Gödi Körkép 1999. május 5.

Mi újság a mûvelõdési házban?

Megújult belsõvel várja látogatóit a József Attila Mûvelõdési Ház nagyterme. Az önkormányzat által finanszírozott ötszázezer forintos felújítás végre kellemes környezetet teremt programjainknak. A fehérre meszelt mennyezet, a mályvaszínû lambéria és a hozzáillõ tapéta szinte kivilágosította a termet. Új világítótesteket szereltek fel, lefestették a kopott radiátorokat.

Látogasson el a mûvelõdési házba, megéri! A 10. oldalon megtalálja nyári programunkat.
NYÁRI PROGRAMAJÁNLÓ VI. Ifjúsági Képzõmûvészeti Alkotótábor
Göd 1999. június 28 – július 9.
Mûvészeti vezetõ: Prokai Gábor József
Attila Mûvelõdési Ház Göd, Pesti út 72. Tel: 336-478

A tábor bejárós formájú, naponta 9,00 – 16,30-ig tartanak a foglalkozások szombat és vasárnap kivételével. Mivel az osztályok korlátozott létszámúak, felvétel a befizetések sorrendjében történik. A tábor összköltsége étkezéssel (ebéd, uzsonna) anyagköltséggel együtt 12.000.-Ft.
Befizetési határidõ: 1999. június 15.
Induló osztályok: kerámia, rajz, szobrász, tûzzománc, textil, gobelin, kis kézmûves

Kerámia. Vezeti: Véninger Margit keramikus. Létszám: 15 fõ
A síklaptól a mázas kerámiáig szeretnénk megismertetni a gyerekekkel a kerámiakészítés folyamatát. A feladatok úgy épülnek egymásra, hogy az agyagot megismerni kívánó, és a már gyakorlott tanulók is eredménnyel tudják végigcsinálni. Felületalakítás, edénykészítés, korongolás, figurakészítés szerepel a programban.

Rajz. Vezeti: Garami Mária rajztanár. Létszám: 15 fõ. Lényegében a rajzi tudás elmélyítését és gyakorlását szolgálja az összeállított feladatsor, amely konkrétan tartalmaz portrét, tárgyábrázolást, külsõ térrajzot, tanulmányrajzot. Mindezek megvalósítása különbözõ grafikai technikákkal: szén, pasztell, tusrajz, stb. Linómetszés és sok más érdekes technika is szerepel még a programban.

Szobrász. Vezeti: Sándor János festõmûvész. Létszám: 15 fõ
A természet és a környezetünk megfigyelése révén játékos közelítés bizonyos plasztikai felfedezések felé, menet közben ismerkedve különféle anyagokkal, eszközökkel, képzõ-mûvészeti fogalmakkal. Dolgoznak papírmaséval, gipsszel, viasszal, agyaggal. Dombormû, kisplasztika, tanulmányrajz készítés.

Tûzzománc. Vezeti: Szendrei Judit tûzzománctanár. Létszám: 15 fõ.
10 éven felüliek jelentkezését várjuk. A programban szerepel a zománcozás történeti ismertetése, próbalemezek készítése, színminták vas és réz lemezen. A mázak keverése, égetési idejének megfigyelése, rajzok tervek készítése. Zománctechnikák ismertetése: sgrafittó, festett zománc, fóliatechnika (domborítás). Erre az osztályra jelentkezõk 4-5 db saját készítésû rajzot is hozzanak magukkal.

Textil, gobelin. Vezeti: Farkas Éva gobelin tervezõ iparmûvész. Létszám: 10 fõ
A tábor ideje alatt megismerkedhetnek a gyerekek a szövés alapjaival. Megtanulhatják a vászonkötést, a szõttestechnikát, a csomózást, valamint a gobelinszövés alapjait. A gyerekek szövõkereteken, szövõszéken dolgoznak. A munkájukhoz színes terveket is készítenek.

Kis Kézmûves. Vezeti: Csiki Lóránt a népmûvészet ifjú mestere. Létszám: 20 fõ
A napi foglalkozások során a résztvevõk megismerik, hogyan használják fel a természetes anyagokat, gyapjút, nádat, csontot, agyagot, bõrt és még sok más egyebet. Pihenésként sétálnak, mesélnek, táncolnak. Ebbe a csoportba várjuk a 8 éven aluli gyerekek jelentkezését.

TÁRSASTÁNC TÁBOR GÖD 1999. JÚLIUS 12–16.
A táborba elsõsorban azokat a gyerekeket várjuk, akik már foglalkoztak tánccal. A tábor bejárós formájú, naponta 9,00–16,30-ig tart.
Részvételi díj: 6000 Ft.
Ellátás – ebéd és uzsonna – a csapatpihenõ étteremben.
Jelentkezni lehet 9 éves kortól. Létszám: 24 fõ, 12 lány és 12 fiú.

A RÖCÖGÕ néptánccsoport tábora 1999. július 19-24-ig.
A táncot vezeti: Polgár Sándor és Czinóber Klára.

A kézmûves foglalkozásokat vezeti: Csiki Lóránt és Sári Adél.
A táborba elsõsorban azokat a gyerekeket várjuk akik jelenleg is a néptánccsoport tagjai vagy a jövõben szeretnének belépni.
Várjuk továbbá azokat, akik valamilyen módon már foglalkoztak tánccal (iskolában, elõzõ táborokban, stb.).
Program: Délelõttönként megismerkedünk Györgyfalvai Katalin: Mondóka címû koreográfiájával. Ennek megtanulásához az ugrós táncok ismeretén kívül szükségünk lesz a dunántúli lassú és friss csárdás alapjainak elsajátításához. Ebéd után kézmûves foglalkozásokat tartunk, melynek során megtanuljuk, hogyan használhatjuk föl a gyapjút, bõrt és egyéb természetes anyagokat. Megismerjük a szövés alapjait, fonunk, egyszerû játékokat készítünk. Délután játszunk, énekelünk a szabadban. Az utolsó napon kiállítást rendezünk az elkészült tárgyakból és bemutatót tartunk a tanult játékokból, táncokból, amelyre szeretettel meghívjuk a szülõket.
A tábor bejárós formájú, naponta 9,00-16,30-ig tart.
Részvételi díj: 8000 Ft.
Ellátás a Csapatpihenõ étteremben ebéd és uzsonna.
Jelentkezni lehet 6 éves kortól.

Tartsuk féken a rendbontókat!

Tisztelt Lakótársak, Gödiek!

Azok közé a jó értelemben vett megszállottak közé soroljuk magunkat, akik ha már erre adtuk fejünket, a környezetünket minél szebbé, lakájosabbá szeretnénk tenni. Ezért sok mindenre képesnek tartjuk magunkat, idõt fáradtságot nem kímélve igyekszünk munkálkodni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egyszerre és egyedül megoldani sok mindent nem tudunk, mert így kevesen vagyunk. Nos mire gondolunk. A tisztelt gödiek segítsége nélkül nem sokra számíthatunk, ezért támogatásukat kérjük a közterületeken végzett munkák megóvása érdekében. A közterület is a miénk, azon közlekedünk nap mint nap. Ne legyünk közömbösek a ne szólj szám, nem fáj fejem politika idejét múlta, elavult, mert az nem a fejlõdést az elõbbrelépést szolgálja, az az egy helyben topogást a másoktól várást képviseli. Az utóbbi idõben egyre többször tapasztaljuk, hogy közterületeinken, vasúti aluljárókban, állomásokon drága pénzen történt rendcsinálások után hamarosan megjelennek a kártevõk, elviszik, kidöntik útjelzõ, útbaigazító tábláinkat, összefirkálnak kerítéseket, ellopják – s ezáltal rendkívüli balesetveszélyt okozva – a csatornák fedlapjait, a temetõket sem kímélve sírköveket döntenek le mindezt virtusból, egymást túllicitálva saját maguk örömére. És mindezt talán a mi szemünk láttára és mi ezekhez „asszisztálunk” nekik.
Tudjuk, sejtjük kik õk, talál félünk is tõlük. Össze kell fognunk, nem tûrhetjük tovább a randalírozást, nevezzük meg õket a nyilvánosság elõtt, talán megváltoznak. Virágokat ültettünk a fõút mellett, egy részét kitépték. Az átutazó idegen vajon mit gondolhat? Kik laknak ezen a településen? Most amikor óriási erõfeszítéseket teszünk várossá válásunk érdekében nincs közöttünk helyük a közterület rombolóinak.
Gödiek, ne tûrjük tovább! Polgármesteri Hivatal

Tájékoztató

A gödi melegvizû strand ügyérõl az alábbiakban tájékoztatjuk településünk polgárait.
Az önkormányzat 1994. április 18-án LBZ BT-vel 5 évre szóló szerzõdést kötött a melegvizû strand üzemeltetésére.
A szerzõdés ez év május 1-én lejárt.
Az LBZ Bt. nem teljesítette a strand visszaadására vonatkozó alapvetõ kötelezettségét, sõt megakadályozta, hogy a tulajdonos a jogos tulajdonának területére lépjen. Ezzel további törvénysértést követett el. A Bt a strandot ez idõ szerint jogosulatlanul tartja birtokában, ezzel kizárja a gödieket a strand használatából. A tulajdonos a továbbiakban a Bt. részére az üzemeltetés feltételeit nem biztosítja és gondoskodik a strand õrzésérõl.
Az önkormányzat elégedetlen volt a Bt tevékenységével, ezért a szerzõdést nem hosszabbította meg. Az önkormányzat sokkal kedvezõbb feltételeket teremt az üzemeltetés tekintetében a lakosság számára.
Kérjük a lakosság szíves megértését, mi mindent elkövetünk, hogy a strand mielõbb polgáraink rendelkezésére álljon.
Göd Nagyközség Önkormányzata

ÚTZÁR

A Budapest–Szob vasútvonal felújítási munkálatainak keretében kerül sor Dunakeszi és Göd állomásközelben található két vasúti útátjáró átépítésére Az átépítési munkálatok miatt szükséges az átjárók teljes szélességû lezárása. A lezárások nem egyidõben történnek, így a község vasút által elválasztott területe valamelyik átjárón megközelíthetõ.
Az átátjárók lezárása az alábbi idõpontokban történik:

AS 197 (2. sz. fõút – Nemeskéri-Kiss utca) jobb vágány viszonylatában

• 1999. május 13-án 6.00 órától május 14-én 18.00 óráig.
  

AS 207 (Béke utcai átjáró) jobb vágány viszonylatában

• 1999. május 15-én 9.00 órától, május 15-én 12.00 óráig,
• 1999. május 19-én 6.00 órától, május 22-én 18.00 óráig.
  

Az átépítési munkálatok miatt szükséges az útátjárók teljes szélességû lezárása.
A lezárást a KRESZ elõírásai szerint idõben kitáblázzák.
A késõbbi lezárásokról folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.

Randevú a polgármesterrel

Jóllehet a Gödi Körkép rendszeresen beszámol az önkormányzati ülésekrõl, mégis úgy gondoltuk, élõbbé tehetõk a közügyek, ha a mindannyiunkat foglalkoztató közös dolgainkról a nagyközség vezetõje számol be. Ezért a jövõben havonta egy alkalommal megkérdezzük a polgármestert, mi történt a hivatal háza táján. Mindenek elõtt a melegvizû strandról kérdeztük Szegedi Sándort.

– Mint köztudott, május elsején 24 órakor a jelenlegi bérlõ szerzõdése lejárt, ezért 3-án reggel 6 órakor az ingatlant, jegyzõkönyv felvétele mellett kívántuk visszavenni. A testület minden tagja megjelent a kora reggeli órában a helyszínen. A mûszaki személyzettel együtt, legalább ötvenen lehettünk. Tervünk nem sikerült, Lukács úr, a bérlõ megakadályozta bejutásunkat. Április utolsó hetében Lukács úrral együtt szót kaptam a Tv3 Szauna címû reggeli mûsorában, ahol elmondtam, hogy több jogi szakértõ véleményét figyelembe véve, véglegesnek tekintjük az önkormányzat döntését, melynek értelmében május 8-tól a nagyközség üzemelteti a meleg vizû strandot. A bérlõ írásban közölte velünk, hogy nem hagyja el a területet. Állta a szavát, ezért 8 óráig haladékot adtunk neki. Nem távozott, így lelakatoltuk s az önkormányzat pecsétjével lezártuk a kaput. A területrõl csak kijutni lehet. Egy õrzõ-védõ kft.-vel õriztetjük a község strandját. Az üzemeltetés feltételeit megszüntettük, az elektromos áramszolgáltatást kikapcsoltattuk. Bízunk benne, hogy intézkedéseink Lukács urat jobb belátásra bírják, nem fenyegetõzik tovább és ügyvéd feleségén kívül, más jogi szakértõt is megkérdez jogairól. Õ ugyanis jogcím nélkül tartozkodik már a strandon, mivel a bérlet meghosszabbítására nem került sor. A tulajdonosi jogokat az önkormányzat kívánja a továbbiakban érvényesíteni. Remélem 8-án mégis nyit a strand.
A belépti díjak árát nem kívánjuk emelni: 300 Ft a felnõtt-, 200 Ft a gyermekjegy és a tavalyi engedmények is érvényben maradnak, azzal a kiegészítéssel, hogy zárás elõtt egy órával 50 százalékos engedményt adunk a munka után úszni kívánóknak.

– Ami a nagyközség új létesítményeit illeti. A Penny Market május 19-én nyit a Sportcsarnok mûszaki átadására. május 20-án kerül sor.
Június elsõ napjaiban tervezünk egy nagyabb sporteseménnyel egybekötött községi megmozdulást. – Csaknem 3 és fél tonna vasúti kõ felhasználásával, az itt dolgozók részvételével április 29-én elindult a Polgármesteri Hivatal udvarának rendbetétele. Nem titkoltan, jó példával kívánunk elõl járni, a község szépítésében.

– Közel 3000 tonna vasúti kõ felhasználásával az utak javítása is folyamatban van. A lakossági hozzájárulás természetesen sorrendi elõnyt jelent. A majdani aszfaltburkolatú utak kõágy alapját szeretnénk ilyen módon letenni. Elsõ lépésben a 30 cm-re kimélyített útgödörben hengerelt vasúti kõ apróbb kõvel lesz kihézagolva. Õszre több kilométer lesz por- és sár mentesítve. Az útépítés, mint tudjuk költségigényes. Öt méter szélességben 900 méter hosszan akarunk aszfaltburkolatú utat építeni a meleg vizû strandhoz. Ennek ára: 32 millió Ft. Erre természetesen jelenleg nincs pénz.
Távlati terv marad, a golfpálya építésének idejére. Egy négyzetméter aszfaltút építése pillanatnyilag 3800 Ft plusz áfa Gödön 97 km-nyi út van, tessék számolni, mibe kerül ez.

– Két hete itt járt a várossá válást elbíráló bizottság és nagyon pozitív a megítélésük a ’97-ben látottakhoz képest. Egyszerûen. nem akartak ráismerni a községre, látták mennyi minden javult, változott: iskolabõvítés, tornacsarnok, FM új objektuma, útépítéseink, közterületek állapota, község összképe. Nem vagyunk rosszabbak az 50-60 százalékos út-, száz százalékos víz-, gáz-, telefonhálózatunkkal az átlagos kisvárosi szintnél. Jó eséllyel indulunk a városi rangért. Nem óhajtunk különleges terveket megvalósítani, se 10 emeletes házakat építeni.
A Településfejlesztési Bizottság hivatott eldönteni, hogyan. õrizzük meg a jól lakható település jövõbeni képét.

Ezúttal egy olvasói levél hat kérdésére is válaszol a polgármester.

– Érthetetlen számomra – írja olvasónk –, hogy az önkormányzat miért gondolja úgy, hogy a felsõgödi BM üdülõt nyereségesen tudná üzemeltetni?

– Ha vissza tudnánk szerezni ezt az ingatlant, nagyon régi községi elvárásnak tudnánk eleget tenni. Az Édosz üdülõtõl egészen a Kõvizig-ig mintegy háromhektáros területen – beleértve a felsõgödi strandot is –, egybefüggõ Duna-parti szakasz gazdagítaná a község vagyonát. Amennyiben az önkormányzat valamilyen pénzügytechnikai módszerrel meg tudja szerezni a BM üdülõt, akkor az objektumból a nagytermet, a portásfülkétõl a Sárközi vendéglõ felé terjedõ részt használnánk, és az összes faház közül mintegy öt használat jogát kérnénk attól, aki az ehhez szükséges pénzeszközöket biztosítani tudja. A tulajdonjog megszerzése nem jelent feltétlenül üzemeltetést is.

– Göd talán legszebb része az alsói tábor, amely lehetõséget adhatna gyerekeink nyári foglalkoztatására is. Hogy valójában mire használják a tábort, kik nyaralnak ott, és mennyiért. Eddig nem sikerül rájönnöm. De kíváncsi lennék a részletekre.

– A számszaki adatokat a Település Ellátó Szervezet tudja megadni. (Következõ számunkban a TESZ vezetõjét kérdezzük errõl. – a szerk.).
Egy biztos, botor dolog azt feltételezni, hogy valamelyik gödi fiatal Gödön fog táborozni. Azok az idõk is elmúltak már, amikor a jelenlegi komfortfokozat és színvonal mellett más települések iskolásait tudnánk fogadni. Nagyon kicsi az igény, évek óta nem tudtuk kihasználni. Le kell menni, körül kell nézni, milyen feltételek állnak rendelkezésre. Legfeljebb sátortábor létesítéséhez szolgálhat területül. Ezért fizetni nem nagyon fognak. A nagyobbik baj az, hogy a 150 milliós ingatlan, évek óta egy fillér hasznot nem hoz a községnek. Ezt a luxust csak gazdag önkormányzat engedheti meg magának. Tönkre megy, hajléktalanok költöztek be.
A testületbõl az ifjúsági és sport bizottság vezetõje szeptember 15-ig kapott idõt, hogy az ésszerû és gazdaságos hasznosítás lehetõségeit áttekintve kidolgozza, mi legyen az ifjúsági tábor további sorsa. Ebben az állapotában gazdaságos üzemeltetésre képtelen az önkormányzat.

– A Kincsem épületet is – ha jól értelmezem – hasonló funkciókkal kívánják ellátni, mint a BM üdülõt.

– A kedves Olvasó félreértette elképzeléseinket. A Kincsem istálló épületében múzeum, könyvtár, kiállító terem és két-három, vendégek fogadására szolgáló apartman kialakítása szerepel a terveinkben. Ezeket sem az önkormányzat kívánja. üzemeltetni.

– Azt aztán végképp nem értem – áll az olvasói levélben – honnan lenne a vásárlásra pénz. Ez az egész jobban hasonlít egy beruházási vállalkozásra mint önkormányzati tevékenységre.

– Azok az önkormányzatok tudnak talpon maradni, amelyek gazdálkodnak. Ma nem költségvetésbõl gazdálkodunk, hanem gazdálkodunk. Ég és föld a kettõ közötti különbség. Költségvetésbõl éhen halni lehet. Nem azok az önkormányzatok boldogulnak, amelyek várnak a sült galambra, hanem azok, ahol a képviselõk azt mondják: ezt. elcserélem, azt bérbe adom, eladom, megveszem, gazdálkodom. Egy község úgy mûködik, mint egy háztartás nagyban. A lottó fõnyereményre hiába várunk. Az államtól évrõl évre kisebb támogatást kapnak az önkormányzatok. Tehát két lehetõség kínálkozik, és döntsék el az olvasók, melyik a jobb. Vagy újabb adónemet találunk ki, a lakosságot újabb terhekkel sújtva, vagy gazdálkodik az önkormányzat, melynek mûködése igenis hasonlíthat egy vállalkozáséhoz.

– Borzadva olvastam, hogy a Kossuth-téren akar a polgármester úr építkezni. Errõl sürgõsen le kellene õt beszélni. Inkább arról kellene meggyõzni, hogy az ott lévõ bádogbódét bontsák le, és a helyét parkosítsák. (Idén tavasszal jár le a közterület foglalási engedélye.) Maga az. épület is rémes, tetézve a zsibvásárral, szép kis képet kap az átutazó. Engem nagyon zavar és felháborít, hogy az utcára is kipakolnak.

– Minket is. Nem tavasszal, hanem december 31-én jár le az engedély. A teret szeretnénk kiüríteni. Megszüntetni a bódévárost, a kirakodóvásárt – ez a célunk. Olyan feltételek mellett kívánjuk ezt megtenni, hogy a helyébe esztétikus épületek épüljenek, melyek bérleti díjából biztosítható a Kossuth-tér és környékének rendben tartása. A puszta tér, még ha parkosított is, nem termeli ki magának a karbantartási költséget.

– Nem akarok leragadni a sáros utak szintjére, de azért az útépítési tervekrõl is szívesen olvastam volna valamit. Nem értem például, hogy a Lenkey utca iskola felõli részét miért nem aszfaltozták már le?

– Idén tavasszal elfogadta az önkormányzat az útépítési koncepciót, melynek értelmében ésszerûségi sorrend alapján, elsõ helyen kiemelten az intézmények elõtti utak rendbetétele szerepel. Júniusban reményeink szerint a Lenkey utcára is sor kerül. (Lejegyezte: Ráksi Katalin)

Újabb 23 község szeretne városi címet

Az idén 23 várossá nyilvánítási kérelem érkezett a Belügyminisztériumba, amelyekrõl a köztársasági elnöknek június végéig kell döntenie.
A cím elnyerésével a pályázók egy része néhány tízmilliós többlettámogatásra számíthat, a prosperáló települések viszont veszítenek: megvonják tõlük a községeknek alanyi jogon járó évi kétmillió forintot.
Tavaly 15 nagyközség pályázott a városi címre, az idén 11 új kérelem érkezett. A választás évében a köztársasági elnök nem adományoz városi címet, ezért a múlt évi pályázatokat meg kellett ismételni; hárman azonban visszaléptek, most tehát 23 település ügyében kell döntenie az államfõnek. Jelenleg 218 város van Magyarországon, így a népességnek már csupán egyharmada él községekben.

Az önkormányzati törvény szerint egy nagyközséget akkor lehet várossá nyilvánítani, ha fejlettsége és térségi szerepe ezt indokolja. A közelmúltban elfogadott településszerkezeti törvény már az eljárási szabályokat is tartalmazza: vizsgálni kell a település népességének alakulását, gazdaságát és infrastruktúráját, intézményeit, szellemi, kulturális és sportéletét, az önkormányzat vagyoni helyzetét és gazdálkodását. A döntés szakmai elõkészítése a tárca feladata, a pályázatokat azonban a tudományos élet reprezentánsaiból és az önkormányzati érdekszövetségek képviselõibõl álló bizottság is minõsíti. A belügyminiszter e testület állásfoglalása alapján terjeszti javaslatait a köztársasági elnök elé. Részletesen kell indokolnia azt is, ha a pályázat elutasítását indítványozza: errõl az érintett településeket is tájékoztatják. A pályázatokat az új törvény szerint január végéig kell benyújtani, most azonban kivételesen március 31-e volt a határidõ. A kérelmek szakmai értékelése április végéig befejezõdik, május második felében pedig a bizottság is állást foglal majd a várossá nyilvánításról. A belügyminiszter még májusban beterjeszti a javaslatokat a köztársasági elnöknek, aki június 30-ig határoz.

A városi cím elsõsorban rangot jelent, nem feltétlenül jár a település bevételeinek azonnali növekedésével – fogalmazott a belügyi tárca egyik illetékese. Az állami támogatás növekedésére csak azok a községek számíthatnak, amelyeknél a személyi jövedelemadó és az iparûzési adó figyelembevételével számított adóerõ egy fõre vetítve nem éri el az évi 16 és fél ezer forintot; ebben az esetben a várossá nyilvánítást követõen kiegészítés jár ugyanis. A községeknél 12 és fél ezer forint a határ, így kevésbé tehetõs települések lakosonként akár négyezer forintot is nyerhetnek. Ahol viszont magasabbak az adóbevételek, ott nem jár a kompenzáció, viszont megvonják a községeknek alanyi jogon biztosított évi kétmilliós támogatást. L. L. K.

Hárman esélyesek

a városi címre Pest megyében jelenleg húsz város van.

Elképzelhetõ, hogy a közeljövõben újabbak kapják meg a rangosabb közigazgatási címet, hiszen az idén három nagyközség, Göd, Tura és Veresegyház pályázott arra, hogy településüket várossá nyilvánítsák. A kérelmek elbírálása után a végsõ döntést az államfõ hozza meg. Göd nem elõször pályázik a városi címért.
Szegedi Sándor azonban most nagyobb esélyeket lát a sikerre, hiszen tornacsarnokot építenek, új vállalkozások jöttek létre, egy áruház is felépült, bõvítették az egyik iskolát, és négy kilóméter hosszon épült a csatorna a közelmúltban. Prém András
A fenti írásokat a Népszabadság április 19. és 23-iki számából a szerzõk hozzájárulásával vettük át.

A Gödi Lokálpatrióták Egyesülete 12/1998/E.sz. elõterjesztése a Gödi Önkormányzat testületi ülésére

Tárgy: Határozati javaslat, az alsógödi egészségház háziorvosi rendelõinek kibõvítésére az ANTSZ elõírásainak megfelelõen

Tisztelt képviselõ-testület! Tisztelt polgármester úr!

A települési önkormányzatokról szóló alaptörvény elõírja a lakosság egészségügyi alapellátás kötelezõen megfelelõ szintû ellátását. Az ANTSZ Pest Megyei Szervezete felhívta a Gödi Önkormányzat figyelmét arra, hogy az alsógödi Egészségházban mûködõ két háziorvosi rendelõ nem felel meg a vonatkozó elõírásoknak. Történetesen arról van szó, hogy a betegnek biztosítani kell a háziorvosával történõ négyszemközti kapcsolat lehetõségét egy úgynevezett vizsgáló helyiségben. Mindezeken túlmenõen úgy érzem, hogy a meglévõ rendelõi kialakítás már nem felel meg sem a beteg sem a háziorvos jogos elvárásainak. A felsõgödi egészségházban és a Cserfa-utcai rendelõben örvendetes módon megoldódtak a helyiség problémák, így most a Pesti úton kell végrehajtani ugyanezen feladatot.
A bõvítés építészeti megoldására elkészült a költségbecslésre is alkalmas elõterv, így nincs akadálya az ajánlatok bekérésének. Meggyõzõdésem, hogy egyik képviselõtársamban sem merül fel kétség az ügy halaszthatatlansága tekintetében, tudva azt is, hogy a jelenlegi mûködésre az ANTSZ fõorvosa csak ideiglenes engedélyt adott.
A bõvítés mindenképpen a Nagyközség vagyonát gyarapítja, így a megvalósulás fedezetét az 1998. évi pénzmaradványból, illetve az 1999. évi vagyonértékesítésekbõl vagy ezek kombinációjából látom biztosítottnak.

Határozati javaslat:

• 1. Göd Nagyközség Képviselõ-testülete elrendeli az alsógödi egészségház háziorvosi rendelõinek átalakítását és bõvítését, az ANTSZ elõírásainak megfelelõen, az 1998. évi pénzmaradvány terhére. Az átalakítás megvalósulása után a TESZ köteles beszerezni a végleges mûködési engedélyt.
• 2. A Polgármesteri Hivatal tegye meg a szükséges intézkedéseket.
• Határidõ: 1999. december 31.
• Felelõs: polgármester

Hantos László képviselõ

Válasz az interpellációra
Fizikai közérzetjavítás a Pesti úti Night Club-ban

Elõzõ számunkban közzétettük Mikesy György és dr. Faragó László – a Nagyközség Önkormányzatához írásban benyújtott – interpellációjának rövidített változatát.

A képviselõk a Pesti út 38. alatt mûködõ Exkluzív Night Club üzemeltetésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket.

A választ írásban kapták meg Szinay József jegyzõtõl, aki a Gödi Körképet is tájékoztatta a nyilvánosságra hozható adatokról.

– Milyen szolgáltatást nyújtanak az „Exkluzív Night Glub”- ban?
A vállalkozó, kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenységre kiterjedõ mûködési engedélyt kért és kapott a gödi Polgármesteri Hivataltól, melynek értelmében étterem nélküli panziót (egyedi, mûszakilag egy egységet alkotó kereskedelmi szálláshely, amely szállást, ellátást pl. minibár, reggeliztetést és ehhez kapcsolódó szolgáltatást nyújt a vendégek részére, és panzió osztályba sorolták be) üzemeltethet. Ezen kívül, zenés szórakozóhely – ahol különbözõ szeszes és szeszmentes italok értékesítése palackozva és kimérve, étel, élõ- és gépzene szolgáltatás, mûsor (mulató, varieté, bár, diszkó) – mûködtetésére is engedélyt kapott.

– Kik adták ki az engedélyt az ilyen jellegû vállalkozásra, illetve szolgáltatásra?
A fenti üzletkörök jegyzõi hatáskörbe tartoznak, a fizikai közérzetet javító szolgáltatás végzéséhez az ÁNTSZ adja ki a szakhatósági hozzájárulást.

– Ki a tulajdonos? Kik mûködtetik? Kik az alkalmazottak?
– kérdésekre adott válasz nyilvánosságra hozatalát a személyes adatok védelmérõl szóló törvény nem teszi lehetõvé.

– Melyik idõszakra terjed ki az üzemeltetési idõ?
A hivatalunkhoz bejelentett nyitvatartási idõ 20-05 óráig tart. Az Exkluzív Night Klub mûködésével kapcsolatban hivatalunkhoz lakossági panasz nem érkezett.

Mint dr. Vörös Józseftõl, a Dunakeszi-Fót-Göd körzet tiszti fõorvosától lapunk megtudta, a gödi Night Klub üzemeltetõi elõször ez év január 27-én panzió és bár mûködtetéséhez, március 2-án pedig frissítõ masszázs végzéséhez kértek szakhatósági hozzájárulást.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a szakhatósági vélemény kiadása elõtt azt vizsgálja, hogy a kért tevékenységhez a jogszabályban elõírt feltételek biztosítottak-e.
Jelen esetben azt, hogy a fizikai közérzetet javító szolgáltatáshoz, például frissítõ masszázs-hoz tiszta textília és meleg vízben történõ kézmosási lehetõség rendelkezésre áll-e. A közegészségügyi feltételek rendben találtattak.

Nem téved el az idegen

A 2-es fõút, azaz a Pesti út mentén nemrég praktikus táblák jelentek meg, melyhez hasonlókat nagyvárosokban már láthattunk, de a gödi szemnek most még újdonság. A különbözõ utcákat és intézményeket kék alapon sárga betûkkel jelzõ, barna keretbe foglalt táblák kölcsönöznek egyfajta rangot és eleganciát, s nem utolsósorban hasznosságuk megkérdõjelezhetetlen. Göd az a község, ahol nem feltétlenül tudja mindenki, mely utca merre található, a magas lélekszám és a nagy földrajzi kiterjedés jóvoltából.
Szegedi Sándor polgármester szerint az eddigi lakossági visszajelzések mindenképpen pozitívak, de gyorsan leszögezi: már elõbb kellett volna megtenni ezt a lépést. S nem is elsõsorban a helyiek számára hasznos a táblák jelenléte, hanem az idelátogatók vagy átutazók számára informatívak.
Egy ilyen keretbe 3-5 feliratos jelzõtábla fér bele, tartalékhelyek is vannak, azaz bõvíthetõ, ha bármilyen újdonságot kell jelölni, pl. az aktualitásoknál maradva, egy épülõ tornacsarnokot.
Egy komplett, több feliratot tartalmazó, keretbe foglalt tábla 18 000 forintot kóstál. A polgármester tervei szerint az új tájékoztatási forma a fõutat teljes hosszában szegélyezi majd, késõbb a község belsejében a közlekedési csomópontokon is megjelennek. A fõút más tekintetben is megújul. Eltakarításra kerül minden szemet bántó, nagyobb méretû hulladék, így pl. a kidobott, 15-20 éves mosógépek, egyéb háztartási eszközök, vagyis rend lesz a község leginkább szem elõtt lévõ szakaszán.
Felújításra kerülnek az utcanévtáblák is. A határidõ június 30., ekkora kerülnek fel új, számozással ellátott utcanevek. Kép és szöveg: Forgács Péter

Önkormányzati tájékoztató

Göd Nagyközség Önkormányzatának helyi környezetvédelmi rendelete értelmében

• tûzgyújtás és égetés nyári évszak kivételével heti két alkalommal. Hétfõi és pénteki napokon 8–18 óra között szélmentes idõben megengedett.
  Száraz fû, kerti és gazdasági hulladék komposztálása ajánlott.
  Szeles idõben továbbá nyári évszakban (június, július, augusztus hónapokban) szemétégetés céljából tûzgyújtás szabad térben nem megengedett!
• A lakótelken a szomszédos épületektõl számított 8 m-en belül tüzet gyújtani, égetni tilos! Az égetést végzõ a tûzrakóhely oltásáról az égetést befejezõen köteles gondoskodni.
• Aki a helyi rendelet levegõ védelmére vonatkozó szabályait megszegi 20 000 Ft környezetvédelmi bírsággal sújtható. Ismételt környezetszennyezés esetén progresszív bírság is kiszabható. Elsõ alkalommal 20 százalékkal megemelt összeg, továbbiakban 40-60 százalék megemelt bírságot jelent.

Göd Nagyközség Önkormányzata

TÛZGYÚJTÁSI TILALOM

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívása az erdõkre vonatkozó országos tûzgyújtási tilalom elrendelésérõl. Az utóbbi idõben a csapadékmentes idõjárás, valamint az emberi felelõtlenség következtében jelentõsen megnõtt az avar, és az erdõtüzek száma. A további tûzesetek megelõzése érdekében az ország teljes területén lévõ erdõkben és az erdõterültek határától 200 méteren belül – a kijelölt tûzrakó helyen is – valamint a közút és vasút menti fásításokban mindennemû parlag és gazégetést is 1999. április 10-tõl átmeneti idõre tilos.

Kérjük a közúton és vasúton utazókat, hogy égõ cigaretta csikket és dohánynemût ne dobjanak ki a jármûvek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkezõ tüzek sok esetben közvetlenül erdõ és mezõgazdasági területeket is veszélyeztetnek. Felhívjuk továbbá az erdõben kirándulókat, valamint a mezõgazdasági területeken dolgozók figyelmét arra, hogy égõ dohánynemût eldobni nem szabad, azt minden esetben gondosan el kel oltani. Aki a tûzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.

A tilalom feloldására a fokozott tûzveszély elmúltával, késõbbi idõpontban intézkedik a minisztérium.

A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóparancsnokság felhívása a növényi hulladék égetéssel kapcsolatban

Kiskertekben:

1. A növényi hulladék égetés csak úgy végezhetõ, hogy környezetére (épület, éghetõ anyagok stb.) tûz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
2. Az égetés idõtartamára tûzoltásra alkalmas kéziszerszámokat, oltóanyagot (pl. víz) biztosítani kell.
3. A tüzet tilos õrizetlenül hagyni, veszély esetén vagy ha a tûzre nincs szükség azt azonnal el kell oltani.
4. Az égetés befejeztével a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást – vízzel, földtakarással stb. – meg kell szüntetni.

Mezõgazdasági területen:

1. A tervbe vett égetés helyét, idõpontját és terjedelmét a megkezdés elõtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságnak be kell jelenteni.
2. A növényi hulladék égetés csak úgy végezhetõ, hogy környezetére tûz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. (Erõs szél esetén égetés nem folytatható!)
3. Az érintett szakaszokat az égetés megkezdése elõtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani.
4. Az égetés idõtartamára tûzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelõ létszámú, kioktatott személy jelenlétérõl kell gondoskodni.
5. A növényi hulladék égetés célját szolgáló tüzet õrizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha a tûzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Az égetés befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni.

Azon személyek ellen aki a növényi hulladék égetésével kapcsolatos tûzvédelmi elõírásokat nem tartja be, szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Szakszik Ákos tûzoltó õrnagy, tûzoltóparancsnok

Anyakönyvi hírek

1999. március-április hónapban Gödön házasságot kötöttek:

• Pádár Rózsa – Iván Zoltán
• Tresó Mária – Németh György Antal
• Dalaczi Edith Izabella – Krafcsik János
• Kálmán Ardai Bernadett Piroska – Bíró Antal Balázs
• Horváth Erzsébet – Göndös Pál
• Keresztes Ágnes – Manger Márton
• Kulics Tünde – Mezei Zsolt

Sok boldogságot kívánunk!

1999. március-április hónapban Gödön elhunyt:

• Péterszegi Sándor 74 éves
• Horváth Jánosné 69 éves
• Cseh Károly 68 éves
• Selmeczi József 87 éves
• Borsos Gyuláné 84 éves
• Békési Mihály 45 éves
• Paráday Györgyné 85 éves

Az elhunytak hozzátartozói fogadják õszinte részvétünket!

Keze nyomán dallamok csendülnek fel

Édesanyjánál Felsõgödön pihen meg hétvégeken Kiss Orsolya, aki aprólékos, precíz munkájával Budapesten teszi ismét használhatóvá a meghibásodott hangszereket. Szép hazánkban igazán ritkaság, hogy egy fiatal leány ezt a nehéz, és minden vonatkozásban ritkaságszámba menõ mesterséget választja hivatásául.

– Mikor kezdett érdeklõdni a hangszerek iránt? – faggatom
– Négy éves koromban már hegedû volt a kezemben és pengettem a húrokat.
– Játszik valamilyen hangszeren?
– Igen. A Szent István király Ifjúsági Szinfónikus zenekar tagja vagyok és hangszerem – természetesen a hegedû.
– Úgy tudom hangszereket reparál.
– Igaz. Vonós hangszereket restaurálok, javítok. Hegedûket, csellókat. A csellókkal foglalkozom legszívesebben.
– Hol szerezte ehhez a nehéz szakmához a gyakorlatot?
– Érettségi után elvégeztem a két éves faipari szakmunkás képzõ iskolát, ahol a jelenlegi munkámnál használt faanyaggal ismerkedtem meg.
– És a szándék, a rátermettség és a munkakedv mellett hogy ötvözõdött mindez mesteri munkává?
– Sydneyben közel egy évig egy kiváló restaurátor tanítványa voltam, akinek munkáját, tudását Európában is sok helyen Magyarországon is ismerik. Így jutottam ki és lettem 1995-96-ban a mester szorgalmas tanítványa.
– Milyen faanyagokkal találkozik munkája során?
– Fenyõ, jávorfa és importált ébenfával. Orsolya elmondta, hogy munkáját többnyire Budapesten végzi, de külföldön Ausztriában, Svájcban is dolgozott, ottani meghívásra.
– Munkáját önállóan végzi?
– Igen. Tréfásan talán úgy is fogalmazhatnék, hogy szinte vállalkozó szinten.
– Mindez amit hallottunk nagyszerû fényképe egy fiatal „iparosnak”, de élete további célkitûzése mi lehet?
– Elsõsorban saját mûhely létrehozása, ahol vonós hangszereket szándékozom restaurálni, javítani majd készíteni. Mindezt amit most csinálok szeretném kibõvíteni.
– És mi kell ennek az elhatározásnak a végrehajtásához?
– Bátorság. És mosolyog. Meggyõzõdésem, hogy a bátorsághoz szükséges erõt Kiss Orsolya már a fejében és dolgos karjaiban hordja. (Balassa Tibor)

KÖLTÉSZET NAPJA

A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete Gödi Szervezete április 11-én rendezte a Költészet Napját az Ady Klubban.
A mûsorban fellépett a Pro Musica vegyes kórus Mácsainé Rátki Ilona vezetésével, László Mária versmondó, Németh Viktória népdal énekes és Kovács Géza zenész-zeneszerzõ.

E sorok írója a vendégek köszöntésén és konferálásán kívül saját verseinek tolmácsolásával is bemutatkozott. A mûsorban elhangzottak József Attila, Petõfi Sándor, Radnóti Miklós, Vörösmarty Mihály, Babits Mihály és Galambos Pál versei.
Kár, hogy a színvonalas rendezvényen csak kevesen vettek részt. A mûsor után az egyesület megvendégelte a résztvevõket.
A mûsort elõbb be kellett fejezni, mert a következõ rendezvényre – Jehova Tanúi Istentisztelet – át kellett adni a termet, de errõl a Mûvelõdési Ház vezetése korábban nem tájékoztatta a rendezvény szervezõit. Antal György Bálint

OLVASÓSAROK

Magyarország története a XX. században

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században címû mûvét a napokban jelentette meg az Osiris kiadó.

A Gödön élõ történésszel április 26-án a Kossuth Rádió Reggeli Krónika címû mûsorában hangzott el Fekete Edit interjúja, melyet az újságírónõ hozzájárulásával és a szerzõ kiegészítéseivel adunk közre.

– Romsics Ignác nyolc fejezetben írta meg a huszadik század történetét – száz évet.
– A korszakok különbözõek. Vannak 25-30 vagy 35 éves, nyugodtabb, konszolidáltabb korszakok és vannak rövid, átmeneti, kaotikusabb forradalmi idõszakok. Utóbbiakat, például 1956 történetét külön fejezetben mutatom be.
– Miért a monarchiával kezdi a huszadik század történetét?
– Az egyszerû válasz erre az, hogy azért mert, a monarchia 1918-ban bomlott fel, tehát a 20. századot nem lehet nem a Monarchiával kezdeni. A valódi válasz azonban az, hogy mindaz, amivel a huszadik században a magyar társadalom, a szellemi élet egészen napjainkig vívódik, az a XIX. század végi, XX. század eleji Magyarországban már benne van. Ha tehát meg akarjuk ezeket a ma is velünk élõ problémákat érteni, akkor a gyökerekhez kell visszanyúlni, legalább a század elejéig. Öt nagy feszültségforrást azonosítottam a XX. század elején. Az egyik például az államforma és az államfõ kérdése. Sok mindenen átment Magyarország a huszadik században, de az államfõválasztás még ma is egy probléma. Nézze meg az agrárkérdést: többször volt földreform és ellenföldreform. Amennyire látom, a magyar agrárügy ma is egy probléma és az lesz a jövõben is, annak ellenére, hogy a parasztság ma már csak néhány százalékát teszi ki az ország lakosságának. Ha a politikai demokrácia kérdését nézzük, ami egy további megoldásra váró gond volt a századelõn, szintén napjainkig nyúlnak a szálak. Vagy talán ma nem arról cikkeznek az újságokban, hogy a politikai demokrácia érvényesül-e, s ha igen, mennyiben érvényesül, s hogyan kéne érvényesülnie? Én úgy látom tehát, hogy néhány nagy probléma az egész 20. századi magyar történelmet végigkísérte.
– Kiválasztotta az oktatáskultúra bemutatását külön és ezt meg is indokolta, azt írja, hogy sokkal többet árul el egy adott korról, mint bármi más. Olvasni is lehet, hogy a középiskolai tanárok szintje a két világháború között magasabb volt, mint a jelenlegi amerikai tanárok szintje.
– Egészen pontosan, ez a megállapítás a Monarchia végére vonatkozik, de azért vonatkoztatható a két világháború közötti idõszakra is. A két világháború között és azt megelõzõen elitoktatás folyt; a középiskola az elitképzésnek volt az alapja. Ma a középiskola egyre inkább a tömegképzésnek egy fontos intézménye. Elkerülhetetlen tehát a színvonalcsökkenés. De ezzel együtt a magyar középiskola ma is a világ jobb középiskolái közé tartozik és összehasonlíthatatlanul jobb, mint az amerikai. Nem mondanám el ugyanezt az egyetemeinkrõl és a fõiskoláinkról. Nézzük meg a Horthy korszakot; a 25 év alatt két karakteres kultuszminiszter volt. Kormányok jöttek, kormányok mentek, de Klebersberg Kunó és Hóman Bálint is tíz évig kultuszminiszter volt. Tíz év alatt lehet tudomány- és oktatáspolitikát csinálni. Ha megnézzük a rendszerváltás óta eltelt idõszakot, akkor azt látjuk, hogy a kormányok négyévente váltják egymást, a kultuszminiszterek pedig kétévente. Ez túl rövid idõ koncepcionális ügyek megvalósításához.
– Az Ön könyvébõl az olvasható ki, a legkárosabb idõszaknak a Rákosi korszakot tartja a huszadik századi magyar történelemben.
– Igen, de szeretném hozzátenni, hogy az átlag magyarnak is ez a véleménye. A Ferge Zsuzsa által végzett szociológiai felmérések szerint ugyanis a 90-es évek elején, amikor pontozták ezeket a különbözõ idõszakokat, akkor a legkevesebb pontot a Rákosi korszak kapta, kevesebbet, mint a Horthy korszak, és kevesebbet az összes többinél. Én egyetértek ezzel a vélekedéssel.
– A Kádár-korszak megítélése a magyar fejlõdésben hol helyezhetõ el?
– Ha politikailag nézzük, a politikai rendszer lényegét, akkor kétségkívül diktatúra volt, ámbár nem olyan elnyomó, mint Rákosié. Ha más oldalról nézem, a gazdaságpolitikát, szociálpolitikát, amiben szintén nagyon sok káros dolog történt, akkor el kell ismerni, hogy a hetvenes évek elejére, közepére, Magyarország az egy fõre jutó nemzeti jövedelem szempontjából legközelebb jutott huszadik századi története során az európai átlaghoz. Mindenféle mutatóból ez derül ki.
– Miért választott ki három személyiséget, akit kiemelt. Kettõ nekem hiányzik. Szerepel a könyvben Horthy, Rákosi, Kádár, - ugye õk egy-egy korszakot jelölnek, Nagy Imrérõl és Bethlenrõl csak ír.
– Igen. Elfogultsággal nem igen vádolhatnak, legalábbis negatív elfogultsággal, hiszen ami Bethlent illeti, õt a XX. századi magyar politika tényleg kiemelkedõ alakjának tartom. De a helyzet mégis az, hogy Horthy volt 25 éven keresztül az államfõ, Bethlen pedig tíz éven keresztül volt miniszterelnök. Nagy Imre pedig bármennyire is egy etikus kommunistává, majd késõbb egy nemzeti politikussá vált, nem hagyott olyan nyomot a magyar történelemben, mint Kádár vagy Rákosi, ami nagy baj, mert ha hagyott volna, akkor valószínûleg jobb lett volna. Ám az az igazság, hogy Nagy Imre igazán cselekvõ helyzetbe nagyon rövid idõre került és a kísérlet, mint tudjuk elbukott.

150 éve történt, májusban

Csodálatos volt az április, de baljós esemény történt a végén. Damjanich tábornok, az addig legsikeresebb seregvezényzõ, április 28-án, délután négy órakor befogatott újonnan vásárolt hintójába, hogy kipróbálja a kocsit és a lovakat, miután Debrecenbe vezényelték és készült az útra. A zegzúgos komáromi sáncok között hajtva, a lovak egy mély árok felé ragadták, mire Damjanich kiugrott a kocsiból, de a lába a kerék küllõi közé került és boka felett ketté tört. Ettõl kezdve negyed éven át betegágyból zsörtölödve-szitkozódva figyelte a hadieseményeket, Buda céltalanul dicsõ ostromát, a nyári zûrzavart.
Megkezdõdött a tábornoki kar kettéválása. Görgey-hívõkre és az áprilisi Függetlenségi Nyilatkozathoz hû forradalmárok táborára. Erõsödött a gyanakvás Görgey magatartása miatt. Nagy Sándor József tábornok híres mondása figyelmeztette Görgeyt: „Ha Caesar diktátori hatalomra törne, mellõle egy Brutus sem hiányoznék.” Ugyanakkor mind Erdélyben, mind Komáromban megerõsödött a szélsõbaloldali radikális politikai tevékenység is.
Éppen két héttel a Habsburgok trónfosztása után, május elsején jelentette Kossuth a nemzetgyûlésnek a miniszterek kinevezését: belügyminiszterré, egyben miniszterelnökké Szemere Bertalant, külügyminiszterré gróf Batthyány Kázmért, pénzügyminiszterré Duschek Frigyest, közlekedési miniszterré Csányi Lászlót, vallás- és közoktatási miniszterré Horváth Mihályt, igazságügyminiszterré Vukovics Sebõt nevezte ki.
A kereskedelmi tárcát ideiglenesen a külügyminiszter kapja. A hadügyminiszter kinevezését késõbbre ígéri. És késõbb kinevezi Görgeyt, talán azért, hogy a hatalmat jelentõ hadsereg élérõl eltávolítsa. Minden esetre Görgey maradt katonái között.
A miniszter feladatait május 4-tõl május 28-ig Klapka látta el, mint miniszterhelyettes, komáromi parancsnokká való kinevezéséig.
Õ mondta késõbb: „Komárom felmentése után Magyarország sorsa Görgey kezében volt.
Két út vezetett a rejtelmes jövõbe. Egyik a végelhatározáshoz: az ódon császárvárosba, a másik a mulasztások és zavarok tömkelegébe: Budához. Görgey az utóbbit választotta és ezzel megtörtént az elsõ lépés a bukáshoz.
Welden, az új osztrák fõparancsnok Jellasich bánt seregével a Duna mentén dél felé vezényelte, hogy a rácok között szítsa fel újra az ellenállást, õ maga a sereg nagyobbik részével nyugat felé távozott Pestrõl, de otthagyta a budai várban – amelyet fél év alatt jól megerõsítettek – Hentzi tábornokot 3500 katonával és 198 ágyúval. Budavár ostroma május 4-tõl 21-ig tartott. Mint ideiglenes hadügyminiszter, Klapka már 7-én kérte Görgeyt, hagyjon fel az ostrommal, de hiába.
Közben Hentzi rommá ágyúzta Pestet. Május 9-én a Trattner-Károlyi palota lángba borult. A Redoute, vele együtt a nemzetgyûlési terem, a Fehérhajó szálló, a Brunszvik és Boskowitz palota lett a gyújtó és romboló lövedékek áldozata. Május 13-a volt a lakosság számára a megpróbáltatások szörnyû éjjele.
A „Pester Zeitung” írta: „Este 7 órakor a szörnyeteg ismét pusztítani kezdte a várost tûzokádóival. A rombolás írtóztató. A Lipóttemplomból csak a falak merednek az égnek, órája a végzetek óráját mutatja. A szép vásártér romokban hever. A legszebb házak, így az Ürményi ház, a lángok martaléka. Most, amikor e sorokat írjuk, sötét füstfelhõk gomolyognak városunk felett és viszik a magasba a nép átkát. Leégtek a nevezetesebb épületek közül: az Angol királynõ szálló, Emerling fogadója, az Ürményi, a Derra, a Rozenfeld-házak az új piacon, az ideiglenes német színház, a Redout, a Lipót templom. A Nemzeti Kaszinó Duna felõli oldalán 67 belövés volt. A lövések iránya a Sebestyén tértõl az Újépületig, hosszában pedig a Teréz templomig volt. Ami itt épület állt, mind megsérült.” Ezért döntött így Görgey: „Legszentebb kötelességem a fõvárost az ily, minden emberségbõl kivetkõzött ellenségtõl megszabadítani.”
Az utolsó roham 21-én reggel 3-kor, még sötétben kezdõdött és 5 órakor már fenn lobogott a magyar nemzeti trikolor a várfalon. A magyar halottak és sebesültek száma 1022, osztrák részrõl 1125. A hadizsákmány 198 ágyú, 500 lõfegyver, 1400 mázsa lõpor. Kossuth 22-én altábornagygyá léptette elõ Görgeyt. Welden azt mondta: „Sohasem hittem volna, hogy Görgey üldözésünk helyett egy kõhalmaz ellen fog viaskodni.” Valóban, csaknem egy teljes hónap elveszett. Ugyanakkor már jött a híre a várható orosz offenzívának.
A magyar kormány tagjai május 18-án elhatározó tanácsra gyûltek össze. „Egyre nagyobb a valószínûsége – kezdte Szemere miniszterelnök –, hogy nemcsak az osztrákokkal kell újra megbírkóznunk, hanem az oroszokkal is. Itt a legfõbb ideje, hogy a népet minden eshetõségre felkészítsük. Kongassuk meg a vészharangot, hírdessünk keresztes háborút.” Mégis, még május közepén jól álltak dolgaink. Az ausztriai ház közel állt ahhoz, hogy két, három vagy ki tudja hány tûz közé szoruljon. Északon a drezdai forradalom, nyugaton a badeni felkelés, Itáliában megújuló harcok, Velence makacs függetlensége, Galíciában nyugtalanság és a honvéd sereg már Gyõrben van. Ferenc József elérkezettnek látta az idõt, hogy Varsóba zarándolkoljon és a cártól segítséget kérjen.
Május 21-én meg is állapodtak az intervencióban és Ferenc József kezet csókolt a cárnak. A cár elrendeli a mozgósítást és június közepén útnak fog indulni 259832 katona és 812 ágyú. „Egy forrdalmat csak nagy erõvel lehet letiporni”, mondta I. Miklós, minden oroszok cárja. Gróf Nesselrode orosz kancellár levélben tájékoztatta az orosz nagyköveteket: „Magyarország felkelése annyira elõrehaladt és olyatén fejleményû, hogy Oroszország nem maradhat tovább annak tétlen szemlélõje. A magyar lázadás Lengyelországban szervezendõ felkelés alapjául is szolgálhat.” Megindult a magyar külügyi tevékenység is. Errõl majd júniusban.
De valami ide kívánkozik. A debreceni kormány megbízásából Nemeskéri Kiss Miklós honvéd ezredes megkezdi tárgyalásait a bádeni csapatok, a Velencei Köztársaság és a magyar honvédség stratégiai összehangolására.
Hogy hogyan jutott át az ellenséges Ausztrián, arról Gyüre János számolt be az egyik Gödi Almanachban.
Ekkor írta Petõfi: „Te vagy hazám, most a világ vezére, Mily nagy szerep, milyen lelkesítõ!” Bátorfi József

Gödrõl a gödieknek Gondolatok a „Gödi Körkép”-rõl

Évek óta lelkes olvasója vagyok lapjuknak, melyet egyrészt félig meddig szakemberként, másrészt Göd iránt elkötelezett (szintén félig meddig) lakos szemszögébõl nézve mindig kritikusan böngészek. Ráadásul egy – Gödhöz hasonló jellegû és nagyságú – bajor nagyközségben gyakran megfordulva sokszor kezembe kerültek az ottani helyi lapok, így a kritikus szemléletemhez még a jó összehasonlítási alappal megerõsített igényesség is hozzájárult.

Az utóbbi pár hónapban a lap óriási változáson ment keresztül, s végre-valahára azt a szerepet tölti be, amiért eredetileg létrehozták és amit mi olvasók, gödiek elvárunk tõle. Miként azt Budapesten a MÚOSZ székházában márciusban rendezett összejövetelen leszögezték: „Nem kell a településen kívüli élet, a politika friss híreivel szolgálni és a bulvársajtó szerepét sem tisztje magára vállalni. Legfontosabb feladata a hiteles tájékoztatás a helyi eseményekrõl és a lakosság életet érintõ kérdésekrõl”. Nos, ezt a célt a merõben új arculatú Gödi Körkép végre-valahára maradéktalanul betölti. Szerencsére elmúltak azok (a nem is olyan régi...) idõk, amikor országos lapokból átvett „érdekességek” szemlézésével, kozmetikai tanácsadással stb. töltötték meg a lapot. Ezek igen érdekesek voltak, csak épp nem egy helyi lap hasábjaira kívánkoztak.

Ha belelapozunk a mostani számokba, megnyugvással tapasztalhatjuk, hogy minden téma Gödrõl szól, az községünk életével, gondjaival, feladataival kapcsolatos. Talán Göd történetérõl több írást kellene hozni (fõleg a lelkes „lokálpatrióta”, Bátorfi József tollából) és esetleg elhagyni egyes gödi lakosok külföldi útjairól írt élménybeszámolóit. Ez utóbbiak igen érdekesek, csak épp nem Gödrõl szólnak.

Esetleg itteni országos hírû személyekrõl lehetne egy sorozatot indítani, hisz olyan keveset tudunk községünk nevezetes lakóiról, életérõl. Jó ötlet, hogy ami most legjobban foglalkoztat minket: „Város legyünk avagy maradjunk „csak” nagyközség” téma körül számos érdekes (sokszor ellentétes szemléletû) cikk csoportosul.
Vannak viszont olyan „kényes” témák, melyek közlésében bizonyára a szerkesztõség keze nem szabad, s így az ilyen hiányolt témákról várt írások elmaradásáért legkevésbé a szerkesztõséget okolhatjuk. Az olvasók népes táborának szürke tagjaként az új felállású szerkesztõségnek munkájában sok sikert szeretnék kívánni, hogy lapjukban – a mostani számokhoz hasonlóan – minél több érdekes gödi (de csakis gödi...) vonatkozású „cikkel, közleménnyel” beszámolóval találkozhassunk.
Biztos vagyok benne, hogy az ilyen – valóban Gödre orientált témaválasztású és jó áttekinthetõségû – lap olvasóinak tábora rohamosan nõni fog és mind többen lesznek (leszünk), akik az aktuális helyi témákra a Szerkesztõségnek küldött írásaikkal is fognak reagálni, illetve a lapban eddig nem közölt helyi problémákra, eseményekre hívják majd fel a figyelmet – olvasói levelek formájában.

Mert nemcsak az érdekes, amit a szakavatott szerkesztõk írnak, hanem a helyi gondokra mindig érzékenyen reagáló helybeliek, s egyáltalán mindazok, akiknek szívügye Göd sorsa, jelene és jövõje. Dr. Kölcsei Tamás

Rendõrségünk betörõket fogott

Thuróczy András rendõr százados õrsparancsnok tájékoztatása alapján közöljük, hogy március 9-én az éjszakai órákban P. F., G. I. és I. J. tápiószelei lakosok behatoltak a Göd Tsz. parkban található irodaépületbe, ahonnan több milliós értéket próbáltak eltulajdonítani. A Bod-Reflex 98 Vagyonvédelmi Kft. alkalmazottainak segítségével nevezettek a helyszínen elfogásra kerültek, majd velük szemben a szükséges eljárási cselekmények megtörténtek. Mivel a náluk lévõ eszközök, illetve felszerelés alapján gyanítható volt, hogy már több esetben követtek el hasonló jellegû bûncselekményt, ezért mindhárom személyt a Dunakeszi Városi Ügyészség elõzetes letartóztatásba helyezte. Az eddig lefolytatott nyomozati cselekmények során bebizonyosodott, hogy nevezettek több megye területén követtek el nagymértékû vagyon elleni bûncselekményeket.

A Gödi Rendõrõrs nyomozócsoportja az eltelt idõszakban több vagyon elleni bûncselekmény elkövetõi körének felderítését végrehajtotta. A nyomozás jelenlegi szakaszában azonban célszerûségi okokból jelenleg nem kívánatos tájékoztatást adni. Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján a fenti bûnelkövetõi körök eljárás alá vonása megtörténik, úgy az elért eredményekrõl május hónapban természetesen tájékoztatást adtak. A helyi rendõrörs az eltelt hónapban ismételten több esetben tartott közbiztonsági, illetve közlekedésrendészeti akciót, melynek során átfogó ellenõrzéseket hajtottunk végre Göd területén.

Rangos kiállítás

Nyolc gödi mûvész elhatározta, hogy mûveiket, legjobb alkotásaikat bemutatják Göd mûvészetek iránt fogékony közönségének. A meghívott szemlélõnek szubjektív joga, hogy tetszése szerint értékelje a mûveket. A kiállítók kivétel nélkül nyíltszíni tapsot érdemelnek bemutatott mûveikért.
Nagy kár, hogy nem állt rendelkezésre mikrofon, mert a zsúfolt teremben nem minden sarokba értek el Ráksi Katalin kiállítást megnyitó szavai, melyekbõl ezúttal adunk közre néhányat. „Azok az igazi koldusok, akik a mûvészetet nem tudják élvezni, mert az éhezõknek ételt lehet adni, a hajléktalannak hajlékot, de akinek a lelke üres, azon nem segíthet senki. Az lelkében hajléktalanul, dideregve, éhezve járhat az élet után, az idõk végezetéig”.

– A gondolat – talán nem is gondolnánk – Rippl Rónai József vasutas öccsétõl, Ödöntõl származik, aki a festõ francia élettársa mellett, az egyetlen valódi társ, értõ és biztos pont volt a mûvész életében. De miután nem Rippl Rónai kiállítására kaptunk meghívót, hanem a gödi kultúrszomjasakéra, szóljunk a múzsák e nyolc kegyeltjérõl, akik magukról azt mondják: ki ilyen képeket fest, ki olyan képeket fest, van aki amolyan képeket fest – Andrea kerámia szobrokat készít. Ami összeköti õket az Göd. Jobbára „bevándorlók”, mint azt hiszem sokan közülünk, ám nekik annyival könnyebb a dolguk, hogy a község iránti szeretetüket is képesek vászonra vinni. Õk nyolcan, azok között voltak akik egy évvel ezelõtt a franciaországi Marignonban együtt képviselték a gödieket. A testvérvárosi látogatás során barátságot kötöttek. A barátság – egyéni stílust és mûvészeti hitvallást nem befolyásoló – alkotóközösséggé kovácsolódott, melynek néhány bizonyítéka most itt látható.
A Gödény, kultúrszomjas embercsoport kiállításának házigazdája, Pánczél Zoltán, aki amikor nem fest, „civilben” a Honvédség Oktatási és Konferencia Központjának, népszerûbb nevén, a Csapatpihenõnek a parancsnoka. Csak dicsérni lehet jószándékát, amellyel idecsalogatta mûvészbarátait és a galérián méltó helyet biztosított alkotásaiknak. Kitûnõ alkalom kínálkozik itt más mûvészeknek is, hogy bemutassák munkáikat. Ebben a házban mindig mozgás van, sok látogató megfordulhat a jelenlegi és a leendõ tárlatokon. Szabadjon a válogatás jogával élni és néhány mûvet kiragadni a sok értékes és örömöt kiváltó anyagból.
Mág Tamás Nagyvárad címû festményérõl azt írhatom, hogy bár én sajnos nem jutottam el Nagyváradra, a kép láttán nem kellene-e érdeklõdnöm, hogy Váradon mit hol találok meg.
Nagyon tetszett Pánczél Zoltán impozáns erdei sétára invitáló képe, azon tûnõdtem, hol találnék a képen egy nyitott kaput, amelyen átlépve a hangulatos erdei sétányon hallgathatnám a madarak trillázását.
Szente Mónika csodálatos seccoi tüllfüggöny finomságúak.
Gyõrffy Anikó alázattal és imádságos lélekkel festette gyönyörû ikonjait.

És kedves Vertel Andrea! Ön már sok idegenben megrendezett kiállításon gyönyörködtette a nézõt és vitte el Göd jóhírét, de ha történetesen Párizsban élne, sor állna mûvei csodálóiból. Nekem minden kiállított kerámia darabja közül a majmok tetszettek legjobban, nyújtottam is a kezemet, de a dacos öreg majom nem viszonozta baráti jobbomat. Egyszóval aki nem látta még a kiállítást, annak ajánljuk tekintse meg. És még valamit! A kedves vendéglátás abban is megnyilvánult, hogy a látogató éhségét és szomjúságát ropogós pogácsával és fehér- vörös borral enyhíthette. (Balassa)

A kezdet

1999. április 10-én szombaton hagyományteremtõ kirándulást szervezett a gödi Családsegítõ- és Gyermekjóléti Szolgálat.
Az elsõ túra útvonala Göd-Verõce-Magyarkút volt. Nagy izgalommal készültünk a kirándulásra. Sok szeretettel gondolunk vissza arra a kedves fogadtatásra, amiben részünk volt, és köszönjük, hogy Andrea és Évike férjével együtt nagy odaadással foglalkozott a megjelent kis csapattal.
Az idõ is nekünk kedvezett, mert csodálatosan sütött a nap és kellemes volt a levegõ. Magyarkúton van az Irma forrás, melynek vize éltetõen oltotta szomjunkat. A gyerekek nagyon élvezték a felnõttekkel való focizást, a kislányok a nénikkel a koszorú kötést gyakorolták, melynek nagy sikere volt. Kívánunk nagyon sok kirándulást magunknak és a kedves vezetõknek. Nagy Miklósné Tizenhárom lelkes jelentkezõvel vágtunk neki hagyományteremtõnek szánt elsõ túránknak. Mintha csak a hirdetés kelt volna életre: jött apuka 2 kislányával, 70 éves nyugdíjas néni a barátnõjével, anyuka ovis kislányával, a barátok Felsõgödrõl. Verõcéig vonattal mentünk, onnan másfélórás gyaloglás után értünk a magyarkúti pihenõ rétre, ahol alig vártuk, hogy ehessünk-ihassunk. Koszorúfonás, focizás, hegymászás tarkította a pihenõt. Mindenrõl fénykép készült és kirándulás naplót is készítettünk róla. Folytatását az alábbi idõpontban tervezzük.

1999. május 30-án vasárnap GYERMEKNAPON kirándulást szervez a gödi Gyermekjóléti- és családsegítõ Szolgálat. A túra útvonala: Göd-Vác (külön busz) Vácról Visegrádra hajóval – Visegrádról gyalogtúra a Telgáti rétre, hazafelé Visegrádról Nagymarosra komppal, Nagymaros–Göd (vonattal). Várjuk az elsõ túra résztvevõin kívül családok, gyermekek, egyedülállóak, nyugdíjasok, természetet kedvelõk jelentkezését személyesen, vagy telefonon a Szolgálat félfogadási idõben. Részletes tájékoztatás május 28-ig folyamatosan. 10 éven felüli gyermekek önállóan is jelentkezhetnek a túrára, a szülõkkel történõ személyes megbeszélés alapján.
Címünk: 2131 Göd, Pesti út 81.
Telefon: 27/337–417;
Ügyfélfogadás: Hétfõ: 8–12 és 13–17 -ig; Kedd: 8–12-ig; Csütörtök: 8–12-ig és 13–17-ig; Péntek: 8–12-ig

Milyen az igazi magyar kokárda?

Gondolom, a kedves olvasó felkapja a fejét a cím láttán és gondolkodás nélkül felel rá: hát persze, hogy piros-fehér-zöld.
Talán felteszi a kérdést is: minek jövök ezzel a kérdéssel? Az elején szeretném leszögezni, hogy nem kis fajsúlyú a kérdés. Amióta az eszemet tudom, mindig érdekel a történelem. Már a magyarországi szovjet szocializmus idején, a ’80-as évek elején a történelmi tárgyú könyveket – többek közt heraldikát (címertan) is – bújva ösztönösen megéreztem, hogy a kokárda kapcsán a magyar nemzeti színekkel valami nem stimmel.
Talán az uralkodó vörös színhez igazították? De akkor észérvekkel nem rendelkeztem. 1991. március tizenötödike óta azonban a „fordított” kokárdát viselem sokak meglepetésére. Az egyik ok a logika volt, mégpedig az elsõ szín mindig a kör közepén van és erre jön a következõ többi szín. A másik az, hogy a 1990/91-es tanévben forgalmazott siketek számára készített anyanyelvi tankönyvben már „fordítottan” ábrázolták a magyar kokárdát. Azóta ismerõsök és ismeretlenek, barátok és idegenek, rokonok és munkatársak folyamatosan szóvá tették a „tévedésemet”. Az igazamban erõsített meg Katona Tamás neves történész, volt országgyûlési képviselõnk gödi beszélgetésünk során (’93-ban) és a márciusi forradalom tavalyi (’98) operaházi ünnepi beszéde során, mikor is rámutatott az ünneplõ közönség kokárdáira, hogy fordítva vannak feltûzve (ezt a TV-ben is láthattuk), vagyis középen legyen a piros szín és a peremén a zöld.
Végül arról, ami e cikk megírása vezetett. Idén, március 14-én, a nemzeti ünnepet megelõzõ napon családommal Esztergomban jártam és ott bukkantam rá a kézzel fogható bizonyítékra. Az utcán járkálva elmentünk az olasz pizzéria elõtt. Rögtön szemet szúrt a következõ. A reklámozandó zöld-fehér-piros (olasz) színû fagyi gombócok mellett ott büszkélkednek koncentrikus körökben az olasz színek, mégpedig "magyar" kokárda módjára. Természetesen lelógó szalagok nélkül. Tehát ott álltunk és szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a szeretetteim mellén az olasz, az enyémen viszont a magyar kokárda büszkélkedik. Magyarán, a mi magyar kokárdánk a következõképpen épül fel. A legbelsõ kör a piros, a következõ körkörös sáv a fehér, a szélén pedig a zöld. Jó lenne, ha már a 2000. évtõl kezdve helyesen tûznénk fel magunkra büszkén a magyar kokárdát. Az ünnepi dekoráció is hasonlóképpen is készüljön! Azt hiszem, hogy ezzel a cikkel hozzájárulok a magyar kokárda méltó tiszteletéhez. Mikesy György

Isaszegi lovastúra

Idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg a TAVASZI HADJÁRAT elnevezésû történelmi és katonai hagyományõrzõ programsorozatot, melynek isaszegi rendezvényére a Göd-Újtelepi 48-as LOVASTANYA (összeverõdött) csapata is elindult. Április 6-án hajnalban, hosszú készülõdés után 15 lovas 2 ekhós szekér kíséretében nekivágott a közel 35 kilóméteres távnak, hogy a megemlékezésen és az „Isaszegi csataimitáción” részt vegyenek. A csapat kapitány Tóth József által már elõre megtervezett Göd, Fót, Mogyoród, Gödöllõ, Kerepes, Isaszeg útvonalon haladt. Az elsõ rövidebb „kényszerpihenõt” Fót környékén tartották, mert egy elég magas domb a szekerek útjában állt. A lovasok erõvel segítették fel a lovas kocsikat a dombra. Pár órával késõbb miután áthaladtak Mogyoród utcáin, a helybéliek nagy csodálatára, a Hungaroring felett hosszabb pihenõt tartottak. Itt ki-ki kedve szerint megreggelizett. A 20 perces henyélés után tovább lovagoltak. A lóról illetve szekérrõl mindenki csodálhatta a mogyoródi tájat és Hungaroring-et. De a Gödöllõi-dombság magaslatai ismét megtréfálták a lelkes társaságot. A szekereknek újból segíteni kellett. A több mint hét órás túra után szerencsésen célba ért a lovascsapat. Közvetlen Isaszeg elõtt kibontották magyar zászlójukat, hogy a bevonulás még eredetibben hasson. Persze a zászló mellé még odatartozott díszes öltözetük is, amellyel a magyar huszáröltözetre emlékeztek. A városban már rengeteg résztvevõ ott volt: a Balaton-felvidéki Radetzky Huszáregyesület, a Fehérvári Huszárok Egyesülete, a Váci Huszárbandérium, a Történelmi Lovasegyesület továbbá az Európai Katonai Hagyományõrzõ Szövetséghez tartozó meghívott külföldi alakulatok Lengyelországból, Csehországból, Ausztriából, Németországból, Romániából és még sokan mások. A felvonulás délután négy órakor kezdõdött. Az összes lovas és gyalogos felsorakozott és elindult, hogy részt vegyen a programon. Mielõtt az ünnepség elkezdõdött mindenkinek egy kis utcában kellett várakoznia a vezényszóra. Öt óra körül kiértek az isaszegi mezõre, ahol már rengeteg turista és isaszegi várt. Rövid beszéd és néhány kisebb elõadás után elkezdõdött a csataimitáció, melyben két gödrõl indult lovas osztrák oldalon vett részt. Elõször a lovasütközetet lehetett látni amit kicsit késõbb a gyalogosok harca követett. A csata végeredménye történelmünkbõl már mindenki elõtt ismert volt. A magyarok gyõztek. Bár a lovasaik az osztrák oldalon harcoltak, nem voltak kétségbeesve a vereség miatt. A programok után a mezõn tábort vertek. Mindenki elhelyezkedett, berendezte helyét ahol az éjszakát töltötte. Volt aki a puszta földet, más a szekeret választotta szálláshelyéül. Mindenki kedve szerint válogathatott, és kóstolhatott bele a nomád életbe. Miután a 48-as lovastanya lovasai befejezték a táborverést egy fogadáson vettek részt, melyen rajtuk kívül minden huszáregyesület részt vett. Itt meleg vacsorával és kisebb rendezvénnyel fogadták a résztvevõket. Különbözõ díjak kiosztására is sor került. A vacsora után mindenki visszament a táborba és nyugovóra tért, hogy a másnapi hazafelé utat kipihenten és lankadatlan lelkesedéssel lovagolja végig. Április 7-én hajnalban ismét útra keltek, hogy megint megtegyék a már ismert 35 kilométeres távot. A késõ délutáni órákban a társaság szerencsésen és mindenféle baleset nélkül bevonult Göd-Újtelepre, ahol közösen megünnepelték a sikeres túrát.

Mirõl írt a GÖDI KÖRKÉP 1989 májusi száma?

Még egyszer a gázprogramról Kétségtelen, hogy a településünkön folyó beruházások közül a gázprogram foglalkoztatja leginkább a lakosságot. Ez jelenleg olyan téma, ami minden összejövetelen, fórumon az érdeklõdés középpontjában áll. Ezért is határozta el a tanácstestület, hogy egy átfogó anyagot vitat meg e témában, és döntéseket hoz a további tennivalókról.

Gödi mûvészek sikere Sok kiváló mûvész él és alkot községünkben. Egyik kiváló képviselõjük Vertel Andrea keramikus, aki Havas Nellivel közösen az utóbbi években különleges vállalkozásba kezdett. Speciális, kerámia-arcú és kezû, textil testû bábokat terveznek és készítenek. Dunakeszitõl Budapestig és Londonig sikeres kiállításokon vettek részt, több alkalommal láthattuk õket a tv-ben is.

Megtalálni a kiutat Mint sokak számára ismeretes, a legutóbbi idõkben két új, független, demokratikus politikai szervezet kezdte meg mûködését községünkben. Elõször a SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE helyi szekciója alakult meg, majd nem sokkal késõbb a MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM gödi csoportja is létrejött. A csoportok jelenleg 20–30 fõs tagsággal rendelkeznek. A két szervezet tevékenységét összehangolja, mindenben igyekszik együttmûködik, és kapcsolatokat kezdeményeztek a község vezetésével és a helyi pártbizottsággal egyaránt. E kapcsolatfelvétel megtörtént és a független szervezetek közös kezdeményezésére az elmúlt hetekben lezajlott egy községpolitikai fórum elõkészítõ tárgyalása, majd az érdekeltek meghívása után maga a fórum is. E tárgyalás célja az volt, hogy a község gondjait és a fellelhetõ hiányosságokat áttekintsük, rendszerezzük és lehetõség szerint ezekbõl kiutat találjunk.

Emlékmûveket a férfiaknak, akik nem önként haltak Javaslom, állítsunk fel egy emlékbizottságot, kérjük fel a felsõgödieket, segítsenek pontos adatokkal, javaslatokkal, hol helyezzük el az emlékmûvet, kiknek a neve legyen rajta. Hogy legyen hely, ahol a kegyelet virágait elhelyezhetjük, hogy az édesanyák, özvegyek, hadiárvák, testvérek, rokonok megemlékezhessenek azokról a férfiakról, akiket parancsra elszakítottak szeretteiktõl, hogy egy értelmetlen háború mártírjaiként – talán idegen földben – nyugodjanak. Ha ilyen emlékmû jár az elhurcolt zsidóknak és az itteni földben nyugvó szovjet katonáknak, úgy érzem, erkölcsi kötelességünk, hogy a mi magyar fiaink is megkapják a végtisztességet!

SPORT

Elsõ megmérettetés a kajakosoknál

Mint azt az elõzõ lapban hírül adtuk, kajakosaink április 24-én szombaton Tolnára látogattak a „Tolna Maraton” elnevezésû versenyre. Elég nehezen sikerült a leutazást megszervezni, ezúton is köszönjük azoknak a szülõknek a segítségét, akik feláldozták szombatjukat a gyerekekért. A versenyen 15 magyar egyesület és két külföldi (1 jugoszláv és 1 szlovén) csapat képviseltette magát, így igen erõs mezõny gyûlt össze.
A mieink legeredményesebb versenyzõje Várnai Zoltán Soma, aki úgy látszik, továbbra is a tavalyi jó formáját hozza.

• K-1 III. korcsoportban és K-2 III. korcsoportban is aranyérmet szerzett, a kettesben társa Hamar Miklós volt.
• Ezüstérmet az MK-1 III. korcsoportos Petukov Diána és Csehi Sándor, K-2 III. korcsoportban pedig Kovács Eszter és Németh Anna szerzett.
• A K-1 III. korcsoportban Hamar Miklós segítségével a bronzérem is Gödre került. Az MK-1 I. korcsoportban Németh Ildikó bronzérmet,
• Bilkó Emese ötödik helyezést ért el.

További eredmények:

• MK-1 I. korcsoportban Soós Tamás 5. hely,
• MK-1 II. korcsoportban Maglódi Péter 9. hely, Kemenczei Viktor 11. hely,
• K-1 III-IV. korcsoportban Kovács Eszter 8. hely, Németh Anna 9. hely,
• K-1 IV. korcsoportban Orvos Gábor 14. hely.

Bár az idõ nem kedvezett, mégis jó hangulatú, eredményes verseny tapasztalataival jött haza kis csapatunk e gyönyörû vidékrõl. A gyerekek is belátták, Sinkó Lászlónak – Siminek – igaza van abban, hogy a téli alapozó edzések mennyire fontosak, hiszen azok a gyerekek értek el jobb eredményt, akik rendszeresen vettek részt az edzéseken. Ezzel beindult a versenyszezon, két hét múlva a Hídépítõ Kupára, majd május végén a Vidéki Diákolimpiára készül a szakosztály, melyekrõl majd a késõbbiekben adunk hírt.

KÉZILABDA

Nehéz, de szép gyõzelem A dobogó 3. helyén álló Pilisborosjenõ látogatott el április 18-án Gödre, bajnoki mérkõzésre. A hazaiak csapata tisztában volt azzal, hogy az õszi fordulóban gyõztes Pilisborosjenõ Gödön is nehéz ellenfél lesz. Az is volt. Gyors játékosai egymásután indították támadásaikat, s az elsõ gólt is õk lõtték, megszerezve a vezetést. A gödi szurkolók elveszettnek könyvelték el a találkozót. De – szerencsére – nem így a gödi játékosok, akik a szünetben meghallgatva Bagócsi Sándor vezetõedzõ és az idõközben megérkezett Németh András, az FTC országos hírû vezetõedzõjének szakmai tanácsait és eligazítását, a négy gólos hátrányból elõbb döntetlenre jöttek fel, majd pazar hajrával négy gólos gyõzelmet arattak.

Polymix Göd – Pilisborosjenõ: 22–18
Az egész csapat becsülettel hajtott, küzdött a gyõzelemért, mégis ki kell emelni Trammer Éva (kapus) Némethné Zsuzsa és Dankó Andi eredményes játékát. Ismételjük, minden játékos tudása legjavát adta.

Göd ifi – Pilisborosjenõ ifi: 20–12 Az ifjúsági csapat gondmentesen itthon tartotta a két pontot és négy ponttal vezet az elsõ helyen. A csapat legjobbjai: Garaba Andrea (kapus) és Drajkó Mónika volt.

Kóka – Göd: 21–23 Idegenben erõsen tartalékos felállásban szerezte meg Göd a fontos gyõzelmet Kókán, a sokat érõ két pontot. Az egész csapat kitûnõen játszott, de ki kell emelni Madár Nórit aki nyolc dobott góljával vezérenyénisége volt a csapatnak.

Kóka ifi – Göd ifi: 16–15 A jó képességû, a táblázat 3. helyén álló kókai ifi hazai pályán egy gólos gyõzelmet aratott. Az utolsó tíz másodpercben dobták a gyõztes gólt. A gödi ifiknek Vácon kell jelenlegi vezetõ helyüket legalább egy döntetlennel megvédeni. (–bor)

LABDARÚGÁS

Kerepes – GÖDI SE 1–3 (0–0) 200 nézõ
Gól: Horváth G. 2, Járdi. Gergely – Bálint, Járdi, Tuza – Fenyõ, Horváth G., Kispál, Orbán, Bagócsi – Piros, Krasnyánszky. Csere: Laczik, Együd, Mudri.
Már az elsõ félidõben vezetni kellett volna, de Horváth G. és Krasnyánszky helyzete kimaradt. A második félidõre elfáradt a hazai csapat, és Horváth Gábor vezényletével, valamint parádés góljaival eldõlt a három pont sorsa. Jók: Horváth G., Járdi, Orbán

Kerepes ifi – GÖDI SE IFI 0–2 (0–2)
Gól: Végh, Kuska. Gál – Végh, Mórocz, Marton, Lénárt Cs. – Dugó, Kuska, Makka, Kõrös – Bartus, Lénárt A.
Nagyon gyenge elsõ félidõ végén sikerült két gólt elérni a csapatunknak. A második félidõben a küzdés és az akarat megfelelõ volt, de gól már nem született. Az eredmény idegenben megfelelõ, mert a gyõzelem megvolt, bár a csapat játéka gyengére sikeredett. A játékvezetés kitûnõ volt. Jók: Végh, Mórocz. Csere: Orlik, Rosenzweig

Serdülõ: GÖDI SE –Nagymaros 0–8 GÖDI SE – Halásztelek 2–1 (1–0) 150 nézõ.
Gergely – Kispál, Járdi, Orbán, Tuza – Sallai, Mudri, Fenyõ, Bagócsi – Krasnyánszky, Piros.
Piros Gábor okos emelésével vezettünk az elsõ félidõben. A második félidõt végig támadta a vendég csapat és a végén a 86. percben egyenlített is. A 92. percben Krasnyánszky gólja hozta meg a várt gyõzelmet. A játékvezetõ kitûnõen mûködött közre.

GÖDI SE IFI – Halásztelek Ifi 6–3 (4–1) Gál – Végh, Mórocz, Marton – Lénárt A., Orlik (Dugó), Lénárt Cs., Kuska, Kõrös – Makka, Bartus. Gól: Lénárt A., Bartus, Kõrös, Kuska, Dugó, Makka. Három potyagól után is megérdemelt gyõzelem, Ennyi kapott gólhoz nem vagyunk hozzászokva, de fõ a 3 pont megszerzése. A játékvezetõ kitûnõ volt. Jók: Végh, Kuska.

Serdülõ: GÖDI SE – Szob 7–1
Szõd – GÖDI SE 4–1.
Dunakeszi – GÖDI SE 7–0 (Antal György Bálint)

SAKK

A GÖDI SE Sakk Szakosztályának csapata április 18-án a Pest megyei I. osztály 13., utolsó fordulójában Érd csapatát fogadta és 6:4 arányban gyõzött.
Nyertek: Dudás János, Fekete József, Beszterczey László, Pongó István, Fekete Zoltán és dr. Perlaky László.

A bajnokság végeredménye:

• 1. Gödöllõ 83;
• 2. Tököl 79,5;
• 3. Nagykáta 77,5;
• 4. Vác 74,5;
• 5. Dunaharaszti 67;
• 6. Dunakeszi 61,5;
• 7. Szentendre 59,5;
• 8. Aszód 58,5;
• 9. Érd 57;
• 10. Zsámbék 48;
• 11. GÖDI SE 47,5;
• 12. R-ckeve 36,5;
• 13. Alag 30 ponttal.

Egyéni teljesítményük alapján a legeredményesebb csapattagok: 1. Dudás János nemzetközi mester 68, 2. Fekete Zoltán I. osztályú 56, 3. Antal György Bálint II. osztályú 55, 4. Beszterczey László mesterjelölt 54, 5. Fekete József mesterjelölt 50 százalékkal. . Antal György Bálint

XI. Csernyi Miklós Emlékverseny Göd,

1999. június 4–6. A verseny célja: Emlékezni egykori sakkozó sporttársunkra, Csernyi Miklósra.
A kevés szabadsággal rendelkezõ sakkozók számára versenyzési lehetõség, magyar értékszám szerzés, javítás biztosítása.
A szakosztály 20. jubileumi évének megünneplése.

A verseny rendezõje: GÖDI SE Sakkosztálya. A verseny színhelye: Göd, Petõfi S. u. 48. Huzella Tivadar Általános Iskola. Díjazás: I. 20.000 Ft + Emlékserleg; II. 10.000 Ft, III. 6.000 Ft, IV. 5.000 Ft, V. 4.000 Ft, VI. 3.000 Ft.
Különdíjat kap a legeredményesebb: mester, mesterjelölt, I., II., III. és IV. osztályú, Re-es, leány, nõ, serdölõ, ifjúsági, budapesti, Pest magyén kívüli, 60 éves, 70 éves, 80 éves, GÖDI SE versenyzõ.
A pénzdíjak minimum 60 fõ részvétele esetén érvényesek. A pénzdíjak átvételéhez TB- és adókártya bemutatása kötelezõ! Költségek: a rendezés, szervezés, díjazás költségeit a rendezõk fedezik, egyéb költségek a versenyzõket terhelik.
Nevezés: 1999. május 30-ig beérkezõleg, az alábbi címre: Antal György Bálint, 2131 Göd, Fürdõ u. 9. Telefon: (27) 332-113 – a versenyzõ nevének, egyesületének és születési dátumának megadásával.
A nevezési díjat a helyszínen kell befizetni, számla ellenében. Nevezési díj egységesen: 1500 Ft. Lebonyolítás: 9 fordulós svájci rendszerben, a játékidõ 2×1 óra plusz 2×15 perc rájátszás.

Versenyprogram: érkezés pénteken 15 órára.

• 1. nap: (június 4.) 1. forduló: 16–18.30-ig. 2. forduló: 18.30–21.00-ig.
• 2. nap: (június 5.) 3. forduló: 9.00–11.30-ig, 4. forduló: 11.30–14.30-ig, 5. forduló: 15.00–17.30-ig, 6. forduló 17.30–20.00-ig.
• 3. nap: (június 6.) 7. forduló: 9.00–11.30-ig, 8. forduló: 11.30–14.00-ig, 9. forduló: 14.00–16.30-ig.
• Helyezések eldöntése: 1. több pont. 2. azonos pntszámnál: Bucholz, módosított Bucholz, Berger szám.

Hazajönnek a KOSARASOK

A BEAC talán már Gödön fog játszani. A Gödi SE NB II-ben szereplõ kosárlabda-szakosztálya egyelõre heti egy alkalom kivételével Dunakeszin, a Radnóti Miklós Gimnázium termében edz, s egyúttal ott játssza a hazai bajnoki mérkõzéseit is. Hosszú ideje folyik azonban az ezt a helyzetet feloldó építkezés a Huzella Tivadar Általános Iskola mellett, mely tárgya egy új tornaterem. Az építkezés az önkormányzat költségvetésébõl kerül kivitelezésre, mintegy 65 millió forint igénybevételével. Lelátók egyenlõre nem épülnek, mert a fizikai terjeszkedés így is korlátozott. Olyan helyiségrõl van szó, mely alkalmas lesz labdás edzések lebonyolítására, s természetesen a következõ szezontól már biztosan itt rendezik meg a hazai kosárlabdameccseket is. Hogy melyik osztályban, az viszont a parketten nyújtott teljesítmény kérdése.
Göd újonc a Nemzeti Bajnokságban, mivel a tavaly megnyerte a megyei pontversenyt. Az õsszel indult szezonban pedig egyenlõre a tanulóstátusz jut a csapatnak. A valódi hazai közönség hiánya, a számtalan és tartós sérülés, a korlátozott edzéslehetõségek következtében most az az egyetlen cél: maradjon bent az együttes az NB II-ben.
Erre fogadásban tett ígéretet Faragó László, a csapat húsz esztendõs edzõje: a Budafoki KK elleni, idegenbeli vereség után egy üveg whiskyben állapodott meg dr. Megyery Csaba szakosztály-menedzserrel, természetesen a tét az NB II-es tagság megtartása.
Eredetileg április körüli volt az az idõpont, mikor kész állapotban vehette volna a játékosgárda a létesítményt. Ez némileg csúszott, Szegedi Sándor polgármester szerint, aki egyben a szakosztály társadalmi elnöke, május 20. után lesz kész a terem. Ezen idõpont után viszont már csak egy bajnoki forduló lesz, melynek keretében május 22-én a BEAC látogat – lehetõleg már Gödre. Illene revansot venni rajtuk. Az õszi szezonban megrendezett – igaz, januárban játszott – mérkõzésen tíz ponttal nyert a fõvárosi csapat, ráadásul a csata botrányosra sikeredett, mivel a játékosok között tömegverekedés alakult ki. Méltó befejezése lehetne a szezonnak egy olyan mérkõzés, ahol hazai közönség elõtt ünnepelhetné a csapat a bentmaradást. Kép és szöveg: Forgács Péter

ASZTALITENISZ

Továbbra is tartja jó formáját a gödi csapat, gyõzelmi sorozatára megyeszerte odafigyelnek. A bajnokságból még 4 forduló van hátra, de már biztosnak tûnik, hogy Gödöllõ és Göd csapata között dõl el a bajnoki cím sorsa. A sorsdöntõ fordulóra május 23-án kerül sor.

A megyei bajnokságban elért egyéni rangsor (teljesítmény) alapján rendezik meg a Pest megyei sportolók „TIZEK” bajnokságát A és B csoportban. A bajnokság május 9-én Budaörsön lesz megtartva. A gödiek közül az A csoportba meghívást kapott Helmes Zoltán, aki a megyei listát vezeti, ifj. Gulyás Miklós és Kajári Balázs, B csoportban pedig Fojt Attila. Az eredményrõl késõbb beszámolunk.

A 8. forduló eredménye
Cegléd III. – Göd 3:15
Könnyedén nyertek ping-pongozóink a fiatalokból álló ceglédiek ellen. Helmes Zoltán a tõle megszokott higgadt játékkal verhetetlen volt. Ifj. Gulyás Miklós – Fojt Attila – Kajári Balázs 3–3 gyõzelemmel „iratkozott” fel a listára. Párosban is a gödiek voltak jobbak. 9. forduló
Göd – Isaszeg 13:5
Az eredmény alapján fölényesnek tûnik a gyõzelem, de az „asztaloknál” nagyon meg kellett küzdeni minden pontért. Egy jó képességû csapatot (4-5. helyen álló) jó formában, színvonalas mérkõzésen sikerült ilyen arányban is megverni. A csapat minden tagjának gratulálni lehet, de a két „húzó” ember különösen kitett magáért, Helmes Zoltán 4, ifj. Gulyás Miklós 3 egyéni játszma megnyerésével. Kajári Balázs és Félix Tibor 2–2 mérkõzésen voltak jobbak ellenfeleiknél. Páros számokban Helmes-Fojt a könyebbik ágon sima 2:0, míg Gulyás-Kajári az isaszegi két legjobb játékos ellen nagyszerû, meglepetésszerû játékkal szintén 2:0 arányban bizonyultak jobbnak, mindkétszer 21–19-es szettaránnyal. (g.)