Gödi Körkép 2000. február 23.

Vízi vidámpark épül Gödön

Jövõ nyáron fókashow-val nyitna Közép-Európa legnagyobb szabadtéri strandja,

Tiltakoznak a vizi vidámpark ellen a környék lakói

Akár már jövõ nyáron kinyithat Közép-Európa legnagyobb vízi vidám-parkja a fõvárostól alig több mint húsz kilóméterre, Gödön. A Duna-parti város önkormányzata és az olasz befektetõ már elõszerzõdést kötött, így ha a szakhatósági engedélyeket megkapja a cég; akkor még ebben az évben elkezdhetik építeni az összesen kétmilliárd forintba kerülõ Atlantika nevû vízi szórakoztatóközpontot.

Óriáscsúszdák, több száz méteres mesterséges folyó, hullámmedencébõl nézhetõ koncertek, fóka-, késõbb talán delfin-show-k. Ezeket ígéri az az olasz befektetõ, amely a napokban elõszerzõdést kötött a gödi önkormányzattal: ha minden a tervek szerint alakul, akkor jövõ nyáron kinyithat Közép-Európa legnagyobb vízi vidámparkja.

Az Atlantika névre keresztelt vízi vidámparkban a hagyományos medencék mellett hullámmedence is várja majd a vendégeket: az elképzelések szerint a medence partján színpadot is építenek, így akár hullámfürdõzés közben is hallgathatók a koncertek, elõadások. Az úgynevezett kalandcsúszdák sem ígérnek kevesebb szórakozást. Hosszú kanyargós és a meredek gyors közül választhatnak a vendégek. Ráadásul a több száz méter hosszú, a parkban körbevezetõ mesterséges folyón, a sodrásnak köszönhetõen gumimatracokkal, csónakokkal utazhatnak a vendégek. A befektetõ fókashow-nak helyet adó medencét is tervez; de nem elképzelhetetlen, hogy késõbb delfinbemutatókat is rendeznek majd itt. Az elképzelések között szerepel egy hajókikötõ is, így aki teheti, az a Dunán érkezhet majd az Atlantikába.

– A küszöbön álló megállapodás szerint a kétmilliárd forintos beruházáshoz a helyi önkormányzat bérbe adja a tulajdonában lévõ, egykori ifjúsági tábornak helyet adó, négyhektáros, Duna-parti területet – tájékoztatta lapunkat Szegedi Sándor, a város polgármestere.

Elmondta: a város közigazgatási határában fekvõ terület régóta kihasználatlan, ezért különösen jól jött az olasz befektetõ ötlete. A tervezett vidámparknak a környékbeliek közül sokan örülnek, hiszen a terület elhanyagoltsága miatt az elmúlt években hajléktalanok vették be ezt a helyet. Ugyanakkor az Atlantikának már ellenzõi is akadnak: az óriásstrand ugyanis nyáron várhatóan vendégek tízezreit csábítja majd a városba, ezért veszélyeztetve érzik Göd nyugalmát. A polgármester szerint éppen azért, mert a park a város határában kap helyet, nem kell attól tartani, hogy a gödieket zavarja majd a vendégáradat. A park mellett szól az is, hogy munkahelyeket és jelentõs bevételeket teremt a városnak.

A vízi vidámpark megépítésének ötlete nem új keletû, a befektetõ olasz cég már két éve érdeklõdik a terület iránt. Szegedi Sándor szerint azonban csak most juthattak el a megvalósítás közelébe:

– Az elõszerzõdésben már bizonyos garanciák is szerepelnek a vidámpark megépítésére, s ez az olasz cég szándékainak komolyságát jelzi. Emellett az is bizakodásra adhat okot, hogy – bár a cég tulajdonosa egyelõre titokban kívánja tartani a vállalkozás nevét – ez a társaság Olaszországban már mûködtet egy, a Gödre tervezetthez hasonló vízi vidámparkot.

Amennyiben a befektetõ megkapja a vízi park terveire a szükséges szakhatósági engedélyeket, akkor az idén elkezdhetik az Atlantika építését. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor jövõre kinyithat a vízi vidámpark, amely elõreláthatólag májustól szeptemberig lesz majd nyitva.

Prém András (Népszabadság, február 14.)

Mentsük meg a Szakáts-kertet

„Sötétzöld sátoros erdõben járok
Kevély tölgyfák alatt szerény virágok,
A fákon madarak, virágon méhek
Ott fönn csattognak, itt lenn döngicsélnek.

Petõfi Sándor szavai jutnak eszembe a manapság Ifjúsági táborként emlegetett, egykori Szakács-kertben járva. Kertnek nagy, erdõnek kicsi. De nem is ez a fontos. Egy darabka zöld a Duna partján, amit még nem ettek meg az aszfaltutak, a benzinkutak, a bevásárlóközpontok. Egy kis patak siet a Dunába. Hamarosan itt a tavasz, amikor újra kizöldül minden. Már látom magam elõtt a virágba borult Szakáts-kertet. Ha egyáltalán lesz ideje virágba borulni. Pedig kár lenne veszni hagyni.

A Szakáts-kert közvetlenül a Duna partján fekszik, déli határához közel egy patak folyik a Dunába, tehát a víz közelsége határozza meg a kert növényzetét. A folyókat kisérõ bokorfûzesek, ártéri puhafaligetek és a tölgy-kõris-szil ligeterdõk fajai egyaránt megtalálhatóak itt. A puhafaliget jellegzetes képviselõi a fehér fûz és a fehér törzsû fehér levélfonáku fehér nyár.

Hatalmas famatuzsálemek is akadnak köztük, mint ahogy hatalmas az a két hamvas égerfa is, amelyek a Duna partján állnak õrt. Hegyvidéki patakok kisérõjeként szokott megjelenni ez a fa, hazánkban a Szigetközben találkozhatunk vele. Néhány példányuk leereszkedett a Dunán, mint valami vízi folyosón, és a Szentendrei-sziget csúcsánál Kisorosziban és itt Gödön is megtelepedett. Gyakori itt a legközelebbi rokona, a jellegzetes ágrendszerû mézgás éger is. A levelek fiatalon enyves tapintásúak, ezért nevezik mézgás égernek. Folyók, patakok oxigéndús vize mellett fejlõdik legjobban, de a pangó vizet is jól bírja. Az ipar is ezért kedveli, fõként víz alatti építkezéseknél hasznos az éger erõs, nem korhadó fája. Velence is égerfa cölöpökre épült. A második lombkoronaszintben uralkodó a zelnicemeggy vagy májusfa, a csíkos kecskerágó és a mezei juhar. Gyakori még a közönséges mogyoró és a fekete bodza.

A patak és a kis tó partján sokféle sás – parti sás, posványsás, éles sás, zsombéksás – és nád él. A nád bugája kezdetben fényes bordós lilás, megérve aranysárga. Tóparti állományai víztisztító, szûrõ szerepet töltenek be a rajtuk élõ baktérium-bevonat segítségével. Egyik legnagyobb termetû fûfélénk, kedvezõ körülmények esetén 3 méter magasra is megnõhet. Régen tetõfedésre, szigetelésre használták a nádat, és telente rendszeresen aratták ahol sok volt, például a Balatonon, a Fertõ tavon.

A patak mellett találkozhatunk a közönséges és a pénzlevelû lizinkával is. A közönséges lizinka levelei hármasával állnak, hosszúkásak, ép lemezûek, ép szélûek. Virágai sárgák, ötszirmúak. Hasonlóan sárga virágai vannak pénzlevelû fajtársának is, de ez a növény a földön kúszik, itt növeszti hosszú indáit és kis kerek pénzekre hasonlító leveleit. Valamivel szárazabb termõhelyeken is megél a fekete nadálytõ, amely jó körülmények között 50-120 cm magasra is megnõ. Az egész növény érdesen szõrös. Levelei hosszúak, hegyesek. A virágok csoportosak, fehértõl a sötétliláig különbözõ színváltozatai ismeretesek. Kedveli a nitrogéndús talajt. Nevét fekete gyökere után kapta. A fekete nadálytõ gyökerébõl áztatott, illetve fõzött teával csonttöréseket, zúzódásokat borogattak.

A vizes élõhelyeken, így a Szakáts-kertben is jellemzõek még a zsurlók, nevük onnan ered, hogy a megszárított szárukkal régen edényeket súroltak, mivel a növénykét szilárdító kovasav kellõen érdessé tette azt. Egyik leggyakoribb fajuk a mezei zsurló.

Nagyon sok mocsári nefelejcs is él itt, melynek virágai már messzirõl kéklenek. A kert legnagyobb értékei közé tartozik a védett ligeti vagy új nevén Duna-völgyi csillagvirág, mely kora tavasszal nagy állományokat alkot a patak mentén. Virágzáskor 8-20 cm magas a növény. Levelei sötétzöldek, néha vörösesre színezõdnek, mint ahogy a szára is. Halványtól sötétliláig változó színû, hatszirmú virágairól ismerhetõ fel legkönnyebben. Február végétõl március közepéig virágzik. Eszmei értéke tövenként 2 000.- Ft.

Nem csak a védett és ritka fajok elõfordulása, hanem az egész élõhely sokfélesége miatt is meg kell õriznünk a Szakáts-kertet. (Ennek egyik legjobb módja a helyi védettség alá való helyezés lenne.)

Házi Judit okleveles biológus

A gödi gödör

”Közép-Európa legnagyobb strandja – medence nélkül

Gödön méltán kavarta fel a kedélyeket a terv, hogy az önkormányzat az Ifjúsági tábor helyén olasz beruházással vízi vidámparkot kíván létesíteni, „Közép-Európa legnagyobb szabadtéri strandját”
(Népszabadság, február 12.)

A lakosság számára nem megnyugtató, hogy a város polgármestere fontos kérdésekben másképp tájékoztatja az önkormányzatot, másképp a lakógyûlést és másképp a Népszabadságot. A testületi ülésen s a lakógyûlésen 1 milliárd forintos beruházásról beszélt, a Népszabadságban már 2 milliárdról. A képviselõ-testület ülésén azt mondták, hogy „az objektumot már júniusban üzembe kívánják helyezni” (Gödi Körkép, február 9.). A lakógyûlésen és a Népszabadságban jövõ nyárra ígérték a nyitást. A Népszabadságban megjelent interjú szerint az „olasz cég már két éve érdeklõdik a terület iránt”. A testületi ülésen: „A korábbi tárgyalások során eredetileg a meleg vizû strand került szóba” (Gödi Körkép). A témát, a sürgõsségre való tekintettel napirenden nem szereplõ pontként tárgyalták. A képviselõk az anyagot egy nappal az ülés elõtt kapták kézhez. Az olasz vállalkozó az Ifjúsági tábort egyetlen alkalommal, egy rövid bejáráson látta. A polgármester úr a lakossági fórumot úgy tájékoztatta, azért olyan sürgõs a döntés, mert az olasz beruházó a mogyoródiakkal is tárgyal, s aki hamarabb dönt, azé a csodapark. A mogyoródi polgármesteri hivatal megkeresésünkre közölte, hogy valóban kívánnak vízi vidámparkot építeni, már van elfogadott területrendezési tervük egy minden lakott helytõl távoli területre. Rendelkeznek a szükséges engedélyekkel is. Az olasz beruházóról nem tudnak, nem is kívánnak vele tárgyalni, a beruházást õk maguk bonyolítják. A Népszabadságban a polgármester úr úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat a befektetõvel „a napokban elõszerzõdést kötött”. A testület azonban csak arra adott felhatalmazást, hogy „a bérleti szerzõdést készítsék elõ” megvizsgálásra. A polgármester úr szerint „a környékbeliek közül sokan örülnek” a vidámparknak, „ugyanakkor... ellenzõi is akadnak” (Népszabadság). A lakógyûlés mintegy 100 résztvevõje három kivétellel a terv ellen szavazott. A polgármester úr úgy véli, a csodapark már csak azért is megváltás Gödnek, mert „az elmúlt években hajléktalanok vették be ezt a helyet” (Népszabadság). Csakhogy a hajléktalanokat épp a polgármesteri hivatal költöztette be az Ifjúsági táborba, miután évekig hagyta azt teljesen lepusztulni.

Ám nézzük magát a tervet. A terület egy négyhektáros õspark. Természeti fekvése, növényzete miatt egyedülálló az egész nagy Duna-szakaszon. A parkban több száz, köztük hatvan-nyolcvan éves, ritka fa van. Ezeket kiírtjá. A park közepén egy 15 méter mély, 50 méter széles szakadék húzódik. Itt számos forrás fakad, bõvizû patak folyik, ami egy 300 négyzetméteres tóvá szélesedik. Ezeket betemetik. Hogy hogyan, arra nincs válasz. Arra sem, mi lesz a forrásokból feltörõ talajvízzel. Úgy látszik, elfelejtették, hogy a patak egyszer már kilépett medrébõl, s úgy átáztatta a vasúti töltést, hogy a vonatforgalom napokig szünetelt.

A csodapark gödrébe három vízicsúszdát terveznek. „A hagyományos medencék mellett hullámmedence is lesz” (Népszabadság). A tervben egyetlen hagyományos medence sem szerepel. Nem is szerepelhet, mert nincs hová elhelyezni. Közép-Európa legnagyobb strandjának nem lesz úszómedencéje. A vállalkozó képviselõje a testületi ülésen kijelentette, hogy az „Európai Unió követelményeinek is megfelelõ beruházást kínálnak Gödnek” (Gödi Körkép). Feltehetõen ennek megfelelõen nem szerepel a tervben se öltözõ, se zuhanyzó, se WC, se mosdó. A várható napi 1000 gyerek számára félakkora pancsolót terveznek, mint a fókáknak. A parkban mindössze nyolc fának kegyelmeznek. Már árnyék nem lévén, ezek alá húzódhat az a 3000 ember, aki nem akar pecsenyére sülni. A hullámmedencéhez szabadtéri színpadot is terveznek, így a strandolók „akár hullámfürdõzés közben is hallgathatják a koncerteket, elõadásokat” (Népszabadság). Feltehetõen nem vonósnégyeseket és szavalóesteket. A fókák s az egyéb létesítmények zajszintjét 45 decibelre becsülik. Lehetséges. Ám az 1000 gépkocsi, a 3000 strandoló, az élõ- vagy gépzene zajszintjérõl egyetlen szó sem esik. Lesz egy mesterséges folyó, ahol a vendégek „csónakokkal közlekedhetnek” (Népszabadság). Senki se kérdezze, hogyan lehet csónakkal közlekedni egy két méter széles, térdig érõ „folyóban”. A csodapark több létesítményét árterületre tervezték, melyet a Duna évente többször elönt. Ez a terület egyébként nem tartozik a táborhoz. A dunapartinak elkeresztelt vidámparkból a folyót megközelíteni nem lehet. Csak úgy, ha kiirtják az ártéri erdõt is (ez sem tartozik a tábor területéhez). Akkor viszont a Duna elmossa a partot.

A parkolóban 1000 gépkocsinak kellene elférnie. Nem fér el. A helyén jelenleg egy 5 méter mély, 40 méter széles gödör van. Ezt betemetik. Ehhez elõzetes számítások alapján 40 000 köbméter föld szükségeltetik. Mivel a parkoló megépítésének költségei az önkormányzatot terhelik, erre kell fordítania (megelõlegezve) a vidámpark tízéves bérleti díját. A parkoló közvetlenül szomszédos a temetõvel, mely mindössze 100 méterre fekszik a vidámparktól. Árnyék a tervezett parkolóban semmi. Az autók délutánra 60-80 fokra melegszenek fel. Ha feltételezzük, hogy félpercenként érkezik egy gépkocsi, akkor a tervezett napi 1000 autó 5 óra alatt tud leparkolni. A kiparkolás ugyanennyi. A többi idõt a vendégek a csodaparkban tölthetik. A környék kis utcáiban a közlekedés megbénul. S mivel magyar ember a parkolásért nem fizet, ha nem muszáj, majd parkolnak az út menti gondosan ápolt virágágyásokban. És hogy ne csak gödi léptékben gondolkodjunk: a 2-es számú fõközlekedési út, ahol szép nyári napokon ma is csak lépésben lehet közlekedni, teljesen eldugul. Az is kérdéses, vajon a gyászolók diszkózenére, motorbõgés kíséretében kívánnak-e végsõ búcsút venni szeretteiktõl. Persze a kicsi sírokat is el lehet dózerolni, nemcsak a faóriásokat.

Nem megnyugtató, hogy a beruházó „cég tulajdonosa egyelõre titokban kívánja tartani a vállalkozás nevét” (Népszabadság). A lakógyûlés résztvevõit az sem nyugtatta meg, hogy a polgármester úr annyit azért elárul róla: húszvalahány éve egy magyar artistanõt vett feleségül, ezért vonzódik hazánkhoz.

Hiába minden, az önkormányzat szerint a városnak pénzre van szüksége. Ez érthetõ és méltányolandó. Az már kevésbé, hogy „Göd legértékesebb ingatlanát” (Gödi Körkép), a négyhektáros õsparkot évi 7,5 millió forintért adják bérbe. Gödön egy családi ház éves bérleti díja 2 millió forint.

„Nem kell attól tartani, hogy a gödieket zavarja majd a vendégáradat” – nyugtatja az aggódókat a polgármester úr (Népszabadság). A csodaparkba már az elsõ nyáron 120 000 vendégre, 40 000 gépkocsira számítanak. A szórakoztatóközpont vonzási körzetében (zajszint, közlekedés, forgalom, kipufogógáz stb.) mintegy 1 500 ember él. Kertes családi házban, sok gyerekkel, nyugdíjassal. Rájuk zúdul ez az iszonyatos áradat. Ennek a másfélezer embernek az élete tönkremegy. És annak a több száznak, aki a vidámpark s a parkoló közvetlen közelében lakik? Nincs ember, aki el tudja viselni, hogy naponta 1000 gépkocsi dübörög el a háza elõtt. És aki egész nap kibírja a diszkózene dübörgését.

Hacsak nem szereznek érvényt a képviselõ-testület ama demokratikus érzelmû tagja szavának, aki szerint „a tábor közelében élõk véleménye másodlagos” (Gödi Körkép). Mondhatta volna azt is: az emberek is eldózerolhatók.

Gyurkó László (Népszabadság, február 21.)

Féltik a nyugalmukat és a természetet

Beszámoló a körzetgyûlésrõl

Hamar híre ment a február 9-én a Gödi Körképben megjelent - az Ifjúsági táborban megvalósítandó, - vízi vidámpark tervének. Kivált a környék lakói figyeltek fel az olasz vállalkozó nagyszerû elképzelésére, különösen akkor, amikor tudomást szereztek Mikesy Györgynek, a négyesszámú körzet képviselõjének körzetgyûlésre szóló meghívásáról.

A helyszínül szolgáló Béke úti óvoda elõszobája zsúfolásig megtelt érdeklõdõkkel. A sikeres tárgyalási szituációkról és az egyenrangú partneri helyzetekrõl könyvtárnyi kötetet megjelentetõ szakemberek, elcsodálkoztak volna a 40 centiméteres óvodásszékeken üldögélõ polgárok és a felnõtt léptékû asztaloknál helyet foglaló "lakossági érdekeket képviselõ" tárgyalópartnerek közötti szintkülönbség láttán. A helyzet furcsasága cseppet sem zavarta a fórum résztvevõit, olykor indulatoktól sem mentesen mindvégig védték a maguk igazát.

Mikesy György képviselõ beköszöntõjét követõen Szegedi Sándor polgármester vette át a szót. Ismertette a táborral kapcsolatos korábbi hiábavaló próbálkozásokat. Mint mondta, csak a szinten tartás és a terület õrzése évente közel kétmillió forintot emésztett fel. Emlékeztetett rá, hogy az egykori Szakáts-kert egyre áldatlanabb állapota, tavaly emberéletet is követelt.

A jelenlegi helyzet: az önkormányzat legértékesebb ingatlana s egyben a város szégyenfoltja. Korábban volt jelentkezõ, aki 50 évig akarta bérelni a területet, egy másik pályázó kempinget, szórakoztató központot kívánt mûködtetni az önkormányzat pénzén. 1999. novemberében jelentkezett az olasz vállalkozó, aki eredetileg egy, az önkormányzat által megvásárlandó strand melletti területet kívánt bérelni terve megvalósításához. Ám éppen a meleg vizû strand bérbeadásának keserû tapasztalatai miatt került szóba az Ifjúsági tábor.

- Versenyhelyzet van - jelentette ki a polgármester. Mogyoródon már épül a vízi vidámpark. Mint elszalasztott lehetõségekrõl is szólt, amikor a Veresegyháznak évente 100 millió forintos bevételt jelentõ Pharmavit-ról, a fóti Cora áruházról és a Telkiben elkészült lakóparkról szólt. Mint mondta, a tervek megvalósítása elõtt mindhárom esetben Gödön is tárgyaltak a beruházók. A nekünk is kínált lehetõségeket másutt valósították meg. Ha most nem vigyázunk, jelentõs idegenforgalmi bevételektõl esünk el. Majd hozzátette: vállalni kell az áldozatot a környék lakosságának, hiszen a terv megvalósítása õket közvetlenül érinti. Évente 100000 ember jelentõs forgalmat jelent. A helyszín megközelítése nagyon jó Budapestrõl, Szlovákiából, sõt Bécsbõl is sok vendég várható - akár a Dunán érkezve is, ezért a beruházás keretében elengedhetetlen egy hajókikötõ építése. Szegedi Sándor rajzról ismertette a vízi vidámpark tervét. A hydro-masszázstól a fókashow-n és a kamikaze csúszdán keresztül sok minden elhangzott, az is, hogy, a megvalósítás nem egyik napról a másikra történik.

Egy ilyen beruházáshoz több mint húsz szakhatóság hozzájárulása szükséges. Emlékeztette a jelenlévõket, hogy a golfpályával is rengeteg herce-hurca volt, mégis épül, és november 30-ra befejezi a kivitelezõ. A Penny Market ötlete sem aratott osztatlan sikert, ma pedig nagyon sokan vásárolnak ott.

A polgármestert követõen ismét Mikesy György emelkedett szólásra - El kell dönteni, hogy legyen, vagy ne legyen vízi vidámpark az Ifjúsági tábor helyén és azt is, hogyan tovább? - mondta.

Ezután az érintettek, vagyis a lakosság kapott szót.

Nagy Árpád többek között feltette a kérdést, miért ódzkodik a strand területétõl az önkormányzat. Annak idején egy kellõen át nem gondolt szerzõdést kötöttek. Jó szerzõdéssel mindez elkerülhetõ. Sajnálatosnak tartotta, hogy az érintett környék lakói a Gödi Körképbõl értesültek a tervrõl, melyhez a képviselõ-testület elvi hozzájárulást adott anélkül, hogy a döntést megelõzõen az itt élõket szórólapokon vagy más formában tájékoztatták volna. - Dicséretére legyen mondva - vélekedett Nagy Árpád - Ilyés Gizella alpolgármesternek, hogy az adott szóra hivatkozva - amit a francia testvérváros képviselõinek adtak a táborral kapcsolatban - egyetlen képviselõként, nemmel szavazott. A továbbiakban értetlenségének hangot adva kérdezte, mit õriztek a polgármester úr által említett összegért, hiszen évek óta lepusztult állapotban van a tábor. A tervezett zajos, szórakoztató létesítmény számára szolgáló hatalmas beruházásra véleménye szerint kicsi a terület, nem beszélve a leendõ látogatók és autóik tömegérõl.

A következõ felszólaló, Gyurkó László számításokkal érvelt: A beruházó szerint várható napi 1000 gépkocsi mozgásához 15 ezer négyzetméterre van szükség, nem beszélve az autók okozta zajról, és környezeti ártalmakról. - Ha ez a terv itt valósul meg, a Pázmány Péter utca lakói Lipót-mezõn kötnek ki - vélekedett a Gödön élõ Kossuth díjas író. Vízi létesítmény - úszás nélkül? A Duna szennyezett, a kis patakot a tervek szerint csõbe terelve eltüntetik. Delfin show-val kecsegtetik a látogatót. Honnan hoznak hozzá tengervizet? Mi a helyzet, ha belebukik a vállalkozásba az olasz vállalkozó? Vele bukik ez a páratlan kincs is? - A terv nagyon jó, az elképzelés is, de nem az egykori Ifjúsági tábor területén - zárta hozzászólását Gyurkó László.

Mikesy György ez után felhívta a lakossági fórum résztvevõinek a figyelmét, hogy a terv elvetése mellett alternatívákra is szükség lenne, de "ne essünk tévedésbe" - figyelmeztette a hallgatóságot - "a négyes körzet lakóinak mindössze 10 százalékát érinti a terv."

Kutner László attól tart - mint mondta -, hogy ha nem a kettes úton, Dunakeszi felõl érkezik az autó áradat, hanem a 2/a felõl a Nemeskéri-Kiss Miklós úton, egész Alsógöd autókkal lesz tele. Fájlalta, hogy az ártéri õserdõ eme kis darabja veszélybe került. Meg kellene menteni legalább a még meglévõ hét ritka faóriást. Véleménye szerint a faházakat rendbe hozva cserkész- vagy bármilyen tábor létrehozható lenne. Milyen vállalkozó az - tette fel a kérdést Kutner László -, aki az olasz tengerpartról idejön és egy lerobbant úttörõtáborban csinál vízi vidámparkot? És hogyan lehetséges, hogy a mi képviselõink ezt támogatják? Egyetértett azzal, hogy a vízi vidámparkot a strand mellett kellene elhelyezni, "ahol a golfozók gyerekei nyugodtan csúszdázhatnának."

Nagy László szerint a terv olyan méretû földmunkát igényel, amely megbolygatná a környék biztonságos terepét. Megcsúszhat a talaj.

Berta Sándorné és Havas Endréné is a temetõ közelébe tervezett parkoló miatt, a kegyeleti és védelmi jogokra hivatkozott.

Egy felszólaló emlékeztette a polgármestert, hogy amikor a lakosság a golfpálya ellen tiltakozott, az ingatlanadóval fenyegették a település polgárait. Mi lett az eredmény? Épül a golfpálya és 2000.január 1-tõl bevezetésre került az építményadó.

Ellenvetés hangzott el a vízi vidámparkhoz kötõdõ tervezett hajókikötõvel szemben is, mondván, hogy számos Duna-parti kikötõ, köztük a szõdligeti is, per alatt van. Egy másik hozzászóló szerint nevetséges gondolat komoly építkezést kezdeni ott, ahol szinte méterenként forrás fakad, s csobognak a kis erek a Dunába. Hajókikötõ építése pedig ezen a partszakaszon életveszélyes vállalkozás.

Rab Tamás nem tartotta etikusnak a lakókkal szemben versenyhelyzetre hivatkozni. Azt sem érti - jegyezte meg késõbbi hozzászólásában - miért kellene a lakosságnak alternatívát kínálnia? Az önkormányzat feladata a terület észszerû hasznosítása.

Havas Zsolt a vízi vidámpark várható zajával kapcsolatban megemlítette, hogy évrõl évre alkalma nyílik nyári játékokon, fesztiválokon részt venni, ezért pontosan tudja mit jelent egy szabadtéri színpad zajszintje. Ráadásul a fesztiválok mindössze néhány naposak, itt pedig májustól szeptemberig, egész nyári zajról van szó.

Egy az elképzelést támogató hozzászóló elmondta, hogy az önkormányzatnak bevételre van szüksége. Ha egy gazdálkodó eladja tõkéit, nem tud mibõl gazdálkodni. A zajra hivatkozókkal szemben elmesélte, hogy évekig kocsmáros volt az alsógödi strandon. "Szólt a zene egész nyáron, mégis rend volt."

Egy másik hozzászóló, aki a beruházással egyetért, mert tudja, hogy szükség van rá, de nem itt, kételkedett az egykori kellemes vendéglõi cigányzene és a mai, hangfalakkal megerõsített hangerõ összehasonlításának realitásában. Mint mondta, az ilyen jellegû szórakoztató centrumokat tõlünk nyugatra igyekszenek minél távolabb elhelyezni a lakott területektõl.

Küllõs Józsefné, a Településfejlesztési Bizottság külsõs tagja, többek között úgy vélekedett, hogy a terv egész megközelítése szakmailag nem megalapozott.

Csányi József a Közmûvelõdési és Sport Bizottság külsõs tagja, mint a tervvel egyetértõ felszólalásában elmondta, 61 éve lakik Gödön. Elszomorítónak tartotta a körzetgyûlésen elhangzott indulatos hozzászólásokat. Beszélt arról is, hogy több olyan arc található lát a jelenlévõk között, akik bármi történjen is Gödön, tiltakoztak ellene.

Szabó Zoltán a Pénzügyi és Ellenõrzõ Bizottság elnöke, aki mint tõle megtudtuk, '95 óta él Gödön, igyekezett magyarázattal szolgálni a felvetett ellenvetésekre. Megismételte Szegedi Sándor egyik érvét: a múlt tanulságai miatt a meleg vizû strand nem bérbeadó többé. A fürdõ elõtti területet a Simex Kft-nek értékesítette az önkormányzat. A mellette lévõ - szóba jöhetõ terület - magántulajdonban van, az olasz vállalkozó nem akarta megvenni. Amikor a táborba hoztuk elsõ kérdése az volt, hogy kerülhetett ez a gyönyörû terület ilyen balkáni állapotba? Nem érti - folytatta Szabó Zoltán -, milyen belsõ forgalomról beszélnek az ellenzõk. Másfél hektár szemétteleprõl van szó, amely, ha parkoló lesz, 6 millió forintot hoz évente. A forgalom pedig a vidámpark nyitva tartása alatt május 1-tõl, szeptemberig, naponta 10-18 óráig zavarná a lakók nyugalmát. Véleménye szerint a parkoló és a temetõ kapcsolata nem zárja ki egymást. Nagyon fontos a létesítmény folyami kikötõvel létrehozható Duna kapcsolata. A beruházás megvalósításával elindulhatna végre a Duna-part és a várva várt sétány rendbetétele. Erre 9 millió forint pótigényként került az idei költségvetésbe. A jelenlegi állapot kezelhetetlen - mondta Szabó Zoltán, és a jelenlévõk lelkiismeretét emlegette a döntéssel kapcsolatban.

Köck Károly a háború óta idetelepültek nyugalomvágyára hivatkozott, akik mint mondta, nem szeretnék ezt a békét kockáztatni, netán elveszíteni.

Mikesy György képviselõ, hangsúlyozta, hogy az önkormányzat Gödért tevékenykedik, és nem értette a fórum résztvevõinek felzúdulását. Éveken át semmilyen alternatívát nem kínált a lakosság a tábor helyzetének megoldására. Õ maga - mint mondta -, mióta képviselõ, mindig a tábor védelme mellett foglalt állást a testületben. A most lázongóktól azonban semmilyen segítõ szándékot vagy ötletet nem hallott.

Havas Endréné emlékeztetett azokra az idõkre, amikor még hosszú éveken át a gyerekek kedvenc játszótere volt a Szakáts kert. Mióta a hajléktalanok odakerültek, a gyerekek nem mernek lemenni. - Szervezzük meg, tegyük rendbe, - javasolta - a Gödön mûködõ társadalmi szervezetekkel karöltve.

Berta Sándor felidézte Gyurkó László tavaszszal elhangzott 20 ezer Ft-os felajánlását, melyhez, mint mondta, õ is csatlakozik a tábor megmentése érdekében.

Ezt követõen elhangzott olyan ötlet is, hogy a felajánlások nyomán alakuljon közhasznú társaság, amely rendben tartja a tábor területét, és mint park mûködhetne a gödiek, a biciklivel érkezõk vendégek örömére.

Szegedi Sándor polgármester "gratulált" a közhasznú társaság ötlethez, s (némi cinikus éllel) felajánlotta 7,5 millióért évente akár bérbe is adhatná az önkormányzat ennek a társaságnak a területet.

Mikesy György szerint nem új keletû az ötlet, õ már korábban is javasolt hasonló társulást, de leszavazták a képviselõk.

Egy, a vízi vidámpark megvalósítása mellett állást foglaló úr méltatlankodott miért fosztanánk meg a gyerekeinket a létesítmény várható örömeitõl.

Pálfalvi Tünde negyedéves orvostanhallgató ezzel szemben azt mondta, nem biztos, hogy a gyerekek érdekét szolgálná a civilizációnak eme vívmánya. Õ ebben a békés formában szeretné megõrizni a tábort. Mint mondta, rendszeresen az árnyas fák alatt készül vizsgáira, nem zavartatva a fiatalok focizásától, gitározásától. Hivatkozott a terület növényritkaságaira, többek között a védett tavaszi csillagvirágra, melyet "jó lenne megmenteni".

A három órás szópárbajnak is nevezhetõ körzetgyûlést lezárva a polgármester kijelentette: Semmi nincs aláírva, semmi nincs eldöntve, azért hívtuk össze a lakosságot, hogy tájékoztassuk az érintetteket terveinkrõl. Ha valami elindult, már megérte, hogy a vélemények kicserélõdtek pro és kontra. Az önkormányzat a lakosságért tevékenykedik. Bölcsödét, óvodákat, iskolákat kell üzemeltetnünk. Nehéz a feladatunk és nem szeretnénk úgy járni, mint elõdeink. Nincs más területünk. Ezért vittük a táborba a vállalkozót. A francia testvérváros felajánlása nincs kézzelfogható stádiumban, Brüsszel jóváhagyásához kötõdik. Semmi konkrétumot nem ajánlottak a franciák.

A Vízi vidámparkhoz huszonhét szakhatóság engedélyét kell beszerezni. A körzetgyûlés az elsõ megmérettetésnek is nevezhetõ. Ennél korrektebb módon nem indulhat valami. De egyet nem szabad elfelejteni: gazdálkodásunkhoz a település adottságainál fogva idegenforgalomban kell gondolkodnunk, szem elõtt tartva, hogy ezen a településen 14 ezer ember él R.K.

Randevú a polgármesterrel

Az elmúlt évben rendszeresen jelentkezõ találkozónk januárban elmaradt Szegedi Sándorral, ezért sikerült talán a megszokottnál hosszabbra a mostani beszélgetés. Ám számos téma indokolja, hogy az olvasó úgymond "elsõ kézbõl" értesüljön a közérdeklõdésre számot tartó eseményekrõl, tervekrõl.

- Február 25-én hatodik alkalommal rendezik meg a Városi Polgármesterek Találkozóját Szegeden. A többek között halászléfõzõ versennyel is színesített eseményen választják meg az Év polgármesterét. Úgy hírlik az Ön neve is esélyesként került szóba. Mit szólna, ha Szegeden Szegedi Sándor kapná ezt a címet?

- A cím odaítélése nem jár anyagi elismeréssel. Számomra megkoronázná a várossá lett Göd igen küzdelmes 1999-es esztendejét, ahol a nehézségek ellenére megmozdult valami. De vegyük csak sorra.

Rendkívül nehéz évet tudhatunk magunk mögött. Az állami elvonások, a belvíz okozta károk és sorolhatnám. Borotvaélen táncoltunk. A talpon maradás érdekében, bátran kijelenthetem, hogy az év utolsó négy hónapjában az íróasztalomhoz voltam szögezve, de szerencsére úgy sikerült ebbõl kijönni, hogy némi pénzmaradvánnyal zártuk a múlt évet. Sok település örülne, ha hasonlóan eredményes évet tudhatna maga mögött. Felépült a Penny Market áruház, átadtuk a Tornacsarnokot, a golfpálya és szomszédságában a szálloda építése elkezdõdött, egy lakópark körvonalai látszanak kibontakozni, a melegvizû strand kemény harcok árán az önkormányzat üzemeltetésébe került újra és végül de nem utolsó sorban városi rangot kaptunk. Más település tíz év alatt nem ér el ennyi eredményt. Hozzá kell tennem, hogy idén sem fogunk unatkozni. Megpróbáljuk a lakosság érdekében ugyanazzal a lendülettel elõrevinni a város fejlõdését, mint az eltelt másfél esztendõben. És ha Göd polgárai hasonló megértéssel és támogatással viszonyulnak elképzeléseinkhez, mint tavaly, akkor látni fogják, hogy nem véletlenül ülünk itt. A településen, 5-10 éven belül várható mértékû változás, reméljük mindenki megelégedésére szolgál majd. Városépítõ munkánkhoz továbbra is kérjük a lakosság segítségét és türelmét.

A közmunkások bevonásával márciusban elkezdõdik egy általános rendrakás a településen. Ezt már akkor terveztem, amikor alpolgármester voltam. Hat szakaszra osztjuk a várost és a közterület felügyelõk, ha kell a rendõrség, a mûszakiak bevonásával - járdára, útra, kerítésekre, mindenre kiterjedõ -, tavaszi nagytakarítást hajtunk végre, amely a végén összvárosi lomtalanításban kulminál.

Ebben az évben a Kossuth tér átalakítása is elkezdõdik. A jelenlegi üzletek tulajdonosai, bérlõi március 31-ig kaptak fennmaradási engedélyt. Az építési engedélyeket megkaptuk, a végleges beépítési terv hamarosan a képviselõ testület elé kerül. A Kossuth tér rendezés részét képezi az alsógödi Posta környéke is. Az elõtte lévõ pavilonokat, - ha sikerül megállapodni a tulajdonossal - megvásároljuk és kivisszük a meleg vizû strandra. Nem a Posta elé valók. A területet - mely idõvel viacolor burkolatot kap - egységesen kell kezelni a Zöldfa étterem és a Mûvelõdési Ház elõtti parkolóval, és árokszakasszal. Az árokrendszer alá lefektetendõ csõ, megoldja az Alagút utca felõl érkezõ vízelvezetést a Feneketlen tóba érkeztetve.

Vállalkozók és a Posta bevonásával összességében kell a Kossuth teret és környékét rendezni. És a beépítés során már most meg lehet határozni a Zöldfa étterem jövõbeni arculatát, ha bárki ott idõvel fejlesztést végez, úgy a tetõ kialakításában, mint a kültéri borításában, színében az elõírásoknak megfelelõen kell eljárnia. A Postával is hasonló irányú tárgyalásokat folytatunk.

Tehát elkezdjük blokkokban - Kossuth tér, Kincsem park és környéke, Bozóki Gyula tér - formálni a város arculatát.

- A Kossuth tér szerves része a borkóstoló. Nem igazán esztétikus látvány, ráadásul, ha jól tudom, a megengedettnél közelebb van egy tanintézethez. A tér rendezése során mi lesz a sorsa?

- Magánterület, megmondom õszintén az engedély kiadása elhibázott lépés volt. Ez is példázza, hogy nem lehet ötletszerûen engedélyeket adni. Hosszútávon, átgondoltan, tervszerûen kell cselekedni. A beépítés során elõírásokat fogunk tenni a tulajdonosoknak.

- Ha az alsógödi orvosi rendelõ ablakán, kitekint az ember, emelkedõ téglafalakat lát. Megindult a régóta tervezett bõvítés. Mikorra várható a befejezés?

- Évek óta fennálló igényt igyekszünk teljesíteni közel ötmillió forintos beruházással. Ötven négyzetméterrel bõvül a rendelõ, amely lehetõvé teszi majd az orvos-beteg négyszemközti kapcsolatát, igazodva a kor követelményeihez. Az építkezés nem jelent majd fennakadást a rendelésben. A befejezést júniusra tervezzük. Nem kis dolog ez, hiszen Felsõgödön már hasonló bõvítés pár évvel ezelõtt megtörtént.

- A híradásokból tudjuk, hogy az úgynevezett akadálymentesítést - a mozgáskorlátozottak akadálytalan közlekedésének biztosítása - 2000.január 1-ig fel kellett mérni, 2005-ig pedig meg kell oldaniuk az önkormányzatoknak. Gödön, egy mozgássérült még az orvosi rendelõbe sem tud bejutni tolókocsival, nem beszélve az intézményekrõl. Mire számíthatnak a jövõben városunk mozgásukban korlátozott lakói?

- Az 1996-os törvényi elõírásnak természetesen a jogszabályban megfogalmazott határidõig eleget teszünk. Ezt mutatja, hogy a József Attila Mûvelõdési Ház bejáratánál tavaly épült meg a feljáró, az Ady Klubnál idén könnyítettük meg a bejutást, korlát is készült. (Ez utóbbit meredeknek tartom, az az érzésem, hogy a rampát lankásabbá kell tenni.) Az alsógödi orvosi rendelõ bõvítésével azonos idõben oldjuk meg ezt a kérdést az alsói és a felsõi egészségügyi intézményben is. A Tornacsarnoknál a hátsó bejárat felõl megoldott, de a Petõfi utcai bejárat felõl a nézõtér kialakításával egy idõben kerül megépítésre az akadálymentesítés. A szükségletek felmérése megtörtént, a költségvonzata ennek körülbelül három és fél, négymillió forint.

- A fõ sláger ebben a hónapban a költségvetés. A számok elhangzottak az elõzõ testületi üléseken. Vajon a város polgármestere elégedett ezekkel a számokkal?

- Nem szeretnék dicsekedni, de azt gondolom, hogy az elmúlt 8-10 év egyik legkiegyensúlyozottabb költségvetésérõl beszélhetünk. Bízom benne, hogy a képviselõk, úgy ahogy decemberben a koncepciót, januárban a költségvetés fõösszegét, a legközelebbi testületi ülésen pedig a részletesebb költségvetést rendelet formájában is elfogadják.

Fontos, és új eleme az idei költségvetésnek, hogy a gazdálkodás iránya változik meg. Nem a vagyonfölélésbõl mûködünk a jövõben, hanem a tavalyi évben elkezdett ingatlanbefektetésbõl származó bevételeket fordítjuk mûködésre és fejlesztésre.

Egy sor olyan beruházásra sikerül pénzt félretenni, amirõl korábban mindig csak álmodoztunk. Gondolok itt, például a belvízelvezetésre, pályázatok önrészére - mely korábban mindig problémát okozott -, például a Huzella iskola bõvítéséhez. Egy másik fontos elem, hogy a tavaly megkezdett környezetvédelmi teendõkre, település tisztántartására nagyobb összeget tudunk költeni. Nem elég hivatkozni az aszfaltozott utak hiányára. Rend és tisztaság, tartható földutak mellett is.

- Említette a Huzella iskola bõvítését.

- Május végén, június elején kezdenénk. A felsõgödi iskolában bebizonyosodott, hogy a nyári szünet alatt felépíthetõ egy komoly, jó színvonalú iskolarész.

Hosszú távon az az elképzelés, hogy a Walk-villa épületet teljes mértékben a Tornacsarnok kiszolgáló létesítményévé alakítanánk át. Ott kondi-termek, klubhelyiségek kerülnének kialakításra, fõleg akkor, ha idén, a Tornacsarnok nézõtérrel való bõvítését meg tudjuk valósítani. Ha ez sikerül, a Petõfi utca túloldalára kerülnének át a nebulók. Ha már a Petõfi utcáról beszélünk.

Elkészült a település teljes egészére vonatkozó forgalomszabályozási terv, amely évek óta várat magára. Márciusban tárgyalja a testület. A Petõfi utca várható egy irányúsításával remélhetõen megszûnik a jelenlegi áldatlan állapot. Magam vállalok rá garanciát, hogy a kettes úton, a mûvelõdési háznál, még ebben az évben villogó sárga lámpával biztosított gyalogátkelõ kerül kialakításra. Nem halaszthatjuk tovább.

Fontos része a tervnek, hogy 2000-ben sor kerül a Béke út rendbehozatalára az alsógödi strandig. Szûk ez az utca, a vízelvezetése sincs megoldva.

- A sokak által joggal hiányolt kábel tv-vel mi a helyzet?

- Ebben az évben arra is sor kerül. Aláírt tervek várják az - idõjárástól függõ - március, áprilisi kezdést.

- Örülök, hogy szóba került az idõjárás. Bár, ahogy mondani szokták, hol van már a tavalyi hó, sokunknak bosszúságot okozott. A Bokorugró Kft-vel kötött közel félmilliós szerzõdés, amely hatszori eltakarítást írt elõ, finoman fogalmazott jogász zsargonnal szólva, nem ment teljesedésbe. Ráadásul a mendemondák szerint, a polgármester úrnak érdekeltsége van a Bokorugró Kft-ben.

- Nincs. Én ilyet nem engedhetek meg magamnak. Ha valakitõl szorult ez a társaság az elmúlt év folyamán - közterületek fenntartása, buszmegállók tisztántartása, hó eltakarítás ügyében -, akkor tõlem. Erre legékesebb bizonyíték az általam vezetõi dossziénak nevezett füzet, amelybõl kiolvasható hányszor szorult már Gruber Péter és Molnár Jenõ, akiknek az ellenõrzés a feladatuk lenne. A legjobban én voltam felháborodva a hó eltakarítás hiányosságai miatt. Nem véletlenül bontottuk fel a szerzõdést a Kft-vel. Az egész közterület fenntartást újra gondoljuk és átértékeljük, mert ez így nem jó. Nem mûködhet tovább az a kötelék, amelyben nem tudom utolérni, és a legsürgetõbb feladattal ellátni azt, akivel szerzõdéses viszonyban vagyok. Állandó kompromisszumokkal, fõleg ha fizetek valamiért, nem lehet eredményt elérni. Megkértem a Fõvárosi Közterület Fenntartó Rt. és Dunakeszi ilyen irányú szerzõdéseit. Azok részletes elõírásainak tanulmányozása alapján, már augusztusban (és nem novemberben) megkötjük a szerzõdést, hogy a vállalkozó idõben fel tudjon készülni a (bármily furcsa, a mi földrajzi égövünkön rendszeres) télre. Nincs esélye annak a vállalkozónak, aki november elején nem tudja bemutatni a hó eltakarításhoz elengedhetetlen gépparkját.

- Beszéltünk a jövõrõl, a közelmúltról, szóljunk a jelenrõl. A város négyesszámú körzetét az Ifjúsági Tábor helyére megálmodott vízi vidámpark tartja lázban. A polgármester úr a Népszabadság február 12-i számában azt nyilatkozta, hogy "az olasz befektetõ a napokban elõszerzõdést kötött az önkormányzattal".

- A mondat üzletpolitikai okokból hangzott el, ugyanis Mogyoródon egy ugyanilyen vízi vidámpark építése van terítéken. Ha mégis lesz belõle valami, akkor nekem üzletileg elé kell menni. A testület elvi hozzájárulást adott a vállalkozáshoz, ennek a lakossági egyeztetése február 11-én volt, az érintettek legnagyobb tiltakozása mellett, ami nem biztos, hogy szerencsés, mert élbõl azzal kezdeni, hogy ne, az nem vall igazán jó politikára. Viszont ha a táborral kapcsolatban bármilyen gondolkodás, rendrakás, kézzelfogható hasznosítás elindul, akkor én már célt értem.

A olasz beruházó elõzetes terve elkészült. A képviselõk a február 22-i ülésen megtárgyalják és abban az esetben, ha a testület - figyelembe véve a lakossági észrevételeket - úgy dönt, hogy erre nincs szükség, akkor levesszük a napirendrõl. Ha viszont a képviselõk azt mondják, hogy ez hosszútávon a városnak olyan fejlõdést hoz, amellyel érdemes foglalkozni, akkor elindulhatunk az elõszerzõdés és a szakhatósági engedélyek irányába. Ez a 150 milliós ingatlan egy fillért nem hoz az önkormányzatnak. Én nem hiszek a társadalmi fölajánlásokban, a mai világban nem vezetnek eredményre, hoszszú távú üzemeltetésre.

- Szintén a Népszabadságban olvashattuk, hogy a "küszöbön álló megállapodás szerint a kétmilliárd forintos beruházáshoz a helyi önkormányzat bérbe adja" a négyhektáros területet. Az önkormányzati ülésen és a körzetgyûlésen is egy milliárdról volt szó.

- Ketté kell választani az összeget. Maga a vízi vidámpark: csúszdák, medencék, szivattyúk stb., körülbelül 1-1,2 milliárd forintba kerülnek. A többi, éttermek, mellékhelyiségek, zuhanyzók - vagyis a kiszolgáló létesítmények, a másik egy milliárdot jelentik.

- A legfõbb érv, hogy semmit nem hoz ez a hatalmas ingatlan Gödnek, másrészt szüksége van a városnak bevételre. Úgy gondolja a Polgármester úr, hogy a tervezett évi 7, 5 milliós bérleti díj kihúzza a várost a bajból?

- Ez csak egy része a várható bevételnek. Az elsõ évben ugyan befektetéssel jár, de végül is a vízi vidámpark parkolójának üzemeltetése az önkormányzat számára újabb bevételi forrást jelent majd.

- Ismét az említett napilapból idéznék: "…a befektetõ olasz cég már két éve érdeklõdik a terület iránt." A testületi ülésen a képviselõk mindössze 24 órája hallottak a vízi vidámpark ifjúsági táborban történõ elhelyezésérõl.

- Az újságíró ezt félreértette. Én arról beszéltem, hogy körülbelül két éve volt terítéken, még Bognár László polgármestersége idején, egy vízi vidámpark terve, de a melegvizû strand mellett.

- Vajon miért ragaszkodik neve elhallgatásához az olasz vállalkozó?

- Tudni kell, hogy 23 éve magyar felesége van. Közvetítõje, üzlettársa és barátja, Halász Ferenc, akinek Gödön van érdekeltsége. Õ ajánlotta, hogy ha már vízi vidámpark, akkor miért ne legyen itt. Szerintem, azért tartja a nevét titokban, hogy ha Gödön valamilyen oknál fogva kisiklik ez a dolog, akkor ne nagyon lehessen tudni az ország bármelyik részén, hogy õ már járt itt is, ott is. Saját joga névtelenségét megõrizni. A sajtónyilatkozatra való felhatalmazás egyébként tõle származik.

- Egy vállalkozás kezdetén általában referenciát kérnek a beruházótól. Látta valaki az olasz cég "Olaszországban már mûködõ, a Gödre tervezetthez hasonló vízi vidámparkját"?

- Szabó Zoltán képviselõtársam turistaként járt a helyszínen. Videofelvételünk van a létesítményrõl, amit a testületi ülésen bemutatunk, mellé téve az Ifjúsági táborról készült kazettát.

- A Népszabadság írása "bizonyos garanciák"-ról is szól.

- Az önkormányzat biztosítékul, még a beruházás elõtt kéri az ez évi bérleti díjat. Ügyvédi letétként ragaszkodunk a kaucióhoz, éppen azért, hogy ha valami történik, az önkormányzatnak legyen mihez nyúlnia.

Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy a világ minden részén, így Magyarországon is az idegenforgalom fejlõdése hozza magával a települések fejlõdését. Hajdúszoboszló, Hévíz, Bükkfürdõ, Harkány egytõl egyig bizonyítják, hogy a szállodákból, vendéglátásból, vendégéjszakákból és az idegenforgalmi adóból származó bevételek hozták magukkal a csatornázás, az aszfalt utak anyagi forrásait. 15-20 év alatt utolérik magukat a települések, és most már csinosítanak. Balatonfüreden például egyetlen évben 53 millió forintot tudnak áldozni a közterületek fenntartására.

Hasonló fejlõdést szeretnénk elérni mi is. A vízi vidámpark, az idegenforgalom jelentõs forrása lehet Gödön, de csak a legdemokratikusabb úton kívánjuk megvalósítani, tehát nem minden áron. Buta gondolkodásra vallana, valakik akarata ellenében cselekedni. Még ha a hosszú távú településfejlõdés egy részérõl van is szó. Lépnünk kell, hogy ez az ingatlan ne maradjon a település szégyenfoltja. Ezt csak olyan önkormányzatok engedhetik meg maguknak, akik már a pénzzel nem tudnak mit kezdeni. Valaminek történnie kell, mert holnap a település többi részén lakók szembeszegezhetik nekünk a kérdést: ezzel az értékkel miért nem kezdünk valamit?

- A demokratikus út alatt mit ért a Polgármester Úr?

- A legdemokratikusabb az, ha - hangsúlyozom, a tervek élõkészítése, a szakhatóságok engedélyezése, a testületi megközelítés ezt alátámasztja - amennyiben szükséges népszavazást írunk ki. De még sok mindennek kell történnie az elképzelés megvalósításához. Gondoljunk csak bele: a vízi vidámpark rendszerének egyszeri feltöltése 7000 köbméter vizet igényel. Az utánpótláshoz havi 2000 köbméter vízre van szükség. 400 kilowatt elektromos energia kell az üzemeltetéshez. Csatornára való rákötést kell biztosítani, parkolót kell kiépíteni. Számos tényezõ vár még megoldásra. Lehet, hogy egy picit elémentünk a dolognak. Ezzel együtt támogatjuk, a város szempontjából jó dolognak tartanánk, de ha egy következõ beruházó jobb ötlettel áll elõ, váltunk. Ez üzlet. Engem azért ültettek ide, hogy a lehetõ legjobb elképzelés mellé álljak. A mai világban a kínálkozó lehetõségre azonnal le kell csapni.

R.K.

Tájékoztatás

Göd Város Önkormányzat Bizottsági tagjainak körében az elmúlt idõszakban több változás is történt.
Ezért közreadjuk az állandó bizottságok tagjainak névsorát.

Népjóléti és Lakásügyi Bizottság:

elnök: Lenkei György,

alelnök: Bátorfi József,

képviselõ tagok:Markó József, Zahorán Sándor.

Nem képviselõ tagok: Szegvári Andrea, Nagy Károly, Szimlerné Medveczky Andrea.

Közmûvelõdési és Sport Bizottság:

elnök: Salamon Tamás,

alelnök: Traupert Imréné,

képviselõ tagok: Kavacsik Tamás, Mikesy György, dr. Faragó László.

Nem képviselõ tagok: Tóth B. Zoltán, Csányi József, Szlobodnik Mihály.

Huzella Tivadar Általános Iskola delegáltja: Csáki József.

Németh László Általános Iskola delegáltja: Gulyás Miklós.

Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság:

elnök: Szabó Zoltán,

képviselõ tagok: Barkóczi Gábor, dr. Faragó László, Csernus Károly.

Nem képviselõ tagok: Mészáros Emília, Ács Sándor, Eckert István.

Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság:

elnök: Markó József,

alelnök: Hantos László,

képviselõ tagok: Lenkei György, Bátorfi József, Fülöp József.

Nem képviselõ tagok: Pál Katalin, Mészáros Jenõ, Küllõs Józsefné, Árva Kálmán.

Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság:

elnök: Mucsi László,

képviselõ tagok: Csernus Károly, Szabó Zoltán.

Nem képviselõ tagok: Szûcs Gábor. dr. Benis László.

OLVASÓSAROK

Márai Sándor: Szabadulás

„Mi történt? Semmi különös; talán éppen csak az, hogy nem történt semmi. S megértették, hogy a változás, melyet oly közel hittek, már kezükkel tapintottak, meszsze van még, talán hetek, hónapok is beletelnek, s minden nap, minden óra telítve van a legborzalmasabb sors esélyeivel.

Nemcsak õk értették meg, az elítéltek és üldözöttek. Segítõ kezek, melyek tegnap még jóhiszemû készséggel vagy óvatos számítással nyúltak feléjük, egyszerre tétován elakadtak.”

Márai 1945-ben írt regényének alapkérdése: mi történt? A szenvedés mindig egyéni, személyek sorsában sûrûsödõ, de mit tehet az ember, ha megérteni és feldolgozni akarván az eseményeket, újabb megpróbáltatások érik? Történhet-e valóban „szabadulás”? A regény most elõször lát napvilágot!

Márai Sándor jelenleg is kapható mûvei:

Egy polgár vallomásai I-II.;

Füveskönyv;

A gyertyák csonkig égnek;

Szindbád hazamegy;

Napló 1943-1944;

Napló 1984-1989.

A mi óvodánk – szülõi szemmel

Két évvel ezelõtt örömmel számoltunk be, éppen a Gödi Körkép hasábjain arról, hogy új óvoda nyílt Gödön. Habár visszatekintést év végén szoktunk írni, mi most mégis megállunk egy pillanatra és visszanézünk az elmúlt évre. Számba vesszük mi minden történt velünk azóta.

1998 nyarán bukkantunk rá arra a szép, régi házra, közel a Dunához, amirõl úgy gondoltuk, hogy éppen megfelelõ lesz annak a 13 családnak akik összefogtak, hogy Dunakeszirõl átköltöztessék az óvodát. Azt már láttuk, hogy mennyi munka vár ránk, de a kis csapat lelkesedése nem lankadt. Édesanyák és édesapák fáradoztak azon, hogy szeptemberben, mikor gyermekeik birtokba veszik a házat, mindent a helyén találjanak. Az ablakokra frissen mosott-vasalt függönyök, a menyezetre színes lámpák kerültek. A kitakarított szobákban megtalálták helyüket a fabútorok, kicsi székek, a babaház, benne a kicsinosított, megfürdetett gyapjúbabákkal, fakockák, kötött állatok, vesszõkosarakban csigák, kagylók, tobozok. Egyszóval csupa olyan kincset érõ apróság, amibõl a gyerekek csodálatos mesevilágot tudnak építeni maguknak.

Miután szorgos kezek kitakarították az udvart, helyükre kerültek a kerti játékok is, a hinták, mászókák, faházikó, homokozó. És végre elérkezett az évnyitó napja. Sorra jöttek a családok az alkalomhoz illõen öltözve. A gyerekek kíváncsian és izgatottan várták, mi fog történni. Kézen fogtuk egymást és hosszú kígyózó sorban, énekelve bejártuk az udvart és az épület helyiségeit. A csoportszobákban leültünk a nyár ajándékaival felöltöztetett évszakasztal köré és az óvónõ mesével köszöntötte a gyerekeket.

Megkezdõdött az év, és mintha mi sem változott volna, éltük megszokott mindennapjainkat, ünnepeinket, hagyományainkat. Egyszóval zajlott az élet az óvodában, de még mindig volt egy üres csoportszoba ami „lakókra” várt. Fõleg a nyílt nap után, egyre több család keresett meg bennünket azzal a szándékkal, hogy szeretné kisgyermekét a mi óvodánkba hozni. A szándékot elhatározás, majd tett követte, így született meg a második vegyes csoport.

Azóta egyre nõ a létszám. Mára már 25 „gyerekünk” van, és mindegyre jönnek újabb és újabb érdeklõdõk. A nemrég befejezõdött felnõtteknek szóló, gyermekneveléssel kapcsolatos elõadás sorozat is sok vendéget vonzott.

Örülünk, hogy szívesen jönnek hozzánk a családok, talán azért, mert érezni lehet, hogy nem „hivatalból” mûködik ez az intézmény, hanem a gyerekeket körülölelõ pedagógusi és szülõi összefogás élteti az óvodát.

Kép és Szöveg: Szõcs Julianna szülõ

A MI ÓVODÁNK CÍME: WALDORF ÓVODA
2131 Göd, Kodály Zoltán u. 19.

Tavaszt várva

Tavaszt várva, Alsógöd utcáin bandukolva újra felmerült bennem, hogy községszerû városunkban aggasztóvá vált játszótereink állapota. Már csak azért is, mert a mintehgy hétezer lelket számláló településrészen mindössze két lehetõség van gyermekekkel szabadban játszani. Az egyik a Nagy Gábor féle erdei játszó, valamint a dunai strandon lévõ szezonális játéklehetõség.

Volt ugyan a Kossuth téren hinta, lengõ- és mérleg – amit tizenéve mi, akkor még kisgyermekes szülõk építettünk úgymond társadalmi munkában az akkori tanács segítségével, de ez tönkrement. Tavaly nyáron kértem rá egy kis odafigyelést testületi ülés egyebek tárgyalásánál. Magamban beszéltem csak, mert senki sem hallotta meg mit kérek. Az azóta tovább rozsdásodó hinta, mert közben párja eltûnt, – le fog szakadni. Miért ne? Mint akkor, most is csak egy rozsdás drót tartja. Úgymond „üzemeltetünk” még egy játszót a dunai strand területén, többnyire magánadakozásból. Néhány jóérzésû ember munkájának eredménye, hogy lassan újra felfedezik a sétáló kismamák ezt a gyönyörû Duna-parti részt. Tehát két játszótér van a gyermekeknek és nem több. Lehetetlen, hogy mi, kiknek már felnõttek gyerekeink nem gondolunk gyermekeink gyermekeire.

Elsõdleges feladatunk kell legyen, hogy felállítsuk a szülõket és gyermekeiket a tévé ízlésromboló lagzi lajcsijától, és gyermekeinket az egérrel mûködtetett számítógépes figuráktól. Ez csak úgy lehetséges, ha egészségesebb lehetõséget kínálunk nekik. Például játszóteret. Hintával, csúszdával, mászókötéllel, forgóval, pörgõvel, nyújtóval. Padokkal, hol gyermekek és szüleik tapasztalatot cserélnek, ismeretségek és barátságok szövõdhetnek. Lehetne, hely még van. Például Lázár Vilmos utca, csodálatos fenyves. Volt piactér. A gyönyörû fekete fenyõket egy játszótér megmenthetné. Ha magántulajdon lesz, kell majd a hely háznak, garázsnak. Ideális, nyugodt környék. Se kocsma, se parkoló sem ipar. Sem játszótér. Kilométeres körzetben sehol sincs játékra lehetõség. Olyan egyszerû pedig. Néhány hinta, csúszda, pár pad, egy-két köbméter homok... Más terület. Duna-part. Idõsebbeknek a 11-es utca hátulja, ifjabbaknak a Kossuth Lajos utca vége. A Dunánál. Sokak számára volt már kinézett terület kacsalábon forgó várkastély számára. Forgatták már rá szemüket pártharcosok, volt partizánok, TSZ-elnökök, politikusok, jöttment újgazdagok. Arra kéne inkább gondolni, hogy a környék srácai hol játszhatnának. Nos itt. Semmi sem szebb mint homokozás, hintázás közben a gyönyörû dunai tájat látni. Olyan egyszerû pedig. Néhány hinta, csúszda, pár pad, egy-két köbméter homok... Tovább menve. Bartók Béla utca vége, a Feneketlen tó alatti zöld terület. Elsõ része kiválóan alkalmas labdajátékokra, és hátul a Biológia felõli sarkon, ami egy meghitt, nyugodt forgalomtól 100 százalékosan elzárt terület, valódi gyermekparadicsom lehet. Semmi más, mint mondtam, néhány hinta, csúszda... Az apukák fociját végigizguló gyerekeknek eszükbe sem fog jutni, hogy otthon lejárt a számítógép halálosztó terminátorának programja. Az elmondottakra ha odafigyelne valaki, csak Alsógödnek öt játszótere lehetne. Ha Felsõgödön is megtesszük ugyanezt, akkor tíz játszóterünk lenne. Ha nem, és eladásra kerülnek ezek a területek is, akkor végképp elzárjuk az utolsó lehetõséget gyermekeink természetes játéka elõl. Így pedig nem gátolhatjuk meg, hogy belegabalyodjanak az Internet hálójába.

Február van. Az önkormányzat az ez évi költségvetésrõl tárgyal. Egymilliárd forintról kell dönteni. Jut belõle a gyerekeknek is?

Kovacsik Tamás

Szent korona est Gödön

Február 3-án estére egy olyan csoda költözött Gödre, igaz csak mintegy három órára, akinek a neve Pap Gábor. A MIÉP helyi szervezetének rendezésében ezen az estén, az a közel száz hallgató, aki ott volt, a Szent koronán keresztül olyan magyarságról kapott hosszú idõre meghatározó csodálatos élményt, ami azt hiszem megérte, hogy a zsúfolt, kissé túl meleg helyiségben, végig ülte azt az idõt. Pap Gábor olyan hatalmas tudás nagyon kis töredékét adta át nekünk, amelyet valóban csak szájtátva lehetett hallgatni. Beszélt a Szent korona eredetérõl, arról, hogy miért Szent korona a Szent korona, hogy nagyon sokan nem tudják, Magyarország utolsó megkoronázott magyar királya minden ellenkezõ híresztelés ellenére Mátyás királyunk volt. Azóta egyetlen magyar király sem tette a fejére a Szent koronát. Csodálatos tudással és felkészültséggel beszélt a koronán elhelyezkedõ Atya-Fiú szentségrõl, a próféták sorrendjérõl, ki miért volt elõl, hátul vagy oldalt. Beszélt a Szent korona és Dukász Mihály kapcsolatáról, arról hogy mikor került ez az idegen a magyar Szent koronára, Szûz Mária Magyarország nagyasszonya helyére. Szólt az Atya-Fiú jelenlétérõl, a Nap, a Hold, a világosság és sötétség jeleirõl. Megtudhattuk, hogy a Szent korona mindig is egy és egész volt; hogy mivel magyarázták, és magyarázzák, a két külön alsó és felsõ részt a többi forrasztáshoz képest, miért van szegecselve. Hallottunk az apostolokról, a koronán lévõ elhelyezkedésükrõl, személyiségükrõl, fontosságukról. A Szent korona idõbeni történelmében megtudhattuk, hogy igenis viselhette Szent István a Szent koronát, igenis idekapcsolódik, hogy észre kell vennünk a szkíta õsbölcsesség, a teremtés forrásának a megjelenését. És végül, de nem utolsó sorban, még valami rendkívül fontos: míg a környezõ országok királyainak koronázási ceremóniái megegyeznek a judeo-keresztény ceremóniákkal, addig a magyar Szent koronával való koronázásnak, ehhez semmi köze, annyira egyedi, annyira magyar, hogy ez akár még a kereszténység kialakulása elõtti korból maradhatott ránk. Mindezeken túl, a Szent koronatant még ma is sok esetben nagy, homályos hazugságokba burkolózva magyarázzák. A sok jelenlévõ szerencsés között sajnos szinte egyetlen diákot sem láttam, pedig mindkét iskola tudott az elõadásról. Olyan szembetûnõ volt a hiányzásuk, hogy sokan megkérdezték, talán el lettek innen tiltva? Ezennel felajánlom a tanulóknak, hogy ha kérik segítek megszervezni az iskolában megtartandó Szent korona elõadást.

Zahorán Sándor

Nem lesz ebbõl baj?

Karácsony ünnepi hangulatában ülünk és várjuk a szentmise kezdetét az alsógödi templomban. Van idõ a csendes elmélkedésre, még sokan állnak a gyóntatószék elõtt.

Rám is rám férne egy kis lelki megtisztulás. Az idõs ferences atya, aki sok éven át levette rólam a lelki terheket, aki megértett, aki vígasztalt – már nem gyóntat a rendház templomában. Új gyóntatót, tõlem idõsebbet kell keresnem, olyat, aki elnézi nekem, hogy még a háború elõtt megtanultak szerint fohászkodom.

Az évekkel együtt elszálltak a vétkek is. A vége felé már csak az a gond marad, hogy az egészen másnak ígért és várt utóbbi tíz esztendõ rádió- és újsághírein hirtelen felháborodva mit mondjon, vagy gondoljon, vagy egyszerûen oda se figyeljen az olyan földi halandó, aki egy a milliók között, és mint a többi hozzá hasonló naiv módon – minden szellemi és fizikai erejével az egész ország felemelkedéséért tette amit tett.

Még tart a gyóntatás. Belelapozok a padra helyezett imakönyvbe. A gyónásnál nyílik ki. Kicsit más a szövegezés, mint régebben, az egyházi reformok elõtt, de a fõbûnök megnevezése változatlan. Szépen kiegészítik Mózes kõtábláira írott parancsolatokat, amelyek tulajdonképpen arról tanúskodnak, hogy már az írott történelem kezdetén is a népek abban látták boldogulásukat, ha nem tisztelték az öregebbeket, ha gyilkoltak, ha paráználkodtak, ha loptak, ha hamisan tanúskodtak, ha elragadták mások feleségét, munkásait, vagyonát.

Ebbõl a felsorolásból még kimaradtak azok a tényezõk és tulajdonságok, amelyek a késõbbiekben alakultak ki az emberi társadalom „fejlõdése” során. Ezek a fõbûnök. A szegények és gazdagok világával járnak együtt. Olvasom a felsorolást: „a kevélység, a fösvénység, a bujaság, az irigység, a torkosság, a harag, a jóra való restség”.

Gyenge vigasz ez a minõsítés a szegényeknek és enyhe figyelmeztetés a javakban dúskálóknak. Visszagondolván – mi tagadás ahogy a felsorolás végét nézem én sem jártam elõl mindig jó példával – de abban biztos vagyok, hogy senkinek sem ártottam. Apai intés volt: Ha jót nem tehetsz, kárt ne okozz.

Megcsendül a sekrestye csengõje. Mielõtt összecsukom az imakönyvet, néhány sor villan a szemem elé: „Az égbe kiáltó bûnök, melyeknek szörnyûsége a Szentírás szerint – Istentõl kér büntetést: ezek: – a szándékos emberölés; a szegények, árvák és özvegyek nyomorúságának nagyobbítása; a munkások bérének igazságtalan visszatartása.”

Megállt bennem az ütõ! Riadtan néztem körül, nem látta e meg véletlenül valaki, hogy én miket olvasok! Miféle idejét múlt gondolatok a mai világban! Csak nem valami századvégi politikai gondolkodás becsempészésérõl van szó? Nem! A hetven év elõtti családi imakönyvben is ez áll! Vajon ki, mikor és hol nyilatkozta mindezt?

Mózes elsõ könyve szerint Káinhoz szól a Mindenható emígyen: „Mit cselekedtél? A te atyád fiának vére kiált hozzám a Földrõl!”

De hová kiált a politikusok által két világháborúban is hiábavalóan és idegen érdekekért lemészároltatott több százezer magyar katona vére? Anatole France már több mint 100 éve leírta: „Azt képzeljük, a hazáért halunk meg; A gyáriparosokért halunk meg!”

Hová kiált a szegénység miatt megölt magzatok millióinak vére? Mind-mind szándékos emberölés. A megtorlást nem is bízzák saját ügyeikben korunk hõsei ügyészekre bírákra, mert azok kezét megkötik a banktitok, az üzleti titok és a bûnözõk személyiségi jogát védõ korszerû – mindjárt az elején a legsürgõsebben elfogadott törvények.

A szegények, árvák, özvegyek nyomorúságának nagyobbításáért és Mózes második könyve (XII. 24) helyezi kilátásba a megtorlást: „Felgerjed az én haragom és elvezetlek titeket fegyverrel és az ti feleségtek özvegyek lesznek és az ti gyermektek árvák.”

De a harmadik égbekiáltó bûn a munkások bérének igazságtalan visszatartása? Azt hinné az ember, hogy újkori dologról van szó, ha visszatekintünk az ipari munkásság, a kétkezi földmûvesség, a mûszaki értelmiség azon korosztályainak mai sorsára, akik a vesztett háborúk után a legteljesebb nyomorból felvirágoztatták az országot és most a teljes elszegényedés és a pusztulás felé tartanak. Ez sem új! Szent Lukács írja le a Megváltónak tanítványaihoz intézett szavait (X. 7):”Mert méltó a munkás az õ jutalmára!”

De melyik munkás? Melyik országban és mikor? Nem lesz ebbõl baja annak, aki a mai Magyarországon ilyesmiket hirdet az elmúlt tíz év gyakorlata ellenére?

Bátorfi József

Levendel László: AZ EREDENDÕ OLTALOM

Dr. Levendel László (1920-1994) egész életét a népbetegségek leküzdésének szentelte. Jelentõs szerepe volt abban, hogy Magyarországon sikerült felszámolni a tbc-t. Ezután az asztmás, majd az alkoholista, a hajléktalan betegek problémáival foglalkozott. Sok szál fûzte Gödhöz. Évekig élt itt, majd élete végéig itt töltött minden nyarat gyerekeivel, unokáival a Mária utcában, ahol a magyar szellemi, mûvészeti politikai élet számos kiválósága megfordult. „Félénk gyerek voltam – írta Az öreg orvos és a halál címû utolsó írásában. – A háború, a sok-sok életveszély túlélése rég kioltotta belõlem a félelmet, a természetes halálfélelmet is. Talán azért is, mert az orvos mesterségénél fogva tegezõ viszonyba kerül a halállal. Arra azonban csak most figyelek, hogy az elmúlás elfogadása – a természet rendje szerint – erõsít, nyugalmat ad. Ez az elmúlás, a halál humanizálása?” (GY. L.)

Apámnak volt egy ismerõse Felsõgödön. Õ mondta, hogy a Váci Egyházmegyei Bank elad a faluban régi, olcsó kis házakat részletfizetésre. A félig téglából, félig vályogból épült, egyszobás, verandás, kertes ház havi részletfizetése fele sem volt, mint a Lõportár utcai lakás havi bére. Igaz, hogy nedves volt a lakás, de jól fûthetõ. Az egész család kétségbe esett, hogy el kell hagynunk Pestet. Csak anyám meg én örültünk a kertnek, hogy mi abból kihozzuk a család élelmezését.

1934 tavaszán már Felsõgödön laktunk. Anyám kiköltözésünkkor negyvenéves volt, de hamar kibújt belõle a falusi lány. Felástuk az elgazosodott kertet és a patakparti tõzeges, jó fekete földbe vetettünk, palántáztunk. Mindenben segítettem neki, tanultam a kertészkedést. Nemcsak tõle, a szomszédoktól is. Megtanultam sarlózni, csalánt szedni úgy, hogy ne égessen. Mert anyám kotlósokat szerzett, csirkét és kacsát keltetett. Azoknak kellett az összevágott, kevés darával megszórt csalán, tyúkhúr, salátalevél. Hamarosan rájöttem, hogy nem hajnalban kell zöldet szednem, mert akkor még harmatos. Vonatindulásig meghúztam a kútból az öntözéshez szükséges vizet és locsoltam a kertet. Alig vártam, hogy iskola után az elsõ elérhetõ vonattal hazaérjek. Minden, még világos órára szükségem volt. Egyik szomszéd bácsitól eltanultam a nyúltenyésztés fortélyát. Neki is sarlóztam a réten, gyûjtöttem a háztartásból kikerülõ káposztalevelet, torzsát, görögdinnye-héjat, szedtem az akáclombot, az útilaput, megfonnyasztva a pillangós növényeket (lóhere, lucerna). Ismerkedtem a mezei növényekkel. Tudtam, mitõl puffadnak (saláta, uborka) a nyulak, mitõl lesznek "fososak“. A bácsi viszont segített, hogy jó, rácsozott aljú nyúlketrecem legyen, melybe nem ivódik, bele az ürülék, mert a rácson át a pléhtepsiben felfogható; nem lesz bûzös a „nyúltenyészetem”. Mert – mondanom sem kell - a gyûjtéssel megszolgált egy-két nyulat nem ettük meg, hanem szaporulatra tartottam, és kérésemre a bácsi megfedeztette bakjával. A tanulás estére maradt. Délután jártam a mezõt, a rétet, el egészen Ilkapusztáig, Bócsáig, és mi tagadás, nemcsak az állatoknak gyûjtöttem, hanem már a herbáriumom számára is préseltem a „kis Jávorkából” meghatározott növényeket. Kora nyártól már éreztük a "gazdaság" hatását a család élelmezésében. Apám naponta egy két kilós veknit tudott küldeni velem a családnak (valami szolgálatáért kapta az egyik boltostól). Ezért iskola után elõbb el kellett mennem Angyalföldre a Mohács utcába és csak a Rákosrendezõtõl indulhattam Gödre. Hét végén viszont - mikor apám hazajött - anyám jó ebédeket tudott varázsolni. Már nemcsak anyám és én fogadtuk el a Gödre költözés indokoltságát.

Ez a nyár, az iskolai szünet messze többet hozott, mint a gyerekkorból a pubertáskori váltást, az elindulást hozta a felnõttségbe. Pirkadatkor keltem és villanyoltás után még a nyári konyhában - ott még nem volt villany - petróleumlámpa mellett olvastam, tanultam. Mindenre tellett idõ, a kertre, a ház körüli gazdaságra. Elõbb kölcsönbiciklin, majd a sajátomon bejártam a környéket. Szõd, Vác, a Vácrátóti füveskert, majd Zebegény következett, s mind messzebbre merészkedtem. A növénygyûjtõ utak a magam kis egyedi honismereti mozgalmával párosultak. Nem ismertem fáradtságot. Félszegségem, szorongásaim elhagytak - és nemcsak engem. A családi összefogás, a megélhetési bizonytalanság csökkenése a szegénységben is valami biztonságot adott. Megkapaszkodtunk. Ügyességem, találékonyságom nem távoli célra „raktározódott”, hanem rövid lejáratúan hasznosult. A legszegényebbek közül való nyápic kis senkibõl õszre, az iskolakezdésre már valaki lettem. Regõs tanár úr, majd késõbb Kallós Ede tanár úr is tanítványokat adott. Télre már hét tanítványt korrepetáltam. Egyik nap három, másik nap négy gyerekhez jártam a lakásukra. Elindultam reggel 6-kor két nagy karéj zsíros kenyérrel és este a 7.10-es vonattal indultam haza. Otthon farkasétvággyal megettem mindent, ami ebédrõl, vacsoráról maradt. De ha a jómódú családoknál megkínáltak, bármilyen éhes is voltam, önérzetesen és illedelmesen azt mondtam: köszönöm, már ebédeltem. Általában havi 10 pengõt kaptam egy gyerekért, 70-80 pengõ keresetem, akkor nagy pénznek számított. Elõfordult, hogy ez volt az egész család „pénzbeli bevétele”. 14 éves koromtól nem ettem más kenyeret, mint amit munkával kerestem. Korán felnõtt lettem, s egy titkos érzés társult hozzám: valami védettséget, nem elemezhetõ, nem indokolható biztonságot éreztem, aminek eredete homályban maradt bennem. Ma már tudom, hogy a város és a vidék peremén élõ, az ingázásokra emlékeztetõen bejáró kamasz eleven kapcsolatot tartott a természettel és ez a „befogadottság” biztonságot nyújtott...

Tizenhét évesen a nõszirom után jártam. Egy év múlva, 1938 nyarán a felsõgödi Duna-parton megismertem Marit. Tizenötéves volt és szívdobogtatóan szép. Összetartoztunk. 1941 . június 22-én kitört a háború. Két nap múlva – most ötven éve – megesküdtünk.

Köszönetnyilvánítás

Tisztelt Olvasók!

A tavalyihoz hasonlóan szeretném megköszönni azoknak a segítségét, támogatását, akik ebben az évben is hozzájárultak szolgálatunk eredményesebb mûködéséhez, ahhoz hogy rendezvényeink, programjaink megvalósulhassanak. 1999-ben ezek a programok a következõk voltak: gyermeknapi kirándulás, nyári napközis tábor, Mikulás-csomagok, karácsonyi mûsor és ajándékcsomagok, folyamatos ruhaakció.

Mielõtt nekikezdenék a felsorolásnak egy múlt évi hiányosságot szeretnék pótolni: a tavalyi felsorolásból kimaradt Kutner Lászlóné, aki az elsõk között nyújtott segítséget. Elnézését kérem.

Ebben az évben pedig õket illeti köszönet (mindenféle sorrendiség nélkül): Uxa Katalin, Tóthné Papp Edit, Papp Jánosné, Zikva Kiskereskedés, Sziebig Krisztina, Kiss Ferenc, Németh Nelli (Betûbolt), Bleszákné Lõrincz Krisztina, Petró Kriszta, Gyõrfy Erika, Ica néni, Szabó Zoltán (Partner GMK), Dalnoki Györgyné, Vernyik úr, Országh Tibor plébános úr, Kovács Mariann, Szilágyiné Besze Zsuzsa, Ráth András, Hohner Miklós, Hima Imre (Autópihenõ Vendéglõ), Szeredi Róbert, Fleischinger Tibor (Zöldfa Étterem), Berényi László (Széchenyi Csárda), Csabai Béla (Ilka Csárda), Tóthné Barcs Ágnes, Pharmavit RT., Sweet Point Kft., Castelló és Gómez Kft., HAÁSZ Fodrászcikk Bp., Soliteint Kozmetikai Kft. Fót, Lázár Deák Térképészeti Alapítvány, Tessloff és Babilon Kiadó, Unilever Magyarország Kft., Herba Plussz Kft., Metalcar Játék-nagykereskedés, Judit Paplankészítõ Kft. Bp., 5K Kft. Bp., TRANS-IMEX Kft. Vác, Halmai Rita, Váci Malom, Csernus Élelmiszer, Flört Virágbolt, Fakusz HB BT., Gusztáv Zöldséges, Pesti Barnabás Gimnázium dráma tagozatos osztály tanulói Bp., Pleszel Diána óvónõ, Ökrös Gáborné, Gusztos Irénke zöldségkereskedõ, Firka Papír-Írószer, Ágasház Étterem Visegrád, József Attila Mûvelõdési Ház és a nevüket nem adó támogatók.Reményeim szerint mindenkit felsoroltam. Köszönöm támogatásukat.

Szimlerné Medveczky Andrea

Életmód, környezetvédelem, biokertészet

Hová lettek a gödi utcák menyasszonyai?

Ökológiai növényvédelem

Többen szóltak, hogy adjak tanácsot a gödi utcák meggyfavirágos tavaszi pompájának megmentéséhez. Sajnos én erre tanácsot adni nem igen tudok. Különben is megtette ezt már dr. Kölcsei Tamás újságunk múlt évi június 17-i számában. Elárulom, hogy én már több évvel ezelõtt, amikor felfigyeltem az erdõközeli utcákban a meggymoníliás fertõzésre, hasonló módon megkezdtem fáim kezelését. Elõször úgy nézett ki, hogy beválik, de vélhetõen a sok kezeletlen fa miatt évrõl évre betegebbek lettek az én fáim is. A Pándi meggyfámat már ki is vágtam, az Érdi naggyümölcsûvel még próbálkozom. Hasonlóan azt tanácsolom mindenkinek, hogy sürgõsen vágja ki beteg fáját, hogy ne fertõzze a még ellenállókat. Értesülésem szerint a Csengõdi és az Érdi Jubileum ellenálló fajták. Még nem is olyan régen a meggyfák növényvédelmével volt a legkevesebb gond, de néhány éve pusztít a meggymonília és az almásokban a „tûzelhalás”. Az állatoknál is megjelentek az emberre is közvetlen veszélyt jelentõ betegségek. Mindez intõ figyelmeztetés, hogy már vészesen megbomlott Földünk ökológiai egyensúlya. De legalább mi, a saját konyhakertünkben semmilyen körülmények között ne használjunk mérgezõ permetszereket, legyen bár termésünk gyenge és satnya, de az méregmentes. Alapvetõ bios felfogás, hogy a fákat, növényeket kell erõsíteni és így ellenállóbbakká tenni a kártevõkkel szemben. Elsõrendû fontosságú az élõ, mûtrágyával nem kezelt, tehát bio talaj, amit elsõsorban a jó komposzttal és talajtakarással lehet elõállítani. Igen jó erõsítõ a rendszeres csalánleves permetezés, amit ha legalább fél óráig fõzött zsurlóval dúsítunk, véd a gombabetegségek ellen is. Konyhakerti növényeink védelme lenne a növénytársítás is, de az csak a nagy területen, minimum, mint Göd határával együtt, és kimondottan biokörnyezetben vált be. Amikor 1971-ben Gödre költöztem, a konyhakerti növényeim még évekig permetszer és talajfertõtlenítõ szer használata nélkül is gyönyörûen termettek. De hol vagyunk már attól? A gyökérzöldségek azóta nagyon elsatnyultak. A helyzeten sokat javított a vetésforgó bevezetése. Kertemet négy részre osztottam és évrõl évre megterveztem a növényeket minden kertrészre. Például a sárgarépa és petrezselyem elõveteménye a tagetes (büdöske) lett.

Gyümölcsfáink védelmére Agrol Plust és mészkénlét (Neviként) tél végi lemosószerként javasolok. Almamoly ellen Dipelt, lisztharmat ellen hatásos száraz idõben a fakorona rendszeres bõ vizû lemosása, hogy a fa alja is jól átnedvesedjen, és a Propolisz, amit méhészeknél lehet kapni. Ebbõl 5-6 dkg-ot be kell áztatni 2-2,5 dl denaturált szeszbe egy hétig, közben idõnként kicsit rázogatni, majd leszûrni és kis üvegbe zárni. Permetezéshez 10 l vízbe 1 mokkás kanál kell.

Tetvek ellen a legjobb védelem, ha a hangyákat erõsen gyérítjük a kertünkben, mert nemcsak a tetveket terjesztik, hanem a konyhakerti növényeink és a rózsák gombabetegségeit is. A gombásodott gyökeret azután pl. a karalábén, karfiolon, kelkáposztán körberágják az éhes hangyák és a néhány napja még viruló növényke egyszercsak összerogyik.

Az õszibarackfa törzsét a vegetáció beindulása elõtt ajánlatos All Trap ragasztóval körbegyûrûzni, hogy a hangyák ne tudják felvinni a fára a tetûfertõzést. Ha a fán mégis elõfordulnak kisebb tetûgócok, azt a kis növényrészt lemetszésével is megszüntethetjük, vagy ha már nagyobb a baj, akkor permetezzünk kenõszappanos oldattal: 10 l vízbe 10-20 dkg kenõszappan és 1-2 dl denaturált szesz szükséges. A következõ nap vízsugaras lemosás, a lehullott tetvek eltávolítása ajánlott.

Az õszibarack levélfodrosodása ellen jól bevált módszer a bordóilével való permetezés: téli lemosó permet 2-2,5% töménységben, még tél végén 1,5% mészkénlé és pirosbimbós állapotban ismét bordóilé 0,5%-os.

Egyébként a biotermelõk részére is engedélyezett permetszereknek ma már elég széles skálája van. Aki ezekrõl és általában a biotermelésrõl alaposabb tájékozódást, vagy akár irodalmat szeretne, forduljon bizalommal a Biokultúra Egyesülethez: 1024 Budapest, Kitaibel P. u. 4., telefon (06-1/316-2138, fax-üzenetrögzítõ (06-1/316-2139).

Kép és szöveg: Baji Ferenc

Kertbarát hírek

Az Alsógödi Kertbarát Kör értesíti a kertbarátokat, hogy 2000. március 6-án 17 órakor vezetõségi választást tart a József Attila Mûvelõdési Házban. A klubnap és a nõnapi ünnepség is ekkor kerül megrendezésre.
Vezetõség

Itt a gödiek beszélnek

Több éve figyeljük azt, hogy a szippantós autók a környezetet szennyezik. Mégpedig úgy, hogy a szennyvizet nem viszik a szennyvíz telepre, hanem a gödi erdõk melletti árkokba eresztik ki. A rendszámát csak egynek sikerült feljegyeznünk.

Ezzel a rövid írásunkkal azt szeretnénk elérni, hogy városunk lakói és a témában illetékes hivatalnokai segítsenek a környezetszennyezés ellen fellépni.

Berty Mihály M. és Berty József P. tanulók

SZÉKFOGLALÓ GÁLA

2000. február 26-án, szombaton 17.30-kor a Tornacsarnokban

MEGHÍVÓ

Tisztelt jelképes Székvásárló!

Szeretettel várjuk a 2000. február 26-án, szombaton 17. 30-kor megrendezésre kerülõ
SZÉKFOGLALÓ GÁLAEST-re
Reméljük, a mûsorban – egyelõre maradjon meglepetés – a közönség minden tagja talál majd kedvére való produkciót, és a szerény vendéglátást is beleértve, kellemes élménnyel távozik a gödi Tornacsarnokból, melynek mûködéséhez Ön is hozzájárult.

A SZÉKFOGLALÓ GÁLAEST támogatói: Simex Hugária Kft, Perico Beton, BOD-REFLEX ’98 Kft, Partner GMK, PIRAMIS Építõház, Gödi Postahivatalok, Csányi József, Multi Ver Reisen Utazási lroda, Betûbolt, Autópihenõ étterem, Ilka csárda, Zöldfa étterem, Family, Józsi cukrászda, Göd Városi Könyvtár, Poór Miklós, Ámbitus Gödi Kft., Szt. Hubertus Étterem, Pólus Pallace Kft., Sweetpoint, Gyurika Bt., Gödi Otthon Áruház, Busai J. Kft., László Pékség, Murvai Zoltán.

Kedves Székvásárló! Ezúttal két jó tanáccsal szolgálunk: tekintettel arra, hogy mûanyag székekrõl van szó, kérjük a kellemes közérzet érdekében ülõpárnát hozzon magával az estre. Székjegyét õrizze meg, mert az ajándéksorsolásnál szüksége lesz rá.

Széket vettek:

Alexa Drogéria 2, Alsógödi támogatók 6, Antal Gy. Bálint 2, Arató Ernõné 1, Autópihenõ Vendéglõ 2, Bálintné Szénássy Györgyi 2, Bárkányiné Hangya Anna 1, Bátorfi József 1, Bíróné Stiebel Alice 1, Bõrter Kft 4, Barcs Lajos 1, Barcs Lajosné 1, Barkács-gazdabolt 2, Barkóczi Gábor 2, Bartha Antal 2, Barti Zoltán 1, Barti Zoltánné 1, Battonay Sándorné 1, Beckvir Bt. 2, Beregszászi János 1, Berkes János 2, Besenyei Benedekné 1, Besenyei Gábor 2, Betûbolt 1, Blaskovics Istvánné 1, BOD-REFLEX ‘98 Kft. 2, Borbola József 3, Bosnyákovics István 2, Butkovics Miklósné 1, Csáki József 1, Csányi József 4, Csáti Béla 2, Csóka Sándor 2, Cseh József 1, Csernus Károly 2, Csernus Sándorné 1, Csikósné Benke Krisztina 4, Dégi Attila 1, Dóriné Dömötör Éva 1, Dömötör Antal 1, Dajkáné Tóth Ágnes 1, Diana Lottózó 2, Dr. Asztalos Tivadar 2, Dr. Benis László 5, Dr. Berta Klára 2, Dr. Csaba Attila 3, Dr. Faragó László 2, Dr. Ivicsics Ferenc 1, Dr. Lantos István 1, Dr. Mészáros Károly 2, Dr. Megyeri Szabolcs 2, Droppán Györgyi 1, Dudásné Stum Beáta 2, Edinor Fehérnemû 2, Erdélyi József 1, Erdõ-Bálint Barbara 1, Életforrás Alapítvány 50, Fantázia Kiadó 2, Fészek Ingatlanközvetítõ 2, Fidesz Magyar Polgári Párt 9, Fülöp József 2, Fülöp Kft. 2, Family 2, Forró Gábor 1, Forróné Földi Gabriella 1, Fregory Quentin 3, Frey László 3, Frey Lászlóné 2, Fried László 2, Göd Városi Könyvtár 1, Gödi Horgász Egyesület 5, Gödi Vállalkozók Egyesülete 20, Gruber Péter 2, Gulyás Miklós 1, Gyimesi Sándorné 1, Gyurika Bt. 2, Hamar család 2, Hamedli család 3, Hantos László 1, Hegedûs Ezsébet 1, Helmes Ferenc 5, HYDROPRINT Bt 2, Hullmann Tamás 1, id. Csaba Ferenc 2, Ifj. Kovacsik Tamás 1, Illyés Gizella 2, Inczeffy Patika 4, Ivicsics Edit 1, Józsáné Sipos Ildikó 1, Józsa Gábor 1, Jerney Gábor 2, Joó Árpádné 2, Kállay Bori 1, Kása Lászlóné 1, Kása Lajosné 1, Kõmíves László 1, Kalafut Lilla 1, Kalafut Péter 1, Karaszek Ernõ 2, Karpeta Bálint 1, Kovács Jánosné 2, Kovacsik Lászlóné 1, Kovacsik Tamás 2, Krosics Károly 2, Kurucz Istvánné 1, Láng József 1, László Csaba 2, László Pékség 2, Lakáskassza Váci Képviselete 2, Lattmann Rezsõné 2, Lenkei György 1, Lenkeiné Maróti Katalin 1, Lovász Tibor 1, Lukács Istvánné 1, Mág Tamás 1, Mészáros Emília 1, Mészáros Vince 2, Markó József 1, Martikán Gyula 2, Mikess Mária 1, Mikesy György 2, Molnár Éva 2, Mucsi László 3, Mudri József 2, Mudri Miklós 2, Multi-Ver Reisen Utazási Iroda 2, Murvai Zoltán 2, Németh Gábor 2, Nagy és Nagy Kft 1, Nagy Gabriella 1, Nagy Istvánné 2, Nagy Miklósné 2, Nagy Pál 3, Nagy Sándor 2, Nosztalgia virágház 1, Nyári József 1, Õszi Istvánné 1, Pártos Judit 1, Palásthy Árpád 1, Partner GMK 20, Pató Istvánné 1, Penta Kft 20, Perico Kft. 4, Petró János 2, Piarista Szakmunkásképzõ Iskola 10, Pleszel Ferenc 1, Polgárdi Lajosné 1, Poly-Mix Kft. 3, Poór Miklós 2, Pregun Kálmán 1, Pregunné Kis Ilona 1, Pusztai Mihály 2, Rádai Nándorné 2, Ráksi Katalin 3, Radó Sport 2, Real Flex Kft. 3, Reklám táska Németh Lajosné 2, Rekord Kft 4, Ring József 3, Rosenthal Zoltán 4, Salamon Tamás 1, Salamon Ágota 1, Sáfrán Edina 1, Shevrett Gmk. 2, Simex Hungária Kft 10, Simonfalvi 2, Somorai Béláné 1, Szt. Kristóf jármû 2, Stampland Yamyo Kft. 4, Stetina Mihály 5, Szécsiné Lakatos Katalin 1, Széplaki Ferenc 1, Széplaki Valéria 1, Színay József 2, Szabó László 3, Szalay Ferenc 2, Szegedi Sándor 10, Szente Mónika 1, Szigeti Sándor 1, Szilágyi Pálné 1, Szilva Jánosné 1, Tóth Mária 2, Tóth-B Zoltán 2, Tóthné Barcs Ágnes 2, Telek Istvánné 2, Traupert Imréné 1, Traupert Imre 1, Vályné Kata Éva 2, Vízer Dávid 1, Vízer József 1, Vízvári Vilmos 6, Vargáné Csáki Tünde 1, Varga Sándor 1, Varjú József 3, Vitray Tamás 1, Wágner család 3, XV. Camion Kft. 5, Zahorán Sándor 2, Zombory László 2, Zikva György 1, Zsákai Györgyné 1, Zsuffa Miklósné 1.

SPORT

Labdrúgás

Kosárlabda

Megúsztuk

Gödörben a Fradi. Nem csak a nagyhírû futballcsapat, hanem a névrokon kosár is. Semmi közös nincs a két klub között, mindössze a Ferencváros név. Na és a gyenge bajnoki szereplés.

A meccs már a bemelegítésnél eldõlt. Az ellenfél játékosai hófehér arccal, kedvetlenül melegítettek. Inkább dobálgattak. A szemükön látszott, hogy semmi indíttatásuk nincs ehhez az egészhez. Lélekben feladták a küzdelmet, mielõtt a labdát feldobták volna. Lehangoló látványt nyújtottak. Szerencsére ez a mieinket egyáltalán nem zavarta. Ellenkezõleg, amolyan „erõdemonstrációs gyakorlatnak” tekintették a fradisták flegmaságát. Nagyszerûen kezdtünk. Határozott védekezéssel irreális dobásokra kényszerítettük ellenfelünket. Többször elõfordult, hogy képtelenek voltak a támadóidõ lejárta elõtt kosárra dobni. Hatalmas fizikai fölényben volt a gödi gárda, ami leginkább a futósebességben és ugróerõben dominált. Ezen az estén a csapat minden tagja játéklehetõséget kapott Szóráth mestertõl. Éltek is vele a srácok, kiváltképpen a fiatal Hanti. A tehetséges bedobó bátran és rendkívül ponterõsen (16) játszott, bebizonyította, hogy érdemes és lehet is rá számítani. Az „öregeket” sem érhette kritika. Rutinosan, fegyelmezetten végezték a dolgukat. A Turcsán, Kiss, Mihály alkotta belsõ hármas könyörtelenül kihasználta az ellenfél gyengéit. Már az elsõ félidõ után tetemes különbséget mutatott az eredményjelzõ. A végén csak azért izgulhatott a csapatot a fõvárosba is elkísérõ néhány fanatikus szurkoló, hogy sikerül-e elérni a bûvös száz pontos álomhatárt. Ez az egy nem jött össze, de emiatt nem igazán bánkódott senki sem. A lényeg a biztos gyõzelem és a listavezetés.

Szóráth Emil vezetõedzõ: Nehéz szakmai szemmel bármit mondani errõl a mérkõzésrõl. Örülök, hogy a fiúk komolyan vették az ellenfelet. A különbség, a 26 pont ellenére sem reális.

F. SZ. S. E. – GÖD 56–92 (26-45)

Legeredményesebb játékosaink: Turcsán 23, Mihály 17, Hanti 16, Kiss 15.

Félelem az arcokon. Kérdõ tekintetek a játékosok között. Vajon megússzuk a verést? Kibírjuk a támadásokat, vagy összeroppanunk? Még mielõtt arra gondolna a tisztelt olvasó, hogy kosarasaink egy esetleges vereségtõl rettegnek ennyire, elárulom, errõl szó sincs. Már mint vereségrõl. Verésrõl, verekedésrõl már annál inkább. A helyzet komolyságát egy csapat (?) név jelzi a legnyomatékosabban: Budai Hízók. Aki kicsit is járatos a honi kosárlabda berkekben jól tudja mit, illetve kiket takar ez a korántsem bizalomgerjesztõ név. Hat (legjobb esetben hét...) mindenre elszánt „gazembert”, akiket csak egy dolog érdekel, a balhé. Nincs széles e hazában olyan bíró, aki ne rettegne tõlük. Nincs olyan csapat, amelynek játékosai a meccs elõtt ne mondanának egy imát a testi épségükért, és a minél alacsonyabb kórházi számláért... Ahová beteszik a lábukat ott csont épen nem marad. A játék nekik másodlagos tevékenység, a randalírozás és a káoszteremtés után.

– „Csak ezt a negyven percet vészeljük át valahogy. Remélem van gipsz és elég kötszer az orvosi táskában.” – mondja a csapatkapitány Turcsán a feldobás elõtt –

A túlélés volt a cél. Óriási különbség volt a két csapat játékereje és felkészültsége között. Azonban a fentebb említett okok miatt igyekeztünk kerülni a kritikus helyzeteket, így a számszerû eredmény nem nyújt hiteles képet a valós differenciáról. A szokottnál szellõsebben védekeztünk, de a támadásokat mindig kosárral fejeztük be. A 12. percben már húsz ponttal vezettünk, elsõsorban – az utóbbi idõben egyre jobb formát mutató – Kiss Attila és Gulyás Feri révén. A félidõ végén lábra kapott az ellenfél, ennek köszönhetõen hét pontra olvadt az elõny. Fordulás után zsinórban három duplát dobtak a vendégek. Ezzel azonban el is lõtték a puskaporukat, a vezetést nem sikerült átvenniük. Balszerencséjükre – és a hazai közönség nagy örömére – „beindult” Turcsán, aki számolatlanul szórta a kosarakat. Ezt nehezen viselték a hízósok és megkezdték szokásos „mûsorukat”. Rúgtak, karmoltak, haraptak. (Egy ízben Túró szemgolyóit próbálták kiszedni rendeltetési helyükrõl, szerencsére sikertelenül...) Tömegével kapták a személyi hibákat. A mérkõzés 37. percében már csak öten maradtak, és mindössze a bíró-páros jóindulatának köszönhették, hogy egyáltalán befejezhették a találkozót. Végül is a kötelezõ gyõzelmet megszereztük, ám ezen a délutánon a legnagyobb fegyverténynek a sérülések elkerülése bizonyult. Ez sem kis dolog...

Szóráth Emil vezetõedzõ: A szövetségnek el kellene gondolkodnia azon, hogy van-e értelme a Hízókat játszani engedni. Ön- és közveszélyes amit a pályán kosárlabda címszóval mûvelnek már évek óta. Mihály Gyuszit azért nem is játszattam, nehogy esetleg sérülést szenvedjen. Örülök, hogy nem kell többet játszani velük...

GÖD – BUDAI HÍZÓK 103–91 (54–47)

Legeredményesebb játékosaink: Turcsán 40, Kiss 30, Gulyás 20.
Puskás Artúr

Kézilabda

GÖD SE Poly-mix – Kõbánya 19:17

Három kezdõ ember – Balázsovits, Szénási, Dankó – nélkül gyõztünk, így értékesnek mondható a gyõzelmünk az eddig még veretlen Kõbánya ellen. Összeállítás: Trammer, Farkas (1), Némethné (5), Nagy (4), Ráczné (5), Virágh (2), Debreczeni (2). Cserék: Juhász, Pajor, Mohácsi. Jók: Trammer, Némethné, Nagy, Juhász.

Láng Vasas – GÖD SE Poly-mix 22:35

13 gólos gyõzelem idõnként kellemes, jó játék. Új játékosunk, Füsi Katalin sikeresen mutatkozott be. Összeállítás: Juhász, Füsi (2), Némethné (9), Nagy (1), Debreczeni (1), Ráczné (10), Virágh (6). Cserék: Trammer, Mohácsi (3), Halmi (1). Jók: Juhász, Némethné, Debreczeni, Ráczné, Mohácsi.

Következõ ellenfelünk a XVII. kerületi lakótelepi SE. lesz. Reméljük továbbra is veretlenek maradunk.
Bagócsi Sándor

Sakk

Tavaszi gyermek háziverseny

A verseny célja: tudásfelmérõ házi verseny a GÖDI SE serdülõ sakkozói részére. Annak eldöntése, hogy ki a legjobb. A verseny ideje: 2000. március 4. szombat 9-15 óráig. A verseny helye: Huzella Tivadar Általános Iskola ebédlõje. A verseny lebonyolítása: körverseny, 2 × 15 perces játékidõvel. Nevezés: a helyszínen ¾ 9 óráig. Holtverseny eldöntése: Berger szám. Díjazás: Az 1-3. helyezettek oklevél és sakkönyv jutalomban részesülnek.

Antal György Bálint szakosztályvezetõ