleg vizû strandra szállítása sem.
Ez a helyzet, ha nem is a közeli jövõben, de változni fog. Az Oázis lakópark felépülése után minden bizonnyal. A leendõ új városrész több kilométer távolságra van, például Göd mindkét iskolájától. Járatbõvítést igényel majd egy új temetõ megnyitása is. Öt-hat éven belül betelnek a jelenlegi gödi sírkertek. Újak nyitása csakis a városon kívül lehetséges. Az erre vonatkozó elképzelések mérlegelése, megfelelõ terület keresése már most folyamatban vannak.
A város dinamikus fejlõdése kapcsán a jelenlegi helyközi autóbusz közlekedés magját képezheti egy az egész várost behálózó, majdani helyi járatnak. Addig is, igyekszünk a menetrend kialakításánál a különleges igényeket is kielégíteni. Hétvégén ritkábban közlekednek autóbuszaink, ráadásul ilyenkor a Volánbusz is leállít egy bócsai járatot. Joggal elégedetlenkednek az Újtelepen lakók a hétvégi járatok hiánya miatt. A cél a járatok sûrítése lenne. Szeptembertõl például, a Habitat házakból már 48 gyerek jár majd iskolába. Biztosítani kell, hogy az újtelepi gyerekekhez hasonlóan, õk is a 22 személyes gödi buszokkal jussanak el az iskolába.
Jóllehet idén az üzemanyag árak többször is jelentõsen emelkedtek, a kormány csak öt százalékos jegyáremelést engedélyezett. Így ma Gödön egy szakaszjegy ára 26 Ft, a vonaljegy 63 Ft, a teljes árú bérlet 1786 Ft; a kedvezményes bérlet pedig 580 Ft-ba kerül egy hónapra. A helyi önkormányzat a nyugdíjasoknak és a diákoknak ingyenes bérletet biztosít.
Pillanatnyilag az önkormányzat nem támogatja a helyi autóbusz közlekedését, azonban járatbõvítés esetén, valamilyen formában hozzá kell járuljon a költségekhez. A gödi busz jó kihasználtságát növeli, hogy a rendszeres utas szállításon kívül, önköltségi áron igénybe veszik az intézmények és a civil szervezetek is. Az óvodások, az iskolák, a Kertbarátok, a helyi Vöröskereszt aktivistái és a Karitász által szervezett kirándulásokon többször tett már jó szolgálatot a Gödbusz.

A járatokkal kapcsolatos információk és megrendelések ügyében Kása Andrea áll az érdeklõdõk rendelkezésére a 345-006-os telefonszámon. r.

Felsõgödre költözik a TESZ

Eddig a Pesti út 93. szám alatt a Dunakanyar Takarékszövetkezet Gödalsó fiókjával közös épületben székelt az egykor Gamesz néven ismert Település Ellátó Szervezet. Az épület maga eredetileg az MSZMP-é volt. A rendszerváltás után a helyi önkormányzat azért kapta meg az államtól az épület tulajdonjogát, mert közintézmény, jelesül a TESZ mûködött benne.
Mint korábban megírtuk a Takarékszövetkezet megvásárolta az épület TESZ által használt részét 25 millió forintért . Ebbõl az összegbõl a Település Ellátó 10 millió forintot kap a Duna utca 5. sz. alatti lévõ telephelyen lévõ „új otthon” kialakítására, a fennmaradó 15 millió a városé – tudtuk meg Markó Józseftõl, aki lapunk kérdésére azt is elmondta, hogy július 20-ig kell átadniuk az épületet a Takarékszövetkezetnek. A TESZ igazgatója, szervezési szempontból szerencsés lépésnek tartja a változást, vagyis a Település Ellátó telephelyeinek egy helyre vonását.
Ezzel párhuzamosan lehetõvé válik a Duna utcából a szemétszállító és egyéb jármûvek kiköltöztetése a Jácint utcai temetõ melletti – tavaly Szõdligettõl vásárolt – telephelyre, felszabadítva ezzel Felsõgöd központi magvát a jármûterheléstõl. Az irodaközpont melletti, Duna utcára nézõ romos épületet és az elõtte lévõ járdát a TESZ úgy kívánja rendbe hozni, hogy az a környék szépülését is szolgálja.
A TESZ dolgozói – akik a jövõben is készséggel állnak a gödiek rendelkezésére – ezúton kérik a lakosság türelmét a költözködés alatt elõforduló esetleges zökkenõkért, s egyben tudatják, hogy a régi telefonszámaik közül a 345-006-os szám az új helyen, a Duna utca 5-ben is él. r.

Erdei diploma

Továbblépésünk lehetséges záloga:
Erdei diploma Debreceni Péter az egykori Nemeskéri vadas parkból lett gödi kiserdõbõl írta diplomamunkáját. A 25 éves gödi fiatalember most fejezte be tanulmányait Sopronban, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Karán. A diplomavédésre meghívta dolgozata témájának ötletadóját, egyben konzulensét, Dégi Attilát, a Polgármesteri Hivatal informatikusát és Nagy Gábort, a kiserdõ "patrónusát" is. Nem véletlenül, hiszen õk segítették a negyven oldalas munka elkészítését. Az ifjú erdõmérnökkel már Gödön beszélgettünk.

- Diplomatervének címe, A gödi városi parkerdõ növényfelmérése. Mi késztette az elhatározásra, hogy a kiserdõt dolgozza fel?
- Mindenek elõtt talán gödi mivoltom. Itt élek születésem óta épp úgy, mint a szüleim. Itt jártam iskolába. A téma keresésénél Dégi Attila informatikus adta az ötletet, s nála láttam a Gödrõl készült légi felvételeket is. A növényfelmérés a digitális térkép segítségével vált lehetõvé, így tudtam a dolgozatomban egy fafajták szerinti csoportosításban leltárt készíteni a kiserdõ faállományáról. A témául választott terület, a Duna menti ártér és a Gödöllõi-dombvidék határterületének egy darabja. A jelenlegi erdõ nagy része telepített, úgynevezett erdõmûvelési terület. Utánanéztem, a szakirodalom szerint Magyarországon a nagyobb uradalmi kastélyok körül már korábban kialakított parkokat - idesorolva a Nemeskéri vadas parkot is - követõen, az 1870-es években megindult a közparkok és parkerdõk tudatos kiépítése is.
- A diplomaterv komplex munka. Több nagy fejezetbõl áll.
- A mintát, egy a hetvenes években Németországban készült anyag szolgáltatta, amely többek között a Dortmund digitális térképére épülõ zöldkatasztert és egy részletes módszertani leírást is tartalmaz. A növényzet felmérése repülõgéprõl készült felvételek alapján történt, amelyet célszerû ötévenként frissíteni. Segítségével felbecsülhetõ a zöldterület nagysága, értéke, a levegõ tisztaság elõsegítésének lehetõségei, a környezeti károk mutatói, a faanyag kitermelés és hasznosítás optimuma. A felméréssel szinte naprakészen tervezhetõ az ideális fagazdálkodás.
- Mennyi idõt igényelt a munka?
- Intenzíven három-négy hónapot. De már tavaly nyáron elkezdtem az anyaggyûjtést, az említett német forrásmunka fordítását. Szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis rendelkezésemre állt az erdõ '95-ben készült fejlesztési terve fotókkal, régi térképek, Göd digitális földmérési alaptérképe, és az Egyetem Integrált Erdészeti és Térinformatikai számítógépes programja. Ezek alapján dolgoztam fel az adatokat, beleértve a fák magasságát, korát, fajtáit, koronáik átmérõjét, az oxigéntermelésben, levegõtisztításban játszott szerepüket. Kétféle tematika szerint dolgoztam. Az egyik szempont az egyes fák, értékes faegyedek értékelése volt, a másik, az egyes faállományok elkülönítése. Mindezt úgy, hogy a 16 hektáros területet, az erdészek által használt tipológia szerint 16 részterületre osztottam.
A munkában mindvégig nagy segítségemre volt Dégi Attila, térinformatikai szakértelmével és Nagy Gábor bácsi, aki úgy ismeri a kiserdõt, mint a tenyerét. Mindkettõjüknek köszönettel tartozom.
Dégi Attila: Debreceni Péter szerényen elhallgatja diplomamunkája eredményét és értékelését. A bírálóbizottság - melynek tagjai a Göd Város Önkormányzata által használt térinformatikai szoftverrel még nem dolgoztak - jeles érdemjeggyel jutalmazta a kiváló munkát, amelyben - a szakvélemény kiemelései szerint - "a hallgató jól választotta meg a 16 részterületet, feleslegesen nem aprózta el azokat" és "nagyon szép történelmi áttekintést adott".
Péter munkája hasznos információkat tartalmaz településünk számára. Egyáltalán nem tudjuk pontosan, milyen értékekkel rendelkezünk. Egy ilyen térkép segítségével többek között az erdõ madárvilága is nyilvántartható. Állapotfelvételt kaptunk, mely kiinduló alapot nyújt a további tervezéshez. Ezen kívül, a késõbbi munkához rendelkezésünkre áll egy archivált állomány.
Péter dolgozata joggal tekinthetõ a városi zöldkataszter létrehozásának pilot projektjeként, mivel egy részterületre elkészült a mérési és kiértékelési módszer. Az alkalmazás elõnye a gyors mérési módszer, melynek során egy nap alatt lerepülve az adott területet, a légi felvétel az adott pillanat állapotát rögzíti. Az eredmény nem lehet szubjektív tényezõkkel terhelt, mert a területet nem egy csapat járja be, hanem egyetlen ember végzi el a fényképek kiértékelését. Magyarországon már történtek hasonló felmérések. A színhelyes színes légi felvételek segítségével elkülöníthetõk a fafajták, felmérhetõ egészségi állapotuk, vitalitásuk.
A diplomamunka is bizonyítja, hogy a felmérés kiterjeszthetõ egész településünkre, a módszer, mely nagy lehetõségeket rejt, mûködik, az eredmények jók. Gödrõl most csak becslésekre hagyatkozunk. Tudományos munkával meg lehetne határozni, hogy mennyi Gödön az élõ környezet oxigéntermelõ képessége, de tervezhetõ lenne a faállomány tudatos kialakítása is, vagy prognosztizálni lehetne például a 2/a elkerülõ út forgalmának az élõvilágra gyakorolt hatását. A település teljes zöld területének felmérése után a paraméterek alapján az önkormányzat indítványozhatná bizonyos területek helyi védettség alá vonását.
A legközelebbi képviselõ-testületi ülésen, július 25-én a polgármester úr kérésére bemutatjuk Debreceni Péter diplomatervét. Reményeink szerint folytatjuk a felmérést. A következõ nagyobb egység az Ifjúsági tábor, majd a homoksziget és az azt körülölelõ ártér lesz, mely Magyarország védett természeti értékei között szerepel. Nem árt, ha tudjuk, milyen természeti kincsekkel rendelkezünk. r. k. Fotó: Vízió Studió

Késõ római kori erõd Gödön

Száz esztendõvel a Római Birodalom széthullása elõtt, valószínûleg a 370-es években épült a mai Göd-Újtelep tõszomszédságában az a 12 toronyból álló erõdítmény, amely a szakember szerint, a Rajna torkolatától a Duna deltáig a barbarikumban létezõ legnagyobb késõrómai katonai objektum. A légi felvételeknek köszönhetõ felfedezéstõl számított több mint 40 évvel késõbb, ez év július 10-én Mráv Zsoltnak, a Nemzeti Múzeum fiatal régészének irányításával megkezdõdött az egyedülálló régészeti leletnek számító római kori erõd feltárása.

Bócsa határában hat fiatalember - egyetemisták, régészhallgatók, gimnazisták - munkáját irányítja Mráv Zsolt, a Nemzeti Múzeum mindössze 26 esztendõs régésze. Szakterülete a római kor. Ifjú kora ellenére már dicsekedhet egy római kori kocsisír feltárásával, amelyet tavaly fejezett be Budakeszin. Mint mondja, bevett szokás volt az õslakos keltáknál - mintegy a túlvilági utazást elõsegítendõ - a kocsik eltemetése. Most viszont Gödre szólította hivatása, hogy vezetésével megkezdõdjön az idõszámításunk utáni negyedik században épült, késõ római erõd kiásása. A munka elsõ napján, a helyszínen kerestem fel.
- Mit rejt a föld? Mit keres a régész és milyen feltevés alapján?
- Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején készült légi felvételen – a környezetétõl eltérõ színû talaj és növényzet nyomán – 12 toronyból álló, ovális alakú erõd körvonalai bontakoznak ki. A legnagyobb távolság az ovális vonalon belül 450 méter, ami azt jelzi, hogy a Rajna torkolatától, a Duna torkolatáig terjedõ területen a barbarikumban létezõ legnagyobb késõ római katonai objektumról van szó. A munka igazi kihívás, hiszen ez a Dunakanyar korabeli védelmi rendszerének kulcsa.
- A második században indult a germán és szarmata törzsek és más barbár népek betörése a Duna vonalán.
- Az Alföldön komoly sáncrendszert építettek a szarmaták római segítséggel. Az egykori erõd érdekessége, hogy barbárok lakta szarmata, kvád határterületen épült, három kilométerre a határt jelentõ Duna vonalától, példázva Róma agresszív külpolitikai lépését. Róma akkor még létezõ hatalmát kihasználva szánta magát erre a lépésre.
- Több, mint 40 éve tudnak a régészek ennek a nagyjelentõségû késõ római kori leletnek a létezésérõl. Miért kellett négy évtizedet várni a feltárásra?
- Természetesen pénzhiány miatt. Most is mindössze kétheti munkára futja. Amennyiben támogatókat találunk, jövõre folytatjuk. A figyelemre méltó lelet teljes feltárása 10-15 évet is igénybe vehet, hiszen a Nemzeti Múzeum más feladatokon is dolgozik.
- Lehet két hét alatt kézzelfogható eredményt elérni?
- Nem nagyon. Árulkodó leletek, úgynevezett tisztneves bélyeges téglák már korábban elõkerültek itt.( Ezek egyébként a római bürokrácia bizonyítékai, ugyanis dokumentálni kellett kinek az égetõjébõl került ki a tégla.) Bízunk benne, hogy újabbakra bukkanunk.
Egyelõre egy-két árokban kezdtük a feltárást hat segítõtársammal. Régészhallgatók, gimnazisták. A munka idejére kicsit mi is gödiek lettünk. A Piarista Szakmunkásképzõ Iskola kollégiumában lakunk, az Egészségügyi Otthonban étkezünk és a helyi busszal közlekedünk. Az önkormányzat hozzájárult szállásköltségünk térítéséhez.
- Milyen gondolatokkal kezdték a feltárást az elsõ napon?
- Telve várakozással és izgalommal. Ha sikerül rábukkannunk az erõdre, rendkívül érdekes római kori lelet birtokába jutunk, mely most is, mint anynyiszor azt bizonyítja, hogy bár elbukott a Római Birodalom, nem vesztek el sem történetének tanulságai, sem kulturális értékei. r.k.

Anyakönyvi hírek

2000. június-július hónapban Gödön házasságot kötöttek:

Illés Zoltán Attila – Butkovics Marianna
Majer Zoltán – Nagy Judit
Balázs Tihamér – Fekszi Ilona
Borza Péter – Dobi Anna
László Barnabás – Kopász Marietta
Ócsai Sándor – Gál Szilvia
Zsidel Tibor – Zachár Tímea
Machán Christian Mark – Nyitrai Csenge
Vincze Zolt Imre – Nyitrai Réka
Bártfai Gábor – Harangozó Tímea
Katona László – Bognár Noémi
Fülöp István – Gáspár Ilona Erzsébet
Richter Tamás – Nagy Krisztina Ildikó
Kovács Miklós Zsigmond – Birkás Anikó
Szilágyi Donát Zsombor –
dr. Pataki Evelin Cecilia

Sok boldogságot kívánunk!

2000. június-július hónapban Gödön elhunyt:

Rezneki Jánosné 69 éves
Balogh Lászlóné 48 éves
Piuk László 56 éves
Farkas Lajosné 85 éves
Albert Lajosné 79 éves
Nagy Gyuláné 48 éves
Boros Károlyné 76 éves
Czakó István 87 éves
Az elhunytak hozzátartozói fogadják õszinte részvétünket!

Göd vasútállomása közelrõl

Akik az országban sokat utaznak vonaton, van kellõ összehasonlítási alapjuk, hogy megcsodálhassák Göd szép, gondozott, virágokkal feldíszített állomását, annak ápolt környékét, mely megnyugtató hatással van a várakozókra, amit még az udvarias vasúti dolgozók tovább fokoznak. Az eddig csak "kívülrõl" tapasztalt kellemes benyomásokat megerõsíti az állomás vezetõjével, Hiba Antal úrral való beszélgetés.

– Mindig megcsodálom, a hazai viszonylatban igen gondozott, szép gödi állomást. Nyáron a sok virág még szebbé varázsolja. Hogyan gyõzik ezt?
– A betonládákba muskátlikat, árvácskákat ültettünk, az épületre virágkosarakat függesztettünk ki, azokban futómuskátli. Ezek gondozását, locsolását nem lehet munkaköri leírásban megadni, ez a természet, a virág szeretetének kérdése. Fejes József váltókezelõ kollégám jeleskedik a virágok gondozásában, lelkiismeretes ápolásában. Nem csak virágok kihelyezésével igyekszünk szebbé tenni az állomást és környezetét. A peronokon "nosztalgia“ szemét tartókat helyeztünk ki, a lopások megelõzésére aszfaltba fúrva rögzítettük azokat. Hiába! Barbár kezek így is kifeszítettek egyet és ellopták. Hasonló vandalizmusra utal, hogy az utasok kényelmét szolgáló esõbeállók üvegeit vasrudakkal kiverték. Az aluljáró tisztasága körül adódó problémák is lassan megoldódnak. Nagy esõzések során ugyanis alul összegyûlik a víz, elszivárgása után pedig a visszamaradt sok piszok bosszantja az utasokat. Ezeket mostanában rendszeresen kitakarítjuk, illetve két új szivattyút szereztünk be, azokkal szivatytyúzzuk majd ki a vizet. Így ez a kérdés is véglegesen megoldódik.
– Ha már az állomásépületrõl van szó, hadd kérdezzek Öntõl az állomás múltjáról. Az épület Rákóczi utcai oldalán a falon emléktábla hirdeti az elsõ vasúti szerelvény mozdonyvezetõjének, Pesti Ferencnek a nevét. Kár, hogy az emléktábla szövegébõl pont az hiányzik, hogy az említett mozdonyvezetõ gödi lakos volt.
– Valóban, ez az utalás a tábláról hiányzik. A jelenlegi épület az eredetinek a helyreállított és némileg átalakított formája. Régen resti volt benne, s az épületben lehetett Erzsébet királyné külön váróterme, de az épület történetérõl sokkal pontosabb adatokkal Bátorfi József tudna szolgálni. Egyébként az egyik teremben egy kis vasúttörténeti kiállítást rendezünk abból az alkalomból, hogy június 3-án Vác-Szob-Párkánynána vasútvonal emlékére a vasútbarátok köre ünnepélyes megemlékezést rendez.
– Az állomás mellett a Rákóczi utcával határosan bekerített szép kertet látni, amely mindig be van zárva. Nem kár, hogy egy ilyen frekventált helyen egy szép, zöld terület kihasználatlanul áll?
– Valóban ez a terület eddig kihasználatlan volt, mivel az utasoknak a rövid várakozási idõre erre nincs igénye, másra pedig nemigen tudtuk volna használni. Az átellenben lévõ teniszpálya forgalmának növekedésével mind több gépkocsit látni. Ezek parkolási gondjainak egyhítésében sokat segítene a terület e célra való átengedése, nekünk pedig ez némi bevételt jelentene a mai ínséges idõkben.
– Az utasok többsége "ingázó", így a legkisebb késések is sok bosszúságot okoznak a munkába járóknak. Mik a késések okai? Van remény ezen a téren a javulásra?
– A Nagymaros-Vác közötti pályafelújítási munkák tényleg sokszor okoztak késéseket, s így jogos volt az utazók gyakori panasza. A tervezett váci és újpesti beruházások megvalósítása nyilvánvalóan érinteni fogja a vonatok közlekedési idejét, késésekkel is számolnunk kell. Mint régi vasúti dolgozó, egyben a Széchenyi Vasútközlekedési Fõiskola egykori hallgatója, tisztában vagyok azzal, hogy a korszerû vonatszerelvények sokkal több mûszaki hibaforrást (magyarul késéseket) jelentenek, mint pl. a "primitívnek" tartott régi gõzmozdonyok. Egyébként tíz percnél hosszabb késés esetén az utasokat mindig tájékoztatjuk errõl.
– Terveznek-e fejlesztéseket, korszerûsítéseket, netán új beruházásokat?
– Augusztusra a gépi jegykiadásra térünk át. Nagyobb beruházásokra nem futja, csak a szociális építmények (pl. zuhanyzó) korszerûsítését ütemeztük be.
– Milyen a kapcsolatuk az Önkormányzattal? Kapnak-e tõlük elég segítséget?
– Örvendetes módon igen jó kapcsolatban állunk az Önkormányzattal, különösen Ilyés Gizella alpolgármester asszony részérõl tapasztalunk nagy segíteni akarást. A külsõ környezet gondozásában közmunkások bevonásával komoly segítséget nyújt nekünk az Önkormányzat. Ígéretet kaptunk, a "gazdátlanul" hagyott bekerített kert szomszédságában lévõ Rákóczi utca felõli rész rendbehozatalára, az elvadult növényzetû árok lekaszálására, bozótok kiirtására. Így azt az egyetlen (erõsen kifogásolható) "csúnya foltot" hamarosan felszámoljuk, s azután remélhetõleg valóban minden szép lesz a portánkon.
– A szép külsõ mellett fontos a vasúti dolgozói kollektíva munkához, egymáshoz, de fõleg az utazók kiszolgálásához való jó hozzáállása. Ezen a téren mint gyakori utas csak a legjobbakat tapasztalhatom. "Belülrõl" nézve is ilyen rózsás a kép?
– Huszonhárom dolgozónk van, ebbõl nyolc gödi lakos. Úgy érzem, igen jó kollektíva verbuválódott össze. Az utasok udvarias kiszolgálása elsõrendû érdekünk. Akiknél a szolgálati magatartásban hiányosságokat tapasztalunk, azoktól fokozatosan megválunk. Hogy mennyire jó a légkör munkatársaim körében, jól jellemezhetõ egy esettel. Egyik kollégánk munkahelyi balesetet szenvedett, s nagybörzsönyi házának kertje a betegsége alatt kezdett elvadulni. Betegtársunk megsegítésére tizenketten egy napra leutaztunk hozzá, hogy ott kemény munkával mindent rendbetegyünk.
– Egy személyes kérdés Önhöz. Ön gödi lakos?
– Nem. Fóton élek, de nagyon szeretek Gödön dolgozni. Családom is gyakran eljön ide, s ha nem kötne Fóthoz szolgálati lakásom, biztos én is Gödön laknék családommal. Félig-meddig így is gödinek tartom magam. Dr. Kölcsei Tamás

Vasúttörténeti kiállítás

2000. július 17. és 23. között vasúttörténeti kiállítás lesz Gödön, a Gödi Vasútbarát Egyesület szervezésében, ahol a 150 éves Vác–Párkánynána vasútvonal története, Pesti Ferenc élete, továbbá vasúti témájú képeslapok, könyvek, emléktárgyak kerülnek bemutatásra.
A kiállítás helye: a gödi vasútállomás oktatóterme (Pesti Ferenc tér).
Nyitva tartási ideje: 2000. július 17-23. naponta 10-12-ig és 14-18 óráig.

Minden érdeklõdõt szeretettel vár a rendezõség

Temetõt takarítanak a Városszépítõk

"Jóságos lelked pihenésre tért meg,
Szeretve-siratva imádkozom érted."

A Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület és pártoló tagjainak hívására, július 15-én negyedik alkalommal telt meg a Pázmány Péter utcai temetõ gereblyével, metszõollóval felszerelt gödiekkel. Elsõsorban azok jöttek el, akiknek hozzátartozói itt nyugszanak, de hallgattak a hívó szóra azok is, akik egyszerûen szégyellik a városszéli kis temetõ elvadult állapotát. Megtisztították a húszas években megnyitott sírkertet a vadsóskától, a bozóttól, az elvadult vegetációtól, mely elborította ismert és ismeretlen halottak sírhantjait. Kezük nyomán a temetõ kétharmada megtisztult már, de folytatják a munkát. Alkalmanként húszan, huszonöten gyûlnek össze, bár legutóbb negyvenen voltak. Június 21-én 17 órakor ismét várják azokat, akiknek szívügyük Göd és a temetõ.
A bozót eltávolítása után olyan nevek tûnnek elõ a sírköveken, mint dr Szendrey Karper László, orvos, a neves gitármûvész édesapja. De itt nyugszik többek között Rodolfó, a néhai híres bûvész tanítómestere és Göd egykori bírája Hejtejjer Károly is, épp úgy, mint az elsõ gödi tanító Adamecz István vagy Egri Gyula állatorvos. Sõt az elsõ városszépítõk közül is pihennek itt néhányan. Nem beszélve Kóczán Mórról, az elsõ nagy magyar gerelyvetõrõl, aki az 1912-es olimpián harmadik helyezett volt, és városunkban augusztus 20-án elsõ ízben adják át a róla elnevezett díjat az elmúlt év legjobb gödi sportolóinak.
A temetõ takarítás a Városszépítõk és pártoló tagok millenniumi felajánlása. Szeretnék, ha ebben az esztendõben Göd mind az öt temetõjét rendbe tennék az adott környék lakói.
A temetõ maga a történelem. Ezt a gondozatlan növényzettõl megszabadított, gyönyörû sírkövek is bizonyítják. Többek között ismeretlen magyar katonasírok is találhatók itt, nemzetiszínû szalaggal átkötött, ledöntött kereszttel. Sajnos egyre több sírkõ válik az enyészet vagy vandál kezek martalékává.
Valamikor Borsi bácsi és felesége gondozták a temetõt. Volt gazdája. Ma úgy tûnik gazdátlan. Az önkéntes pénteki takarítók nem tudták tovább nézni, hogy elõdeik elhanyagolt temetõben nyugszanak. Ezért is kezdtek az emberpróbáló nagy munkába és elhatározták, hogy a jövõben is gondját viselik a sírkertnek, megkeresik annak térképét, az ott nyugvók nyilvántartását és utánajárnak, hová lett a feszület melletti kis harangláb, mely hozzátartozóik lelki üdvéért szólt egykoron és most nagyon hiányzik a Pázmány Péter úti kis temetõbõl. r.

Nyílt válasz Kovacsik Tamás cikkére

Meglepõen olvastuk Kovacsik Tamás képviselõúr felmerült problémáját a Gödi Körkép 2000. június 1-én megjelent számában, miszerint – többek véleménye által színvonalas és igényelt divatbemutató – egyedi hagyatékkal rendelkezett.
Minket szervezõket váratlanul ért a képviselõ úr észrevétele, így utána néztünk a valós tényeknek. Megkérdeztük Jónás Évát, a strand büfé egyik tulajdonosát, hogy õ személy szerint találkozott-e a cikkben említett hulladékokkal és lóüledékkel. Elmondása alapján az est végeztével õk azonnal megkezdték a dunai strandon keletkezett – minden buli következményeként létrejövõ – hulladékok takarítását, és semmiféle, a divatbemutató által ottfelejtett, vagy eldobált dekorációt nem találtak. Következõ lépésünket Telek Imre felé tettük meg, aki családjával együtt végezte a dunai strand környezetvédelmi eljárását. Õ megemlítette az ott talált lóüledéket, mely két eldugott helyen volt található, melyeket mi szervezõk az esti sötétség miatt sajnos nem vettünk észre, de Krecsik Eduárd az egész program alatt folyamatosan szedte a lovak által létrejött, strand közepére ejtett hulladékot. Telek Imre azt is tudomásunkra hozta, hogy Kovacsik Tamás a takarításban nem vett részt – így nem tudjuk miért volt személy szerint ezzel problémája – és azt is, hogy az ezzel járó munka senkinek nem jelentett gondot, sõt természetes volt a számunkra. Mindenesetre nagyon megköszönjük és hálával tartozunk Telek Imrének és családjának a munkájukért!
Kérdésünk a képviselõ úr felé, hogy a várossá válás hogyan kerül összefüggésbe a "lócitrommal", hiszen a csatornázás, a rendezett terek létrehozása ezelõtt négy, hat, akár hét évvel ezelõtt is megkezdõdhetett volna. A több virág és vágott fû pedig az emberek egyéni igénye. Erre évekkel ezelõtt is oda kellett volna figyelni és publikáltatni.
Büszkék vagyunk viszont arra, hogy volt a divatbemutató is, mint kulturális program, Scarabeus bulik és zárt körû utcai bálok. A várossá válás nem csak azt követeli meg, hogy jobb legyen az utak minõsége, rendezettebbek legyenek a terek, stb., hanem azt is, hogy kulturális programokban is nagyobb választék legyen.
Természetesen az lenne a legjobb, ha a fejlõdés arányosan mûködne minden téren. Viszont aki nyitott szemmel jár, láthatja, hogy sok mindenben jó irányú változás jön létre.
Véleményt szeretnénk kérni a képviselõ úrtól, hogy szerinte hogyan valósulhatna meg az erõteljesebb fejlõdés, hiszen több éve részt vesz a Gödöt érintõ kérdések megvitatásában.
A szervezõk kedvét vélemény-nyilvánítása nem vette el, ezúttal meghívjuk Önt és Kedves családját – és természetesen minden gödi lakost – a gödi termál fürdõben, július 22-én (esõnap esetén július 29-én) tartandó Garden Partyra. A szervezõk és támogatók nevében: Kovácsné Urbán Ibolya

"Miért nem vigyáznak rájuk jobban?"

Érdeklõdve és szomorúan olvastam az "Otthontalan táborlakók" cikket a hajléktalanok sorsáról. Ebben szó volt arról, hogy az önkormányzat sem tudja, talál-e megoldást elhelyezésükre, Vajon tett-e valamilyen lépést a hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatban? Az idei júniusi testületi ülésre írásban intéztem interpellációt Lenkei György képviselõnek, a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság elnökének. Ebben többek közt rámutattam, hogy a hajléktalanokkal kapcsolatban két éve tehetetlen és a mai napig nem tudott semmilyen koncepcióval elõállni. Ugyanakkor kifogásoltam a bizottság által megtett lépéseket, melyek álhumanista, megalázó, kiszolgáltatottságot megerõsítõ és a személyiség jogokat semmibe vevõ megoldások a hajléktalanok számára, hogy addig maradhatnak az Ifjúsági Táborban, amíg nem kerül sor a hasznosításra. Végül is rákérdeztem, nem gondolja-e azt, hogy az elõzõ önkormányzat baklövéseit orvosolni kellene a polgári értékek megõrzése végett?
Az elnök írásbeli válaszában többek közt személyeskedett is, ami jelzi politikai kultúráját. Közvetve szóvá tette a fogyatékosságomat, holott részemrõl egy árva szó nem hangzott el a képviselõtesti állapotára. Továbbá nem mutatott hajlandóságot arra, hogy felülvizsgálja a hajléktalanokkal kapcsolatban azt, hogy ne táborlakók legyenek.
De a testületi ülésen rendhagyó módon az interpelláció szabályát felrúgva ebben a kérdésben több képviselõ hozzászólt az elnök urat támogatva, illetve a lelkiismeretüket nyugtatgatva. Ez a tény jelzi, hogy nincs rendjén a dolog. Viszont az elnök válaszát nem fogadtam el. Ahogy figyelem az ország belpolitikai életét, sehol nem láttam még rá példát, hogy táborba helyezik el a hajléktalanokat, mert ezzel az önkormányzatok pénzt dobnának ki az ablakon.
A fentiek miatt megkíséreltem olyan határozati javaslatot elfogadtatni a képviselõ-testülettel, mely szerint a képviselõ-testület utasítja A Polgármesteri Hivatalt, hogy a rendelkezésre álló önkormányzati vagyon, illetve az esetleges bérleti lehetõségek ismeretében tegyen javaslatot az éjjeli menedékhely új helyére. Az eredményt már olvashatták az olvasók a Gödi Körképben, azaz 5 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett ezt elutasított a testület.

Más megoldás híján én is felteszem a hajléktalanokkal dolgozó mentõtiszt kérdését a nemmel szavazó képviselõknek, a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság tagjainak, a szakszolgálatnak és a Polgármesteri Hivatal felelõs embereinek, hogy "miért nem vigyáznak rájuk jobban?" Mikesy György önkormányzati képviselõ

OLVASÓSAROK

M. Baigent – R. Leigh – H. Lincoln: Az abbé titka

Rennes-le-Château – a Pireneusok lábánál fekvõ mai kisváros millió titkot rejteget. Aki valaha is nyomon követte a Szent Grál történetét, bizonyosan találkozott már e névvel. A három neves szerzõ több évi kutatás eredményeként akadt az itt élõ Sauniére abbé nyomára, akinek gazdagságát senki nem tudta megfejteni. Egy bizonyos: õ olyan valamit tudott meg, amivel elvezette a szerzõket a templomos lovagrend máig is ismeretlen titkához. Számos izgalmas és ismeretlen tény került napvilágra: hová lett a templomosok hatalmas kincse? Mi is a Szent Grál? Kehely? Tányér? Hová lett? A fény ugyancsak dereng, hisz úgy tûnik, a titok mindig titok marad, de a tények közreadása mégis ad valami támpontot az emberiség kultúráját meghatározó évszakok történetének megértéséhez. A kiadó most a KÜLÖNLEGES KÖNYVEK sorozatában olyan könyvet kínál, amely már több nyelven és több országban sikert aratott.

A Gödi Almanachról

Befejezõdött a 2000. évi kötet szedése és korrektúrája. Napokon belül indulhat a nyomda. Ez a kötet látszik a leggazdagabbnak.
Az elmúlt évben áldozatkész emberekkel bõvült a szerkesztõbizottság és ismét jelentkeztek új adatszolgáltatók, szerzõk. Végre megszólalnak azok is, akik az erõszakkal elszakított magyar területekrõl települtek át, és akik hol lázadozva, hol megdöbbenve az itthoni állapotokon próbálják felrázni saját sorsuk példájával a közvéleményt. Az erdélyiekrõl dr. Lepp József írt, a felvidékiekrõl Kovács Géza. Talán emlékezünk még 1919 õszére, amikor a gödi vasútállomáson telelt át egy tehervonatban tizenhat felvidéki család gyermekestõl, akiket hûségük miatt a csehek elûztek szülõföldjükrõl, és akiket az akkori Nemzeti Tanács nem helyezhetett el a gödi dúsgazdagok üres villáiba, mert a felsõ ötezer hazafiassága eddig nem terjedt ki.
Új szerzõink között van Ráksi Miklós, akinek a szíve máig tele van boldogsággal azért, hogy már saját temploma van az alsógödi református gyülekezetnek.
"Felsõgöd volt és lesz (a temetõben) a hazám" címmel küldött ragyogó visszaemlékezést Kaliforniából Radnóty (Rumpf) Károly. Kanadából Angyal Anna tanárnõ írt emlékkölteményt "Gyönyörû emlékeim" címmel. Nekünk, elõdeinkrõl írt cikket Csankó Lajos Vácról, és Rényi Péter – a neves publicista – Budapestrõl.
Helybéli új szerzõnk Nagy Gábor aki fáradhatatlanul védi, óvja, fejleszti a néhai Nemeskéri vadaspark még megmaradt részét a város ifjú és felnõtt lakosságának. Bízunk abban, hogy a frissen meggazdagodtak mohó kapzsisága nem fog gátat vetni neves törekvéseinek.
Szépen rendet tesz a római katolikus hitélet emlékeiben a Szent Orsolya rendi Auguszta nõvér. Vagy ahogyan mindannyian hívtuk és neveztük Teréz nõvér. Híres László életútját Nagyréti Tamás írta meg. Dr. Horváth Károly fõorvos úr Széchenyi István "Napló"jából idéz minden személyt és eseményt, aki és ami Göddel összefüggésbe hozható. Pártos Judit folytatja a "Gödi Ki Kicsoda" sorozatát. Láng József a XIX. század második harmadáig feltárta az itt élt családok névsorát, de regisztert készített az össze Almanach tartalmából is.
Július közepén a Nemzeti Múzeum szakemberei megkezdték a feltáró munkákat az isz. 372-375-ben épített római erõd területén. Bemutatjuk az 1956 tavaszán e tájról készített nyomravezetõ légifelvételt és egy hasonló "mentsvárról" készített fényképet. A népvándorlás rettenetes megpróbáltatásai elõl csak az ilyen erõdök adtak túlélési lehetõséget. A kötethez csatoltunk két mellékletet is. Az egyik melléklet térképeket tartalmaz. Az elsõ katonai felmérés 1750 körül készült, az utolsó talán tíz évvel ezelõtt. Méretük azonos. A másik melléklet – Miskolci József jóvoltából – egy képes levelezõlap gyûjtemény az 1890-1930 közötti idõkrõl. Az ember nem hisz a szemének, milyen gyönyörû volt valamikor Göd.
Érdemes lesz elõjegyezni az új almanachra, melynek példányszáma még nem ismeretes. Tartozom az igazságnak azzal, hogy Göd város elsõ Almanachjának szedési költségeit ismét – mint magánember – a polgármester úr vállalta magára. A nyomdaköltséget az eddig eladott kötetek után befolyt árbevétel fedezi.
Itt köszönöm meg a szerzõ- és szerkesztõtársaim segítségét, mindazokét akik egyénileg, saját zsebük terhére, vagy akár hivatalból segítségemre voltak. Bátorfi József

Ez már a hetedik!

A József Attila Mûvelõdési Házban immár hetedik alkalommal került megrendezésre az Ifjúsági Képzõmûvészeti Alkotótábor. Közel 100 gyermek ismerkedik a gobelin szövés, a kerámia, a rajz, a szobrászat, a tûzzománc, és a népi játék készítés tudományával. A két hét alatt elkészült munkákat 2000. július 21-én pénteken 16-17.30 óráig lehet megtekinteni. A kiállítást Prokai Gábor, a tábor mûvészeti vezetõje nyitja meg. A kiállításra minden érdeklõdõt szeretettel várunk. A tábor megszervezéséhez sok segítséget kaptunk.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a SIMEX Kft-nek, akiknek a segítségével minden gyermeket egy pólóval tudtunk megajándékozni.
Köszönjük a TIKKURILA Kft-nek, hogy a gyerekek által használt festékeket rendelkezésünkre bocsátották, valamint az ÁMBITUS Kft-nek a tárgyi támogatást. Droppán Gy.

Alkotótábor - egy anyuka szemével

Idén már hetedszer rendezi meg a József Attila Mûvelõdési Ház az Ifjúsági Képzõmûvészeti Alkotótábort. Alig vártam, hogy kisfiam iskolás korúvá cseperedjen és jelentkezhessen élete elsõ táborába, a kis kézmûves osztályba.
Izgalommal vártuk az elsõ napot, amely nem okozott csalódást. Élményekkel telve jött haza délután és lelkesedése késõbb sem lankadt. Örömmel mutatta meg minden nap kis alkotásait, amelyek a nap során készültek el. Csillogó szemmel mesélte, milyen mesterségrõl tanult aznap, milyen játékot játszottak csapatával a gödi kiserdõben, milyen jó volt ebédelni a Zöldfa étteremben úgy, mint a felnõttek, és azt is, mennyi mesét hallottak.
Jónak tartom, hogy a nyári pihenés közben a tábor kapcsán gyermekeink játszva szereznek fontos ismereteket és átélik az alkotás egyedülálló örömét.
Szeretném megköszönni a táborban tanító tanárok kitartó és áldozatos munkáját valamint a Mûvelõdési Ház lelkes csapatának szervezését.

Nyári szünet a könyvtárakban

Göd Városi Könyvtár (Pesti út 72.) felnõtt és gyermek részlege július 24-30-ig,
az Ady Fiókkönyvtár (Felsõgöd, Kálmán u. 13.) július 31 – augusztus 27-ig ZÁRVA TART.

Míg az Öné bezár, szeretettel várjuk a másik könyvtárunkban, hogy ne maradjon könyv nélkül.

Az élõ történelem

Sokan nem veszik jó néven, hogy írásaimban példamutató életutakat mutatok be. Az igazat megvallva, nem is azoknak szánom, akikrõl lepereg, hanem azoknak, akik maguk is, ha szûk hatókörükben is, de a köz javát szolgálják. Ma ismét van alkalom a visszatekintésre.

Június elején itthon járt Nemeskéri Kiss Miklós. Elsõsorban a szokásos érettségi találkozójára jött a váci Piarista Gimnáziumba, de szerét ejtette annak is, hogy rövid látogatást tegyen szülõfalujában, Gödön is.
Szeretettel várták õt a hagyományteremtõk összejövetelén is, bár az idõpontot most nem lehetett egyeztetni. Aki már vett a Gödi Almanachokból, jól tudja, hogy személyében kit tisztelhetünk, illetve, hogy kit kell tisztelnünk. Sorsa sokban hasonlít dédapja életpályájához. õ is fiatalon lépett be önkéntesen a hadseregbe az érettségi évében 1939-ben. A Nyíregyházán állomásozó 4. Huszárezreddel már részt is vett Erdély visszafoglalásában. A tiszti iskola után 1941-ben már a Gyorshadtesttel került az ukrán frontra. 1941 októberében leszerelték és beiratkozott a budapesti Közgazdasági Egyetemre. 1942 május elején, már a frontra induló 2. magyar hadsereg hadmûveleti osztályára vezénylik és Jány Gusztáv vezérezredes hadseregparancsnok segédtisztje.
Ahogyan dédnagyapja, õ is szorgalma és rendkívüli nyelvtudása révén – a magyaron kívül német, angol, spanyol, francia, olasz nyelveket bírja – méltóképpen képviselte a jól képzett magyar katonatiszt képében hazáját a francia hadsereg õrnagyaként, mint a Nemzetközi Sportlövõ Szövetség fõtitkára. De eddig hosszú utat járt be. 1946-ban fogja volt az Andrássy út 60-nak is.
Külön regény, ahogyan hazajött a már megszállt Magyarországra, hogy kiszöktesse az egyetemen megismert feleségét. Ahogy említettem, minderrõl írtunk az Almanachban. Az ideiben harctéri naplójának azt az részét mutatjuk be, amelyben a helyszínen rögzíti az orosz átszökés elsõ három napját, amikor jobb oldalon az olaszok, bal oldalon a németek már szépen "leváltak" az orosz frontról.
VI. Miklós elismeréssel szemlélte meg a régi birtok központját a kastélyt, a benne szépen helyreállított termeket. Az új tulajdonos, Murvai Zoltán figyelmessége révén külön Nemeskéri lakrészt rendeztek be, ahol a képek, bútorok, könyvek mind, mind ezt a nagy családot idézik. Murvai úr beszerezte a Nemeskériek családfáját ábrázoló képet, melyen ott van Miklós is.
A Nemeskériek ugyanattól a IV. Béla királytól kapták nemességük elismerését, aki elõször íratta le Göd nevét is adományozási oklevélre. Bátorfi József

A 801-es cserkészek millenniumi kerékpárútjáról

2000. július 3-án reggel 4,45-kor maroknyi, megelõzõ túrákon kipróbált, lelkes csapat találkozott az alsógödi Szt. István plébánia elõtt. Öröm volt látni a túrára felkészített, felpakolt jármûveket. Az elsõ defektet hamar kijavítva idõben érkeztünk a Keleti pályaudvarra, ahol a két kocsiból álló szerelvényre nem fértünk föl, így egy késõbbi vonattal keltünk útra, mely csak Tolna városig vitt bennünket. Innen a közeli Domboriba tettünk látogatást, hogy a Duna holtágának vizétõl felfrissülve (38ºC-volt) folytathassuk országunk délvidéki történelmi emlékhelyeit felölelõ utunkat. Estére 110 km-rel a lábunkban (illetve kerekeinkben) értük el Mohácsot. Bármilyen fáradtak is voltunk, nem hagytuk ki a hívogató esti fényeket. Sétáltunk hát egyet a belvárosban és a Duna partján.
Másnap reggel az újabb technikai akadály elhárítása után indultunk útnak a város „falain” kívül esõ 1526. augusztus 29-i mohácsi csata színhelyére, ahol a tömegsírok fölött magasodó kopjafák mellett adóztunk õseink emlékének.
Ezután hosszú, a forróságtól olvadó aszfaltos úton jutottunk el Siklós várához, ahol természetesen megismerkedtünk a vár történetével. Kötelezõ megállónk a Máriagyûdi Kegytemplom volt. Jól esett a pihenés néhány nyári alma társaságában, melyet egy helybéli nénitõl vásároltunk. Míg az almát fogyasztottuk, a néni meséit hallgattuk. A kegyhely a XIII. sz. óta áll fenn. Hosszú évszázadokig a ferencesek, e század közepétõl világi papok gondozzák. Az egyik legismertebb búcsújáróhelyünk volt és ma is az. Ennek és több Mária-jelenésnek és csodának köszönhetõ, hogy a törökök nem rombolták le. Innen búcsút véve – kiadós esti fürdõzés után – Harkányfürdõn hajtottuk fejünket álomra.
Utunk harmadik napján Szigetvárt vettük be. A hangulatos kisváros megismerése és a vár felfedezése után még aznap megkezdtük fáradságos utunkat a zselici dombokon át Kaposvár felé. Zselickislaki éjszakánk után Kaposváron, Igalon át az andocsi Szûzanya elé vitt utunk. A káplán atya részletesen bemutatta nekünk a templomot és a világhírû kegyszobrot. A hely jellegzetessége, hogy Szûz Mária itteni mintegy 120 cm-es szobrát kéthetente átöltöztetik. A Mária Múzeumban õrzik e több száz ruhát, melyek közül a legrégebbi több mint háromszáz éves. A ruhák száma ma is gyarapszik, hiszen a hálás hívek küldik azokat Kanadától Németországon át Kínáig a világ minden tájáról.
Andocstól búcsút véve még jó néhány dombon átkarikázva Balatonföldváron éjszakáztunk. Kihasználva a Balaton közelségét, este is és másnap is fürödtünk benne, majd elindultunk a hazavezetõ úton. Egy újabb defekt és egy esti vihar átvészelése után, Szabadbattyánban aludtuk ki magunkat, hogy másnap a maradék 101 km-t is vidám lélekkel tegyük meg. A hazatérés feletti örömünket az sem szegte, hogy újabb defekt késleltette utunkat.
Szállást, egy kivétellel, a helyi római katolikus plébániákon kaptunk. Köszönet érte!
Szép utunk emlékezetes marad mindannyiunk számára. M.M.

KIRÁNDULÁS

2000. 7. 26-án, szerdán SZÜNIDEI TÚRÁT szervez a gödi Gyermekjóléti és Családsegítõ Szolgálat.
Útvonal: Nagymarosig vonattal – Visegrádra komppal – gyalog az Ördögmalom-vízesésen át – a Telgarthy-rétre. Vissza ugyanígy.
A túra nehézségi foka: kellemes, kényelmes túra, oda-vissza 10 km. Várjuk gyerekek, felnõttek, családok jelentkezését.
A kirándulás költsége: vonatjegy Nagymarosig és vissza, kompjegy: 120 Ft/felnõtt, 60 Ft/diák, valamint élelem. Nem messze Füvészkert is van, belépõre számítani kell.
Jelentkezés és részletes tájékoztatás a szolgálat félfogadási idejében 7-25-ig személyesen, illetve telefonon: 337-417.
Félfogadási idõ: hétfõ és csütörtök: 8-12 és 13-17 óráig; kedd és péntek: 8-12 óráig.

FELHÍVÁS

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a Belügyminisztériummal egyeztetett felhívása az erdõkre vonatkozó országos tûzgyújtási tilalom azonnali hatályú elrendelésérõl.
Az utóbbi idõben a csapadékmentes idõjárás, valamint emberi felelõtlenség, gondatlanság következtében jelentõsen megnõtt az avar-, a parlag- és a erdõtüzek száma.
A további tûzesetek megelõzése érdekében az ország teljes területén lévõ erdõkben és az erdõterületek határától számított 200 méteren belüli területen – a kijelölt tûzrakó helyen is – valamint a közút- és vasút menti fásításokban mindennemû tûzgyújtás, beleértve a parlag- és gazégetést is, átmeneti idõre tilos.
Kérjük a közúton és vasúton utazókat, hogy égõ dohánynemût (cigaretta, csikk, stb.) ne dobjanak ki a jármûvek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkezõ tüzek sok esetben közvetlenül erdõ és mezõgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Felhívjuk továbbá az erdõkben kirándulók, valamint a mezõgazdasági területeken dolgozók figyelmét arra, hogy égõ dohánynemût eldobni nem szabad, azt minden esetben gondosan el kell oltani.
Aki a tûzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
A tilalom feloldására a fokozott tûzveszély elmúltával, késõbbi idõpontban intézkedik a minisztérium.

Felzárkóztatás a medencében

A kisgyermekek felzárkóztatására kidolgozott alapozó fejlesztési terápiát nagyon hatékonyan alkalmazták a gödi Németh László Általános Iskolában. A munkáról a Vízió Stúdió készített televíziós felvételt. Gombos András, a mûsor készítõje megszólaltatott három szakembert és bemutatta a gödi meleg vizû strand medencéjében történõ kiscsoportos foglalkozást, amelynek során a mozgáspedagógusok mozgást és nyelvi gyakorlatokat kombinálva végezték a fejlesztõ munkát.
(A felvett anyagot Gombos András hozzájárulásával írásban mutatjuk be a Gödi Körkép olvasóinak.)

Dr Marton Dévény Éva ideggyógyász:
Az alapozó fejlesztés egy fejlõdési terápia, ami azt jelenti, hogy ha a gyereknek anyanyelvi készséghiánya van, akkor nem a tünetek szintjén kezdjük õt fejleszteni, hanem elõször megnézzük, hogy mozgásfejlõdése teljesen rendben volt-e. Ha mozgásfejlõdésében elakadt, vagy mozgás-ügyetlen maradt, akkor ezt a mozgásalapot hozzuk elõször be, és utána erre építjük rá az anyanyelvi készség tanítható részét. Mert a gyakorlati és a tudományos tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a mozgásfejlõdésre épül rá késõbb a beszédfejlõdés. A beszéddel kapcsolatos problémákat elõször mi mozgásszinten kezdjük el kezelni. A terápiának a felépítése olyan, hogy kezdetben a legrégibb mozgásmintákat tanítjuk végig a gyerekeknek, és amikor már a nagy mozgásai, a rugalmassága és az egyensúlya biztos, speciális gimnasztikát építünk rá, amivel a mozgáskoordinációit megközelítõen tökéletesre próbáljuk fejleszteni.
Lakatos Katalin mozgáspedagógus:
A HRG (hidroterápiás rehabilitáció) program olyan gyerekek számára készült, akik eltérnek többféle mûködésben, másmilyenek, mint a többiek. Az ügyességük nem egészen olyan, mint társaiké. Gyengébben koordinálják a mozgásaikat, vagy a figyelmük, aktivitásuk, iskolai megértési, megfigyelési feltárási képességük más. Ezekkel a gyerekekkel az iskolában sokkal nehezebb haladni. Sokkal többször el kell mondani nekik a dolgokat, a feladatokat, és még így is csak részletekben teljesítik a kért elvárásokat. Azt gondoljuk, hogy 370 féle mozgással - minthogy ennyi a HRG program mozgásanyaga - sikerül a gyerekeket felzárkóztatni, a hiányokat pótolni, illetve egy olyan mozgáskultúrát, mozgáskreativitást tanítani nekik, ami hosszútávon segít abban, hogy akár a gondolkozásuk, az élethez való hozzáállásuk, a beilleszkedési képességük, az önfegyelmük javulhasson. Nagyon fontosnak tartjuk a sok eszköz alkalmazását, mert szeretnénk, ha a mozgás örömét is megéreznék. Elengedhetetlen, hogy az órák kihívást is jelentsenek a számukra, és mindig érezzék, képesek teljesíteni azt, amit kérnek tõlük. Majd lassacskán úszni is megtanulnának, de természetesen nem az úszásoktatás az elsõdleges célunk, mivel nem ilyen teljesítmények elérését tûztük magunk elé.
A HRG program 1994. óta egy védett magyar módszer, amelynek segítségével több száz gyereket fejlesztenek ma Magyarországon. A pedagógusok és a szülõk általában arról szoktak beszámolni, hogy a mozgásukban így megsegített vagy a mozgáskoordinációban megjavított gyerekek sokkal jobban figyelnek, együttmûködnek, beilleszkednek, illetve kevesebb egyéb speciál-pedagógiai eljárásra is hamarabb és tartósabban tudnak reagálni. Tehát felzárkóznak a többi gyerekhez, esetleg egy kis létszámú osztályból átkerülnek egy nagyobb létszámúba, vagy biztosabban megállják a helyüket.
Budai Ágnes fejlesztõ pedagógus:
Két éve mûködik a Németh László Általános Iskolában elõkészítõ osztály. Az elsõ év sikerét abban mérhettük le, hogy minden gyereket sikerült integrálnunk az elsõ osztályba, melyet ezzel a pluszfejlesztéssel sikeresen és eredményesen elvégeztek. A mozgásfejlesztés az elsõ évben az alapozó terápiára épült, ebben az évben pedig a HRG módszerrel bõvítettük a mozgásfejlesztésüket. A gyerekek a vizet, a vízben zajló foglalkozásokat nagyon szerették. A mozgásélmény, a mozgásingerek, amelyek õket érték a kognitív fejlõdésüket is biztosítják és ez nagyon pozitív transzferként a tanulásukat is segíti.

Látogatóban Juszti néninél

Kilencven éve került Gödre
A Rákóczi Ferenc utcát keresztezõ Harang (volt Engels) utca 14-ben hosszú, gondozott kert végében régimódi, szerény ház áll. Ahhoz hosszú, keskeny kert út vezet, melynek mentén virágok díszlenek. A kertben alig látni gyomot. Naponta egy-két órán át kapával a kezében serénykedõ törékeny alkatú, õsz hajú idõs nénit látni. A 94. évében járó Kiss Imréné, a környék kedvelt Juszti nénije 1910 óta lakik Gödön, s rengeteget tud városunk múltjáról. De nem csak ezért érdemes betérni hozzá, településünk legrégibb lakójához.

– Igaz-e, hogy már 90 éve Gödön lakik? Hogyan tetszett idekerülni?
– Édesapám vasutas volt, Komáromból 1910-ben ide helyezték, a vasútnál kaptunk szolgálati lakást.
– Mikor tetszett a mostani házába költözni? Gondolom, Göd akkortájt igencsak gyérlakosú, csendes település lehetett.
– Amikor apámat nyugdíjazták, ki kellett költöznünk a vasúti lakásból, s a mostani utcánkba kerültünk szüleimmel. Jelenlegi házamat férjemmel 1937-ben vásároltuk, egy víkendház kibõvítésével. Akkoriban szinte kihalt volt Göd, mindössze 8-10 villát láttunk a környéken. A legelõkelõbb pestieknek, a volt Zsidó utcában, a jelenlegi József Attila utcában voltak a nyaralóik. Vasúti lakásunk mellett Nemeskéri Kiss Géza földbirtokos szántóföldjei, fõleg dinnyeföldjei húzódtak. A haladó szellemû Nemeskéri úr cselédeinek gyerekei számára külön iskolát mûködtetett, ahová mások gyerekei nem járhattak. Minthogy más iskola nem volt Gödön, így én társaimmal együtt Újpestre jártam be – persze vonattal – iskolába. Akkortájt nagy vonatforgalom volt itt, sok tehervonat közlekedett. Hat vágányon bonyolódott le a forgalom. Fával, gabonával, dinnyével megrakott szerelvények haladtak a fõváros felé. A Nemeskéri-birtokról nagyméretû dinnyéket fuvaroztak ökrös szekereken a gödi állomásra, sõt a kisvasúton is jöttek a dinnyeszállítmányok, melyek átrakás után Budapestre utaztak. Nem voltak ritkák a tíz kilós dinnyék. A másik nevezetes földbirtokosnak, lovag Flocknak a mai Feneketlen-tó mellett volt a cserépgyára, a "bánya" körül cselédházak húzódtak. A bányából vörös színû agyagot termeltek ki, majd egyik napról a másikra a bányagödör alját elöntötte a víz, odaveszett minden szerszám, s attól kezdve már nem lehetett az agyagot kitermelni.
– Gondolom csend és nyugalom volt régen Gödön, s jó dolog lehetett akkoriban itt lakni.
– Olyan kevesen voltunk a településen, hogy mindenki ismerte egymást, az emberek összejártak, a gyerekek együtt hancúroztak. Öröm volt itt élni. Nem kellett mindent bezárni magunk után, betörésrõl nem is hallottunk.
– Hol tetszett dolgozni, volt itt akkoriban munkaalkalom vagy Juszti néninek is Pestre kellett bejárnia?
– Bár édesapám a vasútnál dolgozott, mégsem tudott a két bátyám a vasúthoz bekerülni. Nem volt felvétel. Négy elemit, négy polgárit végeztem, majd Pestre jártam az ipari iskolába varrást tanulni. A Bazilika mellett volt egy varrószalon, ott dolgoztam. Egy órát utaztam fapados vonaton, igaz óránként közlekedett vonat. Amikor férjhez mentem, már lekötött az otthoni munka, majd a gyerek nevelés.
– Milyen volt akkoriban az "infrastruktúra"?
– Idekerülésemkor még nem volt villany, csak a 20-as években gyúltak ki a lámpák. Otthon petróleumlámpa mellett olvastunk, s a petróleumot a lámpához a mostani Kultúrházzal szemben lévõ kis fûszerboltban vásároltuk meg. E kis bolt megnyitása elõtt semmilyen üzlet nem volt Gödön, így Dunakeszire jártunk vásárolni. Igaz akkoriban jóval kevesebb árut kellett megvenni, mert sok mindent meg tudtunk termelni. Mi például tehenet tartottunk, bõven volt mindig tej, túró, tejfel. Egy keresetbõl szüleim hat gyereket neveltek tisztességgel és mindannyiunkat iskoláztattak. Lisztért sem mentünk a boltba, a vasutasok zsákszámra hozatták Törökszentmiklósról.
– Mit tudna mondani az orvosi ellátásról?
– Csak Felsõgödön volt orvos, hárman dolgoztak. Ha valaki megbetegedett, elmentek érte, s a doktor úr a tízes években még vonattal utazott ki a beteghez, késõbb már busszal.
– Mikor nyílt meg az elsõ posta?
– A Nemeskéri-féle pusztai iskolában volt egy külön kis szoba, az volt az elsõ „posta”. A 20-as évek körül nyílt meg az elsõ nyilvános iskola, azaz a pusztai iskola átkerült a mai Kultúrházzal szembeni, most is meglévõ épületbe. Egyúttal az iskolával a posta is átkerült ide, majd átköltözött a Zöldfa étteremmel szemben lévõ egyik házba.
– Milyen volt a "kulturális élet"?
– A 30-as években a "Biciklista Vendéglõ" épületében, a mostani Kultúrházban volt az elsõ mozi, heti két vetítéssel. Gyönyörû filmeket láthattunk. Nemcsak mozielõadások, hanem a község fiataljainak szereplésével kiváló színdarabok is voltak a Kultúrházban, nem is beszélve a hangulatos bálokról. A könyvtár csak a háború után nyílt meg a Köztársaság utca – Rákóczi utca sarkán lévõ családi házban, Németh Ferencné (Ida néni) jóvoltából, aki a saját lakásának egy részében alakította ki a könyvtárat. A háború után került át a „magánkönyvtár” a Kultúrházba.
– Mint régi gödi lakos, milyen híres embereket tetszett itt látni netán személyesen is ismerni?
– Sok hírességet láttam itt, így Lakatos Gabriella balettmûvészt, Alpári Gitta színésznõt, a dúsgazdag gyáros, a Pick-szalámigyár tulajdonosának családját, nyaralójuk a mostani Polgármesteri Hivatal épülete volt. Gyakran láttam lóháton lovag Flock földbirtokost, Nemeskéri földbirtokos felesége Dzsini grófnõ sokszor jött ki hozzám hintóval varrnivalók megrendelésére. Sok elõkelõ ember, fõleg magas rangú tisztek özvegyei nyaraltak Gödön, közülük sokat ismertem. Az üveggyáros Weiss Gyulát is gyakran láttam.
– A régmúlt idõkbõl térjük vissza a közelmúltra. Tudom, hogy 90 éves születésnapján az Önkormányzattól is felköszöntötték. Hogy is volt ez?
– Bognár polgármester és Zahorán Sándor képviselõ urak virággal köszöntöttek lakásomban, fénykép is készült errõl az eseményrõl, s a gödi újságban is méltatták az évfordulót.
– Amikor erre járok, gyakran látom a kertben Juszti nénit dolgozni. Még a legnagyobb melegtõl sem riad vissza. A kertben alig látni gyomot. Ráadásul szemüveg nélkül varr az õsrégi Singer gépével. Közvetlen szomszédai, kedves ismerõsei, nyugodt szívvel jöttek be mindig kisebb javításokért, apró varrási munkákért. Hogyan tetszik ezt gyõzni fizikailag? Évek óta látom Juszti nénit, szinte semmit nem változott.
– Magam is csodálkozom, hogy egészségemet megõrizve ilyen jó kondícióban vagyok. 26 unokatestvérem közül egyedül én maradtam meg... Igaz, szüleim is nagy kort értek meg, de a 90 évet nagy rokonsági körömben senki nem szárnyalta túl. Nekem sikerült...
– Köszönöm a beszélgetést, a múltidézõ visszaemlékezést. Ismerõsei, tisztelõi, hívei nevében további jó egészséget kívánok. Nagyon örülnék, ha hat év múlva engem érne az a megtiszteltetés, hogy 100. születésnapja alkalmából rendezendõ ünnepségrõl a Gödi Körkép részére én számolhatnék be.
Utószó:
Az örökké mosolygó, kedves, rendkívül fiatalos mozgású Juszti nénitõl elköszönve elgondolkozva ballagok ki a hosszú kerti úton, még egyszer megcsodálva az ápolt kertet. De ennél jóval nagyobb csodálatot vált ki bennem e szorgos kezû, derûs lelkû asszony lényébõl sugárzó jóság, nyíltság, bizalom és kedvesség. Nem hiába járnak hozzá a szomszédok, a környék lakói. Minden vendégéhez kedves, türelmes, mindenkit fiatalos mosolyával és jó szívvel fogad. Régimódi bútorzatú szerény háza szinte társasági központ, ahol gyakran futnak össze különbözõ rangú, korú és érdeklõdésû emberek, akiknek a maga bölcsességével, fiatalos lendületével, félelmetesen jó memóriájával, s fõleg derûs, jó szívével oly sokat tud nyújtani. Ha jót akarnék valakinek, csak annyit kívánnék, hogy legyen neki is ilyen szép, boldog és most is alkotó öregkora, s szeressék õt is anynyira, mint mi szeretjük Juszti nénit, Göd legrégibb lakóját. Dr. Kölcsei Tamás

Egészség és mozgás

Tartós egészség "...a biológiai tartósság legjobb garanciája valamelyik állóképességi sport rendszeres mûvelése. "
Dr. Ernst van Aaken német orvosprofesszor

Nem könnyû (de érdemes) elkezdeni a rendszeres testmozgást! A legtöbb ember lelkesedése ingadozó. Van, amikor naponta mennénk edzeni, és van, amikor nehezünkre esik tíz perc mozgás is. Ne várjuk, hogy egyik napról a másikra szorgalmas sportolók leszünk - mindehhez idõ kell. Ha van elég kitartásunk, egyszer csak megszületik a nagy elhatározás, hogy most aztán tényleg gyerünk. Az edzések idõvel élvezhetõ szórakozássá válnak. Kérjük meg családunkat, hogy segítsenek ebben, nógassanak bennünket. Próbáljuk az edzéseket mindig ugyanarra az idõpontra idõzíteni, lehetõleg társakkal. Ha várnak ránk a sarkon, biztosan kimegyünk. Ha kell, keljünk korábban. Most a nyár folyamán nem is nehéz feladat. Egy félórás mozgás egy frissítõ zuhanyozással csodát tesz. Egész napunkra kihatással van. Meg kell próbálni két héten keresztül következetesnek maradni, és meg fogunk lepõdni az eredményen! A lényeg, hogy ne adjuk fel a kezdeti nehézségeket. Egyszer mindenki elkezdte. Érdemes arról is elmélkedni, hogy mindenféle koplalás és gyógyszerezés nélkül, nagyon radikális fogyás is elérhetõ (ingyen) "fegyelmezett" étkezéssel társítva.

A futó - vélt - ellenségei
1. Önmaga lustasága, ha lebeszéli a futásról.
2. Akaratereje miatt irigykedõ környezete, akik megpróbálják akadályozni az edzéseket.
3. Országúti jármûforgalom, égéstermékek, sötétben reflektor (mindig szembe haladjunk).
4. Télen a jeges, rögös, csúszós talaj, nyáron a nagy meleg (reggel, vagy este fussunk).
5. Bámészkodók "okos" megjegyzései.
6. Göröngyös útszegély, járda nélkül.
7. Eltévedés terepen, naplemente után.
8. Méhkaptárak közé futás, akácosban.
9. Futócipõ szétszakadása edzés közben.
10.Szabadon kószáló kutya.

A négylábúakról bõvebben is érdemes szólni, mert gyakori meglepetés, hogy az utcán, erdõben kerékpárúton, Duna-parton, egyszer csak elõbukkan egy kutya. Ha pórázon van, nincs probléma, de ez kivétel a mi kis városunkban. Úton útfélen kóbor állatokkal találkozhatunk (kinek kellene ellenõrzi ezt?). Ha egyedül csatangol - mint általában -, nem szokott bántó szándékkal közeledni. Probléma akkor van, ha az eb szabadon szaladgál és a tulajdonos közelben tartózkodik. Ekkor a kutya nagyon bátor.
Ide kívánkozik egy emlékezetes kutyakalandom. Egy kora tavaszi vasárnap délelõtt elindultam a szokásos futókirándulásomra, a "csomádi nagykörre". A falu határától nem messze, az út mellett úgy 200 m-re - az elmúlt évi tarlón - birkák, tehenek és sovány kecskék harapdálták az alig sarjadó zöldet. Belemerültem a látványba, amikor azt vettem észre, hogy az állatok mellõl, hangtalanul megindul felém egy borjú nagyságú kuvasz-komondor keverék. Ijedtemben rögtön elkezdtem hahózni, hogy észrevegyen a pásztor. A jóember nekem a hátát fordítva, füle botját sem mozdította. Annál inkább a vadállat. A kiabálásra, teljes sebességre kapcsolt, úgy rohant felém. A közelben az út mentén csak cserjék és ujjnyi vékony csenevész akácfák voltak. Fára mászás gondolata törölve. Átvillant az agyamon valahol azt olvastam, hogy a vadállat a menekülõt zsákmánynak tekinti és igyekszik elfogni. Ha az üldözött állat szembefordul a ragadozóval és kivillantja a szeme fehérjét, ez ölésre ingerli a támadót. Legyökereztem. A pánik teljes volt (zabszem effektus). Vigyázzállásba merevedve a fejemet égnek emelve, figyeltem a dögöt félig lehunyt szemhéjam alól (szemfehérje ne látszódjon!). Kb. 3-m-re fékezett tõlem, majd lassan közelítve végigszimatolta minden testrészemet. Nem csak a futástól izzadtam! Hosszú perceknek tûnõ idõ után leült a lábam mellé. Lázasan járt az agyam, mit kellene tenni? Nem mertem mozdulni. Elhatároztam, hogy megpróbálok lassan lopakodva távolodni õrzõmtõl. Megindultam. Körülbelül 100 m-en keresztül követett a támadóm, majd visszaballagott õrhelyére. Öt kilométeres kerülõvel kocogtam haza. Azért én változatlanul szeretem a kutyákat.

Futó edzésterv kezdõknek
Bemelegítés: az edzések elõtt végezzünk 5-10 percig általános gimnasztikai gyakorlatokat.
Edzések után levezetésként sétáljunk 5-6 percet.
7. hét 1. nap: 5x1 perc + 3x2 perc lendületesen 2 perc pihenõvel a résztávok között.
2. nap: 60 perc gyaloglás, néha lassú kocogással.
8. hét 1. nap: 6x1 perces lassú futás 2 perc séta a résztávok között.
2. nap: 7x1 perces lassú futás 2 perc séta a résztávok között.
(A következõ számunkban folytatjuk).Készülj az októberi gödi futóversenyre! Nem a gyõzelem, a részvétel a fontos!
r.t.

Testsejtjeink legjobb barátja

E-vitamin, az elképesztõ molekula
Legalább nyolcféle különbözõ formája van az E-vitaminnak, ezek az úgynevezett tokoferolok. Hidrogénbõl, oxigénbõl és szénbõl állnak. Ha a táplálékunkban túl kevés az E-vitamin, a testben rejlõ zsírok megavasodnak. Jellegzetes tünetei ennek az úgynevezett öregségi foltok a kézen. Az E-vitamin megelõzi a vérkeringési zavarok kialakulását, mert akadályozza a véralvadást és vérrögök képzõdését. Aki túlságosan kedveli a zsíros kolbászokat, fehér kenyeret, gyúrt tésztát, cukrot, édességeket, és más "üres" ételeket, annál növekszik az érszûkület és az érelmeszesedés veszélye. Egy alkohol és nikotin mellett átmulatott éjszakán vörösvértestek milliárdjai hullanak el. Ajánlatos ilyenkor egy evõkanál nagy E-vitamin tartalmú napraforgóolajat bevenni, ez megkönnyíti az efféle szórakozás elviselését. Az E-vitamin-hiány elsõ jelei: látásgyöngülés, hervadó bõr, fáradtság, teljesítmény-csökkenés, gyulladások az emésztõrendszerben, terméketlenség, szívbetegségek, öregségi foltok, ideges ingerlékenység, gyönge koncentráló képesség, nehezen gyógyuló sebek. Túl sok zsírtartalmú étel és a szelén nyomelem hiánya miatt nagyobb adag E-vitaminra van szükségünk. E-vitaminban különösen gazdag élelmiszerek: napraforgó olaj, szójaolaj, mandula, margarin, dió, mogyoró, földimogyoró, vaj, teljes értékû gabonafélék, tojás, tej, zeller, zellerlevél. A hidegen sajtolt növényi olajokban lényegesen több az E-vitamin, mint az iparilag elõállított olajban, mert a finomítás során a vitaminok mintegy kétharmada elpusztul. Antal György Bálint

Kajakos hírek

Kéthetes edzõtábor után vettek részt versenyzõink a Gyõrben megrendezésre kerülõ Maraton Magyar Bajnokságon. A két hét alatt sokat edzettek, ez az eredményükben is tükrözõdött. Göd ezen a két napon közel annyi pontot gyûjtött össze, amennyit az elõzõ években. A maraton távok próbára tették a gyerekeket, de a verseny feszültségét és a fizikai kimerültséget feledtették a jó eredmények.

MK-1 I. évfolyamon Nagy Gergely I. helyen, Kulifai Tamás VII. helyen végzett, de teljesítette az 5 km-es távot a saját korcsoportjában induló Pélyi Dávid és az egy korcsoporttal fiatalabb Demény Attila, Slezsák István és Hamar Péter is.
MK-1 II. évfolyamon Soós Tamás I. helyen végzett, az 5 km-es távot végig evezte Papp Gábor, Bíró István és Blazsek Ákos is.
K-1 III. évfolyamon 5 km-es távon Kemencei Viktor III. helyen, Maglódi Péter IV. helyen végzett.
K-1 IV. évfolyamon 10 km-es távon Várnai Zoltán Soma a II., Hamar Miklós a III. helyen végzett.
K-1 V. évfolyamon Orvos Gábor teljesítette a 15 km-es távot.
K-2 II. évfolyamon 5 km-es távon Bilkó Emese és Németh Ildikó a III. helyen végzett.
K-2 IV. évfolyamon Németh Anna és Sófalvi Sarolta a VIII. helyen végzett, teljesítette a 10 km-es távot a Lukács Dóra-Tarczi Zsófia és a Névery Orsolya-Cseh Orsolya páros is.
K-2 VIII. évfolyamon 21 km-es távon X. helyen végzett Orvos Dóra és Papdi Zsuzsa párosa.

A felnõtt mezõnyben induló Szaszák Dénes egy tolnai kajakossal teljesítette a 36 km-es távot és VII. helyen végeztek.

A Seniorok között induló Nagy Árpád 10 km-es távon az V. helyen végzett.

Köszönettel tartozunk az edzõtáborban végzett munkájukért Siminek és Nagy Árpinak, akik – bár a két hét alatt sokszor kellett az orvosi rendelõket is felkeresni, mégis sikeresen készítették fel a gyerekeket a hátralevõ versenyekre.
Július 8 és 9-én Velencén került megrendezésre az Országos Olimpiai Reménységek Versenye. Szombaton reggel kerekedett fel a kis csapat, legnagyobb örömünkre egyre nagyobb szülõi és baráti társaság kíséri el a gyerekeket a versenyekre. Most is a 33 versenyzõnek közel azonos számú kísérõ gárda szurkolt a parton. Sajnos az idõjárás csak a szombati napon kedvezett, az éjszaka érkezett viharos szél miatt a vasárnapi futamok elmaradtak, így sok gyermek jött haza csalódottan.
A szombati napon az alábbi eredmények születtek:

Hamar Miklós K-1 IV. korcsoport 1000 m II. hely.
Várnai Zoltán Soma egy korcsoporttal feljebb, K-1 1000 m-en VI. hely.
Németh Anna-Sófalvi Sarolta K-2 1000 m-en III-IV. összevont korcsoportban VI. hely.
Orvos Dóra-Papdi Zsuzsa K-2 1000 m-en VII-VIII. összevont korcsoportban V. hely.
Demény Miklós-Kása Máté-Maglódi Péter-Kemencei Viktor K-4 III-IV. korcsoport
1000 m-en IV. hely.
Hamar Miklós IV. korcsoportban 500 m-en elsõ helyrõl bejutott a döntõbe, melyre már vasárnap
került volna sor, de az említett okok miatt elmaradt.

Várnai Zoltán Soma nagyon erõs elõfutamot kapott a K-1 V. korcsoport 500 m-en, nagy csata
után csak a célfotó alapján tudták eldönteni, hogy IV. lett, így sajnos nem jutott be a döntõbe.
Július közepén Szobra látogatunk, ahol a Göd Kupához hasonló körzeti versenyen veszünk részt. Ezek a kisebb versenyek azért fontosak, mert itt szinte minden gyermek elindulhat, megismerve a versenyzés izgalmát és a teljesítés örömét. Hamarné Adri

LABDARÚGÁS

GÖDI SE – FERENCVÁROS TC 0:5 (0:1)

1000 nézõ, elõkészületi mérkõzés. Kovács-Kispál, Szabadi G., Kekecs, Tuza- Horváth, Együd, Szabadi Z., Varga-Hegedûs, Piros.
A Gödön edzõtáborozó Ferencváros elõkészületi mérkõzésen találkozott a Gödi SE-vel. Az elsõ félidõben igen fáradt csapat benyomását tükrözte a neves vendégek játéka. A bajnokságot befejezõ együttes Lipcseivel és Kardossal „megspékelve” játszott. A második félidõben a megfiatalított csapat már szellemesebben bánt a labdával és ez a gólokban is megmutatkozott. A mi csapatunk a Gödi SE jó edzõpartnernek bizonyult a különbözõ formációk gyakorlásához. Antal György Bálint

Felhívás

Tudomásomra jutott, hogy június 12-én a Kajak-kenu szakosztály stégjénél a vizirendõrség agresszíven lépett fel a szakosztály egyik sportolójával és szakedzõjével szemben.
A rendõrség alkalmazottjai a stéghez kötötték ki motorcsónakjukat, amikor felkérték, hogy hagyják szabadon a kikötõt, mert a gyerekek nem tudnak vízre szállni. Emelt hangnemmel reagáltak és a végén feljelentéssel fenyegették meg az edzõt.
Ez az eset ismét felhívta a figyelmet egy potenciális veszélyforrásra. A motorcsónakosok Gödön kikötve folyamatosan veszélyeztetik a vizisportot ûzõk testi épségét. A gödi szakosztályon kívül Dunakeszin is mûködik kajak sportkör, mindkét helyen elsõsorban 8-16 éves gyerekek sportolnak. A motorcsónakosok kikötésükkel, cirkálásukkal zavarják és veszélyeztetik õket, különösen a kezdõket.
Dunakeszi területérõl már kitiltották a motorcsónakosokat, célszerû lenne ezt Gödön is megtenni, hiszen mindkét településrész parti szakaszán élénk vizisportélet folyik április-május elejétõl október közepéig.
Göd legfõbb idegenforgalmi vonzereje a Duna, a sok nyaraló is a nyugalom miatt választotta pihenõhelyéül a várost, ezért is feladatunk e veszélyforrás megszûntetése.
Remélem közös összefogással sikerül az emberi értéket és a partszakasz nyugalmát megõrizni.
E felhívásomat interpelláció formájában a képviselõ-testület elé is beterjesztettem, egyben aláírásgyûjtési akciót is kezdeményeztem ebben a témában. Kérem, amennyiben egyetértenek e felhívás tartalmával, csatlakozzanak aláírásukkal ehhez.
Salamon Tamás a Közmûvelõdési és Sport Bizottság elnöke