Gödi Körkép 1999. június 2.

Nem egyezkedik a testület

Lapzárta után kaptuk a hírt, miszerint 1999. május 31-iki zárt ülésen egyhangúan úgy határozott Göd Nagyközség Képviselõ-testülete, hogy nem egyezkedik a melegvizû strand volt bérlõjével, Lukács Lászlóval. Mint Ilyés Gizella alpolgármestertõl megtudtuk, a gödi honatyák megvárják a Dunakeszi Bíróság döntését.
A tárgyalásra 1999. június 15-én kerül sor. Az önkormányzat részletes információval hamarosan szórólapokon tájékoztatja a lakosságot, és természetesen lapunk következõ számában mi is beszámolunk strandunk további sorsáról. Egy biztos. Egyelõre zárt kapukat talál, aki strandolni szeretne Gödön.

„Három szombat”

Országos Közterület-szépítési Verseny

Második versenynap: 1999. június 5. szombat, 8-tól 12 óráig. Göd csatlakozott a Magyar Település- és Területfejlesztõk Szövetsége kezdeményezéséhez, a „Három szombat” országos közterület-szépítési versenyhez.
E nap mottója: „Tisztelet az elõdöknek! – Emlékül a jövõnek”, célunk az emlékmûveink környékének rendbetétele. Ezen idõszakban ismét lenyírják a füvet a fõútvonalakon és az aszfaltos burkolatú utcákon. Felkérjük a lakosságot, hogy a házuk környékét hozzák rendbe, hogy településünk szebb környezetben várja a vendégeket.
Kérjük, hogy az emlékhelyek, szobrok környékének rendbetételében is vegyenek részt, ebben a munkában elsõsorban a környéken lakókra számítunk! Felkérjük a közintézményekben dolgozókat és magánembereket arra, hogy az ingatlanok közelében köztéren elültetett virágokat, növényeket egész nyáron át öntözzék, gondozzák – ne maradjon gazdátlan, elszáradt növény a településen. Emlékhelyek, köztéri szobrok helyszínei: Felsõgöd területén: Bozóki Gyula tér – kopjafa környéke; Várdomb és környéke. Alsógöd területén: Petõfi tér; Kossuth tér. Szerszámokat (ásó, kapa, gereblye) hozzanak magukkal! Kérjük, ha tehetik, részvételükkel segítsenek abban, hogy Göd sikeresen vehessen részt e versenyen.

A Göncöl Alapítvány szerint bûncselekmény történt Gödön
A golfpálya és az orchideák

A mi zsebünkre ne játszanak – mondta egy hozzászóló a gödi közmeghallgatáson, kijelentését a Göncöl Alapítvány elnökének címezve. Ugyanis az alapítvány megfellebbezte a golfpálya építésére kiadott elsõ fokú szakhatósági engedélyt, mondván, hogy meg kell állítani a módszeres és rendszeres természetpusztulást. A vállalkozónak viszont negyedmilliárd forintja forog kockán. Csaknem ötven évig a termelõszövetkezet birtokában volt a terület, érthetetlen, hogy hirtelen olyan értékei lettek, amelyeket mindenáron meg kell védeni – vélte egy felszólaló a golfpálya ügyével foglalkozó gödi közmeghallgatáson.
Kiszel Vilmos, a Göncöl Alapítvány elnöke válaszul megemlítette, hogy például nyolc orchideafaj él itt, mire valaki felvetette, miként lehetséges, hogy az a szakember, aki több millióért készítette el a golfpálya tanulmánytervét, lehetõséget látott a védett növények megóvására. Volt, aki a golfpálya idegenforgalmat élénkítõ hatásáról beszélt, és volt, aki felháborodva fordult az alapítvány elnökéhez, mondván, az õ zsebükre ne játszanak. Végre jön egy vállalkozó egy környezetbarát beruházás tervével, és akkor valakik egyszerûen keresztbe tesznek, beavatkoznak Göd életébe. Megmutatják, hogy képesek megtorpedózni, presztízskérdést csinálnak belõle, folytatta egy másik felszólaló – aki, mint mondta, huszonöt éve él ott, és nemegyszer maga takarította el a szemetet a ma oly nagyon védett területrõl –, de el kell érni, hogy megépüljön a golfpálya, mert különben marad a szemétdomb.
A tervek és a garanciarendszer kiegészítése után lehetségessé válik a golfpálya építése, vélte nem is olyan régen Göd polgármestere. Szegedi Sándor akkor hozzátette, a környezeti hatástanulmányt elfogadták a szakhatóságok, nincs miért megakadályozni a további munkát, ha pedig valaki felelõtlenül akadályozni próbálja, akkor vállalja ennek következményeit is.
A már meglehetõsen nagy nyilvánosságot kapott ügy a kilencvenes évek elején kezdõdött. A szövetkezeti földalapok kijelölése után ötvenkét hektár legelõ a gödi Dunamenti Mezõgazdasági Szövetkezet tulajdonában maradt, az önkormányzat viszont helyi védettség alá helyezte ezt a területet. A szövetkezet, fellebbezés révén, elérte termelésbõl való kivonását annak érdekében, hogy ott sport- és szabadidõközpont létesülhessen.
A golfpálya építésének terve már korábban felvetõdött, és amikor Pólus Péter a szövetkezettõl megvásárolta ezt a területet, a gödi képviselõ-testület támogatásáról biztosította a vállalkozó erre vonatkozó elképzeléseit. A beruházó, aki a pálya mellé szállodát is tervezett, további két hektár földet az önkormányzattól vásárolt meg, és további területet pedig bérbe vett.
Az akkori testület úgy vélte: amellett, hogy ez a létesítmény komoly nyereség lesz a község számára, a védett terület megóvásának is legjobb módja és eszköze. A kételkedõk meggyõzésében döntõ érv volt, hogy a védettség alatt álló területen épülõ golfpályák létesítéséhez és üzemeltetéséhez komoly feltételeknek kell eleget tenni, és a láprét védelmét pedig külön elõírások rögzítik. Ugyanakkor tudatosították, hogy a kapcsolódó létesítmények, a sportcentrum, a szálloda is csak a környéken élõk érdekeinek figyelembevételével épülhetnek meg. A közmeghallgatáson Szegedi Sándor polgármester már kevésbé tûnt derûlátónak.
Elmondta, hogy a beruházónak eddig mintegy kétszázötven millió forintjába került a tervezés és az elõkészítés – például a hatalmas terület bekerítése –, az önkormányzat pedig csak az építkezésbõl több milliós iparûzési adóra számíthatott, s évente több millió forint idegenforgalmiadó-bevételt jelentene a szálloda mûködése is. Nem beszélve arról, hogy legalább tíz-tizenkét munkanélküli jutna álláshoz, ha a beruházás megvalósulna. A polgármester szerint, ha sikerül megtorpedózni ezt a tervet, akkor az önkormányzatnak újra kell gondolnia költségvetését, s a kiesõ bevételt új helyi adó bevezetésével pótolni. Vagyis a lakosság terheit tovább kellene növelni.
– A fórumon a Göncöl Alapítvány elnöke úgy foglalt állást, hogy a környezeti hatástanulmány készítõje és a környezetvédõk közötti tudományos vita végére a hatóság fog pontot tenni. Egyébként felajánlotta, hogy segít a beruházónak másik területet keresni a golfpálya megépítésére. Mivel a golfpálya hatástanulmányát szakemberek készítették, és az elsõ fokú szakhatóság is nyilván szakemberek véleménye alapján engedélyezte a beruházást, Kiszel Vilmost arra kértük, bõvebben indokolja meg, miért próbálja a Göncöl Alapítvány mindenáron megakadályozni a terület hasznosítását.
Válaszában az elnök elmondta, hogy szabálysértések és bûncselekmények láncolata után került a golfpályaépítés ebbe a helyzetbe. Sok védett és fokozottan védett növény és állat élõ-, táplálkozó- és termõhelye ez a terület, s ezeket törvény védi. Az általános védelem mellett pedig maga a terület is védett volt, éppen a Göncöl javaslatára helyezte helyi védettség alá az önkormányzat, ez alól pedig nem lehet kivonni. Az alapítvány elnöke szerint a védettség megszüntetése szabálysértés, az élõhelyek tömeges megsemmisítésével viszont bûncselekményt követtek el. Ráadásul a Göncöl által készített – és szolgálati titoknak számító – térképek alapján kezdték meg a munkát. Kiszel Vilmos leszögezte, hogy a beruházónak hatályos környezetvédelmi engedélye nincs – ugyanis az elsõ fokú szakhatósági engedélyt a Göncöl Alapítvány megfellebbezte –, az építési engedélyt kiadni nem lehetett, ennek hiányában pedig tilos az építést folytatni.
Mint mondta, nem érti, hogy a polgármesternek milyen érdeke fûzõdhet az ügyhöz, ami miatt ilyen súlyos cselekményeket hajszol és fedez. Nem érti a vállalkozót sem, mivel neki is sokkal egyszerûbb lenne a dolga, ha levonulna a területrõl és keresne egy megfelelõbb, probléma- és konfliktusmentes birtokot.
A polgármester szerint végsõ soron elképzelhetõ, hogy a vállalkozó levonul, de akkor nem a községben, hanem másutt fektet be. Ez pedig Gödnek komoly veszteséget, a beruházónak pedig tetemes kárt okoz.
Hogy kárigényét hogyan és kivel szemben fogja érvényesíteni, egyelõre nem lehet tudni, ám elképzelhetõ, hogy perek sorozata indul majd el. B. J. G.
A fenti írást a Népszabadság május 25-iki számának Pestvidék mellékletébõl, a szerzõ hozzájárulásával vettük át.

Útzár

A Budapest–Szob vasútvonal felújítási munkálatainak keretében kerül sor Dunakeszi és Göd állomásközben található két vasúti útátjáró átépítésére. Az átépítési munkálatok miatt szükséges az átjárók teljes szélességû lezárása. A lezárások nem egyidõben történnek, így a község vasút által elválasztott területe valamelyik átjárón megközelíthetõ.

Az átjárók lezárása az alábbi idõpontokban történik:
AS 197 (2. sz. fõút – Nemeskéri-Kiss Miklós út) jobb vágány viszonylatában 1999. június 2-án 18.00 – június 3-án 18.00 óráig. Bal vágány viszonylatában 1999. június 11-én 6.00 – 1999. június 12-én 18.00 óráig; 1999. június 26-án 4 óra idõtartamra (technológiai vonat áthaladásától függõen), június 30-án 18.00–július 1-én 18.00 óráig.
AS 207 (Béke utcai átjáró) bal vágány viszonylatában 1999. június 13-án 9.00 – június 13-án 12.00 óráig, június 17-én 6.00 – június 20-án 18.00 óráig, 1999. június 26-án 2 óra idõtartamra (technológiai vonat áthaladásától függõen), 1999. június 29-én 18.00 – június 30-án 18.00 óráig.

Az átépítési munkálatok miatt szükséges az útátjárók teljes szélességû lezárása. A lezárást a KRESZ elõírásai szerint idõben kitáblázzák.

Az érték mértéke

Ha teszem azt a magyar állam eladná a budai várpalotát, a benne lévõ milliónyi könyvvel, sok ezer festménnyel, szoborral, történelmi emlékkel együtt, az ország lakosságának életszínvonala ugrásszerûen megugrana. Nem lenne jó üzlet?

Csakhogy a budai várat nem lehet eladni. Nemcsak azért, mert abban a pillanatban megbukna a kormány, amelyik ilyesmit fontolgatna, hanem azért is, mert a várpalotának nincs ára. Megfizethetetlen. A Gödön élõ Kossuth-díjas író, Gyurkó László írásának folytatása olvasható.

Olvasom, hogy az alsógödi tábor értéke 150 millió. Nem tudom, ki állapította meg ezt, és minek alapján.
De azt tudom, hogy ennek a tábornak nincs ára. Megfizethetetlen. Legalább tucatszor jártam végig csónakkal a Dunát, az osztrák határtól a jugoszlávig és vissza (olykor a határokon túl is), így bízvást állíthatom: az egykori Szakáts-kerthez hasonló idilli gyöngyszem nincs az egész Duna mentén. Van benne patak, tavacska (igaz, már posványosodik), a patakot egykoron karcsú hidacskák ívelték át (igaz, most vasmonstrumok), van egy hangulatos, nem is kis ház (katasztrofális állapotban), egy cselédház (omladozva, már összeomlott istállóval), egy természet alkotta csendes öböl, kikötõnek, csónakház (kihasználatlanul), van egy új ház (remélhetõleg csak átmenetileg hajléktalan-szállás, mert igazán nem arra való), van focipálya, vannak kulipintyók (megérettek a lebontásra), van egy gyönyörû fasor (már megcsonkítva), vannak gyönyörû fák (fogyóban, mert a láncfûrész gyorsan dolgozik), van egy domb, völgy, sík terület (igaz embermagas gaz növi be). Van aztán még vezetékes víz, gáz, csatorna, mosdók, aszfaltozott bekötõút, mindkét bejárathoz. S a tábor aljában az ország legnagyobb útja, a Duna. Ebben áztatja lábát a tábor.
Egyetlen hátránya van a birtoknak. Az, hogy az égvilágon semmi másra nem alkalmas, mint tábornak. Hiszen senki sem fogja beültetni gyümölcsfákkal, senki sem fog itt teheneket legeltetni, csirkét tenyészteni, mint egykoron. Tábornak viszont maga a Jóisten teremtette.
Évrõl évre ugyan lábra kapnak hírek, hogy mi épül majd itt, játékkaszinó vagy szupermarket, ám ez a terület ilyesmire (és minden egyébre) alkalmatlan. Persze volna egy megoldás: felparcellázni a sík területet, kivágni a fákat, jó pénzért eladni a telkeket s beépíteni palotácskákkal, melyek szinte pontosan akkorák, mint a parcella (lásd a Duna-közt – vajon ki engedélyezte ezt és miért?).
A többi részt meg hagyni, hogy vegye birtokba a burjánzó természet, mint a Dzsungel könyve romvárosát, vagy Kambodzsában a világ legcsodálatosabb templomóriásait. Ez hasznot hozna a településnek. És a haszon, mint tudjuk, nagy dolog és roppant csábító.
Említettem a budai vár példáját. De jaj annak az országnak, amely elpazarolja történelmét. És jaj, aki elherdálja természeti kincseit. Mert az értéknek mértéke van. Ami pótolhatatlan, annak értékét nem százmilliókban, milliárdokban mérik. Mondják, egy sátortábor nem lenne kifizetõdõ az egykori Szakáts-kertben. Csak a Duna-kanyarban kapásból tudok sorolni fél tucat kempinget, melyek sokkal rosszabb adottságokkal rendelkeznek és hasznot hoznak. Esetleg meg kéne nézni, hogyan csinálják.
Ám kétségtelen, hogy a táborra eleinte áldozni kellene. Nem is keveset. Ahogy a budai várra is áldoznak. Annak leghalványabb reménye nélkül, hogy valaha is rentábilis lesz. A tábor pedig azzá lehetne. Vegyük már tudomásul, hogy Göd legnagyobb, páratlan és pótolhatatlan értéke a Duna. Bármilyen területfejlesztési tervek születnek is.
Épülhet itt – és épüljön is – Penny Market, golfpálya vagy strand, a Dunával nem konkurálhat. S a páratlan tábor, mint tudjuk, a páratlan Duna mellett fekszik.

Mi kellene ide? Kiirtani a bozótost. Rendbe tenni a házat. Büfét, pici boltot nyitni a táborozóknak. Egy stéget a Dunára, legyen hol kikötni. És propaganda, hogy megismerjék a vízen, kerékpáron, sátorral, lakókocsival túrázó magyarok és külhoniak. Meg lehetne szervezni, bizonyisten. Ám legfõképp egy gazda kellene.
Ó, nem valamiféle hivatalos szerv. Az van. Látjuk az eredményét.

Egy GONDNOK kellene. Milyen szép szó. A Magyar Nyelv Értelmezõ Szótára szerint a gondnok olyan személy, akinek gondjára van bízva valamely érték. Aki úgy óvná, ápolná, szeretné, dédelgetné a területet, mint a szeme világát.
Lehetne ilyet találni?
Miért ne lehetne?
Göd a közelmúltban kétszer is jelesre vizsgázott közösségi tudatból, áldozatkészségbõl. Mindkét esetben a Dunával kapcsolatosan.
Elõször, amikor megmentette a Feneketlen tavat attól az eszement ötlettõl, hogy betemessék. Összefogott a környék – és nemcsak a környék – apraja-nagyja. A tó azóta lassan már kis paradicsom.
Másodszor, amikor megépítették az edzõtermet a Széchenyi csárda mellett, hogy legyen hol nevelni, edzeni a gyerekeket. Nemcsak sportolásra. Életörömre, egészséges, közösségi létre, a víz, a Duna szeretetére is. És jöttek a szülõk, rokonok, ismerõsök, barátok, a Duna-rajongók. Valahogy pénz is került. És áll a ház. Pénzben mérhetõ hasznot nem hoz. Annál sokkal nagyobb hasznot a jövõnek. Egészséges, jó érzékû, vidám emberpalántákat.
Bizonyos, hogy ha a település gazdái elszánják magukat a cselekvésre, lesznek támogatói, segítõi. Ki a két keze munkájával, ki tehetségének, alkalmasságának, módjának, munkakörének megfelelõen. Én ásni sajnos már nem tudok, de egy ilyen terv támogatására felajánlom egyhavi nyugdíjamat. Húsz kilométerre vagyunk a fõvárostól. Itt egy ugrásnyira az egész környék, egész Nógrád megye, melynek nem adatott meg a szerencse, hogy Dunája legyen.
Nem messze Szlovákia, Ausztria. Nagy országút a Duna. S a táborban kényelmesen elférnének a táborozók mellett az üdülésre áhítozó lurkók is. Nem kellene olyan sok, hogy a tábornak híre menjen. Mert az értéknek híre kél. Ebben az értékeit vesztõ világban is.

Ha nem? Szemünk láttára pusztul el a település ékköve, a tábor. Mint ahogy szemünk láttára pusztul néhány éve Göd másik éke, az ezernyi meggyfa. Lehet, hogy Gödbõl város lesz, de nem lesznek meggyfái. Ezt a páratlan értéket is csak községi irányítással, közös összefogással lehetne megmenteni. Ha még lehet. Hiszen hiába óvja, permetezi, metszi egyik gazda a fáit, ha a szomszéd moníliás, haldokló lombkoronái újrafertõzik. Még egy kis idõ, s nem borul minden tavasszal az országban páratlan hófehér menyasszonyi ruhába a település.
Göd elveszti arculatának egyik legszebb vonását. Ki fog elszámolni ezzel az értékkel? És ki felel a gödi táborért? A közösségnek, az országnak, a jövõnek. Gyurkó László

Randevú a polgármesterrel

Jóllehet a Gödi Körkép rendszeresen beszámol az önkormányzati ülésekrõl, mégis úgy gondoltuk, élõbbé tehetõk a közügyek, ha a mindanynyiunkat foglalkoztató közös dolgainkról a nagyközség vezetõje számol be. Ezért a jövõben havonta egy alkalommal megkérdezzük a polgármestert, mi történt a hivatal háza táján?
- Túl vagyunk egy hétvégi kánikulán, mondhatni tombol a nyár. Kísérõjelenségként pedig újra megjelentek vízparti "barátaink" a szúnyogok. Több olvasónk kérdezi, lesz-e idén is szúnyogirtás?
- Igen. Június elsõ napjaiban négy alkalommal légi, három alkalommal pedig ez a meleg, ködös szárazföldi védekezésre kerül sor. A szúnyogok ellen a légkörbe juttatott szerek ártalmatlan, a növényvédõ állomás által engedélyezett anyagok.
-”A tv. csatornák átrendezése után - írja lapunkhoz írt levelében dr. Bakonyi Ferenc olvasónk - sem a tv 2 sem a Duna tv nem fogható és a tv 1 is csak nehezen. Kérdésem az, hogy mi van a kábel tv-vel, melyre több éve befizettük az Önkormányzat által kért pénz, az ott is van az Önkormányzatnál, de semmi hír felõle, pedig, mint említettem a vételi problémák miatt nagy szükség lenne rá."
- A Digitel három év után végre hozzájárult, hogy a City Net elnevezésû társaság kivitelezze a sokak által hosszú ideje várt kábel televízió hálózat kiépítését. Munkatársaik rövidesen felkeresnek minden ingatlantulajdonost a községben és felvilágítást nyújtanak, milyen áron, milyen szolgáltatást tudnak nyújtani, s remélhetõen még a nyár folyamán megkezdik a kiépítést. Akik évekkel ezelõtt befizettek a kábel tv-re 8000 Ft-ot, azok most ennyiért kapják. Ennek ma 23 ezer forint körül van az ára. A vállalkozásban az önkormányzatunk is szeretne "üzletileg" részt venni annál is inkább, mivel távlati tervek szerint a váci kábeltévének Gödön is lesz stúdiója.
- Egy nappal a dunakeszi után, május 19-én megnyílt a gödi Penny Market is. 900 négyzetméteren 600 féle termék várja a vásárlókat.
- A mindössze négy hónap alatt felépült áruház, az alsónémedi központtal mûködõ áruházlánc ezúttal 103. üzletét nyitotta meg Magyarországon. Az áru kínálat nem extra termékekbõl áll, ám nagy mennyiségben olcsó választékot nyújt. A kivitelezõ a Strabag Hungária Építõipari Rt Észak Magyarországi Magasépítés Területi Igazgatósága volt. A Penny Market környéke a község legrendezettebb részévé vált. Bízom benne, hogy akik kezdetben fenntartással fogadták, most az elõnyét élvezik. Látva az árukínálatot és az árucsoportosítást, egy egészséges gondolkodású kisvállalkozónak nincs mitõl tartania.
- Végül, de nem utolsósorban: idén nyáron fürödhetnek még a meleg vizû strandon a gödiek?
- Ha a bírósági utat járjuk, akkor kizárt dolog. Amit a törvényesség keretein belül megtehettünk, megtettük. Tehát a törvényesség és törvénytelenség mezsgyéjére értünk. Ettõl továbbmenni már nem szabad. Sajnos jogrendszerünk hibájából eredõen várnunk kell. A Legfelsõbb Bíróságtól a felülvizsgálati kérelemre soronkívüliséget kértünk és azt a választ kaptuk, hogy tekintettel a bíróság leterheltségére, a soronkívüliségre nincs lehetõség. Megy a maga útján, ki tudja mikor születik döntés. Közben az ingatlan értéke csökken, a lakosság nem élvezheti a strandot, az idegenforgalmi irodák nem hozzák a vendégeket. Ezekben a napokban nem irigylésre méltó a helyzetem, mert a felelõsség rajtam van. Egyik oldalon dönteni kell, másik oldalon vigyázni kell ne szabaduljon el a pokol. Az igazságügy minisztertõl és a belügyminisztertõl kérek soron kívüli kihallgatást, mert egyszerûen tarthatatlannak minõsítem, hogy egy ilyen jellegû joghézag esetleg emberek életébe kerüljön. (lejegyezte Ráksi Katalin)

Állóháború

Községünk polgármestere 1999. május 28-án a polgármesteri hivatal nagytermében tájékoztatta a meleg vizû stranddal kapcsolatban kialakult áldatlan állapotról a sajtó képviselõit. Mint Szegedi Sándor a megjelent újságíróknak elmondta, a május 24-én éjjel történtek késztették arra, hogy az ország nyilvánossághoz forduljon:
- Felelõsséggel tartozom az önkormányzat tagjaiért, a hivatal dolgozóiért és minden gödi polgárért. Az Alkotmány, majd a Polgári Törvénykönyv tulajdonosi jogokat rögzítõ paragrafusaira hivatkozott, majd leszögezte, hogy a gödi melegvizû strand tulajdonosa - a helyi önkormányzat -, semmi törvénybe ütközõt nem tett jogai érvényesítése érdekében. A törvényi szabályok bizonyos határig önhatalmat, másrészrõl bírósági utat tesznek lehetõvé. Az önhatalom sem május 3-án, sem 24-én nem vezetett eredményre. Sõt az utóbbi esetben kifejezetten veszélyessé vált. Amikor a gödi lakosok egy csoportja ez alkalommal kísérelte meg birtokba venni a strandot, a volt bérlõ, Lukács László telefonhívására rövid idõn belül idegen akcentussal beszélõ (feltehetõen arab és ukrán) mintegy 30-40 külföldi jelent meg a helyszínen és életveszélyesen megfenyegették a tulajdonosi jogot gyakorolni kívánó polgármestert, továbbá a jelenlévõ települési képviselõket és helyi lakosokat.
- Olyan kijelentések hangzottak el - idézte fel a Pünkösd éjszakát Szegedi Sándor -, hogy az autóink rendszáma alapján felkeresnek és kiirtanak bennünket, családtagjainkkal együtt.
- Az önkormányzat - folytatta tájékoztatóját a polgármester - saját tulajdonát kívánta visszavenni, sem magánlaksértést, sem birtokháborítást nem követett el. Szomorú, hogy ez a korábban békés település háborúzás színhelyévé vált. Ezt követõen Szegedi Sándor ismertette a strand üzemeltetõje és a tulajdonos önkormányzat közötti jogvitát, majd elmondta, hogy csakis a rendõrség fellépésének köszönhetõen tudtak biztonságban távozni az arabok által körülvett fürdõ területérõl. Megemlítette azt is, hogy a sajtótájékoztatót megelõzõen telefonon beszélt Lukács Lászlóval, ám õ nem volt hajlandó tárgyalni. Szegedi Sándor fájlalta, hogy nagyfokú szabályozatlanság van jogrendszerünk bizonyos területein, és mint megjegyezte: ha nem tudunk egyezségre jutni, akár két évig is elhúzódhat az ügy, melynek 14 ezer gödi polgár az elsõdleges kárvallottja.
Mindezek ellenére bízik benne, hogy a testület talán megtalálja azt az utat, amely a strand mielõbbi kinyitásához vezet.
Az önkormányzat által benyújtott kiürítés iránti kereset elbírálásának tárgyalása június 15-én 13,30-kor lesz a Dunakeszi Bíróságon. r. k.

Beszámoló a testületi ülésekrõl
Ipartelepek Gödön

Az április 20-án a hangsúly, már a napirendi pontok számát illetõen is az önkormányzat 1998. évi gazdálkodásán és községi tulajdonban lévõ ingatlanok sorsán volt. Napirendre került az 1998 évi költségvetési rendelet második félévi módosítása, tájékoztató az elmúlt esztendõ költségvetésének alakulásáról valamint a zárszámadásról szóló rendelet megalkotása. A testületi ülésen jelen volt a Gyöngy audit könyvvizsgáló cég képviselõje is, aki elmondta, hogy december óta végiglátogatták az összes intézményt és vizsgálták a könyvelést is.

A beszámolók alapján megállapították, hogy az önkormányzat vagyona valós helyzetet tükröz. Határozat született ezen az ülésen a felsõgödi Autópihenõ parkolójában lévõ üzletek alatti területek értékesítésérõl. A vételár az 1999. évi bérleti díj tízszerese. Az úszótelek négyzetméterenkénti ára ötezer Ft. Napirenden volt természetesen az - azóta örökzöld témává vált - melegvizû strand is. Szegedi Sándor elmondta, hogy a testület a bérleti szerzõdést május 1-vel lejártnak tekinti, és nem kívánja azt meghosszabbítani.
A bérlõ, Lukács László képviselõje ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a szerzõdés nem járt le és a jelenlegi üzemeltetõ továbbra is mûködtetni kívánja a strandot. Markó József elmondta, hogy a testületi döntés értelmében a TESZ készül a strand üzemeltetésére, majd dr. Garabon Sándor ismertette a jogi helyzetet, mely szerint a felek kölcsönös megelégedettsége híján a szerzõdés május 1-én lejár, s így a bérlõ köteles visszaadni a tulajdonosnak az ingatlant. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a tulajdonos részére a visszavételi jog biztosított.

Az ipartelep elhelyezésének kérdésérõl szóló napirendi pontot Markó József terjesztette elõ. Elmondta, hogy több kérés érkezett az új kettes út melletti területen kialakítandó ipari területekre vonatkozóan. Szegedi Sándor önkormányzati érdeknek nevezte az ipari terület létrehozását, hiszen - mint mondta - az bevételt jelent. Többek között a Grundfoss és az ELMA cég is jelentkezett, mint befektetõ. De a befektetõket csak akkor tudják a településre hozni, ha adókedvezményeket biztosítanak a számukra - vélekedett a polgármester. Tizenöt igen szavazattal úgy határozott a képviselõ testület, hogy a Göd Nagyközség Általános Rendezési Terv külterületi szabályozási és helyi építési eljárásairól szóló 24/1997 (IX. 23.) sz. Önkormányzati rendeletben foglaltakat, a napjainkban jelentkezõ piaci igények hatására megváltoztatja és bizonyos - a határozatban pontosan megjelölt - területeket, környezetét nem zavaró ipari terület megnevezéssel kívánja hasznosítani, továbbá ezen területeket belterületbe kívánja vonni.

A nyolcadik napirendi pontban név szerinti szavazással, 14 igen szavazattal határozatot hozott a testület, melynek értelmében megállapodást kívánnak kötni a felsõgödi Duna-part Szabadidõközpont területén elhelyezkedõ KÖVIZIG szolgálati lakás, parkoló, szolgáltató létesítmények tulajdon illetve kezelõi jogával kapcsolatban a KÖVIZIG, a BM, illetve az érintettek bevonásával.

Ezt követõen úgy döntöttek a képviselõk, hogy 300 ezer Ft támogatást biztosít az önkormányzat a Felsõgödi-Alsógödi-Szõdligeti Református Egyházközségnek az általános tartalékkeret terhére.

A testület elfogadta Zahorán Sándor javaslatát a Nemeskéri-kastély megvásárlásával kapcsolatosan. Egyidejûleg felkérték Szegedi Sándor polgármestert, folytasson tárgyalásokat a Dunamenti Szövetkezet vezetõivel az ingatlan adás-vételérõl.

A Digitel 2002 Rt. kötelezettséget vállalt, hogy minden évben a nyereségébõl meghatározott összeget szociális felhasználásra átad az önkormányzatoknak. A gödi képviselõ-testület az Egyebekben hozott határozata értelmében, a Digitel által szociális célra biztosított 264.228 Ft-ot a Váci Speciális Iskolába járó gödi gyerekek önkormányzati hozzájárulására fordítja.

* * *

A képviselõk május 18-ai találkozója zárt üléssel indult. Több mint egy órán keresztül tárgyalták a gödi honatyák a meleg vizû strand üzemeltetésére kötendõ szerzõdés- és a Quantum Rt-vel kötendõ megállapodás tervezetét. Ezt követõen, a kitûzött napirend értelmében, (immár nyilvánosság elõtt) a gödi rendõrõrs 1989 évi munkájáról tartott volna beszámolót Thúróczy András.

Az õrsparancsnok azonban hattagú küldöttséggel éppen a franciaországi Marignonban - a Közbiztonságért Alapítvány által fedezett - viszontlátogatáson tartózkodott. Ezért a képviselõknek be kellett érniük az írott anyaggal. Szegedi Sándor véleménye szerint a helyi rendõrség munkája javult. Az önkormányzat a tõle telhetõ anyagi segítséget - gépkocsik, számítógépek vásárlása, telefonszámla kiegyenlítése - megadta, ám mindezek ellentételezése a helyi õrs részérõl még nem megfelelõ. Többször zárt ajtókat talál, aki felkeresi a gödi rendõrséget.

Kovacsik Tamás hozzászólásában kifogásolta, hogy a gödi postarablás ügyében még mindig semmi nyomozati eredményrõl nem adott tájékoztatást a rendõrség.

Barkóczi Gábor kérdésére - Mikor kerül az igazgatásrendészeti szolgáltatás Dunakeszi helyett Gödre?
- Szinay József jegyzõ elmondta, hogy a tevékenység helyi beindításához 1,2 millió forintos bérvonzattal járó létszámbõvítést kért a rendõrség, melyet anyagi fedezet hiányában elutasított az önkormányzat.

Fülöp József észrevételezte, hogy az õrsnek nincs olyan helyisége, ahol megfelelõ körülmények között fogadhatnák az ügyfeleket.

Ezt követõen a képviselõ testület önkormányzati határozat formában támogatta a Népjóléti Képzési Központ felhívását, melyben kezdeményezik, hogy november 12-e legyen a Szociális Munka Napja hazánkban, továbbá szándékát fejezte ki a Salkaházi Sára díj megalapítására, melyet a fenti napon a legjobb munkát végzõ szociális munkás kapna.

Utolsó napirendi pontként a testület 11 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett, a korábban lemondott dr. Faragó László helyére, Markó Józsefet választotta meg a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság új tagjának.

Az Egyebek-ben Lenkei György az elõzõ testületi üléshez hasonlóan ismét az utcanév táblákkal és a fák gallyazás utáni sebeivel foglalkozott.

Kovacsik Tamás a Kodály Zoltán utca és Béke út sarkán lévõ egykori Gomba élelmiszerüzlet építésérõl érdeklõdött.
Másik felvetése a Kossuth-téren lévõ kocsma volt.

Bátorfi József bejelentette, hogy elkészült a Gödi Almanach ötödik kötete, melynek nyomdai elõkészítõ munkáit a polgármester saját zsebbõl finanszírozott.

Mikesy György az ifjúsági tábor ügyében interpellált, "kész átverés"-nek nevezve a tábor-hajléktalanszálló téma körüli önkormányzati lépéseket. Hangsúlyozta, hogy két külön dologról van szó. Feltette a kérdést, milyen jogcímen avatkozik be a Népjóléti Bizottság a KSB ügyébe, hiszen az ifjúsági tábor a Kulturális és Sport Bizottság hatáskörébe tartozik. Szorgalmazta a tábor bekerítését és furcsállotta azoknak a képviselõknek a hozzáállását, akik egyszer a hajléktalanok beszállásolásáról, máskor a tábor hasznosításáról beszélnek.
Mikesy György végezetül ismertette határozati javaslatát, mely szerint az ifjúsági táborban nem szállásolhatók el hajléktalanok, továbbá szorgalmazta, hogy a bizottsági határozatok kerüljenek a testület elé.

Traupert Imréné, Mikesy képviselõ javaslatával kapcsolatban elmondta, hogy a márciusi testületi ülésen a képviselõk egyhangúan megszavazták a területi gondozási központ pályázatát, mely a hajléktalanszálló bõvítését célozza.
Markó József pedig kijelentette, hogy a tábort ebben az évben nem nyitják meg, mivel alkalmatlan a gyerekek táboroztatására.
Lenkei György ezt azzal erõsítette meg, hogy dzsungelnek nevezte az egykori Szakáts-kertet.

Anyakönyvi hírek

1999. május hónapban Gödön házasságot kötöttek:

• Mészáros Katalin Zsuzsanna – Tóth Péter Árpád
• Bodroki Gabriella – Mezei János
• Szénássy Györgyi Tünde – Bálint Gergely
• Tasi Éva Gizella – Botka Zoltán
• Kovács Éva – Dalanics Zsolt
• Jámbor Mónika – Poros István
• Monostori Zsuzsanna – Rácz Tamás Bálint

Sok boldogságot kívánunk!

1999. május hónapban Gödön elhunyt:

• Józsa György Andrásné 53 éves,
• Bálint István 66 éves
• Havelka Éva 66 éves,
• Aszalós Istvánné 78 éves
• Somogyi Sándor 70 éves
• Csikós Géza Lászlóné 73 éves
• Lajtos Istvánné 78 éves

Az elhunytak hozzátartozói fogadják õszinte részvétünket!

Tisztelt Seres Istvánné!

Érdeklõdéssel olvastam bátor hangú levelét a Gödi Körkép elõzõ számában, melyet a tábor védelmében írt. Egyetértek Önnel, értékeinket meg kell védenünk. Bár azzal a véleményével, hogy ez a védelem akár az eladás is lehet, nem értünk egyet. Ami levelem megírására késztet, az az, hogy Ön szerint a TESZ 10 millió forintot kért az államtól hajléktalan-szálló építésére.
Ez nem igaz! Az önkormányzat kért, valamennyi képviselõ megszavazta, még azok is, akik néhány hét múltával erõsen tiltakoztak az ilyen meggondolatlan döntések ellen. Ehhez a TESZ-nek semmi köze. Természetesen az ISM-tõl sem fog kérni, ez szintén az önkormányzat dolga.
A TESZ-nek a hajléktalan-szálló mûködéséhez szintén semmi köze. A Gondozási Központ önálló jogi személy, az önkormányzat megbízása alapján üzemelteti a hajléktalan-szállást. A TESZ igazgatójának nem kell számon tartania, kik laknak a hajléktalan-szállón.
Ön félreértette a Polgármester Úr fogalmazását is. A hajléktalanok nem odaszállingóznak, hanem a Gondozási Központ vezetõje vette fel õket annak rendje és módja szerint, az önkormányzat által alapított és finanszírozott hajléktalan-szállóra. Legálisan és jogszerûen.
A TESZ szerepe ez idáig a tábor mûködésében a nyári szezonra korlátozódó gyermektáboroztatási célú üzemelés fizikai biztosítása volt. Kevés pénzbõl, az adott körülmények között. Az anyagi és társadalmi környezet erõteljes változásai miatt a tábor szerepének, jövõjének újragondolása vált szükségessé, melyhez a szükséges szakmai elõkészítõ munkát a testület megbízásából a közmûvelõdési és sport bizottság végzi.
1999-ben az önkormányzat döntése alapján a tábor külsõ vendégek számára nem lesz megnyitva.
Tisztelt Asszonyom, remélem jó szándékú tájékoztatásom segít Önnek abban, hogy a jövõben alaposabban tájékozódjon, mielõtt valakit, vagy valamit a nagy nyilvánosság elõtt elmarasztal.

Üdvüzlettel: Markó József a TESZ igazgatója

Strandajánlatok gödieknek

Elég abszurd a cím, szó se róla, de becsukott szemmel és füllel jár az, akli nem érti a mögötte rejlõ problémát.
Mivel egyelõre a melegvizû strand ügyében lassan a Balkánhoz hasonló állapotok uralkodnak, és ez a Pünkösd hétfõjén lejátszódott események (újabb területfoglalási kísérlet, kutyákkal, testõrökkel, hatósággal) tükrében még csak nem is túlzás, addig körül kell nézni a község határain kívül, ha fürdõzni támad kedvünk.
Pedig alaposan benn vagyunk a szezonban, így egyre gyakrabban támad majd kedvünk. Mindenek elõtt a legolcsóbb, legkézenfekvõbb a Duna-part. Ingyen van, még büfék, csárdák sora is kiépült mellé, akár Alsógödön, akár Felsõgödön mártózunk. Hogy aztán mennyire toleráljuk a szennyezettsége okán immár évek óta fürdésre hivatalosan alkalmatlan folyóvizet, lelkünk rajta. Hozzánk legközelebb a váci fedett uszoda és szabadtéri strand található, úgy hiszem, nem igényel bemutatást a környéken élõknek.
Ami hírértékû lehet, az a belépõ összege. A felnõttjegy 300, a gyerekjegy 150 Ft, ami a konkurencia tarifáit és a váci létesítmény színvonalát tekintve feltétlenül méltányos.
A gödi strand megnyitásáig a község lakóinak körében kedvelt volt a leányfalusi strand. Két kompátkelés, közötte kis gyaloglás vagy kerékpárút a Szentendrei-szigeten, és a túloldalon belebotlunk a népszerû és jól kiépített fürdõhely kapujába. Idén a felnõtt belépõ 490 forint, a gyerekjegy 370, a reggeli és délutáni úszótarifa pedig 290 Ft-ot kóstál.
A budapesti Népfürdõ utcában fogalommá lett Dagály strand még fõvárosi viszonylatban sem tartozik az olcsó szórakozási lehetõségek közé, viszont a bõséges medenceválaszték és a környezet ellensúlyozza az árképzést. A felnõttjegy 500, 17 órától 400 Ft, kereken egy százassal több. mint az Árpád úton található újpesti sportuszoda belépõje, igaz, a nevébõl adódóan ez a létesítmény kimondottan a tempózóknak készült. A strandok tekintetében különbséget tenni a három ajánlott létesítmény között nemigen szeretnék, mindhárom más miatt lehet vonzó.
A Dagály a Budapestre ingázó gödiek számára helyben van, szolgáltatásainak színvonala miatt is kedvelt és frekventált, a váci strand hasonlóan kellemes szórakozási lehetõségeket biztosít, és elsõsorban közelsége miatt lehet csábító, Leányfalura utazni pedig egy kimondottan hangulatos kirándulással is felér, hiszen a két vízi út és a sziget környezete plusz élményt nyújt. De legszívesebben egyiket sem ajánlanám – távolról sem rosszindulatból. Hanem azért, mert nem lenne szükség rá. Elvégre van nekünk sajátunk is, igaz, jelenleg csupán elméletben. Forgács Péter

Itt a vége…

Megkezdõdött az utolsó felvonás, az iskolai évnek a legnehezebb idõszaka. Felmérõ felmérõ hátán. Ráadásul itt a jó idõ, csivitelnek a madarak, és mindenhez van kedv, csak a tanuláshoz nincs. A pedagógus a lehetõ legtöbbet akarja kihozni tanítványaiból, a diák pedig igyekszik bepótolni a sok ábrándozással töltött órát. A játszma kétesélyes…

A tanuláson kívül jó néhány program vár még ránk év vége elõtt. Az Iskolai Napokon június 7–11-e között lesz ének-zene-, hidegtálkészítõ, rajz-, vers- és prózamondó verseny. Ismét szervezünk tátikát, ahol „egyéb” kategóriában is indulhat bárki. A Gálára 10-én kerül sor. Itt a gyõztesek átvehetik díjaikat, és néhányan elõadhatják produkciójukat. Idén is a Nyelv és Tehetség, valamint az A+V és az Életforrás Alapítványok segítenek bennünket abban, hogy értékes jutalmakat kaphassanak a versenyzõk. Június 11-én lesz a várva várt Suli Show. Szeretnénk, ha minél több diákunk is bemutatkozna a közönség elõtt. Hogy kik lesznek azok? Akik az Iskolai Napokon kiválót teljesítettek és produkciójuk szabadtéri színpadra való. Tanulóink szavazatai alapján két együttest hívtunk meg. A Fresh és az Animal Cannibals jön iskolánk színpadára. Ezen a napon ismét ellátogat hozzánk Huzella Péter, és újra lesz „Játszóház”, amit népmûvészek tartanak az érdeklõdõknek pedagógusaink segítségével. Sajnos a sportnap az idén hely hiányában elmarad. Lesz helyette táncház, amire minden érdeklõdõt szeretettel várunk. Este 8 órától pedig a Scarabeus együttes fantasztikus zenéjére táncolhat Göd apraja-nagyja. Ennek a napnak a költségeit a Jótékonysági bál bevételébõl és szponzorok felajánlásaiból fedezzük.
A teljes programot plakátjainkon olvashatják.

Mindenkit sok szeretettel várunk a rendezvényeinkre! Végzõs diákjainktól 19-én búcsúzunk. A várva-várt tanévzáró 22-én lesz, ahol mindenki megkapja nagyon, vagy kevésbé várt bizonyítványát. Mondhatnánk azt is, hogy ezzel vége, de ez nem igaz, hiszen a nyári táborok nélkül nem lenne teljes az év. Nyári táborok Ezen a nyáron ismét visszavárja a huzellás diákokat is a miacsai tábor. Aki egyszer belekóstolt a romantikus életbe, az évrõl évre visszavágyik. A programot együtt állítják össze a táboroztatók a diákokkal, a program-étlap alapján. A kínálat és az igény nem feltétlenül azonos, de a kompromisszum eddig még mindig sikeres volt. Az étlap kínálatából: Miacsa olimpia, lovaglás, hõguta ellen strandolás, bográcsozás, túra, egy nap Bánkon, éjszakai portya (bátorsági próba), agyagozás, na és móka-kacagás. A legérdekesebb, hogy nem hiányzik senkinek sem a villany. Addig van fent mindenki, ameddig világos van. Persze itt is, mint minden táborban találhatók „rossz alvó” gyerekek, akik kihasználják a pedagógusok „álomóráját” (õk éjjel kettõkor már elalélnak) és ébren maradnak ájulásig. Õket a következõ napon már messzirõl meg lehet ismerni, ugyanis félálomban telik az egész napjuk. (Az elõzõ két mondat bármely táborra érthetõ.) Az angol nyelvtudás felfrissítésére is van lehetõség, hiszen Arany Tóth Ági néni kedvenc idõtöltése, hogy naponta játékos nyelvi órákat tart. Táborvezetõ: Turcsánné Marjai Éva. Idõpont: 1999. július 5–10.

A sportkör nyári ajánlata ugyancsak sokszínû. Atlétika-kézilabdatábor Nyírjesen július 5–9-ig. Táborvezetõ: Bilkó Magdolna. Sporttábor lévén, nem maradhatnak el az edzések, de emellett lesz túra, lovaglás és természetesen sok-sok szabadidõs program. Örülhetnek a kosarasok, hiszen még a szünetben is hódolhatnak szenvedélyüknek, mert lesz táboruk Agárdon július 5–10 között. Táborvezetõ ki más lehetne, mint az edzõjük, Nagy Róbert. Az edzéseken túl lesz úszás, kirándulás Székesfehérvárra, túra a tó madárrezervátumához kenuval, pákozdi kirándulás, kajakozás és az elengedhetetlen szabadidõs program. A Góliát-labdarúgó szakosztály is szervezi a nyarat június 28-tól július 3-ig – Dávid nélkül – Halmai Gábor vezetésével. A labdarúgó edzéseken kívül úszásoktatás, lapátolás csónakkal és kenuval a Vizisportiskola környékén, túra Pákozdra, számháború, akadályversenyek és szabadidõs program várja a jelentkezõket. Vép. Szombathelytõl 6 km-re, a volt Erdõdy-kastélyban, festõi környezetben tölthetnek egy hetet azok, akik szeretnének sok szépet látni. Szombathely, Kõszeg, Ják és a szajki parkerdõ várja diákjainkat. A sok látványosság mellett jut idõ a sportra is, hiszen a tábor területén van teniszpálya, focipálya és sportcsarnok. Ebbõl a táborból sem marad ki a bátorságpróba és a játékos vetélkedõ
. Ebben az évben napközis táborral bõvül iskolánkban a kínálat. Angol nyelvoktatásra, számítástechnikára, kézmûves foglalkozásra, drámajátékra, focira, kosárra, úszásoktatásra, strandolásra, kirándulásra, bográcsozásra invitáljuk az érdeklõdõket. A programok egy-egy turnusban hétfõtõl péntekig, naponta 8 órától 16 óráig tartanak.
Bõvebb információ a Huzella Iskolában Zachár Zsuzsától szerezhetõ be. Remélem minden igényt kielégítõ programokat biztosít iskolánk kikapcsolódni vágyó diákjainknak.
Jó pihenést és remek vakációt kíván minden diákjának a Huzella Tivadar Általános Iskola nevelõtestülete nevében: Zachár Zsuzsa

OLVASÓSAROK

„Egyetlen fõinkvizítornak sincsenek olyan borzongató kínzóeszközei, mint a szorongásnak.” – idézi Kierkegaardot Arató Mihály, a Mindennapi szorongásaink címû könyv szerzõje, aki TV-mûsoraiban, és több nagy sikerû könyvében (Mindennapi lelki szenvedéseink, A másik: NEM?!) megosztotta velünk széleskörû tapasztalatait. Új könyvében megtanít bennünket a „jó és rossz” szorongás felismerésére, megkülönböztetésére és kezelésére.
„Hogy lehet a szorongás jó is? Igen! A szorongás jelzés: olyan, mint a láz a testben, szálka a köröm alatt.” „Szorongani jó, mert jelzi a veszélyt, felkészít a küzdelemre, segíti a túlélést.”
De lehet rossz is. „A szorongás rossz, mert kellemetlen, gyötrõ, nyugtalanít, nem hagy békén, lebéklyózza figyelmünket, csökkenti szellemi teljesítményünket, rontja a tanulást, nehezíti az emlékezetet.” Dr. Arató Mihály pszichiáter professzor az orvostudományok doktora. A nemzetközileg elismert szakember, több éves kanadai és amerikai ösztöndíjas és vendégprofesszori tapasztalatával igyekszik megteremteni itthon is a lelki betegségek európai szintû ellátási formáit. A szerzõ, kinek fõ kutatási területe a szorongásos és hangulati betegségek vizsgálata és kezelése, – lelki szenvedéseink, félelmeink, szorongásaink kiváló ismerõje. Gyakorlati útmutatásai mellett megerõsít bennünket abban, hogy lelki terheinkkel bátran forduljunk szakemberhez, hiszen segítségükkel önmagunk tehetünk legtöbbet egészségünk érdekében.
Arató Mihály: Mindennapi szorongásaink: A jó, a rossz és a gonosz; A félelemtõl a fóbiáig. Németh Nelli

Virág helyett
Megtanulni nem lehet, erre születni kell "

... nem akárki képes arra, hogy az embereket, illetve azt, akit rábíztak, jó erkölcsre nevelje: s ha egyáltalában valaki, akkor csak az lehet erre képes, aki ért is hozzá, éppúgy, mint az orvostudományban s minden egyéb foglalkozásban..." (Arisztotelész)

Áldott, szidott, feledhetetlen és feledhetõ tanáraink. Kinek ne lenne emlékei között olyan tanító, akire szívesen, vagy épp ellenkezõleg, neheztelve gondol. A jó pedagógus, életre szóló útravalót adhat. A pályára alkalmatlan, életre szóló szorongást nevelhet belénk. Õk a nemzet napszámosai, mondták valaha, de – anyagi elismerésüket illetõen –, ma sincsenek elkényeztetve. Pedagógus nap alkalmából rövid beszélgetéssel emlékezünk meg nevelõinkrõl. Virágné Göbölös Judit tanárnõ, három és fél évtizeden át oktatott Alsógödön. Ki tudja hány gyerek tanulta meg tõle a Pitagorasz-tételt.
– Számomra természetes, hogy itt tanítottam, hiszen õsgödi vagyok. Szüleim, nagyszüleim is itt éltek. A Délibáb villába jártam óvodába, majd szembe az iskolába. Az Eötvös Gimnáziumot a Felsõfokú Tanítóképzõ követte. Szakmai készségen kívül – énekelni tudás, hangszerismeret –, alkalmasságunkat is vizsgálták a felvételin. Komoly szaktekintélyek elõtt tíz perc alatt kellett megmutatnunk mit tudunk kezdeni 10–15 gyerekkel. Ancsel Éva, Kerecsényi Miklós, Ó Nagy Gáborné – neves pedagógusoktól sajátítottuk el a mesterséget.
– Matematika, speciális testnevelés volt a szakterülete. Esztendõkön át az úttörõcsapatot vezette. Két éve búcsúzott el az iskolától. Nem hiányzik a kréta szaga, a gyerekzsivaj, a tanítás? – A tanítás hiányzik. A Nemzeti Alaptanterv és az oktatás terén tapasztalható káosz, nem. Az aktív kollégák dolga cseppet sem irigylésre méltó. Váltják egymást a kormányok és az oktatási tárca vezetõi. A folyamatosság hiányában nehéz jó munkát végezni. A központi irányításnak sokkal egységesebbnek kellene lennie. Nagy hibának tartom a szakfelügyelet megszüntetését is. A kontroll nélkülözhetetlen. Felkészületlenül nem lehet bemenni az órára. A fegyelmezési gondok mindig abból adódnak, ha a pedagógus nem képes lekötni a diákok figyelmét. Soha nem írtam be ellenõrzõbe, hogy XY nem figyel az órán, vagy hasonlót. Nem tartozik a szülõre. Az intõknek, beírásoknak semmi értelme. Önmagát minõsíti vele a pedagógus.
– Amikor nyugdíjba vonult, Vízvári Anna díjat kapott.
– A díj névadója volt a negyedikes tanító nénim. Nagyon jól esett az elismerés, de az ember nem a díjakért marad ezen a pályán. Nem is a pénzért. Köztudott, hogy a pedagógusfizetés – bár az utóbbi idõben javult valamit –, még mindig alacsony. (Jobb, ha nem árulom el 35 évi tanítás után mennyi a nyugdíjam.) De mint mondtam, nem ezért indulunk el nap mint nap kezünkben a naplóval, ha megszólal a csengõ. A legfontosabb, hogy szeressük és ismerjük a gyerekeket. Sokkal könnyebb úgy tanítani, ha a diák családi hátterével is tisztában van a nevelõ. Ezt megtanulni nem lehet, erre születni kell. Aki a katedrára készül, mérje fel elõbb, vérében van-e az odaadás. Nem számított szombat van, vagy vasárnap, gyártottam a szemléltetõ eszközöket és a férjem partner volt ebben. A mi korosztályunk ezt szívvel lélekkel csinálta. Minden egyes nap hozott sikereket és az otthon gondjait az iskolakapun kívül tudtam hagyni. Sok lelkiismeretes kolléga tanít ma is, de nem ártana az a bizonyos alkalmassági vizsga a pályára lépés – de lehet, hogy már a tanulmányok megkezdése elõtt.
– Ha újra kezdené, ismét ezt a hivatást választaná?
– Gondolkodás nélkül. Tanáraim inspirálására lettem pedagógus és Magyarország olyan szellemi tõkével rendelkezik, amelyet kár veszni hagyni. (ráksi)

Minden pályázó diák tovább tanulhat

Izgatottan várták a 8. általánost végzett diákok, szüleikkel és tanáraikkal együtt, hogy milyen eredménnyel zárul középiskolai felvételük. Örömmel írjuk le – az iskola tájékoztatása alapján –, hogy minden pályázó növendéket felvettek valamelyik középiskolába. Volt olyan szerencsés akit három tanintézetbe is pályázott, s mindegyikbe sikerrel. A Huzella Iskola végzõs növendékeinek szeptembertõl iskolapadot ad:

• a Madách Gimnázium Vác 8,
• Radnóti Miklós Gimnázium Dunakeszi 7,
• a fõvárosban: angol-francia szakos gimnázium 1,
• Katona József Gimnázium 1,
• II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 1,
• Bay Zoltán Szakközépiskola 5,
• Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola 1,
• Vendéglátóipari Szakközépiskola 1,
• Károlyi Mihály Közgazdasági Szakközépiskola 2,
• Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola 1,
• Magyar Hajózási Szakközépiskola 1,
• Mechwart András Vasútközlekedési Szakközépiskola 1,
• Petõfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola 1,
• Schulek Frigyes Építõipari kéttannyelvû mûszaki Szakközépiskola 2,
• Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola 1.
• Verebély László Technikum 1,
• Déri Miksa Szakmunkásképzõ 1,
• Dobos C József Vendéglátóipari Szakmunkásképzõ 2.
• Pályakezdõ fiatalok esély alapítvány szakiskolája 1.
• Boronkay György Mûszaki Szakközépiskola Vác 2,
• Egészségügyi Szakközépiskola Vác 1,
• Gárdonyi Géza Szakközépiskola Dunakeszi 1,
• I. Géza király Közgazdasági Szakközépiskola Vác 1. (b)

A BÁRDOS LAJOS MATEMATIKAI TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY

Észak Pest megyei Matematikai Tehetségfejlesztõ Központunk már több, mint egy évtizede folytat regionális jellegû tehetségkutató versenyeket, amelyeken feltûnt tanulókat néhány éve már számítógépes nyilvántartásba is veszi, melynek alapján fejlõdésüket vizsgálja és segíti az általános- és középiskolában. Ennek a rendszernek az elõversenyei eddig csak Vácon kerültek lebonyolításra (Kempelen-, Árpád-, Boronkay- és Radnóti versenyek.) Az idén elsõ ízben a tehetségfejlesztést Dunakeszire és térségére is kiterjesztettük.
A Bárdos Napok keretében május 20-án megrendezett versenyen 5 dunakeszi, 2 gödi és – külön meghívással – a kemencei iskolák tanulóinak válogatott csoportjai vehettek részt. A 67 versenyzõ 5-6-7. osztályos tanulóból az évfolyamonkénti 1-6. helyezett kapott 1 500 Ft értékû könyvcsomagot és ezek kerültek a tehetségkataszterbe.
Örömmel értesítjük a gödieket, hogy nagyközségükbõl

• az 5. évfolyamosok közül HORVÁTH ISTVÁN, – tanára: Ács Sándor –, negyedik,
• a 7. évfolyamosok között pedig HONFFY DÁNIEL – tanára: Felhõ Mária – második helyezést ért el.

Mindketten a Huzella Tivadar Általános Iskola növendékei.
Gratulálunk nekik. Újvári István, a Központ vezetõje

150 éve történt júniusban

Tíz napja, hogy Buda várának falain ismét a magyar trikolor leng. Javában folyik az orosz hadsereg mozgósítása, de itthon még nem érzõdik hatása. Még gyõztes csaták után és elõtt vagyunk. Az új kormány székhelye Pest.

Pihenjünk egy kicsit, nézzük, milyen is volt ez a honvédség belülrõl, a hadtáp vonatkozásában? Az 1848 nyarán felállott nemzetõrség saját ruhájában és túlnyomórészt a saját fegyvereivel indította a tábori életet. Az ünnepségek és szép parádék után a nyár közepén már megkezdõdtek a kemény csaták a Dunántúlon és a Délvidéken. A honvédek a hazáért harcoltak, de ehhez sok minden szükségeltetik, úgymint puska, lõszer, ruha, élelem, fehérnemû, lábbeli... Az elsõ két igényrõl már szóltunk korábban. Lássuk a harmadik igényt a ruházatot. Miért viseltek a gyalogosok barna színû dolmányt, vagy másképpen atillát? Azért, mert az osztrák hadsereg tûzérségi személyi állományának központi ruharaktára Budán volt és ott tárolták nagy menynyiségben a fegyvernem színének megfelelõ barna posztót. A fehérnemû gyártását az elképesztõ állapotok sürgették. Még a pákozdi csata elõtt írta Görgey Kossuthnak: „Valamennyi önkéntes zászlóalj tökéletesen el van tetvesedve, mert Jelacicnak Fehérvárba vonulása óta csak egy öltõ fehérnemûvel bírnak. Ha ezt mosni kívánják, kénytelenek köpenyüket két nap hosszat csupasz testükön viselni. Annyira elhatalmasodott a tetûkórság, hogy némelyüknek tõle már a bõre sebes.”
De honnan kerülhet elõ húsz, huszonötezer ing, gatya, lábravaló?
Csányi László kormánybiztos kiáltványa „Magyarország nagylelkû nõihez” Pozsony 1848. november 11-én. „A haza iránti kötelesség egyaránt kéri annak fiait és leányait. Amazok fegyverrel, ezzek ápolásra szólítván fel. Legkiválóbb gondjaim közé tartozik a Lajta menti magyar hadsereg részére az elnyûtt fehérnemûk újjal való pótlása... Senkit sem találok, kikhez biztosabban fordulhatnék, mint a nõk gyengéd és hatályos segélyéhez.” És Csány jól számított. Kibontakozott a magyar nép, a magyar nõk érzelme és hazaszeretete.
Kossuthné felhívása így szólt: „Mi nem küzdhetünk a vitéz férfiak sorában, de segíthetünk! Egyesüljetek egy szent célra! Közületek mindegyik annyi kórodai készletet szerezzen, amennyi legalább egy-egy vitéz ápolására, tiszta ruhával való ellátására szükséges...”
És késõbb, mint tudjuk a nõk lettek a „Szabadságharc õrangyalai”. Maga Kossuth még november 19-én rendelkezett egy intézet felállítására a megrokkant honvédek részére. De lássuk az 1848-as honvédek élelmezését. Tábori konyha még nem követte a csapatokat, pedig már Napóleon megmondta: a katona meghalhat, de legyen jóllakott. A legkisebb élelmezési egység nagyságát a cipelhetõ fõzõedény mérete határozta meg, vagyis az, hogy egy bográcsból hány embert tudtak ellátni. A honvéd gyalogsági századoknál 12 emberbõl álló „fõzési osztályokat” hoztak létre, választott szakáccsal. Minden katonát, minden nap megillette két font kenyér. (Valamivel több mint egy kiló). A közkatonának 15 krajcár, a tizedesnek 20, az õrmesternek és zászlótartónak 30 krajcár napi zsold járt. Ebbõl ötnaponként mindenki adott 20 krajcárt a szakácsnak, aki a 12 embernek naponta négy font húst fõzött meg és ehhez „tápláló vastag ételt” fõzeléket, vagy tésztát készített. A nyersanyagot a lakosságtól vásárolták készpénzért. Ez a rendszer maradt érvényben végig a szabadságharc alatt.
A Függetlenségi Nyilatkozat után megkezdõdött az addigi, csupán fegyverbeszerzésre korlátozott külföldi kapcsolatok kiszélesítése a politika irányába. Bécs hermetikusan elzárta Nyugattól Magyarországot. Ennek tudható be, hogy a külföld sokáig tájékozatlan volt küzdelmünk jellegét illetõen. Mégis megjelentek Kossuth megbízottjai a határokon túl. Párizsban gr. Teleki László, Londonban Szalay László majd Pulszky Ferenc, Turinban Splényi Lajos, Berlinben Winkler János, Konstantinápolyban gr. Andrássy Gyula, Velencében Bratisch János.
A lánglelkû Telekynek köszönhetõen a nyár elején a nyugati sajtó foglalkozni kezd szabadságharcunkkal. De csak a sajtó. Az államhatalmak zárkózottak maradtak. Csak az orosz betörés hírére rezzent fel a francia és az angol törvényhozás. A francia nemzetgyûlésben Flocon, köztársaságpárti képviselõ interpellált május 21-én.
A választ Drouyn de Lhuys külügyminiszter adta meg. „Felfogjuk a horderejét, ha az orosz fegyveresen törne be. Ezt el kell kerülni, diplomáciai úton kell a dolgot orvosolni. Ha ez nem elég, rendszabályokhoz fogunk nyúlni.” Sarans képviselõ is szólt az orosz beavatkozás veszélyérõl: „A cár mindent anarchiának nevez. Ha Olaszország vissza akarja szerezni függetlenségét – ez anarchia, ha Lengyelország követeli függetlenségét – ez anarchia, ha a németek védik az egységüket – ez anarchia! És ez az északi civilizáció ezen anarchiák ellen mûködteti szuronyait!”
A külügyminiszter erre sem tudott újat mondani. Angliában csak a sajtó és a népgyûlések álltak mellénk. Palmerston úgy értesült, hogy „Ausztria-Magyarország egy ottani háborúhoz orosz segítséget kért és meg is kapja. Vannak esetek amikor Angliának nem kell sietni a beavatkozással oly országok ügyeibe, ahol a háború már kitört”. A török keleti egykedvûséggel nézte az eseményeket. Poroszország tapsolt a gyõzelmekhez, de mivel a német szövetségben Ausztria fõszerepet játszott, nem mertek belekötni. Csupán Piemont és Velence hajlott a szövetségre.
Június 3-án az anconai kikötõben Luigi Pasini velencei megbízott és Bratisch János Magyarország meghatalmazottja védõ és támadó szövetségrõl írt alá szerzõdést, melynek harmadik pontja így szól: Velence segíteni fogja Magyarországot egy hajóraj felállításában az Adrián.
És június 14-én megjelennek a határon az elsõ orosz csapatok. Még hátra van csaknem száz összecsapás és ezek közül még több, mint harminc, magyar gyõzelemmel végzõdik majd. Bátorfi József

Születésnapunk volt

Bensõséges ünnepség keretében gyûltek össze a vendégek a Gödi Mûvelõdési Házban május 19-én a Gödi Körkép megjelenésének 10. évfordulóján.

Ilyés Gizella alpolgármester a Gödi Körkép felelõs kiadója köszöntötte a megjelenteket, akik között ott láttuk Szegedi Sándor polgármestert, Traupert Imréné, Lenkei György, Bátorfi József és Kovacsik Tamás önkormányzati képviselõket.
Dr. Ráksi Katalin felelõs szerkesztõ is üdvözölte a jelenlegi és egykori szerkesztõket és munkatársakat és elmondta, hogy ez az összejövetel az egymást csak írásban és munkában ismerõk személyes találkozását tûzte ki célul. Wolff Lajos, a Gödi Körkép elsõ fõszerkesztõje megemlékezett a lap alapításának hõsi korszakáról, a Körkép elõdjérõl, a Termelõszövetkezeti Híradóról, mely magja volt a tíz éve megjelentetett újságnak. Meleg szavakkal szólt a kezdeti gondokról, a munkatársak felkérésérõl, s az elsõ buktatókról és sikerekrõl. Az elsõ fõszerkesztõ után az elsõ kiadó, Gáspár Gábor egykori tanácselnök emelkedett szólásra. Szegedi Sándor polgármester is üdvözölte az önkormányzat lapját, annak ott megjelent korábbi és jelenlegi munkatársait, és elmondta, milyennek kell lenni egy objektíven szerkesztett újságnak.
Ilyés Gizella, mint felelõs kiadó, kitüntetõ oklevelet adott át Balassa Tibor szerkesztõnek, aki tíz év alatt közel ezer cikkét adta közre ebben az újságban. A kitüntetett meghatódva mondott köszönetet az elismerésért, és a felelõs szerkesztõ által átnyújtott ajándékkosárért, s ígéretet tett arra, hogy örömmel kezdi meg a betöltött 91. életéve után újabb 91 év munkáját.
Az est résztvevõi hosszan elbeszélgettek az elmúlt tíz év eseményeirõl, átlapozták a Gödi Körkép frissen bekötött tíz évfolyamát, s közben fogyasztották a születésnapi tortát, a finom süteményeket és üdítõitalokat. Ezúton mondunk köszönetet a mûvelõdési ház dolgozóinak, a Family boltnak, a Józsi Cukrászdának, a Nosztalgia virágboltnak és Poór Miklós vállalkozónak a 10 éves lapjubileum megünneplésének megsegítéséért. (...a...a...)

Tízesztendõs a Gödi Körkép!

Tisztelettel köszöntöm a Gödi Körképet abból az alkalomból, hogy immár betöltötte tizedik esztendejét. Büszke vagyok és büszkék lehetünk számosan a gödi lakosok közül, hiszen ez az újság velünk együtt küzdött a rendszerváltásért, és az azt követõ idõszak nehézségeinek elviseléséért. Az elmúlt tíz esztendõben voltak „szép, üdvös és hasznos” napjai a Gödi Körképnek, de mi tagadás, voltak nehéz idõszakok is.
A lap megindulásával szinte egyidõben szervezõdtek a politikai pártok – többek között a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Cserkészek helyi szervezete, valamint más civil szervezetek, olyanok, amelyek valamennyien a felszabadult demokratikus Magyarország felvirágoztatásának segítését célozták meg. A magyarországi rendszerváltás bizonyos vonatkozásokban pozitív eredményeket hozott. Tagadhatatlan azonban az a tény, hogy az évek során kiütköztek a kapitalizmus vadhajtásai is, mint a hatalmas mértéket öltött munkanélküliség, a társadalom kisebbik rétegének a meggazdagodása és a nagyobbik réteg elszegényedése, leépülése, bizonyos húzó gazdasági ágazatok – mezõgazdasági termelõszövetkezetek – szétverése és azzal párhuzamosan a vidék lemaradása. Jelentõs mértékben elterjedt a korrupció úgy, hogy még a magasabb politikai szférákat is érintette.
Új és félelmetes formájában jelentkezett a szervezett bûnözés, és veszélyezteti a polgárok biztonságát a maffiák egymást közti leszámolása is. A politikai erõk – sajnos – nem értették meg a fenséges pillanat parancsát, hogy össze kell fogni az ország elõrehaladásának segítésében. Az összefogás helyett egymásnak feszülnek az izmok és idegek.
Az országos problémák Gödöt sem kerülik el, sõt községünkben még jobban felhalmozódtak és halmozódnak a gondok. Ennek a magyarázata, hogy sem az Antall-kormány, sem az MSZP-SZDSZ-es kormányzás idején a község vezetése nem találta meg az igazi együttmûködési lehetõséget a község polgárainak jelentõs részével. A Gödi Körképben megpróbáltak néhányan figyelemre méltó írásokat közölni – segítõ szándékkal –, de ellenállás mutatkozott a fogadókészségben.
Egyeseket még be is perelték írásukért (Dr. László Domokos, Berényi Kálmán).
Mások írásait pedig nem is közölték, olykor cenzúrázták is a cikkeket.
No, de elég a „Tiborcos panaszkodásból”! A Gödi Körkép tízesztendei fennállását ünnepli. Ünnepli új köntösben, új (régi) fõszerkesztõvel és új tartalommal. Az utóbbi számok tartalma, szemlélete bebizonyította azt, hogy ebben a Duna-menti üdülõközségben lehet jó újságot szerkeszteni, de csak olyan személyekkel, akik maguk is a község elõrehaladását tartják fõ feladatuknak. Én ebben az ünnepélyes pillanatban arra kérek minden gödi lakost – bármilyen világnézetû legyen –, hogy írásainkkal, javaslatainkkal a Gödi Körkép hasábjain keresztül segítsük községünket abban, hogy behozza eddigi lemaradását, mert az összefogásunkkal magunkat is segítjük.
Kívánok a Gödi Körkép fõszerkesztõjének, munkatársainak és a felügyeletet gyakorló alpolgármester asszonynak erõt, egészséget ahhoz, hogy a továbbiakban jó úton járassák a Gödi Körképet. Dr. László Domokos egyetemi docens

Kihívás napja '99

Jó idõben, jó hangulatban sikerült megrendezni idén is e sportnapot. A délelõtt folyamán az intézményekben, óvodákban, iskolákban, bölcsõdében zajlottak a programok, sok játékkal, mozgással, kacagással. Az Egészségügyi Otthonban 10 helyrõl érkeztek vendégek és együtt vettek részt az Otthon lakóival az egész napos gyermeknap eseményein. Délután már a településrõl is sokan vették igénybe a sportolási lehetõségeket. A Kossuth téren ugróvár várta a kicsiket – nagyokat egyaránt. Délután a Kiserdei Sportpályán várták a kajakosok a futni, kerékpározni, focizni szeretõket. Sajnos az óvodások és kisiskolások nagyon kevesen jelentek meg, de a nagyobbaknál már népes mezõny vett részt a duatlon versenyen. A nap zárásaként a Piarista Iskola diákjai, tanárai és a kajakos öregfiúk mérték össze erejüket jó hangulatú focimeccsen.
A szervezésben résztvevõk jó munkájának és a sportolni, mozogni szeretõk vállalkozó szellemének köszönhetõ, hogy ez évben sikerült a legtöbb, 33 702 pontot összegyûjteni az elmúlt öt év viszonylatában. A következõ lapszámban jelentetjük meg a helyi sorsoláson kihívás napi termékeket nyertek listáját. Ezúton is köszönjük mindazok áldozatos munkáját, akik e nap programjainak, eseményeinek megszervezésében, lebonyolításában részt vettek.

Horgászverseny a Dunakeszi halastónál

Május 15-én rendezte meg hagyományos horgászversenyét a Dunakeszi halastónál a Gödi Horgászegyesület. Elõzõ nap délelõtt két ifjú horgász edzett a tónál és hangosan latolgatták a másnapi esélyeket. Ebbõl a diskurzusból értesült egy öreg ponty a másnapi, õket fenyegetõ veszélyrõl. Körbeúszta a nagy tavat és minden halat figyelmeztetett a rájuk leselkedõ veszélyrõl. A kilónál súlyosabb, s nyilván idõsebb halak hallgattak az intõ (hal)szóra és másnap szigorú böjtöt fogadtak. Vastag Ferencet, a horgászegyesület titkárát kértem másnap, hogy mondjon véleményt a versenyrõl.
– Milyen volt az idõjárás?
– Áldjuk a természetet, hogy az elõzõ napi esõt, szelet elzavarta a tó környékérõl. Borús, de enyhe idõben zajlott le a verseny, melyre harmincöt horgász nevezett. Négy ifista és három gyermek is horgászott, illetve versenyzett.
– Kik voltak a gyõztesek és milyen eredménnyel?
– Az ifjú Vastag Gábor négy kiló nyolcvan dekás eredménnyel gyõzött. Ezüstérmes lett Balogh Kálmán két kiló húsz dekával. A harmadik hely Duhonyi Miklósnak jutott. Õ összesen két kiló halat fogott. Szép eredményt ért el, s vele az elsõ ifi helyet szerezte meg Görbe András két kiló hatvan dekás halmennyiséggel. A gyerekeknél a pálma Glattner Ferencé lett, aki egy nagyon ficánkoló, 150 grammos halacskát emelt ki vízbõl. Boldog és büszke volt – érthetõ módon.
– Mekkora volt a legnagyobb kifogott hal?
– Hetven deka. (Tehát valóban okosak voltak a böjtölõ halak.)
– Meddig tartott a verseny?
– Hat órától tíz óráig. Aztán tizenegy óráig a zsûri dolgozott.
– Halászlét terveztek. Sikerült?
– Halászlé helyett finom lábszárpörkölt volt az ebéd. Kitûnõ íze volt. A vezetõség tagjai mesterszakácsoknak bizonyultak.
– Mikor lesz a legközelebbi verseny?
– 2000 májusában. (Balassa)

SPORT

LABDARÚGÁS

Iklad – Gödi SE 2:1 (1:1)
700 nézõ kísérte figyelemmel a gödi támadásokkal indult mérkõzést, ahol a harmadik lehetõséget kihasználva Piros Gábor meg is szerezte a gödi vezetést. Ezek után lábra kapott a hazai együttes, és egy fejes góllal egyenlített még a szünet elõtt. A második félidõ megint gödi góllal kezdõdött, de sajnos a „hazai” bírók elõbb megadták a szabályos gólt, majd visszavonták, így maradt az 1:1. Több lehetõsége volt az Ikladnak, és egy rossz kapus kijövetelt követõen fejes góllal megszerezték a vezetést és egyben a gyõzelmet is. Jók: Orbán, Sallai, Mudri.

Iklad ifi – Gödi SE ifi 2:0 (1:0)
Sajnos már a mérkõzés elõtt gondok voltak, mert többen hiányoztak a csapatból és ez meg is látszott a játékán. Rengeteg elemi hibával zajlott az elsõ félidõ, és a 25. percben megszerezte a vezetést a hazai csapat. Az ikladi lakosú játékvezetõ megfosztott bennünket egy 11-estõl. A második félidõben már egy kicsit aktívabban kezdtünk, de nagy átütõ erõ nem volt a csapatban. Azért Bartus kitörése után gólt értünk el, de a bíró nem szerette volna elrontani az Ikladi Búcsú hangulatát, ezért a gólt nem adta meg, inkább a hazaiakat engedte el háromméteres lesrõl, és így alakult ki a 2:0-ás ikladi gyõzelem. Jók: Az ellenfélnek ítélõ játékvezetõk. A gödi csapatból: Gál, Mórocz. Ezután a további négy fordulóban élethalál harc várható az aranyéremért, a Gödi SE 61., Iklad 59., Veresegyház 59 pontot elért csapatok között.

Gödi SE – Pilisszentiván 4:2 (1:2)
A 100 fõs szurkolótábor elõtt Járdi fejes góljával megszereztük a vezetést, de két védelmi hiba után már vezetett is az ellenfél. A második félidõben Krasnyánszky mester-hármasával csapatunk megfordította az eredményt. Kiegyensúlyozott, sportszerû mérkõzésen gyõztünk. Jók: Együd, Herédi A., Krasnyánszky.

Gödi SE ifi – Pilisszentiván ifi 3:0 (1:0)
Az 1:0-ás félidõ után kiélezett küzdelem folyt a nagyon okos és fegyelmezett játékot játszó Pilisszentiván ellen. A 80. perc után Bartus két gólja meghozta a várt gyõzelmet, melyet ifi csapatunk igazán megérdemelt. Antal György Bálint

KÉZILABDA

Van remény az éremre Nagy gondban várta a Solymár elleni hazai mérkõzését Göd nõi kézilabda csapatának szakvezetése. Dankó Andi sérülten vállalta a játékot, Szénási Orsolya nem tudta vállalni, magas láza miatt. Virágh Maya eltiltását töltötte és Solymár csak egy ponttal állt Göd mögött. Az elsõ góltól kezdve adok-kapok ment, egy ide-oda góljáték után a félidõben 11:10-re vezetett Göd. Majd jöttek Solymár percei. A befejezés elõtt 8 perccel õk vezettek két góllal. A finisben aztán csapatunk megtáltosodott és az utolsó játékrészben percenként dobott egy-egy gólt, s gyõzött három góllal. Így a végeredmény 19:16 lett. Feledve a bírói tévedéseket, a kihagyott büntetõket, az idegesen elhajított labdákat, Bagócsi Sándor tanár úr gárdája – Németh Andrásné, Balázsovits Mónika vezetésével és Juhász Zsuzsával a kapuban – készülhet a Testvériség elleni mérkõzésre, ahol megnyílhat az út a régen várt, de eddig még el nem ért bronzéremre.

„Aranyérmes” Göd – Poly-mix csapat

Utolsó elõtti bajnoki mérkõzését játszotta a Göd-Poly-mix nõi kézilabda csapata a budapesti Testvériség ellen. Zuhogott az esõ, villámok cikáztak, a salakos pályán bokáig ért a víz, de nem adták fel sem a bírók (két bátor hölgy), sem a játékosok.
Az ifi csapat 22:11 (12:5)-re gyõzött, s az utolsó mérkõzés eredményétõl függetlenül már megnyerte a bajnokságot. A csapatot korábban Bagócsi Sándor tanár úr vezetõ edzõ tanította meg a kézilabdázás tudományára, a most folyó bajnokságban Juhász Zsuzsa testnevelõ tanár lehet jogosan büszke „aranyos” csapatára. Szívbõl gratulálunk! Ezen a mérkõzésen az egész csapat tudása legjavát adta. Garaba Andrea a kapuban, Tímár Enikõ (csapatkapitány), Lovászi Brigitta, Kishonti Kati és Farkas Zsuzsa a mezõnyben jeleskedtek. Ez a gárda jogosan remélheti, hogy rövid egy-két év múlva a felnõtt csapatban is aranyosak lesznek.

A felnõttek zuhogó esõben lejátszott mérkõzésén Göd – Testvériség 19:16 (9:6) eredmény született. Lányaink a szokatlan, esõverte, lucskos pályán, esõtõl áztatott labdával is kivívták a gyõzelmet, és az utolsó hazai – a már bajnok, Pilisszentiván elleni – mérkõzésen dõl el, jár-e a bronzérem a csapatnak, vagy sem. Szép lenne látni nyakukba akasztva a nemzeti színû szalagos érmet, ami az NB II-ben még nem járt Gödnek. Az ifik már bizonyítottak! A felnõtt csapat a vízipólónak megfelelõ pályán, hõsies harcban gyõzött. Az együttes minden tagja dicséretet érdemel. Ki kell emelni a csapat játékából Juhász és Trammer kapusok remek teljesítményét. A mezõnyjátékosok közül Virágh Maya és Szénási Orsolya gólerõs, szélsõ játékát, valamint Debreceni Éva védõmunkját és az okos, aktív trió: Némethné Zsuzsa, Balázsovits Móni és Ráczné Edina gyõzelmet kiharcoló, szép akcióit. (bor)

KOSÁRLABDA

Bebiztosított bentmaradás Dunakeszin 100 nézõ kísérte figyelemmel a
Gödi SE – Reménység-Fortuna mérkõzést, melynek végeredménye 77:64 (32:26) lett.
Kulcsfontosságú volt a megyei rangadó az NB II-es tagság szempontjából, ugyanis ha a több gyõzelemmel rendelkezõ Göd nyer a szintén kiesés ellen harcoló váciak ellen, akkor biztos, hogy jövõre is ebben az osztályban indulhat. Ezzel a sikerrel hosszú nyeretlenségi széria ért véget, hiszen csapatunk a Computerbontó KK elleni mérkõzés óta nem tudott gyõzni. Faragó László edzõ csapata a következõképpen járult hozzá a gyõzelemhez: Gulyás 36, Pólik 22, Kabács 9, Fülpesi, Farkas 6–6 dobott pontot szerzett. A csereként beállt Winkler, Nagy R., Timpauer, Zsiga és Perpék két-két ponttal egészítette ki a megérdemelt gyõzelmet. Az edzõ a mérkõzés végén azt nyilatkozta, hogy az elsõ perctõl kezdve látható volt a különbség a két csapat között, csak késõbb a meccs átcsapott vagdalkozásba. A második félidõben már húszpontos elõnyre is szert tettünk, ebbõl végül is tizenhárom maradt. Lassú volt a játék, de gyõztünk és ezzel bentmaradtunk. Elmaradt a Gödi SE–BEAC mérkõzés A szezon utolsó összecsapása még várat magára, mivel a szövetség nem tudott bírót küldeni a találkozóra. Amúgy is bizonytalan volt a kezdési idõpont, még a találkozó elõtti napon is kérdéses volt, hogy 11 vagy 16 órakor dobják fel a labdát a dunakeszi csarnokban. Új idõpont egyelõre nincs.

A kosarasokhoz tartozó hír még, hogy bár az utóbbi idõben felgyorsult az építkezés a Huzella iskola mellett, de az új terem még mindig nincs kész. Szegedi Sándor polgármester és a szakosztály társadalmi elnöke szerint még kb. egy hónapot kell várni az avatóra. Forgács Péter

Kosárlabda a Duna vizén

Május 30-án, vasárnap délután került sor arra az évadzáró bankettre, majd az azt követõ bemutatkozó jellegû sajtótájékoztatóra, mely a Gödi SE kosárlabda-szakosztályának elsõ NB II-es szezonját zárta le. Délben zárt körû rendezvény keretében a szezonban játéklehetõséget kapott kosarasok, a vezetõség, azaz Szegedi Sándor polgármester és társadalmi elnök, dr. Megyery Csaba szakosztálymenedzser, Faragó László, az elsõ csapat edzõje, valamint az utánpótlásért felelõs dr. Ali Adzsudani az alsógödi Széchenyi csárdában találkoztak, és értékelték a Gödi SE elsõ NB II-es szezonját. Amely, mint újoncegyüttes, sikeresnek mondható: sikerült megtartani a tagságot a Nemzeti Bajnokságban annak ellenére, hogy folyamatosan sérülések nehezítették a vezetõedzõ dolgát, s igazi közönség nélkül álltak ki, hiszen a hazai mérkõzések a dunakeszi Radnóti Gimnáziumban zajlottak, ugyanitt – a magas bérleti díjak miatt korlátozott számban – tartották az edzéseket is. Délután állt a nagyobb nyilvánosság elé a szakosztály. Elõbb dr. Megyery Csaba mutatta be a közelmúltat és napjaink eredményeit, hozzátéve: nem utópia a terv, mely szerint az NB I/B-s szereplés is elérhetõ 1-2 éven belül, hiszen évekkel ezelõtt még megmosolyogták, mikor az NB II-es tagságot emlegette. A dinamikusan fejlõdõ és sok csapatot indító utánpótlás is szóba került, s persze a reménybeli feljutás is. Ehhez a tervek szerint négy új játékos igazolására van szükség, de ennél messzebbre nyúlnak az elképzelések.
A budapesti kosárlabda haldoklik, és az utóbbi évtizedben rendkívül dinamikus mértékben tolódott vidéki centrumokba, ráadásul Pest megye két profi, NB I/B-s csapata, Százhalombatta és Nagykõrös is vegetál, mi több, már visszalépett a bajnokságtól, s Göd célja így egy minden korosztályt átfogó kosárlabdabázis létrehozása. Ezt követõen Szegedi Sándor a hátteret vázolta fel konkrét számokra bontva, azaz pontosított összegekkel, kitérve az éves költségvetésre, s természetesen az új csarnokra is, mely õsztõl, pontosabban már az augusztus 20-i felkészülési tornától kezdve a csapat új otthona lesz. A vendégek soraiban ültek olyanok, akik már eddig is támogatták a szakosztályt, s más gödi, külföldi érdekeltségû vállalkozók is megjelentek, akikkel biztatónak ígérkezett a kapcsolatfelvétel, de konkrétumokról természetesen csak esetleges eredményes tárgyalások után lehet beszámolni.
A vállalkozókkal folytatott beszélgetések közben elhangzott egy nõi szakosztály beindításának terve is. Ki tudja? Meg lehet próbálni! Aki fogja az Elektro Szignál televíziót, figyelje a sportmûsorait, ugyanis a csatorna két megjelent operatõre folyamatosan felvételt készített az eseményrõl, mely a közeljövõben remélhetõleg bemutatásra kerül. F. P.

ASZTALITENISZ

Gödöllõ – Göd 9:9
Nagy érdeklõdés közepette a megye két legjobb csapata nem bírt egymással, változatos, színvonalas mérkõzéseken, fej-fej melletti küzdelemben döntetlen eredmény született. A mieink nagyon készültek erre a mérkõzésre, szerettek volna visszavágni az egyetlen 10:8-as elszenvedett vereségért. Sajnos a nagy akarás nem tudta kihozni belõlük a maximális teljesítményt. Két olyan mérkõzést is elveszítettek, amit kis szerencsével megnyerhettek volna. Fortuna a Gödöllõieket segítette.
A mezõny legjobb játékosa, szettveszteség nélkül, négy egyéni mérkõzés megnyerésével Helmes Zoltán lett. Nagyszerû játékkal Oroszki Viktor három játszmában volt jobb ellenfeleinél. Sajnos ifj. Gulyás Miklós gyengébb napot fogott ki, balszerencsés játékkal csak egyszer tudott gyõzni. Kajári Balázsnak nem jött ki a lépés, jól játszott, mégsem tudott nyerni. Párosban Helmes-Oroszki duó diadalmaskodott. (g–b.)