Gödi Körkép 1999.szeptember 8.

„Nagyon sok szállal kötõdik ide az életünk”
Beszélgetés Göncz Árpád köztársasági elnökkel

A várossá válás ünnepi rendezvényeire számos vendég érkezett hozzánk. Közülük Göncz Árpád köztársasági elnök látogatása volt a legjelentõsebb. Nemcsak azért, mert - mint azt a Polgármesteri Hivatal hátsó falán elhelyezett márványtábla is bizonyítja - õ avatta várossá Gödöt, hanem azért is, mert hozzá hasonló magas rangú közjogi méltóság még nem járt településünkön.
Lapunk elõzõ számában idéztük Göncz Árpádnak az ünnepi ceremónián elhangzott szavait. Ezúttal a köztársasági elnök úrral az ünnepséget követõ fogadáson készült interjút adjuk közre.
- Elnök úr beszédében említette kötõdését Gödhöz, hiszen Felsõgödön, az egykori Áldás utcában van a család nyaralója. Mióta jelent áldást az Áldás utca?
- Nem tudnám magának pontosan megmondani. Mi már a Nemes István utcába jártunk, de azt tudom, hogy az valaha Áldás utca volt. Azt hiszem, amikor apósomék megvették a házat még ezt a szép nevet viselte az utca, késõbb kapta a Nemes István nevet. Nekünk ez a ház akkor nyert komoly jelentõséget, amikor én 1957 májusában bekerültem a börtönbe. Életfogytiglanra ítéltek, a feleségem dolgozott. Négy gyerek volt, egyéves a legkisebb. Ilyenkor nélkülözhetetlen egy nagymama segítsége. A gyerekek tulajdonképpen itt nõttek fel. A nagymama majdnem annyira édesanyjuk volt, mint a feleségem. Szabadulásom után magam is rengeteget jártam ki Gödre dolgozni. Amikor fordítottam, az udvari házba - ami egykor mosókonyha volt - vonultam el. A gödi ház ma is minden nagyobb ünnepen - Húsvét tartozik a legkedvesebbek közzé, mert akkor mindig együtt vagyunk - családi menedék. Ha valakinek dolgozni kell, ha egyetemi vizsgára készül, akkor mindig itt talál nyugalomra, csendre. De társaságot is lehet hívni, akár kerti hússütésre. Szép nagy gyep van. Tavaly-tavalyelõtt helyreüttettük. Ez eredetileg egy kis tornácos falusi ház volt. Azóta sorra bekerült elõször a víz, aztán a villany, fürdõszoba, most már bent van a telefon is. Ott áll a nagylányomék lakókocsija is, amit utazásaik alkalmával magukkal szoktak húzni. Nagyon-nagyon kellemes és kedves szomszédaink vannak. Elsõ szomszédunk sajnos meghalt. Második szomszédunk, aki most is gondviselõje a háznak, kintlévõ gyerekeimnek és minden másnak. Õ is megözvegyült és minden szeretetével felénk fordul. A virágokat nagyon szereti. Ebben a rettenetes hajszában, amiben én is, és a feleségem is élünk, Isten áldása ez a hajlék. A felsõgödi temetõben nyugszanak feleségem, Zsuzsa szülei. Ide járunk ki halottak napján is. Úgyhogy nagyon sok szállal fûzõdik ide az életünk. Göd számomra egy békés szigetet jelent. A feleségemnek még fokozottabban, és mióta megvannak az unokák, már õk is kijárnak.
- A huszadik század végén, amikor ebbõl a községbõl város lett, amikor még - talán - a családot követõ fontos közösség a lakhelyünk, milyen reményei lehetnek a magyar és az európai embernek arra, hogy a közösség, közösség maradjon?
- Fogalmazhatunk úgy, hogy a nem létezõ közösség, közösség legyen. Minden olyan szervezõdés amely, meleg emberi közösséget hoz létre, védelmet jelent a nagyon gyors tempóban, szinte az elképzeléseket meghaladó változásban, ami széthúzza nemcsak a családok, de a korcsoportok a gondolkozását is. Ma egy hétéves gyerek gondolkodása sokszor elõtte jár annak, amit a magunk korosztálya akár felfogni, vagy használni tud. Ilyen körülmények között az idõtlen értékek nagyon fontosak. Idõtlen érték a család, idõtlen érték a baráti közösség, idõtlen érték a kapcsolat a közös érdeklõdésûek között, a társadalmi felelõsségû embereknek a gyöngébbek érdekében kifejtett munkájának a közösségei. Én egész életemben ezt próbáltam építeni és ezt csinálja a feleségem is gyakorlatilag az egész életével. Õ szociális gondozónak tanult és azt mûveli. A Gödön élõk száma az utóbbi két évben tudtommal kétezerrel nõtt, és minden bizonnyal tovább növekszik. Nem véletlenül. Az ilyen környezet, amelyben maguk élnek, lehetõséget ad az embernek, hogy ha ide kijön, a nagyvárosi személytelenségbõl elszakadjon, és ez a környezet valószínûleg elmossa azokat a társadalmi határokat is amelyek valamikor voltak. Én Gödön elõször Stümmeréknél jártam, még húszegynéhány éves koromban, látogatóban lent a parton, amely szemmel láthatóan - amennyire meg tudtam állapítani -, a gazdag emberek, a módos emberek negyede volt. A felsõ rész pedig a szakmunkásoké, kispolgároké, akik egy élet munkájával összespóroltak maguknak egy házra valót és igényelték maguk körül a zöldet. Errõl árulkodnak a "Megkoplalta-lak" és hasonló feliratú házacskák. Ez ma már, ha végigmegyek Gödön, szemmel láthatóan keveredik. Gyönyörû villák és épületek vannak a felsõi részen és beépültek a kis nyaralók az alsói részen is. Most azt hiszem nagyon sokat fog segíteni a személytelenség ellen az, hogy a NAGY személytelen út, a kettes kerülõútja megkerüli magukat, és a kettes átalakul voltaképpen Gödnek a kitûnõen kiépített, portalan közlekedõ útjává, amelyik legfeljebb Budapestet és Vácot köti össze egymással. Van még egy óriási szerencséjük. Budapest és Vác leveszi magukról az iskolaépítés gondját. Csak az általános iskolai oktatásról és óvodáról kell gondoskodniuk. Egyetem van elérhetõ távolságban, középiskola válogatás szerint szintén található a közelben, és így majdnem a legjobb közlekedési struktúrát élvezhetik akár Budapest, akár Vác irányába. Tehát az emberi, a közlekedési, az oktatási, a környezeti és egyéb adottságok is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy Göd ugyanolyan kedves, szép, nyugalmat adó menedék maradhasson az arra vágyóknak, mint eddig volt, csak a jövõben immár városi köntösben. Ráksi Katalin

Randevú a város polgármesterével

Ünnepség, ökumenikus istentisztelet, avatás, szigorú protokoll és biztonsági intézkedések mellett zajló vendégfogadás és még sorolhatnánk mi minden várt augusztus 20-án és 21-én Szegedi Sándorra.
A polgármesternek minden eseményen jelen kellett lennie. Az ünnepi forgatagban bokros, ám láthatóan örömteli teendõi között azért a Gödi Körkép számára is szakított néhány percet.
- Hogy érzi magát?
- Kicsit fáradtan. Az elmúlt napokban, hetekben nem sok idõnk maradt pihenni, de azt gondolom, hogy az ünnepségsorozat, a tornacsarnok avatás és az egész környezetünk talán mutatja, nem unatkoztunk. Roppant nagy boldogság az évezred küszöbén polgármesternek lenni, ráadásul egy olyan település élén amely épp most kap városi rangot. A várossá válás mindannyiunk életében meghatározó mozzanat. Nagyon jó érzés.
- Több mint egy hónapja sokan munkálkodtak a háromnapos eseménysorozat elõkészítésén. Elégedett az ünnepségekkel?
- A kollégáimnak csak maximális köszönettel tartozhatok, nagyon-nagyon sokat dolgoztak õk is. Sikeres volt a rendezvénysorozat. Az augusztus 20-i esõ ellenére is mintegy 3000 ember fordult meg a Petõfi utcában. Csak hálával tartozhatok mindenkinek, aki ebben a komoly munkában segített.
- És az ünnep elmúltával?
- Ugyanolyan munka kezdõdik illetve folytatódik, mint azt a korábbi években megszoktuk. Az a fajta vagyok, aki nem szeret sokáig ünnepelni. Eltelik az ünnep, utána pedig végezzük a dolgunkat.
- Értsem ezt úgy, hogy nem is megy szabadságra?
- Szeptember közepére terveztem, de tartok tõle, hogy akkor is lesz olyan esemény, amely miatt halasztani kell a szabadságomat, úgy ahogy halasztom már 2-3 hónapja. • Hiába, a rang, a városi rang kötelez. • r.k.
Ezúton kérünk elnézést Szegedi Sándor polgármester úrtól, aki elõzõ, a várossá válás eseményeirõl beszámoló számunk megjelenését követõen nehezményezte, hogy kevés és nem méltó helyen elhelyezett kép jelent meg róla a lapban.

Megkérdeztük az országgyûlési képviselõt

Az augusztus 21-i várossá avatás ceremóniájának és az azt követõ fogadásnak vendége volt többek között Imre Zsolt, országgyûlési képviselõ is.
Õ a szószólója a Parlamentben Vác, Szõdliget és Göd - vagyis a kettesszámú választói körzet - gondjainak. Megkérdeztük a képviselõt, vajon Göd várossá válásával szaporodnak-e a gondjai?
- Azt hiszem, az új képviselõtestület és a polgármester munkáját is dicséri a városi rang elérése. Túl azon, hogy milyen feladatokkal kellett megküzdeni, látjuk az eredményeket: a meleg vizû strand kérdése megoldódott, rendezõdni látszik a golfpálya ügye is, és a várossá avatás maga is idesorolható. A kettesszámú választókörzetnek, Göd városának, Göd polgárainak és nekem is nagyon nemes feladat lesz a várossá válás további gondjaival megküzdeni. Nagyon örülnék, ha "csak" ilyen problémákkal lenne dolgom.
- Ön Vácott él. Mit gondol, egy ilyen nagy múltú, szép, barokk város segítségére lehet a nagyközségbõl várossá lett településnek?
- Egyre világosabban látszik, hogy az állami keretek szûkülésével, a települési költségvetések apadó forrásai mind kevesebb lehetõséget biztosítanak. Egyfelõl, a saját lehetõségek kiaknázása kínálkozik feladatul, másfelõl - mint azt Gödöt üdvözlõ szavaiban Lábai László Vác polgármestere is elmondta -, jelentõs települési összefogásokat kell létrehozni. A kisebb településektõl a régiókkal bezárólag. Társfinanszírozásokra is gondolnunk kell. Egyik sarokköve az Európai Unióba való belépésünknek, hogy hogyan tudjuk majd ezt települési szinteken megoldani. A magam részérõl amennyire idõmbõl futja, fogadóóráimon mind Vác, mind Szõdliget, mind pedig Göd polgárainak változatlanul rendelkezésére állok, mint ahogy eddig is tettem.
Nagy örömömre nem kevés esetben sikerült már polgárok személyes ügyeit elintézni, illetve ügyeik megoldása érdekében lépéseket tenni. Ez a feladatom. r.

Kétségek

Polgármesterünk részérõl már hónapok óta elindult az önkormányzati képviselõk szisztematikus megdolgozása egy bizonyos üzleti vállalkozás megszületése érdekében.
Történetesen arról van szó, – szó szerint idézve –, hogy az önkormányzatnak „jó pénzért” meg kellene vásárolni a melegvizû strand körüli magánföldeket és „még jobb pénzért” eladni egy majdani befektetõnek, aki megvalósítja fejlesztési álmainkat. Az árkülönbözet tiszta bevétel.
Nos úgy tûnik nem kellett sokat várni a terv megfogalmazására. 1999. július 28-i dátummal megjelent a SIMEX HUNGÁRIA Kft. ajánlata.
Ennek az a lényege, hogy az önkormányzat 300 millió Ft hitelfelvétellel megvásárolna 30 hektár magánföldet, majd eladná a SIMEX HUNGÁRIA Kft-nek 630 millió forintért.
A területen kb. 240 telek kerülne kialakításra, melyeket 2002 õszére kellene eladni. Az ajánlat szerint erre a dátumra az önkormányzat a kamatos hitel visszafizetése után 300 millió Ft tiszta nyereségre tenne szert. Rengeteg megválaszolatlan kérdés halmozódott fel, amit szeretnénk megosztani a tisztelt olvasókkal.

• A lehetséges érintett gazdák miért adnák el az elsõ – történetesen ez az önkormányzat lenne – vevõnek a területet, hiszen logikusan õk is a kivárásban érdekeltek?
• Nem arról van-e szó, hogy az egyetlen és legbiztosabb vevõ pont a gödi önkormányzat? Akkor viszont itt nem a település hasznáról, hanem a tulajdonosi érdekrõl kell beszélni.
• Mi van akkor, ha a nagy áldozatok árán megvett föld nem kell senkinek és hosszú évekig az önkormányzat illetve SIMEX HUNGÁRIA Kft. nyakán marad?
• Mi a biztosíték arra, hogy itt vásárló erõ jelentkezik?
• Ha van ilyen, miért nem tárgyal a mostani tulajdonosokkal, amikor még a legalacsonyabb az ár?
• Ki tudja megmondani, hogy a területnek mennyi most a forgalmi értéke és mennyi lesz öt-tíz év múlva?
• Területileg meddig terjedne az önkormányzat vételi szándéka?
• Kik maradnának ki, és kik lennének az eladók?
• És nem utolsó sorban, mekkora a kockázat.

Látnia kell a tisztelt olvasónak, hogy a pofonegyszerûnek látszó feladvány mennyi problémát vet fel a legnagyobb jószándék mellett is. Mindenki látni szeretné településünk gyarapodását, de a közpénzekre alapozott intézményesített telekspekuláció sikere az önkormányzat részére nem bizonyított.
A Gödi Lokálpatrióták Egyesületének képviselõi az alábbi nyilatkozatot juttatták el az önkormányzathoz:
Álláspontunk szerint a SIMEX HUNGÁRIA Kft. ajánlata az érintett telektulajdonosok egyértelmû és egyoldalú érdekszövetségének sugallatára készült annak érdekében, hogy a jelenleg még bizonytalan értéket képviselõ telkeikbõl azonnali készpénzhez jussanak.
Igazságtalannak tartjuk azt, hogy Göd külterületén a gazdáknak egy bizonyos köre megkülönböztetett módon közpénzbõl jutna a vételárhoz. Az ajánlat tárgyát képezõ telekspekulációt akkor is kockázatosnak tartanánk, ha az önkormányzat rendelkezésére állna a vételár, mert ilyen rövid idõ alatt 240 db telek eladását 7-9 millió forintért irreálisnak tartjuk.
Az esetleges hitelfelvétel körülményei teljesen tisztázatlanok, a felvázolt megtérülési és hasznosítási terv egy irreális fejlõdési ütemet feltételez.
Támogatjuk a belterület növekedését, de annak ütemét csak a valós piaci viszonyok és szükségletek szabályozhatják.
Az önkormányzat 300 milliós hitelfelvételével járó részvételét rendkívüli módon kockázatosnak tartjuk és nem támogatjuk.
Kérjük a tisztelt olvasókat, hogy e lap hasábjain írják meg véleményüket, próbáljanak meg minket a lehetõ legbölcsebb határozathozatalra ösztökélni.
Hozzanak fel minden lehetséges érvet, pro és kontra, mert ez a döntés hosszú távon és nagymértékben befolyásolhatja településünk anyagi helyzetét. GLE képviselõk

Rendõrségi hírek

Szeptember 1-tõl városunk rendõrõrsét Cseh József rendõr alezredes megbízott õrsparancsnok irányítja.
Az alezredes úr, ezt megelõzõen a Dunakeszi Rendõrkapitányság ügyeletes tisztjeként teljesített szolgálatot.
Helyettese, augusztus 1-tõl Pregun Kálmán rendõrhadnagy, aki a fõvárosból a Készenléti Rendõrség állományából került városunkba, ahová munkáján kívül otthona is köti.
A személyi állományában megújult õrs munkájáról, terveirõl hamarosan beszámolunk.

FELHÍVÁS Tisztelt Gödi Lakosok!

Városunkban az utóbbi hetekben jelentõsen elszaporodtak a félkész, vagy befejezés elõtt álló épületek tulajdonosainak sérelmére elkövetett lopások. Kérjük Önöket, hogy a megelõzés és a felderítés érdekében segítsék munkánkat, valamint fokozott figyelmet fordítsanak értékeik megóvására. Bejelentéseiket, észrevételeiket munkaidõben a 345-115, munkaidõn túl a 107 telefonszámon tehetik meg. Köszönettel: Göd Rendõrõrs Parancsnoka

Köszönet a támogatásért

A Magyar Igazság és Élet Pártja nevében szeretném kifejezni köszönetemet mindazoknak, akik forintjaikkal támogatták a leukémiás gyerekekért létrehozott alapítványt. Mint tudjuk, városunkban több családban is szomorúságot és bánatot okozott már e szörnyû betegség. Szervezetünkhöz mérten próbáltunk tudásunk és képességünk szerint – mivel most vállaltuk elõször a búcsú szervezését – a gyûjtéssel segíteni.
A végsõ összeszámlálásnál, melyhez az önkormányzat egy fillérrel sem járult hozzá, közel 30 000 Ft jött össze.
Biztos vagyok benne, ha az esõ nem szól közbe, ez az összeg jóval nagyobb lehetett volna.
Reméljük, jövõre szerencsésebbek leszünk az idõjárással. Az összegyûlt pénzt, dr. Valentinyi János fõorvos úr és Lenkei György képviselõ úr jelenlétében adtuk át az alapítvány két vezetõ fõorvosának, akik meghatódva és köszönettel átvették.
Köszönet mindazoknak, akik e nap munkájában segítettek.
A városi MIÉP szervezet ezzel a búcsúval próbált hozzájárulni a várossá avatási ünnepségekhez, melyre helyi szervezetünk még csak meghívót sem kapott. Mivel ez a „feledékenység” már nem elõször fordult elõ, az ügy kivizsgálását és a felelõs megnevezését kértem a polgármestertõl.
Zahorán Sándor képviselõ a MIÉP helyi szervezetének elnöke
Itt jegyezzük meg, hogy a gödi posták dolgozói sem kaptak meghívást a várossá avatási ünnep eseményeire.

Helyreigazítás

Lapunk augusztus 25-i számának második oldalán, az Új város, új csarnok címû írásban sajnálatos névelírás történt. Az egykori jeles gödi futballista Bucsányi Ferenc nevét hibásan írtuk. Tévedésünkért elnézést kérünk.

Határok nélkül Marignone-i vendégek Gödön

A gödiek számára minden bizonnyal hosszú ideig emlékezetes várossá válás ünnepségsorozat sikerre vitelében komoly részt vállalt Ilyés Gizella alpolgármester asszony is.
Pedig a három nap közvetlen elõkészítése idején más teendõi is akadtak.
Úgyszólván háziasszonyként látott vendégül tíz francia látógatót augusztus 7és 15 között. A küldöttség, melynek három tagja nem elõször járt nálunk Göd testvérvárosából, Marignone-ból érkezett.
Vezetõjük, Georges Pons az ottani Nemzetközi Turisztikai Központ irányítója. Intézményük a nemzetközi kapcsolatok ápolását tûzte ki célul.
Mint Ilyés Gizellától megtudtuk, Olaszországban is van testvérvárosuk.
Különösen a sport és a zene vonalán szeretnének külországi tapasztalatokat cserélni. Ezért is sajnálták, hogy - jóllehet Marignone-ban mindent elõkészítettek számukra - elmaradt a Gödrõl várt muzsikus küldöttség júliusi látogatása.
Természetesen megértették, hogy a várossá válás eseményei nem tették lehetõvé az utazást. Annál inkább számítanak rájuk októberben. A vendégek hazánkban töltött egy hete - mint elutazásukkor elmondták -, feledhetetlen volt.
Elragadtatással beszéltek a gyönyörû magyar tájról és vendégszeretetrõl.
A gazdag programból csak néhány kiragadott példa.

Látogatást tettek

• - a Világörökség részét képezõ
• - Hollókõn, ahol népviseletbe öltöztek.
• Jártak a Dunakanyarban.
• Egerben, a Szépasszony fogadóban cigányzene mellett kóstolgatták a jó vörösbort.

Itt Szegedi Sándor polgármester, és éppen születésnapját ünneplõ felesége is csatlakozott a társasághoz.
Augusztus 11-én, Csányi József vállalkozó siófoki nyaralójában lehettek tanúi a ritka természeti jelenségnek, a napfogyatkozásnak.
Bár a francia konyha elsõk között szerepel a világ gasztronómiai palettáján, a Zöldfa vendéglõ, az Ilka csárda és a váci Halászkert ízei minden bizonnyal emlékezetesek maradnak a testvérvárosiak számára. A küldöttség és a vendéglátók közötti nyelvi nehézségeket ezúttal Pleszel Viktória gödi gimnazista egy hetes kitûnõ és fáradhatatlan tolmácsolásával sikerült áthidalni.
A látogatás fontos részét képezte a jövõ év megtervezése. Kétezerben várhatóan találkoznak majd a két város vállalkozói. Ez a randevú elsõsorban a mi vállalkozóinknak nyújthat hasznos tapasztalatokat. Marignone-ba gödi sportlövészeket és futballistákat várnak jövõre, onnan viszont képviselõk érkeznek augusztusban - a meghívóknak azzal a nem titkolt szándékával -, hogy résztvevõi lehessenek a kajakozók VII. Göd Kupa rendezvényéneknek is.
A tervek szerint, ugyancsak augusztusban közös futóversenyt rendez a két város. A képviselõk látogatását jövõ októberben viszonoznák a gödi honatyák. A Marignone - Göd kapcsolat a kölcsönösség elve alapján mûködik.
Göd önkormányzata a francia és az erdélyi testvérvárosi kapcsolat ápolására ebben az évben kétmillió forintot különített el.
- Ez a befektetés akkor térül majd meg - nyilatkozta lapunknak Ilyés Gizella alpolgármester asszony -, ha erõsebb lesz a kötõdés a testvérvárosok között, és a gödi fiatalok nyelvtanulással is profitálhatnak belõle.
Idén, mint ismeretes a helyi rendõrség küldöttsége járt Marignenon-ban.
Novemberben pedig 11 ifjú kézilabdás leány utazik három kísérõvel öt napra, hogy a sport révén fûzzék szorosabbra a két település közötti kapcsolatot.
Azonos szándékkal érkeznek képzõmûvészek hozzánk, ugyanebben a hónapban, hogy viszonozzák a gödi mûvészek tavalyi látogatását.
Az ezúton szövõdõ barátságok és ismeretségek lassan legyõzik a távolságot és a határokat. r.

ITT VAN AZ ÕSZ, ITT VAN ÚJRA

A József Attila Mûvelõdési Ház õsztõl ismét elindítja a már jól ismert programokat.
A kedves látogatók az alábbi rendezvények, szakkörök, klubok közül válogathatnak. A paletta nem teljes, az igényeknek megfelelõen folyamatosan igyekszünk azt bõvíteni.

József Attila Mûvelõdési Ház

• TÁRSASTÁNC: 4-14 éveseknek. Elsõ alkalom: szeptember 11 péntek, 18 óra. A tanfolyamot vezeti: Szakácsné Lajos Julianna. A részvételi díj:1.500.-Ft/hó. A gyerekek a következõ táncokat tanulhatják meg: csa-csa-csa, rumba, keringõk, tangó, swing, stamp, summer-dance stb...
• TÁRSASTÁNC: felnõtteknek! Elsõ alkalom: szeptember 11 péntek, 19.30. A részvételi díj:3.000.-Ft/hó/pár.
• AKROBATIKUS ROCK & ROLL: Minden kedden és csütörtökön. Elsõ alkalom: szeptember 14 kedd 16.30. Részvételi díj 2.000.-Ft/hó. Alsó tagozatos gyermekek jelentkezését várjuk.
• TÛZZOMÁNC SZAKKÖR: 10 éves kortól várjuk a jelentkezõket. Részvételi díj 1.500.-Ft/hó+anyagköltség.
• KÉZMÛVES KUCKÓ: Minden csütörtökön 14.30 - tól. Az érdeklõdõk megismerkedhetnek a népi mesterségekkel, népi hangszerek és játékok elkészítési módjával.
• SHOTOKAN KARATE TANFOLYAM: kezdõknek és haladóknak 6 éves kortól. Minden hétfõn és csütörtökön kezdõknek: 17.30-18.30-ig, haladóknak: 18.45-20.30-ig.
• RÖCÖGÕ NÉPTÁNCCSOPORT PRÓBÁI: keddenként 16.15-tõl. Elsõ alkalom: Szeptember 7. Tagdíj: 2.000-Ft/félév. A csoport tagjai rendszeresen fellépnek a városi ünnepségeken, ezen kívül más fellépési lehetõségek, felkérések is vannak. (néptánc találkozók, bemutatók, stb..)
• SZÖVÕ SZAKKÖR: Minden szerdán 16.00-18.00-ig felnõtteknek. Készítünk faliszõnyeget, rongyszõnyeget, tarisznyát.
• ÉLETMÓD KLUB: szerdánként 18.00-20.00-ig.
• BRIDZS: A kártyázást kedvelõk keddenként 18-21 óráig tartják összejöveteleiket.
• JÓGA: keddenként 17.30-19.00-ig Fiatalító és egészségfejlesztõ jóga minden korosztálynak.
• KERÁMIA SZAKKÖR gyerekeknek: hétfõnként 16.00-18.00-ig. A foglalkozásokat Véninger Margit vezeti.
• KERÁMIA FELNÕTTEKNEK: hétfõnként 18.00-20.00-ig.
• ANGOL/NÉMET: Tanfolyamainkra folyamatosan várjuk kezdõk, haladók, újrakezdõk jelentkezését.
• KERTBARÁT-KLUB: Októbertõl minden hónap elsõ hétfõjén 17.00- 20.00-ig. Szüreti bál: 1999. október 2-án szombaton 19 órától. Zene, Tánc, Büfé, Tombola.

Ady-klub

• REIKI-KLUB: minden szerdán 16.00-19.00-ig
• KERTBARÁT-KLUB: minden hónap elsõ hétfõjén 18.00-20.00-ig.
• GYÓGYTORNA: minden kedden és csütörtökön 17.00-18.00-ig
• DALÁRDA: minden kedden 18.00-19.30-ig.
• HAGYOMÁNYTEREMTÕK KLUBJA: Az elõadások idõpontjáról a késõbbiekben adunk tájékoztatást. Tervezett kiállításaink: ( az idõpontok csak tájékoztató jellegûek!) Gödi Tárlat szeptember 24-október 14. Göd Környéki Kézmûvesek Bemutatója október 15-november 10.
• MÚZSA Egyesület kiállítása november 12-december 5. Maglai Ferenc bélyeggyûjteményének bemutatója december 10- január 10.

A PROGRAMOKKAL KAPCSOLATBAN VÁRJUK ÉRDEKLÕDÉSÜKET, JELENTKEZÉSÜKET
CÍMÜNK: 2131 GÖD, PESTI ÚT 72, TELEFONUNK: 27/336-478

Könyvtári hírek

Felsõgödön ismét kinyitott az Ady Fiókkönyvtár!
Változatlan nyitvatartással áll olvasói rendelkezésére a Kálmán u. 13. szám alatt.
Telefon: 345–101

Kedves gyerekek!

Továbbra is szeretettel várunk titeket a gyermekkönyvtár kézmûves foglalkozásokra.
Szeptembertõl újra indul a „Bütykölde”.
Megismerkedünk a körmönfonással, fogunk sókerámiázni, készítünk csuhébabákat, karácsonyi díszeket, függõ-lengõ mobilokat és még sok más érdekes játékot, ajándékot. Közben hagyományos diavetítõn mesefilmet nézhettek.
Szeptember utolsó péntekén köveket, kavicsokat fogunk festeni, ezért gyûjtsétek az érdekes, különleges formájú kavicsokat.
A csere klub is újra indul.
Csütörtök délutánonként várunk titeket, ha cserélni szeretnétek, pl. Kinderjátékot, szalvétát, bélyeget, matricát, kártyákat stb.
A gyermekkönyvtárban egy szuper számítógép is a rendelkezésetekre áll, jobbnál jobb játékos- és ismeretterjesztõ CD-romokat használhattok.

Találkozzunk a gyermekkönyvtárban (Pesti út 72.)! Hajtó Ilona gyermekkönyvtáros

OLVASÓSAROK

Hanna Molden: Griff és Rózsa

Esterházy Pál és Ottrubay Melinda, egy hercegi pár története A háború utolsó napjainak zûrzavarában talált egymásra galántai Esterházy Pál herceg, az utolsó európai hûbérúr, és Ottrubay Melinda, a budapesti opera prímabalerinája. Esterházy Pál örökös herceg a császári és királyi monarchia fénykorában, 1901-ben született, 26 vár és kastély, 60 község, 414 falu, továbbá nagy kiterjedésû uradalmak jövendõ birtokosaként.
Amikor azonban 1920-ban, a 12. Esterházy hercegként jogaiba lép, örökségének egyik része Magyarországon, míg másik része Ausztriában terül el. Európa legígéretesebb agglegénye hozzáértõen irányítja a családi birtokokat a válságos idõkben.
Aztán megismerkedik a polgári családból származó fiatal balerinával, Ottrubay Melindával. Házasságkötése után Pált perbe fogja a kommunista magyar vezetés, birtokait kisajátítja, õt pedig börtönbe veti. Melinda – noha nagy veszély fenyegeti – nem hagyja el az országot, egészen az 1956-os menekülésükig.
Esterházy Pál 1989-ben bekövetkezett halála óta Melinda hercegné a családi birodalom örököse.
A hercegné elsõ ízben hajlott a beszélgetésre – Hanna Moldennel.

Elsõs lettem

(Néhány jó tanács, nemcsak elsõsöknek)
Elsõs lettem... Mondhatja ezt a hatéves kisdiák és szülei egyaránt, hiszen felnõttként ismét meg kell tanulniuk diákként gondolkodni és érezni.
Az új iskolai év megkezdése mindig izgalommal, várakozással tölti el az iskolába készülõ gyermekeket és szüleiket. A kisgyermekek számára ebben az életszakaszban is nagyon fontos a szülõ, aki meghallgatja õt, odafigyel rá, aki ugyanolyan fontosnak találja azt, ami gyermekével történik az iskolában, mint a saját munkahelyi élményeit (legyen az jó, vagy kevésbé). Minden szülõ és pedagógus arra vágyik, hogy szorongásmentessé tegyék az iskolában eltöltött idejét a diákoknak.
Mit is tehetnek a szülõk, hogy mindez valóra váljék?
Íme néhány ötlet, ami a sok éves tapasztalat során összegyûlt, és egy nevelési tanácsadó vezetõjének néhány jó tanácsa. Az iskolát kezdõ kisgyermek hamar elfárad. Az új környezet olyan sok, még szokatlan ingert jelent, amelyek az idegrendszert jobban igénybe veszik, mint a már megszokott óvodai élet. Ahhoz, hogy minden napot biztonságérzettel, jó közérzettel, kellemes hangulatban kezdjen meg minden kisgyermek, biztosítanunk kell számára a nyugodt, legalább 11 órai alvást, pihenést. Az iskolában történteket nem egyszer nagy szenzációként, vagy lehangoló eseményként mesélik el a gyerekek.
Az érdeklõdõ, odafigyelõ meghallgatással biztosíthatjuk õket, hogy fontos nekünk ami velük történik.
Nem szerencsés lekezelõen olyan véleményt mondani, hogy nem is olyan izgalmas, hiszen ezzel a felnõtt magatartással leszoktatjuk õket arról, hogy megosszák a szülõvel a számára olyan fontos és meghatározó élményeiket.
Az érdeklõdõ odafigyeléssel hozzásegíthetjük, rászoktathatjuk gyermekeinket, hogy beavassa szüleit az életébe (serdülõkorban már sokkal nehezebb erre ráhangolni õket).
Ha nem úgy sikerül teljesíteniük az iskolában, ahogyan azt maguk és a szülõk is elképzelték, kerüljék a szidást és a megszégyenítést. Ilyen esetben az a segítés, ha közösen nézzük meg azt, mi is a hiba, vajon miért nem sikerült az a munka, mit kellett volna másképp csinálni. Itt jelenik meg az együtt tanulás élménye, továbbá az a tény, hogy minden sikertelenség és hiba arra szolgál, hogy leszûrjük, mi a tennivalónk, hogy valami jobban sikerüljön.
Ha partner a szülõ, akkor mindig bátran kér segítséget gyermeke, soha nem lesz az a célja, hogy sikertelenségeit, kudarcait letagadja, vagy félrevezesse szüleit.
A gyerekek komolyan veszik szüleiket, ezért még viccbõl se ijesztgessék gyermekeiket az iskolával, a pedagógussal, vagy az igazgatóval.
Ha mindezek ellenére gyermekük nehezen fogadja el az iskolás életformát, ha nyugtalanul alszik, ha magatartása negatív irányban változik (pislog, köhécsel, nehezen szólal meg, új és furcsa szokásokat vesz fel), akkor ezt beszéljék meg a gyermek osztályfõnökével, aki a további teendõkrõl tájékoztatja önöket. S. Zachár Anna

ITT A GÖDIEK BESZÉLNEK

Tisztelt Gödi Körkép, Kedves Gödi polgárok!

Ki örülne annak, ha egy élet munkájának gyümölcsét kitevõ körülményeit egy tollvonással megváltoztatnák. Velünk most ez történik.
1965-68 között több száz család jött Gödre és itt nagyon sok pénzt és munkát áldozva vált Göd szerelmesévé.
Meg lehet nézni az Albakerti telkek szépségét, gondozottságát.
Most a Gödi Polgármesteri Hivatal nélkülünk döntött és dönt rólunk, - véletlenül jutott tudomásunkra az egész terv – miszerint a mindenki által kedvelt Duna-parti pihenõ övezetet átminõsíti és engedi beépíttetni egy sorban, összesen 15 db 200-300 négyzetméter alapterületû luxus családi házzal.
Csak kiragadottan egy pár kérdés, ami foglalkoztat minket és gondolom Önöket is.
1999. augusztus 26-án 20 óra 30-kor a Váci Elektrószignál Televízió élõ adásban már próbált választ keresni kérdéseinkre.

• Szabad-e az Európában is egyedül álló Duna-parti ártéri õserdõt veszélyeztetni?
• A terület Göd közös kincse.
• Szabad-e az ott élõ állatok és növények harmóniáját megváltoztatni?
• Ha eltûnik a rét, a nádas, jelentõsen csökken az erdõ, csökken az élettér, a táplálék, az élõvilág kénytelen lesz máshová húzódni.
• Szabad-e Göd egyik legszebb részét visszaváltoztathatatlanul megbolygatni?
• Meddig tart az a pénz, amit a területért kap majd az önkormányzat és mi lesz holnap?
• Hogy lehetséges az, hogy a „Gödi honatyák” úgy döntöttek, hogy nem informálódnak teljes körûen a jogi és emberi feltételekrõl?
• Hogy lehetséges az, hogy pályáztatás nélkül elindulhat egy elidegenítési folyamat, hisz az Önkormányzati Törvény Végrehajtási Utasítása, már csak az érték nagysága miatt is, erre kötelezi a Hivatalt?
• Hogy lehetséges, hogy elõszerzõdik bárki is, és elõleget fizet egy olyan terület hasznosítására, aminek nincs meg a megfelelõ, erre a munkára való jogosítványa, illetve a jogot biztosító területrendezési terv?

Még egy sor kérdés vár tisztázásra. Sajnos arra kényszerültek az ott érintett polgárok, hogy 1999. augusztus 28-án megalakítsák a Göd Város Alba-Parki Érdekvédelmi Egyesületet, és mint jogi személy, hivatalból lépjenek fel a város értékeinek megóvása érdekében.
Beszéltünk személyesen a Polgármester úrral, felajánlottuk segítségünket a mindenki számára elfogadható, és a város valódi érdekeit szem elõtt tartó megoldások kidolgozásához és megvalósításához. Mi is szeretnénk, ha Gödön továbbra is jó lenne élni, a Duna-part szép és tiszta legyen, de ne a polgárok kárára. Barabás Róbert az egyesület elnöke

VÉDD AZ ERDÕT! ÓVD AZ ERDÕT! NE BÁNTSD AZ ERDÕT!

Nemigen hiszem, hogy van olyan ember, aki élete során ne találkozott volna ilyen felhívással, amikor az otthon megszokott hektikájából „menekülve”, a természetben keresett pihenést és kikapcsolódást.
Gyerekeinket, unokáinkat is erre neveljük egész életük során. A mi kis Duna-parti erdõnkben, a Köztársaság út végén is évekig olvashattuk ezt a figyelemfelkeltõ táblát.
És most ismét „halálra ítéltek” egy erdõt, mert az önkormányzatnak pénzre van szüksége. Na de ilyen áron?
Nagyon kérem gondolják meg, hogy egy olyan természeti értéket herdálnak el, amelyet forintra aligha lehet átszámolni és újratermelni sem, vagy csak óriási költséggel – ha egyáltalán a talaj minõsége miatt ez lehetséges. Ez a szigettel szembeni gödi erdõ az utolsó ártéri erdõ, amihez bûn lenne hozzányúlni, júdáspénz az csupán, amit eladásával szereznek!
Nem szabad elkótyavetyélni ezt a tõkét, ami a szocialismust is túlélte! Biztos találnának – ha akarnának – Gödön olyan területeket, ahol tornacsarnokot, lakó- és társasházakat lehetne építeni, õrizzük meg meglévõ értékeinket!
Több éve nyaralunk a környéken, és ez idõ alatt különleges hely, állat- és növénytani ismeretek nélkül számos olyan élményben volt részünk, amelyre egy „kultivált”, „rendben tartott”, „gondozott” partszakaszon nem lenne esélyünk. A Nemeskéri erdõ nem évszázados faállományból áll, de létével pufferként, szigetelõ közegként védi az ártéri erdõ létét, fái pedig felülrõl védik az ártéri erdõ laza talaját az erózió veszélyeitõl.
Ne legyünk a természet ellenségei, ha nem feltétlenül muszáj! egy aggódó nyaraló

Biciklis siralmak Mikor lesz kész a kerékpárút?

Civilizált, tõlünk nyugatra fekvõ (gazdag) országokban az ezer lakosra jutó kerékpárok (és kerékpározók) száma jóval nagyobb a miénknél. Németországban, de fõleg Hollandiában, Stuttgartban megfordulva, kollégáim közül többen „megmosolyogták”, hogy nevezetes ismerõsünk, a patinás Hohenheimi Egyetem könyvtárigazgatója biciklivel jár dolgozni.
Nálunk egy igazgató hogyan is „vetemedhetne” erre? Mit szólnának ehhez az ismerõsök, de fõleg a beosztottak? Szerencsére azért akadnak olyan „fanatikusok”, akik nem szégyellnek kerékpározni, s „horribile dictu” még bevásárolni, a templomba, sõt a Polgármesteri Hivatalba is biciklivel járni. De talán – a sznobizmuson kívül – egy kicsit meg is érthetõ, hogy miért olyan kevés Gödön a kétkerekûek híveinek száma. Hisz hol is tudnának zavartalanul közlekedni?
Egyedül a Duna mentén kiépített ragyogó úton kacskaringózhatnak kedvük szerint. Ott viszont unos-untalan a motorkerékpározók szorítják le õket az út szélére, bûzös benzingõzzel elegyítve a friss, dunai levegõt, bosszantva a kerékpározókat és a sétálókat.
Egyáltalán miért szabad azon az úton motorozni?
Ha nem szabad, ki ellenõrzi az illetéktelenek ottani közlekedését, egyáltalán a Duna csendjének megzavarását?
Az említett kerékpárút sajnos még nincs végig kész, senki nem tudja, hogy Felsõgödön mikor lesz már meg a hiányzó összekötõ szakasz.
Kívánatos lenne, ha az illetékesek tájékoztatást adnának (esetleg a Gödi Körkép hasábjain), arról, hogyan áll az útépítés, mikor lesz végig kész az út Göd egész területén.
A hajdani Kincsem istálló mögött elkanyarodó út ott már nem csak a kerékpárosoké, azon természetesen autósok is járnak, általában nagy sebességgel és hangos berregéssel rohannak azon végig – megkeserítve a gyalogosok, kerékpározók, de fõleg az út menti házakban lakók (korábban csendhez szokott) életét.
Az országúton (Pesti úton) joggal tilos a kerékpáros közlekedés, leszorítva a bicikliseket a csendes mellékutcákra. A vasúti törmelék utcára való kihordásával sikerült ugyan megszüntetni az örökös nagy porfelverõdést, tócsák képzõdését, csak épp a szegény kétkerekûek ezzel végképp kiszorultak onnan, hisz a kõhalmazokon kerékpárral képtelenség közlekedni. Viszonylag jól lehet(ne) a vasút mentén húzódó Rákóczi úton kerekezni, ott viszont szintén az autósok száguldanak eszeveszetten.
Soha nem tapasztaltam ott sebességellenõrzést, így „érthetõ”, hogy háborítatlanul iramlanak arra – örökös rettegésben tartva, vagy „legjobb” esetben az útszélre leszorítva kétkerekû társaikat és a békés gyalogosokat.
Sokan – szabálytalanul –, a kerékpárosok közül járdákon próbálnak közlekedni, veszélyeztetve ezzel a kapukon kilépõket, leszorítva a járdákról a gyalogosokat.
De a biciklisek ezen rossz szakásukkal nemigen tudnak élni, lévén Gödön a járdák kiépítettsége kriminálisan gyatra szinten, azaz jobbára nincsenek is járdák – a fõváros közeli városban!
Az imént vázoltak szerint igazán nem sok kilátása van Gödön – a nemcsak nyugaton, de hazánkban is terjedõ – „biciklikultusznak”.
A rossz helyi útviszonyok miatt dobjuk félre kerékpárutunkat, helyette üljünk csak be kocsinkba, száguldjunk végig a keskeny utakon, rontsuk a kipufogógázzal a város levegõjét, zavarjuk hangos berregéssel a lakosok és üdülõk nyugalmát.
Mozgásmentes életmódunkat folytatva még többet tespedjünk autónkban, s hagyjuk meg a kerékpározás örömét a gazdag nyugatiaknak. Dr. Kölcsei Tamás

Egy hajléktalan tûzhalála

Lapzárta után érkezett a hír: szeptember 2-án éjjel 1.40-kor tûz ütött ki az ifjúsági tábor egyik faházában.
Mint Tóth Zoltántól, a Dunakeszi Rendõrkapitányság századosától megtudtuk, a tûz következtében egy 31 éves gödi férfi belehalt égési sérüléseibe, két társát pedig igen súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Az eset kapcsán a bûnügyi osztály vezetõje a bûncselekmény alapos gyanúját sem kizárni sem megerõsíteni nem tudta.
Mint mondta: a haláleset rendkívüli volta miatt orvosszakértõ, tûzszakértõ bevonásával és tanúk kihallgatásával államigazgatási eljárást folytatnak.
Érdemi nyilatkozatra csak a nyomozás befejeztével kerülhet sor.

Olvasóink több ízben olvashattak lapunk hasábjain az ifjúsági táborról, az egykori Szakáts-kertrõl, és a hajléktalan szállóról. A pro és kontra elhangzott véleményeknek máig nincs kézzelfogható eredménye. Az önkormányzat szeptember 15-ig adott haladékot a kulturális és sport bizottságnak, hogy a terület hasznosításáról nyújtson be javaslatokat. Kíváncsian várjuk az eredményt.

Tisztelt Polgármester Úr!

A gödi honlapra készítettem egy fényképes öszszeállítást az alsógödi ifjúsági táborról.
A fényképek megtekinthetõk a http://www.beco.hu/god címen az interneten.
Azon önkormányzati képviselõk kedvéért, akik nem rendelkeznek internet hozzáféréssel, kinyomtattam, s a színes példányt levelemhez mellékelem, s egyidejûleg valamennyi képviselõnek 1 példány fekete-fehér fénymásolatot eljuttatok a képekrõl.

A fényképek elkészítésével az volt a célom, hogy az önkormányzat munkáját segítsem, mivel a Gödi Körképben megjelentek alapján úgy látom, hogy sok a tévhit, az ellentmondás és a tisztázatlan kérdés a tábor tényleges helyzetét illetõen, még a képviselõk körében is.
A fényképek kizárólag a tábor alsó részét mutatják be, mivel a területnek ez a része, amely már-már visszafordíthatatlannak tûnõ károsodást szenvedett.

A Gödi Körkép 1999-es teljes anyagának a feldolgozása megtörtént. Az új számok rendszeresen felkerülnek a honlapra. Az újság internetes változatát a különbözõ országos sajtószemlék anyagába is felvették.
Változatlanul problémát jelent, hogy az önkormányzattól továbbra sem érkezik semmilyen anyag, amit ezen – az önkormányzat részére ingyenes fórumon – megjelentethetnénk (pl. rendeletek, rendezési tervek, pályázatok, stb. egyéb hirdetmények).
Változatlanul várjuk továbbá egyéb ötleteiket, javaslataikat, kérdéseiket.
Kép és szöveg: Berta Sándor berta@beco.hu

Mese a Hárombetûs faluról

Ez a mese a fantázia szüleménye, mindennemû egybeesés vagy hasonlóság a véletlen mûve.

Egyszer volt hol nem volt, a Dunán innen, a bõrlerakó szemétdombon túl, volt egyszer egy Hárombetûs nagy-nagy falu.
A lakók boldogan éltek, de mivel a falu bugyellárisa üres volt, erõsen kérlelték a Császárt, tegye várossá a Hárombetûst.
A Császár sokáig gondolkodott, marta õt a bûntudat, hogy a sok dézsmából alig jut a Hárombetûsnek.
A falu vezetõi már el is felejtették kérésüket, mikor szaladt a hírnök a hírrel: „várossá lettünk!, várossá lettünk!”
Volt is nagy öröm, három napos vigalom, ingyen virsli sörrel, meg kacskaringós tûzijáték. Amikor aztán kialudták magukat a város nagyurai, elkezdtek gondolkodni a hogyan mikéntrõl, de sehogyan sem egyeztek.
Megtudta ezt a Császár, és magához rendelte õket. Látván tétovaságtokat, döntöttem: Az egész város apraja-nagyja egy évre számûzetik a nyugati tartományban fekvõ Hübschdorfba (magyarul Csinosfalu) urbanisztikát tanulni, azok pedig átjönnek a Hárombetûsbe rendet rakni. Bosszankodtak a nagyurak, hogyan lehet egy faluban városodást tanulni, de nem volt mit tenni. Kiutaztak mind a tizennégyezren Hübschdorfba és szépen elhelyezkedtek, ki-ki a maga házába.
Már az elsõ nap felfigyeltek arra, hogy elviselhetetlen fenyõgyanta bûz keveredik friss szénaszaggal. Ezt csak a sok fa okozhatja, nyomban meg is alkották a fakivágási tervet, a szénagyûjtést pedig azonnal betiltották. Mivel éppen õsz volt, nosza megtartották a nagy lombégetõ versenyt. Ki tudja a legsötétebb és legmagasabbra emelkedõ füstfelhõt alkotni. Joli néni gyõzött volna, ha a burgenlandi tûzoltók nem vetnek véget a versenynek - igaz õ néhány mûanyagpalackot is becsempészett a vizes avar közé. Hübschdorf új lakói álmélkodva nézték az állandóan nyitvalévõ templomajtót, Hermina néni még a sekrestyébe is bejutott minden további nélkül.
A nyitott temetõben szép sorban ott álltak a locsolókannák meg a kerti szerszámok mindenki számára elérhetõen. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a lélekharang érintetlenül a helyén volt. Száz kiló tiszta bronz hát mibõl éltek a helyi színesfémgyûjtõk? A közterületi perzekutorok gyorsjelentése szerint Hübschdorf igen szegény falu lehetett, mert sem villanyvezetékek, sem szabadtéri oszloptrafók, sem távírópóznák nincsenek, a házfalakról hiányoznak a sárgára mázolt gázvezetékek és a pilincka lábakon csámpáskodó gázóra dobozok az elõkertekbõl. Kerítések helyett sövények választják el egymástól a telkeket és a járdák mellett érdekes alakú teknõ szerû vágatok vannak a földben, melyekben esõ után víz csordogál.
Törték a fejüket a nagyurak, miért kell a konyhai hulladékot, az üveget, a mûanyagot külön - külön konténerbe dobni, miközben a levágott füvet és fanyesedéket valami rejtélyes központi telepre viszik el. Eközben a hübschdorfi elöljárók is bejárták a Hárombetûs utcáit.
Nem hittek a szemüknek: minden ház bejárata elõtt ott éktelenkedett egy-egy lavór, vödör, levágott fedelû olajoshordó, mosófazék és még ki tudja milyen alkalmatosság tele szeméttel.
A házakat egymástól és az utcától különféle erõdítmények választják el, melyek mögött láncravert éktelenül csaholó ebek ugrálnak. A gazdagabbak fehérre mázolt palánkkal veszik körbe magukat, míg a szegényebbek szöges drótkerítéssel és vasbeton oszlopok közé rakott betontálcákkal mutatják meg bizalmatlanságukat a járókelõkkel és a szomszédokkal szemben. Még a legszegényebbeknek is futja néhány méter nádfonatra, csak õk ne lássanak ki és mások ne lássanak be.
A levágott nyesedékeknek és ágaknak a járdán vagy az árok helyén, a sittnek és az összetört csempéknek a földút kellõs közepén, a kátyúkban volt a helye. Keresték is a „kátyú” szó megfelelõjét a szótárukban - de azt már állítólag régen kihúzták onnan.

Nosza hozzáláttak a hübschdorfiak a rendrakáshoz. Elõször is vízelvezetõ árkokat építettek, az autóbejárók alá átereszeket tettek. Kiásták azokat a csöveket, melyek a régi kutakba vezették a szennyvizet és bekötötték a csatornába. Kipucolták az áterszeket, levágták a töménytelen gazt. Az járdákat ismét járhatóvá tették, mindenhová fákat és virágokat ültettek a közterületre.
Kikotorták a kis Duna-ágat, rendberakták a partvédõ kõfalat. Eközben kiderült, hogy Hübschdorfban van telefon is, meg gáz is, meg villany is, csak ott minden vezetéket a föld alá dugtak, azért nem látszanak.

Az új helyzetre való tekintettel falugyûlést hívtak össze a nagyurak. A gyûlésen elkezdett panaszkodni egy lengéscsillapító beépítésre specializálódott autószerelõ, hogy a tükörsima utak miatt nem fogy a portéka. Sári néni, a biológiás tanárnõ arról beszélt, hogy nem tudja megmutatni a gyerekeknek a vadkendert, mivel se égen se földön nem talál a mezõn. Józsi bácsi festékesboltjából nem fogy az aerosolos festék, mert itt nem divat éjjel telefirkálni minden sima felületet. A vasboltból nem fogyott a szögesdrót, meg a kutyalánc és üres olajoshordót sem vett senki kutyaól céljából.
Szóval volt gond bõven. Még fél év sem telt el a számûzetésbõl, a hárombetûsiekre rátört a honvágy.
Erõsen hiányzott nekik a Duna, az akácillat, a kerékpárút, a kiserdõ, a melegvizû strand, a Józsi fagyija, a Viktor csülökpörköltje meg a Skarabeus muzsikája. Küldöttséget menesztettek a Császárhoz és erõsen kérlelték a hazatérés érdekében.
– Ha haza akartok menni, fogadalmat kell tennetek - szólt a Császár.
– Megfogjátok a templomgyújtogatókat, harang- és kerékpártolvajokat.
– ...fogjuk! - kiáltotta a küldöttség.
– Ha megfogtátok, meg is büntetitek õket.
– ...büntetjük!
– Ezután mindig rendberakjátok városotokat, nem csak az avatás napjára.
– ...rakjuk!
– A jövõben belvizes helyre nem parcelláztok.
– ... ázunk.
– Takarékoskodtok, hogy a városkassza sose legyen üres.
– ... okoskodunk!
– Nem vettek ki népnyúzó adókat.
– ...vetünk!
– Eljártok rendszeresen tüdõszûrésre és nem isztok mértéktelenül.
– ...járunk! ... iszunk!

Ha a Császár az elsõ szótagokat is hallotta volna, az én mesém is véget ért volna, de így nem tudom befejezni........... (Halász bácsi)

SPORT

LABDARÚGÁS

Szõd ifi – Gödi SE ifi: 4:2 (2:0) Kapus nélkül, 9 fõvel tudtunk csak kiállni, az elsõ félidõ végéig kiegyenlített játék folyt, de gólt nem értünk el. A második félidõben egy 40 m-es lövés eldöntötte a mérkõzés sorsát. Gól: Lénárt A.,

Körös Szõd – GÖDI SE 0:2 (0:1) Gól: Szádóczky, Varga. Gyenge játékvezetés mellett az elsõ félidõben csak egy góllal vezettünk, a második félidõben Varga bomba gólja megerõsítette gyõzelmünket.

Gödi SE ifi – Visegrád ifi: 16:0 (4:0) Gól: Lénárt A. 4, Lénárt Cs. 2, Végh 3, Makka 2, Kuska 1, Orlik 1, Benkó 1 és két öngól.

GÖDI SE – Visegrád 4:1 (0:1) Könnyelmû kezdés a félidõig tartott, a szüneti edzõi eligazítás után a második félidõben a gödi csapat „megrázta magát”. Gól: Varga 2, Hegedûs, Piros G. Jó: Varga.

VALKÓ IFI - GÖDI SE IFI 2:3 (2:2) Barankó – Nagy, Marton, Takács – Végh, Résensweig, Kuska, Orlik, Kõrös – Lénárt Cs., Lénárt A. Csere: László, Mikessy. Gól: Lénárt A. 2, Kõrös. Rendkívül gyenge teljesítménynél sikerült a gyõzelem. Sok játékos tudása alatt teljesített. Kicsi és rossz minõségû volt a pálya, játékvezetés viszont kifogástalan.

VALKÓ - GÖDI SE 2:3 (1:1) Kovács – Egervári, Járdi, Tuza – Sallai, Varga, Bagócsi, Szádóczki – Piros, Hódosy, Hegedûs. Gól: Bagócsi, Piros, Hegedûs. A Valkó szerzett szöglet utáni fejes góllal vezetést. A most felkerült járási bajnok 70 percig jól tartotta magát. Sok lehetõség kimaradt. Ezért 1 : 1-gyel fordultak a csapatok. A jobb játékosállományú GÖDI SE felõrölte az ellenfelet. Hegedûs gólja parádés volt. Rendkívül sportszerû játékvezetésû mérkõzés volt a találkozó. Antal György Bálint

Kosárlabda

Magyar Kupa, elõselejtezõ mérkõzés
Reménység–Fortuna–Gödi SE: 70–95 Vác, 100 nézõ V.: Szilas, Válé. Göd: Pólik (13), Farkas (6), Perpék (5), Fülpesi (22/15), Kis A. (22), Cs.: Gulyás (21/9), Nagy R. (4), Hanti (2), Pintér (-), Megyery (-). Vezetõedzõ: Szóráth Emil.
Korán elkezdõdött az idény kosarasaink számára, akik nem tudtak elõkészületi mérkõzést játszani, és máris tétmeccsen kellett helyt állniuk. A csapatunkat elkísérõ szurkológárda örömmel nyugtázta, hogy a Göd idei „bombaigazolásai” közül egy, az NB I-bõl igazolt, háromszoros magyar bajnok Kis Attila már pályára is lépett, és könnyedén szórt 22 pontot.
A kosárlabdában járatosak az új edzõ személyére is felkapták a fejüket, hiszen Szóráth is több évig ült kispadon a legmagasabb osztályban és 3 év önkéntes számûzetés után a gödi szakosztályvezetés hívó szavára tért vissza a magyar kosárlabdaéletbe.
A Göd gyõzelme egy pillanatig nem volt kétséges, az ellenfél egyszer sem került 5 pontnál közelebb csapatunkhoz. Fülpesi és Gulyás triplabemutatót tartott, elképesztõ, közel 90 százalékos dobószázalékot produkálva, Pólik pedig a védõ és a támadópalánk alatt egyaránt szóhoz sem engedte jutni az ellenfél játékosait.
Csapatunk tehát továbbjutott, és lapzártánk után a második fordulóban a Közgázt fogadja, hazai pályán. Dr. Megyery Csaba

I. Gödi Városi Kupa Páros lábtenisz verseny

A verseny célja: – hagyományteremtés; – 45 éven felüliek sportolási lehetõségeinek bõvítése; sportbarátság szélesítése.
Helye: Göd városi teniszklub (Rákóczi út, Göd állomásnál)
Ideje: 1999. szeptember 18. 9,30 óra.
Nevezési díj: 2000 Ft/páros (a díj magába foglalja: ebéd, üdítõ vagy sör költségét is)
Díjazás: I. hely: Göd Bajnoka kupa; II. hely: kupa; III. hely: kupa

A verseny rendezõi és versenybizottság: Göd Városi Önkormányzat, Szegedi Sándor polgármester, Magyar Lábtenisz Szövetség, Névery Endre, Gödi Lábtenisz Klub, Kónya Károly (Telefon: 06-27 345–356).
A verseny fõvédnöke: Szegedi Sándor polgármester.
Lebonyolítás: a jelentkezõk számának függvényében a lábtenisz szabályai szerint.
Sportszerû és eredményes játékot kíván a rendezõség.
A verseny támogatói: Göd Város Önkormányzata; Polimix Épületgépészeti Szaküzlet; Csernus Sándor autószerelõ; Fericsi Zöldség-gyümölcs; Napsugár Gyorsétkezde.

GÖDI SE NB II férfi felnõtt csapatának mérkõzései

Hazai mérkõzések helye: Göd, Huzella Tornacsarnok 1999/2000

• 1. IX. 19. ûvasárnap 19,00 Kandó – Göd
• 2 X. 03. vasárnap 18,30 Göd – Óbudai Kaszások
• 3. X. 10. vasárnap 18,30 Göd – Ferencvárosi SzSE
• 4. X. 17. vasárnap 18,00 Budai Hízók – Göd
• 5. X. 24. vasárnap 18,30 Göd – UPC
• 6. X. 30. szombat 17,00 LRI Malév – Göd
• 7. XI. 07. vasárnap 18,30 Göd – Honvéd II
• 8. XI. 13-14. OSC – Göd
• 9. XI. 20. szombat 13,00 Budai XI – Göd
• 10. XI. 28. vasárnap 18,30 Göd – Budaörs
• 11. XII. 05. vasárnap 17,30 Macabbi – Göd
• 12. XII. 12. vasárnap 18,30 Göd – BEAC
• 13. XII. 17. péntek 18,30 Dudafok – Göd
• 14. I. 09. vasárnap 18,30 Göd – MAFC MARTOS
• 15. I. 16. vasárnap 18,30 Göd – Közgáz II
• 16. I. 23. vasárnap 18,30 Göd – Kandó
• 17. I. 30. vasárnap 17,00 Óbudai Kaszások – Göd
• 18. II. 04. péntek 19,30 Ferencvárosi FSzSE – Göd
• 19. II. 13. vasárnap 18,30 Göd – Budai Hízók
• 20. II. 19. szombat 11,00 UPC – Göd
• 21. II. 27. vasárnap 18,30 Göd – LRI Malév
• 22. III. 04. szombat 17,00 Honvéd II – Göd
• 23. III. 12. vasárnap 18,30 Göd – OSC
• 24. III. 19. vasárnap 18,30 Göd – Budai XI. SE
• 25. III. 24. péntek 19,00 Budaörs – Göd
• 26. IV. 02. vasárnap 18,30 Göd – Macabbi
• 27. IV. 07. péntek 20,15 BEAC – Göd
• 28. IV. 16. vasárnap 18,30 Göd – Budafok
• 29. IV. 21. péntek 20,15 MAFC MARTOS – Göd
• 30. IV. 30. vasárnap 17,15 Közgáz – Göd

SAKK

A GÖDI SE Sakk Szakosztályának négy versenyzõje 1999. augusztus 13-21-ig részt vett Szarvason a VI. Szent István Király Kupa Nemzetközi (FIDE) és hazai (KOMIR) sakkversenyen.
A FIDE csoportban Kónya Károly 74 versenyzõ közül 4,5 ponttal a 34. helyen végzett, és vesztett 11 nemzetközi Élõ pontot. Malinik Attila, e sorok írójának tanítványa 3 pontot szerzett, 9 FIDES ellenféllel játszott, a 65. helyen végzett, és elvileg 2001 FIDE Élõ ponttal felkerült a nemzetközi listára.
Az augusztus 23-31-ig tartó Zamárdi FIDE versenyen megerõsítheti nemzetközi pontjait.
Erzse József a „B” KOMIR csoportban 4,5 ponttal a 18. helyen végzett 34 induló közül, és 1875-ös Élõ pontjából – 2,34 szorzójú pontot vesztett.
Antal György Bálint 4 ponttal a 22. helyen végzett és 1854-es Élõ pontjából – 3,04 szorzójú pontot vesztett.

Augusztus 20-án vettünk részt Békésszentandráson harcsa pörkölt ebéden, melyet az ottani sakk szakosztály vezetõje, Révész Béla szervezett. Kónya Károly szárított vargányából gombapörköltet készített, és ezzel 16 résztvevõnek „megbolondította” a harcsa pörköltjét, ami így igen ízletes lett.
Augusztus 19-én Schnell versenyen vettünk részt, melyen 60 fõ indult, 18. Kónya Károly 6,5, 34. Antal György Bálint 5,5, 58. Erzse József 2,5 ponttal.
A verseny 11 fordulós volt. Augusztus 11-én Apostagon megtekintettük a teljes Napfogyatkozást. Augusztus 21-én a Huzella Tivadar Általános Iskolában a várossá válás ünnepségsorozata kapcsán Pongó István a szakosztály elnöke szimultánt adott. A szimultánon 12-en vettek részt. Pongó Istvánt dr. Perlaky László legyõzte, valamint még egy döntetlen született. Kép és szöveg: Antal György Bálint

Kajakkal a közösségért

Míg a Milánóban megrendezett kajak-kenu világbajnokságon aranyérmeket akasztottak a kitûnõ magyar versenyzõk - köztük a gödi vizeken felnõtt Kammerer Zoltán - nyakába, addig a mi kis Duna-partunkon is nagy dolgok történtek.
Az elõzõ napi esõs, borongós idõt követõen, augusztus 28-án szikrázó napsütésre ébredtünk. Mintha csak az égiek is úgy akarták volna, hogy ez a nap hibátlanul sikerüljön.
A VI. Göd Kupa rendezõinek is ez volt a szándék. Igyekezetüket maradéktalan siker koronázta.
A kajakozók nagyszerû eredményein túl - hiszen ismét Gödön maradt a Kupa - újra bizonyságát adták annak, hogy - a jól ismert filmfigura, Minarik szavaival élve:
KELL EGY CSAPAT. És Gödön van egy csapat.
Azoknak a csapata, akik nem várnak senkire, maguk viszik véghez, amit akarnak. Az eredmény ismert.
A Kajakkal az Egészségért Alapítvány hatodik alkalommal, hat csapat részvételével rendezte meg a Göd Kupát, nyolcvan kajakozó gyerek, összetartó szülõi gárda, gondozott Duna-part, közösen épített kondi-terem, fantasztikus sport eredmények, vállalkozók soha nem látott támogatása és sok-sok gödi jelenlétével reggeltõl az esti tábortûzig együtt töltött, csodálatos augusztusi nap.

A város minden lakója számára példa lehet ennek a CSAPAT-nak a hozzáállása. Nem várnak az önkormányzatra, a Polgármesteri Hivatalra, a szomszédra, a másikra. Teszik a dolgukat. S nem hiába. r.

A kajakosaink eredményei a Göd Kupán

Aranyérmesek:

• MK1 I. korcsoport Soós Tamás;
• MK1 III. korcsoport Várnai Zoltán Soma;
• MK1 II. korcsoport Demény Miklós;
• K1 VII. korcsoporttól Szaszák Dénes;
• MK1 váltó I-III korcsoport Bilkó Emese – Névery Dorottya – Sófalvi Sarolta;
• MK1 váltó I-III korcsoport Soós Tamás – Kása Máté – Várnai Zoltán Soma.

Ezüstérmesek:

• K1 III. korcsoport Vármai Zoltán Soma;
• MK1 II. korcsoport Névery Dorottya;
• K1 III. korcsoport Németh Anna;
• MK1 I. korcsoport Bilkó Emese;
• MK1 II. korcsoport Kása Máté;
• MK1 váltó I-III. korcsoport Nagy Gergely – Kemencei Viktor – Hamar Miklós.

Bronzérmesek:

• K1 III. korcsoport Hamar Miklós;
• K1 III. korcsoport Petukov Diána;
• K1 IV. korcsoport Kovács Eszter;
• MK1 I. korcsoport Németh Ildikó;
• MK1 III. korcsoport Sófalvi Sarolta;
• MK1 váltó I-III. korcsoport Németh Ildikó (két távot ment) – Petukov Diána.

Pontszerzõ helyen végeztek:

4. helyen:

• MK1 III. korcsoport Hamar Miklós;
• MK1 II. korcsoport Kemencei Viktor;
• K1 V-VI. korcsoport Névery Dorottya.

5. helyen

• MK1 II. korcsoport Likács Dóra;
• MK1 III. korcsoport Németh Anna;
• K1 VII. korcsoporttól Papdi Zsuzsanna.

6. helyen

• MK1 II. korcsoport Maglódi Péter;
• K1 V;VI. kocsoport Orvos Dóra;
• MK1 III. korcsoport Petrukov Diána.

A pontversenyben a 6 induló csoportból a hagyományoknak megfelelõen ismét a gödiek nyertek, így ismét itthon maradt a Göd Kupa.
Második helyen Nagymaros csapata, a harmadik helyen Vác csapata végzett.

De a Göd Kupa lényege nem csak a kupa elnyerése, hanem az is, hogy minden olyan gyermek indulhat, akik még az országos szintû megmérettetésre nem mehetnek. Sok szülõ itt láthatta elõször, milyen ügyesen sajátította el gyermeke az evezés fortélyait. Talán ennek is köszönhetõ, hogy ilyen sokan jöttek el segíteni. Már egész héten készülõdtek a gyermekek és szülõk egyaránt, sõt, olyan is részt vett a munkában, aki csak szereti a vízi sportot.

Az öregfiúk futamában elsõ helyen Csécsei Sándor, második helyen Bartos Péter, harmadik helyen Szenes László végzett. Az indiánkenu vegyes páros futamban az elsõ helyen Balázs Emese és Marton Gábor, második helyen Szabó Judit és Sinkó László, a harmadik helyen Bartha Ágnes és Oszlánszky Zoltán végzett. A szervezõk várakozását felülmúlta a happy futamra jelentkezõk nagy száma. Itt bárki, bármilyen összetételben indulhatott. 24 egység nevezett, de sajnos csak 21 kenu állt a rendelkezésre, így ennyien indultak. A népes mezõnyben az elsõ helyen a Kosdi-Bartos-Kleiner-Marton négyes, a második helye Kolozsvári-Karazsek-Bíró-Lattmann négyes, a harmadik helyen Babella-Bartos-Szakállas-Bocsor négyes végzett.

A családok versenyén a Nagy család gyõzött, másodikként ért célba a Németh család, míg a Jánosházi család harmadik lett.

A nap fõ eseményszáma az indián vegyes páros. Ez az a szám, amire már egész szezonban készülnek a Duna-part szerelmesei. Idén e csatát a Varga-Kertész páros nyerte. Második helyen a Tóth-Szász, harmadik helyen pedig a László-Kalóz Jack páros végzett.

Az eredményhirdetések végén a szponzorok által biztosított ajándkokat sorsolták ki a gyerekek nagy örömére, majd a tábortüzet követõen a Scarabeus együttes buliján lazíthattak kicsik és nagyok egyaránt. Immár hatodik alkalommal sikerült közös összefogással megrendezni a Göd Kupát, köszönhetõ ez a szponzoroknak, szülõknek, a kajak sportot szeretõ embereknek és nem utolsó sorban a versenyen résztvevõ gyerekeknek és a remek idõjárásnak. Köszönjük minden közremûködõnek, hogy ismét jól érezhettük magunkat! Hamarné Adri

Köszönet

A „Kajakkal az Egészségért” Alapítvány és a Gödi SE Kajak-kenu Szakosztálya köszönetet mond mindazoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik támogatták a 6. Göd Kupa sikeres megrendezését. A rendezvény kapcsán a kajakosoknak nyújtott több, mint 1 millió forintos támogatáson túl köszönjük a szülõknek, barátoknak és intézményeknek a verseny elõkészítésében és lebonyolításában végzett munkájukat.

Kiemelt támogatóink: Brácsa Sport, Digitel 2002, Duna-Dráva Cement és Mészmûvek Kft, Dunai Kavics Üzemek, Életforrás Alapítvány, Havas Tibor, Németh Sándor, Magánerõgazdaság, Országos Mesterséges termékenyítõ Rt – Gödöllõ, Piramis Kft, Roll-Lamell Kft, Salgó és Társa Kft, Scarabeus Együttes, Szaki Team ’95, Viola és Fia Kft, Zollner Elektronik Kft. Támogatóink: A+V Alapítvány, ASPIDA ’98 Kft, Babaház, Bencze Péter, Ber-es-ker Kft, Betûbolt, Csányi József, Csernus Sándorné, Dalnoki Autós Bolt, Dávid Gyula, Dréher Sör Kft, Duna Csárda, Dunamenti Tûzvédelmi Rt, Dunamenti Vállalkozás Kft, Elektro Center Kft, Erdész Diszkont, Erzsi Röltex, Eszes György, Fétis Bt, Fiatal Sasok Országos Szervezete – Göd, Flört Virágbolt, Gáspár József, Gombos István, Göd Város Önkormányzata, Gödi Lokálpatrióták Egyesülete, Gödi Otthon Kft, Gyenes Levente dr., Gyurika Bt, Gyurkó László, Havas Nelly, Hilartás Zöldséges, Horányi Zsolt dr., Horváth György, Horváth László, Horváth László dr., Huzella Tivadar Általános Iskola, Kastély Óvoda, Király Pékség, Kodak Fotó – Göd, Konkurrens Virágbolt, Kovacsik Tamás, Kök Árpád, Kõmûves László, Lattmann Rezsõ, Lons Club Gödi Szervezete, LIS Sütemény Kft, Magyar Dohányforgalmazó Kft, Mészáros János, Mi+Lá Húsbolt, Muka István, Németh László Általános Iskola, Partner Gmk, Politechnik Hungária Kft, Popelka István dr., Pötz Károly, Radó Sport, Spoerle Elektronik, Strand Büfé, Strandvendéglõ, Széll Tamás, Tarcsafalvi András, Törpike Pékség, Vági József, Vajda István, Vitkay Ferenc, XV. Camion, Zikva György, Zöldfa Étterem.

Gyõzelem Imperiál unokáján

Kevés szót ejtünk Gödön a lovakról és még kevesebbet a lovasokról. Pedig a verhetetlen Kincsem fénykorának egykori állomáshelye, ma is rendelkezik mindazon adottságokkal, amelyek feljogosítják a hobbi-lótartáson kívül, a versenysportra is.
Egy 15 esztendõs fiatalembernek köszönhetõen azonban talán Gödön is megmozdul valami.
Lenkei Ákos egy hónapon belül kétszer állt a dobogó legfelsõ fokára.
Augusztus 8-án Pusztaszántón, mint kezdõ lovas, abszolút gyõztesként lett elsõ helyezett B 1 kategóriában a megyei díjugrató versenyen. Húsz nappal késõbb, 28-án pedig a gödöllõi Fenyves lovarda hasonló megmérettetésén, közel negyven versenyzõ közül a legjobb idõvel vitte el a nyertesnek járó serleget.
- Azért örülök különösen a pusztaszántói gyõzelemnek, mert húsz rajthoz álló közül én voltam a legfiatalabb versenyzõ - kezdi beszélgetésünket Ákos.
- Na meg azért is, mert korábban rutintalanság miatt többször kizártak a versenybõl.
- És most végre sikerült. Hány év eredménye ez? Mióta lovagolsz?
- Rendszeresen nyolcéves koromtól. Ez napi legkevesebb egy óra elfoglaltságot jelent. Ezt iskolaidõben is teljesítenem kell. Vácott tanulok az Egészségügyi Szakközépiskolában. Érettségi után mentõs szeretnék lenni. Természetesen én ápolom, csutakolom a lovamat, sõt patkolásnál is magam tartom a lábát. Édesapám az edzõm. Ahhoz, hogy versenyezhessek, tavasszal gyakorlati és elméleti vizsgát kellett tennem a Budapesti Lovas Klub bíráló bizottsága elõtt. A díjugrató pályateljesítményt és a díjlovaglást is ellenõrizték.
- Milyen követelményeket állítanak a versenyzõk elé a B 1 kategóriában?
- Másfél perc alatt 300 méteres pályán 100-110 cm-es akadályokat kell lónak és lovasának átugrania. A kitartásos magasugrásnál pedig - egy méteres magasságról indulva, 10 cm-enként emelik az akadályt. Ebben a kategóriában, kieséses versenyen második lettem 160 cm teljesítésével.
- A versenyekrõl, a lovasról már szóltunk, de a lóról még nem.
- Pedig rajta is nagyon sok múlik. A gyõzelemhez a híres Imperiál unokája, Toledó nevû herélt segített.
- Gödön, édesapádon kívül számos lótartó van, ám lovas szakosztály nincs.
- De remélem elõbb utóbb lesz. Úgy tudom, tárgyalások folynak errõl. Addig a Rétságon lévõ Blokád Lovas Klub színeiben versenyzek. Pedig jobb lenne azt hallani eredményhirdetésnél a nevem után, hogy a Gödi SE versenyzõje. R.K.