Gödi Körkép 1999. március I. szám

Meghivó

Göd Nagyközség Polgármestere
Szegedi Sándor tisztelettel meghívja Önt az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére
1999. március 15-én sorra kerülõ ünnepi rendezvényeinkre

Az ünnepség helyszínei és mûsora

• 1999. március 15. hétfõ
  
• 9 óra: Koszorúzás Nemeskéri-Kiss Miklós emléktáblájánál. Beszédet mond: Bátorfi József képviselõ
• 9,30 óra: Koszorúzás a Petõfi szobornál
• 10 óra: Koszorúzás a Kossuth téren Ünnepi beszédet mond: Salamon Tamás képviselõ
• Ezt követõen ünnepi mûsor a József Attila Mûvelõdési Házban Ünnepi mûsor keretében
• Göd Díszpolgára kitüntetõ cím átadása Szász Ferenc úr részére

A mûsorban közremûködik: a Huzella Tivadar Általános Iskola tanulói, a Pro Musica kamarakórus.

Könyvtárlátogatóban

A lila lámpákkal világított diszkó elkerült a könyvtár bejáratából. Az elhíresült szórakozóhely sokak örömére kiköltözött a József Attila Mûvelõdési Házból.

Most már a kultúra fényforrásai csalogatják a kíváncsi Olvasót a gödi könyvtárba, ahol sok újdonságról számolt be a Gödi Körképnek Sáfrán Edina könyvtárvezetõ.
– A könyvtár „maroknyi” csapata jelenleg négy fõbõl áll: Hajtó Ilona a gyermekkönyvtáros és Buczkó Ildikó az olvasószolgálatos, õk könyvtáros asszisztensi végzettséggel rendelkeznek. A felsõgödi fiókkönyvtárban dr. Kátai Péterné nyugd. magyar-történelem szakos középiskolai tanár várja az olvasókat. Jómagam könyvtár-magyar-orosz szakon végeztem a fõiskolát. Könyvtárunk fenntartója az önkormányzat. Rezsink a mûvelõdési ház költségvetésében szerepel. Éves szinten 5 milliós a költségvetésünk, ebbõl tavaly 480 ezer Ft jutott könyvre, folyóiratra. Szerencsére pályázatokon nyertünk még hozzá, valamint némi saját bevételre is szert tettünk a beíratkozási díjakból és a fénymásolásból. Így összesen 1 millió jutott állományunk gyarapítására. Könyvállomány Jelenleg 45 600 db könyvünk van a három kölcsönzõhelyen összesen. Havonta átlagosan 98 db könyvet veszünk. A központi felnõtt- és gyermekkönyvtárba az idén 38 féle, az Ady fiókkönyvtárba 24 féle újság jár. Valamennyit kölcsönözzük.
– 1998-ban 1 513 beiratkozott olvasónk volt. Érdekes módon közülük mindig kétszer annyi a nõ, mint a férfi. Örvendetes tény, hogy a beíratkozott gyermekek száma megkétszerezõdött.

Felajánlások
– A tagsági díj igazán jelképes, ráadásul az idén nem is emeltünk: a 14 éven aluliaknak ingyenes, az idõsebb diákoknak 100 Ft, a felnõtteknek 200 Ft egy évre. Persze, ennél nagyobb összeggel is támogathatnak bennünket, régi, kedves olvasóink meg is szokták toldani néhány százassal a beíratkozási díjat. Szeretném név szerint megemlíteni azt a három embert, aki már évek óta a legnagyobb összeget ajánlja fel nekünk: Németh András, Szabó Erzsébet, Kiss Istvánné. Vannak, akik nem pénzt, hanem könyveket ajándékoznak. Ilyenkor nyílik mód a mi széthullott, lestrapált könyveink átcserélésére. A látogatók száma naponta nagyon változó, de tavaly 5300-an jöttek be könyvtárainkba ilyen-olyan céllal, a kölcsönzõkön kívül.

A legkeresettebb könyveink: A kötelezõ iskolai olvasmányok, ezen felül pedig D. Steel és S. King könyvei.

Egyre inkább nõ az érdeklõdés a számítástechnikai, a nyelvtanulással kapcsolatos, valamint a kommunikációról és természetvédelemrõl szóló kiadványok iránt.

Szolgáltatások

• A könyvtár a könyv- és folyóirat-kölcsönzésen túl más szolgáltatásokat is nyújt.
• Mi vagyunk a község legnépszerûbb fénymásoló helye, hisz 9–18 óráig mindenki rendelkezésére állunk, a másolatokat azonnal elkészítjük.
• Színházjegyeket árusítunk a fõváros legtöbb színházába, egyéneknek és csoportoknak egyaránt.
• Nálunk mindig kapható a Gödi almanach, az elõzõ kötetetkkel együtt.
• Göd térképét és használt könyveket is árusítunk.

Évente rajzpályázatot hirdetünk gyermekeknek a Madarak és fák napja alkalmából, május 10-én kitelepülünk a kiserdei rendezvényekre.

Havonta egy-egy délutánt a közkedvelt Bütyköldénkben tölthetnek a gyerekek és szüleik, ahol különféle ajándéktárgyakat készíthetnek, diafilmeket nézhetnek és játszhatnak, olvasgathatnak.

Idõnként a felnõtteknek irodalmi teadélutánokat rendezünk közismert személyek részvételével.

Mire kellene még pénz? Természetesen könyvre. Egyre szebb, jobb és bõségesebb, ám drágább a kínálat. Mégsem mondhatunk le a beszerzésükrõl, hisz jövõre sem lesz olcsóbb... CD lemezeket is vásárolnunk kell, ha már egyszer a gyermekkönyvtár egy „szuperszónikus” számítógéppel gyarapodott. Nagyon számítunk az 1%-os fölajánlásokra, amit a Göd Fejlesztéséért alapítvány javára lehet befizetni. Adószáma: 18663592–1–13. A rendelkezõ nyilatkozatok a könyvtárban átvehetõk! (B. T.)

Maradjon Gödön az 1%

• Göd Fejlesztéséért Alapítvány 2131 Göd, Pesti u. 81. Adószám: 18663592-1-13
• Nyelv és Tehetség Iskolai Alapítvány (Huzella Tivadar Általános Iskola) 2131 Göd, Petõfi u. 48. Adószám: 19179845-1-13
• Németh László Általános Iskola Gyermekekért Alapítvány Göd 2131 Göd, Ifjúság u. 1-3. Adószám: 18675809-1-13
• Gödi Sportegyesület 2131 Göd, Sporttelep Adószám: 19836454-1-13

Cél az üdülõvárosi rang

„Elõbb meg kell tanulnunk járni, hogy futni tudjunk”

Beszámoló a falugyûlésrõl
Mottó: „... az élet értékeit és javait is csak azok nyerik el ..., akik cselekszenek.” (Arisztotelész)

Minden település életében jelentõs esemény a lakosság és a helység vezetõinek közvetlen találkozása. Nincs ez másként Gödön sem. Már puszta jelenlétével is bizonyította a téma iránti érdeklõdését az a mintegy 150 gödi polgár – a nagyközség lakosságának mindössze egy százaléka –, aki részt vett a február 25-i falugyûlésen.
Nincs kizárva, hogy a szerény létszám a kényszerû helyszínválasztásnak volt köszönhetõ, ugyanis A település várossá válási pályázatának véleményezése címen, a BM üdülõbe meghirdetett falugyûlésnek szinte az utolsó pillanatban a Községháza nagyterme adott otthont.

Tájékoztató

Az összejövetel elsõ részében Szegedi Sándor polgármester tájékoztatta a jelenlévõket az Önkormányzat négy éves programjáról.

Mint mondta: legfontosabb feladatnak a vagyoni egyensúly fenntartását és a gazdálkodás javítását tartja. Bár nem könnyû a helyes arányokat megtalálni, a megtakarítások érdekében – az ésszerûség határáig –, szigorú intézkedések bevezetése válik szükségessé. A több mint negyven alkalmazottal mûködõ Polgármesteri Hivatalt belsõ szabályozásának változtatása is a takarékosságot célozza. A szociális ellátásban történt módosítások kapcsán hangsúlyozta, hogy bizonyos támogatások nyújtását a jövõben munkához kívánja kötni az önkormányzat. Szegedi Sándor szólt a településfejlesztés kötelezõen teljesítendõ feladatairól, elsõsorban az út- és csatornahálózat bõvítésének szükségességérõl –, ahol egyébként kívánatosnak tartja a civilszféra bevonását is. Az úthálózat fejlesztéséhez egy, a csatornázáshoz kétmilliárd forint szükséges. Ez az összeg jelen pillanatban nem áll rendelkezésére.

Ennek ellenére fokozatosan, évente mintegy 10-12 km-nyi útépítés szerepel a tervek között, a csatornahálózatot 3,5-4 km hosszban kívánja bõvíteni az önkormányzat, mintegy 110 millió Ft értékben. A választási ciklus végére tervbe vette a testület az állam által 95 százalékban fedezendõ önálló szennyvíztisztító építését, melyhez az önrészt az önkormányzat vállalta. A 360 millió forintos beruházást igénylõ, Gödöt Csomáddal összekötõ, mintegy 4 km-es útszakasz építésének elindítása is az elképzelések között szerepel.

A polgármester felhívta a figyelmet a nagyközség lakókörnyezetének karbantartására és szebbé tételére. Jelezte, hogy a „türelmi idõ lejárt, a jövõben a környezetvédelmi felügyelõk a Polgármesteri Hivatalból kapott utasítások alapján, mind nagyobb figyelmet fordítanak a nagyközség arculatának javítására, sõt február 22-tõl a korábbiaknál szigorúbban ellenõriznek és adott esetben büntetõ szankciókat is alkalmaznak, pénzbírság formájában.” Az oktatás és a sport támogatása, valamint a testvérvárosi kapcsolatok ápolása a jövõben is vezetõ szerepet kap.

A falugyûlésen megtudtuk még, hogy áprilisban két új létesítménnyel gazdagodik a község: a hónap végén átadásra kerül a közel 70 milliós költségvetéssel épülõ 1200 nm-es alsógödi tornacsarnok, amely késõbb színpaddal is bõvül és 250-300 nézõ befogadására lesz alkalmas.

Április közepére pedig elkészül a Kincsem park szomszédságában a Penny Market, parkolóval és emelt szintû termékskálával.

A távolabbi elképzelések között szerepel a BM üdülõ megvásárlása. A 200 milliós értékû, 2,7 hektáros területhez jelenleg kedvezõ áron juthatna hozzá a község. A döntés az önkormányzat kezében van.

A melegvizû strand jobb feltételek melletti hasznosítása is átgondolandó. A rossz bérleti konstrukció miatt az önkormányzat pillanatnyilag perben áll a bérlõvel.

Mitõl város a város Az összejövetel eredeti céljára, a nagyközség várossá válásának kérdésére térve, a polgármester ismertette annak elõnyeit és hátrányait. Véleménye szerint, a város státusz húzóerõt jelenthet úgy a képviselõ-testület, mint a lakosság számára. A nagyközség önkormányzata már ‘97-ben pályázott (akkor hét kérelmezõ pest megyei község közül Gyál és Pilisvörösvár kapott városi rangot), így március végéig csak kiegészítõ anyag beadására van szükség a jövõ évi nevezéshez. A jelenlévõk megtudták, hogy nincs olyan különleges feltétele a várossá válásnak, amelyet településünk ne tudna teljesíteni.

Egyetlen kritérium: egyféle regionális központ legyen. Göd üdülõ centrum lehetne, cél az üdülõvárosi rang megszerzése, de ehhez még sok a tennivaló.

A fent vázoltakon túl szükségessé vált az utcák pontos megjelölése, a házszámok rendbetétele és a községben történõ eligazítást segítõ táblák elhelyezése. Összességében a község arculatát kell a lakosság bevonásával szépíteni, jobbítani.

A korábban várossá vált települések költségvetése a központi támogatásnak köszönhetõen nõtt. A városi rang évi 48 milliót hozhat a konyhára. A városi támogatást az Országgyûlés köteles biztosítani. Az összeg nem kicsi és egy-egy választási ciklusban megnégyszerezõdik. A tét nagy, tehát megfontolandó. A téma pedig érdemes az együttgondolkodásra.

Vélemények

A hozzászólók többsége hiányolta a lakosság tájékoztatását a pályázatról, valamint a testület konkrét elképzeléseinek ismeretét a települési forma-változtatás tervét illetõen.
Abban szinte valamennyien egyetértettek, hogy elsõdlegesen a passzív gödi polgárok szemléletén kellene változtatni. Lakossági összefogással, mindenek elõtt az ifjúság bevonásával komoly eredményeket lehetne elérni.
Egyes vélemények szerint elõször a várossá válás feltételeit kell megteremteni, mondván: „Meg kell tanulnunk járni, hogy futni tudjunk.”
Javaslatként hangzott el egy, a nagyközségéhez hasonló lélekszámú német vagy osztrák Duna-parti település meglátogatása. Érdemes lenne megnézni, õk mit tettek a várossá válás érdekében?
Több felszólaló hangsúlyozta a nagyközség földrajzi adottságait és azt, hogy a múltban is népszerû üdülõközség volt.
Elhangzott olyan vélemény is, amely szerint elsõ lépésben ismét virágzó nyaralóhellyé kellene varázsolni Gödöt, és amikor már a komoly infrastruktúrális tervek megvalósultak – lesz környezetkímélõ ipar, középiskola, és nagyobb kulturális intézmény a településen –, akkor kellene gondolkozni a városi rang szükségszerûségén.
Az összességében hasznos és olykor kritikus hangvétel mellett is építõ szándék, tenni akarás vezérelte a falugyûlés résztvevõit.

* * *

A további együttgondolkodáshoz, a véleménycseréhez nyújt lehetõséget a Gödi Körkép. Kérjük mindazokat, akiket foglalkoztat a község sorsfordulása, hiszen mindannyiunk mindennapjai, gyermekeink és unokáink jövõje függ a komoly terv megvalósításától: röviden írják meg észrevételeiket, ötleteiket, javaslataikat a témáról. A szerkesztés engedte terjedelemben adjuk közre az érdekes gondolatokat. A hasznos ötleteket pedig okulásul továbbítjuk az Önkormányzathoz. R.K.– B.T

Megszavazta a költségvetést a képviselõ-testület

Február 23-án megtartott ülésén a képviselõ-testület megszavazta Göd Nagyközség 1999 évi 826 millió forintos költségvetését, Szabó Zoltán PB elnök és Nagy Gabriella pénzügyi irodavezetõ elõterjesztésében. A költségvetést alig egy órás vita után szavazták meg, aminek az a magyarázata, hogy a testület bizottságai rendkívül alaposan foglalkoztak már korábban a területüket érintõ témákkal, adatokkal és lehetõségekkel. Az ülésen a képviselõk teljes létszámban jelentek meg. A költségvetés megszavazásánál 14 igen, 2 nem és 1 tartózkodás került a táblára. Az alábbiakban ismertetünk néhány fontosabb költségvetési tételt.

• Oktatás: 362 millió forint (iskolák – óvodák – bölcsõde és konyha)
• Szociális kiadás: 116 m Ft (segélyek – gondozási költségek – szociális foglalkoztató – idõsek otthona – busz bérletek.)
• Népmûvelés: 16 m Ft (kultúrház – könyvtár – önkormányzati újság – stb.)
• Sport: 8 m Ft (iskolai sport 1,2 m Ft.)
• Egészségügy: 17 m Ft (iskolai egészségügy – ügyelet – nõgyógyászat – és vérvétel.)

A Gödi Körkép meghirdetett fõszerkesztõi állására eredetileg hat pályázat érkezett. Salamon Tamás KSB elnök három személyt terjesztett a képviselõ-testület elé.

Õk: Dr. Ráksi Katalin, Rab Krisztina és Gidró Krisztát.

A képviselõ-testület 16 szavazattal dr. Ráksi Katalint választotta meg a lap fõszerkesztõjének.

A Szinay József jegyzõ által elõterjesztett „Képviselõ-testület mûködését egybefoglaló szabályzatot” a testület elfogadta.

A Göd várossá válási pályázatot Szegedi Sándor polgármester ismertette. A képviselõ-testület 14 igennel megszavazta az elõterjesztést. Ilyés Gizella alpolgármester-asszony elõterjesztését, mely szerint Göd Nagyközség minden évben március 15-én, augusztus 20-án valamint október 23-án megrendezi a nemzeti ünnepet, a képviselõ-testület elfogadta.

Ugyancsak Ilyés Gizella alpolgármester-asszony elõterjesztésére választotta meg a képviselõ-testület Göd Közbiztonságáért Közalapítvány Kuratóriumának tíz tagját. Annak elnöke ismét Zsarnóczay Ferenc lett.

Az utolsó napirendi pontot a képviselõ-testület újabb megtárgyalásra a Pénzügyi Bizottsághoz visszaadta.

Az „egyebek” napirendi pontnál Salamon Tamás KSB elnök elõterjesztést tett a Huzella Iskola önálló gazdálkodásának megszüntetésére, melynek bekövetkeztekor 3 millió forint megtakarítás jelentkezik az önkormányzati költségvetés javára. A képviselõ-testület a javaslatot 9 igen szavazattal elfogadta.

Régi célokért, új erõkkel

Valaki úgy jellemezte Gödöt, hogy az itt élõk leginkább szállodának tekintik a Nagyközséget, ahova idegenbeli munkahelyükrõl pihenni térnek. Van aki a fõváros külsõ kerületének érzi és tekinti Gödöt, van aki kertvárosnak, ahol saját termésû meggyet lehet fogyasztani, még a járdák melletti fák is azt kínálják. Van aki sáros falunak nézi, ahol a kutyák csaholása is zavarja.

Az alvó település „felébresztése” érdekében Szegedi Sándor polgármester nyolc nap alatt három fontos rendezvényt vezetett a közelmúltban:
Nagyközség testületen kívüli pártok és szervezetek vezetõinek tájékoztatása, Önkormányzati ülés és egy Falugyûlés.

Itt az elsõrõl emlékezünk meg. Február 19-én délutánra a képviselõ-testületen kívülálló pártok és szervezetek vezetõi közös beszélgetésre kaptak meghívást.
Az üdvözlés után a polgármester közel egy órás megnyitójában elmondta, hogy három havonta szándékozik a képviselõ-testületen kívüli szervezetek képviselõivel találkozni õszinte beszélgetésre. Ezúttal ismertette azokat a törekvéseket, melyek a távoli múlttól a jelen idõkig napirenden voltak, de nem valósultak meg.
Szólt a ma is aktuális témákról, kiemelve azok közül is a várossá válás szándékát, és az annak érdekében tett lépéseket, munkákat. Gödnek számtalan olyan értékes elõnye van (gyógyhatású vize, festõi Duna-partja, szabad területei ipari cégek telepítésére, muzeális, történelmi emlékhelyei a Kincsem istállón kívül is) amit úgy idegenforgalmi céllal, mint a „szállodába” hazatérõ gödieknek érdemes lenne megmutatni. A polgármester kifejtette – s a megjelent több mint harminc meghívott egyetértett vele –, hogy ezeknek az összejöveteleknek, beszélgetéseknek elsõsorban az lesz a célja, hogy egyes körzetek képviselõin kívül a szervezetek tartsák a közvetlen kapcsolatot a lakossággal, vigyék ki a nagyközségbe a képviselõ-testület elképzeléseit, határozatait, informálva a történtekrõl a helybélieket és hozzák hírül Göd lakóinak bizonyára hasznosítható ötleteit – gondolatait. (Balassa)

FELHÍVÁS!

Tisztelt Lakosság! Tisztelt Polgárok!

Településünk hangulatát, a gödi lakosok közérzetét, vendégeink elsõ benyomását is nagymértékben meghatározza az utcák rendezettsége, tisztasága. Göd a környezõ települések között egyedülálló természeti értékekkel, környezeti adottságokkal rendelkezik. Valamennyiünk feladata ezen adottságok megõrzése, környezetünk ehhez igazodó ápolása. A tavaszi hóolvadást követõen minden ingatlantulajdonos feladata, hogy saját udvarának és az ingatlana elõtti járdaszakasz kitisztításával, rendbetételével hozzájáruljon a kedvezõ településkép kialakításához. Fontos a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolítása, a járdaszakaszok melletti nyílt árkok és mûtárgyainak megtisztítása. A kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék elszállításáról az önkormányzat szemétszállítás keretében gondoskodik. Kérünk minden ingatlan tulajdonost, üzlet és elárusítóhely üzemeltetõt példamutatóan, saját munkájával is járuljon hozzá környezetünk szépítéséhez. A természeti és környezeti értékek megõrzése és védelme, valamint a köz- és településtisztasággal összefüggõ közremûködésünk kedvezõen befolyásolhatja várossá válási tervünk megvalósulását is.

Szegedi Sándor és Ilyés Gizella polgármester alpolgármester

Anyakönyvi hírek

1999. február hónapban Gödön házasságot kötöttek: Szabó Tünde – Bartos Gábor Sok boldogságot kívánunk!

1999. január-február hónapban Gödön elhunyt:

• Koczó Józsefné 88 éves
• Szemes István 87 éves
• Mészáros István 71 éves
• Szabó Sándor 60 éves

Az elhunytak hozzátartozói fogadják õszinte részvétünket!

Hogy környezetünk szebb legyen

Bátorkodtam átvenni a Gödi Körkép 1999. február 1. sz-ban megjelent írás címét, ugyanis azonos a véleményem a cikk írójával. Mélyen egyetértek mindazokkal, akik szóban, írásban vagy cselekedettel Göd és környékének megóvásáért, szebbé tételéért cselekszenek. S haragszom, nagyon haragszom azokra – néha az önkormányzatra is –, akik nem tesznek meg mindent ennek érdekében.
Lustaságból vagy éppen önzõ anyagiasságból veszélyeztetik testi épségüket, környezetünk tisztaságát és anyagi javaink biztonságát.
Néhány példa. Testi épségünket veszélyeztetik, akik az idevonatkozó rendeletet megszegve területük elõtt a járdát nem takarítják meg a hótól, nem tartják megfelelõen tisztán. Pedig ezt törvény írja elõ minden tulajdonos – ház, nyaraló – vagy telektulajdonos számára. Környezetünket teszik tönkre, és súlyos szabálysértést követnek el, akik saját szemetüket az erdõbe szállítják ki. Egészségünket és anyagi javainkat veszélyezteti néhány „bûnelkövetõ”: Az erdõ több területén talajminta vizsgálaalapján ki lehet mutatni nagyobb mennyiségû szennyvíz maradékát. Nem a háziasszonyok hordták oda vödörrel. Az elkövetõt nem volna nehéz megtalálni. Személy- és teherautó gumik, más ilyen hulladék nem a normál háztartásból került az erdõbe. Gátlástalan bûnözõnek tartom, aki a szigetelt elektromos vezeték. és kábel hulladékát az erdõben égeti el. 5-6 m magas (!) lángnyelvvel. Nyomai tanúskodnak errõl az erdõben. A fent említett esetekben a tettesek kézrekerítésében nagy segítséget tudna nyújtani a Vállalkozók Egyesülete. Bizonyára tudják, hol, milyen vállalkozásoknál keletkeznek ilyen hulladékok.

Úgy gondolom, az Önkormányzat ritkán él a bírság kiszabásával a havat el nem takarítók és egyéb rendelet megszegõi ellen. Pedig ennek nevelõ hatása nem vitatható. Talán laikusnak tûnik elgondolásom az erdõszennyezõk megfékezésére. A rendõrség felderíthetné (céloztam rá, hogy ez nem nehéz) az erdõben hulladékot égetõ elkövetõt, és megtehetné a szükséges hatósági lépéseket. Rendeletet kellene kiadni, hogy az erdõbe mindenféle gépjármûvel behajtani, ott közlekedni és tartózkodni tilos! Rajtam kívül többen is járnak az erdõbe kizárólag a séta és levegõzés kedvéért. Felírhatnánk a rendszámot... A rendszám és a keréknyomokról vett gipszminta alapján a gépjármûvet és tulajdonosát nem lenne nehéz megtalálni. Büntetése lehetne: – személygépkocsi esetén – pl.: 2-5 hold erdõ megtisztítása a szeméttõl, vagy a tisztítási költség megtérítése. Teherautó esetén („Tuti”, hogy fát lopott, a tuskók megtalálhatók...): 300-500 mázsa tûzifa árának megfizetése. Egy-két felelõsségrevonás után nagymértékû javulás várható. Nyilvánvaló, aki sétálni akar, nem gépkocsival megy az erdõbe. Ám, ha az illetékes szervek nem teszik meg a szükséges lépéseket; környezetünk nem lesz szebb. TARD

MÚLTIDÉZÕ

Mirõl írt a Gödi Körkép 1989 márciusi száma?
Kossuth koszorúi Hosszú idõ után elõször ünnepelte az ország lakossága állami ünnepként, munkaszüneti napon nemzeti ünnepünket, március 15-ét. Elõzõ napon, 14-én rendezték az iskolai megemlékezéseket. A Killián György Általános Iskola 11 órakor tartotta ünnepélyét a Kossuth-szobornál. A mintegy hétszáz fõnyi hallgatóság elénekelte a Himnuszt, majd az iskolások zenés-verses ünnepi mûsora következett. Ezután a nagyközségi tanács, az MSZMP gödi bizottsága és a Hazafias Népfront helyezett el koszorút. A megemlékezést a Szózat zárta.

GÖD a lexikonban
Göd: Szõdhöz tartozó puszta Pest vármegye váci járásában. Vasútállomás, posta, távíró. Budapest környéki nyaralóhely. 1690-ig egészen elhagyott terület volt, azután Grassalkovich herceg gödöllõi uradalmához tartozott, ennek szétosztása után feldarabolták. A Ruszta-templom nevû dombon régi épületek romjaira bukkantak. (Tolnai Új Világlexikona, 1926.)

A Huzella-család
Gödért Legutóbbi számunkban olvashattak az ELTE kutatóállomásáról, amelyet Huzella Tivadar alapított, s amelyet nyugaton élõ rokonok ma is támogatnak. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a család leszármazottai között itthon is élnek hírességek. Huzella Péter, a Kaláka együttes muzsikusa, a napokban Gödön járt.

Átfúrják az utat
Új szakaszához érkezett a gödi csatornaépítési program. A Felszabadulás út–Alagút utca keresztezõdésében kezdtek dolgozni a tófalui Répcementi Tsz munkásai. Hatalmas gépeikkel eltorlaszolták és a forgalom elõl le is zárták az Alagút utcát. A csatorna itt halad át a 2-es fõút alatt a Duna felé, ezért át kell fúrni a fõút alatti földréteget. Ezután következik az Alagút utca vasút és fõút közötti szakaszának a csatornázása, melynek következtében a következõ hetekben ez az útszakasz le lesz zárva a forgalom elõl.

MDF Gödön
Az Ady-klubban február 17-én megalakult a Magyar Demokrata Fórum gödi szervezete. Elsõ akciójukként megszervezték március 15-ike megünneplését.

Kedves Szülõk!

Nehéz feladat elõtt állnak, mivel gyermekük iskolás lesz, és ki kell választaniuk számára azt az intézményt, amely képességeinek, egyéniségének és érdeklõdési körének legjobban megfelel. Elõzetes felmérésünk alapján négy elsõ és egy iskola-elõkészítõ osztályt szeretnénk indítani.
A Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény az alábbi lehetõségeket kínálja Önöknek az 1999/2000 tanévre, a kötelezõ tananyagon kívül:
Az 1 a. osztályban táncmûvészetet és zenét oktatunk. A táncoktatással fejleszteni kívánjuk gyermekeink testtartását, mozgáskultúráját és ritmusérzékét. A zenét tanulóknak az elõképzõ után lehetõségük van furulya, fuvola, trombita, zongora, hegedû és gitár hangszeren tanulni.
Az 1 b. osztályba olyan tanulókat várunk, akiknek tehetsége a kézügyességben mutatkozik meg, de szeretnek játszani, szerepelni, a meséket színpadon is megjeleníteni. A mûvészeti tagozatos tanulók a szaktárgyakat emelt óraszámban, az alkotó órákon mélyítik el.
Az 1 c. osztályunk normál tantervû osztály, itt elsõsorban a sport iránt érdeklõdõ tanulóink mozgásigényüket magasabb óraszámú testnevelési órákon elégíthetik ki.
Az 1 d. osztályunkba (iskolaotthon) olyan elfoglalt szülõk gyermekeit fogadjuk, akik igénylik, hogy délelõtt és délután is szakember segítségével tanuljanak gyermekeik. (Természetesen a hagyományos napközit is mûködtetjük.) Miden elsõ osztályban hagyományos (szótagoló) olvasással tanulnak tanulóink.

Az 1998/1999-es tanévben bevezetett NAT (Nemzeti Alaptanterv) lehetõséget adott, hogy már az elsõ osztály második félévétõl heti fél órában nyelvet taníthassunk játékos formában angolul, németül és olaszul.

Az 1999/2000-es tanévben, ha a NAT szerint haladunk és az Oktatási Törvény másként nem szabályozza, akkor továbbra is szorgalmazni fogjuk az idegen nyelvek tanítását. Iskolánk tanulói a tantervben meghatározott ütemben tanulhatnak informatikát a jól felszerelt és hálózatba kötött számítástechnikai szaktantermünkben. Minden tanévben vannak olyan gyermekek, akik az iskola-érettségi vizsgálaton valamilyen okból nem felelnek meg, s még egy évet az óvodában kell eltölteniük. Nekik kínáljuk logopédus és fejlesztõ pedagógusunk által vezetett iskola-elõkészítõ foglalkozásainkat, amelyrõl a szülõket tájékoztatni fogjuk.

Hagyományainkhoz híven március hónapban leendõ elsõs tanulóinknak bemutató órát tartunk, majd a szülõk számára nyílt napot szervezünk, hogy megismerjék a következõ tanév elsõ évfolyamának tanítóit. Az iskolai beiratkozás várhatóan áprilisban lesz.

A tagozatos osztályokba jelentkezõ gyermekek számára játékos foglalkozásokat tartunk.

Májusban pedig – a csoportbeosztás után – a tanító nénik ismerkedõ szülõi értekezletre várják Önöket.

Az idõpontról részletes tájékoztatást küldünk az óvodákba. Remélem, döntésükben segítségükre lehettünk. Lukács Istvánné igazgató

Hírek a Piarista Szakmunkásképzõ Iskola életébõl

1999. januárjában tartottunk felvételit, 52 nyolcadik osztályos tanuló jelentkezett továbbtanulási célból. Magyarból, matematikából, rajzból kellett írásbeli feladatokat megoldani, utána a szülõkkel együtt beszélgetés keretében ismerkedtünk leendõ tanítványainkkal.

Március 12-én lesz pótfelvételi, erre eddig 23 fõ jelentkezett, várjuk rajtuk kívül azokat a fiúkat is akik kedvet éreznek az építõipari szakma elsajátításához.

Március 6–9-ig a koblenzi iskolából (Németország) 4 tanár tett látogatást iskolánkban, hogy közösen felkészüljünk egy 10 fõs német diákcsoport nálunk zajló júniusi kéthetes szakmai gyakorlatára.

A Mûszaki Egyetemmel való együttmûködés alapján márciustól egyetemista hallgatók csoportja ismerkedik a díszmûlakatos, ács, asztalos, kõfaragó mûhelyeink életével, munkájával. Wágner László tanár

Farsang új köntösben

1999. február 12-én a Lenkey utcában, az önkormányzat által felújított épületben izgatottan gyülekeztek az óvodások és szüleik. Ekkor tartották ugyanis rendhagyó farsangjukat.
Miben volt más, mint az eddigiek?
Az 1998. októberétõl új épületben mûködõ három csoport közös szervezéssel együtt ünnepelt. Ez a farsang nemcsak a gyerekek, hanem a szülõk mulatsága is lett – együtt ünnepeltek gyerekek, szülõk, óvónõk. A rendezvény mindenkinek megnyerte a tetszését, ami legjobban a gyerekeken látszott: felszabadultan nevettek, táncoltak, játszottak együtt szüleikkel. Ötletes, szép jelmezekkel készültek a nagy napra. A tombola jelentette számukra a legnagyobb örömet, izgatottan bontogatták az ajándékot rejtõ csomagokat.

Ezúton szeretnénk megköszönni Csányi József úrnak, a rendezvény fõszponzorának a felajánlott ajándékokat, melyekkel boldog mosolyt varázsolt a gyermekek arcára. Köszönjük a szülõk segítségét (sütemények, zsákbamacska és tombolajáték), amelyekkel bõvítették a nyeremények sorát.
Szeretnénk, ha a közös farsang, ez a vidám hangulat hagyománnyá válna. Az óvoda vezetõje és a Lenkey úti 3 sz. épület dolgozói

Mit olvas a gyerek?

Életem során sikerült több, nemzetközileg is ismert személyiséggel szótváltanom, s ugyancsak elcsodálkoztam, amikor úgy nyilatkoztak, hogy az írás-olvasás elsajátítása okozta a legnagyobb gondot, a többi (doktorátus, különbözõ tudományos fokozatok elérése) kicsiséggé törpült ahhoz képest. Többnyire az ábécével vívott bajlódás során dõl el: ki lesz a betûk birodalmának barátja egy életen át, s ki miatt porosodnak a könyvek a polcokon. Ezek elõrebocsátásával szeretnék néhány ifjú könyvbarátot bemutatni, akik – lett légyen bár küzdelmük a betûvetéssel, vagy sem – igényességükkel, sajátos szellemi arculatukkal különböznek a nagyátlagtól.

G. Dóra (Kismaros) tízéves. A párizsi Notre Damot olvassa, akkora buzgalommal, hogy iskolája óraközi szüneteiben is azzal járkál az udvaron. Dóra romantikus alkat. Zongorázni is tanul alkalmasint, ha egyedül lehet korálokat pötyögtet a falu orgonáján. Kicsinyke építmény az Úr háza Maroson. Ám meglehet, ha nem pillant föl a kislány a billentyûkrõl, s netán a galambok búgását is hallja a toronyból, a Notre Dame roppant gótikája alatt érzi magát.

E. Brigitta (Budapest) tizenegy éves. – A Sissyt olvassa. Nem rohanvást, csemegézve inkább – naponta egy-két oldalt – mintha attól tartana, hamar végére ér a könyvnek. Brigi azok közé tartozik, akik bizonyos kört vonva maguk köré, nyilvánítanak, vagy fogadnak véleményeket. Egyszer elárulta, hogy színésznõ szeretne lenni... Már látta a filmet a szomorú emlékû császári hitvesrõl, s gondolom: részben a történelmi légkörben fogant varázs, részben a bûbájos nõ iránti elragadtatás adta az erõt ahhoz, hogy a két vaskos kötethez bilincselõdjön.

D. Károly (Dunakeszi) tizenkét éves. Csak Vernét olvas, szinte éjjel, nappal. Fõleg a tenger világa, a nyílt, vagy rejtett kalandok sora érdekli. Egyszer, opatijai nyaralásuk során Rijekába is átrándultak körülnézni. Visszafelé, a buszon vették észre a szülõk, hogy fiúk hiányzik. Kénytelenek voltak leszállni, s még örültek, hogy a kikötõben egy behemót hajó mellett leltek Karcsira, aki éppen a másodkapitánnyal folytatott beható eszmecserét.

A felsorolt riportalanyok nem éppen korukhoz illõ mûveket olvasnak. Inkább a saját énjükhöz igazítható hangulati elemek vonzására vették azt kezükbe. De kezükbe vették. A szülõ is örül: hasznosan tölti idejét a gyerek. Sajnos elég sokan – különösen a fiúk táborából – nem igen kapkodnak a könyvek után. Még hogy olvassak? – hallja az ember nem egyszer.
Inkább sportolok, vagy tévét nézek.
Nincs nekem idõm arra – mondják többen, akik legalább félúton járnak a szándék felé, még jó, ha a kötelezõkbe belenézek.

Igaz is, a „kötelezõk”! Sok diáknak a háta borsózik már a szó puszta hallatán. Nem lehetne valamivel tompítottabb árnyalata a tananyaghoz kapcsolódó olvasmányoknak?
Tagadhatatlan – minden irodalmi értéke mellett – létezik néhány mû, amely részben archaikus volta, részben nehezen követhetõ szerkezete miatt nagyobb gondot ad mint a többi, ám feldolgozható, ha idejében fog hozzá a diák és nem akkor, amikor már körmére ég a dolog. Persze nem csupán a kötelezõk vonják el a fiatalokat egyéb olvasnivalóktól.
Egy oktatáskutató (ilyen is van már) föltárta, hogy (középiskolásokra is gondolva) minden száz diákból háromnak saját autója, tizennyolcnak motorkerékpárja, minden tizediknek számítógépe van... hogy egyéb „szabadidõfaló” tényezõrõl ne is szóljunk. Ide kívánkozik még egy felnõttekre is jellemzõ gondolkozásmód pillanatfelvétele.
Beállít egy napon a tizennégy éves, helybeli B. Zsuzsi – tehetséges, ambiciózus tanítványom – csomó könyvvel a hóna alatt, amiket úgymond, barátnõjétõl visz haza. Rögtön észrevette neheztelõ, elmarasztaló tekintetem. Zsuzsi, nem csekély méltatlankodással védte könyveit. – Miért ne olvashatnék én krimit! Abban legalább történik valami.
Móricz Zsigmond „Hét krajcár” c. novellájára emlékeztetem a kislányt. Arra a szituációra, amelyben földhöztapadt emberek guberálják obulusaikat, hogy szappant vásárolhassanak az esti nagymosáshoz. A nyomornak ebben a drámai, vaskesztyûs szorításában becsoszog egy vén koldus. Rövid szemrevételezés után megállapítja: rossz helyre jött, innen ugyan el nem visz semmit. Pillanatig tart a fölismerés, majd az elhatározás. – Mennyi kell, adok szívesen, ha tudok – kérdi rozzant reszelõs hangján a koldus, s mikor hallja, két krajcár hiányzik csupán, csordultig telített örömmel teszi asztalra a pénzt. –
Nos, itt is történik valami – fordultam Zsuzsihoz. Nem olyasmi ugyan, hogy „szitává” lövik ellenfeleiket a gengszterek, hogy ég minden, ami éghetõ, hogy tripla szaltóval zuhan az üldözött autó a szakadékba... hanem egészen más. Katartikus tisztuláson esnek át a novella szereplõi. A nyomorban vergõdõ család szemében szivárványként ragyog az isteni gondviselés üzenete: Ahol legnagyobb a szükség, ott a legközelebb a segítség.
Ez a szépirodalom, amely bár látszólag halálra ítéltetett mostanság, remélhetõleg mégsem fog kimúlni.

Befejezésül még valami. Gyakorta formálódik az a panasz, hogy sok diák (a nagyobbakra gondolva inkább) nem tud értelmesen olvasni. Nem csak a tempóval van olykor gond, hanem a ritmussal, nem is említve a színes, érzékletes elõadást.
Kis faluban nõttem fel. Nem volt televízió, sõt villanyvilágítás sem. Esténként, vacsora után a fali petróleumlámpa alá álltunk testvéreimmel, és felváltva olvastunk fel folytatásos regényeket, napi híreket szüleimnek.
Nem lehetne ezt a gyakorlatot immár villanyfénynél felújítani? Legalább amikor afféle „ereszd el a hajam” filmek mennek a tv-ben? Jól járnának a szülõk, s a gyerekek is. Selmeczi László

Írja le az álmát!

Ha elküldi 0,5–3 oldalon és mi is érdekesnek találjuk, beletesszük most készülõ könyvünkbe, amibõl ön is kap egy tiszteletpéldányt.

Az írásokat erre a címre várjuk: Pataki Evelin, Szilágyi Donát, 2120 Dunakeszi, Vadász u. 19.
Mielõtt az írásba belefogna, további információkért hívjon minket a 30–900–9939 számon. Szép álmokat!

OLVASÓSAROK

A fenti címmel szeretnénk kéthetente jelentkezni a Gödi Körkép hasábjain, s egy-egy könyvet bemutatni, ajánlani Önöknek.

Elsõ alkalommal olyan kötetre hívnám fel figyelmüket, mely méltán tarthat számot miden kis- és nagy gyereket nevelõ szülõ érdeklõdésére.

Vekerdy Tamás: Kérdezz! Felelek... címû válogatásában csokorba szedte a Nõk Lapja hasábjain megjelent cikkeit. A neves gyermekpszichológus évek óta vezet hasonló címû rovatot a hetilapban, ahol az olvasók levélben feltett kérdéseire ad választ. A szerzõ e könyvében a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat életkorok és többé-kevésbé témák szerint csoportosítva adja közre. A könnyebb eligazodást a tartalomjegyzéken kívül tárgymutató is segíti. A legtöbb szülõnek szüksége van idõnként valamilyen útmutatásra, hiszen mindannyian szeretnénk úgy felnevelni gyermekeinket, hogy boldog, kiegyensúlyozott, magabiztos emberekké váljanak, s a lehetõ legtöbbre vigyék az életben. Vekerdy Tamás ebben nyújt segítséget, amikor higgadtan, okosan, szeretettel válaszol a felmerülõ problémákra. A kötet a Park Kiadó gondozásában, a „Szülõk házi könyvtára” sorozatban jelent meg.
A sorozat további kötetei (Na még egy feladatot? Segítség! Serdülök!; A boldog család) kaphatók a Betûboltban. Németh Nelli

Kis fekete pont a nagy fehérségben

„Betemetett a nagy hó...” ki ne ismerné ezt a régi gyermekdalt? Ha valaki mégis akadt volna, aki sose hallotta, az idén az is megtanulta, hiszen sokakat „betemetett a nagy hó”.
1999. február 13-án az óránkénti 70–80 km-es sebességû szélben próbálok eljutni két kihalt falu között a Balaton északi partján Révfülöprõl Köveskálra az édesapámhoz. Úgy tûnik az egész világon egyedül vagyok. Csak hó és hó mindenütt körülöttem. Ember sehol a láthatáron. Talán mégsem kellett volna elindulni? Legközelebb szófogadóbb leszek, hiszen szüleim szerint azonnal vissza kellett volna mennem Pestre és felszállni az elsõ vonatra, de nem tettem. Még soha életemben nem láttam ekkora havat. Gyönyörû volt köröttem a táj. Az út egy kicsit kemény, viszonylag nehezen járható, bár gyalog még kockázatosabbnak tûnt. Félõ volt, hogy a hóátfúvásokon nem lehet átjutni. Kõvágóõrs és Köveskál között már a traktorok sem közlekedtek. Gyalog pedig egyenesen csúcsteljesítménynek számít, ha valaki az egyik buckától a másikig elér. Ez a helyzet csak romlik, mivel a sík területen a gyér növényzet miatt szép könnyedén „tologatja” ide-oda a havat, amely közben ráadásul sûrûn esik is. Bandukolok, bandukolok a kabátot összehúzom amennyire csak lehet, hogy a hó ne essen a nyakamba. Elgondolom, hogy csak egy kicsike kis fekete pont vagyok a nagy „fehérségben”. Félni nem félek, csak fázom. Jöhetne valaki, vagy valami... De sehol senki és semmi. Kár. Megyek, megyek, már csak három kilóméter hiányzik. Be akartam bizonyítani, hogy igazán erõs vagyok és eljutok a hó ellenére is. Már-már hangosan biztatgattam magamat, amikor megláttam a templomtornyot. Végre. Most már nem kell sokat mennem. De ekkor hirtelen két alakot láttam meg, édesapám és a szomszéd bácsi volt. Elém jöttek. Nagyon megörültem, õk meg igen elcsodálkoztak, hogy hogyan jutottam el idáig egyedül. A meleg szobából mosolyogva néztem a havas udvart, már amennyi látszott belõle, hiszen az ablak elõtt is hatalmas volt a hó. Bali Mihály I. a Piarista Szakmunkásképzõ Iskola

Bankautomata Gödön

Ezúttal semmi ok az aggodalomra, nem betörõk jártak a Dunakanyar Takarékszövetkezet Göd I. Kirendeltségében. Nem hívatlan látogatók fûrészelték el a kerítést és nem egy tréfáskedvû vakond túrta fel a füvet az épülettõl a kerítésig. Mesterek dolgoznak, „új alkalmazott” érkezését készítik elõ.

Hamarosan felszerelik a település elsõ bankautomatáját. Mint Czinkota Lászlónétól az alsógödi kirendeltség vezetõjétõl megtudtuk a Dunakanyar Takarékszövetkezet, a szentendrei fióknál már sikeresen vizsgázott automata után, Gödön is komoly összegû beruházást irányzott elõ annak érdekében, hogy megkönnyítse ügyfelei és idegen pénzintézetek bankkártya tulajdonosai számára is a pénz felvételt. Ha elkészül a beruházás – az alapok már állnak, a külföldrõl érkezõ gép vámolásától függ a beüzemelés idõpontja –, hétköznap, hétvégén, éjjel és nappal is hozzáférhetnek pénzükhöz a helybeliek és a községen átutazók. (r)

HITÉLET

Az idei zord telet elûzõ tavaszi napfényben megcsillannak új templomainak tornyai. Ezek egyike, a Kossuth tér nyugati oldalának fái mögött szerényen meghúzódó református templom. Az alsógödi gyülekezetet fenntartók lélekszáma mintegy 50-60 volt egyháztag.
Miután ez a lélekszám gyarapodott, felmerült az 1928-ban épült imaterem templommá alakításának igénye. A Presbitérium 1996. januárjában Alapítványt hozott létre „Gyülekezetért és templomért” céllal. Megindult a számított költségek fedezetének gyûjtése. Az adakozók mindegyike „új templom” építésére tett megajánlást. Az adakozók forintjaiból, az önkormányzat nemes-lelkû adományából összegyûlt forrás birtokában 1998-nyarán elkezdhettük az építkezést. A munka dandárján túl vagyunk. A befejezéshez ugyan még öt millió forint hiányzik, de abban a reményben, hogy a Kegyelem továbbra is ügyünkön tartja Szentlelkét, a jó idõ beálltával folytatjuk megkezdett munkánkat. A templomunkért való hálaadást, és áldáskérés ünnepélyes istentiszteletét, 1999. október 31-ére tervezzük.
* Immár hagyomány, hogy a hónap utolsó vasárnapján „Zenés áhítat”-keretében, neves mûvészek tolmácsolásában élvezhetjük klasszikus zeneszerzõk mestermûveit. Ilyen alkalom volt legutóbb február utolsó napja, amikor a Felsõgödi református templomot megtöltõ ökumenikus gyülekezet részese lehetett Ella István csodálatos játékának. A neves orgonamûvész virtuozitással tolmácsolta J. S. Bach és Mendelssohn örökbecsû mûveit. R. M

SEGÍTÕ KEZEK

Az Alsógödi Szent István Karitászcsoport 1998. évi munkájáról Önkéntes csoportunk 1998-ban is a magányos idõs, kisnyugdíjas és hátrányos helyezetû nagycsaládos gödi társain igyekezett segíteni. Négy alkalommal – Húsvét, iskolakezdés, Erzsébet nap és karácsony – készítettünk (öszszesen 150 db) élelmiszercsomagot támogatottjainknak.

Karitászboltunk – pár hetes nyári és téli szünettel – minden hétfõn 3–5-ig várta jótevõinktõl kapott ruhával, cipõvel, játékkal a rászorultakat.

Az árvízkárosultaknak 60 zsák ruhát csomagoltunk össze és küldtünk el az önkormányzati szállítmánnyal együtt. További segítségükre 30 000 Ft-ot adtunk fel számukra csekken. Már hagyománnyá vált a gulyásebéd rendezése tavasszal és õsszel. A felülfizetéseket a templomfûtés építésére fordítottuk. Toronyszenteléskor szeretetvendégséget rendeztünk több száz vendég számára a templomkertben. Templompadra 20 000 Ft-ot adtunk.

A diósjenõi karitásztáborban két kislányt és két kisfiút nyaraltattunk hátrányos helyzetû családokból. Költõpénzrõl és szállításukról a karitász munkatársai gondoskodtak. Az ingyenes nyaraltatást és gyerekfelügyeletet az Egyházmegyei Karitász teszi lehetõvé évrõl-évre. Augusztusban palacsintadélutánt rendeztünk az Egészségügyi Gyermekotthon lakói és nevelõi részére a plébániakertben. Frissensült palacsintával és üdítõvel kínálgattuk a vendégeket. Gyorssegélyben részesítettünk négy rászorultat (tûzkár, haláleset).

A karitászkönyvtár alapításához 20 db könyvet vásároltunk. Rendszeres gyarapítását tervezzük. Három elõadást szerveztünk nagy érdeklõdés kíséretében. Dr. Stella Leontin, Molnár V. József és dr. Jelenits István voltak az elõadók. A karitásztagokat Sümegre vittük öt évi munkájuk jutalmaként. Idõsek számára Máriaremetére szerveztünk zarándoklatokat díjtalanul. Az úticsomagról, belépõjegyekrõl is a helyi karitász gondoskodott.

Többen résztvettünk a Karitász Nyári Szabadegyetemen Vácon, ahol munkánkhoz nagyon értékes információkat kaptunk. Az õszi karitásztalálkozóra is elmentünk. A szolnoki karitász meghívása révén megismerhettük az ottani munkát és sok jó tapasztalattal tértünk haza.

Nyáron megnyertük a Pest Megyei Önkormányzat szociális pályázatát. Ennek köszönhetõen több anyagi támogatást tudtunk nyújtani a rászorultaknak. Karácsonyi ajándékokhoz a helyi nyomdász. Lakatos Imre könyvekkel járult hozzá immár sokadszor. Segíteni lehetne javításokkal, szerelésekkel, plakátkészítéssel a karitászprogramokhoz, bármivel, amit önként, szeretettel tudunk nyújtani a hátrányos helyzetû társaink életének megkönnyítésére. Csoportunk nyitott újabb segítõk fogadására. Van aki autójával segít a szállításokban, bevásárlásokban az ajándékcsomagok készítésénél, van aki a karitászboltban tart állandó ügyeletet. Lengyel Erzsébet karitászcsoport vezetõ

Felsõgödi kertbarát krónika

1998 december 7-én az év utolsó klubnapján ünnepeltük az elmúlt együtt töltött évet. Ekkor búcsúztattuk a lemondott elnökünket Kovács Jánosnét, mindenki Etáját, aki 15 éven keresztül vezette kis csoportunkat. Fehér asztal mellett virágokkal és ajándékkosárral köszöntük meg sok munkáját. 1999. február 1-én került sor az új vezetõség megválasztására.
Elnöknek Székelyi Gyulánét Ildikét választottuk. Ezúton kívánunk neki, új vezetõségünknek és minden tagunknak további sikeres évet. Február 13-án gyûlt össze ismét fehér asztal mellett a kertbarátok tábora és vendégeink, hogy elbúcsúztassuk a farsangot. Valentin bált rendeztünk. Bográcsban fõtt jó vacsora, finom itókák, jó zene és nótaszó mellett jót mulattunk.
Március elsején színvonalas elõadáson vettünk részt. Elõadónk Szalay Béla, a Kertészeti Egyetem Gyümölcs Tanszékének tanára volt.
Ezúton értesítjük régi és új tagjainkat, hogy következõ összejövetelünk március 29-én 17 órakor lesz szokott helyünkön az Ady klubban, ahová minden érdeklõdõt szeretettel elvárunk.

A méregtelenítõ kúra csodát tesz

Nem mindenkinek van kedve, kitartása és ideje rendszeresen koplalni. Van rá lehetõség azonban, hogy a testünket a mindennapok során megszabadítsuk a terhelõ anyagoktól. A túl zsíros étel, az alkohol, a nikotin, a kávé – csak néhány azok közül a mérgek közül, amelyekkel naponta bombázzuk szervezetünket. Nem csoda, ha kókadtnak, erõtlennek érezzük magunkat, a bõrünk fakó, immunrendszerünk teljesítménye pedig lefelé ívelõ görbét mutat.
Épp itt az ideje hát, hogy rászánjuk magunkat egy méregtelenítõ kúrára, amely „belülrõl” fejti ki tisztító hatását, és különösen ilyenkor télután segít az „újjászületésben”. Ne essünk azonban pánikba, nem egy átfogó életprogramról van szó. Aki kevésbé kitartó, vagy éppen a kedve hiányzik hozzá, annak elegendõ egy héten egy alkalommal „kiöblíteni” a szervezetét. Lehet például egy gyümölcsnapot beiktatni. Ennek során fogyasszunk el kisebb adagokban elosztva egy kg friss gyümölcsöt (de semmiképpen sem édesített konzervet!).
Vagy mit szólnánk egy krumplis naphoz? A napi menü ilyenkor háromszor két szem közepes burgonya, gazdagon fûszerezve – a mártások és szószok használata nem ajánlott! Változatosságként tarthatunk rizses napot is. Ilyenkor 17 dkg fõtt rizs az adagunk, amit ízesíteni lehet nem cukrozott almalével. Igazi kíméletes és ízletes fogás.
Ha kipróbáljuk a fentieket, már másnap tapasztaljuk a méregtelenítõ-salaktalanító kúra jótékony hatását. Fittnek és energikusabbnak érezzük magunkat, ráadásul az eredmény a mérleg nyelvén is megmutatkozik, mivel minden bizonnyal kevesebbet mutat majd. A frissítõ szerek között szinte hihetetlen, de a toplista elsõ helyén az ásványvíz áll. Egy-egy pohárral idõnként lehajtani – nem, ez semmiképp sem elég. Testünknek ugyanis két-három liter folyadékra van szüksége naponta.
Az alkoholról viszont természetesen le lehet mondani. Egy apró tipp: reggelente igyunk éhgyomorra két pohár langyos ásványvizet. Ez átmossa az emésztõrendszert, és fokozza az anyagcserét. Ha rendszeresen végezzük ezt az ivókúrát, rövid idõ múltán észleljük, hogy elmúlt a fáradt ernyedtség és kedvetlenség, ami kísérte felkelésünket. Nem is gondolunk arra, hogy ennek a túl alacsony folyadékfogyasztás is lehet az oka.
Kevesebbeknek adatik meg a lehetõség, és nem mindenki kedveli, de egyesek esküsznek a „forró élvezetre”, a szaunára, amely valóban nagyon egészséges. Különösen télen esik jól testnek-léleknek a gõzölgõ meleg, melynek során nagy mennyiségû folyadék távozik a testbõl izzadság formájában, amely telítve van a szervezet számára hasznosíthatatlan vagy káros anyagokkal. A rendszeres szaunázás egyébként hozzájárul, hogy egész éven át fittnek érezzük magunkat, valamint növeli a szervezet ellenálló képességét.
A spárga víztelenítõ hatása már régóta ismert. Egy zsírszegény módon spárgából elkészített fogással a saját testünkön érezhetjük eme zöldségfajta jótékony, salaktalanító hatását. (Az ételt azonban mindenképpen a fenséges majonéz nélkül kell elkészíteni!) A fenti tippek és tanácsok nem igényelnek sok idõt, „lelki” rákészülõdést valamiféle önkínzó megpróbáltatásra. Elég, ha egy reggeli felkelést követõen, akár a kíváncsiságtól hajtva kipróbáljuk valamelyiket, s ha jól érezzük magunkat tõle egész nap, sorra vehetjük a többit is.

SPORT

ASZTALITENISZ

GÖD–KEMENCE 14:4 4. forduló Színvonalas, jó mérkõzéseken a jobb játékerõt képviselõ hazaiak biztosan gyõztek a harmadik helyezett ellen. Helmes Zoltán és ifj. Gulyás Miklós mind a négy egyéni játszmát megnyerte. A katonának bevonuló Kajári Balázst hétvégére hazaengedték és három gyõzelemmel hálálta meg felettesei kedvezményét. Félix Tibor két mérkõzés megnyerésével segítette a gödi csapatot. Párosban Helmes Zoltán és Fojt Attila jobbak voltak ellenfeleiknél. A tavaszi rajt jól sikerült a csapatnak, négy mérkõzés megnyerésével 8 pont begyûjtésével 60:12-es játszmaaránnyal versenyben van az elsõ hely megszerzéséért. (b)

KOSÁRLABDA

Nehéz ellenfél volt a Honvéd Göd – Honvéd SE.: 63–113 (45–56) A Dunakeszin lejátszott kosárlabda mérkõzést így látta a Pest Megyei Krónika tudósítója: Forgács Péter: Mindkét fél részérõl tripla záporral kezdõdött a csata, három perc elteltével 6–15 állt az eredményjelzõn. Technikailag és kondícionálisan mindenképpen a Honvéd felé billent a mérleg. Ezt a mezõnyben a Göd egy pillanatig sem akarta tudomásul venni, de a vendégcsapat dobószázaléka hosszú ideig szinte hibátlan volt. Fülpesi három pontosai mindig jókor jöttek, néhány pontra feljött a Göd. Ami szünet után történt, az szinte címszavakban is elintézhetõ. Mintha nem is ugyanaz a két csapat futott volna ki, pontosabban mintha csak egy gárda folytatta volna. Pillanatok alatt húsz, tíz perc elteltével már negyven pont fölé nõtt a honvédosok elõnye. Dobóteljesítményben, védekezésben, mezõnyben egyaránt kifulladt Göd. Bár második félidei teljesítményükre nincs magyarázat, de az ötven pontos Honvéd gyõzelem a szünet után látottak alapján megérdemelt. Faragó László edzõ így konstatálta a mérkõzést: – Fizikálisan és fejben nem bírtuk végig. Elemi hibákat vétettünk a második félidõben. Több edzés kellene ahhoz, hogy méltó ellenfele lehessünk egy ilyen kvalitású csapatnak. * * * A lényeg azonban az, hogy a fiatal NB II-es Göd négy gyõzelmével az országos figyelemmel kísért NB II-es bajnokságban továbbra is szerepel. Reméljük egyre jobb eredményekkel. (b)

SAKK

A GÖDI SE Sakk Szakosztályának csapata február 21-én, a Pest megyei I. osztály 9. fordulójában Nagykátára utazott, és 8:2 arányú vereséget szenvedett.

Nyert: Antal György Bálint.
Döntetlent ért el: Dudás János és Ökrös Ferenc.

A bajnokság állása a 9. forduló után:

• 1. Tököl 56;
• 2. Vác 54;
• 3. Nagykáta 52,5;
• 4. Gödöllõ 51;
• 5. Dunaharaszti 44;
• 6. Aszód 43;
• 7. Érd 42,5;
• 8. Zsámbék 39,5;
• 9. Szentendre 37,5;
• 10. Dunakeszi 36,5;
• 11. GÖDI SE 35,5; 1
• 12. Ráckeve 27;
• 13. Alag 21 ponttal.

Antal György Bálint

KÉZILABDA

Újra ezüst Leány serdülõ csapatunk – 1984-ben születettek – az elmúlt évi második hely után idén is a dobogóra állhattak a gödöllõi megyei döntõben. A hosszú küzdelemsorozat a hétvégén befejezõdött, Gödöllõ mögött a második helyen végeztünk. A siker kovácsai Garaba Andrea, Tímár Enikõ, Szathmári Tímea, Szabó Krisztina, Bokor Linda, Havalka Mariann, Pajor Cecília.
Fájdalmas elsõ vereség A február 21-én lejátszott fordulóban a Göd felnõtt nõi kézilabda csapata az eddig Göd által ismeretlen TT BAU (Építõipari Vállalat) csapatával került szembe. Az elsõ félidõ hajrájában a TT BAU 3 gólos elõnyre tett szert (14–11). Gödnek sikerült kiegyenlíteni, sõt tíz perccel a befejezés elõtt egy gólos elõnnyel vezetett. Sajnos nem sokáig. A BAU kiegyenlített, majd ismét három góllal elhúzott. Göd ugyan gyors két góllal megközelítette a döntetlent, de a játékidõ már nem volt elegendõ a pontszerzéshez. Lehet, hogy a megszerzett hét pont kevés lesz a dobogóhoz, bár a még hátralévõ 3 mérkõzés lehetõséget adhat a javításra. Az ellenfél gyõzelmében jelentõs szerepet játszott kapusuk teljesítménye.

***

A vesztes mérkõzés után lépett pályára az ifjúsági csapat. A Budakalászi ifi csapata ellen. A mérkõzés háromesélyesnek tûnt, ugyanis a gödi ifjúsági csapat iskolás részlege ugyanabban az idõben Gödöllõn vett részt a megyei négyes döntõben. De az ifik Budapesten is bemutatták, hogy van gödi virtus. Szebbnél szebb, okosabbnál okosabb támadásokat vezettek és értékesítettek góllá. Félidõben már 7 góllal vezettek (15–8) s a mérkõzés végén az eredményjelzõ azt mutatta, hogy Göd 13 góllal (28–15) nyert.
Ismételjük: minden játékos maximális akarattal játszott, de így is ki kell emelni eredményes játékáért Lovászi Brigittát és Farkas Zsuzsit. Tetszett a tíz éves Bagócsi Barbara küzdeni tudása is. Ifi vereség után – felnõtt gyõzelem Február 28-án a gödi ifjúsági nõi kézilabda csapat lépett pályára a megyei teremtornán a Kispest ifi, majd a felnõtt csapat a MALÉV jó képességû csapata ellen.
Honvéd ifi – Göd ifi: 26–19 (11–13)
Két ellentétes félidõt láthattak a nézõk. Lovászi – Farkas és Dankó jó játékával a gödi ifik az elsõ félidõben két gólos vezetést szereztek, de vezettek négy góllal is, ám a második félidõben érthetetlen módon oda lett a gödi vezetés és a Honvéd csapata váratlanul hét góllal gyõzött.
A felnõtt csapat eredménye: Göd – MALÉV: 26–22 (11–9) Nehéz és izgalmas mérkõzés volt. Bár két gólos elõnnyel fordult a szünetben Göd, a második félidõ hajrájáig 1-2 gólos MALÉV vezetés izgatta a gödi kedélyeket. Végül az utolsó 10 percben Göd összeszedte minden erejét és négy gólos gyõzelmet aratott. Szinte minden gödi játékos sok hibával játszott, a kiharcolt két pontért dicséret illeti a játékosokat, akik közül most kiemeljük Juhász Zsuzsa kapust, Némethné vereséget nem ismerõ aktivitását, Balázsovits Móni biztos büntetõdobásait, Virágh Maya szélrõl lõtt okos góljait, Szénási Orsi egyre fokozódó játékkedvét, s ezúttal is megtapsoltuk Dankó Andi játékát. (-bor)