Gödi Körkép 2000. január 26.

Tartalomjegyzék


A BELÜGYMINISZTÉRIM KÖZLEMÉNYE 2000. január 1-jétől megújult a személyazonosító igazolvány

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Az új személyazonosító igazolvány bankkártya formátumú és hamisítás ellen védett. Megváltozik a személyazonosító igazolvány kiváltásának és cseréjének rendje is.
Az eddigi gyakorlattól eltérően a személyazonosító igazolvány kiváltásához vagy cseréjéhez, kérőlapot nem kell vásárolni. A személyazonosító igazolvány kiváltása vagy cseréje céljából a területileg illetékes okmányirodát kell felkeresni.

Dunakeszi, Bajcsy Zsilinszky u. 3. Ügyfélfogadás hétfő 7.30-17.30-ig; kedd-péntek: 7.30-16-ig.
Ajánlott előzetesen telefonon érdeklődni (341-855, 51, 52 vagy 53-as mellék).

Egyszerűsödik a lakcím-bejelentési eljárás is. A lakcím bejelentéséhez sem kell lakcímbejelentő lapot vásárolni. A lakcímbejelentést a lakcím szerint illetékes polgármesteri hivatalnál kell megtenni. A lakcímbejelentéssel együtt igényelhető a lakcímigazolvány, amely a lakcímen kívül a személyi azonosítót (korábbi megnevezése: személyi szám) is tartalmazza. Aki már az új típusú személyi igazolvánnyal intéz ügyeket, kérjük hogy a lakcímigazolványát is hozza magával!

Személyazonosító igazolvány Igényelhető: a kijelölt településeken megnyitott okmányirodákban. Kiváltásra jogosult: minden Magyarország területén élő 14. életévét a kiváltás évében betöltött: magyar állampolgár; bevándorolt; menekültként elismert személy.

Kötelesek kiváltani az okmányt: a magyar állampolgárok, ha nem rendelkeznek más érvényes hatósági igazolvánnyal (pl.: útlevél), valamint a bevándoroltak és a menekültként elismertek.

Az igényléshez (cseréhez) szükséges:

aki személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik:

A személyazonosító igazolványokat postai úton kapja meg a kérelmező.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiállításának jelenlegi illetéke: 1500,- Ft Illetékmentes a más személyazonosító okmánnyal nem rendelkező: 14 éves polgár első személyazonosító igazolványának kiváltása, de csak a jogosultság elérésének évében; a 70. életévét betöltött polgár igazolványa.

Lakcímigazolvány
Tartalmazza:

Lakcímbejelentés: a lakcím szerint illetékes polgármesteri hivatalokban; a szükséges űrlap - ingyenesen - szintén a polgármesteri hivatalban igényelhető.
Az eljárás rendje változatlan, a bejelentés átvételét a polgármesteri hivatal igazolással tanúsítja.
A lakcímigazolványt az illetékes okmányiroda állítja ki és juttatja el az érintett polgároknak.

Illetékmentes a lakcímigazolvány kiállítása amennyiben az:

Illetékköteles a lakcímigazolvány kiadása egyéb, kérelemre történő esetekben. Az illeték mértéke jelenleg: 500,- Ft.

A KÖZLEKEDÉSIGAZGATÁS ELŐÍRÁSAI

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Új gépjármű első forgalomba helyezésekor:

Külföldről behozott használt gépjármű hazai első forgalomba helyezése a váci rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik!

Gépjármű átírásakor:

Az átírási illetéket és a műszaki érvényesítő címke (amennyiben szükséges a címke) díját csekken kell befizetni, melyet az előadó ad ki. Szükséges okmányok: eredetiség vizsgálat (30 napnál nem régebbi), eredeti adás-vételi szerződés, forgalmi engedély, kötelező felelősség-biztosítás, személyi igazolvány. Ha a vevő jogi személy, akkor a cégbírósági bejegyzés és aláírási címpéldány is szükséges.

Forgalmi engedély pótlásához: elvesztésről vagy a lopásról szóló bejelentés egy példánya, melyet az ügyeletes tiszt ad ki, 4 000,- Ft illetékbélyeg.

Nemzetközi vezetői engedély kiadásához: adatlap, érvényes magyar vezetői engedély, 1500,- Ft illetékbélyeg, 1 db 3 hónapnál nem régebbi igazolványkép, személyi igazolvány. A nemzetközi vezetői engedély a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes külföldön.

PÁV kategória bejegyzés: 1 500,- Ft illetékbélyeg, vezetői engedély, PÁV kategóriára határozat. "E" betűjelű forgalmi rendszám kiadása: külföldről behozott nem vizsgáztatott gépjárműre adható ki, egy esetben 15 napra hosszabbítható, csak a Magyar Köztársaság területén érvényes.

Szükséges okmányok: a gépjármű külföldi okmányai, vám okmányok, kötelező biztosítás, 1500,- Ft illetékbélyeg a kérelemre, a rendszám árát csekken kell befizetni, melyet az előadó ad.

Egy alkalomra szóló útvonal-engedély: Forgalmi rendszámmal ellátott érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező gépjárműre adható, szerelőhöz, vizsgáztató helyre történő közlekedéshez, mely 3 napig érvényes. Szükséges az engedély megszerzéséhez: forgalmi engedély, 1500,- Ft illetékbélyeg, személyi igazolvány.

Cégek (személy- és vagyonvédelmi, illetve magánynyomozói): kérelem, 23000,- Ft illetékbélyeg, cégbejegyzési kérelem, társasági szerződés, aláírási címpéldány, kötelező felelősségbiztosítás, alapító okirat, alkalmazottak névsora. Névváltozás esetén igazolványcsere: igazolvány fajtájaként 2300,- Ft illetékbélyeg.

Az idegenrendészet előírásai

Vízummentes hosszabbítás: Abban az esetben, ha egy külföldi beutazik és az útlevélben "csak" egy beléptető bélyegző van - adatlap (előadó adja), - lakcímbejelentő (előadó adja), - befogadó nyilatkozat, amelyet az ügyfél ír meg (családtag befogadása esetén közjegyzői okiratba foglalva, egyéb esetben két tanúval hitelesítve), - tulajdoni lap (Földhivatalban szerezhető be), - jövedelemigazolás, melyet a befogadó kér a munkahelyén, - útlevél.

Tartózkodási engedély: Látogató TM-2 és munkavállaló TM-4 vízum, ritkább esetben jövedelemszerző TM-5 vízum. Látogató esetén: adatlap (előadó adja), lakcímbejelentő (előadó adja), befogadó nyilatkozat, tulajdoni lap, jövedelemigazolás, 3000,- Ft illetékbélyeg, 2 db igazolványkép, útlevél.

Munkavállaló esetén: adatlap (előadó adja), lakcímbejelentő (előadó adja), befogadó nyilatkozat vagy lakásbérleti szerződés, tulajdoni lap, munkavállalási engedély eredeti és egy fénymásolt példánya, előrelátható részletes bruttó-nettó jövedelemigazolás, 3000,- Ft illetékbélyeg, 2 db igazolványkép, útlevél.

Jövedelemszerző esetén: Ugyanezek, valamint még a cég papírjai (cégbírósági bejegyzés, társasági szerződés, stb.) Meghívólevél: adatlap, befogadó nyilatkozat, jövedelemigazolás a befogadótól, tulajdoni lap, 1000,- Ft illetékbélyeg. Külföldiek lakcímbejelentése: Hazánkba beutazó, 30 napot meghaladó időn keresztül tartózkodó külföldieknek kötelező bejelentkezni. Szükséges: befogadó nyilatkozat, tulajdoni lap, lakcímbejelentő (előadó adja), útlevél.

Bevándorlás: Illetékes: Központi Közigazgatási Hivatal (Budapest V. ker. Váci u. 62-64.)
Ügyfélfogadás: hétfő: 13 - 18-ig; szerda: 8 -16,30-ig.

Kivándorlás és hazatérés: Illetékes: helyi önkormányzat.

GÖD és a bűnözés

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Az adatokat Cseh József, a gödi rendőrörs parancsnoka bocsátotta rendelkezésünkre.

FARSANG HAVA

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Az új farsang beköszöntött,
Vígan lakjuk a Vízöntőt,
Dalra, táncra, maskarára
Legyél készen hamarjába,
Kiszabták a farsang hosszát,
Hamvazóra látod rosszát,
Mulassunk hát húshagyóig,
Míg farsangunk ki nem űzik.

A farsangot, azt az ünnep- és szokáskört idézi a régi rigmus, amely századokon át vidámította meg a Vízöntő és Halak, vagyis január és február havát.

Miért? Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavasz kezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően - jó egy hónapnyi eltéréssel - változik. Az előtte levő időszak, a farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is. A farsangot Európa-szerte megünnepelték. Dél-Európában, főleg Itáliában látványos nagy felvonulássokkal, amelyet a hajót ábrázoló díszkocsiról: a carrus navalis-ról aztán karnevál-nak neveztek el. Mint az ünnepkör néveredete mutatja, a szokáskör bajor-osztrák közvetítéssel jutott el hozzánk. Történeti forrásaink azonban böjtösen tálalgatják a farsangra vonatkozó adataikat.

A farsang szó első előfordulása a XIV. századból ismert. Városi eredetre utal. Tudjuk azt is, hogy a XV. század második felétől kezdve városi polgáraink, többnyire a kézműveslegények, húshagyókedden vidám színjátékokat adtak elő. E darabok közös mozzanata a veszekedés volt, mely az ősi tél-tavasz küzdelem szimbolikus ábrázolásmódjából csökevényesen átalakult. E küzdelem megtalálható az urak szokáskörében is. A XVI. században meginduló hitújítás azonban e területen is más nézeteket igyekezett érvényesíteni. A protestáns putiranizmus nem nézte jó szemmel e vigasságokat. A katolikus egyház csak a babonát törekedett megszüntetni, a vígságot az erkölcs korlátai közé szorítani, de a farsangolást nem tilalmazta. Sőt, a tanító rendek iskoláiban a növendékek a XVIII. század elejétől kezdve az adott viszonyokhoz alkalmazott bohózatok előadásaival vidámíthatták meg a farsangot. A bécsi udvar a XVIII. század közepén bevezette nálunk is a farsangi nyilvános bálozás-t.

A nagyobb városokban a királyi bálbérlő-k által rendezett ilyen bálon rendre és rangra való tekintet nélkül mindenki megjelenhetett, akár álarcban és maskarába öltözve is. Az idegen eredetű szokás azonban nehezen vert gyökeret nálunk. Mivel az egyház az adventben és a nagyböjtben tilalmazta a házasodást, a farsang lett a lakodalmak egyik kedvelt időszaka. Illett is ekkor megházasodni a korban levőnek, és mivel gyakran kurta volt a farsang, még igyekeznie is kellett. Ez okon írhatta meg Csokonai "Dorottya, vagy is a dámák diadalma a Fársángon" című "furcsa vitézi versezetét". Óh boldog farsangi idő! Az volt az a föld népénél is, amelynek hiedelem- és szokáskörét tüzetesebben csak a századforduló tájékáról ismerjük, de a már említett adatok és az ókorig visszanyúló szokásaik igazolják ősi voltukat. E szokáskör egy tőről fakadt ugyan, de dús koronájú fává növekedett.

A farsang egész idejét ritkán szokták végigmulatni, majd mindenütt csak a végén a "három napot", a "farsang farkát" ünnepelték meg. Ez az idő az asszonyok számára dologtiltó is volt. Elég nekik a vendégeskedés, hisz még a szomszéd faluból is jöttek "lógósok", vagyis hálóvendégek. És persze sütni, főzni kellett. "Borágyvetni" disznóhasznával, libával, káposztával szoktak, és általános volt a fánk is, az ókori népeknél dívott istentiszteleti tésztaajándék leszármazottja. Az előkészület már kövércsütörtök-ön megkezdődött. Sonka-kocsonyafőző, tésztakészítő nap ez. Szombaton választották meg sokfelé a farsangbíró-t és segítőit, a székelyeknél a gazdá-t és algazdá-kat, vagyis az ünnepség rendezőit, és gondoskodtak; ha kellett a táncház kibéreléséről, esetleg a kocsma feldíszítéséről. Este aztán a legények kiásták azt a flaskó bort, amelyet az előző év aratásakor elástak a kocsma földjébe, és ezzel megkezdődött a farsangi mulatság, amely végeszakadatlan tartott húshagyókeddig, illetve böjtfogó vagy hamvazószerdá-ig. Farsangvasárnap egyúttal vővasárnap is, mert az új pár egész nap a leány apjának a vendége.

Sokfelé ekkor tartották a kan-ivó-kat, amikor a házas férfiak a kocsmában maguk mulattak. Hasonló szokás volt a rönkhúzás is. Amikor aztán elérkezett húshagyó éjfele, megkondult a harang, jelezve, hogy vége a farsangnak, abbahagyták a mulatozást, a bíró letetette a vonót vagy a dudát, mert "begyött a böjt". Hamvazószerda szigorú dologtiltó nap a földmunkára, de az állat befogása is tilos volt, mert a jószág elszáradna. E napon mindig a gazdasszony ült le elsőnek, hogy majd a kotlósa is jól üljön.

Egyes vidékeken e nap került sor a tél vagy farsang eltemetésére. A farsangból megmaradt ételeket aztán sokfelé, mint a koledálás élelmét is csütörtökön, a zabálócsütörtök-ön fogyasztották el, ezzel aztán végleg kiűzték a farsangot, és megkezdődött a böjt. (A részleteket Bogdán István: Régi magyar mulatságok című könyvéből vettük át.)

MIT TEHETÜNK, HA A FIATAL MÁR TÚL VAN A KÍSÉRLETEZÉSI IDŐSZAKON?

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Három lehetőségről lehet szó:

1. Ha túl van már a fiatal a kísérletezési időszakon, az jelentheti azt, hogy már nem vágyik a szerre, mert érdeklődését más köti le. Ebben az első esetben, ha a vágy már elmúlt, a témát kezelhetjük úgy, mint egy lezárt, végetért életszakaszt.

2. Azt is jelentheti, hogy a kísérletezés befejeződött. A gyerek időről időre használja a szert, de mértékletesen, vagyis olyan módon, hogy az nem ad aggodalomra okot (legális drog). Ilyenkor ajánlatos, hogy beszélgetési témáink között mindig szerepeljen a szer használata, mivel előfordulhat, hogy az idők folyamán újabb vonzalmat fog érezni.
A következő gondolatmenethez érdemes ragaszkodni: ha időnként használja a fiatal az élvezeti cikket, kapjon ez a helyzet (akár ünnepi) felhangot, és ilyenkor beszéljünk nyugodtan ellenőrzött fogyasztásról. Nyugodtan mutassa ki a gyermek felé nyugtalanságát! Ez a hozzáállás jobban működik, mintha szembehelyezkednénk a droggal. Talán úgy is fordulhat a helyzet, hogy éppen a gyerek vagy a barátai, barátnői fogják majd Önt meggyőzni arról, hogy a fogyasztás csökkenőben van vagy teljesen megszűnt.

3. Végül azt is jelentheti a kísérletezési időszak befejezése, hogy a fiatal túlságosan nagy mértékben, azaz mértéktelenül használja a drogot, s ez már komoly veszélyekkel jár. Ilyenkor gyakran arról van szó, hogy a gyermek nem akar átélni bizonyos kellemetlen dolgokat, pl.: unalom, bizonytalanság, szomorúság, düh. Tehát ebben az esetben nem is igazán az élvezeti szerekről beszélünk, hanem menekülő, illetve vigasztaló szerekről.

Mit tegyünk, ha a fogyasztás mértéke már veszélyes?

Nagyon jó lenne, ha rendelkezésre állna egy megbízható lista a veszélyes és problematikus fogyasztás minden egyes jeléről, mert akkor világosan meg lehetne állapítani, hogy hol tart a gyermek a fogyasztásban.
Ilyen lista nem létezik. Ha bepillanthatnánk egy ilyen pontos listába, akkor az adott jelzések mást is mutatnának nemcsak az élvezeti szer fogyasztásakor okozta tüneteket: pl. szerelmet, iskolai vagy fizikai eredetű problémát, stb. Fontos tisztázni a kérdést, hogy élvezeti vagy vigasztaló szerként használja a fiatal a drogot. A leglátványosabb jelek ott kezdődnek, hogy a gyermek viselkedése megváltozik. Az addig jól tanuló diák iskolai eredményei romlanak. Egészen új (rendszerint idősebb) barátok tűnnek fel környezetében, míg a régieket elhanyagolja. Érdeklődése a családi események iránt csökkenőben van s egyre feledékenyebbé válik.

A viselkedési változásokon kívül meg kell, hogy lássuk az egészségügyi változásokat, pl. hányinger, rossz közérzet, étvágytalanság, krónikus fáradtság, fertőzések és álmosság.

A vörös, bevérzett szem mutatja az alkohol vagy hasisfogyasztást. Egyéb körülmények túlzott fogyasztás esetén levertség, másokkal való viselkedési zavarok, állandó pénzzavar, hirtelen óvatosság, távolságtartás, érdektelenség, félelmek és bizalmatlanság. Ezeken a jeleken kívül mások megjegyzései is utalhatnak a gyermek kezéből kicsúszott fogyasztásra. Komoly jelzés lehet, ha a fiatal nem tartja magát a megbeszélésekhez., és nem tud velük mit kezdeni.

Ugyanígy a gyakrabban előforduló sérülések (égési, vágási sérülések, égési foltok a ruhán), titokban történő kábítószeres cigaretta szívása, gyors italfogyasztás, hazugságok, melyek mind erre a témakörre vonatkoznak. Mind-mind a problematikus fogyasztást jelzik. Teljes joggal aggódni kell, ha az itt felsoroltakat észleli, de próbálja mielőbb megválaszolni a következő kérdéseket:

Talán már jó néhány kérdést felismer, s meg tudja válaszolni azokat. A legfontosabb, hogy ismernie kell saját gyermekét, tudnia kell viselt dolgairól! De ha már él a gyanúval, és nem tud továbblépni, vegye fel a kapcsolatot az iskolai felelős tanárral vagy a helyi Családsegítő Szolgálattal. Következő számunkban olyan telefonszámokat és címeket talál, melyeket ha bajban van, felkereshet bátran! Kérhet segítséget az illetékes szakemberektől is.

Mit tegyen a szülő veszélyhelyzetben?

A teljes tisztuláshoz sajnos nagyon hosszú, rögös út vezet. Régi, de igaz mondás, amilyen könnyen rabul ejt a kábítószer, éppen olyan nehéz ebből a rabságból megszabadulni. A szenvedélybetegség kialakulását megelőzni sokkal ésszerűbb, és egyszerűbb, mint a kialakult betegség kezelésére költeni időt, pénzt, energiát!

A drog minden formájának túlzott élvezeteit károsnak és veszélyesnek tartjuk, akár legális (alkohol, koffein, nikotin, gyógyszerek, stb.) akár illegális (kábítószerek: marihuána, kokain, LSD stb.) drogról beszélünk. Fontos hangsúlyozni, hogy mindig a drogot fogyasztó, használó személy dönt a saját sorsáról, életéről, tehát nem a szert kell hibáztatni.

Hazánkban ma mindenféle kábítószerfajta fogyasztása, forgalmazása stb. törvénybe ütköző cselekmény, mert így kívánja védeni az állam a polgárokat. Ezen szerek esetében sokkal észrevétlenebb az a határ, mely a fogyasztót az önkontroll elvesztésére figyelmezteti, mint a legális drogok esetében.

Nem az ún. lágy drogok legalizálását, inkább a legális drogok mértékletes fogyasztását kellene hangsúlyozni. Ezért nem tartjuk fontosnak, hogy a kábítószereket lágy (marihuána stb.), illetőleg kemény drogokként említsük. Még néhány fogalom Nem minden drog kábítószer, de minden kábítószer drog! Drog: drognak nevezünk minden olyan kémiai anyagot, amely szervezetünk egy vagy több funkcióját megváltoztatja. A kábítószer olyan méreg, mely a központi idegrendszerre hat elsősorban.

Ezért olyan veszélyes, mert azt a központot manipulálja, amitől ember az ember.

Vannak olyan szerek, amelyek már első használatkor is produkálják ezt az állapotot. A kábítószer-élvező vagy az alkoholista fizikailag rosszul van, ha nem kapja meg az adagját, kényszeressé válik. Eleinte azért veszi be a szert, hogy jól érezze magát, aztán már csak azért, mert nem akar rosszul lenni.

Szerkesztette és átdolgozta: Tóthné Petró Márta rendőrhadnagy

Új igazgató az Egészségügyi Otthon élén

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Rá lehet csodálkozni erre a világra
A gödi Egészségügyi Otthonnak 220 halmozottan sérült lakója van. A több mint két évtizede működő intézmény élére január elsején új igazgató került. Pap Lászlóval többek között terveiről, a másság elfogadásáról, össztársadalmi lelkiismeret furdalásról, nemzeti öntudatról és természetesen a rá váró feladatokról beszélgettünk.

Fogadjuk el Őket- Pályázat útján nyertem el az állást - kezdi mondandóját az új igazgató.

- Mindössze három hete kezdtem a munkát. Húsz évet dolgoztam a váci kórházban klinikus pszichológusként, és legalább ugyanennyit szeretnék itt is. Analitikus vagyok, de csoportterápiákkal foglalkoztam és onnan adódott az ötlet, hogy megpályázzam az igazgatói posztot. Tudom mit vállaltam, hiszen 220 gondozott és 195 dolgozó irányítása vár rám. A dolgozók első hallásra magas létszámát törvény írja elő. Az Otthon lakói halmozottan sérült emberek, akik nem csak mentálisan károsodtak, hanem mozgásszervileg is. Mivel a tankötelezettség gondozottjainkra is vonatkozik, a pedagógus nálunk legfeljebb két gyermekkel tud foglalkozni, hogyha egy gondozónő is segít neki. A mi munkánk emberigényes és nem pótolható mással, mint szeretettel.

- Milyen korúak az itt élők?

- Az intézet 22 éve működik és az indulásnál gyermekotthonnak szánták, gondolván, hogy a fogyatékos emberek korán halnak. Ám az élet hála Istennek rácáfolt az elképzelésre. Az itt élők több mint a fele felnőtt korú. A legidősebb lakónk 36 éves, a legfiatalabb egy esztendős. Ezek az emberek gyakorlatilag itt élik le az egész életüket. Az Otthon területe négy és fél hektár. Többek között azért pályáztam meg ezt az állást, hogy tágítsam az életterüket. Azt szeretném, ha kivihetnénk a gondozottakat.

- Tehát megpróbálná őket beilleszteni az intézet falain kívül élők közé?

- Igen, hogyha környezetünkben lennének a fogyatékosok, könnyebben el tudnánk fogadni, és fel tudnánk vállalni a másságot. Megépítenénk azokat a pici lehetőségeket, amelyek segítségével ők is közlekedhetnének. Nyitni szeretnék, együttműködni a gödi polgármesterrel, vállalkozókkal, Göd és Vác nagyobb intézményeivel, gyáraival. Meghívnánk a cégek képviselőit az intézetbe, hogy tapasztalják meg a másságot. Ha sikerül elfogadniuk, nekik is jobb lesz, a gondozottaknak is, és az intézetnek is. Az sem jó, ha valahová becsoportosítom a másságot. Az intézetben első látásra szembetűnik, sok a fogyatékos, merthogy nagyon szűk helyen, koncentráltan élnek. De hogyha az élettani környezetben tudjuk őket elhelyezni legalább rövid időre, akkor megszűnnének ezek az anomáliák. A családokat is könnyebb lenne megtartani, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy az elhelyezést követően kezdetben sokat látogatják a gondozottakat, később ez a hajlandóság fokozatosan csökken. Van olyan lehetőség, hogy az állami gondozottakat más családok is kivihetik. Mindez annál inkább hasznos lenne, hogy az ember megtapasztalja és átengedje magát annak az érzésnek, hogy milyen jó nekem, hogy két lábam van, viszonylag értelmes vagyok, és olyan dolgokat csinálok, ami eszembe sem jut, csak akkor, ha szembekerülök egy fogyatékossal, aki mindezt nem tudja és nekem kell felvállalnom. Nekem az a dolgom, hogy segítsem őt alkalmanként. Minden bizonnyal ő is segítene nekem, fordított helyzetben. Tehát azt akarom, hogy érezzék át, ennél kevés nemesebb ügy van.
Nem szponzort keresek, aki adományt ad vagy fizet azért, hogy ne kelljen ezt látnia. Százalékosan ugyanannyi sérült születik idén, mint amennyi jövőre fog. Nem számíthatunk arra, hogy egyszer majd elfogynak a fogyatékosok. Szükség van az intézetünkre. Nálunk többek között azok a gyerekek vannak, akik képesek lennének arra, hogy speciális iskolába járjanak, de más betegségeik miatt itt kell lenniük. Borzasztó nagy szeretetigény és érzelmi kitörések jellemzik a gyerekeket. Apróságoknak örülnek, csak meg kell találni, mi az. Olykor hosszú küzdelem árán, de a gondozó mindig megfejti, hogy a gyerek - aki esetleg nem is kommunikál, csak ül és néz, jelzéseket ad -, mit is szeretne. Mi hozzászoktunk a saját jelzéseinkhez, amelyek eléggé differenciáltak. Az alapérzelmek szintjén azonban eléggé nehéz eligazodni, viszont ha sikerül megfejteni a visszajelzéseiket, akkor megtapasztalhatjuk, milyen fantasztikus az ő világuk. Főleg a gondozónőhöz kötődnek, ezért igyekszünk az állandóságot, a családias légkört megőrizni. A gondozónők létszáma is viszonylag stabil. Sok gondozó, de gondozott is van, aki az intézet indulásától - vagyis 22 éve - itt van.

- Az utóbbiak ellátása is bizonyára komoly gondot ró az intézetre.

- A teljes ellátás költsége fejenként 15.600 Ft egy hónapra. Ez az összeg szinte semmit nem fedez. Alapkötelezettségünk a gondozottak étkeztetésén kívül, a törvény által előírt komplett ruhatári ellátásuk, tehát a zoknitól a nagykabátig. - Támogatók nélkül a fogyatékosok abszolút nem tudnak létezni. Elvesznek.

Miből gazdálkodnak?

- Intézményünk önálló jogi személy. A saját bevételi forráson kívül, az állami- illetve a megyétől kapott támogatásból, valamint a Teljes Életért Alapítványunkhoz érkező adományokból - összesen mintegy évi 250 millió forintból - próbálunk talpon maradni. Sok mindenre szükségünk lenne. A munkánkhoz elengedhetetlen számítógépparkunk például rendkívül szegényes. Minden lehetséges eszközt meg kell ragadnunk, mert bár a Szociális és Családügyi Minisztériumtól kezdve mindenki segítőkészen áll ügyünkhöz, ugyanakkor azt is tudtunkra adják, hogy a keretek végesek. Nekem, mint igazgatónak tevőlegesen kell az intézmény működtetésében részt vállalnom. Ennek viszont megvan a saját munkából fakadó öröme. Az itt látható új épületet például az alapítvány építette. A lenti része foglalkoztató és ebédlő, a felső szinten pedig a gazdasági hivatal kapott helyet. Tavaszra tervezzük az ünnepélyes átadást. -

Azon kívül, hogy közigazgatásilag Göd területén működik az Otthon, van valami közük Gödhöz?

- Remélem lesz. Néhány napja találkoztam Szegedi Sándor polgármesterrel. Elmondtam neki, hogy az intézet szívesen együttműködne a várossal és polgáraival. Nézzük meg, mit tudunk együtt tenni? Segítőkészen állt kéréseimhez és azt már meg is ígérte, hogy a 2/A útról érkező látogatóink könnyebb eligazodása érdekében, útbaigazító táblákat helyeztet el. Tervezzük egy saját embléma elkészítését, amelyen az intézetünk fő épületének grafikus megjelentetésén kívül, Göd címeréből felhasználnánk a harangot, amely ha jól tudom, az első magyar nyelvű harang 1522-ből. A harang szimbolizálja Gödöt, de egy kicsit tovább is mutat. Erre belső pályázatot írtunk ki. Dolgoznak rajta. Május, június körül sor kerül az alapító okiratunk módosítására, és addigra szeretnénk új nevet is találni az eléggé sematikusan hangzó Egészségügyi Otthon helyett.

- A Teljes Életért Alapítványnak komoly kapcsolatai vannak a várossal.

- Hosszú évek óta működik, és a környező helyekhez képest egészen jól. Ez elődöm érdeme, sikerült megmozgatnia embereket, cégeket, vállalatokat, hogy egyszeri hozzájárulásaikkal támogassák az alapítványt. Én, mint említettem, valamiféle együttműködésben gondolkozom. Inkább kisebb összegű, de nem esetleges támogatásokat szorgalmaznék. A pályázatok is esetleges források. Megnyerem vagy nem. Viszont az együttműködés lefektetésével hosszú távra biztosítékom van arra, hogy tudjak működni, de annak is, akivel szerződöm. Aki képes arra gondozottjaink közül, hogy az Otthonon kívül vállaljon munkát, azt én nagyon szívesen kiengedném, aki pedig nem képes erre, azt valamely vállalkozó megrendelésére házon belül foglalkoztatnánk. Minden embernek szüksége van elfoglaltságra. Akik dolgoznak nálunk, azok boldogan, szívvel lélekkel teszik. Tessék-lássék munkát ezen az értelmi szinten nem lehet végezni. Lehet, hogy mindössze három sort képes szőni egy nap alatt a szövőszéken, de ő nem azért dolgozik, mert azt mondjuk, hogy dolgozzon. Neki erre rá kell hangolódnia, tehát ha érzelmileg elfogadja azt a helyzetet, azt a munkát, apait-anyait belead.

- Milyen jellegű elfoglaltságra gondol?

- Gyakorlatilag bármilyen manuális tevékenység szóba jöhet. Ragasztás, varrás, vágás, egyszerűbb egymásba rakások, szétszedések, válogatás akár súly, akár szín szerint. A fogyatékosok monotónia-tűrése picit jobb, mint a miénk. Az Otthon mosodájában is dolgoznak gondozottak. Fantasztikusan élvezik. Ezért - az államilag biztosított zsebpénzükön felül - a törvény által előírt bért kapnak, amivel ők rendelkeznek. Egészen más az értékrendjük, mint a mienk. Nagy boldogság számukra a saját keresetből vásárolt holmi. Tudnak rá vigyázni, értékelik és örülnek neki. Azt akarom, hogy még több élményük legyen. Ha nincsenek belső élményeink, baj van, sötét van, akkor mi is nagyon meg tudunk ijedni. Sírunk, félünk. Az intézet élményt adó lehetőségei szűkek. Ki kell mozdulni akár munkára, üdülni, vagy egy sportrendezvényre. Számos ilyen lehetőség van. Minél ingergazdagabb a környezet, annál nyugodtabb lesz a gondozott, ha este lekapcsoljuk a lámpát, és gyógyszerből is kevesebb kell. - Többször említette a másság elfogadásának fontosságát. Magyarországon a háború után előszeretettel helyezték el a fogyatékosokat településeken kívüli államosított kastélyokban, kúriákban. Igyekeztek elszigetelni őket, de magát a problémát is. Sok változás nem történt ez eltelt évtizedekben sem.

Miért nem működik ez nálunk, úgy, mint nyugaton?

- A magyar népnek rengeteg érdekes sajátossága van, gondoljunk csak az öngyilkosságok számában való "élenjárásunkra". Jóval alacsonyabb az önbecsülésünk, mint más népeké. Nálunk nincs például igazi magyarság tudat. A francia büszkébb arra, hogy francia, mint a magyar arra, hogy magyar. Na mármost, ha én nem emelt fővel közlekedem, akkor a kötelességemet sem tudom teljesíteni és a jogaimmal sem merek élni. Ha nem bízom magamban, nem vagyok olyan erős, hogy megvédjem magam. Gyenge vagyok. Eddig oroszul beszéltünk, most pedig minden második üzletre angol nyelvű táblát teszünk, holott az amerikai nem használ idegen nyelvű kifejezéseket, vagy mondjuk kínai cégtáblát. Mi nem fordítjuk le a fogyasztói társadalom által ránk zúdított idegen elnevezéseket. Hamburgert eszem, hot dogot fogyasztok, és a City Centerbe megyek. Nincs meg az az identitásom, ami mindettől megvédene Ennek a rossz nemzeti öntudat az eredője. A legnagyobb magyar is öngyilkos lett. Bár Széchenyi kétség kívül nagyot alkotott, de mégis csak elgondolkodtató, hogy őt jelöljük ezzel a kitüntető címmel. Egy picit azért kalandoztam el, mert mind az egyetemen, mind a főiskolán az öngyilkosságból írtam szakdolgozatot. Érdekelt az öngyilkosság motivációja. Nálunk igen magas az öngyilkosok száma és gyakori "megoldási mód", hogy kilépjek egy helyzetből. Minél kevésbé vagyok birtokában a lehetőségnek, annál kevésbé vagyok felvértezve. Az értelmi fogyatékosoknál nincs öngyilkosság, a mozgás- és egyéb korlátozottaknál viszonylag nagyobb a számuk, merthogy még kevesebb a kapaszkodó. Magas értelmi kategória kell ahhoz, hogy tudjam, mit akarok és mit nem. Az öngyilkosság tulajdonképpen nem nekem szól, hanem valakinek. Nem magamat ölöm meg, hanem az anyámat, a főnökömet, a szerelmemet. Megmutatom neki, ahogy a régi sláger mondja: "Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát..." Az öngyilkosság magyar "specialitás".(Egy japán például tradicionálisan egy életmű befejezéseként kísérel meg öngyilkosságot.) Nálunk évente 5000 ember vet véget önkezével életének és ennek több, mint tízszerese kísérli meg az öngyilkosságot, egy részük már csak azért is, hogy a hitelét megtartsa.

- Mindebből az következtethető, hogy a másság, esetünkben a fogyatékosság elfogadásához sem vagyunk elég erősek?

- Igen. Sokan azt gondolják: lelkiismeret furdalásom van, mintha én tehetnék róla, avagy azt hiszem, hogy felelős lehetek. Ez a fogyatékos gyerekek szüleinél különösen kicsúcsosodik. Vádolják egymást vagy önmagukat. Mit rontottam el, hogyan történt? És ezt nem sikerül nekik feldolgozni. Sok szakemberre lenne szükség, hogy segítsen ebben. Egy részük viszont másokat - mindegy hogy kit - vádol, de nem jön a gyermekéért, mert szembesülve vele előjönnek azok az élmények, amelyek kísértettek.

- Mi a megoldás számukra?

- Fogadják el, hiszen mást nem tehetnek. Egész addig van lelkiismeret furdalásom, amíg nem fogadom el. Ha elfogadtam, akkor ezzel meg tudok barátkozni. A társadalomra is ez vonatkozik. Az össznépi lelkiismeret furdalás, ha naponta találkozom a fogyatékossággal akár szülőként, akár járókelőként úgy működök, hogy elhárítom. Amit nem ismerek, az nincs. Mint a kisgyerek, aki azt hiszi, hogy nem látják, ha becsukja a szemét. Mi is becsukjuk a szemünket, én pedig azt szeretném, ha kinyitnánk, méghozzá nagyon nagyra. Látnunk kell: mi most szerencsések vagyunk, mert nem vagyunk sérültek, s a gyermekeink sem azok, de az ő gyerekeik már lehetnek azok. Ennek nem kell bekövetkeznie, de nem árt tudni, hogy bekövetkezhet! És akkor már mindjárt másképp látom ugyanazt a helyzetet. Egészen más lenne, ha megtapasztalnám. Akkor ugyanis elvárnám, hogy segítsenek rajtam, igényelném és nem is érteném, miért nem segítenek. De most itt van ez a lehetőség, hogy segítsek. Lehet, hogy tőlem is elvárják. Én egy ilyen fajta együttműködésben gondolkodom. Hosszú távú belátásra bírni a társadalmat. Ez egy olyan ügy, amit le lehet söpörni az asztalról, de rá is lehet csodálkozni erre a világra, mert ez tényleg szép világ, mint ahogy a mi világunk is szép, és működjünk együtt.

- Önt hallgatva, felmerül a kérdés vajon nem sajnálja a gyakorló klinikai szakember, hogy íróasztal mellé ült?

- Megmaradtam pszichológusnak, a gondolkodásomat ez hatja át. Most a kezdet kezdetén még nagyon sok az intézményvezetéssel kapcsolatos teendőm, de egy-két hónap múlva bizonyára tudok majd betegekkel is foglalkozni, főleg az itteni gondozottaknak segíteni. Azzal a szándékkal jöttem, hogy a gondozónőknek tréningeket tartsak. Kommunikációt, kapcsolattartást, tehát mindazt, ami segíti a munkájukat. Az intézmény irányítása keményebb feladat, mint a korábbi munkám volt, viszont csodaszép. Ha sikerül megbirkózni vele és a munkatársaimban partnerekre találok, akkor egy-két hónap múlva tudok a gondozónőkkel tréningezni, és a gondozottakkal is foglalkozni. Most átmeneti időszakot élünk. Még nincs gazdasági igazgatónk, nincs elég tapasztalatom. Hogyha picit összerázódik a csapat - ezt elősegítendő naponta értekezünk, egyre jobban értjük egymást -, bízom benne, hogy kárpótlást találok. Nekem nagyon sokat ad ez a munka. Nyitottak a vezetők, nyitottak a dolgozók, és ami a legfontosabb, szívből nyitottak, mosolygósak a gondozottak. Azt szeretném, ha még több mosolyt látnék az arcukon. r.k.

OLVASÓSAROK

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Születtem...

Magyar írók önéletrajzai Röviden összefoglalni és értékelni életünket, esetleges sikereinket, kudarcainkat mindig kihívást jelent.
Sokszor rácsodálkozunk ilyenkor, hogy csak ennyi?
Vajon önéletrajzaink mennyire tükrözik sorsunkat?
S vajon szívesen tárulkozunk-e fel?
Van, aki idegenkedve áll az effajta megnyilatkozáshoz, van, aki egyenesen üdvösnek tartja. A Palatinus Könyvkiadó most arra vállalkozott, hogy egy autobiográf sorozatot indít Curriculum Vitae címmel. A tematikus kötetek a magyar szellemi élet kiemelkedő alakjait mutatják be, önéletrajzaikon, önvallomásaikon keresztül. Bemutatásra kerülnek írók, költők, képzőművészek, színészek, zenészek, valamint tudósok és politikusok önéletírásai. Egyrészt érdekes olvasmányok ezek az írások - hiszen minden önvallomás egy-egy irodalmi alkotás -, másrészt jellegük és a bennük közölt információk miatt kézikönyvként használhatók.

A sorozat első kötete 99 író és költő önéletrajzát tartalmazza. Irodalmi életünk olyan kiválóságai szerepelnek benne, mint Arany János, Petőfi Sándor, Vajda János, Herczeg Ferenc, Mikszáth Kálmán, Babits Mihály stb. Számos író esetében több önéletrajzot is olvashatunk, melyben nyomon követhetjük, hogy az író mit tartott fontosnak közölni, esetleg elhallgatni élete különböző szakaszaiban. Az írók önéletrajzi írásait a kötet végén található annotált névmutató egészíti ki, segítve ezzel az autobiográfiák későbbi adatokkal való egybevetését.

AZ ÉN SZENT KORONÁM!

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Horváth Mihály

József Attila Művelődési Ház

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

(2131 Göd, Pesti út 72. Telefon: 27/336-478)

Ady-klub

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

(2132 Göd, Kálmán u. 13. Telefon: 27/336-478)

A programokkal kapcsolatban várjuk érdeklődésüket, jelentkezésüket.

Szólt a dal Gödön január 22.-én,

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

és szól a dal Gödről február 5-én 18 órakor a Budapest Televízióban

Mint azt az előző számban már hírül adtuk, a PACO Producer Iroda a Budapest Televízió megbízásából január 22-én, szombaton egész napos tv felvételt szervezett a Gödi Tornacsarnokba. Az Iroda a helyi önkormányzat segítségét kérte a műsor összeállításához. Az összegyűjtött gödi produkciók közül a televízió képviselői választották ki azokat, amelyek részt vettek a felvételen. A délelőtti műsorban fellépett a Huzellás majorette csoport és a Czinóber Klára által vezetett néptáncos csapat. A csomádi gyerekek műsorát követően táncházat szerveztek, ahol a Németh László Iskola és a Huzella Iskola tanulóin kívül ovisok is szerepeltek. A Kastély Központi Óvoda pedagógusai sorversenyekre várták a közönséget, Giovannini Kornél pedig kedves bábjátékba vonta be a kicsiket.

Délután a Huzella Iskola 6. b osztályosai ír táncot adtak elő, majd a Gézengúzok tréfáin nevethetett a közönség.

A Felsőgödi Munkásdalkör és a Pro Musica Kórus színes műsora újabb színfoltot jelentett. Közben a vállalkozó szelleműek részt vehettek a Göd Szépe választáson. A zsűri nehezen tudta kiválasztani a 2-19 éves korú lányok közül a legszebbet.

A műsorban felléptek a Művelődési Ház akrobatikus rock and roll tanfolyamára járó gyerekek is. A gödieket képviselte a Scarabeus együttes is, a jó hangulatot fokozva a színpadon és a táncszőnyegen egyaránt. A délutáni műsor vendége volt az ifjúság nagy öröméra a V.I.P., a Fiesta és a …együttes is.

A nap zárásaként a Huzellás 8-os lányok aerobic bemutatójára kapcsolhatott a közönség. Bár a szervezésre igen rövid idő állt rendelkezésre, a televízió munkatársai mégis nagy elismeréssel szóltak a produkciókról és a helyi szervezésről. Jóllehet már-már frázisként hangzik, de ezúton is köszönjük mindazok - gyerekek, szülők, hozzátartozók, pedagógusok, csoporttagok, önkormányzati és művelődési házbéli dolgozók, intézmények munkatársai és nem utolsósorban támogató vállalkozók - segítségét, akiknek jóvoltából ez a rendezvény létrejöhetett. A városunkat bemutató 45 percesre tervezett összeállításhoz külső felvételeket is készítettek és néhány csoport és sportszakosztály életéből is rögzítettek képeket.

A háromnegyedórás Gödről - rólunk - szóló műsor címe:

Szóljon a dal… Adás időpontja: 2000.február 5.18 óra Budapest Televízió. Hamarné Adri

Megkérdeztük az illetékest

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Mennyiért telefonálunk?
A közelmúlt híradásai között szerepelt a Matáv távbeszélő díjainak változása.
Mi, gödiek, a Digitel 2002 Telefontársaság szolgáltatásait vesszük igénybe. Kíváncsiak voltunk, vajon itt, a 27-es körzetben hogyan alakulnak a telefonálás költségei?
Megkérdeztük az illetékest, a Vivendi Telecom Hungary kormányzati és külkapcsolatok igazgatóját.

Dr. Lednitzky Péter kérdésünkre elmondta, hogy a Vivendi Telecom Hungary, Magyarország második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatója, melyhez jelenleg a Déltáv (egész Csongrád megye), a Digitel 2002, (Gödöllő és Vác környéka) és a Jásztel (Jászberény és vidéke) társaságok tartoznak.

A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Misztérium jóváhagyását követően, várhatóan áprilistól bővül a kör, ugyanis Veszprém, Szigetszentmiklós, Dunaújváros és Esztergom körzete is csatlakozik a csoporthoz.

- Mire számíthatnak a Digitel 2002 előfizetői?

- A Közlekedési és Hírközlési tárca minisztere január 14-én fogadta el az új tarifa rendeletet. A legfontosabb változás a korábbiakhoz képest, hogy míg az előző években inflációkövető volt a díjszabás, addig idén az úgynevezett előremutató árindex érvényesül, vagyis a várható pénzromláshoz kötötték. Ez azt jelenti, hogy a miniszteri rendelet éves szinten átlag 6 százalékos emelést engedélyez. A Digitel 2002 területén az éves átlagos áremelés mértéke megközelítően 4 százalékos, ami alacsonyabb az idei évre tervezett inflációs rátánál. Az egyéni előfizetési díj 30,8 százalékkal nő, vagyis bruttó 1995 Ft lesz, a korábbi 1525 helyett. (A Matáv előfizetési díjánál alacsonyabb.) A közületi előfizetőknek nettó 3000 ezer Ft-ot kell majd fizetniük havonta.

A forgalmi díjakat illetően: a beszélgetési díjak belső struktúráját igyekeztünk átrendezni elsősorban a lakossági szokásokat figyelembe véve. A helyi, valamint. a helyközi egyes zóna hívások tarifái átlagosan enyhén csökkennek a jövőben. Emelkednek a díjtételek a csúcsidőben és a nappali időszakban 3-4 százalékkal, enyhén csökken viszont a kedvezményes és az éjszakai tarifa. Az egyes díjzónában egyértelműen 3-4 százalékkal. A belföldi távolsági tarifák átlag 10 százalékkal lesznek alacsonyabbak. A nemzetközi hívások díja átlag 11 százalékkal csökken. A Digitel 2002 területén is bevezetésre kerül az úgynevezett kisfogyasztói csomag, amely elsősorban azoknak az egyéni előfizetőknek szól, akiket többnyire mások tárcsáznak fel, mintsem, hogy ők telefonálnának. Ennek a kisfogyasztói csomagnak a részletes kidolgozását a rendelet a társaság üzletszabályzatára bízza, amit a rendelet határozatba lépésétől (febr. 1.) február 15-ig kell a Hírközlési Felügyeletnek jóváhagyásra. benyújtanunk.

A csomag lényege, hogy aki ezt a kedvezményes tarifacsomagot választja, az a tavalyi havi előfizetői díjat fizeti és vállalja, hogy naponta egyszer, csúcsidőben mindössze egyetlen bő egyperces helyi beszélgetést bonyolít le. Ennél többet nem telefonál, ezért fizeti az új tarifát. Viszont ha túllépi a vállalt beszélgetés idejét vagy számát, a tarifa háromszorosát fizeti. A teljes díjváltozásról illetve a részletekről még január folyamán tájékoztatjuk az előfizetőket.

- Mire számíthatnak a világhálón szörfözők?

- Az Internet csomagok a Digitel 2002 területén nem változnak illetve az éjszakai tarifák 2 százalékos csökkenése számukra is kedvező.

- A Budapest közelében élők, így mi gödiek is sokat telefonálunk a fővárosba.

- Az úgynevezett agglomerációs díj a nappali csúcsidőszakban (9-15 óra között) átlag 4 százalékkal emelkedik a kedvezményes és az éjszakai díjak csökkennek.

Összefoglalva az elmondottakat - és ez a jövő irányvonala: a havi előfizetési díjak emelkednek és a beszélgetési díjak csökkenő tendenciát mutatnak. Az idei árképzéseknél a lakossági szokásokat vettük figyelembe és a díjak átlagos havi értéke a várható inflációnál alacsonyabb. r.

Beszélgetés egy alapítványi osztályról

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Erjesztő kovász

A tíz évvel ezelőtti rendszerváltozás többek között az oktatás palettáját is színesítette. Magyarországon is lehetőség nyílt alapítványi és magániskolák létrejöttéhez. Gödön, a Huzella Tivadar Általános Iskola adott helyt dr. Sípos László pénzügyi tanácsadó kezdeményezésének. Együttműködésük eredményeként négy évvel ezelőtt az Életforrás Magyar-Amerikai Alapítvány támogatásával egy első osztály indult a Petőfi utcai tanintézetben, ahol ma már 100 gyerek tanul úgynevezett alapítványi osztályban. Az eltelt négy esztendő eredményeiről, tapasztalatairól és a terveikről kérdeztük dr. Sípos Lászlót, az alapítvány kuratóriumának elnökét.

- Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy amikor a kisfia 6 éves lett, ön létrehozott számára egy iskolát.

- Valóban ez történt, bár az iskola túlzás, "csak" egy első osztály született. Gyermekünk iskoláskora közeledtével, feleségemmel végigjártuk Budapest összes alapítványi iskoláját, ám egyiknek a programjával sem voltunk maradéktalanul elégedettek. Az egyikben 4 gyerek járt egy osztályba, a másikban 140 ezer forintot kértek egy hónapra - 5 évvel ezelőtt! -, a harmadikban a tantervet nem találtuk egy nagycsoportos óvodás értelmi szintjéhez illeszthetőnek és sorolhatnám. Úgy döntöttünk, hogy az iskolakeresés során szerzett tapasztalatokat összegyűjtve, megvalósítjuk elképzeléseinket a Huzella iskolában. Felkerestem Palásthy Árpád igazgatót, elmondtam a terveinket és toboroztam hasonló cipőben járó szülőket, akik hajlandók voltak anyagi segítséget nyújtani az iskolának ahhoz, hogy mindazokat a pluszokat megkapják a gyerekek, amit jelenleg nem biztosít a közoktatás.

- Milyen volt a fogadtatás?

- Legnagyobb meglepetésemre visszautasítás helyett - hiszen sokszor a jóra is nehéz rábeszélni az embereket -, rendkívül nyitott és pozitív hozzáállást tapasztaltam úgy az igazgató úr, mint a pedagógusok részéről. Kifejezetten örültek a lehetőségnek és annak, hogy szerencsénkre 19 leendő elsős szülei gondolkoztak hozzánk hasonlóan, vagyis szerették volna, ha a csemetéjük intenzíven nyelvet tanul, többet mozog, és számítástechnikával ismerkedik. 1996 őszén elindult az első osztály. Ma már a négy évfolyamon öt osztályunk van 19-23 fős létszámmal. Ebben a tanévben az érdeklődés növekedése miatt már két első osztályt indítottunk.

- Ki lehet az alapítványi osztály tanulója?

- Játékos felvételi vizsgán döntjük el, ahol nem a tudást, hanem a képességet vizsgáljuk. Az iskolaérettségre vagyunk kíváncsiak, ügyelve arra, hogy ne legyenek kiugró képességbeli differenciák a tanulók között.

- Nem kerülhető ki a kérdés, mibe kerül mindez a szülőknek?

- Az alapítványi támogatás pillanatnyilag havonta 8800,- Ft, mely a tanév kilenc hónapjában fizetendő. Az összeg természetesen a költségek változásával évről évre módosul. Amikor indultunk, 6000,- Ft volt, szeptembertől pedig 9600,- Ft lesz. A következő tanévet előkészítendő, a napokban osztottam szét 700 db jelentkezési lapot az óvodákban. Február 15-ig kell visszaküldeni a jelentkezőknek, és 23-án szülői értekezleten hallgathatják meg az érdeklődők tapasztalatainkat. A nyílt napon pedig maguk is meggyőződhetnek a nálunk folyó munkáról.

- Melyek azok a tapasztalatok, amelyekről három és fél tanév után már beszámolhat a leendő tanulók szüleinek és "elszámolhat" önmagának.

- Nagyon büszke vagyok az eredményeinkre, mert bár önző okok miatt indult ez az egész, mára úgy tűnik nekem, hogy küldetéssé vált. Az ember sokszor az üzleti életben nem csak olyan témákat menedzsel, amit szeret. De erre nyugodtan mondhatom, hogy nagyon szeretem és ismétlem, büszke vagyok rá. Kérdéses volt, hogy a gyerekek képesek-e hatékonyan nyelvet tanulni. Bontott osztálylétszámban heti öt angolórájuk van, illetve délután is foglalkoznak a nyelvvel, mivel iskolaotthonos formában működnek az alapítványi osztályok. A végzős harmadik osztály júniusban 1100 szavas szókinccsel rendelkezett, ami ha meggondolom, hogy kétezer szóval középfokú nyelvvizsgát lehet letenni, nem rossz eredmény. Nagyon büszke vagyok arra is, hogy bevezettük a rendszeres úszást és eredménnyel. Egy ortopéd orvosok által végzett felmérés során, ahol a gödi iskolások fizikai állapotát vizsgálták, a mi gyerekeink kimagaslóan jó felépítésűeknek bizonyultak. Mérhetően sokkal kisebb volt a gerincferdülések szám aránya, mint a többi osztályokban. Nem véletlenül. Az úszás mellett speciális tervezésű, a gerinc görbületéhez alkalmazkodó háttámlával ellátott székeket vettünk. A gyerek, bárhogy ügyeskedik, csak úgy tud ülni, rajta hogy az egészséges legyen. Heti kétszer negyvenöt percet úsznak a srácok, és a harmadik osztály végére négy úszásnemet sajátítanak el. Azt gondolom, hogy a Duna közepéről bármelyikük ki tud úszni, és ez fontos a gödi gyerekek számára. A számítástechnika a második osztályban kezdődik. Ez egy extra dolog. Az úgynevezett életmódkultúra tantárgyunk, amelyben megpróbálunk olyat tanítani a gyerekeknek, ami nem szerepel a. tantervben: viselkedésformákat, nyitottságot, kommunikációt, szokásokat. Helyzetgyakorlatok segítségével értékrendeket ismernek meg, egymás iránti tiszteletet és önbecsülést. Olyan ismereteket sajátítanak el, amelyek véleményem szerint hiányoznak a magyar oktatásból, és emiatt nemzetközi környezetben hátrányba kerülhetnek a gyerekek. Gyakorta megfordulok az Egyesült Államokban és tapasztalom, hogy ott ezt nagyon kultiválják. Nem véletlenül, hiszen, egyre szűkülő világunkban bármikor szembekerülhet bárki az említett kategóriákkal, s legyen bár képzetlenebb, ha kellő önismerettel "adja elő magát" könnyebben boldogul.

- Teláltak ehhez megfelelő nevelőt?

- Ez a szerencsénk, egyébként mindez csak papíron létezne. Zahár Zsuzsa négy éve oktatja megdöbbentően hatásos módon. Szinte erre született, kitűnő érzéke van hozzá, ráadásul képzi magát. Évek óta foglalkozik drámapedagógiával és a Gordon módszerrel. Az országban az ő dráma-klubja lett az első. A gyerekekkel remekül megtalálja a hangot és eredményesen "dolgoznak".

- Milyen a viszony az alapítványba járó gyerekek szülei és az egyéb osztályba járók szülei között?

- Azt gondolom, mindenki látja, és én igyekszem is érzékeltetni, hogy mi az egész iskolát szeretnénk támogatni. Vettünk egy 2,5 milliós komputer-labort. Bontott csoportokban oktatjuk a számítástechnikát. Mindegyikük önálló számítógépen dolgozik. Ezt a komputerparkot 25 százalékban használja az alapítvány és 75 százalékban az iskola. Bizonyos osztályoknál a tantervben szerepel a számítástechnika. Az alapítvány költségén negyven tanár végezte el a számítástechnikai tanfolyamot. Próbáljuk a pedagógusokat hozzásegíteni az önképzéshez. Támogatjuk a kulturális és sportrendezvényeket. Mindebből az egész iskola profitál.

- Vagyis az Életforrás Alapítvány nem külön test a tanintézetben, nem iskola az iskolában, hanem jótékony, erjesztő hatást kifejtő kovász. Ehhez viszont komoly anyagi fedezetre volt szükség.

- A szülők hozzájárulásának köszönhetően hat millió forintot költöttünk a négy év alatt az iskolára. Ez nem nagy összeg. Az alapítvány gyakorlatilag egy szervező erő, amely megpróbál célokat kijelölni, és ehhez támogatókat találni.

- S ennek ön a motorja.

- A pedagógiai munkát kivéve - amibe nem szólok bele - valóban rám hárul a munka oroszlán része, de több-kevesebb rendszerességgel havonta egyszer konzultálunk a kuratórium tagjaival és a nevelőkkel.

- A négy év tapasztalatairól már szóltunk. Vajon mit hoz a jövő?

- A jövő nagyon fontos. Szeptembertől megszűnik a két osztályfőnök és ötödiktől tantárgyanként új tanárral dolgoznak a gyerekek. Felső tagozatosok lesznek. Igyekszünk a kijelölt úton tovább haladni s elérni, hogy ugyanúgy tudják a matekot, biológiát, mint egy átlagos gyermek. Ha esetleg jobban tudják, az abból fakadhat, hogy olyan képességeket sajátítanak el, amelyek segítségével nyitottabban, érdeklődőbben állnak az új ismeretekhez, tehát semmiféle pluszt ezekben az alap tantárgyakban nem kellene adni. Fölösleges életkoruknak nem megfelelő menynyiségű információval túlterhelni a csemetéket. A nyelvoktatásra változatlanul nagy súlyt fektetünk. Nekünk, magyar anyanyelvűeknek muszáj beszélni legalább egy idegen nyelvet és ez az angol kell legyen, mert - tetszik, nem tetszik - ez a világnyelv. Az a célunk, hogy ötödik osztály végére 2200 szavas szókincs birtokában legyenek a diákjaink és hatodik osztálytól a földrajz oktatás angol nyelven történjen. Remélem később a rajz, a számítástechnika tanítás is követi ezt, felváltva a mindennapi angol órákat. Azt hiszem, ez komolyan ösztönzi majd a gyerekeket meglévő szókészletük aktivizálására.

- Az elhangzottak két tannyelvű felső tagozatot sejtetnek. Lesz erre megfelelően képzett pedagógus?

- Az én tisztem erről gondoskodni. Az a cél, hogy olyan tanerőket válasszunk ki, akik színvonalas oktatással az iskola jó hírnevét növelik. Az általános iskolának az a feladata, hogy megtanítson tanulni. Akkor szokott gond lenni, ha érdektelenséget tapasztal a pedagógus a gyerek részéről. De hogyha egy szuggesztív személyiség megfelelő módszerrel, érdekesen próbálja nekik előadni az anyagot, ez nem fordulhat elő. Bízom benne, hogy a jövőben is sikerül megvalósítani a terveket, mert eddig bármi, amit célul tűztünk ki, azt sikerült elérni.

- A siker sokszor irigységet szül. Tapasztalt valamiféle ellenszenvet az alapítvány tevékenységével szemben?

- Nem. Az első évben ugyan keringtek olyan furcsa pletykák az alapítvány körül, hogy már a fél osztály lemorzsolódott, holott senki nem morzsolódott le, de az óta semmiféle negatív visszhang nem jutott el hozzám. (Bevallom, meg is lep, mert Magyarországon ez nem így szokott működni.) Kívülről nem támadják, az irigység faktort nem érzem. Arra is számítottam, hogy "a pénzemért reklamálhatok" hangokat hallok majd. De belülről sincs semmi probléma. Harmónia van. A szülők segítőkészek, mindenki a tőle telhető legtöbbet próbálja nyújtani. Nagy öröm, hogy ma Magyarországon van száz család, akik összhangban teszik a dolgukat, egy elég komoly célért, a gyerekeikért.

- Az elmondottak alapján teljes az egyetértés a Huzella iskola és az alapítvány között. Szeptembertől viszont várhatóan új igazgatója lesz az iskolának.

- Nagyon bízom benne, hogy az új igazgató is úgy áll majd ügyünkhöz, mint eddig Palásthy Árpád, hiszen eddig hat millió forintot fordítottunk az iskolára és egy fillért nem kértünk. Sőt, túllépve az iskola kereteit, támogatjuk a kajakosokat és a karatézőket, felszőnyegeztük az új sportcsarnokot, felnőttek részére számítástechnika tanfolyamot szerveztünk a művelődési házban, és kulturális megmozdulásokat is támogattunk. "Veszünk" 50 széket a Sportcsarnokba és szeretnénk befedni a meleg vizű strand úszómedencéjét. De erről majd legközelebb. Bízom benne, hogy akárki is lesz az igazgató, jól kijövünk majd egymással. Végezetül elmondanám, hogy amellett, hogy eddig is számos megmozdulást szponzoráltunk, mi is szívesen vesszük a támogatók jóindulatát.

Aki úgy gondolja, hogy jövedelemadója 1 százaléka jó helyen lesz nálunk, annak álljon itt adószámunk: 18157437-1-42
Életforrás Magyar-Amerikai Alapítvány. r. k.

Már csak 100 szék vár gazdára!

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

A Gödi Körkép és a József Attila Művelődési Ház - a Sportcsarnok üzemeltetőinek jóváhagyása mellett - akciót hirdet: VEGYEN EGY SZÉKET A SPORTCSARNOKBA! néven.

Az ötletet a fővárosi színházaktól kölcsönöztük, abban a reményben, hogy a kezdeményezés sikere esetén, a gödieknek is részük lehet majd olykor, az eredetileg is többrendeltetésűnek szánt létesítmény falai között egy szép hangversenyben, író olvasó találkozóban, színházi előadásban, előadói estben vagy színvonalas iskolai rendezvényben. A helyiség jellegéből adódóan természetesen nem plüssbevonatú széket kínálunk, "tulajdonosának" nevét jelölő réztáblával. A jelképes vásárlásra szóló felhívás, egyszerű - helytakarékosan tárolható - műanyagszékekre vonatkozik, melyekből 500 darab helyezhető el kényelmesen az augusztus 20-án felavatott csarnokban.

Egy szék ára 1000 Ft. Az akciót 2000. március 1-ig meghosszabbítjuk. A székek "vásárlói" jóindulatú adományukért cserébe, SZÉKFOGLALÓ címmel megrendezésre kerülő gálaest vendégei lesznek, és nevüket megjelentetjük a Gödi Körképben.

A székek árát a József Attila Művelődési Házban illetve a szerkesztőségi órák idején a Gödi Körkép szerkesztőségében (Göd Pesti út 72.) lehet befizetni. Lapzártáig 400 szék talált gazdára.

Az újabb székfoglalók: LAKÁSKASSZA Váci képviselet (2), id. Csaba Ferenc (2), Hamarné Kismartoni Adrienn (2), Kalafut Péter (2), Vízváry Vilmos (3), Arató Ernőné (1), Polgárdi Lajosné (1), Erdő Bálint Barbara (1), Mudri Miklós (2), Józsa Gábor (1), Józsáné Sípos Ildikó (1), Rekord Kft. (4), Bartha Antal (2), dr. Berta Klára (2), egy támogató (2), Kovacsik Lászlóné (1), ifj.Kovacsik Tamás (1), Vargáné Csáki Tünde (1), Varga Sándor (1), Pregun Kálmán (1), Pregunné Kiss Ilona (1), Karaszek Ernő (2), Havas Zsolt (3), Bosnyákovics István (2), Bárkányiné Hangya Anna (1), Forróné Földi Gabriella (1), Forró Gábor (1), Pató Istvánné (1), Barti Zoltánné (1), Barti Zoltán (1), Szilva Jánosné (1), Rosenthal Zoltán lokálpatriota (4), Hegedűs Erzsébet (1),

Azt terveztük, hogy karácsony előtt megszervezhetjük a SZÉKFOGLALÓ ESTET. Nem sikerült.

De sebaj, nem adjuk fel! Idén meglepően hosszú a farsang időszak, így biztos belefér majd a gálaest, amelynek egész biztos 500, legalább egyetlen estére "saját székén ülő" vendége lesz.

Búcsú Meggyes Bélától

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Meggyes BélaTalpig férfivel, nagyszerű közösségi emberrel lett szegényebb ismét városunk: Meggyes Bélát fenyőgallyas, gyertyafényes, szent Karácsonyeste szólította magához az Úr. Közel egy éve betegeskedett már, de mindig bíztunk felépülésében. Mindhiába. December közepén válságosra fordult állapota, s a leggondosabb kórházi, hitvesi kezelés sem tudta megmenteni.

Meggyes Béla fűzfalombos Ipoly-menti faluból: Vámosmikoláról került hozzánk. Abban az időben töltötte ott ifjú éveit, amikor még a magyar dalnak megvolt a kellő ívelése, emberformáló ereje. Ezeket a dalokat gyűjtötte, énekelte falusi vigalmakon, ám leginkább a művelődési házban, ahol feleségével, Erzsikével figyelemreméltó színjátszó kultúrát teremtettek. Gödön, a Horizont Klub vált szellemi szálláshelyévé mind Bélának, mind a verselgető Erzsikének. Később a Hagyományteremtő Klubban, de minden olyan rendezvényen pódiumra álltak, amelynek a nívóját csak emelte lelkes, hangulatteremtő közreműködésük...

Csakhamar a Munkásdalkör is felfigyelt Meggyes Bélára, ahol éveken át volt kórustag, de szólista is többször... Kovács Gézával, Gelencsér Jánossal (korábban dr. Kántor Lászlóval is) nemcsak a helyi Idősek Otthonának lakóit röpítették vissza ifjú korukba, hanem - hasonló indíttatással - Vácra, Verőcére, sőt Veresegyházra is eljutottak.

Ezek a - mondjuk azt - alacsonyabb röptű szereplések, mit sem ártottak énekesi valőrjeinek. Folyton újult, fejlődött technikája olyannyira, hogy már szinte Simándy József kvalitásait érintette... Kárára is talán, hiszen annyi meghívást kapott időnként, hogy nem is tudta mindegyiket teljesíteni... Annál is inkább, mivel építész, ezermesteri képességeit ismerve, a prózai életben is sokan kérték segítségét és ő ilyenkor sosem mondott nemet.

Ilyen ember volt Meggyes Béla - földi pályafutása után most mát a mennyei seregek fényes karában énekel, az Úr nagyobb dicsőségére és a mi vigasztalásunkra is.
Selmeczi László

Meghalt Balassa Tibor bácsi, Eltávozott a "Gödi Krónikás"

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Egyik este későn csengett a telefon. Eta néni - Kovács Jánosné - a gödi hírek összegyűjtője - szomorkás hangon közölte velem, hogy "meghalt Tibor bácsi".
A szomorú hír hallatán elkezdtek keringeni agyamban a gondolatok körbe, körbe, előre, hátra.

S végül tollat ragadtam, hogy hirtelen megmentsek néhányat azokból az emlékekből, amelyek Balassa Tibor bácsival kapcsolatosak... Ki is volt Balassa Tibor bácsi Gödön?

Göd községben s később Göd városban - Ő volt a mindenkihez beszélő krónikás. Ő volt hosszú ideig a "Gödi Körkép" életben tartója "zászlóvivője". Akkor is szolgálta a lapot, amikor zuhanó stádiumban volt, és akkor is, amikor emelkedést mutatott a grafikon. Emlékszem arra az időre, amikor búslakodva, mérgesen közölte velem: meg akarják szüntetni a Gödi Körképet. Majd hirtelen optimista fennhangon hirdette: ezt a lapot nem lehet megszüntetni, mert az gödi sajtó 1909 óta a gödi népet szolgálja, és már két világháborút is átvészelt. Működik ez a lap - mondta -, csak jól kell szerkeszteni, és nem szabad annak felügyeletét laikusokra, dilettánsokra bízni. Egy másik alkalommal kitörő örömmel újságolta nekem a következőt: "No Domokos öcsém megmentődött, újra feltámadott a Gödi Körkép, mert van új főszerkesztő. Hát erről ennyit...

Mit csinált Gödön Tibor bácsi?

Mint az újság egyik szerkesztője naponta gyalog, kerékpáron, autóbuszon, vonaton gyűjtötte és ízesen leírta azokat a történéseket, amelyek érdekelték a gödieket. Mindenről írt: fogadásról, rendezvényekről, sportról, családi eseményekről, önkormányzati hírekről, és mindenről tárgyilagosan... Állandóan kérdezett és írt, kérdezett és írt. Számos ismertebb gödi személyiséget még a lakásán is megkeresett azért, hogy a vélemények sokszínűségével még több érdekességet tálalhasson írásaiban. Tibor bácsinak iesett a toll a kezéből... meghalt... többet már nem írhat...

Amikor utolsó útjára kísértük az új temető díszsírhelyére a következő sorok fogalmazódtak meg bennem:

Miért mégy el tőlünk...
hiszen úgy szeretünk...
Nélküled szegényebb, sivár lesz életünk...
... Uram én kérdezem: A fájó keservet...
Szabad-e kisírni... ha bántja a lelket?...
Szabad-e beszélni... új találkozásról...
Szabad-e még hinni... a feltámadásról...?
Nehéz és fájdalmas... ez az utolsó út...
.... Akit ezen visznek... annak nincs visszaút...

Kedves Tibor bácsi! Nyugodjál békében! S maradj meg mindnyájunk fájó emlékében...!
... Most, hogy tetteidre vissza-visszatérek...
E kis írásommal... állítok emléket!

... Örökös emléket...
Dr. László Domokos egy öreg jó barát

Az alsógödi kertbarátokat nagy veszteség érte.

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Tragikus hirtelenséggel elhúnyt - a szélvihar következtében letört faág halálos ütést mért rá --Arató Ernőné,- mindenki Eta nénijére.

Január 21-én, pénteken délelőtt a kiserdőn keresztül indult a Városházára, ahol a 29-i aranylakodalma utolsó simításait akarta elintézni.

Egy járókelő vette észre a balesetet, aki azonnal értesítette a mentőket.
A váci kórház traumatológiájára szállították, ahol szombaton súlyos sérülései következtében itthagyta kertbarátait.

A mindig vidám, lelkes Eta nénire a január 10-i évezrednyitó zenés-táncos összejövetelen készült fotóval emlékeznek a Művelődési Ház és a Gödi Körkép munkatársai.

A téma az utcán hever, de síkos

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

"A jó lokálpatrióta
Már Árpád apánk óta töri
Fejét,
Hogy miképp tudná lakájosabbá tenni
Helyét
E világban."

Ismeretlen 2. évezredi költő Igaza van koszorús költőnknek, itt állunk a harmadik évezred kora hajnalán, tegyünk valamit lakóhelyünkért.

Fogjunk össze mi gödi polgárok! Cselekedjünk valamit pátriánkért! Virágoztassuk fel akár télvíz idején is kies városunkat!
Ne elégedjünk meg azzal, hogy már van exkluzív Night Klubunk, lesz Golfpályánk, és lesz Vízi Vidámparkunk!
Mi többet akarunk!

Ilyen és ehhez hasonló gondolatoktól volt (vész) terhes több, városunkat szerető és alkotnivágyó gödi polgár feje, amíg a legokosabbnak ki nem pattant az agyából a gondolat, hogy ha már lesz vízi, akkor lehetne Jégvidámpark is (ráadásul ingyen, így nem terheli szűkös költségvetésünket) Miért is ne? Ugyanis manapság a gödi ifjúság nem tud korcsolyázni és csúszkálni, sem a Feneketlen tavon, sem a kis-Dunán, mert nem jó a jég, göröngyös. De jó a járdákon! És még lehet javítani.

Találékony gödi polgárok megszervezték, - kísérletképpen elsőként a Marignane-térrel átellenben, - hogy a háztulajdonosok hagyják meg a jeget az ingatlanjuk előtt. A kezdeti próbálkozások kecsegtetőek voltak, mert többen kétségbeesve kapaszkodtak a kerítésbe, közlekedés közben. Lám, mégis érdemes volt foglakozni a témával. Tanulság a kishitűeknek: igazi Jégvidámpark lesz a mi kis pátriánk, (sok kacagással, mókával) mert a gondos polgárok hajlandók követni a jó elképzeléseket, ha arról van szó, hogy tenni kell valamit felemelkedésünkért. A Marignane-téri "mozgalomhoz" a következő napokon több utca csatlakozott.

A civil kezdeményezéseket a Hivatalnak kötelessége támogatni. Ezért jó lenne, ha az Önkormányzat a "Tiszta udvar, rendes ház" példájára, azt az ingatlant, ahol legtöbben feltörölték a jeget, kitüntetné a "Síkos járda, Győztes Ház" díjjal, amit ki lehetne függeszteni a kapura. Az ingatlan ablaka nyújtaná a rálátást a Jégvidámparkra (ezzel is növelhetnénk a falusi túrizmust szeretett városunkban). Remélhetőleg ez még több háztulajdonost ösztönözne a mozgalom követésére. Fogjunk össze legalább mi, gödi polgárok, támogassuk a spontán kezdeményezéseket!

Ezen a helyen kell nyomatékosan felhívni a Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy a Közterület Felügyelők tegyék dolgukat, jelentsék fel, és szigorúan bírságolják meg azokat a lelkiismeretlen háztulajdonosokat, akik csírájában akarják elfojtani a "Legyen Göd Jégvidámpark" nemes kezdeményezést azzal, hogy teljesen tönkretették a jeget házuk előtt. Úgy, hogy még a szánkó sem csúszik rajta. Finoman szólva, ezek az emberek nem méltóak a gödi polgár megtisztelő címre. Sajnos mindig akadnak olyanok, akik kilógnak a sorból. Arra hivatkoznak, hogy csúszik a járda! Csúszik, akkor csúszik! Valamit áldozni is kell a siker érdekében! De az aggódóknak felhívnám a figyelmét arra, hogy vannak, akik gondoltak azokra is, akik nem díjazták a Marignane-téri mozgalmat. Ennek lényege a következő: jövőre, a járdák mellett árkokat fognak kiásni, és abban majd lehet biztonságosan közlekedni. Erre már a kísérleti szakaszt tavaly nyáron elkészítették a Jávorka utca és a Pesti út sarkán a gyógyszertár felőli oldalon.

Ez egy ún. Trabantcsapda, mely egy kellően kimélyített kb. 70 cm mély árokból áll, amiben úgy kell közlekedni, hogy járás közben a könyökkel le lehet támaszkodni az útpadkára. Ez a megoldás, azért is korszakalkotó, mert ha netán egy gépi jármű a gyalogosokra veszélyesen megközelíti a gyalogosforgalomra tervezett árkot, úgy a kereke belehuppan, és csak a városi főépítész a megmondhatója, hogyan tud kijönni belőle.

Ezeket a kezdeményezéseket feltétlenül ösztönözni kellene Önkormányzatunknak. Javasolnám, hogy írjon ki pályázatot az ilyen, vagy ehhez hasonló tervek létrehozására. Fogjunk össze mi, gödi polgárok.

Tegyünk valamit városunkért! Ahogy koszorús költőnk is mondotta volt: tegyük lakályosabbá, helyünket e világban! -erté-

A hóeltakarítás receptje

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Végy egy (vagy több) munkagépet, amely alkalmas a hó eltakarítására és képes szórásra. Ha olyan hó esik, amelyik megmarad, töltsd meg sóval, ültess bele sofőrt, és a meghatározott útvonalon (lásd. aszfaltutak) haladéktalanul kezd meg a munkát. Ezt addig folytasd, amíg a hóesés el nem áll és tiszták az utak. Ha ezt így teszed nem képes kialakulni jégborda, amivel már tényleg nem tudsz mit kezdeni. Eddig a recept.

Nem túl komplikált, de a Polgármesteri Hivatallal szerződött vállalkozó mégsem ismerte. Eredményeként hónapokon keresztül rendkívül balesetveszélyes közlekedési helyzet alakult ki. A jégborda egészen az új kettesig elkísérte az autósokat. A veszély kezelésére megkésve és mindössze egyszer szórták fel az aszfaltutak egy részét homokkal. Három nap elteltével a homok eltűnt a jég felszínéről. A gödi sajtó foglalkozott is ezzel a témával. A nyilatkozatból egyértelműen kiderült, hogy a hóeltakarítás nem a vállalkozóval kötött szerződés szerint történik.

A szerződés alapján ugyanis a vállalkozó 26 óra leforgása alatt három munkagéppel letakarítja a havat és megszórja az aszfalt utakat só és homok keverékével. Én rendkívül sokra becsülöm a Gödi Önkormányzat munkáját. A tervek jók és ambiciózusak. Azonban nem értem ezt a hihetetlen közönyösséget, amivel az őket megválasztó gödiek alapvető problémáival viseltetnek. (Pl. közvilágítás, utak járhatóvá tétele, közlekedésbiztonság.)

A polgármester úr nyilatkozta, hogy példát szeretnének mutatni a lakosságnak, hogyan kell kinézni a közterületeknek.
Ez már példa? egy gödi polgár

Helyreigazítás

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

A Gödi Körkép január 12-i számában beszámoltunk a képviselő-testület előző évi utolsó, december 20-i üléséről, ahol az Egyebekben többek között az utcanév-táblák is szóba kerültek. "...Lenkei György szólt az elkészült utcanév-táblák feletti öröméről s bánatáról, ugyanis, mint mondta, számos hibát talált a felhelyezésben. Ennek kapcsán megtudtuk, hogy egy hónap alatt 800 tábla került kihelyezésre. Ez 1,2 millió forintjába került a városnak."

A fenti sorokat látva, ellátogatott szerkesztőségünkbe Pordányi László vállalkozó, az utcanév-táblák kivitelezője és felszerelője. Kifogásolta az írottakat. Mint mondta, a cikk olvasása után felkereste Lenkei György képviselőt és kijavította a hibákat.

Elmondta még, hogy "Göd utcanévtábla szükséglete 1741 db. Ennek bekerülési ára felszereléssel együtt valamivel több, mint 1,2 millió forint. Nem állja meg a helyét a kijelentés miszerint ez 1,2 millió .forintjába került a városnak."

A megrendelő Polgármesteri Hivatal részéről ugyanis kifizetés ez ideig nem történt, jóllehet Pordányi úr a táblák csaknem. felét - 880 darabot - elkészítette és felsőgödön felszerelte. Ezúton kérünk elnézést Pordányi Lászlótól tévedésünkéért. Ráksi Katalin

Kutyaharapást aláírásgyűjtéssel...

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

A kutya évezredek óta az ember hűséges társa. Háza őrzője, nyája vigyázója, vadász-cimborája, sokaknak egyetlen élőlény a közelükben. A gondos gazdi meg is hálálja kedvence jó tulajdonságait. Ám nem minden ebtartó gondos gazdi.

Számosan vannak, akik ráunva a négylábúra szabadjára engedik. Nem törődve azzal, hogy a legokosabb kutyus is kiszámíthatatlan. Alighanem ilyennel akadt dolga január 15-én reggel egy nyugdíjas alsógödi asszonynak a Tóth Árpád és az Arany János utca sarkán. A hölgy mit sem sejtve indult szokásos szombat reggeli bevásárló útjára, amikor egy németjuhász kutya rátámadt.

A látszólag minden ok nélkül feldühödött. jószág, kezét, fejét, hasát megharapva, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozott a halálra rémült asszonynak. Szeme körül lila monokli, keze bedagadva, kézfején és hasán egy hét elteltével is kutyafogak nyoma éktelenkedik. Unokája sietett segítségére. Ügyeletes orvost hívtak, aki tetanusz injekciót írt fel.

A csaknem néptelen utcán egy férfi lett figyelmes az ijedt asszony kiabálására és testével a földre szorítva ártalmatlanná tette a - nyugdíjas asszony személyében - aznap negyedik áldozatot megharapó kutyát. Lánccal egy oszlophoz kötötte. Itt "várta be" a kutya a közel 5 óra elteltével érkező gyepmestereket, akik Dunakeszire vitték a harapós négylábút.

Jelenleg dr. Perényi Péter állatorvos megfigyelése alatt áll a gazdátlan eb. Amennyiben minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy nem mutatkoznak rajta a veszettség jelei, nem kell a hölgyet védőoltásban részesíteni. Jóllehet azt mondják, nem az a hír, ha a postást megharapja a kutya, hanem, ha mindez fordítva történik, az eset mégis elgondolkoztató. Nem az első és feltehetően nem az utolsó kutyaharapás Gödön. A rettegő postások és díjbeszedők a megmondhatói, milyen sok gazdátlan eb kóborol a városban. Sok az elhanyagolt, rossz kerítés, ahol az egyébként derék házőrzők szabadon járkálnak ki-be és akkor még nem beszéltünk a felelőtlen gazdi mellett szájkosár és póráz nélkül sétáló (olykor státusszimbólumként vásárolt) harci kutyákról.

Nem vigyázunk kutyáinkra, s nem. óvjuk kellő gonddal azok leendő áldozatait. Nem csoda hát, ha a fenti eset szenvedő alanya bejelentést tett a Polgármesteri Hivatalban, a helyi rendőr őrsön és elhatározta, aláírásokat gyűjt a gazdátlan, s a szerencsétlen véletlen folytán bármelyik pillanatban támadó fenevaddá változó kutyák ellen. Megfogadta: mindent. megmozgat annak érdekében, hogy ne legyenek kóbor kutyák Göd utcáin.

Rendkívül hálás a hölgy viszont mindazoknak, akik önzetlenül segítségére siettek a bajban. r. k.

Kertbarát híradó

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Az Alsógödi "Dunakanyar" Kertbarát Klub 2000. első félévi programja Minden hónap első hétfőjén, tagsági összejövetel. Az aktuális témák megbeszélése. 2000. január 3. hétfő 17 óra: taggyűlés a művelődési házban, Király Istvánné pénztáros beszámolója az 1999. évről. A havi aktuális teendőket Antal György Bálint terjeszti elé.

ÉLETMÓD, KÖRNYEZETVÉDELEM, BIOKERTÉSZET

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Jelenleg ott tartunk, hogy szinte elfelejtünk járni. Régebben jobban rá voltak kényszerülve az emberek a gyaloglásra, a mozgásra, a fizikai munka is több volt. Ma viszont a munkahelyek túlnyomó többségében főleg ülő munkát végeznek. Egész nap a számítógép előtt kell ülni, mereven a képernyőre tapadni.

De még otthon is, szórakozásból, kikapcsolódást keresve, szabadidőnk nagy részét a képernyők előtt töltjük és közben lélegezni is elfelejtünk, mert ebben a merev ülőhelyzetben a tüdőnk összepréselődik és csak egy kis részében cserélődik a levegő, de az is milyen?

Ha mégis menni kell valahová, sokszor csak a szomszédos utcába, oda is kocsival megyünk vagy kismotorral. Pedig nekünk, Gödieknek igen jók a mozgási lehetőségeink. Kertünkön kívül van parkerdőnk, a határ szép erdősávokkal, a Duna és a meleg vizű strand, ami már télen is látogatható.

Minden évszakban megvan a mozgási lehetőségünk, mert kocogni, kirándulni, sétálni télen is lehet, nem is beszélve a téli örömökről, a szánkózás, korcsolyázás, hógolyózás, hóember készítés élményéről. Gyakran hallom szidni a havazást, hogy már megint lapátolni, söpörni kell. Fontos és jól is esik az a kis mozgás a hóesés által megtisztult, tehát valóban jó levegőn. Alapvetően nagy baj van mozgáskultúránkkal és ez befolyásolja egészségünket.

Mozgásszervi betegségeink szinte a népbetegségek közé sorolhatók. Ezen a helyzeten már csak az iskolai nevelés javíthatna. A híradásokból hallottam, hogy szó van a tornaórák számának növeléséről, de szerintem ez sem lenne elegendő. A kormányzatnak anyagilag is ösztönöznie kellene az iskolákat a tanításon kívüli időben a jó levegőn való mozgás fokozására. Így az iskola környezetének virágosítására, az ökológiai szempontok szerinti kertművelésre, a rendszeres futás, kocogás, gyalogtúrázás bevezetésére. Mai világunkban csak az anyagi ösztönzés hozhatja meg az annyira szükséges változást.

Ezt mutatja az USA példája is, ahol a háború után leghamarabb lett jólét és a kényelmes életmód a leghamarabb juttatta mélypontra egészségügyileg a népet. Körülbelül oda, ahol mi magyarok most tartunk. Ők viszont kormányprogramjukkal, komoly költségvetési támogatással hamarosan kilábaltak a mélypontról. (Még a soron következő amerikai elnökök is mind példamutatóan sportoltak, kocogtak). Addig is, amíg az anyagi támogatás (pedig de fontos lenne az is, hogy a sportminiszter a tömegsportokra is többet fordítana) nem lesz hathatósabb, használjuk ki városunk jó sportolási lehetőségeit.

Kiváló asztalitenisz, kajak-kenu, kézilabda szakosztályaink vannak. Hiányolok viszont egy jól működő természetjáró szakosztályt. A természetjárás fokozhatná a családok összetartó erejét is, mert az lenne az ideális, ha minden család havonta legalább egyszer gyalogos kiránduláson venne részt, amelyen az esetleg aktívan sportoló családtag is részt venne. A közös élmények, a természet szépségének élvezete, a friss levegőn való mozgás biztosítaná a jó közérzetet.

A tudatosan alkalmazott (jógi) légzésen kívül egyedül a hegymászás, a szintkülönbségek legyőzése biztosítja automatikusan tüdőnk teljes légcseréjét. Száz szónak is egy a vége: immunrendszerünk karbantartásának az étrenden kívül a jó levegőn való rendszeres mozgás is alapfeltétele. Baji Ferenc

TACSKÓBÉNULÁS

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Anatómiai bevezetés: A tacskó és a hozzá hasonló felépítésű kutyák gerince nagyobb mozgásnak és kilengésnek van kitéve az állat mozgásakor, mint átlagos felépítésű társaiké. Ez nem csak a lépcsőn járva, hanem egyenes talajon is így van az anatómiai felépítésük következtében. A gerinccsigolyák közötti összeköttetéseket ízületek biztosítják. A csontos csigolyatestek között a rugalmas összeköttetést és az ütközés tompítását a közöttük lévő porckorongok végzik. Minden egyes csigolya közötti résben mindkét oldalra a gerincvelőből idegek lépnek ki, és látják el a testet idegpályákkal. A túlzott igénybevétel miatt meszesedés alakul ki a porckorongban, és a rugalmas ütköző funkció helyett egy merev korong nyomja a kilépő idegeket, vagy benyomul alulról magába a gerincbe. Az ilyenkor kialakult porckorongsérv rendkívül fájdalmas tüneteket eredményez.

Porckorongsérv és bénulás

Leggyakrabban tacskóféléknél tapasztaljuk, hogy látszólag ok nélkül felsírnak. Ilyenkor röntgenfelvételen elfajult porckorongokat lehet látni. Enyhe esetekben csak ritkán jelentkeznek a panaszok, súlyosabb stádiumban a két elülső végtag teljes bénulása is bekövetkezhet. Ha ugyanez az elváltozás a gerinc hátulsó szakaszán jelentkezik, a hátulsó végtagok bénulása jöhet létre. Ezt nevezik "tacskóbénulásnak". Érdekes módon az sohasem jelentkezik olyan éles fájdalommal, mint a nyaki csigolyák porckorongsérve.

Kezelés A tünetek kezdeti szakaszában a konzervatív kezelés sokszor eredményes. Erre a célra gyulladáscsökkentő injekciók és tabletták, valamint B1 vitamin használható. Homeopátiás szerekkel, akupunktúrával és magnetoterápiával is jó eredményeket lehet elérni. Ezek a kezelések nem szüntetik meg az okot, csak tünetmentessé teszik a beteget. A panaszok, kiújulása előfordulhat. Súlyosabb estekben végső megoldásként sürgős sebészeti beavatkozással kell az elfajult porckorongokat eltávolítani.

A műtét sikere függ a beteg stádiumától is.
Ezzel magát az okot szüntetjük meg, és a beteg újra panaszmentes lesz.

Dr. Megyery Csaba állatorvos Göd, Templom u. 2/a (Tel.: 06-20/9351-790)

SPORT

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

LABDARÚGÁS

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

VI. Balázsovics János emlékére rendezett kispályás labdarúgó hókupa torna 2000. január 9. Göd Tizenkét 5+1 fős csapat vett részt a Hókupa Tornán Vácdukáról, Vácrátótról, Vácról, Sződligetről, Budapestről, Gödről különböző fantázia név alatt.

A Torna előtt a Labdarúgó Szakosztály megkoszorúzta Balázsovics János sírját. Antal György Bálint

KOSÁRLABDA

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Bekeményítettek A nem várt budafoki kudarc után alaposan összekapták magukat kosarasaink. (Emlékeztetőül: a fővárosi derbin 2 ponttal kaptunk ki, a középmezőnyben vegetáló Budafoktól...) A következő héten Szórtáh mester még keményebb edzéseket vezényelt. Érezte, hogy a csapat kissé "jóllakottá" vált, hiszen az ezt megelőző 12 meccsen nem talált legyőzőre. Ez a pofon talán jókor jött, mert a nagy cél elérésének érdekében minden mérkőzésen maximumot kell nyújtani.

Az NB/1-be jutáshoz közel 40 (!) mérkőzésen kell diadalmaskodni. Először a csoportunkban kell az első kettőben végeznünk. Nagyot léptünk efelé... A csapat parádés játékkal győzte le egyik legnagyobb riválisát, a MAFC-MARTOS gárdáját. A forduló előtt még előttünk voltak a tabellán (13 győzelem, 1 vereség), ezért különleges jelentőséggel bírt a végeredmény. Egy esetleges győzelemmel megelőzhettük volna őket a tabellán.

Meg is előztük... A Tóth, Gulyás, Fülpesi, Polik, Mihály összeállításban kezdő gödiek az első perctől magukhoz ragadták a kezdeményezést. Bulldogként védekeztek, a támadásokban pedig higgadtan szőtték az akciókat. Okosan kihasználták, hogy az ellenfél nem rendelkezik olyan centerekkel, mint Polik és Mihály. Türelmesen megvárták amíg helyzetbe kerültek, ott pedig már nagyon nehéz két száztíz kilós "hegyet" szabályosan megállítani. A MARTOS-nak nem ízlett a kemény, agresszív emberfogásos csapatvédekezés. Rendre előkészítés nélkül dobták el a labdát, amiből könyörtelenül lekontrázták őket villámgyors mezőnyembereink. Mikor a cserepadról beszálló "nehéztüzérek" Kiss és Turcsán mindezt megspékelték 5-6 demoralizáló 3-pontossal, végképp elment a kedvük a kosárlabdától. Lélekben már a végső dudaszóra vártak, hogy minél gyorsabban elmenekülhessenek "a gödi mészárszék"-ből.

Arra azonban még egy kicsit várniuk kellett, mert még egy félidő hátravolt... Harminc pontos előnyük tudatában a játékosok lazíthattak volna, ám még ott kisértett a budafoki fiaskó. Nem engedhették meg maguknak azt, hogy saját közönségüket ne engeszteljék ki. Különben is egy kosaras-mondás szerint úgy tisztelem meg az ellenfelet a leginkább, ha a lehető legnagyobb arányban legyőzöm. Hát, mit mondjak a 31 pont igen nagy megbecsülésről árulkodik...

A történeti hűség kedvéért az eredmény: GÖD - MAFC MARTOS 106-75 (53-29)

Legjobb dobók: Turcsán (39), Gulyás (30), Kis (19) Szóráth Emil, vezetőedző: Segített a "fejmosásban" a budafoki blamázs után. A srácok bebizonyították, hogy képesek küzdeni egymásért. Már a hét közben érezni lehetett, hogy minden idegszálukkal erre a meccsre összpontosítanak. Átérezték a mérkőzés súlyát és rácáfoltak a kétkedőkre. Ha ilyen szellemben készülünk tovább, nem sok jót jósolok az ellenfeleinknek... Az alapszakasz első fordulójának zárómérkőzésére vasárnap került sor. A sorsolás szeszélye folytán megint itthon játszhattunk. A legutóbbi mérkőzésen nyújtott teljesítmény hatására újra megtelt a csarnok.

A szurkolók kíváncsian vártak, vajon sikerül-e átmenteni Polikéknak a múlthéten látott nagyszerű formát a Közgáz ellen is? Sikerült. Igaz, a játék nem volt annyira színes, mint a Martos ellen (nehéz is lett volna az ott nyújtott 60 százalékos mezőnydobási százalékot felülmúlni...), ám a győzelem egy pillanatig sem volt kérdéses. A fővárosi csapat mindössze 5 játékossal érkezett, így nagy variációs lehetőségeik nem lehettek a cseréket illetően. Ennek ellenére derekasan küzdöttek, próbálva megúszni minél kisebb különbségű vereséggel. Lassították a játékot, meggátolva azt, hogy a hazaiak élhessenek félelmetes fegyverükkel: a gyorsítással. A gödieknél mindössze egy helyen történt változás, a múltheti kezdőötöst illetően, Turcsán szerepelt Fülpesi helyén. Eleinte nem igazán találták meg a vendégek zónavédekezésének ellenszerét, de "Túró" jól időzített triplái átlendítették a csapatot a holtponton. Innentől már nem volt megállás. A centerek biztosan gyűjtötték be a lepattanókat, a mezőnyök pedig értékesítették a ziccereket. A tizedik perc táján 15 ponttal vezettünk, ami aztán meg is maradt a meccs végéig. Dicséret illeti azonban a legyőzöttet is, hiszen derekasan helytálltak csere nélkül.

Szóráth Emil, vezetőedző: Mindig a kötelező győzelmek a legnehezebbek. Ugyan nem játszottunk olyan sziporkázóan, mint legutóbb, de most csak az eredmény számított. Köszönjük a szurkolók buzdítását, reméljük a Kandó ellen is ilyen hangulatot teremtenek. Bizony elkél majd a hangzavar a Kandó ellen, hiszen a listavezető látogat hozzánk. Szeptemberben súlyos zakót akasztottak a nyakunkba, most itt az ideje a bosszúnak. Annál is inkább, mert egy esetleges sikerrel átvehetnénk a vezetést a tabellán. Ahogy a csapat centere, Mihály Gyuszi mondta: "Semmiség az egész! Mindössze egy ponttal kell többet dobnunk, mint az ellenfél..." Úgy legyen...

A meccs legfontosabb adatai: GÖD - KÖZGÁZ 96-76 (51-19)

Legjobb dobók: Turcsán (41), Gulyás (18), Polik (9) és Tóth (9).
Puskás Artúr

KÉZILABDA

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

A Göd SE - POLIMIX női kézilabda csapata január 6-án kezdte meg a felkészülést a tavaszi szezonra. Az ifi és felnőtt csapat is az élen várja a folytatást. Januárban heti 2 edzés és egy mérkőzés, februártól 3 edzés és egy mérkőzés szerepel a programunkban. A felnőtt csapat 2 tagja - Szénási Orsolya és Balázsovits Mónika - még az őszi sérülését gyógyítgatja, de reméljük hamarosan a csapat rendelkezésére állhatnak. Füsi Katalin új igazolás, ő korábban a VASAS-vab, majd az NB I-ben Esztergomban játszott, egyébként minden játékos maradt. A Spartacus csarnokban Budapesten a Kőér utcában már 2 terembajnoki mérkőzést lejátszottunk.

Január 8-án GÖD SE - POLIMIX - II. ker. TSE 33:17

Összeállítás: Juhász - Virágh (5), Dankó A. (3), Némethné (9), Ráczné (4), Debreczeni (4), Farkas (1).
Cserék: Trammer (kapus), Mohácsi (4), Nagy (2). Zárójelben a gólok

. 01. 15-én BEAC - GÖD SE - POLIMIX 15:26

Javuló játékkal, magabiztos győzelem,
Összeállítás: Trammer - Virágh (7), Németné (7), Dankó (1), Ráczné (6), Nagy (2), Farkas (1). Cserék: Gubán kapus, Mohácsi (1), Pajor (1).

Következő ellenfelünk a GÁZMŰVEK együttese lesz.
Egy kellemetlen hír: Tímár Enikő az ifi csapat kapitánya, gólkirálya bejelentette, hogy abbahagyja a kézilabdázást tanulmányai miatt. A két győzelmet a szakosztály Balassa Tibor bácsi emlékére ajánlja. Bagócsi Sándor

Téli kajakos hírek

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Folyik a téli alapozó edzés a kajakosoknál. Sinkó László, Jánosházi Imre és Wágner László irányításával közel 80 gyermek jár a foglalkozásokra. A kicsiknek heti három, a nagyoknak heti 5 edzést tartanak. Sokan találkozhatnak a város utcáin a "72-est" futókkal, hóban, fagyban, sárban - az időjárás elemeivel dacoló gyerekekkel, akik hetente legalább egy alkalommal megteszik a 12 km-es távot.

Az új tornacsarnokba is sikerült helyet kapniuk, itt labdajátékokkal és egyensúlyt javító gyakorlatokkal készülnek az új versenyszezonra. Az új sport létesítményben tartják a kondicionáló edzéseket, a havonta megismétlődő felméréseket. A kemény edzés mellett azért decemberben a játékra is szakítottak időt, 24-én és 31-én a már hagyományos focimeccsekre került sor, a gyerekeken és az edzőkön kívül a szülők is igen nagy számban vettek részt ezeken. Fleischinger Tibor ismét meghívta a kis csapatot januárban egy vacsorára, ahol a legeredményesebb, a legígéretesebb gyerekek és a legtöbbet segítő szülők és klubtársak vettek részt.

Ezúton is köszönjük a Zöldfa Vendéglő vezetőjének ezt a gesztust, hogy az évadzáró-évadnyitó ünnepségünket idén is ilyen körülmények között tarthattuk meg. A szakosztály további felkészüléséről és a várható versenyprogramról a későbbiekben kívánunk beszámolni. Hamar János

ASZTALITENISZ

<-Előző cikk/Tartalomjegyzék/Következő cikk ->

Pest megye férfi felnőtt asztalitenisz csapatbajnokság 1999-2000. évi tavaszi sorsolása

- Északi csoport

A külön időponttal nem jelzett mérkőzések 10 órakor kezdődnek.

Március 20. CSB osztályozó Budaörsön. Gulyás Miklós


 <-Előző cikk/Tartalomjegyzék/