Gödi körkép 2000.augusztus 16.

Millenniumi zászlóátadás Gödön

Millenniumi hónapunk, de talán az egész ünnepi esztendõ legjelentõsebb eseménye a millenniumi zászló átadása volt augusztus 4-én. A zászlóátadások sora az év elején kezdõdött és a jövõ év augusztus 20-án fejezõdik be. Eddig az ország mintegy 1600 települése jelezte, hogy igényt tart a farkasfogszerû díszítéssel ellátott, igényes, szép anyagból készült törtfehér színû lobogóra, a magyar kormány ajándékára. A zászló - melynek elõállítási költsége 40 ezer forint - közepébe a Magyar Millennium 2000 felirat van hímezve, és egy sugárkévében a magyar koronás címer helyezkedik el. A zászlóátadási ceremóniát Magyarországon csaknem mindenütt nagyszabású ünnepséggel kapcsolják össze. Gödön, a Városháza udvarán dr Stumpf István, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalát vezetõ miniszter adta át az évfordulós ereklyét városunk polgármesterének, Szegedi Sándornak. Ünnepi beszédeiket - melyeket a Gödi Körképben is közzéteszünk - követõen, a 11 gyermeket nevelõ Kalkó Józsefné zászlóanya kötötte fel a zászlóra a szalagot, majd az evangélikus, a katolikus és a református egyház képviselõi áldást kértek a zászlóra, a városra és polgáraira. Az ünnepi mûsorban Koncz Gábor színmûvész - a 45 évig indexen lévõ költõ - Sajó Sándor: Magyarnak lenni címû versét mondta el, Varga Miklós elõadómûvész pedig Koltay Gábor: Honfoglalás címû filmjébõl, valamint Szörényi-Bródy: István a király és a Kiátkozott címû rockoperákból adott elõ részleteket. Befejezésül Varga Miklós az általa népszerûsített Vén Európa címû számmal búcsúzott.

Tisztelt Ünneplõ Közösség!
Kedves Gödi Polgárok!

„Szép vagy ó hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben, Téridet országos négy folyam árja szegi, Ám természettõl mind ez lelketlen ajándék: Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet.”

E sorokat Vörösmarty Mihály hagyta ránk „Magyarország címere” címû versében. A millenniumi esztendõt ünnepelve valóban fel kell tennünk magunknak a kérdést: mitõl Haza a Haza?
Amikor a költõk a szülõföld szépségét éneklik meg, sosem csak a természeti csodákról dalolnak. Mindig valami többrõl van szó. Engedjék meg, hogy újra felidézzem Tamási Áron halhatatlan hõsének, Ábelnek szinte unalomig ismert és lassan közhelyként citált mondatát: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” A Haza csak akkor válik Hazánkká, ha otthon vagyunk benne.
Hölgyeim és Uraim!
A helyen, ahol most állunk, már a rómaiak idején is létezett település, mely a világbirodalom egyik végvára volt. Az itt élt emberek – szolgálatukat teljesítõ legionáriusok, barbárokkal üzletelõ kereskedõk – számára a szó "otthon" valószínûleg a föld egy másik pontját jelentette.
Göd története szorosan összekapcsolódott a magyar nemzet történetével. Honfoglaló eleink teremtettek itt otthont maguk számára, s meg is tartották jóban, rosszban egyaránt. Akkor is, amikor Göd a középkor idején az ország szívében virágzó falucska volt, s akkor is, amikor a Budát 145 évig kézben tartó török uralma idején ki volt téve a „népek országútján”, a Dunán felvonuló hadak dúlásainak.
Félúton a váci végvár és Pest között élve, Göd lakóinak évrõl évre meg kellett küzdeniük fennmaradásukért.
Amint jelen voltak történetünkben a túlélésért vívott harcok hosszú évtizedei, éppúgy idõrõl idõre viszszatérnek a békés gyarapodás korszakai is.
Amikor 1846-ban megnyílt a Pest-Vác vasútvonal, Göd történetében is új fejezet kezdõdött. A Monarchia korában robbanásszerû gyorsasággal világvárossá fejlõdõ Budapest vonzáskörzetében, a könnyen elérhetõ, szép fekvésû falu ideális hellyé vált a hétvégi kikapcsolódás és a nyaralás számára. A fejlõdés a XX. század minden csapása ellenére sem torpant meg, s az új évezredet már mint város köszöntheti.

Tisztelt Gödi Polgárok!

A zászló - lengjen az csatamezõn, magas tornyon vagy gyermekek kezében - felemeli a tekintetet, erõt, önbizalmat, biztonságot ad.
Mai ünnepünk középpontjában egy lobogó áll, mely méltó formában jeleníti meg múltunkat, s reménnyel tölti el jövõváró szívünket. E zászló jelképe nemzetünknek, s jelképe ezer éves államiságunknak.
Történelmünk zászlóit hitelesítette és megszentelte a szabadságunkért és felemelkedésünkért vívott küzdelmek sokasága. A Millennium Zászlója minden harcunkra emlékeztet, de békében született, s reményteli jövõnket kívánja kifejezni.
Egy évezred üzenetét fonja egyetlen jelképbe: olyan múltunk van, melyre tudatosan építhetjük jövõnket.
Országunk helyzete pedig azt mutatja, hogy e jövõ számunkra reménnyel teli. A zászló építésre, összefogásra hív.
Magyarországnak akkor lesz jövõje, ha élni tudunk a kor által kínált lehetõségekkel, erõteljes és bátor válaszokat adva annak kihívásaira. Sem a lehetõségek, sem a kihívások nem csekélyek! Meg kell találnunk a minket megilletõ helyet az Európai Unióban, ehhez pedig tudnunk kell, hogy mi végre vagyunk a világban.
Legfõbb feladatunk - mint minden nemzedéknek -, hogy az elõdeinktõl megörökölt értékeket, a tisztességet, a nyelvet és a vagyont megõrizzük, s hozzátéve a magunk részét, továbbadjuk az utánunk következõknek. Az elmúlt 10 év teljesítménye pedig azt mutatja, hogy van mit átadnunk.
Németh László szép kifejezését, az emelkedõ nemzet gondolatát '56 októberében használta, amikor elég erõt érzett nemzetünkben a tényleges emelkedéshez. Mindannyian szeretnénk, ha ma is valóban emelkedõ nemzet lehetnénk. Szeretnénk újra és újra megragadni, valóságként átélni, mit is jelent e fogalom.
Egy nemzet felemelkedésének számos jele lehet: izmosodó gazdagsága, kiterebélyesedõ kultúrája, növekvõ szociális segítõkészsége mind-mind e folyamat bizonyítéka. Különös jele lehet felemelkedésének, ha mer emlékezni múltjára, s ha képes megünnepelni saját létét.
Tisztelt Gödi Polgárok!
Emlékeztessen minket a Millenniumi Zászló erre a küldetésre, s rajta a magyar címer Vörösmarty idézett szavaira: a Hazát naggyá csak fiai akarata teheti. Kívánom mindannyiunknak, hogy az elkövetkezõ idõszakban sikerüljön szebb, jobb és igazságosabb Magyarország megteremtésében részt vállalnunk, azáltal, hogy megtaláljuk a helyünket, otthonunkat benne.

Tisztelt Gödi Polgárok! Tisztelt Miniszter úr ! Tisztelt Vendégeink!

A kereszténység kétezredik jubileumi esztendeje ma elérhetõ közelségbe került, egyre nyilvánvalóbb szimbolikussága szelíd ünneplésre szólít. Jelképes határkõ elõtt itt van az ideje Európa népeinek s a magyarságnak csendben megállni és elmélyedni, hogy áttekintse múltját és jövõjét.
Számunkra külön kötelesség is, hiszen államalapításunk ezredik évfordulója megkettõzi ünnepünket, mert a millenniumi emlékzászló átadása mellett ebben az évben várossá avatásunk elsõ évérõl is megemlékezünk.
A történelem során a Kárpát-medencében több nép tûnt el nyomtalanul s, hogy a magyarság megmaradt azt köszönheti szabadságszeretetének, szorgalmának, önfeláldozásának. Honfoglaló õseink hazát találtak és a békés úttól a fegyverekig minden eszközt megragadtak, hogy a hazát megtartsák. A kereszténység felvételével megteremtették az államalapítás feltételeit, benépesítették a lakatlan pusztákat és termõvé varázsolták a mûveletlen földeket.
Az ország, a megye és városunk Göd sorsát összekötõ történelem elemzésébõl kitûnik, hogy a fennmaradás és a fejlõdés az itt élõ emberek olyan tulajdonságainak köszönhetõ, mint a szorgalom, türelem, békesség, a gyarapítás vágya, egymás megbecsülése. Ezek nélkül nem lehetett volna itt egy olyan települést alapítani elõdeinknek a XII. században amelynek folyamatos fejlõdése biztosította várossá válását.
Határvonalhoz érkeztünk. Nem csupán földrajzi értelemben.
Hazánk, Magyarország államiságának ezer esztendejét ünnepeljük a mai napon. Olyan idõbeni határkõhöz érkeztünk tehát, amelyet elõdeink s mi magunk tûztünk ki azzal a szándékkal, hogy értékelni tudjuk az eddig megtett utat. A múlt megértése jelenünk alakításának, s ezáltal jövõnk megalapozásának alapvetõ feltétele. Ez által válhat otthonunkká az ország, a város amelyben élünk.
Tanulnunk kell önmagunk történelmébõl, hogy ne egy tanulságok nélküli életet kelljen élnünk, amely nem vezet sehova. A múltat nem lehet, sõt nem szabad eltörölni. Nem csupán itt élünk Magyarországon, hanem általunk él ez az ország. Mi jelentjük lényegét, határozzuk meg tartalmát, mi formáljuk. Ismerve magyarságunk múltját az európai és más nemzetek történelmét elmondhatjuk, hosszú, viszontagságos utat jártunk be, de megõriztük ezt az államot és magyarnak õriztük meg.
Történelmünkben gyakran kellett szembenéznünk kiszolgáltatottsággal, belsõ ellentétekkel, megosztottsággal. Szükségünk van arra, hogy méltón tudjuk ünnepelni ünnepeinket azért, hogy mindennapjainkban természetes élményként szabadon élhessük meg azokat.
A szabadság az, ami lehetõvé teszi az ember számára erkölcsi értékek felállítását, azok megkülönböztetését az egyszerû érdektõl. Magyarságunkat nem kutatnunk kell, csupán átélnünk. S ünnepelünk azért, hogy alkalmat találjunk arra, hogy ennek a hazának a lakóiként köszönthessük egymást, s emlékezzünk mindazokra akik ünnepeinket megtöltötték büszkeséggel, mégha ez a közelmúltra vonatkoztatva néha fájdalmas is.
Ünnepek nélkül nem lehet teljes életet élni. Ez nemcsak az egyes emberek kapcsán igaz, igaz ez a nemzetre is. Ünnep nélkül kiüresedne mindaz ami közösségi életünk természetes szövetségét alkotja. Az ünnepeket nem lehet elrendelni, történelmünk megmutatta nem lehet eltörölni sem. A magyarság államiságának ezer esztendejét ünnepeljük.
Azért gyûltünk össze, hogy átvegyük a Magyar Köztársaság Kormánya által adományozott Millenniumi Emlékzászlót, melynek átadása nem jár gazdasági elõnyökkel, nem fejlõdik jobban városunk gazdasága, nem teremtõdnek általa új munkahelyek és nem javul az utak állapota.
Csak azt jelzi, van hova fussanak az utak, van kik számára munkalehetõséget teremteni és van városunk amelyért gazdaságot kell mûködtetni. Ezek nem öncélok, ezek értünk vannak magyarokért, gödiekért.
Azokért a magyarokért - gödiekért, akik az ezer év alatt történelmünkben, kultúránkban és az élet számos területén olyat alkottak melynek köszönhetõen õk és egész népünk büszkén vállalhatja magyarságát. Azokért, akik ezekben a gyötrelmes századokban mindig képesek voltak a megújulásra, melynek köszönhetõen ünnepelhetünk ma itt.
Ennek a kitartásnak köszönhetõ, hogy településünk is dinamikusan fejlõdik, lehetõséget nyújtva a helyi lakosoknak és az idelátogatóknak egyaránt.
- Hogy mit hozhat a jövõ évezred és annak közeli évtizedei nekünk gödieknek?
Meggyõzõdésem, hogy az óriási jelentõségû kutatási eredmények technikai és biológiai fejlõdés után jönnie kell egy a természetet jobban tiszteletben tartó korszaknak
A fejlõdésnek azt a szintjét, amit célul tûztünk ki sok és nehéz munkával fogja majd a magyarság elérni, de eléri, mert mi magyarok ilyenek vagyunk.
A most élõknek az a kötelességük, hogy elõdeik munkáját folytassák, mindannyiunk gyarapítására és megelégedésére, jó utat mutatva a jövõ nemzedékének.

A Takarékszövetkezet épülete, mint bõségszaru

A képviselõ-testület nyári szünet elõtti utolsó ülését július 25-én tartotta. A szokásos polgármesteri tájékoztatóban Szegedi Sándor elmondta többek között, hogy az önkormányzatnak az OTP-tõl a fürdõtáblára felvett hitelbõl már 150 millió forintot sikerült visszafizetnie. Megtudtuk még, hogy Traupert Imréné képviselõ aszszony az MSZP helyi szervezetébõl kilépett, és a váci szervezetbe "igazolt át". Pályázatok eredményhirdetésérõl is beszámolt Szegedi Sándor. A csatornapályázatot illetõen "sem a vesztesek, sem a nyertesek között nem vagyunk", viszont12,3 millió forintot nyertünk a kerékpárút pályázaton és 2,5 milliót a révátkelõkhöz vezetõ út megépítésére, mely lehetõvé teszi a Béke út Dunához vezetõ szakaszának rendbetételét.
A napirendi pontok sorra vétele elõtt Dégi Attila a Polgármesteri Hivatal informatikusa vetített formában mutatta be a képviselõknek Debreceni Péternek a Gödi Kiserdõrõl készített diplomatervét. A frissdiplomás gödi fiatalember megköszönte a munkájához az önkormányzattól kapott anyagi támogatást.
Ugyancsak a napirendi pontokat megelõzve szólt Lenkei György és Bátorfi József a bócsai késõ római kori erõd ásatásairól, mely mint mondták, nagyszerû idegenforgalmi lehetõségeket rejtõ felbecsülhetetlen kulturális kincs. Kár - jegyezte meg Bátorfi József -, hogy nem értékeljük igazán ezeket: nem egy istálló épült Göd-újtelepen római kori leletekbõl, máig nem tudni hová tûnt a Nemeskéri kúriából Kossuth Lajos és Nemeskéri-Kiss Miklós levelezése, nem beszélve a lassan az enyészet martalékává váló Kincsem istállóról.
A tiszteletdíjakról szóló rendelet módosításáról szóló elsõ napirendi pontot Szinay József jegyzõ terjesztette elõ. 2000. augusztus 1-jén lép hatályba a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. módosításáról szóló törvény. Ennek értelmében 13 igen, egy tartózkodó szavazattal a gödi honatyák úgy döntöttek, hogy 2000. augusztus 1-tõl a képviselõt, tanácsnokot, bizottsági elnököt és a bizottságok tagját megválasztásának idõpontjától megbízatásának megszûnéséig az alábbiak szerinti tiszteletdíj illeti meg:
A polgármester havi illetménye: 310. 000.- Ft, az alpolgármesteré 263. 000.- Ft, a képviselõ havi tiszteletdíja: 44. 950 Ft, bizottsági elnöké: 22. 630 Ft, bizottság alelnökéé: 12. 090 Ft, bizottsági tagé 7. 750 Ft, bizottságok nem képviselõ tagjaié pedig: 14. 260.- Ft.
A képviselõ-testület a tiszteletdíjak módosításához szükséges fedezetet -12 igen és két tartózkodó szavazat mellett - a befolyó bérleti díjak terhére biztosítja.
A fenti határozatok meghozatala elõtt dr Faragó László tájékoztatót kért az önkormányzat anyagi helyzetérõl. Szegedi Sándor elmondta, hogy az önkormányzat ugyan nincs könnyû helyzetben, de nem fizetésképtelen. A nehéz mûködés miatt, sakkozni kell a pénzekkel. Az állami finanszírozás nem fedezi az önkormányzati intézmények dolgozóinak munkabérét sem. Év végéig nagy erõfeszítések árán, saját bevételekbõl kiegészítve kell gazdálkodni. Szegedi Sándor a testület bölcsességére bízta az elsõ napirendi pont megszavazását.
Bátorfi József öt évvel ezelõtti véleményét ismételte meg, miszerint az egykori tanácstagok szeretetbõl végezték a településért munkájukat. Szabó Zoltán megjegyezte, hogy a vállalkozók által delegált képviselõk a város intézményeit támogatják képviselõi tiszteletdíjukból. Szinay József jegyzõ szerint "méltatlanul alacsonyan lett megállapítva a polgármesterek bére". Úgy vélekedett, hogy a tárgyalt napirendi pont "elsõ lépés, hogy valamilyen szférában megkezdõdjön a bérrendezés".
Másodikként a belvíz indokolta Árvízrendeletet fogadta el a testület 13 igen és két tartózkodás mellett. (A rendeletet lapunk következõ számában közöljük.)
Az árvíz volt a következõ napirendi pont témája is. Egész pontosan az Árvíz miatti elvonás fedezetének biztosítása. Szinay József jegyzõ elõterjesztésébõl megtudtuk, hogy a 2000.év elején kialakult árvízi katasztrófahelyzet pénzügyi fedezetének biztosítására a kormány átcsoportosítást rendelt el, amely valamennyi önkormányzatot érintett. A települési önkormányzatoktól a lakhelyen maradó személyi jövedelemadó és az adóerõ képességük együttes összegének arányában a 2000. évi számított költségvetési fõösszeg 2, 1 százaléka elvonásra kerül. Az elvonás összege városunk esetében 4.664.052 Ft. Az összeg kiegyenlítésére a képviselõk -13 igen, két tartózkodás mellett - úgy határoztak, hogy az önkormányzat saját bevételei között az ingatlanértékesítés bevételeit megemeli a Takarékszövetkezet részére értékesített épület többletbevétel terhére.
Markó József elõterjesztését követõen -13 igen, egy tartózkodó szavazattal - a Gödbusz Kft. törzstõkéjét a gazdasági társaságokról szóló 1997. LXLIV.törvény alapján 3.000 e Ft-ra emelte fel a képviselõ-testület. Az önkormányzat a törzstõke megemeléséhez a társasági szerzõdés szerinti tulajdoni hányadoknak megfelelõen 1.020 e Ft-tal járul hozzá.
Az ötödik napirendi pontban a kerékpárútról esett szó. Gruber Péter, a Településgazdálkodási Iroda vezetõje elõterjesztésében elmondta, hogy a KHVM-tõl ez év július 5-én megérkezett értesítés alapján, a Bocskai, Attila, Kék Duna, Körforgalmi, Napsugár, Délibáb utcai kerékpárút építési beruházásához - a Tárcaközi Bíráló Bizottság döntése szerint - 12. 242 e Ft támogatásban részesül önkormányzatunk, amely összeg a költségek 80 százaléka. A fennmaradó 20 százalékot a képviselõ-testület májusi határozata szerint önkormányzatunknak kell biztosítania. A téma kapcsán Csernus Károly azon kérdésére, hogy a már meglévõ két szakasz között elkészül-e a kerékpárút, Gruber Péter igennel válaszolt. Mikesy György, úgy vélekedett, hogy a kerékpárút karbantartásáról is beszélni kellene. Tudomása szerint a Petõfi utcáról kevesen tudják, hogy az kerékpárút. Szegedi Sándor elmondta, hogy a hiányzó elsõbbségadást jelzõ táblák pótlása 250 ezer forintba kerül, és a karbantartással összefüggõ szegélyek kaszálása is tetemes pénzt igényel.
Végezetül 13 igen és egy tartózkodás mellett a testület úgy határozott, hogy a fenti útvonal megépítéséhez elnyert pályázat 20 százalékos önrészének fedezetét, azaz a 3.061 e Ft-ot is a Takarékszövetkezettõl várható ingatlanértékesítési bevételbõl biztosítja.
Nem olcsó ma Magyarországon a telefonálás. Ennek egyik, önkormányzatunk zsebébe is vágó ékes bizonyítéka a rendõrség telefonszámla hátraléka. Szabó Zoltán PEB elnök elõterjesztése szerint 1995-ben egy plusz vonalat kapott a rendõrség. A 06-27/337-308 kapcsolási számú telefonvonal számláján 784. 453 Ft hátralék halmozódott fel, ezért a Digitel 2002 Rt. kikapcsolta. Cseh József alezredes õrsparancsnok szerint a vonal bekötésekor a képviselõ-testület ígéretet tett a számla havi 15-20 ezer forintos támogatására. Szegedi Sándor elmondta, hogy az adatszolgáltató rendszer mûködéséhez vált szükségessé a telefonvonal kiépítése, majd hozzátette: "nem szabad tovább görgetni magunk elõtt ezt az adósságot".
A képviselõk - 13 igen, két tartózkodás mellett - a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság ülésén született javaslat értelmében, úgy határoztak, hogy a fent említett kapcsolási számú telefonvonal számláját oly módon rendezik, hogy ahhoz a Rendõrség, a Polgármesteri Hivatal és a Göd Közbiztonságáért és Fejlesztéséért Közalapítvány egyenlõ arányban (egyenként 262. 485 Ft összeggel) járul hozzá. A Polgármesteri Hivatalra esõ rész fedezetéül ez esetben is a Takarékszövetkezet épületének értékesítésébõl származó többletbevételt jelölték meg. Egyidejûleg felkérték Ilyés Gizella alpolgármestert és Nagy Gabriellát, a Pénzügyi Iroda vezetõjét annak megvizsgálására, hogy a szerzõdésben az analóg felügyelt bérleti vonal igényelt volt-e, és ha igen, utólag ez a megbízás visszavonható-e.
Hetedikként tárgyalták a képviselõk a Váci Speciális Iskola nyári táboroztatásának támogatását. 14 igen szavazattal összesen 41.250 Ft-ot szavaztak meg az iskola három gödi tanulójának táborozási költségeihez, mely összeget a Jobb Sors Alapítvány Budapest Bank által kezelt számlájára átutaltak. Az összeg fedezete a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság keretébõl a Digitel 2002 által nyújtott szociális célokra adott támogatás.
Hamarné Kismartoni Adrienn terjesztette elõ az Oktatási Intézmények Mûködési és Fejlesztési Tervét. Szegedi Sándor polgármester a téma tárgyalásánál hiányolta az oktatási intézmények vezetõinek jelenlétét. Mikesy György pedig azt kifogásolta, hogy az elõterjesztésbõl kimaradt azon javaslata, amelyben kérte: az önkormányzat nézzen utána annak a lehetõségnek, hogyan térhet át a tanulólétszám alapján történõ finanszírozásról, a feladat finanszírozásra. Mint mondta, mérhetõvé és láthatóvá kell tenni a közoktatási intézmények költségvetését. Csernus Károly kérdésére, hogy a Német László Iskolában milyen alapon kerül bevezetésre egy új tanszak, Hamarné Kismartoni Adrienn elmondta, hogy szülõi igények alapján indítják az új szakokat majd megjegyezte, hogy az állami normatíva fedezi a mûvészetoktatás költségeit. Bátorfi József a legfontosabb feladatnak a Huzella Tivadar Általános Iskola bõvítését tartotta.
12 igen, egy nem és két tartózkodás mellett néhány kiegészítéssel elfogadta a testület az Oktatási
Intézmények mûködési és fejlesztési tervét.
Kilencedikként az új utcanevek kerültek napirendre. Bátorfi József ismertette az adományozott nevek rövid történetét. Szavazás elõtt Lenkei György kérte, hogy az Ilka major elnevezés maradjon meg Göd-Újtelep részére. Mikesy György javasolta, hogy a termálfürdõhöz vezetõ út arról a mérnökrõl kapja nevét, aki a melegvízforrást megtalálta.
A képviselõ-testület 15 igen szavazattal a Nemeskéri utcából nyíló zsákutcának a Hernád köz nevet, a Kolozsvári utcából nyíló zsákutcának a Kolozsvári köz nevet, a Duna-parti Simex táblában lévõ lejtõs utcának a Szeszgyár lejtõ nevet adta. A Simex Fürdõtáblában az alábbi elnevezésû utcák lesznek: Wigner Jenõ, Baitz József altábornagy, Dr Gönczy Gyula, Kerek erdõ, Erzsébet liget, Jancsi hegy, Zúgóárok, Ojtványos, Komlókert, Pulykaház, Nevelek, Kóczán Mór, Németh László, Huzella Tivadar. A Bócsa utcával és a Mayerffy utcával párhuzamos utca (melynek az egyik vége a Fóti utca, a másik a Munkácsy utca), a Kasznár utca, a Nemeskéri útról bevezetõ út a Termálfürdõ út nevet kapta. Mint utóbb megtudtuk, az új utcanevekrõl a Földhivatal is kapott értesítést.
Itt jegyezzük meg azt a sajnálatos hírt, miszerint bizonyos unatkozó vagy szórakozó vandálok felgyújtják a nemrég kihelyezett új utcanév táblákat. A barbarizmus településünkön sajnos dívó eme legújabb megnyilvánulásának kis híján már kerítések is áldozatul estek.
Eredetileg tizenharmadik napirendi pontként szerepelt a július 25-i testületi ülés témái között az Ifjúsági tábor védetté nyilvánítása. S bár tizenegyedikként került megtárgyalásra, a babonások körében rettegett 13-as szám ezúttal sem tagadta meg önmagát. Hosszú, keserves (és a kívülálló számára olykor nevetséges - a szerk.) vita után névszerinti szavazás során 7 igen, 4 nem és 4 tartózkodás mellett kiderült, hogy nem kívánja az Ifjúsági tábor területét helyi védettség alá vonni a testület. A végeredménytõl függetlenül a téma tárgyalása tanulságosnak bizonyult. Szinay József jegyzõ elmondta, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának államtitkára a Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület kérésére szorgalmazta az egykori Szakáts-kert helyi védelem alá helyezését. A kérdésben - hangsúlyozta a jegyzõ - csak a képviselõ-testület dönthet. Nincs jelentõsége - vélekedett -, hogy helyi vagy országos védelem alatt áll egy terület, ugyanúgy erõsen korlátozottak a rendelkezés lehetõségei, a tulajdonosnak csak a terület megóvására van joga.
Dr Faragó László nehezményezte, hogy az eltelt tíz év alatt Göd három képviselõ-testülete nem tudott a táborral mit kezdeni. - Göd lakosságának hasznot hozó, konkrét elképzelést várok - hangsúlyozta a képviselõ. Csernus Károly az iránt érdeklõdött, lehetséges-e a védettség alól feloldás vagy visszavonás. - Az önkormányzat mindent megtehet, amit a jogszabály nem tilt - mondta válaszában Szinay József, - de egy ilyen döntés meghozatala nem játék.
Mikesy György úgy vélekedett, hogy a védetté nyilvánítás elég régóta esedékes, hiszen ez ügyben a lakosság már többször megnyilvánult. Legutóbb amikor 400 aláírást gyûjtöttek. - Az aláírók között - mondta az érintett körzet képviselõje - több képviselõ, köztük a polgármester úr is szerepelt. Szomorúnak tartom, hogy magasabb fórumnak kell beleszólni, hogy a védetté nyilvánítás megvalósuljon. Válaszában Szegedi Sándor dr Tardy János államtitkár levelére utalva, többek között hangsúlyozta: Nem várunk felsõ utasításra, rendszerváltás óta különösen nem, majd hozzátette, hogy konkrét javaslat nélkül kényszermegoldások születnek és a testület felelõs a helyi gazdálkodásért. Végezetül elmondta, hogy a hivatalban egy napon keresztül keresték mindhiába az egykori Szakáts-kert Gödi Tanács által történt - feltételezett - védetté nyilvánítását. Az ugyanis megyei hatáskörbe tartozott.
Bátorfi József: Nem akarjuk, hogy tovább pusztuljon a terület. Hat esztendõvel ezelõtt, amikor úgy döntött a testület, hogy legyen a tábor az ifjúságé, szóltunk: a gazemberektõl kell védeni. Legyen kerítés! Még mindig azt mondom, legyen erõnk megõrizni. Nem magunknak.
Traupert Imréné kérdésére - mit jelent a védettség konkrétan -, Szinay József megpróbálta elhitetni a jelenlévõkkel, hogy helyi védettség esetén sem táborozni, sem tüzet rakni nem lehet a területen, csupán eredeti természetes állapotában megõrizni azt. Ilyés Gizella franciaországi természetvédelmi területek aktív életére és eredményes hasznosítására hivatkozva "vitatkozott" Szinay József álláspontjával, majd célzott rá, hogy esetleg emelt színvonalú idõsek otthonaként jól lehetne hasznosítani a területet az Egyesült Államokból hazatérõ tehetõs nyugdíjasok részére. Dr Faragó László, aki ismét szorgalmazta a hajléktalanok elhelyezésének ügyét, azon véleményének adott hangot, hogy inkább gödiek és ne visszatelepülõ amerikai milliomosok kerüljenek elhelyezésre Gödön. Szegedi Sándor válaszában elmondta, hogy a hajléktalanok ügye a szociális lakáskoncepció részét képezi.
Barkóczi Gábor hazai és külföldi példákra hivatkozva hangoztatta, hogy lehet védett területen is mûködni és úgy vélekedett, hogy a védettség nem lehet akadálya a hasznosításnak. Kovacsik Tamás szerint az is haszon, ha a város polgárai egyszerûen csak jól érzik magukat a vitatott területen. Szabó Zoltán aziránt érdeklõdött miért kell kivonni az önkormányzat kezelése alól a területet. Markó József hiányolta a tábor hasznosítására létrehozott munkacsoport javaslatait és ötleteit. Szegedi Sándor szerint a tábor értéke jelenleg 160-200 millió Ft között van. Véleménye szerint gazdasági környezetben kell gondolkodni és eladás helyett vásárlásban, új városházában, új rendelõintézetben. Épkézláb javaslatokra van szükség, az ígéretekbõl elég. Mikesy György a hozzászólásokból azt szûrte le, hogy a képviselõk összekeverik a helyi védelmet, a természetvédelmi terület megjelölést és az országos védelem alá helyezést. Szerinte természetvédelmi szempontokat figyelembe véve lehet az Ifjúsági tábort hasznosítani. Azt is hozzáfûzte, hogy tudomása szerint vannak olyanok, akik meg akarják vásárolni a tábort.
Ehhez a napirendi ponthoz kapcsolódva a testület 14 igen szavazattal a következõ határozatot hozta: Göd Város képviselõ testülete a tábor hasznosítási tervének kidolgozására létrehozott munkacsoport felállítását az alábbi képviselõk és szervezetek, mint tagok részvételével jóváhagyja azzal, hogy a megjelölt szervezetek vezetõi a munkacsoportba egy-egy állandó tagot delegálnak: Küllõs Józsefné a munkacsoport vezetõje, Mikesy György képviselõ, Markó József képviselõ a TESZ igazgatója, Huzella Tivadar és Németh László Általános Iskolák, Piarista Szakmunkásképzõ Iskola, Gödi Városfejlesztõ és Szépítõ Egyesület, Gödi Horgász Egyesület, Mûvelõdési Ház, Lion's Club, Gödi Kertbarát Klub, Gödi SE. A munkacsoport felállításának határideje szeptember 10.
(Az Ifjúsági tábor ügyében két nyílt levél érkezett a Gödi Körképhez. Egyik a Független Kisgazdapárt Helyi Szervezetétõl, másik a Gödi Horgászegyesülettõl. Mindkettõt továbbítottuk a címzettekhez és lapunk következõ számában, válaszokkal együtt tesszük közzé az írásokat.)
A 12. napirendi pontban a képviselõ-testület felkérte a város területén székhellyel, telephellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezeteket, vállalkozókat, hogy összhangban a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról szóló 1995. évi LXXXXIII. törvénnyel, székhelyükön, telephelyükön a Magyar Köztársaság zászlajának kihelyezésével nyilvánítsák ki a nemzethez tartozásukat.
Ezt követõen Szabó Zoltán tájékoztatta a képviselõket a Göd Közbiztonságáért és Fejlesztéséért Alapítvány munkájáról. A PEB elnöke elmondta, hogy leltározásra került az alapítvány eszköztára, és azt felajánlották a rendõrség számára. Beszámolt az Alapítvány gépkocsiparkjáról és ismertette a fõbb kiadásokat. A testület 12 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadta a szóbeli beszámolót és felkérte a kuratórium elnökét, hogy a következõ ülésre írásbeli tájékoztatót terjesszen a testület elé.
Az Egyebek tárgyalása során a testület 50.000 Ft támogatást szavazott meg Hegyközpályi testvértelepülésnek, a Hegyközi napok megrendezéséhez. Lenkei György, a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság elnökének kérésére 13 igen, egy tartózkodás mellett úgy határozott a testület, hogy a Szociális és Családügyi
Minisztérium által a hajléktalanok téli étkeztetésére kiírt pályázaton részt kíván venni. Egyidejûleg felkérte a Területi Gondozási Központ vezetõjét, hogy a pályázati anyagot nyújtsa be.
Lenkei György kifogásolta, hogy az okmányiroda létesítése miatti átszervezésnek köszönhetõen - az elsõsorban idõs és beteg ügyfelek által látogatott - szociális osztály a Polgármesteri Hivatal harmadik emeletére kerül. Megoldásként javasolta, hogy szereljenek külsõ személyfelvonót a Hivatalra. Beszámolt az NLB által eddig 50 százalékban felhasznált forrásokról. Szólt arról is, hogy az Öregek Napközi Otthona részére a meglévõ 15 éves Lada Niva helyett új autót kellene vásárolni az étkezési keret terhére. Ez azonban azzal járna, hogy egyesektõl megvonnák az étkezési támogatást. A testület tíz igen, két nem és két tartózkodás mellett áldását adta a gépkocsi vásárlásra. Lenkei György kifogásolta még, hogy az ELMÛ minden elõzetes értesítés nélkül gyakran hosszabb idõre kikapcsolja az áramot választói körzetében.
Bátorfi József kérésére a testület - 13 igen, egy tartózkodás mellett - elvi hozzájárulást adott a késõ római kori erõd feltárásához szükséges támogatás biztosítására, egyben felkérte a Pénzügyi Iroda vezetõjét, hogy a 2001.évi költségvetés készítésekor kerüljön betervezésre a minimum 1 millió Ft összegû támogatás. Bátorfi József a téma kapcsán kérte még, hogy az ásatás területén senki ne bocsátkozzon magán-régészkedésbe.
Szintén az Egyebekben számolt be Szinay József jegyzõ az okmányiroda kialakításáról. Mint mondta, a Belügyminisztérium illetékesei, megtekintve a Hivatalban, ez ügyben zajló munkálatokat, bõvítést javasoltak. Az okmányiroda, melynek mûködési költségeit a központi költségvetés biztosítja, a jelenleg a népesség nyilvántartónak, a szociális- és gyámügyeknek helyt adó helyiség, az ügyfélszolgálat és a vállalkozói iroda helyén helyezkedik majd el és október 1-tõl a személyi igazolványokkal, útlevelekkel, lakcím igazolvánnyal és vállalkozói igazolványok kiadásával foglalkozik. Jó hír, hogy 2001.január 1-tõl a pillanatnyilag még a dunakeszi rendõrség hatáskörébe tartozó teljes gépjármû ügyintézést is helyben intézhetik a gödiek.
Mikesy György kérte, hogy a Gödi Körképben elõzetesen jelenjen meg a bizottsági és a testületi ülések idõpontja. Dr Faragó László az ingatlanadó beszedésérõl, a kábel tv-rõl, a gimnáziumról és a hajléktalanok elhelyezésérõl vár tájékoztatást a következõ testületi ülésen. Csernus Károly azt kérte, hogy a belvízelvezetésrõl határidõ megjelölésével készüljön pontos ütemterv, valamint azt, hogy a város déli szélén lévõ sorompó közelében elhelyezkedõ csapadékelvezetõ balesetmentes lefedését oldják meg a felelõsök. Szegedi Sándor a kérés hallatán megjegyezte, hogy a javítás költsége 500 ezer Ft. Kovacsik Tamás kifogásolta, hogy a közterület felügyelet vezetõje még nem számolt be munkájukról, jóllehet mûködésük kezdetén negyedévenkénti számadást ígértek. Nehezményezte azt is, hogy egyesek versenypályának tekintik a kerékpárutat, és kérte annak közlekedési táblákkal, felfestésekkel, fekvõrendõrökkel történõ ellátását. Kérdésére, mekkora haszonnal jár a Simex projekt érdekében felvett hitel, Szegedi Sándor elmondta, hogy az év második felében lehet érzékelni a telekügylet hozadékát és hozzátette, hogy a Simex a szerzõdésben vállalt kötelezettségének eleget tett. Mikesy György az Oázis lakópark elnevezést kifogásolta. Mire a polgármester úr megjegyezte, hogy a tulajdonosnak jogában áll tetszés szerinti fantázianevet adni vállalkozásának.
Utolsóként Juhász Attila kérelme ügyében döntött a testület. Tizennégy igen szavazattal úgy határoztak a képviselõk, hogy 2002. június 30-ig a 6801/62 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanból 5000 m² területet bérbe ad az önkormányzat évi 600.000 Ft bérleti díj fejében, és a tárgyi területre opciós vételi jogot biztosít Juhász Attilának 2002.június 30-ig 1200 m²-es áron.
A zárt ülés elrendelése elõtt Ilyés Gizella alpolgármester közölte, hogy az utóbbi idõben önkormányzati segély ürügyével két ismeretlen személy idõs emberekhez csönget be. Az alpolgármester asszony kéri az idõseket, legyenek óvatosak, és ilyen esetben jelentsék az önkormányzatnál az illetéktelenek jelentkezését. r.k.

Tovább épül a Pólus Palace Hotel

Az utóbbi idõben elterjedt és elterjesztetett mendemondák, (miszerint a Pólus Palace Hotel építkezése leállt, a vállalkozó becsõdölt, stb.) helyett, az alábbi valósághû tájékoztatást szeretnénk adni.
Az építkezés a tervezett ütemben halad, a hotel szerkezetkész állapotban van. Jelenleg a tetõfedés és a külsõ nyílászárók beépítése folyik. Ez a munka kevésbé látványos és kevesebb erõforrást igényel, ezért tûnik úgy egyes érdeklõdõk számára, hogy az építkezés leállt.
Az utóbbi hónapban az erõforrásokat átcsoportosítottuk a golfpálya építésére, mivel augusztus végén meg kell kezdeni a fûtelepítést.
A pálya földmunkái kb. 90 százalékban elkészültek, jelenleg teljes kapacitással folyik az automatikus öntözõberendezés kiépítése. Augusztus közepén megkezdõdik a hotel gépészeti és informatikai munkáinak a kivitelezése, majd az õsz folyamán a belsõ munkálatok is teljes intenzitással megindulnak.
Várhatóan a tél elején megkezdjük a szálloda és a golfpálya kiszolgáló személyzetének kiválasztását, melyekre elsõsorban szakképzett, legalább egy idegen nyelvet beszélõ gödieket várunk. A beruházó Pólus Palace Kft. ezután is szívesen áll rendelkezésre minden információval kapcsolatos kérdésben. Az érdeklõdõknek további felvilágosítást nyújt a www.poluspalace.hu weboldal. Terveink szerint 2001. április hónapjában megnyílik a Hotel és a golfklub. Mucsi László Pólus Palace Kft. személyzeti vezetõ

Motorosok kiüzetése a „paradicsomból”?

A Gödi Körkép július 19. számában õszinte örömmel olvastam Salamon Tamás bátor hangú cikkét, miszerint a Dunának a gödi szakaszáról is – a Dunakeszihez hasonlóan – ki kellene tiltani a motorcsónakokat, minthogy azok légszennyezést, zajt és egyáltalán a vizisportolók (és fürdõzõk) testi épségének a veszélyeztetését okozzák.
Az iménti okfejtésen haladva ésszerû lenne ráirányítani a figyelmet a Duna mentén húzódó kerékpárutakon száguldó motorosokra is. A friss levegõre, egészséges mozgásra áhitozó serény kerékpárosok nagy bosszúságára zavartalanul cikázhatnak a keskeny utakon a „szelid motorosok” – az út szélére szorítva a jámbor bicikliseket és békés gyalogosokat, bûzös benzifelhõket hagyva maguk után. Gyakori útjaim során arrafelé soha nem láttam semmilyen ellenõrzést.
Több mint elgondolkoztató, hogy képtelenek megérteni a „motorizáció” hívei, hogy a többség akarata szent. Azoké, akik városunk legszebb természeti értékein (Dunán, Dunában, a kerékpárúton) tartózkodva élvezni szeretnék a csendet, a jó levegõt, a gondtalan kerékpározás, az önfeledt fürdõzés és vizisportolás örömeit. K. T.

Burjánzik a parlagfû

Városunkban is igen helyesen nagy hangsúlyt fektetnek a parlagfû elleni védekezésre – legalábbis vezetõi szinten. A hivatalos közlemények megjelenésével, a parlagfû elleni védekezés hatósági elrendelésével azonban többnyire vége is szakadt a „közdelemnek”. Az embernek az az érzése, hogy széltében-hosszában küzdünk a gyom ellen, csak épp az irtás tárgyát képezõ növényt sokan fel sem ismerik. Több gödi ismerõsömet megkérdezve fogalmuk sem volt az allergiát okozó növény küllemérõl. Göd határában járva, de városunkon belül is sok helyen burjánzó fellépésüket tapasztaltam. Talán legfeltûnõbb volt tömeges megjelenésük Gödrõl a Rómaiak útjáról a leendõ golf-pálya melletti – rendkívül rossz állapotban lévõ Strandhoz vezetõ út mentén. Sok tehát a teendõ, s érdemes lenne a gyomirtást nemcsak elrendelni, hanem esetleg a gyomfertõzések felbukkanását ellenõrizni, illetve ellenõriztetni is, s mindenekelõtt felszámolni.
A golf-pálya kerítése melletti parlagfû-tenyészetek nagy része – örvendetes módon – eltûnt, minthogy a területen folyó földmunkáknak köszönhetõen a fertõzési gócok betemetõdtek. Sajnos azonban a fürdõ felé közeledve a kerítés mentén lévõ gyomfertõzések háborítatlanul megmaradtak. Talán a majdani földmunkák jóvoltából ezek is eltûnnek. De mikor? káté

Próbáljuk meg együtt!

Miért vagyunk oly távol Európától, pedig „Õ” igazán közel van hozzánk? A szomszádos Ausztriában a szemét szelektív gyûjtése megoldott a legkisebb faluban is, míg nálunk még nem sok igyekezet látszik ezügyben.
Szeretném, ha pár év múlva mi is eljuthatnánk arra szintre, ahol az európai követelményeknek meg tudnánk felelni. Ehhez nagyon sok a tennivaló, de legfõképp a gondolkodásmódon kell változtatni. Ehhez még nem kell pénz, csupán már most el kell kezdeni a propagandát, ismertetõket osztogatni, majd a feltételeket megteremteni. Van erre jó példa szûk hazánkban is, ahol már megindult valami. Jó lenne, ha mi is csatlakoznánk. Mirõl is van szó?
Biztosan nem vagyok egyedül abban, hogy gyûlnek a háztartásban a vissza nem váltható, üres mûanyag flakonok, a sok papír, üveg és fémtárgyak (ez utóbbira van gyûjtés, de nem túl szervezetten.). Jó lenne, ha valahol találnánk egy óriási dobozt vagy konténert, ahová elvihetnénk ezeket, s nem növelnénk a kukás csomagot. Igaz, ez többletmunka mindenkinek, de országos szinten megérné és a környezetszennyezés is kisebb lenne.
Konkrétan: Gödön elég lenne elsõ lépésben 3 hely, ahol ezek a konténerek lennének és oda vihetnénk a mûanyagot, a papírhulladékot (doboz, újság stb.) és a vissza nem váltható üveget. Ezeket újral lehet hasznosítani.
Nem hiszem, hogy ez túl nagy költség lenne, de megérné, mert a háztartási szemét mennyisége csökkenne, ami a gyûjtésen és a lerakóhelyen is könnyítene. Remélhetõleg egyszer nem leszünk az óriási szeméthegyek országa.
Kérem, írják meg véleményüket, hogy együtt megoldhassuk ezt az európai követelménynek számító problémát. Cs. K.

Autószáguldás Göd-Újtelepen

Az autóút megépülésével Göd-Újtelep elveszítette egykori csendes, békés hangulatát. A településbõl – amit még a gödiek többsége is alig ismert korábban – zajos, autóforgalommal terhelt városrész lett. Bizonyára sokan örülnek, hogy az „urbanizációból” nem maradtak ki, de gondolom, legalább ugyanannyian sírják vissza a régi, csendes idõket.
Az viszont mindenkit igen bosszant, hogy a hirtelen megduzzadt autóforgalom nemcsak zajt, légszennyezést jelent a kis településnek, de súlyos balesetveszélyeket is. Az autópályáról lekanyarodó gépkocsik Újtelepen is úgy szaladnak át, mintha még az auttópályán lennének, ügyet sem vetve a lakott területen kötelezõ szebességkorlátozásra. Arrafelé még hírmondóban sem lehet rendõrt látni, így aztán az autószáguldásoknak senki sem áll útjában – örökös bosszúságot okozva a hajdani csendet felidézõknek. Kölcsei

Tisztelt Olvasók

és Salamon Tamás, Közmûvelõdés és Sport bizottság elnöke!

A Gödi Körkép júliusi számában olvastam a Felhívást, ami úgy vélem egy újabb háborúnak venné kezdetét. Szeretném megakadályozni ennek kirobbanását és javaslattal élni.
A Duna oly széles és hosszú, hogy sokan elférnek rajta. Hangulatához hozzátartozik a vizijármûvek sokasága, így a motorcsónakok is. Semmiféle egyéni érdekem nincs e jármûvekkel kapcsolatban, mégis szeretném védelmembe venni õket. Szeretek a parton tartózkodni és csodálni a gyorsan sikló jármûveket. Egész biztos, van valami megoldás a békés egymásmellett élésre és remélhetõleg nem kerül sor a kitiltásukra, vagyis háborúra.
Természetesen ehhez ki kell alakítani a játékszabályokat. Tisztelt Sportbizottsági elnököt arra kérem, tegyen javaslatot, hogy kialakuljon a béke a vizen és a gödi parton, mint ahogy jól elfér bicikli és gépkocsi a bicikliútnak nevezett közúton. Mert ugyebár akkor onnan az autókat kellene kitíltani. (Petõfi és Bajcsy-Zsilinszky út).
Ugye nem! Egyébként böszkék vagyunk a kajak szakosztályra és remélhetõleg senki és semmi nem fogja zavarni munkjájukat.
Csupán ennyit kérünk a Dunán cikázó jármûgazdáktól. Újságfelhívás, egy-két tábla is megtenné a parton, ott, ahol vízre száll a motorcsónakos. Pl.: Vigyázat! Kajakedzés gyerekeknek! cséká

Égessek vagy ne?

Évtizedek óta családommal szinte minden szabadidõnket alsógödi hétvégi házunkban töltjük. Budapest zsúfolt belterületében lévõ sötét udvari lakásunkból menekültünk ki szerényen, de kényelmesen kialakított kis nyaralónkba. Nekünk a kert a fõ tartozkodási hely, melyet szakemberként igyekeztem úgy kialakítani – a biokertészet fontosságát ismerve –, hogy haszonkert, gyümölcsös, díszkert, gyep egyformán legyen. A szervesanyag-utánpótlás megoldására kis komposzttelepet alakítottam ki.
Kerti ténykedéseim során igazán soha nem károsítottam a környezetet, s minthogy autónk sincs, így a légszennyezõdéshez sem járultam hozzá. Legalábbis eddig úgy tudtam, most viszont attól tartok, hogy hirtelenjében „légszennyezõvé” léptem elõ. Én balga, komolyan vettem a kertészeti szakkönyvek (és egyetemi tanulmányaim során hallgatott professzoraim) tanácsát, miszerint pl. levágott, beteg letermett málnavesszõket, a monoliás fertõzöttségû, elhalt meggyvesszõket azonnal el kell égetni, hogy ne fertõzzenek tovább. Tavaly még tehettem ezt, idén már az égetési tilalom „jóvoltából” erre nincs lehetõségem. Mások az ilyen problémát nálamnál sokkal rugalmasabban oldják meg, miként egyik ismerõsöm javasolta, hogy az itt szokásos gyakorlatot követve a beteg gallyakat szállíttassam el valakinek az utánfutóján a Duna-partra, vagy a közeli erdõbe. Azóta is töröm a fejemet a megoldáson. Nincs valami középút, hogy a fertõzési forrásokat is felszámoljuk, és a levegõt se szennyezzük a füsttel? Jeszenszky Lászlóné kertészmérnök-tanár

OLVASÓSAROK

Pauline Gedge: A Hajnal gyermeke

Hatsepszut királynõ története, a Hajnal Gyermeke nem történeti munka, hanem egy rendkívüli asszony regényes életrajza. Pauline Gedge a történelemtudomány által eddig feltárt tények és különféle feltételezések halmazából kiindulva mesét szõtt, amely csaknem 3500 évvel ezelõtt játszódik. A szereplõk szinte mind valós személyek, a régészek ismerik sírjaikat.
Elképzelhetõ, hogy ilyenek voltak, elképzelhetõ, hogy ilyen volt Théba, és így éltek az Újbirodalomban, a XVIII. dinasztia idején. Hatsepszut valóban uralkodott, temploma valóban felépült a völgyben, és az építész valóban Szenenmut volt. Hatsepszut építette újjá a hikszoszok által lerombolt templomok zömét, õ küldött expedíciót Puntba, és obeliszkjei is léteztek. Mindez igaz, mindez megtörtént, de hogy pontosan így történt-e... a tények közti ûrt az írói fantázia töltötte ki.
Pauline Gedge Új-Zélandon született, gyermekkorának egy részét Angliában töltötte, majd családja kivándorolt Kanadába. A Hajnal gyermeke ott elnyerte Alberta állam a legjobb regénynek járó díját, Franciaországban pedig igazi, rendkívüli sikerkönyv lett, 1 millió pédányt adtak el belõle. A regény egy olyan fiatal nõ története, aki megszerezte Egyiptom trónját, tökéletesen elsajátította a hadászat és a kormányzás tudományát, életét a maga elképzelései szerint élte, és a történelem egyetlen fáraónõjeként uralkodott egy birodalom felett.

Az „A+V, a Gödi Ifjúságért” alapítvány

második féléve a Huzella Általános Iskolában

Az alapítvány elsõ félévi munkájáról már tájékoztattam a kedves Olvasót, most a második félévrõl írok.
Az „A + V” jutalmazta a Vízváry Anna szavaló - és a Zádory Bertalan prózamondó verseny gyõzteseit. A díjkiosztásra a Mûvelõdési Házban megrendezett gálán került sor, ahol Vízváry Vilmos alapító adta át a díjakat. A gyõztesek prózáit, verseit a közönség is meghallgatta.
Versmondásban az elsõ és második osztályosok kategóriájában Krecsik Edmond 2. c, a harmadik - negyedik osztályosoknál Pregun Dávid 4. c gyõzött. Az ötödik és hatodik évfolyamokban Turcsán Ádám 5. c volt a legsikeresebb, míg a hetedik és nyolcadikban két elsõ díjat adott ki a zsûri Berkes Flóra 8. a, és Fodor Márta 7. b osztályos diákoknak.
A prózánál az elsõ és másodikban Bauer Benedek 2.c, a harmadik és negyedikben Lipták Petra 4.c, míg az ötödik és hatodikban Gölle Roland 6.a osztályos tanulók értek el elsõ helyezést.
A nyolcadikos évfolyamon meghirdetett Vízváry Vilmos történelem versenyen Berkes Flóra 8.a lett az elõ.
A versenyeken az elsõ díj : 2 000.- Ft, a második díj: 1 500.- Ft, a harmadik díj 1 000.- Ft volt.
A Kuratórium döntése alapján Palásthy Árpád leköszönõ igazgató úr kapta meg a Vízváry Anna emlékgyûrût, amelyet a tanévzárón Vízváry Vilmos adott át, megköszönve azt a segítséget és munkát, mellyel az alapítvány tevékenységét támogatta. Kiosztásra került még az alapító részérõl az „A + V a Gödi Ifjúságért emlékérem” díj, melyet a tantestület titkos szavazása alapján a nyugállományba vonuló Szembratovics Mária tanárnõ kapott meg, aki az emlékérem mellett 50 000.- Ft pénzjutalomban is részesült.
A kilenc középiskolás ösztöndíjas is átvette már a tanulmányi eredményétõl függõ ösztöndíját. Ebben a tanévben a legdicséretesebb eredményt Szlapák József 10-es gimnazista érte el, aki 27.000 Ft. támogatást kapott.
Két új ösztöndíjas: Bodnár Anita és testvére György, akik már most 9 000 - 9 000.-Ft tankönyvvásárlási segélyt vehettek át. Édesanyjuk tavaly halt meg, szükség lesz a segítségre. Ösztöndíjuk névadója, Hlavács József nyugdíjas tanár és igazgató, valamint Bucsányi Ferenc, aki sokat tett a gödi labdarúgásért.
Elsõ ösztöndíjasunk Tellér Mónika szép eredménnyel érettségizett, sõt egyetemi felvételt is nyert. Köszönõ sorait mellékelem.
Megköszönöm az „A + V” alapítójának, a Vízváry családnak és a segítõ gödi lakosoknak a támogatást, akik ezt vallják: „Nem szóval, sem nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal.” Laszlóczky Ferencné Ács Éva kuratóriumi tag

Búcsú a mûvészeti alkotótábortól

Jövõre lesz a nyolcadik?

Július 21-én délután megélénkült az alsógödi mûvelõdési ház környéke. Rengeteg autót és ünnepi ruhába öltözött felnõttet lehetett látni. A várakozás és az ünnepi hangulat az Ifjúsági Képzõmûvészeti Alkotótábor befejeztével rendezett „kiállítás” megnyitásának, a gyerekek által készült alkotások szemléjének szólt. A Guiness Rekordok könyvére érdemes rövidségû bemutató alig másfél óráig tartott. Az „ifjú mûvészek” alkotásaikat a büszke szülõk kíséretében rögvest elpakolták, s vitték magukkal haza, hogy a sikeres tábor emlékeit ne csak szívükben õrizhessék.
Miként a Gödi Körkép hírt adott róla, közel 100 gyerek ismerkedett meg a gobelin szövés, a kerámia, a rajzolás, a szobrászat. a tûzzománc és a népi játékkészítés alapjaival. A tábor mûvészeti vezetõje, Prokai Gábor búcsúszavaival zárult a kéthetes esemény, amikor is a jeles mûvész méltatta a fiatalok lelkes munkáját és alkotókészségük kézzel fogható eredményeit. Ezeket a látógatóktól megtelt terem falain és a terem közepén helyezték el. Az elõadó kiemelte, hogy a tíznapos tábor célja nem lehetett az ismeretek „gyorstalpaló” módon való átadása (hisz ez képtelenség lenne”, sokkal inkább az érdeklõdés felkeltésére volt hivatott és arra, hogy a gyerekek „affinitását” felismerve a szülõk irányításával majd ahhoz a mûvészeti ághoz vonzódjanak, amelyhez érzékük van.
A szervezõk köszönetet mondtak mindazoknak a helyi vállalkozásoknak, melyek segítsége és áldozatos munkája nélkül nem valósulhatott volna meg a „tanfolyam”. Így a Zöldfa Étterem vezetõjének a közel száz gyerek étkeztetéséért, a Tikkurillának a festékekért, az Ámbitus Kft-nek a gipszért, végezetül a fõszponzornak, a Simex Kft-nek. A jogos elismerés mindenek elõtt a lelkiismeretes tanárokat – Farkas Éva, Véninger Margit, Garami Mária, Majoros Klára, Csiki Lóránd, Sári Adél, Sándor János – illette meg.
Az Alkotótábor szervezõjével, a kivitelezés útvesztõiben is magabiztosan mozgó, a lelkesedésben töretlen Droppán Györgyivel való rövid beszélgetés során megtudtam, hogy a tábor népszerûsége évrõl évre nõ. Június 30-ig lehetett jelentkezni, de a hónap közepére már telt ház volt. Tûzzománc és kerámia tárgyakból turnus is indult. A helyigényes alkotómunkában a helyhiány komoly gondot jelentett. Egy tanárra átlagban tizenöt gyerek tanítása jutott. A gyerekek közül sokan már a korábbi években is részt vettek a mûvészeti foglalkozásokon, bizonyítva a tábor kedveltségét és szükségességét. A legkisebbek is nagy buzgalommal ügyködtek, s remélhetõen jövõre már szorgoskodva választják ki a számukra legmegfelelõbb mûvészeti ágat – fejezte be rövid ismertetését az agilis szervezõ és vezetõ, Droppán Györgyi.
A teremben a falakon mûvészeti ágak szerinti csoportosításban láthattuk a rajzokat, textilmunkákat, tûzzománcokat, a terem egyik végén a kerámiákat, középen a szobrokat, s a színpadon a legkisebbek mûveit. Az izgatottan pakoló gyermekek körében felfedeztem egy tíz év körüli szõke kislányt, Koller Marikát, aki tüstént mutogatni kezdte alkotásait. Megtudtam tõle, hogy nõvére és bátyja is részt vett a táborban, s mindhárman boldogan jártak ide biciklivel felsõgödi nyaralójukból. Nekik, mint a fõváros zsúfolt belterületén élõ gyerekeknek, különösen sokat jelentett a tábor. Okos beszélgetõpartnerem azt is elmondta, hogy nem csak sokat tanultak itt tanáruktól, de barátságok is szövõdtek a jobbára helybéli társaikkal.
Elköszönve a „kis mûvészektõl” még egy pillantást vetettem a kiállított tárgyaktól lassan megüresedõ teremre, mely jövõre – immár nyolcadik alkalommal – bizonyára megint benépesül lelkes gyerekekkel, régiekkel és újakkal, hogy nem csak a mûvészetek alapjainak játékos módon való elsajátításával, hanem új barátságok kialakulásával, felejthetetlen nyári emlékek megõrzésével is gazdagodjanak. Dr. Kölcsei Tamás

Vasúttörténeti kiállítás Gödön

Göd állomásnak várótermébõl nyíló oktatóterem adott helyet a július 17–23 között megrendezett vasúttörténeti kiállításnak. Mint ismeretes, az elsõ vasútvonal 1846-ban épült meg Budapest –Vác között, ennek folytatásaképpen 1850-ben készült el a Vác –Párkánynána (mostani nevén: Sturovó) közötti szakasz. A 150 éves múltat idézi fel a Gödi Vasútbarát Egyesület szervezésében rendezett bemutató.
Az apró kiállító terembe lépve számos látnivaló fogadta a betérõket. Megtekinthetõk voltak a Vác–Párkány közötti vonalon lévõ állomásépületek, az azon a szakaszon üzemelõ jármûvek (kezdve a 302-es „õskori” gõzmozdonytól a korszerû Bvh motorvonatokig) képei. Régi felvételeken megcsodálhatjuk az egyik legnagyobb (most is használatban lévõ) hazai viaduktot Zebegényben, s a Szobon a II. világháborúig üzemeltetett fordítókorongot, melyen a gõzmozdonyokat helyezték a kívánt állásba. Számos régi képet és képeslapot láthatunk, de a tárgyi emlékekben sem volt szegény a kis kiállítás. Így a régi vasúti emléktárgyak között dízelmozdony-kürtöt, vasutas sapkákat és egyenruhákat, mozdonypálya-számtáblákat, öreg kalauzkulcsokat fedezhettünk fel, de a vasút- és mozdonymodellek sem hiányoztak onnan. Régi és friss menetrendeket, vasúttörténeti érdekességeket felidézõ bélyeggyûjteményt ugyanúgy talált ott a látogató, mint a jelent bemutató vasút-közlekedési tárgyak képeit. A tartalmas kiállítás a szervezõk ötletét és szorgos gyûjtõmunkáját egyaránt dicséri. K. T.

Szomorú szívvel...

Augusztus 7-én az óbudai temetõben szomorú szívvel helyezte el Göd Város Önkormányzatának nevében Szegedi Sándor polgármester úr a város koszorúját dr.Varasdy Sándorné, dr. Zichy Henrietta grófnõ ravatalánál.
„Keta” néni ötven éven át élt Felsõgödön és senki nem tudta, hogy filigrán termete ellenére az elmúlt évszázad talán egyik legnagyobb magyarja volt. Halála elõtt két évvel nyílt csak meg és Antal György Bálint mikrofonja elõtt elmondta életét.
Az okmányokkal, fotókkal kiegészített életút olvasható a Gödi Almanach ötödik, tavalyi számában. Most csak arról a folyamatos hõstett sorozatáról emlékezünk meg, amelyre kivételes képességû és mélyen vallásos meggyõzõdésû emberek képesek.
A szülõi házban tanulta meg, hogy minden ember Isten teremtménye, és hogy az emberi kapcsolatokban csak a szeretet számít. Már három gyermekét nevelte, amikor közel kerülvén a római katolikus egyház világi szervezetéhez, az Actió Catholicá-hoz, vállára vette a szegények, az elesettek sorsát. A világhárobú alatt õ szervezte meg a hadiárvák, hadiözvegyek segítését. Sajátos módszert választva, és az életét is kockáztatva – zsidó csecsemõk százait mentette meg. A háború után felállított egyházi népkonyhákon kiéhezett pestiek ezreit táplálta a nyugati egyházakkal tartott kapcsolatai révén. Késõbb a nyomorgó pesti gyermekeket vitte vonatszám vidékre és külföldre felerõsödni. Mindszenti hercegprímás letartóztatásával megszakadt az áldásos tevékenysége. Orvos férjét elbocsájtották. Végül eladván szombathelyi családi házukat Felsõgödön találtak otthonra, mert dr. Varasdy Sándor Alsógödön állást kapott. Keta néni fizetés nélküli asszisztens volt férje mellett. Pulóvereket kötött eladásra és csirkéket nevelt, hogy hozzájáruljon a három gyerek taníttatásához. Kerékpáron tolta az eleséget a Bozóki téri piacról a Vadvirág utcába. Hálás volt azért, hogy Göd gondoskodott róla, aki mindig csak adott, amíg futotta erejébõl.
Kilencvenöt évet élt. A közelmúltban – amíg kórházban kezelték – kétszer is kirabolták otthonát. Leánya, Varasdy Emília hangversenyt adott a felgyújtott alsógödi templom helyreállításának javára. Hajtsunk fejet gróf Zichy Henrietta emléke elõtt, és ne feledjük el soha. Bátorfi József

Millenniumi mécsesgyújtás

A gödi Városszépítõ Egyesület felhívására több, mint 120 ember jött a Pázmány Péter utcai temetõbe májustól augusztusig hét pénteken, hogy segítsenek közös erõvel rendbe tenni a régi sírkertet. Alkalmanként 4-5, összesen 1800 munkaórát dolgoztak.

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik munkájukkal eddig részt vettek a takarításban, és azoknak az idõs embereknek, akik azzal segítenek, hogy megismertettek bennünket temetõnk múltjával. Köszönjük a bíztató és támogató sorokat.

A Millenniumi év alkalmából augusztus 18-án 20 órakor megemlékezést tartunk a Pázmány Péter utcai tenetõben, mécsest gyújtunk várost alapító elõdeink emlékére és a két ismeretlen magyar katona újra felállított síremlékénél.

Várjuk mindazokat, akik õseiket tisztelik, városunkat szeretik. A következõ temetõrendezés augusztus 25-én, pénteken 17 órakor lesz.
Városszépítõk

Négy ismeretlen katona!

Nevem: Már Erzsébet, születtem Alsógödön 1926. XII. 19-én. A velem egyidõsek biztosan emlékeznek a katona sírokra a Pázmány Péter utcai temetõben. Azt határozottan tudom, hogy a temetõbe belépve jobbra levõ sírpár két magyar katona és tovább menve az utolsó sorban jobbra fordulva balkéz felõl ugyancsak két magyar katona nyugszik. Ezen a síron a kereszt piros-fehér-zöldre van festve (most már nagyon kopott). Azokat a katonákat akik itt elõl nyugszanak, sógoromék kertjében, (Rutyka János, késõbb Hetényi névre változtatta) most Pázmány Péter u., az oroszok lelõtték és a magyarok a kertben temették el õket. Tulajdonképpen hárman voltak. Kettõt fejbelõttek, a harmadikat hasba. Egy katona orvos segített rajta és a sógorom édesanyja adott neki ruhát, kabátot mielõtt elment. Évek múlva visszajött és kereste azt a nénit aki segített rajta, de nem tudta a nevét sem a címét. A néni sem élt már akkor. Sok utcában és háznál járhatott, én is így tudtam meg.
A másik két katonát – úgy tudom – a Bozsi néni udvarában lõtték le és a magyarok ásták el. Késõbb kiásták ezeket a katonákat és kivitték õket a temetõbe. Még a sisakjukat is rátették a sírra, késõbb azonban a sisakok eltûntek. Erre is biztosan sokan emlékeznek. Hát ennyivel tudom bizonyítani, hogy ezekben a sírokban magyar katonák nyugszanak.
Már Erzsébet Alsógöd, Kossuth L. u. 4.

Vidám hangulatban a kertbarátok

Július 29-én, áprilisra emlékeztetõ, borús idõben a kiserdei Kertész utca 2-ben falusi búcsút, avagy vidéki lakodalmat idézõ vidám társaságra, zeneszóra, táncra lehettek figyelmesek az arra járók.
A Kertbarát Klub Anna-napi kerti partiján gyûltek össze a jóhangulatú, lelkes kertrajongók. Mint gyanútlan arrajárót, jó szóval invitáltak be, s szinte észre sem vettem, amikor már az alsó-gödi kertbarátok elnökasszonyával, a rendkívül szimpatikus és agilis Feketené Ágoston Judittal úgy beszélgettem, mintha már évek óta ismernénk egymást. Majd csatlakozott hozzánk Antal György Bálint növényvédelmi szakmérnök, s így rövid idõ alatt sokmindent megtudtam tõlük és róluk.
A rendezvényen, a rossz idõ ellenére, majdnem százan jelentek meg. Jani bácsi és Marika néni fõzte a kiváló marhalábszár-pörköltet, s bõven volt hozzá „alátét” tokaji bor és sör formájában. A tagok rengeteg süteményt és pogácsát hoztak. Az üres bogrács ott pihent a táncolóktól nem messze, üszkös és kormos tüzelõhasábok társaságában.
Kitûnõ volt a hangulat, látni lehetett, hogy itt mindenki nemcsak jól ismeri egymást, de barátként tekintenek egymásra, a határtalan kertszeretet közösséggé formálta a társaságot. Köztük – sajnos – a fiatal generációból hírmondóban sem volt senki, 40 év alattit alig lehetett látni. A fiatalos lendültet mégsem hiányzott, csak úgy ropták a táncot. Hat óra felé az esõ megeredt, s még jobban összehúzták magukat a szûk helyen a bálozók.
Az önkormányzat képviseletében megjelent Ilyés Gizella alpolgármestert nemcsak kitõrõ lelkesedéssel vették körül, de rögtön táncba is vitték. Beszélgetõpartnereimtõl megtudtam, hogy a Kertbarátok Körének komoly tervei vannak a közeljövõre nézve. Készülnek az augusztus 26–30 között a mûvelõdési házban rendezendõ hagyományos kertészeti termékeik bemutatására. De Göd határait túllépve, szeptemberben az OMÉK-en is ki akarnak állítani. A gödi millenniumi kiállításra a mûvelõdési ház földszinti nagytermét szeretnék megkapni. A tervezett bemutatón nemcsak kertjeik remekeit, hanem szép kézimunkáikat is szeretnék megmutatni. Október végén rendezik meg hagyományos szüreti báljukat. Továbbra is megtartják minden hónap elsõ hétfõjén az elõadásokat a kertészeti ismeretek elmélyítésére, melyekre a téli idõszakban a mûvelõdési házban fog sor kerülni. Szép tervek, komoly elhatározások.
Mindezekhez további sikereket kívánva búcsúztam el a társaságtól, akiknek vidám hangulata beragyogta a borus szombati délutánomat.
Dr. Kölcsei Tamás

Újabb játszótérnek örülhetnek a gödi gyerekek

Ismét megmutatkozott mire képes néhány jó szándékú, áldozatkész polgár a közös cél érekében. Alsógöd egyik legszebb helyén, a Duna-part és a Feneketlen-tó között, egy lelkes csapat összefogásának és több hónapi kemény munkájának, s nem kis anyagi áldozatának köszönhetõen játszótér készült a gyerekeknek.
Két hintával, két libikókával, három paddal és három szeméttárolóval lett gazdagabb július 31-én a város, amikor is a játszótér megálmodói és kivitelezõi átadták Szegedi Sándor polgármesternek, Ilyés Gizella, alpolgármester asszonynak és Szinay József jegyzõnek Göd új játszóterét, mely bárki által bõvíthetõ és újabb, a kicsinyek mozgásigényét kielégítõ elemmel gazdagítható. Benkó Kriszta és János, Hegedûs Zoltán és Sándor, Winkler János és József, Juhász Tamás és László, Botos Géza, András és Kristóf, Pápai László és Barnabás, Varga Sándor, Kása Géza, Juhos István, Chys Márton, Tóth József, Fekete Zoltán egytõl egyig nagy szeretettel áldozták fel szabadidejüket a közös célért, hogy örömet szerezzenek a kicsiknek. A közösségi megmozduláshoz Nagy Gábor faanyaggal járult hozzá, Kovacsik Tamás képviselõ pedig a terület biztosításában és a játszótér készítéséhez szükséges engedély megszerzésében nyújtott segítséget. r.

Épülnek az újabb Habitat lakások

A tervezett jó ütemben halad a Habitat for Humanity mozgalom szervezésében folyó hat gödi lakás építése. Az elsõ ikerházra felkerült a tetõ, a másik két épület falai már állnak. Nagy lendülettel és örömmel vesznek részt saját otthonaik építésében a majdani lakók, abban a reményben, hogy karácsonyra beköltözhetnek - tudtuk meg Varga Pétertõl, a szervezet helyi igazgatójától. Örömükre némi árnyékot vet, hogy kevés adomány érkezik a Habitat for Humanity számlájára. Az eddigi önkéntes felajánlásokat és hozzájárulásokat köszönve, kérik a szervezet aktivistái, hogy aki segíteni tudja a rászoruló családok fészekrakó munkáját, a lapunkban található csekken adja azt postára. r.

K-vitamin ... a frissen felfedezett

Ez a vitamin sokáig élte Hamupipõke-életét, alig akadt tudós, aki komolyan foglalkozott volna vele, mert úgy tûnt, csak egyetlen szóra érdemes tulajdonsága van: megakadályozza a véralvadást. Mostanában azonban a világ elé lépett, és a biokémikusok és anyagcsere-szakértõk kedvence lett.
A K-vitamin jelentõs szerepet játszik csontjaink és kötõszöveteink anyagcseréjében, és az egészséges vesemûködésben is. A K-vitamin segédkezik abban, hogy a fontos tároló szénhidrátok beépülhessenek a sejtekbe, s így, mondjuk, egy délelõtt kibírjuk eszegetés nélkül. A legújabb felfedezések szerint a K-vitamin egyike azoknak az anyagoknak, amelyek a vitalitásunkról és hosszú életünkrõl gondoskodnak. A természet azonban igen kevés K-vitamint tart készenlétben a szervezetünkben. Mire való a K-vitamin? Véralvadás, sebgyógyulás, szénhidrátok tárolása, csontképzõdés, egészséges fogak, májfunkció, vitalitás. K-vitaminban különösen gazdag élelmiszerek: tej, joghurt, tojássárgája, csukamájolaj, kelkáposzta, paraj, kelbimbó, brokkoli, galambbegysaláta, vízitorma, fejes saláta, karfiol, zöldbab, uborka, cukkini, paradicsom.
Az avas zsírok, fájdalomcsillapítók, a szennyezett levegõ, a konzervek és készételek tartósítószerei elpusztítják a K-vitamint, vagy legalábbis megakadályozzák a felszívódását.
Antal György Bálint

A toxoplasmosisról

A toxoplasmosis okozója a Toxoplasma gondii nevû, mikrométeres nagyságú egysejtû. A betegség az egyik leggyakoribb zoonozis, a felnõtt lakosság kb. 30-70 százaléka szeropozitív. Klinikai formában fõleg a 15-35 éves korosztályban észlelik. Ez lázas tünetekben és nyirokcsomó duzzanatban nyilvánul meg, súlyosabb elváltozásokat csak immunhiányos szervezetben okoz. Ritkább, bár kórtanilag fontosabb az ún. kongenitális toxoplazmózis. Szeronegatív nõknél terhességük elsõ harmadában fertõzõdve vetélést, második-harmadik harmadban fertõzõdve koraszülést, halvaszületést és magzatkárosodásokat okozhat. Szaporodásában jelentõs szerepe van a macskáknak és a macskaféléknek (ivaros szaporodási ciklus csak ezekben az állatokban lehetséges), a macska tehát a kórokozó végleges gazdája. A macskák által a bélsárral ürített cysták valamennyi köztigazdafaj – így a háziállatok és az ember – igen fontos fertõzési forrásnak tekinthetõk. A betegséggel kapcsolatban – fõleg várandós anyák részérõl – több kérdés érkezett, ezért fontos, hogy a betegséggel (és a macskákkal) kapcsolatos oktalan félelmeket eloszlassuk, ugyanakkor néhány fontos közegészségügyi és higiéniai kérdést tisztázzunk. Ezek a következõk:
A frissen ürített macska bélsár nem fertõz, mivel 2-4 nap kell ahhoz, hogy a fertõzõ alakok a levegõn fertõzõképessé váljanak, a külvilágban hetekig-hónapokig életben maradhatnak, így az emberi fertõzés sokkal gyakrabban alakul ki a talajjal foglalatoskodás, mosatlan, nyers zöldségek, szennyezett vizû kutakból származó víz fogyasztása során.
A veszélyeztetett nõk – akiknek korábban nem volt macskája és a terhesség elsõ szakaszában vannak, vagy vérvizsgálatuk során azt tapasztalni, hogy nem védettek a betegséggel szemben – a nyershússal történõ konyhai mûveletek során használjanak kesztyût, kerüljék a hiányosan fõtt húsételek fogyasztását. A kórokozó a sertéshúsban gyakran megtalálható, de 60ºC-on 20 percig tartó hõ hatására, vagy a mínusz 20ºC-on egy hétig tartó húsfagyasztás hatására elpusztulnak a kórokozók.
A macskák csak kielégítõen fõtt húst kapjanak, tiltani kell a macskák által történõ rágcsálóirtást!
A macska bélsártálcáját naponta nem veszélyeztetett egyén tisztítsa ki, az ürüléket ne a kertbe, hanem szemétgyûjtõbe helyezze vagy égesse el. Beszáradt, por alakban belélegzett kórokozó nem számít fertõzési forrásnak. Talajmunkához használjanak gumikesztyût a terhes nõk, az elsõ nõgyógyászati vizsgálat alkalmával kérjék a toxoplazmára irányuló vizsgálatokat is. Jelenleg csak a programozott termékenyítéskor – lombik baba program – kötelezõ a szûrés. (Ausztriában a szûrés az anyasági segély feltétele!) A macskák esetében fontos a szûrõvizsgálat, amely vérvizsgálatból és elõzõ pár napig gyûjtött bélsár együttes vizsgálatából áll. Ezzel kapcsolatban keresse fel állatorvosát, aki a kezelést elvégzi és a szükséges felvilágosítást megadja.
Egy toxoplazma-fertõzött macska 2-3 hétig tartó – általában tünetmentes ürítési periódus után, 4-5 évig tartó immunitást szerez. Az ürítéskor esetleg hosszabb ideig tartó hasmenés jelentkezhet, ilyenkor fokozottan kell ügyelni a széklet biztonságos eltávolítására.
A macskák nemcsak ürítõk lehetnek, de szervezetükben szétszóródva vagy aktiválódva a kórokozó meg is betegítheti a macskákat. A klinikailag beteg macskák nem fertõzõek az ember számára.
Dr. Megyery Csaba állatorvos Göd, Templom u. 2/a. Tel.: 06-20 9351790

Lehet egy pár kilóval kevesebb ...?

"A hal úszik, a madár repül, az ember fut"
Emil Zatopek

A futás nem csak a "szuperemberek" sportja, hanem mindenkié. Ettõl függetlenül, nem minden ember alkalmas a rendszeres futásra, nem csak testi adottsága, hanem szellemi beállítottsága, lelki alkata (lustaság, akaratgyengeség stb.) miatt.
Ha az ember fut, akkor akár megváltoztatja étkezési szokásait akár nem, biztos, hogy lefogy. Még akkor is, ha éppen most kezdett hízni. Mivel a futók lényegesen több tápanyagot égetnek el, mint a nem futók, a nõk az elsõ futóévükben 5-6 kg-ot, a férfiak pedig 10 kg-ot vagy még többet adnak le. Kutatók megállapították, hogy a testsúly, különösen a nagyfokú elhízottság és a gyenge egészségi állapot között szoros összefüggés van. A férfiak között azok egészségesebbek az átlagnál, akiknek testsúlyuk legalább 5 százalékkal kevesebb a "normál" testsúlynál, a nõknél ez a határ 10 százalékig terjed.
A kívánatos testsúlyt a testtömeg index jelzi, melyet orvosilag állapítottak meg. Képlete a következõ: testtömeg index = testtömeg (kg) / testmagasság (m) a négyzeten. Férfiaknál normálérték 20-25 között, nõknél 19-20 között van. Túlsúly: 25-30, enyhe elhízás: 27-30, közepes elhízás: 30-40, kóros elhízás: 40 felett. Pl.: egy 170 cm magas 85 kg-os férfi testtömeg indexének kiszámítása: 85/ 2,89 (1,7 négyzete) = 29,4. Tehát az illetõ enyhén elhízott. A fenti számításnál van egyszerûbb módszer a kívánatos testsúly megállapítására: a testmagaságból le kell vonni 100-at és az eredménybõl még annak 10 százalékát. Pl.: egy 170 cm magas ember eszményi testsúlya: 170 - 100 = 70, 70 - 7 = 63 kg.
Az életbiztosítással foglalkozó intézetek statisztikája szerint a súlytöbblet megrövidíti a várható élettartamot. Azoknak, akiknek negyvenöt éves koruk után 5 kg súlytöbbletük van, 8 száalékkal magasabb a halálozási arányuk. 10 kg többletnél 18 százalék, 15 kg-nál már 56 százalékos ez az arány. Amennyire bonyolult szervezetünk mûködése, annyira "egyszerû" is abban a tekintetben, hogy a bevitt kalóriákat pontosan "számolja". Többlet bevitelnél gyarapodunk, kevesebbnél fogyunk. Ha kilókat akarunk leadni, akkor kevesebbet kell enni, vagy többet kell mozogni, esetleg mindkettõt egyszerre. Érdekes módon az elsõ lehetõség legkevésbé hatásos. Orvoskutatók megállapították, hogy csak diétával kezelni az elhízottságot hiábavaló küzdelem. Kísérletképpen megpróbálkoztak fogyasztást csak testmozgással elérni. A kísérletben tíz túlsúlyos 68-96 kg-os nõ vett részt úgy, hogy étkezési szokásaikon nem változtattak. A szokásos mozgáson felül, naponta átlagban 30 perces gyorsütemû gyaloglást végeztek (túlsúlyos személynek nem ajánlott a futás, inkább kerékpározzon). A kísérletben résztvevõk egy év után átlag 10 kg-ot fogytak. A kutatók azt ajánlják, hogy akik fogyni szeretnének, a kalóriákban szegényebb táplálkozást kombinálják a mozgással. Akik ezt a formáját választják a fogyásnak, lényegesen több zsírszövetet veszítenek, mint a csak diétával fogyasztók és a zsírszövet helyébe, un. zsírtalan szövet keletkezik.
A mozgással való testsúlyvesztés néhány formája különösnek, sõt illogikusnak tûnik. Például a futás nem növeli, hanem épp ellenkezõleg, általában csökkenti az étvágyat. Ezt állatkísérletekben mutatták ki. Azok az állatok, amelyekkel napi egy órán keresztül mozgást végeztettek, kevesebbet ettek, mint azok, amelyek egyáltalán nem mozogtak.
Az is érdekes, hogy a futás sebességének milyen kevés hatása van arra, hogy a mozgást végzõ személy mennyi kalóriát éget el. Ha egy 68 kg-os futó 8 perc alatt fut 1600 m-t, 101, 9 kcal-t éget el, míg ha ugyanaz a személy 12 perc alatt futja le a távot, akkor 100, 2 kcal-t fogyaszt. Tehát ha valaki mozgással és csökkentett tápanyagfelvétellel kíván fogyni, mindegy, hogy lassan, vagy gyorsabban mozog, lényeg a rendszeres mozgás. A futás kezdetén a fogyás látványos, de egy idõ után az ütem lassul, majd beáll az állandó normális testsúly. Ennek mértéke a személy alkatától függ. Fogyni nem csak a "külcsin" miatt érdemes.
Futó edzésterv kezdõknek
Bemelegítés: az edzések elõtt végezzünk 5-10 perc általános gimnasztikai gyakorlatot
Edzések után levezetésként sétáljunk 5-6 percet.
9. hét
1. nap: 5x3 perc közepes futás, résztávok között
3 perc séta.
2.nap: u.a. mint elõzõ nap.
10.hét.
1.nap: 6x3 perc lendületesen, résztávok között
3 perc séta.
2.nap: 6x4 perc lendületesen, résztávok közt
3 perc séta.
(a következõ számunkban folytatjuk).
Készülj az októberi gödi futóversenyre. Nem a gyõzelem, a részvétel a fontos! r.t.

Ha egyedül nem megy…

Vágyakozunk, hogy majd mi is… egyszer majd, igen mi is elindulunk és futunk, mit futunk? szállunk, repülünk, vidáman, mosolyogva könnyedén - irigylésre méltóan…
Kívánjuk - egy-egy feszült nap után, amikor csak futnánk szabadon, egyedül, minden elöl…
Reménykedünk, majd megtörténik a csoda velünk is, s egyszer csak a „másik oldalon” találjuk magunkat: a sportosak, a futók, az egészségesen élõk között, hogy azt az utat járjuk, amit eddig is szerettünk volna, hogy gyõzünk.
Áramlanak felénk az információk, látjuk, halljuk, olvassuk nap, mint nap hogyan kellene élnünk, mit kellene tennünk és ennünk, hogy egészségesebbek, szebbek, fittebbek legyünk - már szinte irritáló.
Kellemetlen szembesülni azzal, hogy keveset teszünk az egészségünkért, szinte minden fontosabb, a rendszeres sportolásra nincs idõ.
„Nem vagyok képes ilyesmire”- mondjuk, s azonnal magyarázatot adunk a miértekre: „mikor ?” „a család”, „az én koromban”, „akkor kell(?) vacsorát (reggelit, ebédet) adnom”, stb.! El is fogadjuk, fogadtatjuk az indoklást - barátunk, családunk bõszen helyesel, bólogat (naná!) - bennünk pedig gyûlik az elégedetlenség önmagunkkal szemben, a vágy, hogy mégis csak tenni kéne valamit, s a stressz, a kudarc, a sikertelenség felerõsíti ezeket az érzéseket.
Futni jó…s már folytatjuk is: egyszerû és elérhetõ mindenki számára, a szabadban és bármikor végezhetõ, élettani hatása kitûnõ, mert javítja a tüdõ-, a szív- és érrendszer mûködését, fokozza az állóképességet, segít megõrizni hajlékonyságunkat és ruganyosságunkat, oldja a stresszt, fokozódik szellemi energiánk, koncentráló-képességünk, stb.…. Nem kell más hozzá, mint egy kényelmes ruha és egy jó cipõ (ám ez nagyon fontos!).
Futni jó…(hohó!) de nem nekünk, mert „én erre alkalmatlan vagyok!”, „ilyen súllyal?”, „ilyen soványan?”, „mikor?”, „kivel?”, „hol?”, „és a kutyák?”…………………. (saját ellenvetés behelyettesítendõ.) Futni jó (lenne), ha lenne kivel, ha lenne egy kis buzdítás, egy kis motiváció, segítség, valami rendszer…
Futni jó…(lesz), mert néhányan elindultunk, s ha igazán futni szeretnél, csatlakozz hozzánk! Futunk hetente kétszer, szerdán 18.30-kor, szombat reggel 6.30-kor. A strand elõtt találkozunk, az útvonal változó (vagy jobbra indulunk, vagy balra), a rajt és a cél ugyanaz. Fél óra alatt mindenki annyit fut, amennyit bír - 1 perc futás - 2 perc séta váltva is belefér, a terhelést Te adagolod! Korhatár? Nincs!
Szakmai és baráti segítségre számíthatsz, de az egészségi problémáidat a futás megkezdése elõtt beszéld meg háziorvosoddal.
Még nyár van. Fantasztikus futás után becsobbanni a strand medencéjébe. Futás és úszás? Együtt? Igen!
Gyere. Gyõzzél! Ilyen egyszerû. Turtóczki Edit

ASZTALITENISZ

Göd Kupa versenykiírása

A verseny célja: versenyzési lehetõség biztosítása az asztaliteniszt kedvelõk számára. A verseny helye, ideje: Göd, Németh László Általános Iskola tornaterme, 2000 augusztus 20. (vasárnap) 9 óra. A verseny rendezõje: Asztalitenisz Szakosztály, Göd, Rekord Kft. Versenybíróság: Gulyás Miklós elnök, Fojt Attila elnökhelyettes. A verseny résztvevõi: a „nyílt versenyen” bárki elindulhat. Díjazás: Göd Kupa, ajándék. Nevezés: a helyszínen 9.30-ig, 200 Ft nevezési díj ellenében. A helyezések eldöntése: minden versenyszám kieséses rendszerben. Eredményhirdetés: díjkiosztással a verseny befejezése után. Egyebek: sportszerû öltözék kötelezõ, a teremben dohányozni tilos!

LOVAGLÁS

2000. július 19-én a Vácrátóti Lovas Fesztiválon a gödi lovasok várakozáson felüli sikereket értek el. Minden lovasunk, minden induló lovával teljesíteni tudta a nem könnyû alappályát.
1. versenyszám eredményei az alappályán: Lenkei Ákos (Asztra) hibátlan, Lenkei Ákos (Toledó) hibátlan, Kiss Szilvia (Fanna) hibátlan), Sipos Csaba (Bishop) hibátlan, Sipos I. Endre (Botond) 4 hibapont, Sipos II. Endre (Rita) 4 hibapont).
Végsõ sorrend: (az összevetés, megnehezített, magasabb pálya teljesítése alapján): I. hely Lenkei Ákos (Toledó), II. hely Kiss Szilvia (Fanna), IV. hely Sipos Csaba (Bishop).
2. versenyszám eredményei az alappályán: Lenkei Ákos (Toledó) hibátlan, Hegedûs Zoltán (Kármen) 4 hibapont, Sipos I. Endre (Botond) 4 hibapont, Kiss Szilvia (Fanna) 12 hibapont.
Végsõ sorrend: (az összevetés, megnehezített, magasabb pálya teljesítése alapján): II. hely Lenkei Ákos (Toledó), V. helyezés Sipos I. Endre (Botond).
Ezen eredmények alapján a nem hivatalos pontversenyben a Gödi SE szakosztálya fölényesen nyerte a Vácrátóti Lovas Fesztivált.
2000. augusztus 6-án Rétságon rendezett lovas versenyen a következõ gödi sikerek születtek:
Hegedûs Zoltán Kármen nevû lovával a B1-es díjugrató alappályát hibátlanul teljesítette, az összevetés alapján a versenyszám 3. helyezettje lett.
A versenynap a Mini-Maxi magasugratás mérközésével fejezõdött be, ahol az ugrás magasságát folyamatosan emelik mindaddig, amíg akad versenyzõ, aki teljesíteni tudja. Aki egyszer ver, kiesik. Ezt a számot ifjúságiként Lenkei Ákos nyerte Toledó nevû lovával.
Lenkei György Gödi SE Lovas-szakosztály elnöke

Egy atléta emlékei

Bemutatkozó beszélgetés Gemer György Vincével

Bemutatom önöknek Gemer György Vincét, a Kanadában élõ, Gödrõl elszármazott atlétát, akinek nemrég jelent meg magyar kiadásban a hadifogságban eltöltött éveirõl szóló élménybeszámolója: „Ló voltam BRIANSZK-ban” címmel. A könyv megtekinthetõ és megvásárolható a Gödi Városi Könyvtárban.
– Megkérem, mutatkozzon be, mondjon néhány szót életérõl, munkásságáról, hogy jobban megismerjük egy, a nagyvilágba szakadt hazánkfiát.
– Felsõgödön születtem 1927-ben. Itt nevelkedtem fel a Duna mellett. Az iskoláimat Felsõgödön, Pesten és Marosvásárhelyen jártam. Tanítóképzõt végeztem, és nagyon szerettem az atlétikát, s minden szabadidõmet ezzel töltöttem. Mikor kitört a háború, nem kezdõdött az iskola, a házunkat lebombázták, s fiatal bátyám ott halt meg. Mikor lõtték az oroszok Vácot, elvittek minket alsógödiekkel, felsõgödiekkel, leventékkel, hogy átmentsenek bennünket a Dunántúlra, de ez nem történt meg. Ellátás nélkül csavarogtunk az ország nyugati részén, így kerültünk a Hunyadi zászlóaljba, és az utolsó hónapban bevetettek bennünket. Aztán jött a háború vége. Szovjet kézre kerültünk, kivittek, mint hadifoglyot. Öt évet voltam hadifogságban. Hazajövetelem után – akkor más világ volt – bezártak, rendõri felügyelet alatt voltam, munkaszolgálatra vittek, nem engedtek vissza az iskolába. Nehéz életem volt. 1956-ban, a forradalom idején kimentem nyugatra, és Kanadába kerültem, ott élek ma is. Soha nem felejtettem el a hazámat, minden nyáron hazajövök. Ott is atlétikával foglalkoztam. Tanítok az Egyetemen ma is, a kanadai csapatnak atlétikai edzõje voltam. Szeretem a hazámat, és megírtam ezt a könyvet. Én nem gyûlölök senkit. Ez történt, ez egy ilyen része a történelemnek. Remélem jó olvasási anyag, és szeretettel fogadják.
– Úgy tudom, szeptember 2-án elutazik, hol lehet a könyvhöz hozzájutni?
– Gödön a nõvéremnél a Széchenyi utca 21-ben. Nagyon örülök, hogy bemutatkozhattam, hogy legalább a gödiek megtudják, hogy milyen volt akkor a sorsom. Antal György Bálint

Kajakos hírek

Július közepén rendezték meg a Szob Kupát, melyen csapatunk is részt vett.
A verseny közelsége miatt a szülõk és versenyzõk több mint százan látogattak e szép környezetben fekvõ városba. A gödi csapaton kívül még 6 egyesület képviseltette magát, így sok korcsoportban igen éles küzdelem alakult ki.

Eredmények:

K-1 VII-VIII. korcsoport Orvos Dóra 2 hely
MK-1 III. korcsoport Kemencei Viktor 1. hely, Soós Tamás 2. hely, Demény Miklós 4. hely, Nagy Péter 11. hely
K-1 V. korcsoport Sófalvi Sarolta 3. hely, Németh Anna 4. hely, Cseh Orsolya 6. hely, Névery Orsolya 8. hely
MK-1 III. korcsoport Lukács Dóra 3. hely, Tarczi Zsófia 4. hely
MK-1 II. korcsoport Soós Tamás 1. hely, Blazsek Ákos 6. hely, Papp Gábor 18. hely Angyal Gergely 22. hely
K-1. V. korcsoport Várnai Zoltán Soma 1. hely, Hamar Miklós 2. hely, Orvos Gábor 7. hely, Érsek Ferenc 12. hely, Nagy Zsolt 14. hely, Lénárd Gergely 13. hely
MK-1 II. korcsoport Bilkó Emese 2. hely, Németh Ildikó 7. hely
K-1. IV. korcsoport Sófalvi Sarolta 2. hely, Németh Anna 4. hely, Cseh Orsolya 5. hely, Névery Dorottya 6. hely, Névery Orsolya 7. hely
MK-1. I. korcsoport Nagy Gergely 2. hely, Kulifai Tamás 3. hely, Pélyi Dávid 5. hely, Grósz Vilmos 13. hely, Gönczöl Viktor 18. hely, László Balázs 20. hely,
K-1. IV. korcsoport MK-1. 0. Korcsoport Várnai Zoltán Soma 2. hely,
K-1. III. korcsoport MK-1. 0. Korcsoport Havas Eszter 1. hely, Forró Bianka 4. hely,
K-1. III. korcsoport Kása Máté 1. hely,
MK-1. 0 korcsoport Slezsák István 3. hely, Hamar Péter 4. hely, Demény Attila 5. hely
K-1. III. korcsoport Névery Dorottya 1. hely, Bilkó Emese 3. hely, Németh Ildikó 4. hely

A jó eredményeknek és annak, hogy sok gödi versenyzõ mérte össze erejét, köszönhetõ, hogy a táti Öreg Halász Kupa mellé begyûjtöttük a Szob Kupa csapatgyõzelmét is.
Július utolsó hétvégéjén Szegeden, majd a kisebbeknek augusztus elsõ hétvégéjén Szolnokon került megrendezésre a Síkvízi Utánpótlás Magyar Országos Bajnokság.
Ez az a verseny, amire egész évben készülnek a gyerekek, ami alapján a pontverseny eredményeit számolják.
A gödi csapat egy kicsit letörve indult útnak, mivel kiderült, hogy az eddig korcsoportjában veretlen Soós Tamás egy sajnálatos baleset miatt (kerékpárral elesett és kórházba került) nem tudott a csapattal utazni. Ezzel egy biztosnak látszó aranyérem veszett el számunkra.
A két hétvége mérlege így is igen kedvezõ, a maratoni és a síkvízi országos bajnokságon összegyûjtött pontszámaink alapján tovább folytatódik a fejlõdés. A síkvízi bajnokság két hétvégéjének mérlege 4 arany, 4 ezüst, 2 bronz és számos pontszerzõ helyezés.

Eredmények Szegeden:

K-2. V. korcsoport 2000 m Várnai Zoltán Soma – Hamar Miklós 3. hely,
K-1. V. korcsoport 1000 m Várnai Zoltán Soma 8. Hely, Soma és Miklós egy korcsoporttal feljebb indultak és itt érték el e szép eredményeket.
K-1. VII-VIII. korcsoport 5000 m Orvos Dóra 8. hely,
K-1 Junior 5000 m Szaszák Dénes 9. hely
K-1. V korcsoport 2000 m Orvos Gábor 13. hely

Szolnokon:

MK-1 – 2000 m. 1. évfolyam Nagy Gergely 1. Hely, Kulifai Tamás 9. hely
Ebben a számban 7 versenyzõnk indult, így a csapatversenyben is sikeresen szerepeltek.
MK-1 csapat 1. hely: Nagy Gergely – Kulifai Tamás – Pélyi Dávid, 4. hely: Demény Attila – Slezsák István – Hamar Péter
A lányok is sikeresen szerepeltek a csapatversenyben:
MK-1. csapat 2. hely: Havas Eszter – Forró Bianka – Szenes Ancsa
K-4 III. évfolyam 2000 m Maglódi Péter – Kemencei Viktor – Demény Miklós – Kása Máté 1. Hely, IV. évfolyamon, egy korcsoporttal feljebb 6. hely.
K-1. IV. évfolyamon 1000 m-en Várnai Zoltán Soma 1. hely, 500 m-en Hamar Miklós 6. hely
K-2. IV. évfolyamon 1000 m-en Várnai Zoltán Soma – Hamar Miklós 2. hely
K-4. IV. évfolyamon két futamban is, 500 és 2000. méteren is 2. helyen végzett a Németh Anna – Sófalvi Sarolta – Cseh Orsolya – Névery Dorottya négyese.
K-2. I-II. évfolyamon 2000 m-en Németh Ildikó – Bilkó Emese párosa a 3. helyen végzett.

Köszönjük a szülõknek a segítséget a szállításban és a gyerekek ellátásában, reméljük ez az összefogás a Göd Kupáig is kitart. Most egy rövid pihenõ következik, majd a Dunakanyarban megrendezésre kerülõ versenyekre készülnek, amelyeken megint sokan szeretnénk részt venni, öregbítve városunk hírnevét. Hamarné Kismartoni Adrienn