Gödi Körkép 1999. november 17.
Következõ lapszámunk 1999. december 1-én
jelenik meg.
Írásaikat kérjük november
23-ig juttassák el szerkesztõségünkbe.
337-710
A Polgármesteri Hivatal Göd
város területét négy körzetre osztotta
fel.
Kérjük a Tisztelt lakosságot, hogy a
hulladék kirakásának idõpontját
szíveskedjenek betartani.
Az utólag kirakott
hulladékot nem tudjuk elszállítani.
A
kirakott lom nem tartalmazhat veszélyes hulladékot
autógumi,
akkumulátor,
festék valamint
kerti lombot,
falevelet,
autóroncsot,
építési törmeléket és
szénport.
A FELSOROLT HULLADÉKOK NEM KERÜLNEK ELSZÁLLÍTÁSRA!
Felvilágosítás: Településellátó Szervezet Göd, Duna u. 5. Telefon: 345–228.
|
Körzet |
Lom kirakása: csütörtök-péntek |
Lom elszállítása: szombat |
|---|---|---|
|
1 |
november 18–19. |
november 20. |
|
2 |
november 25–26 |
november 27. |
|
3 |
december 2–3 |
december 4. |
|
4 |
december 9–10 |
december 11. |
Ady Endre u., Áldás u., Árpád u., Balassi Bálint u. (Bócsa), IV. Béla király u., Bozóky Gy. u., Család u., Csalogány u., Deák F. u., Deák F. u. (Bócsa), Dobó I. u., Engels u., Eszter u., Fóti u. (Bócsa), Gizella u., Ilona u., János u., Kacsóh P. u., Kádár u., Kálmán u., Karolina u., Kinizsi u., Klára u., Lenkey u., Margit u., Majerffy J. u., (Bócsa), Munkácsy u. (Bócsa), Nyár u., Õsz u., Pálma u., Révay u., Széchenyi u., Szõdi u., Tél u., Teleki P. u., Terv u., Toboz u., Toldi u., Turista u., Vasút u., Verseny u., Villamos u., Zrínyi u., Zsuzsanna u.
Alkotás u., Akácfa u., Árokparti fasor, Attila u., Bocskai u., Botond u., Csaba u., Csendes köz, Délibáb u., Duna u., Erzsébet u., Evezõs u., Ezerjó u., Hajnal u., Halász u., Határ u., Honvéd sor, Huba u., Hunyadi u., Ifjúság köz, István u., Jácint u., Jászai M. u., Jósika u., József u., Kék Duna u., Kikelet u., Kisfaludy u., Kolozsvári u., Könyök u., I. Körforgalmi u., II. Körforgalmi u., III. Körforgalmi u., IV. Körforgalmi u., V. Körforgalmi u., Lajos u., Lajos köz, Lehel u., Liget u., Lomb u., Madách I. u., Mária u., Mátyás u., Ménesi u., Napsugár u., Otthon u., Pannónia u., Patak u., Pesti u., Pozsonyi u., Rákóczi F. u., Regõs u., Rózsa u., Sellõ u., Sport u., Szeder u., Szt. Imre herceg u., Szõlõkert u., Tatár u., Thököly u., Új u., Új Élet u., Vadvirág u., Virágos u.
Alagút u. (vasúttól Duna felé), Alkotmány u., Árvácska u., Aulich u., Bajcsy Zs. u., Bartók B. u., Batthyány u., Bem J. u., Berzsenyi u., Bischoff u., Dodza u., Budai Nagy A. u., Csokonai u., Dália u., Dózsa Gy. u., Duna köz, Engels u., Elõd u., Fûzfa u., Gárdonyi G. u., Gorkij u., Gorkij köz, Guttenberg u., Gyopár u., Harangvirág u., Hársfa u., Hét vezér u., Hóvirág u., Ibolya u., Iván Kovács L. u., Jávorka S. u., Jázmin u., Jegenye u., József A. u., Katona J. u., Kereszt u., Kernstock K. u., Kincsem u., Kincsem park, Kiss E. u., Klapka u., Kodály Z. u., Kossuth L. u., Kossuth köz, Kossuth tér, Köztársaság u. (vasúttól Duna felé), Kusché u., Lánchíd u., Lánchíd köz, Leininger u., Luther M. u., Martinovics u., Marx tér, Mészáros L. u., Mihácsi Gy. u., Mikes Kelemen u., Muskátli u., Nagy Imre u., Nyírfa u., Orgona u., Palczer J. u., Pázmány P. u., Pesti u. (Thököly u. délre), Petõfi S. u., Pipacs u., Puskin köz, Puskin u., Rákóczi u. (pataktól délre), Rezeda u., Rozmaring u., Schweidel J. u., Szabadságharcos u., Szegfû u., Szt. István u., Szt. László u., Tanács köz. Táncsics M. u., Tenkes köz, Tó köz, Tompa M. u., Török Ignác u., Tulipán u., Vasvári P. u., Vécsei u., Viola u., Vörösmarty u.
Ambrus u., Alagút u., Arany J. u., Babits M. u., Báthory u., Béke u. (Nemeskéri u. felé), Cserfa u., Damjanich u., Diófa u., Erdész u., Erkel F. u., Fácán u., Fenyves köz, Fenyves u., Fürdõ u., Hernád u., Ipoly u., Jókai M. u., Kazinczy F. u., Kiss János u., Köztársaság u., Kölcsey F. u., Kõrös u., Kosztolányi D. u., Kraszna u., Lázár Vilmos u., Maros u., Mikszáth K. u., Móricz Zs. u., Nemeskéri u., Pálya u., Petõfi tér, Pöltenberg u., Rába u., Radnóti M. u., Sajó u., Sió u., Streba J. u., Szamos u., Szabó E. u., Szilvás u., Tavasz u., Tisza u., Tóth Árpád u., Zala u., Zimpeer K. u.
Beszélgetés Gruber Péterrel
A
fejlõdés, de a várossá válás
ténye is megköveteli, hogy településünk
arculata pozitív irányba változzon. Öröm
látni, egy-egy új vagy felújított,
harmonikus színekkel, jó minõségû
építõanyagokból, ízlésesen
tervezett és kivitelezett épületet, legyen az
családi ház, netán szolgáltató cég
székhelye.
Csak néhány örvendetes példa: Császi és Inczeffy patika, Ilka csárda, Partner irodaház, alsógödi üzletsor: Zöldséges, Nosztalgia virágbolt - Gyermekruha - Szolárium-kozmetika. Sajnos, vannak ellenpéldák is. Alsógödön a Hármas bolt néven ismert ABC, mely a hatvanas-hetvenes években dívott lapos tetõvel épült - (környéke egyébként mindig piszkos, szemetes, gondozatlan), ebbe a kategóriába tartozik az alsógödi Posta is. Az elõtte lévõ pavilonsorról is lehetne eszmét cserélni. Szemben pedig a Kossuth tér, rajta egy alumíniummal borított építmény és két faház. Ezek sorsáról és a tér jövõjérõl kérdeztük Gruber Pétert, a Településgazdálkodási Iroda vezetõjét.
- A Település Fejlesztési
Bizottság évrõl évre hosszabbítgatja
itt a területbérletet. A földterület
tulajdonosa az önkormányzat, az épületeké
pedig 4 magánszemély. Az egykori tsz bolt (köznyelven
bádogbizományi) jelenlegi tulajdonosának
területhasználati joga ez év december 31-én
lejár. A szerzõdés értelmében, az
eredeti állapotban - vagyis épület nélkül
- köteles a területet a tulajdonos - esetünkben az
önkormányzat - rendelkezésére
bocsátani.
Összehívtam a Kossuth tér
üzlettulajdonosait és elmondtam az önkormányzat
elképzelését, melynek értelmében a
Kossuth tér mindössze 10 százalékát
beépítve, 6-8 üzletbõl álló,
a huszonegyedik század követelményeinek megfelelõ
üzletházat szeretnénk ott létesíteni.
- Bizonyos mendemondák szerint, csillagászati árak mellett ugyan, de már minden leendõ üzlet gazdára talált.
- Ez kacsa. Hiszen még a jogi háttér sem tisztázott, vagyis, hogy milyen formában mûködik majd ez a tulajdonközösség. Azt sem tudjuk, milyen igények lesznek és, hogy pontosan mibe kerül majd egy négyzetméter. Eddig két jelenlegi üzlet tulajdonosa jelezte részvételi szándékát.
- Vannak már konkrét elképzelések?
- Kész van a terv, melyet pályázat alapján Mészáros Jenõ készített. Jelenleg engedélyeztetés alatt áll. Decemberben beárazzuk és elképzeléseink szerint, január-február hónapban meghirdetjük. Majd folyamatosan sor kerül a pénzügyi kiviteli ütemterv elkészítésére is. A terület értékesítése testületi kompetencia. Földkiemelés történik, melynek értelmében a leendõ tulajdonosok osztatlan közös tulajdon részesei lesznek. Az értékesítésnél a - várhatóan nem alacsony - árba azt is beleszámítja az eladó, hogy elesik a korábbi bérleti díjtól. Az önkormányzat ezen keresni nem akar. Cél az, hogy összközmûves telken, parkolóval ellátott, küllemében az önkormányzat által meghatározott ízléses, kulturált épület készüljön, méghozzá parkosított környezetben.
- Mikor gyönyörködhetnek és vásárolhatnak majd benne a gödiek?
- Reményeink szerint tavasszal, legkésõbb nyáron elindulhatnak a munkálatok, abban az esetben, ha elegendõ jelentkezõ lesz az üzletekre. A munkálatokat az önkormányzat hangolja össze két ütemben. Ezért a Kossuth téren lévõ két faház - Józsi Fagyizó és Kilós bolt - nyárig még a helyén marad, és jelenlegi formában zavartalanul üzemelhet. Ez a megoldás egyébként Vácott mûködik, erre a fõtér a legjobb példa. Ha nekünk is sikerülne, így szeretnénk a Kincsem istállót is hasznosítani.
- Könyvtár, múzeum, vendégház - ilyen tervekrõl hallottunk nemrégiben a Kincsemmel kapcsolatban.
- Sajnos a milleniumra benyújtott pályázatunkat forráshiány miatt elutasították. Az épület, és az alatta lévõ terület is végre visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Mint köztudott, egyetlen forintot nem tud erre fordítani a város. Csak pályázat útján, vállalkozói tõke bevonásával képzelhetõ el a hasznosítás. A tevékenység attól függ, mekkora tõkét tudunk idecsalogatni. Minden építõ gondolatra nyitottak vagyunk. A leendõ projektbe - amely bármi legyen is, saját számításaim szerint 2-300 millió körül mozog majd, - az önkormányzat csak a területet tudja bevinni. Az épületet sajnos jelenlegi állaga miatt le kell bontani. Egyedül a középsõ kutat érdemes megtartani, és múltidézõként a feliratos téglákat dekoráció gyanánt beépíteni a leendõ létesítménybe. Pillanatnyilag a "huszonkettes csapdájában" vagyunk: addig nem tudunk terveztetni, amíg nincs ötlet és nincs érdeklõdõ. De változatlanul az a célunk, hogy a város arculatát javító, ízléses és hasznos rendeltetésû épület kerüljön a Kincsem istálló helyére is. Szerencsére növekszik településünkön az ízléses, igényesen kivitelezett házak iránti igény.
r.k.
A
volt Nemeskéri-Kiss kúria valószínûleg
a gödöllõi Grassalkovich uradalom egyik majorjának
jószágigazgatója lakhelyéül
szolgált. Feltehetõen itt lakott az 1824-ben
elhalálozott Majerfy József, az ország elsõ
magyar feliratú harangjának készíttetõje,
aki a gödi régi temetõben van eltemetve.
A kúria építésének idõpontja a XIX. század elejére tehetõ. Az épületbe a Nemeskéri-Kiss család, a XIX. század végén, a gödi földbirtok megvásárlása után költözött, Végles mellett második otthonként használva azt.
A kúria építészeti leírása:
Egy szabadon álló L alakú földszintes klasszicizáló építmény bizonyos átalakításokkal. Az épület egyik ága kelet-nyugati, a másik észak-déli tájolású. A nyugatra nézõ fõhomlokzat bal oldalán négy magas lábazatú oszlop által tartott tornác, sarkán féloszlopokkal. A tornácra két egyenes záródású, szögezett ráccsal ellátott ablak és középen egy ajtó nyílik. Mellette ablak-ajtó-ablak beosztású rizolit félköríves ablakokkal és ajtóval. Az épület tovább ablak-ajtó-ablak-ablak-egy befalazott ajtó-négy ablak beosztású. A nyílások mélyített kerettel, egyenes záródásúak. Keleti homlokzata ablak-ajtó-három ablak beosztással épült. Két oldalán egy-egy toszkán féloszloppal kiképzett benyíló, ajtó-ablak-öt toszkán féloszloppal kialakított csukott folyosós részbõl áll. A fal sávozott profilírozott párkánnyal és magas lábazattal.
Az épület másik szárnyának (észak-déli fekvésû) délre nézõ oldalán kilenc toszkán fejezetes lábazat nélküli oszlopos tornác, szélein féloszlopokkal, egyenes záródású nyílásokkal, az ablakokon fûzött ráccsal. Az oszlopok felett magas gerendázat. A belsõ helyiségek sík mennyezetûek.
Az épület kelet-nyugati szárnya alatt, arra merõlegesen és az épületet nyugat felé elhagyva egy hoszszú boltozott borospince található. A kúria 1944. december 9-ig Nemeskéri-Kiss Sándor és Géza családjának lakhelyéül szolgált, a család régi bútoraival, berendezési tárgyaival berendezve, képeivel, festményeivel, vadászati trófeáival díszítve. A kúria berendezése az 1944. december 9-tõl 1945 szeptemberéig ide beszállásolt különbözõ szovjet harcoló és kiszolgáló egységek „tevékenysége” következtében sajnos teljesen elpusztult.
Mivel a berendezés csak elméletileg rekonstruálható, ennek érzékeltetésére a korabeli kúriák bútorai és berendezései szolgálhatnak alapul. A kúriák a nehézkesebb klasszicizmus bútorait kedvelték. Ezek a bútorok cseresznyefából, tiszafából, dió-, vagy topolyagyökérbõl készültek és helyenként aranyozott, vagy fekete tusfestéssel voltak díszítve. Oszlopok, pilaszterek, timpanonok, baleszterek a bútorok szerkezeti díszítményei. Terebélyes méreteikkel, pocakos idomaikkal jól illettek a magyar kúriák jómódú, életerõs embereihez.
A gödi kúriának külön színt, sajátos hangulatot adott az a rendkívül gazdag, messze földön híres vadászati trófea gyûjtemény, amelyet a Nemeskéri-Kiss család híres vadász tagjai által elejtett vadak szolgáltattak Európa, Afrika és Magyarország vadászterületeirõl.
Megfordultak ebben a kúriában az elmúlt idõk nagyjai, így I. Ferenc József király, Albrecht fõherceg, József fõherceg tábornagy, a sziámi király (Thaiföld), Horthy Miklós kormányzó és az akkori Magyarország arisztokratáinak többsége.
A szovjet katonák, kúriából való távozása után, különbözõ helyekrõl idetelepült családok költöztek be a fõleg a délre nézõ szárny szobáiba, önkényesen átalakítva, leválasztva egyes helyiségeket. Ez az állapot mintegy huszonöt évig tartott és az épület majdnem végzetes pusztulásához vezetett.
Az akkori tulajdonos, a Duna Menti Termelõszövetkezet anyagi helyzete ebben az idõben nem tette lehetõvé az épület állagának megóvását, még kevésbé a felújítását. Az 1980-as évek elején került a Termelõszövetkezet olyan anyagi körülmények közé, hogy hozzá lehetett kezdeni a kúria rekonstrukciójához. Ez a munka látványos eredményt hozott, de nem nyert teljes befejezést.
Gyüre János
(Az írás rövidített változatát a Gödi Almanach 1998-as számából vettük át)
Odaítélték a Salkaházi Sára díjat
A képviselõ testület november 3-i önkormányzati ülése vendégjárás ismertetésével indult. Szegedi Sándor polgármester a romániai, Ilyés Gizella alpolgármester asszony pedig a franciaországi testvérvárosban tett látogatásról számolt be, míg dr Faragó László a kárpátaljai gyerekek gödi tartózkodásáról.
Szegedi Sándor elmondta, hogy erdélyi utazása során 1848-as emlékmû felavatásán vett részt október 6-án. Szólt arról is, hogy mi mindenben szenvednek hiányt Hegyközújlak lakói. Olajkályhákkal és rádiótelefonnal kíván segíteni nekik. A testvértelepülés képviselõi a közelmúltban Gödre látogattak, ekkor sportegyesületük részére sportmezek átadására került sor.
Az elsõ napirendi pont a Duna-parti lakópark részletes és általános rendezési tervének elfogadásáról szólt. Elõterjesztõje Gruber Péter elmondta, hogy megtörténtek a szakhatósági egyeztetések és az ott felmerült kifogásokat beépítették a szabályozási tervbe, mely az alba-kertiekkel történõ többszöri egyeztetés után, a településen szokottnál jóval szigorúbb elõírásokkal készült el. Az elsõdleges szempont a környezetbe illés szem elõtt tartása volt.
A Szabályozási Terv Telkekre vonatkozó elõírások címû részében a beépíthetõséget 20 százalékban maximálja. Elõírja, hogy a telkek területének minimum 50 százalékát zöld területként kell kialakítani és gondozni. Néhány részlet az Építményekre vonatkozó elõírások címû 6.§-ból:Az elhelyezendõ épületek tetõhajlásszöge 30-45 fok közötti lehet, a tetõ héjalása hullámprofilú nem lehet, az utcai kerítés anyaga csak természetes anyagú kõ, fa lehet 40 cm-nél nem magasabb lábazattal, a kerítésnek 50 százalékban áttörtnek kell lennie, a Duna felõli oldalon csak lábazat nélküli kerítés létesíthetõ, a területen elhelyezendõ bármely épület elvi építési engedélyezéséhez be kell nyújtani a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelet és a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság hozzájárulását is. A tervezet foglalkozik a Táj és környezetvédelemmel ezen belül a levegõtisztaság-, a talaj és a föld védelmével, melyeket szigorú elõírásokkal szabályoz. Épp úgy, mint a közlekedési területeket.
E napirendi pont megtárgyalása során Markó József elmondta, a hogy az alba-kertiek továbbra sem támogatják az egész Duna-parti lakópark koncepciót, de a rendelettervezettel szemben nem emeltek kifogást. Bátorfi József képviselõ a Duna-parti fák védelmében szólt. Szót kapott Barabás Róbert, az alba-kertiek képviselõje, aki megköszönte a testület együttmûködését, de kifogásolta, hogy 9 telekrõl beszélnek a képviselõk, holott a tervekben 12 szerepel. Megkérdezte, hogy amennyiben az egyik területen a nádast nem építik be, a többi helyen miért kerül erre sor? Kérte korábban, szabályozzák az építendõ házak magasságát, de ez nem történt meg. Gruber Péter válaszában elmondta, hogy a szabályozási tervnek nem feladata a telkek számának meghatározása, szemben az építési elõírások meghatározásával. Mint mondta, a homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 3,8 m-t, a gerinc magasság pedig a 6,65 métert, hogy ne fosszák meg az ott élõket a kilátástól. A képviselõk 14 igen, két tartózkodás mellett elfogadták a rendelettervezetet.
Másodikként az állattartásról szóló rendeletet tárgyalta, és 15 igen 1 tartózkodással elfogadta a testület. A napirendi pont elõterjesztõje Lenkei György elmondta, hogy a rendeletalkotásra azért került sor, mert az önkormányzat korábbi állattartásra vonatkozó rendelete idejét múlta. Figyelembe kellett venni az idén életbelépett állatvédelmi törvényt is. (Az állattartásról szóló rendeletet a Gödi Körkép következõ száma teljes terjedelmében közli.)
Ez alkalommal személyi kérdésben is döntött a testület. Az ÜJKB élére Fülöp József helyére Mucsi Lászlót javasolták a bizottság tagjai. Traupert Imréné nehezményezte, hogy "ha megüresedik egy hely a testületben, a Fidesz frakcióból jelölnek utódot". Zahorán Sándor is kifogásolta ezt és hozzátette, hogy a Lokálpatriótáknak kellett volna felajánlani a bizottsági elnöki posztot. A polgármester határozott hangon kijelentette, hogy a politizálás a jövõben is távol marad az önkormányzati munkától. Szabó Zoltán hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Mucsi Lászlót az ÜJKB-ban végzett munkája, és nem politikai hovatartozása miatt javasolták. Mikesy György pontosításra intette a képviselõket mondván: Tisztázni kell a fogalmakat: az önkormányzat nem lehet politika- csak pártpolitika mentes. Hantos László megnyugtatta a jelenlévõket, a Lokálpatrióták nem tartanak igényt az ÜJKB elnöki posztjára.
Szinay József jegyzõ javasolta, hogy a jövõben a gödi rendõrõrs parancsnoka állandó meghívottként vehessen részt az Ügyrendi és Jogi Közbiztonsági Bizottság ülésén.
Ezúttal területvásárlásról is döntöttek a gödi honatyák, és 14 igen, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozták: Göd Város Önkormányzat Képviselõ-testülete meg kívánja vásárolni a szõdligeti önkormányzat tulajdonát képezõ 066/5 és a 066/6 hrsz-ú 6008 m2 nagyságú ingatlanokat 500 Ft/m2 áron. Mint a téma elõterjesztõje Markó József elmondta, az egyik terület a Jácint utcai temetõ egy része, a másik terület pedig alkalmas lenne arra, hogy a TESZ egyik részlege odaköltözzön, a jelenlegi Pesti úti épületet pedig más módon lehetne hasznosítani. (A vásárláshoz szükséges mintegy 3 millió Ft forrásáról nem esett szó.)
Ezt követõen Szegedi Sándor bejelentette, hogy a Gólya Vendéglõt és Iparcikk üzletet a Polymix Kft vásárolta meg.
Tizenöt igen szavazattal határozott a testület a Családsegítõ Központ ingatlan igényérõl, és felkérte a Településgazdálkodási Irodát, készítsen felmérést arra vonatkozóan, hogy a József úti óvoda épülete hogyan, milyen idõtartam alatt, mekkora költségigénnyel alakítható át bölcsõdének, valamint arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi bölcsõde milyen elõírások betartásával alakítható át a családsegítõ szolgálat elhelyezésére alkalmas épületté. Egyidejûleg a képviselõ-testület kinyilvánította, hogy 1999.december 31-ig a törvényben meghatározott kötelezettségének eleget téve megfelelõ helyiséget biztosít a családsegítõ szolgálat részére vagy az Ady Endre u.6.sz. alatti gyógyszertár helyén vagy a bölcsõde épületében.
Hetedik napirendi pontként 14 igen 1 tartózkodás mellett a Sürgõsségi betegellátás munkarendjét az alábbiak szerint határozta meg a testület:
1. A sürgõsségi betegellátás a háziorvosi ellátástól független. De az a felnõtt és gyermek háziorvos, aki az Önkormányzattól az eü. feladatok egy részét átvállalta, mert területi ellátási kötelezettségre kötött szerzõdést, annak a részvétele valamilyen ügyeleti formában kötelezõ. A sürgõsségi betegellátás mûködtetése, feltételeinek megteremtése az Önkormányzat feladata.
2. Adott esetben az orvosi elsõsegélynyújtás, a beteg sorsának vezetése minden orvos számára kötelezõ, a gyakorolt szakterületétõl függetlenül.
1. A sürgõsségi betegellátás szervezetileg két független egységbõl tevõdik össze. A nappali sürgõsségi betegellátás munkanapokon 7-19 óráig, a központi ügyeleti munkanapokon 19-7 óráig, valamint munkaszüneti napokon 7-7 óráig, illetve munkanapra virradó 7 óráig biztosít ellátást.
2 A sürgõsségi betegellátás havi beosztását a kollegiális vezetõorvos készíti el. A zavartalan mûködés megkívánja a szabadságolási. terv március 31-ig történõ elkészítését, egyeztetését és leadását. Az elkészült beosztástól eltérni csak akkor lehet, ha a beosztott személy gondoskodik saját helyettesítésérõl. A helyettesítésbõl származó esetleges problémákért a felelõsség õt terheli. A helyettesítés jelentése természetesen kötelezõ.
1. A Gödön dolgozó felnõtt és gyermek háziorvosok feladata a nappali sürgõsségi betegellátás orvosi feladatainak ellátása.
2. A nappali-orvosi sürgõsségi ellátást zavartalan rendelési helyzet esetén – amikor minden orvos rendel – az éppen rendelõ felnõtt háziorvos látja el a saját asszisztenciájával Alsó- és Felsõgödön, külön-külön 1-1 rádiótelefonnal biztosítva a kapcsolattartást a rendelõ és a területen dolgozó orvos között. A rádiótelefonokat az Önkormányzat biztosítja.
3. Az év 10 hónapjában szabadság, továbbképzés, betegség vagy egyéb orvosi távollét esetén a helyettesítõ orvos feladata a sürgõsségi ellátást biztosítani, a gyermek háziorvosokkal megosztva egyenlõ arányban; mivel a gyermek háziorvosok a zavartalan rendelési helyzet esetén nem vesznek részt a szervezett sürgõsségi ellátásban. A nappali, folyamatos napi 12 órát lefedõ sürgõsségi orvosi rendelkezésre állást az év 12 hónapjában változatlanul. biztosítani kell.
4. A háziorvosoknak és a házigyermekorvosoknak a nyári szabadságok alatt a helyettesített orvos rendelési idejében nem kell diszpécserrõl gondoskodni, helyette a telefonos diszpécser szolgálat biztosítja elérhetõséget.
5. Az eddigi nappali sürgõsségi diszpécser rendszent a központi telefonos diszpécser szolgálat egészíti ki a nyári idõszakban (június 15. – augusztus 31-ig), meghatározott helyen, a nap 12 órában folyamatos (reggel 7 – este 19) orvos-elérhetõséget biztosít a telefonos diszpécser szolgálat, mely a Polgármesteri Hivatal területén a központi orvosi ügyelet helyén mûködik az érvényes, becsatolt tisztifõorvosi engedéllyel.
6. A Cserfa utcai háziorvosi rendelõt üzemeltetõ vállalkozó háziorvosnak nem kell diszpécsert biztosítani a másik alsógödi rendelõben (Bajcsy-Zs. utcai rendelõ).
7. A kettõ fõ alkalmazott javadalmazása az idegenforgalmi adók 2%-nak a terhére történik melyet a Göd Város területén, területi ellátási kötelezettséggel dolgozó vállalkozó háziorvosok és gyermekháziorvosok – (jelenleg 6 felnõtt és 2 gyermekháziorvos) – egészítenek ki minden év augusztus 31-e után.
A kiegészítést jelentõ összegek egyenlõ felosztásban a TESZ által készített közüzemi számlákon kerülnek feltüntetésre és befizetésre.
Az Önkormányzattal kötendõ rendelõhasználati bérleti szerzõdés megkötésének feltétele a központi ügyeletben váló részvétel vállalása – területi ellátási kötelezettség vállaló szerzõdés nemléte esetén is.
Az Önkormányzat minden egészségügyi vállalkozással vagy más, önkormányzati részvétellel történõ gödi egészségügyi tevékenység végzését támogató szerzõdéskötés elõtt egyeztet a Gödön önkormányzati szerzõdéssel dolgozó orvosokkal és kikéri a Magyar Orvosi Kamara helyi képviselõjének a véleményét.
A közlekedés volt a következõ napirendi pont fõszereplõje. Mucsi László elmondta, hogy több kérés érkezett az önkormányzathoz arra vonatkozóan, hogy a Huzella Tivadar Általános Iskola elõtt a forgalmi rendet változtassa meg. Csáki József, az iskola igazgatóhelyettese felvetette, hogy a gyermekeiket iskolába hozó szülõk autóinak nagy forgalma miatt, egyirányúsítsák a Petõfi utcát.
Ilyés Gizella elmondta, hogy a Dunakeszi Rendõrkapitányság Balesetmegelõzési Bizottsága felajánlotta segítségét és együttmûködését - fõleg a gyermekeket érintõ - baleseti helyzetek kialakulásának megelõzésére. A Bizottság figyelemfelhívó táblákat és tartozékokat biztosítana, melyek kihelyezése az önkormányzat feladata lenne. Az alpolgármester asszony kérte a képviselõket, jelezzék a körzetükben lévõ kritikus közlekedési pontokat, hogy a rendõrséggel közösen végrehajtandó helyszíni bejárás után, a szükséges táblák kihelyezése mielõbb megtörténjen.
A testület 15 igen szavazattal úgy határozott, hogy közlekedési szakemberekbõl álló munkacsoport dolgozza ki a település közlekedési problémáira irányuló javaslatot, és azt, a következõ testületi ülésre terjessze elõ.
Az Egyebek-ben 14 igen és 2 tartózkodás mellett a képviselõk arra az elhatározásra jutottak, hogy Szegvári Andreát a Területi Gondozási Központ vezetõjét Salkaházi Sára díjjal tüntetik ki. Mint ismeretes, a díj megalapításakor az önkormányzat úgy döntött, hogy a településen kiemelkedõ munkát végzõ szociális munkás számára ítélhetõ oda.
Ugyancsak az Egyebek-ben került sor a képviselõi tiszteletdíjak emelés mértékének meghatározására. Szinay József jegyzõ kérte, hogy annak érdekében, hogy a költségvetés tervezése idõben megkezdõdhessen, irányelv jelleggel fogadják el a képviselõi tiszteletdíjak 6,5 százalékos emelését. A kérést 10 igen 5 tartózkodás és 1 nem szavazattal elfogadta a testület, azzal a kiegészítéssel, hogy a miniszteri illetmények megállapítását követõen az ÜJKB javaslata alapján a testület a tiszteletdíj jogszabálynak megfelelõ tételes megállapítására viszszatér.
Az üzlettulajdonosok kérésére - 12 igen, 3 nem, 1 tartózkodással - döntöttek a képviselõk a (1)Hawaii presszó, a (2)Diana Lottózó és a (3)Radó Sportbolt ügyében a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság javaslata alapján. Ennek értelmében:
Göd Város Önkormányzat Képviselõ-testülete értékesíti a fenti ingatlanokat az ingatlanon felépített üzletek tulajdonosai részére az alábbiak szerint: az (1)sz-ú ingatlant 2.5 millió Ft-os, a (2)sz-út 885.600 Ft-os, a (3) sz-út 878.160 Ft-os vételáron. Az önkormányzat az értékesítésre vonatkozó ajánlatát mindhárom vevõ esetében 1999.november 30-ig tartja fenn. Az adásvételi szerzõdés aláírásának feltétele, hogy az (1). illetve a (3). pontban megjelölt vevõ, az önkormányzattal szemben fennálló tartozását rendezze.
A november 3-i önkormányzati ülés utolsó határozatában a testület felkérte a TESZT, hogy az alsógödi orvosi rendelõ bõvítésére vonatkozó tervek alapján készítse el a költségvetést, és az építkezést kezdje meg.
r.k.
A nevelés és a drogok
Egyszeri vagy elsõ fogyasztás esetén a felismerés különösen nehéz feladat. A kezdeti fázisban nagyon nehéz dolgunk van, hiszen a drogfogyasztásra utaló jelek nagyon hasonlítanak azokhoz a tünetekhez, amelyek a pubertáskori változásokkal járnak együtt, mivel mindkét esetben fokozatos személyiségváltozás következik be.
Nagyon fontos, hogy feltétlenül mindent gondoljunk át mielõtt ítélkeznének!
A szer okozta változást egyértelmûen csak akkor lehet biztosan felismerni, ha már függõség áll fenn. Ezt a változást a drogfogyasztó környezete elõbb veszi észre, mint maga a szenvedélybeteg.
A szülõ ne szégyellje a szakemberek segítségét kérni, hiszen talán már nem elég az általa nyújtható segítség!
• Közönyösebb, levertebb, fáradtabb-e gyermeke az utóbbi idõben?
• Megváltozott-e a kapcsolata a családtagokkal, iskolatársakkal, tanáraival?
• Megszakította-e kapcsolatait régi barátaival, s újabbakat alakított ki?
• Romlott-e iskolai teljesítménye, tanulmányi eredménye?
• Elhanyagolja-e a sportot, hobbijait?
• Megváltoztak-e étkezési, alvási szokásai?
Ha ezek többségére igenlõ a válasz, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy vajon nem alkohol- vagy kábítószer-fogyasztó a gyerek, vagy esetleg más komoly iskolai vagy családi problémája van. Nem szabad sem elbagatellizálni, sem eltúlozni a probléma nagyságát, de foglalkozni kell vele.
Általában nem a szülõ hibája a kiváltó ok. Nem biztos, hogy a fiataloknak éppen mély emberi problémáik vannak. Nem biztos, hogy a szülõ életvitele ellen lázadnak. Igyekezzék feltárni a valódi okokat! Nem az a fontos, hogy ki a hibás, hanem az, hogy mi a segítségnyújtás leghatékonyabb módja, hiszen a folyamatos drogfogyasztásnak komoly következményei vannak.
Nagyon változó a hatás, mert sokféle tényezõ szerepet játszik benne. Például a személyiség (fizikai és pszichikai adottságok), a drog fajtája és erõssége, a használat gyakorisága.
Alapvetõen a „másság” lesz jellemzõ. Szokatlan tárgyak jelennek meg fiatal környezetében, test, lelki, magatartásbeli változásokon megy át a drogfogyasztó. Ha ezek jellegzetesen együtt fordulnak elõ, és a változások hosszantartóak, akkor jogosan gyanakodhatunk szenvedélybetegség kialakulására, kábítószer-élvezetre. Látványos szülõi intézkedésre csak akkor kerüljön sor, ha biztos, tényszerû a gyermek kábítószer-fogyasztási szokása!
• alufólia-darabkák, különlegesen hajtogatott pakett stb. (kábítószer csomagolására használják);
• ismeretlen színes tabletták, cukordarabkák, por, fû stb.;
• injekciós felszerelés, kis üvegcsék, gyógyszeres dobozok stb.;
• szokatlan, a háztartásban nem használt tárgyak (levélmérleg, spiritusz égõ stb.);
• megégett, megfeketedett kanál, öngyújtó, vatta, cigarettavég stb.;
• kicsavart citromhéjak, citromos flakonok, kockacukor stb.;
• üres vagy kitöltött orvosi vények;
• napszemüveg feleslegesnek tûnõ használata.
• beesett, hamuszürke arc, a bõr elszínezõdése, beesett szemgödör stb.;
• ismeretlen eredetû tûszúrások a testen, véraláfutások stb.;
• a megszokottnál szûkebb vagy tágabb pupillák;
• szájszárazság, orrfolyás;
• étvágytalanság, erõs fogyás;
• hirtelen megnõ az édesség, édes italok fogyasztása iránti igény;
• túlzott érzékenység a külsõ ingerekre (fény, hang, fájdalom stb.).
• feldobottság, színes álmok, látomások;
• idegesség, érzékenység, szorongás;
• depresszió, levertség, pesszimista hangulat, közöny, ok nélküli örömkitörések;
• túlérzékenység, személyiség- és tudatzavar;
• figyelem és koncentrációs készség zavara, feledékenység;
• indokolatlan fáradtság, gyors kimerülés, teljesítõképesség ingadozása;
• álmatlanság, zavaró álmok, alvászavarok;
• koordinációs zavarok, tér- és idõbeli tájékozódás elvesztése;
• túl sok, gyakran összefüggéstelen beszéd, az ítélõképesség zavara;
• indokolatlan félelem- és pánikérzés.
• túlzott költekezés, kölcsönkérés;
• pénz és egyéb értékek eltûnése;
• a tanulmányi eredmény hirtelen romlása;
• a családon belüli kapcsolatok megromlása;
• kritikátlan tervek, cél nélküli „szabadságra” törekvés;
• kiégettség, üresség érzése;
• korábbi, megszokott életmód megváltoztatása;
• illatszerek túlzott használata;
• beilleszkedési zavarok;
• kimaradozás, iskolakerülés, munkakerülés;
• zárkózottság, új barátok titkolása, elmagányosodás.
Következõ számunkban folytatjuk: Hogyan segíthet egy szülõ gyermekének?
Szerkesztette és átdolgozta:Tóthné Petró Márta rendõrhadnagy
Göd Város Önkormányzata értékesíteni kívánja a 2132 Göd, József u. 29. szám alatti, 4476 hrsz-ú ingatlant.
Az épület hasznos alapterülete 481 m², az ingatlan területe 2307 m², összközmûves.
Az ingatlan ára: 27 000 000,- Ft.
Érdeklõdni lehet a Polgármesteri Hivatal Településgazdálkodási Irodán, a 27/345–200, és a 27/336–318-as telefonszámokon
Gruber Péter irodavezetõ
Tájékoztatjuk a gazdálkodó szervezetek képviselõit, hogy megjelent a Belügyminiszter 35/1999./X.13./BM. rendelete, mely szerint a telepengedélyezési eljárás igazgatási díja 5000 Ft, mely általános forgalmi adót nem tartalmaz.
Fellebbezési eljárás díja 6 000.- Ft, mely általános forgalmi adót nem tartalmaz.
Szinay József jegyzõ
Hetek óta hallani, hogy az egykor 3 000 dolgozót foglalkoztató Gödi Termelõszövetkezet végnapjait éli.
A tények: a hófehér emeletes székházat a Tûzvédelmi Rt. vásárolta meg, a három hektáros parkot és a belsõ kúria épületet, az egykori Nemeskéri-kiss udvarházat pedig Murvai Zoltán.
A TSZ felszámolása szakemberek bevonásával, – élükön a Termelõszövetkezet volt fõkönyvelõjével – megkezdõdött.
Sikerült egy rövid beszélgetésre felkérni az új tulajdonost, Murvai Zoltánt.
– Milyen beosztásban kezdte meg mûködését a Gödi TSZ-ben?
– Ipari osztályvezetõként, majd az ágazat igazgatójaként dolgoztam elnökké választásomig. Itt megjegyezném, hogy engem valóban a tagság választott elnökévé, szemben a Járási Pártbizottság jelöltjével. Feladatomnak tartottam az akkor már önállósulni kívánó üzemegységek együtt tartását, de ugyanakkor folyamatosan figyeltem arra, hogy a közel 200 éves Nemeskéri-Kiss kúria állapota viszonylag elfogadható állapotban maradjon. 1992-ig sikerült terveimet megvalósítani, de amikor azt láttam, hogy az önállósulás szószólói kerülnek többségbe, lemondtam elnöki tisztemrõl.
– Mit csinált ezután?
– Tõke és eszközhiány miatt elõbb egy cég képviselõjeként részt vettem német, cseh és szlovák csirke, kacsa és liba export-import kereskedelemben. Késõbb egy Rt. keretében önállósítottam ugyanezen a kereskedelmi vonalon magamat, s évek kitartó munkája után jutottam el oda, hogy az eladásra kerülõ Nemeskéri-Kiss kúriát és parkot megvásároljam. Mint új tulajdonos elsõszámú feladatomnak tekintem a kúria épületének megóvását az idõ vasfogától.
– Milyen elképzelései vannak a terület talpra állításával?
– A kúriával együtt megvásárolt parkban kibõvítjük a színpadot, ahol majd nívós elõadásokat, zenekari hangversenyeket élvezhet a közönség, de a hivatalos állami ünnepségeknek is árnyas helyet ad ez a terep. Egyetlen fát sem vágunk ki a parkban, a hiányzók helyét új csemetékkel ültetjük be. A volt TSZ ebédlõt étteremmé alakítjuk ki, s azt reményeim szerint már ez év decemberében megnyitjuk. A jelenlegi pincehelyiség teljes renoválás alá kerül, száz új székkel. Ott télen, nyáron elõadásokat, kultúreseményeket látogathat a közönség. Külön úgynevezett exluzív terem lesz az egyik szoba, ahol ünnepségek, családi események (esküvõk stb.) tarthatók.
De gondoltam egy állandó kiállító teremre is ahol a folyamatos kiállítások vonzzák majd úgy a helyi lakosságot, mint a Göd városát bizonyára egyre jobban és többen felkeresõ turistákat. A terasz májustól õszig bizonyára kedves pihenõhelye lesz a szép kilátásban gyönyörködni kívánó vendégeknek.
Amíg a meleg szobában hallgatom Murvai Zoltán nagyszerû programját, látom az ablakon át a ház körül, a parkban szorgalmasan dolgozó emberek jókedvû munkáját.
– Utolsó kérdésem: hány embert foglalkoztat majd a Ház?
– Az idén meginduló munkahelyeken 15 személyt, teljes üzembeinduláskor 40 alkalmazott munkájára számítok.
Szívbõl kívánjuk a teljes sikert.
Balassa Tibor
néven. A Gödi Körkép és a József Attila Mûvelõdési Ház - a Sportcsarnok üzemeltetõinek jóváhagyása
mellett - akciót hirdet:
Az ötletet a fõvárosi színházaktól kölcsönöztük, abban a reményben, hogy a kezdeményezés sikere esetén, a gödieknek is részük lehet majd olykor, az eredetileg is többrendeltetésûnek szánt létesítmény falai között egy szép hangversenyben, író olvasó találkozóban, színházi elõadásban, elõadói estben vagy színvonalas iskolai rendezvényben. A helyiség jellegébõl adódóan természetesen nem plüssbevonatú széket kínálunk, "tulajdonosának" nevét jelölõ réztáblával.
A jelképes vásárlásra szóló felhívás, egyszerû - helytakarékosan tárolható - mûanyagszékekre vonatkozik, melyekbõl 500 darab helyezhetõ el kényelmesen az augusztus 20-án felavatott csarnokban. Egy szék ára 1000 Ft. Az akciót 1999. november 10-ig hirdetjük meg. A székek "vásárlói" jóindulatú adományukért cserébe, SZÉKFOGLALÓ címmel megrendezésre kerülõ gálaest vendégei lesznek, és nevüket megjelentetjük a Gödi Körképben. A székek árát a József Attila Mûvelõdési Házban illetve a szerkesztõségi órák idején a Gödi Körkép szerkesztõségében (Göd Pesti út 72.) lehet befizetni.
Lapzártáig összesen 196 szék talált gazdára.
Az újabb székfoglalók: Gödi Horgász Egyesület (5) Ring József (3) Õszi Istvánné (1) Dr. Csaba Attila (3) Barcs Lajos és neje (2) Diana Lóttózó (2) Multi Ver…Reisen Utazási Iroda (2) Fregory Quenteen Tanácsadó Kft. (3) Nagy és Nagy Kft. (1) Szabó László (3) Hantos László (1) Vízváry Vilmos (3) Barkóczi Gábor (2) Gruber Péter (2) Nagy Miklósné (2) Mikessy György (2) Pleszel Ferenc (1) Kása Lászlóné (1) Frey László (3) Telek Istvánné (2) Nagy Istvánné (2) Pártos Judit (1) Nagy Sándor (2) Kása Lajosné (1) Somorai Béláné (1)
David
Attenborough: A madarak életeMadarak. Több, mint 9 000 faj, melyek a Föld minden részét birtokba vették: ott vannak a jéghegyek csúcsán, a Szaharában, a tengerben, kertjeinkben, vagy akár egy éven át – leszállás nélkül – a levegõben. Mi, földhözkötötten, csak ámulunk és figyelünk, gyönyörködünk a madarak könnyedségében, szabadságában, és csodáljuk tollazatuk, énekük sokszínûségét.
David Attenborough egész életében figyelt és tanult. Új könyve, melyet a BBC-nek készített filmsorozat egészít ki, kitûnõ bevezetés a világ különbözõ részein élõ madarak viselkedésébe.
A szerzõ a madarak életének minden egyes szakaszát bemutatja, és megismerteti az olvasót azokkal a problémákkal, amelyeket a madaraknak meg kell oldaniuk: a repülni tanulás, az élelem megszerzése, a kommunikáció, a párosodás és a fészekrakás, a tojások, majd a fiókák gondozása, a vándorlás, a veszélyek leküzdése és a túlélés szélsõséges körülmények között. Sir Daviddel senki sem veheti fel a versenyt abban, hogyan kell hozzásegíteni másokat a tanuláshoz, és ezt ráadásul izgalmassá tenni.
Megmutatja, milyen hosszan tartó örömöket adhatnak nekünk a madarak, és mennyit veszítünk, ha ennek nem vagyunk tudatában.
I.
évf. 3 szám. 1909. november 3.
Miután „Társadalmi és közgazdasági közlöny”-nek vallotta magát a lap induláskor, a harmadik számban is ilyen ízû cikkekkel indít. „Néhány szó tagtársainkhoz” címmel hívja fel a figyelmet arra, hogy ismertessék az egyesület céljait, törekvéseit azokkal a telepesekkel, akik még nem tagok. Ugyanakkor a tagokat felszólítja: „a tagsági díjak megfizetésében járjanak el a legnagyobb pontossággal”, mert „segítsünk egymásnak, magunknak segítünk”, és mert így fog „egyesületünk telepünkkel együtt felvirágozni és hatalmasodni!”
„Gazdasági alapproblémák” címmel Feleki László fejti ki azon nézetét, hogy az agrárállam és az iparállam „szembe kerülhet egymással. Védvámokat vezetnek be, amelyek megdrágítják a forgalmat. Drágaság és a lakosság elszegényedése az eredmény”. – írták 1909-ben, Nagymagyarországon.
„Város és falu” címmel Bolyár (Braun) Gyula dicséri a kialakulóban lévõ életmódot, miszerint ma már sokan vannak, akik a fõvárosban dolgoznak, de a fõvárost környezõ településeken laknak. „Az emberek futnak, szöknek a városokból, ki a vidékre, falura, csendbe, némaságba, hogy ha már az egész évet e hangos börtönben (ti. a városban) is kell eltölteniük, legalább az évnek egy töredékét éljék át úgy, mint ahogyan az egészet átélni óhajtanák”. „Sõt – amint Gross-Wien létrejött – nemsokára elkövetkezik az az idõ, amikor Nagy-Budapestre bevonják a ma még távolesõnek tûnõ, Budapest környékén fekvõ falvakat és csoportlakókat (sic).”
A „Hírek” rovat, tekintettel a sok befejezetlen építkezésre bejelenti az éjjeliõr alkalmazását, ki az utcalámpákat is kezelné. Kérik a telektulajdonosokat, hogy az éjjeliõr díját – telkenként 2 koronát mielõbb fizessék be.
Ugyancsak támogatást kér az egyesület vezetõsége az 58 tanuló oktatását végzõ iskola számára, melynek költségelõirányzata 1750 korona. Amíg az államosítás meg nem történik, ez a telepesek gondja. Bátorfi József
– Huzella
Általános Iskolában mûködõ
alapítvány nevében ezúton is köszönjük
mindazoknak támogatását, akik 1998-ban az elõzõ
évi adójuk 1 %-ával segítették a
75. éves évfordulóra készülõ
iskolát.
A kapott 115.656,-Ft összeget egykori
tanáraink nevével meghirdetett versenyekre és
pályázatokra fordítottuk.
Vízváry
Vilmos, kurátor
Magyarország
területén újra érvényes a március
4-i alkotmány, amelyet Olmützben hagytak jóvá
az oda menekült Ferenc József és kormánya,
és amely szerint a magyar királyság is „az
egy és oszthatatlan ausztriai császárság
része.” Az oktatásnak is az egyetemes birodalom
politikáját kell szolgálni, ezért a
magyar tanügy átszervezésétõl
Geringer császári biztos rendeletet ad ki. Ugyacsak õ
érvénytelennek nyilvánítja a parasztság
eddigi földfoglalásait és újabb
földfoglalások esetére kemény megtorlásokat
helyez kilátásba. A volt jobbágyság nehéz
helyzetbe került. Szabad lett, de földet nem kapott hozzá,
mert azt a földbirtokosok nem engedték át, sõt
egyre többet sajátítottak ki maguknak. A
nincstelenek nagy számban szaporították a betyár
sorba kényszerültek rétegét.
Mindenféle fegyvert be kellett szolgáltatni, csak a pesti katonai területi parancsnokság tisztviselõi és pandúrjai viselhettek, illetve tarthattak fegyvert.
Átadták a forgalomnak a Dunavölgy legnagyobb nyílású függõhídját a budapesti Lánchidat, amelyen megálmodója, építtetõje Széchenyi István soha nem kelhetett át a folyó felett.
A pesti városi hatóság súlyos büntetés kilátásba helyezésével elrendeli a nemzeti színû bolti cégtáblák átfestését 48 órán belül.
Két év börtönre ítélik Mayerffy Sándor honvéd századost az általa szervezett torontáli önkéntes egység parancsnokát, amely késõbb a 72. Honvéd zászlóalj nevet vette fel. Még 1848 szeptemberében eredményesen vezette egységét a szerb gerillák ellen. Két ágyút ejtett zsákmányul, amelyeket a Temesvári Császári és Királyi Tér parancsnokságnak beszolgáltatott. A Kamarilla ekkor már összejátszott a szerbekkel és a temesvári parancsnok vissza akarta juttatni az ágyúkat a szerbeknek. Mayerffy százados huszárjaival rajtaütött a szénás szekéren elrejtett ágyúkat szállító császári katonákon, és az ágyúkat visszavitte. A Piski melletti csatában kozák pikától súlyos lábsebet kapott, de tovább szolgált. Kötél általi halálra ítélték, de felmenõi miatt kegyelembõl vasban töltendõ börtönre ítélték. Az õ apja volt, aki Gödöt elsõ sorban a pusztát újranépesítette, és aki az elsõ magyar feliratú harangot öntette Ez a harang van a mai Göd címerében. Bátorfi József
December 6-a Szent Miklós napja, amikor is – jól tudjuk, a gyermekek kiteszik cipõjüket, harisnyájukat az ablakba, s azok reggelre megtelnek ajándékokkal. De miért Miklós, miért az ablak, meg a harisnya és miért a gyerekek?
Ünnepeink mindig reprezentálnak valamit a szónak eredeti értelmében (re-praesentare, azaz jelen valóvá tenni, megjeleníteni). Ebben az ajándékozásban is egy majd’ 1700 éves eseményt „játszunk el.” Az a bizonyos Miklós, püspök volt Keleten, Myra városában, amúgy szentéletû ember, aki a szegények között szétosztotta apai örökségét, ezen kívül is számos jócselekedet fûzõdik nevéhez. Korának egyik nagy tekintélyû gondolkodója volt, részt vett a niceai zsinaton, – szóval ez a Miklós éjszaka az utcán sétálva nyitott ablakon át meghallotta, hogy egy családapa a nagy nyomorúsága miatt, három leányát bordélyba akarja eladni. Miklós három egymást követõ éjjel egy-egy pénzeszacskót dobott be az ablakon, így a lányok nemhogy megmenekültek a sorsuktól, hanem így gazdag hozománnyal mehettek férjhez.
Már igen korán a VI. századtól szentként tisztelték, és fehér szakállú idõs embernek ábrázolták püspöki díszben. A XIII. századtól pedig már kialakult a gyermekek megajándékozása neve napján. Innen plagizálódik a témához minden Télapó, Hótündér ilyen-olyan Mikulás figura. Idõskorban majd’ 80 évesen halt meg 350 körül, de minden év december 6-án visszatér a gyermekekhez. Lenkei György
Ha nem tudnám, hogy kivihetetlen az ötletem, azt javasolnám, mellékeljük lapunkhoz a Huzella Iskola 3. évfolyamának 1. számát. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet errõl a 8 oldalas iskolai újságról írni. Palásthy Árpád igazgató köszöntõ szavai vezetik be a cikkek sorát. Elmondja a tanév várható legfontosabb iskolai ünnepségeit, s halkan megjegyzi, hogy a 2000. évben sor kerül a tanintézetben igazgató választásra is.
Megtudjuk az újságból, hogy októberben Szt. Márton havában milyen események kapcsolódtak a Ferenc – Vendel – Dömötör – Simon és Júdás névnapokhoz. De megemlékezik a lap október 6-ról (Aradi vértanúk) és október 23-ról (az 1956-os forradalom vérbefojtott napjáról) is.
Zachár Zsuzsa szerkesztõ „A varázslatos számítógéprõl” ad értékes eszmefuttatást.
A lap alsó és felsõ tagozatos diákok részére hirdet Maratoni játékot, és a gyõzteseknek ajándékkal kedveskedik. Jelzi, hogy idén is sor került, az iskola jótékonysági báljára, Fábry Sándor és a Scarabeus együttes fellépésével. Gyenes Regina és Pélyi Dávid jól sikerült nyári osztálykirándulásokról számolnak be. Felhõ Mária az értékes könyvek birodalmába invitálja olvasóit. Egy oldal foglalkozik a Házirend kivonatával, melyben ismerteti a jogok és kötelességek széles skáláját. Külön rovatot kap a napi munkarend, ami reggel 6 óra 45-kor kezdõdik és délután fél ötig tart. Olvasható az iskolai hitoktatás rendje is. Izgalmas olvasmány az 1999. október 6-tól 2000. június 21-ig tartó program.
Külön oldal sorolja fel az iskola létszám adatait. A felsõ osztályokban 249 diák tanul (129 fiú és 120 lány), az alsó osztályosok száma 289 (162 fiú és 127 lány). Összesen 538 diák hallgatja tanárait. Harmincegy pedagógus osztozik az osztályok vezetésében és nevelésében.
A sulikuktába Menyes Erzsi „néni” adja közre finom ételreceptjeit. A Horoszkóp most sem hiányzik. (Öröm számomra, hogy a „csillagok kegyeltje” vagyok).
Kalafut Lilla és Horváth Nikolett riport rovatai érdekes olvasmányt jelentenek. Láng Nóra és Mészáros Judit „csacskaságai” pedig derût fakasztanak. Többször írtunk mát dr. Arany Tóth Attila rovatáról. Kár, hogy ritkán olvashatunk abból. Ezúttal a csodálatos delfinekrõl ír olyan szeretettel és szakmai tudással, hogy legszívesebben azt írnánk: kérünk gyorsan egy nagy akváriumot két játékos delfinnel.
Az újság minden cikk írójának köszönjük az örömteli perceket. Balassa
A
városházi fogadáson igaza volt Marignane
polgármesterének, vendéglátóink
emlékezetes programot állítottak össze
számunkra. Elõzõ számunkban már
beszámoltunk a 11 tagú gödi küldöttség
október 5-10 között tett marignan-i látogatásáról.
A testvérvárosi kapcsolatok keretében történt
utazás során a sportklubok és a provence-i cégek
mellett, természetesen a vidékkel is megismerkedtünk.
Sofõrünk Renè, nap mint nap pontosan megjelent a Delta szálloda kapujában és a kényelmes busszal hûségesen fuvarozott bennünket. Utitársunk, Pleszel Viktória pedig fáradhatalanul és kitûnõen tolmácsolt reggeltõl estig. Már az elsõ napon megtekintettük Marignane múzeumát. A városháza, Covet márki XVII. századi kastélyában kapott otthont. Hogy múlt és jelen jól megférnek egymással, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a polgármesteri hivatal alatt, a kastély legalsó szintjén kapott otthont a város helytörténeti múzeuma. A gyûjtemény archeológiai, ikonográfiai, természet történeti, sõt a XV-XX.sz. történelmét is áttekinti.
Utunk
egyik legnagyobb élményét az elõzetes
programban nem szereplõ marseille-i látogatás
jelentette. Franciaország második legnagyobb - közel
egymillió lelket számláló –
ugyanakkor legöregebb városa, idén ünnepli
2600. születésnapját. Görög hajósok
alapították. Történelmét elsõsorban
földrajzi fekvése határozta meg. A legzajosabb és
leglármásabb kikötõ ma mint ipari centrum
jelentõs. A hajógyártás, a vegyipar, a
kénfeldolgozás, a szappangyártás és
az étolajkészítés a fõ
jövedelemforrás. A sokarcú város lakói
is sokfélék. Azt mondják rámenõs
és bõbeszédû polgáraiba több
egyéniség szorult, mint a legtöbb provinçiális
emberbe. Az õslakos „Marius"-on kívül,
nagyon sok korzikai örmény, olasz, spanyol, katalán,
görög és Algériából áttelepült
található itt. Na és a turisták, akik nem
elsõsorban a mûemlékek miatt keresik a várost
– ezekbõl kevés van – hanem csodálatos
fekvése miatt. Mi is a gyönyörû panorámát
élveztük a Notre-Dame-de-la-Garde-bazilika tövében,
ahonnan az egész marseille-i öböl a látogató
elé tárul, beleértve If-várát is
ahol Alexandre Dumas regényhõse, Monte Christo grófja
raboskodott. A mûvészettörténeti szempontból
nem jelentõs templom 45 méter magas harangtornyának
tetején csaknem 10 méteres aranyozott madonna
szoboralak csillog. Az évszázadok alatt sokszor
emlegették a Földközi-tenger hajósai: "Csak
baj nélkül újra megláthatnánk a
marseille-i õrtálló madonnát!" A
bazilika tele van a hajósok és hozzátartozóik
fogadalmi ajándékaival, köztük megannyi
viharos tengert ábrázoló festménnyel.
Ma
már senki sem tudja pontosan, hogy a Cote d' Azur hol kezdõdik
és hol végzõdik. Saint-Tropez, Cannes, Nizza,
Monaco, Monte-Carlo - halljuk mindig a francia Riviéra
álomvárosainak nevét. Ennek az utazásnak
egyik sem volt állomáshelye. Beértük a
tengerpart élvezetét egy hangulatos kis öbölben
fekvõ halászfalucska Carrot látványával.
Provence - t a festõk is felfedezték. A gyönyörû táj és a napsütés az impresszionistákat sem hagyta hidegen. Gondoljunk csak Van Gogh-ra - "a nap szerelmesére", aki Arlesban dolgozott. Cézanne Aix-en-Provence-ban született. Renoir, Matisse, Picasso, Chagalle is éltek és festettek itt. Hazánk képzõmûvész szülötte, Victor Vasarelly pedig rendkívüli jelentõségû alapítványokat hozott létre Gordes-ban és Aixben.
A festõk Provence iránti rajongásának egyik ihletõjét magunk is láthattuk. Cézanne megörökítette a mintegy 12 kilométer hosszan húzódó Saint Victoire-hegységet. A mészkõ vonulat legnyugatabbra fekvõ 945 méteres csúcsán, 19 méteres vaskereszt áll. Kedvezõ széljárásnál elõszeretettel röpködnek felette a siklóernyõ szerelmesei. A hegy lábánál lévõ kis múzeum audiovizuális eszközeinek segítségével a földtörténetbe kap betekintést a látogató. A dinoszauruszok korától napjainkig mozgó makettek, hang és fényhatások kalauzolnak a múltba. (Érdemes megjegyezni, hogy a közeli Infernet-folyón létesített vízgyûjtõ építõje a nagy francia regényíró apja, Francois Zola volt.)
Kedves
emlék marad még a Paradou-ban látott Petite
Provence, vagyis Pici Provence. Iskola, malom, templom, kocsma.
Mindez mini változatban. Igazi turista látványosságnak
számít a terepasztalokon "felépített"
provence-i falu kicsinyített mása. Készítõinek
8000 órára és az ábrázoltak
tökéletes ismeretére volt szükségük
az alkotórészek kézzel történõ
megmunkálásához. A 32 épület és
a körülötte elhelyezett mintegy 300, egyenként
30 centiméter nagyságú, élethû
agyagfigura bemutatja a mindennapi élet színtereit és
jeleneteit - beleértve a humorosakat és a meghatókat
is.
* * *
Hosszan lehetne még írni a Marignane-ban és környékén látottakról, de már az elõzõ Gödi Körkép úti beszámolói sem arattak osztatlan sikert városunkban. Mint hírlik, több olvasó felháborodással fogadta a gödi küldöttség látogatását.
"A helyi dolgokról írjon az újság, ne arról, hogy ez a pár ember jól érezte magát.", "Van aki már harmadszor utazott", "A mi pénzünkön…"- ilyen és hasonló kijelentéseket hallhat az ember.
Úgy
gondoltam ha már, mint újságíró
felkérést kaptam az utazásra és
eljutottam a testvérvárosba, kötelességem
tájékoztatni az olvasót a látottakról,
az ottani fogadtatásról és arról milyen
komolyan veszik Marignane-ban a Göddel való kapcsolatot.
Kár, hogy a szkeptikusok nem látják ennek
hasznos voltát, és hogy mindez késõbb
hozza meg gyümölcsét. Nem látják, hogy
mennyit tanulhatunk az ott látottakból.
Közös tervek
Ide kívánkozik Georges Pons és Michèle Bardot november eleji gödi látogatása, melynek célja az Ifjúsági tábor megtekintése volt. Az ezt követõ tárgyalásokon Pons úr elmondta, hogy véleménye szerint közös gazdasági társulás keretén belül lehetne a tábort és környékét rendbe hozni, megtalálva az európai jogi normáknak megfelelõ megoldást s ezután pályázni Phare projektek valamelyikére.
A tárgyalások során Szinay József jegyzõ elmondta, hogy elõzetes felmérések alapján mintegy 100 millió forintra van szükség s ezen túl a mûködtetéshez évi 20 millióra.
A tábor jellegének és mûködtetési idejének (csak nyáron, vagy egész évben) kidolgozása után Marignane város Brüsszelhez az EU központjához fordul segítségért. Jó kapcsolatokkal rendelkeznek és nem utolsó szempont, hogy itt egy EU tagország és egy az Uniós felvételre váró ország két városának kapcsolatáról van szó. Ez a tény több közös pályázati lehetõséget rejt magában. Segítség remélhetõ a párizsi székhellyel rendelkezõ Francia-Magyar Kezdeményezések Hivatalától és a Budapesten mûködõ Francia Intézettõl is. r.
A római katolikus egyház támogatásával mûködõ „Kárpátaljai Gyerekekért Alapítvány” 130 gyermekcsoportot hozott át évek alatt Magyarországra. A 127. gyermekcsoport volt a miénk. A gyerekek érkezése elõtt felmértük, a lehetõségeinket: 21 gödi és 3 dunakeszi család vállalta 38 gyermek és 2 pedagógus 2 heti ellátását. A csoport a Beregszásztól 15 km-re lévõ Jánosi nevû színmagyar faluból október 23-án érkezett, és november 7-én utazott vissza.
Jöttüket nagy izgalom elõzte meg, mert a déli órák helyett, 18,15-kor érkeztek Felsõgödre. A gödi vasútállomás dolgozóinak segítségével még az ukrán határmenti határõrizeti szervek is mozgósítva lettek, hogy megtudjuk, átjöttek-e a határon. A segítségért köszönet a vasútállomás dolgozóinak.
A 7 és 14 év közötti gyerekek közül 31 maradt Gödön és 7 került Dunakeszire. A gödön elszállásoltak a felsõgödi iskolába jártak. Köszönet érte Lukács Istvánné igazgatónõnek és a tantestületnek, akik elsõ perctõl kezdve készségesen segítették a csemeték itt tanulását. A 7 Dunakeszire került gyermek 2 ottani iskolát látogatott. A szállításuk ellenszolgáltatás nélkül történt. Köszönet érte a Gödbusz Kft. dolgozóinak és Markó József úrnak.
A fogadószülõk feladata volt a gyermekek ellátása, családi, egyéni programok készítése. Az önzetlenségükért e helyen is köszönetet mondunk. A közös programok során megnéztük a Nemzeti Múzeumban a Szent Koronát, a koronázási palástot, a koronázási ékszereket és Honfoglalástól-napjainkig kiállítást. Voltunk a Szent István Bazilikában a templom kincstárában, láttuk a Szent Jobbot, mindenütt idegenvezetõvel. Október 28-án a Polgármesteri Hivatalban Szegedi Sándor polgármester úr és Ilyés Gizella alpolgármester asszony fogadta a csoportot uzsonnára.
Ilyés Gizella köszöntõje után Popovics Ida a jánosi iskola igazgató-helyettese köszönte meg a fogadtatást. Polgármesterünk ismertette a gödi körülményeket, amire a tanárnõ vázolta Jánosi helyzetét. A vendég gyerekek rövid mûsorát követõen fogyasztottak a finom szendvicsekbõl, cukrászsüteményekbõl, üdítõkbõl. Köszönjük a polgármester úrnak és az alpolgármester asszonynak a szép fogadtatást.
Váraljai Istvánné, Terike szervezésében október 29-én a Csodák Palotájában a gyerekek kellemes órákat töltöttek a csodák között. Kis vendégeink bejutottak a Magyar Állami Operaházba is. A parlamenti látogatásra elkísérték õket a fogadószülõk, és azok gyermekei.
Az utolsó nap néhány gyermek a Családsegítõ Szolgálat által szervezett Göd-Zebegény-Nagymaros-Göd kiránduláson vett részt, köszönjük a lehetõséget Szimlerné Andreának. Az ittlétüket a felsõgödi római katolikus plébánia udvarán szervezett tábortûzzel és szalonna sütéssel koronáztuk meg, amelyen részt vettek a fogadószülõk is. A plébániai rendezvény a gödi cserkészek szeretetét dicséri.
Hálás köszönet Országh Tibor plébános úrnak, aki összegyûjtötte a szülõk adományait (könyvek, utazáshoz pénz, ruhanemû stb.) és mindenkor segítõkészséggel állt rendelkezésre. Köszönet a Karitász dolgozóinak és az örökké adakozó Csányi József úrnak az ajándékokért. Külön szeretnénk köszönetet mondani Bednarik István és felesége, Zsuzsa fogadószülõknek, akik a hozzájuk került Varga Csabát – akinél a MÁV kórház sebészetén vakbélmûtétet kellett elvégezni –, messzemenõ gondossággal ápolták.
Biztosak vagyunk abban, hogy a gyerekek sok szép élménnyel távoztak, s a fogadószülõk is 2 hét után nehéz szívvel búcsúztak a gyerekektõl.
Ez a látogatás esetleg csírája lehet egy késõbbi tartósabb kapcsolatnak Göd és Jánosi települések között.
Dr. Faragó László
Dr. Faragó László fõorvos úr Göd város képviselõ-testületének tagja elhárítja munkájának nyilvános elismerését, pedig amit a Kárpátaljai Alapítvány segítségével tett, az felsõfokú elismerést érdemel.
Lukács Istvánné a Németh László Iskola igazgatójának szobájában volt alkalmam három gyermekvendégünkkel beszélgetni, akik „belekóstoltak” a hazánk iskolai és hétköznapi életébe.
Nikolett, Katalin és Szabolcs lakóhelyükön tizenegy osztályos iskolába járnak, ahol magyar és ukrán tagozat van. Nikolett az ukrán tagozat 9. osztályos növendéke, Kati és Szabolcs a magyar tagozat hetedik osztályos tanulója.
– Hogy oszlik meg községetekben a lakosság nemzetiségi számaránya? – kérdezem.
– A több mint ezer lakosú falunkban 90 százalék a magyar, 10 százalék az ukrán lakosság.
– És a tanári karé?
– A tizenhat pedagógus közül négy az ukrán nemzetiségû.
– Tanultok magyar történelmet a magyar tagozaton?
– Igen – felelik és 1848-ról, 1526-ról és 1711-rõl jól felelnek. Egy kicsit zavarba jönnek az 1956-ról adandó válasszal.
Érdeklõdöm a szülõk munkája felõl.
Nikolett: – „apukám munkanélküli, de segélyt nem kap. Alkalmi munkákat vállal. Gazdálkodunk a kis háztáji földünkön.”
Kati: – „apukám szintén munkanélküli, de nyolc hold földünk megtermi életszükségletünket. Van tehenünk, sertésünk, baromfink. Anyukám zöldséget termel.”
Szabolcs: – „apám molnár és a helyi malomban van biztos állása. Anyukám orvos mellett írnok.”
– Hogy érzitek magatokat Gödön?
Egymás szavába vágnak. Dicsérik alkalmi szállásadóikat, akik a szíveslátáson kívül elvitték õket Visegrádra, Egerbe – (jártak a vár kazamatáiban és a Minarettben). Gödöllõn és Budapesten is sok látnivalóban gyönyörködtek. Az Állatkertbe is eljutottak.
A rövid beszélgetés végén úgy éreztem, hogy vendégeink életreszóló emlékekkel távoztak. Magatartásuk, szókincsük otthoni pedagógusaikat dicséri.
(Tiborcius)
Nem szeretek levelet írni. Egyszerûbbnek, tisztábbnak tartom élõszóban megbeszélni az élet dolgait. De ha már Göd város „egyik hiteles 56-os elítéltje” intézi – ha közvetve is – hozzám szavait, illik rá válaszolnom. Hiszen ez nagy megtiszteltetés. Még akkor is, ha ettõl nem „elsõ kézbõl”, hanem újságból értesülünk.
Zahorán Sándor Ferdítések 56 ürügyén Gödön címû írásáról van szó. (Megjelent a Gödi Körkép 1999. november 3-i számában). Az október 23-i városi ünnepséggel kapcsolatban írja le kifogásait. Igaz, lett volna bõven alkalma, hogy ezt szóban megtegye, de bizonyára jobban kedveli a nyomtatott sajtót. Persze, ha leírunk valamit, illik pontosan, a valóságnak megfelelõen fogalmazni. Én ezt teszem. Sajnálom Zahorán Sándort. Hogy miért?
1. Nem elég, hogy nem jött el az általa ajánlott, szintén „hiteles ismert 56-os személy” (név nélkül) beszédet mondani, de ráadásul, a mûsorban sem az Õ, sem Iván Kovács László neve nem hangzott el. „Csak” éppen szó volt minden magyar emberrõl, aki részt vett az 56-os forradalomban – tekintet nélkül korára, nemére, jelenlegi politikai hovatartozására.
2. Zahorán Sándor áldozatot hozott azzal, hogy mégis megjelent az ünnepségen. Bár nyugodtan otthon maradhatott volna, mert ma már nem strigulázzák az ünnepeken való részvételt.
3. Ha már eljött, kár, hogy nem figyelt. Pedig ha ezt teszi, többször is büszkén kihúzhatta volna Magát. Elvégre Róla, mint akkori fiatalról ezek a mondatok hangzottak el mûsorunkban: „Kikre is gondolhatunk most büszkeséggel? Legelõbb az ifjúságra, azokra a fiatalokra, akik elsõként mertek lázadni az akkori rendszer ellen.”
„A magyar fiatalság, az egész magyar néppel együtt, emberi és nemzeti öntudatának olyan csodáját indította el ezen a napon, amelynek igazát azzal a legnagyobbal fedezte, amit az ember adhat: életével.”
„Történelmet csinált a nép. Csak tíz nap telt el, amióta a pesti ifjúság kivonult az utcára... Történelmet csinált a nép, a nép, az ifjúsággal az élén.”
„A szívem vérzik, egész létemben megrendülve állok felejthetetlen hõseink holtteste elõtt. Már sírni sem tudok, és nem is tudom, mit kellene mondanom ennek a csodálatos magyar ifjúságnak.”
„A 60-as évek ifjúsága jelezni akarta, hogy emlékezik október 23-ra is. Ezért született meg egy dal a fiatalságról, õszinteségrõl, a magyar függetlenségrõl és szabadságról.”
Az a dal hangzott el ezután, amelyet mindenki úgy ismer, mint az elnyomás, a politikai köpönyegforgatás, a bármilyen kirekesztés elleni tiltakozás jelképét (Koncz Zsuzsa: Ha én rózsa volnék). Zahorán Sándor ezt minõsítette cikkében „egy hivatalos idegen szellemû párt propaganda estjének”. Ezek szerint Tõle idegen a függetlenség, a szabadság, az elvek melletti kitartás eszméje. Tõlem viszont nem.
Ezért is kezdõdött a mûsor egy olyan dallal, amely Neki ugyan ismeretlen, de ettõl még „hiteles” – hogy az Õ kedvenc szavával éljek. Az ének ugyanis azokra az emberekre emlékezik, akiknek sorsát a II. világháború, a nélkülözés évei, a Rákosi-korszak tették tragikussá (Zorán: Volt egy tánc).
Mûsorunk befejezõ dalául a gyermekeikért mindig aggódó, nekik szebb, jobb jövõt remélõ szülõk fohászát választottam. „Ölemben most még jól elférsz, s talán a Földön, ahol élsz, a béke egyszer körbe ér.” (Zorán: Szép holnap)
Ezek a gondolatok „idegen szellemûek” Zahorán Sándornak. Neki ennyi megjegyzése volt a dalokról: „A zenérõl most nem beszélek külön, tudjuk róluk, hogy hová tartoznak.”
Én nem „kádereztem le” az énekek szerzõit. Azt tartom fontosnak, amit és ahogyan mondanak. És ezek a dalok a valóságnak megfelelõen idézik meg az akkori hangulatot, életérzést, anélkül, hogy mérlegelnének, ki mit magyaráz bele manapság. Mellékesen, ha 56-ban a forradalmárok azt latolgatják, hogy majd 43 évvel késõbb ki milyen érdemet kovácsol – másokon átgázolva – az õ tetteikbõl, lehet, hogy bele sem fognak az egészbe. Szerencsére nem ezt tették. Cselekedtek és nem okoskodtak.
Köszönöm szereplõ 12-13 éves diákjaim nevében, hogy többhetes munkájukat – amely nemcsak próza- és versmondásból, hanem átélt szerepjátékból, összehangolt mozgásokból is állt – hosszú írásában egy egész félmondatban megdicsérte. Valószínûleg kárpótolta õket az iskolában, a Mûvelõdési Házban, az Öregek Otthonában kapott taps, az elismerõ szavak, az önkormányzat köszönõ levele. A gyerekek szerették volna, ha nem olvasom Zahorán Sándor cikkét. Nekik is megvolt róla a saját véleményük.
Köszönöm jó tanácsát, mely szerint a mûsor írójának „nem kellett volna mást tennie, csak nézni a TV-t (amit egyébként ugyanõ az elõzõ mondatában „hiteltelen” emberek kezében lévõnek nevez, ahol „történelemhamisítás” folyik), ahol elmondják, hogy a világ talál legtisztább forradalma volt.”
Sajnálom, hogy ezeket a mondatokat sem hallotta meg a mûsorból: „Hõs volt ezekben a napokban Budapest egész népe. Aki csak egyszer is odaállt sorba kenyérért vagy élelmiszerért, szemével és fülével gyõzõdhetett meg róla.”
Megnyugtatom Zahorán Sándort, hogy a mûsor összeállítása elõtt nemcsak az általa „kétes értékûnek” tartott TV dokumentumfilmjeit láttam, de vettem a fáradságot és elolvastam a korabeli újságcikkeket, a történészek véleményeit is.
Vállalom a mûsor – próza, vers, dalok – minden szavát.
Vallom, hogy nem bízok tanítványaimra olyat, amelyért pirulniuk kellene.
Hiszem, hogy az idõsebbektõl mindig tanulhatunk.
De a felnõtteknek is van tanulnivalójuk.
Bõléné Tóth Ágnes
Tisztelt Képviselõ Úr!
Olvastam a városi lapban megjelent „Olvasói levelét”, amelyre a következõ választ tudom adni: A két éve tartó pályafelújítás még jelenleg is tart, az ebbõl adódó vonat késésekért továbbra is megértésüket kérjük. Az Ön által rendszeres bejárásra használt 2237. számú vonat menetrendje alapján 5 percet tartózkodik az állomáson, mert a 337. számú nemzetközi gyorsvonat megy elõre. Ebbõl adódóan csak az I. vagy IV. vágányra lehet félreállítani indulásig. Rendkívül sajnálom, hogy a forgalmi szolgálattevõ nem kellõ idõben tájékoztatja Önöket a vonat érkezésérõl. A jövõben mindent el fogunk követni azért, hogy lehetõleg az I. vágányra járassuk be az érintett vonatot és az utastájékoztatási munkát fokozottan ellenõrizni fogom. Bízom abban, hogy az állomás dolgozói által nyújtott szolgáltatás színvonalával a jövõben meg lesz elégedve.
Észrevételét köszönöm. Mi tudjuk, hogy Önökért vagyunk és igyekezni fogunk, hogy ez érzõdjön is cselekedeteinkben.
Tisztelettel: Hiba Antal, szakfelügyelõ, állomásfõnök
A nap, mint nap vonattal közlekedõk a megmondhatói, mit jelent hosszú percekig a nyílt vágányon veszteglõ vonatban üldögélni, vagy a zsúfoltság miatt állni, amikor a munkaidõ, vagy a tanítás már elkezdõdött. Kevés munkaadót és pedagógust érdekel, hogy a Szob-Budapest közötti vasútvonalat átépítik és a Nyugati tõszomszédságában zajló megalomániára utaló gigantikus építkezés, úgy a vasúti, mint a közúti közlekedést már-már elviselhetetlenné teszi.
Megkérdeztük Csontos Endrét, a MÁV Forgalmi Szakigazgatóság helyettes vezetõjét meddig tartanak még az áldatlan állapotok a Nyugati pályaudvar és Szob között?
- Az egész szakaszon folyamatosan haladó felújítás Rákospalota és Dunakeszi között is befejezõdött, mégsem állítható még vissza az eredeti menetrend. Egyrészt a szakaszosan ütemezett további felújítás, másrészt, a Westend City építése miatt. Amíg fagymentes az idõ, folytatják a munkálatokat. December 12-étõl márciusig reményeink szerint visszaáll az eredeti menetrend.
2000-ben újra indul a munka Verõce és az országhatár között. Jövõre át kell építeni Rákospalota állomást is, 2001-ben pedig Vác pályaudvarát.
A Nyugati pályaudvaron az 1-6 vágányt állandóan, a 7-8 vágány pedig részben ki kell zárnunk a forgalomból. Emiatt a napi egyeztetések és a hetente több alkalommal történõ koordináció ellenére valóban áldatlan állapotok uralkodnak a Nyugatiban. A helyzet, mondhatni kritikus, különösen a reggeli és a délutáni csúcsban. Igaz, hogy november 12-én átadásra került a Westend City, de csak az áruházi része. A vasúti, mûszaki létesítmények késnek. Ráadásul a Ferdinánd híd átépítése is csúszott.
A fentiek okozta kényszerítõ belsõ üzemszervezés miatt, még mindig a vágányzári menetrend érvényes.
Túl azon, hogy az utasok számos kellemetlenségnek vannak kitéve és eddigi türelmüket csak tisztelni, és köszönni tudjuk, el kell mondanom, hogy a MÁV-ot komoly anyagi veszteség éri, különösen a hûvösebb idõ beálltával a vonatok tárolón történõ elõfûtése miatt.
r. k.
Telepítésre, csak államilag ellenõrzött faiskolai lerakatból vásároljunk csemetéket ahol szavatolják a fajtaazonosságot, amelyet a csemetékre erõsített jeltábla igazol. Célszerû a kert helyrajzába beírni, hogy hová, milyen fajtát telepítettünk! A kiválasztott csemete alanyára is fordítsunk figyelmet, hiszen az alany meghatározza a fa növekedési ütemét (alma, körte esetében) és talajigényét (õszibaracknál) is. Házikerti telepítésre – a dió kivételével – a gyenge növekedésû alanyon álló csemeték alkalmasak. A ribiszke és a köszméte telepítéséhez részesítsük elõnyben a magas törzsû, oltott csemetéket.
Közeledik a hajnali talaj menti fagyok ideje. Igyekezzünk a még kint lévõ gyümölcsök betakarításával. A kertben nyaraló citromfácskákat is vigyük védett, fagymentes helységbe. A varasodással nagymértékben fertõzött körte- és almafákat érdemes a szüret befejezése után a kórokozó továbbszaporodásának és áttelelési lehetõségeinek csökkenése érdekében lepermetezni. Ilyenkor, tekintve, hogy a gyümölcs rézérzékenysége már nem játszik szerepet, a szerves gombaölõ szereken (Ditháne M-45-ön, Ortocid 50 WP-n, Chinoin Fundazol 50 WP-n) kívül a réztartalmúakat (Bordói lé, Rézoxiklorid 50 WP-t) is használhatjuk. A tövek visszahúzódását követõen mi is segítsük a szamóca kedvezõ telepítését. Gereblyézzük össze és égessük el a leszáradt, fertõzött leveleket. Az ágyások téli takarására ne használjunk károsítókkal fertõzött növényi anyagokat.
Antal György Bálint
FELHÍVÁS!
Az Alsógödi Dunakanyar Kertbarát Klub kerti-, metszési-, permetezési munkák közvetítését tervezi 2000. tavaszától. Ezért azok akik Gödön ilyen munkát vállalnának, jelentkezzenek Antal György Bálint elnökhelyettesnél, 2131 Göd, Fürdõ u. 9. Telefon: 332–113.
A mai ember immunrendszere nagyon gyenge. Nemcsak a felnõtteké, hanem már a gyermekeké is. Minden szokványos betegség, a nátha, az influenza, az allergiák, az asztma, a mandulagyulladás, a vakbél. az izületi bántalmak, az aranyér, visszér, érszûkület, meszesedés, csontritkulás stb., és a szívinfarktus is a rossz immunrendszer következményei. A baj már a cukorgyártás elterjedésével kezdõdött, majd a malomipar fejlõdésével folytatódott. Napjainkra ugrásszerûen megnõtt cukorfogyasztás, ami évente átlag 40 kg, míg a háború elõtt, de utána is évekig 2 kg körül volt. Ma viszont nemcsak a rengeteg édesség, hanem az üdítõ italok is tele vannak cukorral, a fehér méreggel. Hófehér kenyerünk pedig szemre szép, megszokásunk szerint ízre is csábító, de nélkülözi az egészségünkhöz szükséges legfontosabbat, a gabonában közvetlenül a héjja, a korpa alatt található mikroelemeket, ásványi sókat. Csak a teljes kiõrlésû lisztbõl sütött kenyér tartalmazza az emberi élet fenntartásához nélkülözhetetlen anyagokat megfelelõ arányban. Ugyanez vonatkozik a rizsre is. A gyönyörûen fényezett rizs helyett csak a barnarizs az egészséges. Ezért élt meg a szegény kínai fél marék rizsen naponta – de természetesen fényezetlen állapotában –, vagy nálunk a régi idõk koldusa egy karéj üres kenyéren. Immunrendszerünket rontó tényezõk közé sorakoznak azután a környezeti hatások, a levegõ, a szennyezett víz és a sok-sok tartósítószer, ami a ma kapható élelmiszerekben van. Persze a káros szenvedélyek is rontják egészségünket, de még a jó bor, és a mértéktelen dohányzás sem annyira, mint a többiek. Ezért van az, amit gyakran emlegetnek, hogy x y soha nem ivott és nem is dohányzott, mégis rákban halt meg. Régebben még olyan példálózást is hallottam, hogy az illetõ dohányzott is, megitta a napi borát és nyolcvan évet is megélt úgy, hogy orvosnál, kórházban soha nem volt. Ezek voltak a ritka, igazán jó immunrendszerû emberek, akikrõl ma már egyre kevesebbet hallhatunk.
Mégis mit tehetünk immunrendszerünk javítása, karbantartása érdekében? Errõl fogok írni legközelebb.
Baji Ferenc
Szinte
kézzelfoghatóan érzékelhetõ,
mennyire fontosak a civil szervezetek Franciaországban.
Magától értetõdõen mûködnek
a klubok, egyesületek, egyletek. Pestiesen szólva "nem
ma kezdték" és nem kényszerültek az
ötvenes évek magyarországi módján,
feloszlatni, megszüntetni, tiltani, üldözni minden
magánkezdeményezést.
Négy sportklub meglátogatásakor volt szerencsénk meggyõzõdni minderrõl.
A huszonegy éve mûködõ lövészklubban Elisabeth Banquet kalauzolt bennünket. A rendkívül határozott csinos szõke hölgy hozta létre a klubon belül mûködõ iskolát 15 évvel ezelõtt férjével, JeanClaude Bommet-val.
Elisabeth manöken volt, ám egy baleset miatt fel kellett adnia. Miután a férje a rendõrségnél dolgozott, megismerte és megkedvelte a lövészetet. Versenyzett, - 5 nyertes nemzeti bajnoki cím jelzi, hogy nem is rosszul, majd oktatói és versenybírói vizsgát tett. Lövész iskolájában a 7-14 illetve a 15-21 éves korosztállyal foglalkozik. Növendékei heti húsz órában igyekszenek elsajátítani a pontos célzás fortélyait. Három országos bajnok és egy olimpiai válogatott tag van a neveltjei között. Elizabeth meggyõzõdése, hogy azok a fiatalok akik ezt a sportágat választják, fejlesztik koncentráló készségüket, önkontrollal rendelkeznek és nagy önfegyelemmel bírnak. A hiperaktív gyerekeknek pedig az orvos kifejezetten ajánlja a lövészetet.
A tagdíj évi 600 frank, felnõtteknek 800. (Az átlag kereset havi 12000 frank.)
Elizbeth megígérte, ha Gödön létrejön egy lövészklub, szívesen ad szakmai tanácsokat az induláshoz és egy komoly német gyártmányú fegyverrel érkezik - természetesen a legbékésebb szándékkal.
A lövészklubból az evezõsökhöz vitt az utunk. Marignane körül levegõben és vízen is igen mozgalmas az élet. A repûlõtér és a tenger valamint a Berre-tó közelségének köszönhetõen. Hét kilométeres csatorna köti össze a tavat és a tengert. Hajózás nincs rajta, így zavartalanul evezhet a 200 tagot számláló klub minden tagja. Marseille kikötõjének fenség területéhez tartozik, de mivel Marignane városa segített a csatorna építésében, így élvezhetik sportolásra szánt elõnyeit. A város 190 ezer frank évi támogatást nyújt, de mint a klub vezetõjétõl megtudtuk 800 ezer és 1 millió közötti támogatás lenne az ideális. A hajók ott is drágák. Egy nyolcpár evezõs karcsú kielboat 6 millió frankba kerül. Két állandó oktatót is fizetniük kell. Hogy valamelyest pótolják a hiányzó összeget, a szülõk támogatják a klubot és gyakorta bérbeadják az étkezõül is szolgáló klubhelységüket rendezvények számára.
A
klub vezetõje, miután tudomást szerzett Göd
aktív vízi életérõl közölte,
hogy nyáron szívesen lát magyar kajakosokat
klubjukban.
Meghívással távoztunk látogatásunk következõ helyszínérõl, a vitorlás klubból is, ahol felajánlották 2000 nyarán 10 gödi gyereket látnak vendégül 1-2 héten át. A klub a Berre-tó partján fekszik és a lehetõ legideálisabb hely vitorlázók számára. 40 vitorlás, 12 katamarán, megannyi szörf sorakozott a zuhanyozókkal ellátott jól felszerelt csónakházban korosztályonkénti hajó-, vitorla- és szörfdeszka nagyságokat csoportosítva. Kicsiktõl a versenyzõkig mindenki megtalálja a megfelelõ méretet. Természetesen mentõcsónakok is szép számmal állnak rendelkezésre - ezzel kísérik a kezdõ vitorlázókat, annál is inkább, mert a katamaránok nagyon gyorsak. Hogy a vízi balesetek elkerülhetõk legyenek 10 napos oktatásban részesülnek a vitorlázni vágyók. Nemcsak a hajózás fortélyait, a szélirányt sajátítják el, de a tenger növény- és állatvilágát a homok összetételét is megtanulják. Csak ezt elvégezve szállhatnak elõször vízre. Bár a 14-17 éves korosztály képezi az klubtagság ifjúsági derékhadát, 5 éves kortól lehet beiratkozni.
Az
átlag 9 m mélységû Berre-tó Európa
legnagyobb sós vizû tava, amelyet többek között
az evezõsök által is használt csatorna köt
össze a Földközi-tengerrel. Csak a január
februárt hagyják ki. A szezon 10 hónapig tart.
Az 1968 óta a várostól térítésmentesen kapott területen mûködõ 400 tagot számláló klub természetesen élvezi a helyi önkormányzat támogatását s "jó széllel - vitorláznak - francia partra".
Marignane sportéletével történõ ismerkedésünk a kisiskolásokkal zsúfolt teniszklubban zárult, ahol Barthèlèmy Bronzini elnök kalauzolt bennünket. A 79 esztendõs fogtecnikus társadalmi munkában látja el az elnöki teendõket és maga is játszik hetente háromszor két órát, emellett 10 km fut hetente. Megtudtuk tõle, hogy azért ismerkedett ottjártunk napsütötte délelõttjén annyi iskolás az ütõvel és a labdával, mert Franciaországban szerdán, minden kisiskolás szabadnapos, ilyenkor rendszerint sportolnak. A pontosan félszáz éve mûködõ klubnak jelenleg 170 felnõtt és 150 gyermek tagja van. Évi tagdíjuk 680 illetve 600 frank. Két állami diplomával rendelkezõ hivatásos és 10 nem diplomás oktatójuk van. Õk minden szinten foglalkoznak a teniszezõkkel kezdõktõl a bajnokokig akikkel büszkélkedhet a klub. Többek között egy 15 éves fiú személyében, aki provence-i bajnok, férficsapatuk pedig nemzetközi versenyeken szerepel eredménnyel.
A jó minõségû pályák - melyek egyikét kis küldöttségünk három tagja dr. Megyery Szabolcs, Bognár László és Cseri Tibor is kipróbálta - között elhelyezkedõ kiszolgáló épületben büfé, pizzasütõ kemence és grillezõ hely teszi lehetõvé, hogy az idejárókat a sporton kívül a társasági élet is összekösse. Egy-egy jól sikerült tenisz parti vagy edzés után néhány falat mellett elbeszélgetnek, kicsik és nagyok egyaránt. R. K.
Kovács – Egervári, Járdi, Bagócsi, Tuza – Szabadi, Horváth, Sallai, Együd – Piros, Hegedûs. Csere: Laczik. Gól: Horváth 2. Jók: Szabadi, Járdi.
A GEAC szerzett vezetést egy jól eltalált bomba góllal. Ezután a GÖDI SE megpróbált a széleken támadást vezetni, és így egy pontrúgás és egy beadás után két Horváth fejes góllal megfordította az eredményt. A második félidõben is megvoltak a helyzetek, de gólt már nem sikerült szerezni. A játékvezetés színvonala is kifogástalan volt.
Kovács – Egervári, Járdi, Sallai, Tuza – Horváth, Varga, Kekecs, Szabadi – Krasnyánszky, Hegedûs. Csere: Piros, Együd.
A második helyezett otthonában nehéz mérkõzés volt. A GÖDI SE vezetése után 1:1-gyel vonultak a csapatok a szünetre. Kemény mérkõzés volt, ezt jelezte a játékvezetõ által kiosztott 10 db sárga lap is. A gyõztes gólt a csereként beállt Együd Gábor szerezte 30 m-rõl, bár ehhez kellett a hazai kapus óriási hibája is. Döntetlen körüli eredmény volt, de ezúttal Fortuna is segített. Jó: Járdi.
A RO-LA Pest Megyei II./A. osztályú labdarúgó bajnokság 1999. évi õszi tabelláját a GÖDI SE vezeti 35 ponttal 46:17-es gólkülönbséggel. Tizenhárom forduló elteltével a gödi csapat még veretlen, s most úgy néz ki, hogy start-cél gyõzelmet fog elérni. Ezt meg is teheti, mert ez a csapat, már nem az a csapat, ami korábban volt. Az edzõváltás, és az új igazolások hasznára vált az együttesnek. Most edzéseken három csapatra való játékos jelenik meg, és komoly erõnlét javító munkát végeznek. Ez meg is látszik a teljesítményükön. Papp Sándor edzõ Gödrõl indult. Bajnokságra vezeti csapatát, de talán ez a csapat merészebb álmokat is megvalósíthat a késõbbiekben. Gödnek már volt MB III-as csapata, miért ne lehetne újra?
Antal György Bálint
Biztos gyõzelem
Október 31-én két fontos mérkõzésre került sor.
Pilisszentiván otthonában játszott a Vác II csapatával. Göd szempontjából lényeges volt ennek a mérkõzésnek a végeredménye.
Göd itthon fogadta a meglepõ eredményekre is képes XVII. Ker. SE. csapatát. Az ifjúsági csapatok kezdték a játékot és a gödiek az elsõ perctõl kezdve irányítottak.
A gólzáporos gyõzelemmel a hazai csapat minden tagja kivette részét, még is ki kell emelni Pajor Cecília és Halmi Anikó okos és mindvégig harcosan eredményes játékát. A csapat edzõje: Juhász Zsuzsa a mérkõzés végén boldogan fogadta a gratulációkat.
Az elsõ gödi támadás gólt hozott, de még ugyanabban a percben a vendégek kiegyenlítettek. Sõt: két gólos vezetésre is szert tettek. Ekkor Bagócsi Sándor vezetõedzõ egy perces szünetet kért, s ellátta tanácsaival játékosait. Nem hiába, mert félidõben már 6 gólos gödi elõnnyel fordultak a hazaiak. A közönség példamutatóan biztatta a csapatot, s Göd növelte is elõnyét s a végén 8 góllal gyõzött.
A nyertes együttes minden tagja becsületesen küzdött és hajtott a gyõzelemért. Juhász Zsuzsa kapusteljesítménye és a játékot sérülten is vállaló Dankó Andi kitûnõ szereplése minden elismerést megérdemel. És közben megjött a hír: 6 góllal gyõzött Pilisszentiván. Göd maradt az elsõ helyen.
Érdrõl is elhoztuk a pontokat
Kellemetlen epizóddal kezdõdött. A Szõdrõl megrendelt autóbusz háromnegyedórás késéssel futott be, és a csapatok a türelmi idõ lejárta elõtt pár perccel érkeztek az érdi terembe.
Az ifi csapatok kezdték a játékot.
Úgy indult a mérkõzés, hogy Göd fölényes gyõzelmet arat, már 4 gólos elõnyt szerzett a mérkõzés elsõ perceiben, aztán feltámadt a hazaiak harci kedve, ám a félidõben maradt a gödi 4 gólos vezetés. A második félidõ sem hozott látványos játékot, de végül is Göd – több hibával tarkított játékával is – megõrizte a 4 gólos elõnyt és a fontos két pontot.
Tetszett Pajor Cecília és Nagy Andrea játéka.
A csapat szakvezetése jól tudta, hogy Érd nem lesz könnyû gyõzelem színhelye, mert ez a szerény helyezésû csapat az éltáblás Pilisszentivánon – bírói „tévedések” után is – mindössze két góllal vesztett.
Az érdi csapat szerzett Göd ellen vezetést, majd Göd 1-2-3 gólos elõnyhöz jutott (félidõben két góllal vezetett) aztán elõbb Göd jutott öt gólos elõnyhöz, majd Érd lealkudta két gólra a hajrát. Göd csapatában végig jól játszottak Juhász Zsuzsa és Trammel Éva kapusok, s a mezõnyben kitûnt Ráczné és Virágh Maya eredményes és aktív játéka.
(-bor)
A GÖDI SE Sakk Szakosztályának csapata a Pest megyei I. osztály 2. fordulójában november 7-én Dunaharasztin a Dunaharaszti MTK-tól 8:2 arányú vereséget szenvedett. Nyert: Erzse József. Döntetlent ért el: Fekete József és Malinik Attila. A bajnokság állása a második forduló után: 1. Dunaharaszti MTK II. 17, 2. Tököl 14, 3. Vác 11,5, 4. Érd 11, 5. Ráckeve 10, 6. Nagykáta 9,5, 7-8. Dunakeszi, GÖDI SE 8,5, 9. Szentendre 5,5, 10. Kóka 4,5 ponttal.
A. Gy. B.
Iván Kovács László Sakk emlékverseny versenykiírása
A verseny célja: sakkbarátság ápolása, emlékezés a gödiek 1956-os forradalmár, mártír sportolójára. A verseny ideje: 1999. november 27. szombat 9 óra.
A verseny helye: Huzella Tivadar Általános Iskola (Göd, Pefõfi Sándor utca 48.)
Lebonyolítás: 9 fordulós, svájci rendszerben, játékidõ: 2 × 10 perc. A versenyen bárki részt vehet, aki a nevezési díjat a helyszínen befizeti, amely egy gomba ebédet is tartalmaz.
Nevezés: Telefonon vagy
levélben a név és az értékszám
megadásával 1999. november 25-ig beérkezõleg.
Antal György Bálint 2131 Göd, Fürdõ
u. 9. Telefon: 27/332–113.
Nevezési díj: 1
200,- Ft, öregségi nyugdíjasoknak és
diákoknak 50% kedvezmény, helyszíni nevezésnél
plusz 500,- Ft pótdíj.
Helyezések eldöntése:
több pont. Holtverseny esetén: 1. Bucholcz szám,
2. módosított Bucholcz, 3. Berger szám.
A
verseny díjazása: 8 000,- Ft, 6 000,- Ft, 4 000,- Ft.
A verseny elsõ helyezettje elnyeri az Iván Kovács László Emlékserleget. Különdíjak kerülnek átadásra: a legjobb Mj., I. o., II. o., III. o., IV. o., Re-es, serdülõ, ifjúsági, 60 éves, 70 éves, 80 éves, leány, nõ, GÖDI SE játékos, Pest megyén kívüli. Egy személy több díjat is kaphat.
A pénzdíjazás minimum 50 fõ vendég versenyzõ esetén érvényes. A pénzdíjak átvételéhez adókártya bemutatása kötelezõ!
Antal György Bálint szakosztályvezetõ
1999. október 9-én a DMTK által rendezett nemzetközi szabadfogású serdülõ birkózó versenyen 43 kg-ban Misinszky János a Németh László Általános Iskola DSE Birkózó Szakosztályának tagja III. helyezést ért el. Ezzel az eredménnyel kiérdemelte a Magyar Serdülõ Bajnokságon való elindulást, amely november 13–14-én Debrecenben volt megtartva.
Müller Mihály edzõ