Gödi Körkép 1999.július 28.

Városavató ünnepségsorozat
Göd 1999. augusztus 20–21–22.

Városavató ünnepség programja:

1999. augusztus 20-án pénteken

• 9 órakor a Várdombon Szent István napi ünnepség
• 10 órakor az Alsógödi Katolikus Templomban ünnepi istentisztelet, majd ökumenikus szertartás a várossá válás tiszteletére
• 16 órakor a Huzella Általános Iskolánál Tornacsarnok avatás, futóverseny, kosárlabda bemutató
• 17–19 óráig ingyen virsli és sör, ameddig a készlet tart kb.
• 17 órától a Huzella Tivadar Általános Iskola udvarán kulturális program gödi csoportok közremûködésével
• 18,30 órakor Bajor Imre kabaréja
• 19 órakor Maszk Bábszínpad elõadása Borok – dalok – bábok címmel Utcabál – zenél a Scarebeus együttes
• A helyszínen egész nap kirakodóvásár, játékok gyermekeknek 8–24 óráig az Alsógödi Sportpályán Hagyományteremtõ Szent István napi búcsú.

1999. augusztus 21-én, szombaton

• 8 órától zenés ébresztõ, hintó és lovasfelvonulás
• 9,30 órától a Városháza udvarán (Pesti út 81.) térzene
• 10 órakor várossá avatási ünnepély a Városháza udvarán
• 14–19 óráig sportrendezvények a Gödi Sportegyesület szakosztályainak rendezésében a Németh László Általános Iskolában az Alsógödi Csónakháznál, a Penny Market üzlet parkolójában, a Huzella Tivadar Általános Iskolában és az Alsógödi Sportpályán.
• 17 órától a József Attila Mûvelõdési Házban a Gödi Almanach 5. kötetének bemutató estje – Író olvasó találkozó. Az eddig megjelent kötetek a helyszínen megvásásolhatók
• 21 órától a hagyományos Scarabeus buli a Homokszigeten
• 20,30 órakor fáklyás csónakos felvonulás a Dunán
• 21 órakor tûzijáték az Alsógödi és Felsõgödi Dunaparton az önkormányzat szervezésében

1999. augusztus 22-én vasárnap

• 17 órától a Felsõgödi Református Templomban zenés áhítat Psalmus Ökumenikus Énekkar mûsora.

A programokra mindenkit szeretettel vár Göd Város Önkormányzata nevében
Szegedi Sándor polgármester és Ilyés Gizella alpolgármester

Megnyitotta kapuit a meleg vizû strand

Március óta alig jelent meg Gödi Körkép, amelyben ne írtunk volna a meleg vizû strandról.
Mint köztudott, a városi rang elnyerésében döntõ érvként értékelte a bírálóbizottság a termálfürdõt, melynek örömeit azonban május óta nem élvezhették a gödiek.
Most pedig - szinte hihetetlen –, közel két hónapos szélmalomharc után – diadalmaskodott az igazság, és hosszas jogi tortúra után, július 22-én reggel 6 órakor megnyílt a gödi termálfürdõ.
Ha a városi rang a jövõben hasonló örömteli eseményeket hoz, akkor boldog városlakók leszünk. Az elõzményekrõl és az önkormányzat – kontra LBZ Bt. között március óta zajló állóháborúról, folyamatosan beszámoltunk. Most már csak a nyitás elõtti örömteli napok rövid krónikája van hátra.

• Július 18. vasárnap: A meleg viízû strandot 1994 óta üzemeltetõ Lukács László, telefonon közölte Szegedi Sándor polgármesterrel, hogy nem várja meg a végrehajtó által elrendelt karhatalommal történõ kiürítést. Önként elhagyja a fürdõt.
• Július 19. hétfõ: A polgármester, Ilyés Gizella alpolgármester, Szinay József jegyzõ, dr. Garabon Sándor jogász és a volt bérlõ megbeszélték az átadás részleteit, szemrevételezték a helyszínt és megállapodtak abban, hogy az LBZ Bt tulajdonát képezõ felszereléseket – beleértve a strand területén lévõ faházat is –, a helyi önkormányzat, 700 ezer Ft plusz áfá-ért megvásárolja.
• Július 20. kedd: A strand átadása és átvétele, leltár készítése a két fél jogi képviselõinek jelenlétében hivatalosan is megtörtént a Polgármesteri Hivatalban. A jövõben a strandot a TESZ, mint részben önálló költségvetési szerv üzemelteti. Az LBZ Bt szavatolta a berendezések üzemképességét továbbá azt, hogy a fürdõt õrzõ-védõ szolgálattól mentes állapotban adja át a jogos tulajdonosnak, Göd Város Önkormányzatának.
• Július 21. szerda: Nyári József, üzemvezetõ átvette Lukács Lászlótól a fürdõt.
• Július 22. csütörtök 6 óra: A gödiek végre birtokba vehették a melegvizû strandot. Már a nyitást követõ félórában húszan vásároltak belépõt és úsztak a kellemes vízben. Az elsõ fürdõzõk között volt többek között Ilyés Gizella alpolgármester és Markó József, Zahorán Sándor valamint Mikesy György képviselõk is.

Nyári József elõtt nem ismeretlen a gödi strand. Közel 5 évig vezette a fürdõt még abban az idõben, amikor a DMRV üzemeltette. Ezt követõen még két esztendeig Lukács László irányítása alatt tevékenykedett Gödön. Korábban pedig a váci strandon dolgozott úszóoktatóként is. Régóta készül erre, hiszen már az 1995. novemberében az LBZ Bt. ellen indított per idejében értesítette a gödi önkormányzat, hogy bármelyik pillanatban szükség lehet rá. Ez a pillanat hosszúra nyúlt. Idén május 1. óta – az ismert okok miatt – különösen sokszor várt a pillanatra. Mint Nyári József lapunknak elmondta – a nyitás elõtti negyvennyolc órában reggel 6-tól este 6-ig mintegy tizenöt ember – köztük három közhasznú munkás – gõzerõvel fáradozott azon, hogy a fürdõzõk a lehetõségekhez képest jól érezzék magukat és a hiányosságokból a legkevesebbet észleljék.

– Bízom benne, hogy visszatér a régi vendégkör és ez a kényszerszünet nem készteti arra a strandrajongókat, hogy elpártoljanak a gödi termálfürdõtõl. Remélem, megértõk lesznek, belátják, hogy ilyen rövid idõ alatt csodát nem tehettünk. Az volt a cél, hogy az úszni vágyók mielõbb vízbe ugorhassanak. Jóllehet sok mindent elõkészített a volt bérlõ – aki, mint ismeretes, július 17-én szándékozott a strandot megnyitni –, ám még mindig sok a pótolni- és javítanivaló. Például a strandra belépõt egy állandóan szivárgó elzárócsap köszönti. Ahhoz, hogy a hibát elhárítsuk, ki kellene emelni, de ez a fürdõ leállításával járna. Ezért elõre is elnézést kérünk a vendégektõl. Szezon végén ezt is megjavítjuk, és véghez visszük mindazokat a változtatásokat, amelyek elengedhetetlenek a jövõ évi szezon zavartalan és idõben történõ kezdéséhez.

A több mint másfél hónapos késedelem kárpótlásaként szeptember 15-ig meghosszabbítjuk a strandszezont, sõt, ha az idõjárás megengedi, akár szeptember 30-ig várjuk a fürödni vágyó közönséget.

A nyitva tartás már az elsõ nap, elsõ félórájában megváltozott:
A gödi meleg vizû strand reggel 6-tól 19 helyett 20 óráig látogatható.

A strandbelépõ 300 Ft, a 2-18 éves korosztály és a nyugdíjasok számára 200 Ft.
A reggel 6-7 óra között jegyet váltó úszók, 150 Ft-ért 8 óráig élvezhetik a vizet.

A kényszerszünet igazi vesztesei a vakációzó gyerekek.
Részükre megfelelõ számú jelentkezés esetén reggel 8-9 óra között 10 napos kurzusokon 3500 Ft-ért lesz úszásoktatás. r. k.

Hol készül a Gödi Körkép?

Március óta Gödön. A Gödi Print Kft-ben a Pesti úton. Igazi családi vállalkozás: Lakatos Imre, felesége és két fia 15 fõs csapatot foglalkoztatnak. Komoly tervekkel néznek a jövõ elé.
A cégtulajdonos családfõ, - akinek szakmai presztízst jelent, hogy Göd lapját õ nyomja - a mai, korszerû, ofszet nyomdatechnikát megelõzõ, szedõ technikán "nõtt fel". - A Kossuth és az Atheneum nyomdában tanultam meg a mesterséget, olyan nyomdászoktól, akik igényességre neveltek. Akkoriban az NDK-ból hozzánk került gépek nem a csúcstechnológiájukról voltak híresek. Sok idõt töltöttünk el az úgynevezett beigazítással. A mesterek arra tanítottak, hogy csak akkor adjuk ki a kezünkbõl a munkát, ha már semmit nem tudunk hozzátenni, vagyis a legjobbat nyújtsuk. Azóta is igyekszem a tanultaknak megfelelõen dolgozni. Az Atheneumban is, az Állami Nyomdában is 8 évet töltöttem. Jó színérzéket és hallatlan precizitást igénylõ bélyegnyomás volt a szakterületem.
A rendszerváltozás, mint sokakén, az én életemen is fordított. A lehetõségek megnyíltával, az úgynevezett átalány elszámolásos rendszerrel kezdtük az önállósodást.
Nyolc évvel ezelõtt, Vácról Gödre költözött a család - mindig is tetszett nekem a hely, most már a gyerekek is ragaszkodnak hozzá -, és elindítottuk a Gödi Print Kft-t. – Idõsebb fia, a 24 esztendõs Imre, a Nyomdaipari Technikum elvégzését követõen a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolán nyomdaipari mûszaki menedzser-ként diplomázott kitûnõ minõsítéssel. Ezt követõen több, mint féléves szakmai gyakorlaton vett részt az Egyesült Államokban a Paramount Printing Company-nál, ahol különbözõ nyomda-technológiákkal és szervezeti felépítéssel ismerkedett.

– Számomra kézenfekvõ volt a nyomda – veszi át a szót az ifjabb Lakatos Imre.
– Inkább mûszaki, mint humán beállítottságú vagyok. A számítógép érdekelt. Én voltam az elsõ és eddig egyetlen tanuló, aki a nyomdász szakmában tanulmányi úton az USA-ban jártam. A nyomdász szakma elnöke valamint a szakmai szövetség nevét és támogatását adta az ötletemhez. Két és félév kellett ahhoz, hogy megtaláljam a megfelelõ fogadó partnert. Az utazási költséget a Gödi Print Kft finanszírozta. A nyomdaiparban a csúcstechnológiát még mindig a németek képviselik, viszont az amerikaiak üzletpolitikája, menedzsmentje, profizmusa verhetetlen. Nyolc-tíz évvel vagyunk lemaradva tõlük. Az ott elsajátított rendszert és szemléletet szeretném Gödön megvalósítani, és - számolva Magyarország leendõ Európai Uniós tagságával -, egy nemzetközileg is elismert céget létrehozni.
– Nemrégiben Svédországból kaptak komoly megrendeléseket.
– Õk az elsõ fecskék, bár már Írországban is forgatnak nálunk nyomott könyveket. Egyfajta elismertség ahhoz, hogy az Európai Unió piacán résztvevõként tudjunk szerepelni. Ehhez olyan minõséget kell produkálni, amely Magyarországon még sajnos nem általános.
– Talán már Imre nagyszabású terveinek tudható be, hogy jelen pillanatban a Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi karának ötöd éves hallgatója és az is, hogy új épülettel bõvült a nyomda.
– A teljes évi árbevételt beruháztuk, területet bõvítettünk, fejlesztettük a gépparkot. A kötészetünk és az irodák kerülnek az új épületbe. Folyamatosan fejlesztjük az üzemet. Amikor Imre fiam a komoly ajánlatok ellenére úgy döntött, hogy hazajön Amerikából, úgy éreztem, tovább kell lépni – mondja a családfõ.
– Egyre nagyobb súllyal vannak jelen a hazai könyv- és hagyományos kereskedelmi jellegû nyomtatványok piacán. Mi a fõ profiljuk?
– Kiadványaink 70 százaléka az egyházak megrendelésére készül. Szívesen teszünk eleget nekik, mert az adott szónak hitele van egyházi berkekben. – Nem beszéltünk még a család többi tagjáról.
– A feleségem végzi az adminisztrációt, a könyvelést. Nagyban köszönhetõ neki, hogy fent tudott maradni a cégünk. Nem volt könnyû, mert sokan kezdtek nyomdai vállalkozásba, nagy a konkurencia. Másik fiam, Viktor, 22 éves, szakács lett. Ez is igazolja, nem volt atyai ráhatás pályaválasztásuknál. Késõbb kedvet kapott a mi munkánkhoz. Két-három évet dolgozott a cégnél, hogy megismerje a gyakorlati munkát és most õ az értékesítési menedzserünk.
– A családtagokon kívül 15 alkalmazottal mûködik a Kft.
– Kialakult a gárda gerince. Gödiek, váciak, dunakesziek dolgoznak nálunk. Több embernek tudnék állást biztosítani, ha az engedélyezések gördülékenyebben mennének. Olyan szakemberekre van szükség, akik igényes munkát adnak ki a kezükbõl, és lépést tartanak a fejlõdéssel. Nem állhatunk meg, a minõségi követelmények köteleznek. Amit eddig elértem, biztosíték és egyben annak bizonyítéka, hogy a családi összefogás milyen erõket képes mozgósítani. (ráksi)

KÖZÉRDEKÛ TELEFONSZÁMOK

• Rendõrség: 345–115
• Tûzoltóság (Vác): 314–005
• Vízmûvek (Vác): 316–670
• Vízmûvek (Göd): 313–529
• Csatornázási mûvek (Dunakeszi): 342–481
• Elmû (Dunakeszi): 342–016
• Tesz: 345–006
• Gázmûvek (Vác): 310–670
• Gyógyszertár (Pesti út, Alsógöd): 345–053
• Gyógyszertár (Ady E. út, Felsõgöd): 352–219
• Polgármesteri Hivatal: 345–200 Félfogadás: Hétfõ: 13–18-ig, Szerda: 8–12; 13–16-ig Péntek: 8–12-ig
• Orvosi rendelõ
• Pesti út 81: 345–092
• ügyelet: 345–235
• Cserfa u-i rendelõ: 345–122/132
• Kisfaludy u. 7: 345–201

„Optimistán tekintek a jövõ elé”

Beszélgetés Szinay József jegyzõvel

Idén 23 község kérvényezte a várossá nyilvánítást. A döntést a belügyminiszter mérnökökbõl, építészekbõl és közgazdászokból álló 13 tagú bizottságra bízta. Bírálatuk eredményeképp végül is négy település: a Baranya megyei Harkány, a Veszprém megyei Herend, valamint két Pest megyei település, Veresegyház és Göd lett várossá. Nagyközségünk az indoklás szerint, meleg vizû strandjával és két sportcsarnokával nyerte el a bírálók szavazatát.
Megkérdeztük Szinay Józsefet,
milyen közigazgatási változásokat hoz az új elnevezés?
- Magyarország település- és társadalomszerkezete olyan, hogy a város és a falu közötti összehasonlításban az elõbbi, magasabb színvonalú településformát takar. Tõlünk nyugatra ennek nincs ekkora jelentõsége, mert például Franciaországban szinte minden helység város, és csak az egészen kicsiket nevezik falunak. Nekünk hivatalvezetõknek is rangot jelent a változás. Egy városi önkormányzat a megítélés szerint, komolyabb önkormányzatnak számít. Nem kézzelfogható, hanem erkölcsi elõnnyel jár. Július elsejétõl néhány feladattal bõvül az önkormányzat tevékenységi köre. A 2000. január elsejével felálló okmányirodákat, a városok kapják meg. A korábban a rendõrség és egyéb hatóságok hatáskörébe tartozó, okmányok - útlevél, személyazonossági igazolvány, jogosítvány - elkészítése helyben történik majd. A lakosságnak nem kell Dunakeszire, Vácra, egyéb helyekre szaladgálni, hanem a helyi Polgármesteri Hivatalban el tudja intézni. Kezdetben még a hagyományos módszerrel mûködik, (fénykép, bejelentõlap, személyi igazolványba való bejegyzés), az év közepétõl, de legkésõbb 2001.január 1-tõl pedig a kártyás megoldás valósul meg. Lézer technikás fényképezõ apparátust is be kell szereznünk hozzá. Lefényképezzük a polgárt, és itt készülnek az okmányai, késõbb az útlevél is. Olcsóbb lesz a lakosságnak és nekünk is, ugyanis az okmányiroda létrehozatala, talán az elsõ olyan feladat, amelyhez anyagi bázist is nyújt a központi igazgatás, komoly informatikai hátteret és a szükséges személyi állomány bérét is biztosítva. A második illetve harmadik változás, hogy elõ kell teremtenünk a gyámügyi és építéshatósági kötelezettségek ellátásához szükséges technikai és személyi feltételeket. Az elsõfokú építéshatósági jogkört mi már elõzetesen megkérvényeztük és tavaly óta élünk a jogszabály adta lehetõséggel.
- Az államigazgatási kötelezettségeket illetõen történik-e változás?
- Középtávon, tíz éven belül önálló rendõrkapitányságot kell mûködtetni. Egyenlõre mi az elõzõ években megszokott, Dunakeszi központtal, a helyi rendõrõrs formát alkalmazzuk.
- Izgalmas lehet még s középiskola kérdése.
- Ennek nagyon sok buktatója van, kivált ilyen pénzhiányos idõszakban. Évek óta beszélünk róla, vannak elképzelések, de horribilis költséggel jár a megvalósítás.
- Iskolákról akkor szoktunk szólni, ha szaporodik egy település lélekszáma? Növekszi-e Göd lakossága?
- A rendszerváltás óta folyamatosan. Legalább 3000 fõvel gyarapodott a település lélekszáma. Véleményem szerint, a rendelkezésre álló infrastrukturális hátteret figyelembe véve, Göd elérte az optimális népességszámot. Ha az elkövetkezõ tíz évben hasonló nagyságrendû lakosság növekedéssel kell számolnunk, általános iskolai férõhely gondjaink is lesznek.
- Pillanatnyilag milyen más gondok nyomasztják a város jegyzõjét?
- Elsõsorban az anyagiak. Az ingatlan értékesítések nem úgy alakulnak, ahogy elképzeltük. Természetesen másutt is vannak gondok, és mi még a jobb helyzetben lévõ önkormányzatok közzé tartozunk. Talán ha az egész ország helyzete jobbra fordulna, a mi gondjaink is enyhülnének. Gondoljunk csak az ár- és belvíz okozta károkra. Minket is érint, hiszen Felsõgödön a Medárdot követõ esõ elárasztotta a Lenkei utca, Árpád utca, Pannónia utca környékét. Több mint tíz napig folyamatos készenlét volt és lehet, hogy még nincs vége. Pest megyétõl 1 millió Ft-ot kaptunk a költségek enyhítésére, de ez az önkormányzatnak több milliójába került illetve kerül, a folyamatos védekezés, a csatornák tisztítása miatt.
- Szóljunk a jó eredményekrõl is. Egyre virágosabb, szebb a Pesti út és a közterületek. Hirdetõoszlopok kerültek a város forgalmasabb pontjaira és gyönyörûen rendbehozták az alsógödi Duna partot.
- A virágosításra az önkormányzat tetemes pénzt fordított. A dunai strand rendbetétele a Lokálpatrióták Szövetségének, elsõsorban Kovacsik Tamás képviselõ szervezõmunkájának köszönhetõ. A kivitelezésbe a Hivatal is besegített. Ezek az örvendetes eredmények egyébként már a városi lét lassan, de azért fokozatosan mutatkozó jelei. Hiszen még a város szót is csak óvatosan használjuk, kóstolgatjuk. Magam részérõl optimistán tekintek a jövõ elé. Aki netán azért szkeptikus, a várossá válás miatt, mert õsgödi és a falut szerette, annak semmi oka az aggodalomra. Csak elõnyei származhatnak abból, ha az önkormányzat több pénzhez jut az állami támogatásból. Ugyanezt el lehet mondani azok megnyugtatására, akik a fõvárosból költöztek Gödre, mert békés környezetre vágytak. A mi célunk az, hogy egy kellemes, nyugalmas várost teremtsünk vagy építsünk tovább. Tehát semmi okunk félni a városi rangtól. r.k.

MEGHÍVÓ

1999. augusztus 20-án, a gödi Sportpályán jótékonysági rendezvényt szervezünk. Célunk a Madarász utcai Gyermekkórház Onkológiai Osztályának támogatása, ahol a gödi leukémiás, tumoros gyerekeket is kezelik.
A rendezvény programja: egész napos kirakodóvásár, vacsora, zene, tánc.
A rendezvény területén is lehetõség nyílik az alapítványi adakozásra.
Az adományokat a Játszóház-Foglalkoztató Közhasznú Alapítvány (Bankszámlaszám: 10200830-32316256) kezeli, amely a személyes adatok ismeretében adó-visszatérítési igazolást tud nyújtani.
A jótékonysági rendezvény védnökei: Dr. Valentinyi János körzeti fõorvos, Lenkei György, a Gödi Önkormányzat képviselõje, a Népjóléti Bizottság elnöke. Tisztelettel: Horváth Károlyné szervezõ a MIÉP gödi szervezete

Tisztelt gödi Olvasók!

A gödi polgárok tudomására hozzuk, hogy 1999. július 2-án megalakult a Magyar Szocialista Párt II. számú alapszervezete, amelynek vezetõi a következõk:
Elnök: dr. László Domokos ny. egyetemi docens.
Elnökség: Berényi Kálmán vállalkozó, Fujer Tibor vállalkozó, Óvári László vízrendészeti mérnök, Pincehelyi Tamás vállalkozó, Szász Tamás ügyvezetõ igazgató.
Az alapszervezet célja, hogy saját eszközeivel és politizálásával bekapcsolódjék Göd város építésébe, fejlesztésének segítésébe és ilyen irányú tevékenységével szolgálja a gödi lakosok érdekeit. Minden párttal és civil szervezettel, városi intézménnyel, valamint a városi Önkormányzattal együtt kívánunk mûködni, mindazon kérdésben, amelyek a fejlõdést szolgálják.
Az alapszervezet elnöksége nevében: Dr. László Domokos Fujer Tibor elnök elnökségi tag

Tûzre vízre vigyázzatok!
Tájékoztató Göd legnagyobb ipari üzemérõl

Hosszú évekkel ezelõtt, amikor a Gödi Dunamenti Termelõszövetkezetben már háromezer ember dolgozott és Márianosztrától Dunakesziig terjedt a termelõszövetkezet hatósugara, a Polystop húzóágazat volt.
Ma Dunamenti Tûzvédelem Rt. néven Göd város legnagyobb mûködõ ipari üzeme. Csendben, eredményesen dolgoznak.
Felkerestük Zellei János ügyvezetõ igazgatót, s kértük tájékoztassa lapunk olvasóit az Rt. mûködésérõl.
– Dunamenti Tûzvédelem Részvénytársaság, illetve elõdje 18. éve tevékenykedik a megelõzõ tûzvédelem területén. Mint ilyen, az elsõ olyan magyarországi cég, amely komplett szolgáltatást nyújt. Ez idõ alatt Magyarország, illetve Közép-, Kelet-Európa legjelentõsebb, passzív tûzvédelemmel foglalkozó cégévé vált. E tevékenységet 1992-ig a Dunamenti MGTSZ keretében végeztük, míg 1992-ben két lépcsõben, önálló részvénytársasággá alakultunk. Az Rt. átlag 70 dolgozót foglalkoztat, ebbõl 9 fõ mûszaki irányító, üzletszerzõ. A cég alvállalkozóként átlagban 20–30 dolgozót lát el munkával. Tevékenységeink fõ területe a megelõzõ tûzvédelem, ezen belül a kábel-tûzvédelem több formája, acélszerkezetek tûzvédelme ugyancsak több módszerrel, légcsatornák tûzvédelme, tûzgátló ajtók, fa-, papír-, szövet égéskésleltetése stb. A saját termékek jelentõs része exportra készül, fõleg Európába, de szállítunk Ázsiába és Amerikába is. Magyarországon mozgékony brigádokkal, az egész országban, minden jelentõsebb ipari, illetve közösségi létesítményen végeztünk tûzvédelmi munkákat. A termékek mind Magyarországon, mind Európa szinte mindegyik országában bevizsgáltak, forgalmi engedéllyel rendelkeznek. Több céget képviselünk Magyarországon, termékeinket forgalmazzuk, illetve beépítjük, kivitelezzük. A Paksi Atomerõmûnél 1982. áprilisa óta végzünk megelõzõ tûzvédelmi munkákat, melyeket a helyszínen mindenkor rendelkezésre álló csoportunk kivitelez. Az elmúlt években a tûzvédelmi tevékenység mellett fõvállalkozásban egyéb építészeti tevékenységet is végzünk, mint például betonjavítás, különféle padlóburkolás, rozsdamentes acél, illetve fa belsõépítészeti munkák. 1998 folyamán részvénytársaságunk mûködésében jelentõs elõrelépés történt, ami részben a tevékenységi kör bõvülését és forgalomnövekedést jelentett. Ugyanakkor egy új, saját tulajdonú Kft. (Dunakeszi Vállalkozás Kft.) alapításával építõanyagot forgalmazó nagy- és kiskereskedést hoztunk létre, amely 1998 szeptembere óta mûködik. Ez a cég árusítja az általunk gyártott és forgalmazott tûzvédelmi termékeket is a széleskörû építõanyag kínálat mellett. Terület és épület vásárlásokkal jelentõsen megnöveltük gödi központú telephelyünk nagyságát, egyben általános felújításokkal egy európai színvonalú gyártói és kereskedelmi telephelyet létesítettünk. Budapesten – elsõsorban külkereskedelmi tevékenységünk lebonyolítására – kereskedelmi irodát tartunk fenn. Külföldi áruszállításainkat gépkocsikon, kamionokon oldjuk meg. Üzemünkben jelenleg 85 százalékban férfiak, 15 százalékban nõk dolgoznak. Egy mûszakos a munka, de ha a sürgõsség úgy kívánja – bizony akkor reggeltõl estig is eltarthat a mûszak.
Dolgozóink egy évi átlagkeresete egy millió 136 ezer forint. Kapcsolatunk erõmûvekkel, kórházakkal, acélmûvekkel, vegyi üzemekkel, közlekedés és hírközléssel, papírgyárakkal, élelmiszeriparral, szállodákkal, irodaépületekkel, bankokkal, ipari létesítményekkel, áruházakkal, színházakkal és bevásárlóközpontokkal áll fenn. Az országban összesen évente 150–200 partnerünk van. (Balassa Tibor)

ITT A GÖDIEK beszélnek

Függetlenül attól, hogy Göd város lett, a helybeliek körében sok kérdés felmerül Göd küllemének javítására, a gondok enyhítésére.
Magam közép-Göd környékén lakom, s most csak az ott hallott leggyakoribb kérdésekbõl ragadok ki néhányat. Amikor az utasok az állomás elõtt dél felé haladnak, a Rákóczi út menti volt állomási „Tüzéptelep” elhagyatott és gazdátlan állapotán szörnyülködhetnek.
Akik a vonatról tekintenek ki, azok elé a sínek felõl még lehangolóbb látvány tárul – vihetik tovább magukkal ennek emlékét...
De ha észak felé haladunk a Rákóczi úton, az út mentén a vasút felõli oldalon is vannak olyan (mûködõ) telepek, amelyek szintén nem szemgyönyörködtetõk.
Egy új színfoltra azonban bizonyára mindenki felfigyelt, a nemrég nyílt Penny Market körüli rendezett állapotokra, a gondozott, mondhatni elegáns környezetre. A Pennyhez vezetõ út kiszorította a buszmegállót, ami most kb. 100 méterrel dél felé került, csak épp elfelejtették oda átvinni a buszmegállóban lévõ padot. Idõs, beteg emberek álldogálhatnak a buszra várakozva. Marad elég idejük, hogy a roskadozó volt Kincsem istálló lehangoló látványán elmerengjenek.
Milyen jó lenne, ha ott a közelben egy tábla hívná fel az arra járók figyelmét a közeli Kincsem istálló világhírû nevezetességére, pontosan Göd legnagyobb hírességére: a legyõzhetetlen versenyló egykori „szállására”. Miként városunk nagy nevezetességén a Nemeskéri-család kúriájának falán ott díszlik Nemeskéri ezredes szerepének és itteni dicsõségének emléke, úgy érdemes lenne a Kincsem-istálló közelében is egy emléktáblát kihelyezni, mégha csak egy lóról van is szó, ám de milyenrõl...
Nagyon sokan vannak a környéken, akik teljesen tanácstalanok, hogy mikor csatolják házukat a részben már megépült csatornahálózathoz, de hasonló a helyzet az útépítés tervezését illetõen is. Tudom, pénz híján nem futja, mindenütt kiépített útra, bekötött csatornára, de legalább az ütemezésrõl, az önkormányzat ilyen irányú elgondolásairól valami információt szeretnének az érintettek, a „kihagyottak” kapni.
Sokaknak okoz nagy bosszúságot a hetenkénti egyszeri szemétszállítás. A nyári nagy melegben az ételmaradékok és egyéb romló anyagok napokig bûzlenek, amíg elszállításra kerülnek. Kétségtelen, nem túlzottan nagy összeg a szemétszállítási díj, de meg kellene oldani (esetleg magasabb díj fejében) a többszöri szemétszállítást. A nyaralók körében gyakran tapasztalni, hogy nem tudnak mit csinálni a szeméttel. Ha kiteszik az utcára a házuk elé szeméttartókban nejlonzsákokban, reggelre a kutyák, macskák martaléka lesz, szétszóródva csúfoskodik a ház elõtt. Ezért inkább sokan nagy zsákokban „hazaszállítják” a hulladékot, mármint azok, akik ezt megtehetik (azaz van gépkocsijuk).

A kiragadott példák jól érzékeltetik, a gödiek nem passzív szemlélõi az eseményeknek, több információt szeretnének kapni Gödrõl és tenni szeretnének várounk javára, szépítésére.
Bízunk abban, hogy ha más úton nem, de legalább a Gödi Körkép hasábjain választ kapunk a felgyülemlõ kérdésekre. Dr. Kölcsei Tamás

Tisztelet és szégyen!

A Gödi Körkép július 14-i számában közölt – A hajléktalanokról és az éjjeli menedékhely c.- írásra szeretnék reagálni. Elõször is köszönetemet és tiszteletemet szeretném kifejezni Szegvári Andreának a Gondozási Központ vezetõjének a hajléktalanok érdekében végzett áldozatos munkáért. Nem szeretnék megfeledkezni Traupret Imrénérõl sem, aki valóban „szülõ-anyja” volt az éjjeli menedékhely létrejöttének 1996-ban, mint a Népjóléti Bizottság elnöke.
A kiemelést azért tartom szükségesnek, mert ma már világos mindenki elõtt, hogy a jelenlegi képviselõtestület ezt nem valósította volna meg. Sõt, többen aláírásukat adták annak érdekében. Hogy a már meglévõ, kiharcolt, megvalósított, mûködõ hajléktalan szállást számolják fel.
Azt hiszem, hogy Göd Város választópolgárai fentiek ismeretében szégyenpírral az arcukon gondolnak az utolsó önkormányzati választásokra, ahol olyan képviselõket választottak, akikbõl sajnos hiányzik a legalapvetõbb szociális érzés is. Pedig erre még a kapitalizmusban is szükség van, ha valaki a köz-szolgálatában áll. (Tisztelet a kivételnek.) Én személy szerint szégyellem magam az elhibázott választásomért. Jó lenne, ha a választópolgárok végiggondolnák, hogy adott esetben, ha nehéz helyzetbe kerülnénk, mire számíthatnának azoktól az önkormányzati képviselõ uraktól, akik aláírásukat adták a hajléktalanszálló megszüntetése érdekében. Érdemes a történteken elgondolkozni és levonni a következtetéseket. Csonka Andrásné

Miért nincs csere-bere rovat?

Budapesten a lomtalanítás során mindig látni guberálókat a „szeméthalmok” körül, amint keresgélnek a kidobott holmik között. Nagy részük nem üres kézzel tér haza, hanem egy kiselejtezett hûtõvel, sámlival, kiszerelt alkatrészekkel felpakolva. Ilyenek láttán mindig az jut eszembe, hogy kisebb helyeken (mint Gödön is) jó lenne ha nem a lomtalanítás során kipakolt holmik között kényszerülne turkálni az ember, hanem a helyi lap (jelen esetben Gödi Körkép) hasábjain hirdetné meg valaki, hogy mit keres és mit kínál fel.
Sokan vannak Gödön is, akik a feleslegessé vált tárgyaiktól örömmel megszabadulnának. Ezért is javaslom e lap Szerkesztõségének egy „Csere-bere” rovat megindítását. Ebben díjmentesen (netán csekély díjazás fejében) lehetne a feleslegessé vált tárgyakat „felkínálni” illetve akik használt tárgyakat keresnek, ezen igényüket tüntethetnék fel a lapban. Természetesen nem kereskedelmei tételekrõl lenne szó! Ezzel sokan olcsón hozzájuthatnának bizonyos keresett holmikhoz, miközben mások örömmel kiselejteznék azokat. Mindenki jól járna, de azok a szegény országút menti fák is, melyekre durva kezek rajszögekkel kitûzik „hirdetéseiket”. K. T.

Az állatorvos válaszol
Az epilepszia

Olvasóink közül többen érdeklõdtek már a kutyák idegrendszeri problémáiról, ezen belül is az epilepsziáról. Sajnos egyre több kutyánál találkozom ezzel a kórképpel, cikkemmel a mielõbbi gyógykezelés érdekében a betegség felismerését szeretném elérni.

Az epilepszia a központi idegrendszer visszatérõ, görcsrohamokban jelentkezõ mûködészavara. Más betegségek is járhatnak görcsrohamokkal, így az epilepszia teljes biztonsággal csak ezek kizárásával állapítható meg. Az epilepszia esetében az agyi bioelektromos folyamatok zavara esetén keletkezõ, idegi szintû elektromos „kisülések” okozzák a rohamokat. A bioelektromos zavarok helyétõl függõen a tünetek is különbözõek lehetnek. A gyógykezelés módját a görcsrohamok, illetve a görcsrohamok közti szünetek hosszának függvényében határozza meg az állatorvos.
A görcsöket kiválthatja: stressz, félelem, hangulatváltozás, fény, zaj, idõjárás változás stb. Mindenféle ok nélkül, akár alvás közben is jelentkezhetnek a görcsök. A közelgõ rohamra a viselkedési zavarok, nyüszítés, félelem, merev tekintet utalnak, a kutya gyakran elbújik. Ritkán már órákkal a roham elõtt is megfigyelhetõek ezek a tünetek. Megkülönböztetünk nagy általános rohamot és kisebb részleges izomrángásokat. A nagy roham az egész testre kiterjed: a kutya lábaival kapálódzik, futó mozgásokat végez, görcsösen összezáródott szájából nyál szivárog. A nagy roham rövid ideig tart (kb. fél perctõl néhány percig), bár a gazdinak ez sokkal hosszabb idõnek tûnik! A roham alatt az állat nincs tudatánál és fájdalmat sem érez. Kis roham esetén meghatározott izomcsoportok rángása figyelhetõ meg. A fejen rágómozgások, nyálzás, pupillatágulat, ferde fejtartás vehetõ észre. A végtagon remegés jelentkezik, majd ugyanazt a lábát emelgeti. Ez tarthat néhány másodpercig is anélkül, hogy a gazdi észrevenné!
Fennáll azonban a veszély, hogy a külön-külön jelentkezõ görcsök a test egészére kiterjedõ rohamba csapnak át. A hirtelen jelentkezõ rohamnál meg kell óvnunk állatunkat attól, hogy valamibe beüsse magát. Erre a célra takaró vagy párna tökéletesen megfelel. Ha lehet sötét, csendes helyre kell tenni. Felügyelet nélkül ne hagyjuk! Ne fogjuk meg a végtagokat, a roham kialakulását nem tudjuk megakadályozni! A légzés felvételét biztosítanunk kell, meg kell akadályoznunk a nyelv hátracsúszását! A kezeléssel a tünetek enyhíthetõk, valamint a két roham között eltelt idõ hosszabbítható. Görcsmentesség csak élethosszig tartó gyógyszeres kezeléssel valósít ható meg, állandó állatorvosi felügyelettel. A tudomány mai állása szerint maga a betegség nem gyógyítható. Dr. Megyery Csaba állatorvos

Balatoni kirándulás

Befut a vonat Balaton ország fõvárosába, Siófokra. Most is barátságos hang köszönti az érkezõ utasokat.
A vasút melletti sétányon egész Pest – minden árujával – felfedezhetõ. A pesti árak áthúzva és alatta az alacsonyabb áron történõ kínálat olvasható. A sétányon rengeteg eladó kínálja portékáját, vevõ alig akad.
A Sió csatornában álló hajók invitálják – borsos áron – az utasokat balatoni útra, de érdeklõdõ kevés akad. Azok is inkább az „ingyenutas” hetven éven felüliekbõl, a Balaton imádóiból akad. A 25 fokos vízben sincs zsúfoltság. A perzselõ nap égeti a férfiakat – hölgyek – zömében meztelen testét. A parthoz közeli moszatokban parányi halacskák cikáznak, csiklandozva nevetõ kisgyerekek talpát. A partot fõtt kukorica illata lengi át. Ínycsiklandó. De az étvágy hamar elszáll. Egy csõ ára: 150 forint. Majd az ebéd kárpótol! A vendég a Balatonnál halászlére vágyik. Tálalják is. Jó ízû a leves. A vendég keresi benne a halat. Fél szelet kínálgatja magát. Annak is a fele: csont.
A csodálatos siófoki parkban nincs olyan pad, aminek fa ülõkéjébõl ne vitték volna el – bizonyára télen – a tüzelõnek alkalmas faanyagot. Az egykori Kaszinóból már délelõtt vad zene szól, csalogatja „non stop“ üzemébe az este belátogató vendéget. Aztán a vendég megindul az állomás felé, ahol olyan szíves szóval fogadták, s ahova pontosan, menetrend szerint begördül a Nagykanizsa-Kassa között közlekedõ gyorsvonat. Az elegáns vonaton bõven van hely. Beszélgetünk útitársainkkal.
Kérdezik: – hova tartok? Mondom Vác felé.
– Oh – mondja az egyik hölgy – jól ismerem Vácot, ott lakik a nagyapám.
– És a várossá vált Gödöt is ismeri? – kérdem..
– Ott ahol egy roma fiút megöltek? – kérdezi.
– Igen, – mondom lehajtott fejjel. Így válik az országban ismertté szép, újdonsült kisvárosunk. Sajnos. (Balassa)

SPORT

Labdarúgás

A Pest megyei Ifjúsági Szuperbajnoki Tornán július 3-án Szõdligeten a következõ eredmények születtek.

Göd – Nagykáta: 0–0
Nagykáta csapata végig támadott, de a 2×30 perces játékidõben nem tudta a gyõzelmet megszerezni, mert a gödi védelem minden támadást hárított, de különösen ki kell emelni Gál kapus produkcióját. A mérkõzés tizenegyes rúgásokkal dõlt el, ahol Göd 3:2 arányban gyõzött.

Göd – Monor: 0–0
Ezen a mérkõzésen sem született a rendes játékidõben gól, s bár Monor többször vezetéshez juthatott volna a gödi védelem szilárdan hárított. A mérkõzést tizenegyes rúgásokkal döntötték el, ahol 5:4 arányban Monor bizonyult jobbnak.

Végeredmény:

• 1. Monor,
• 2. Göd,
• 3. Nagykáta.

A torna legjobb kapusa: Gál József lett.

A Pest megyei II. osztály ifjúsági bajnoka: Göd SE.

Göd ifjúsági labdarúgó csapata

A gödi gólkirály: Bartus Gergely

A megyei II. osztályban Göd a 11. helyen végzett, így továbbra is a megyei II. osztályban szerepelhet.
Az öregfiúk bajnokságát a Dunapart csapata nyerte, a második helyen a Gödi SE végzett.
Mindkét csapatnak gratulálunk. Antal György Bálint

Az Adrián jártak a kézilabdázók

Miközben hazánkat özönvíz veszélyeztette, s a nyári vakációjukra aggodalmaskodva gondolnak az emberek, néhányan már kellemes emlékekkel tértek haza külföldi pihenésükrõl. Horvátországban, az Adria partján pihent Schüttné Balázsovits Mónika a kézilabda csapat kapitánya.
– Vrsarban, az Istrián pihentünk.
– Bizonyára nem egyedül vágott neki az útnak?
– Németh Andrásékkal, Virágh Mayáékkal összesen tíz fõbõl állt a mi „kézilabdás” társaságunk, de összesen 26 magyar turista töltötte itt a szabadságát. Ki egy hétig, mások két hétig maradtak.
– Hányszor tudtak fürdeni?
– Egy esõs nap kivételével minden nap. A tengeri fürdõzésen kívül tengervízzel töltött medencékben is lehetett lubickolni. Az apróságok a gyermekmedencében, a felnõtteknek pedig két méternél mélyebb víz is rendelkezésre állt.
– A tenger hõfoka?
– Kellemes, 23–24 fokos volt.
– És az ellátás?
– Apartmanokban laktunk, ahol saját konyhát vezethettünk, az itthonról vitt nyersanyagokkal.
– Milyenek az ottani árak?
– Nagyjából azonosak a hazaiakkal. Talán egy-két árucikk drágább mint nálunk.
– A határállomásokon nem volt fennakadás?
– Lentinél, illetve Letenyénél léptük át a magyar határt. Szlovénián keresztül utazva értünk Horvátországba. Gyorsan, gond nélkül jutottunk át a határokon, úgy oda mint hazafelé.
– Mi volt a társaság napi programja?
– Reggel nyolckor kelés. Reggeli. Tengeri fürdés. Ebéd. Pihenés. Újból tenger. Estefelé közös programok alakultak ki. Egyszer-egyszer étteremben kóstoltuk meg a helyi ízeket.
– Kirándultunk. Felkerestünk egy szép cseppkõbarlangot is. De megállapítottuk, hogy a mi aggteleki barlangunk azért nagyobb és látványosabb. Szép út volt, jól éreztük magunkat, de most már az itthoni feladatok foglalkoztatnak bennünket.

Kajakos híradó

Július 9–10–11-én Velencén zajlott a Kajak-kenu Országos Diákolimpia, melyen csapatunk is jelentõs létszámmal vett részt.
Két kategóriában indították a versenyszámokat. Amatõr kategóriában a nem igazolt versenyzõk indulhattak az iskolájuk színeiben, a profi kategóriában az igazoltak.

A Gödi Sportegyesület kajak-kenu szakosztályában leigazolt versenyzõinek eredményei:

• 1000 m K-1 ifi Kolozsvári Tamás III. hely, Szaszák Dénes VII. hely
• 500 m K-1 ifi Kolozsvári Tamás II. hely, Szaszák Dénes VI. hely
• 1000 m K-2 ifi Kolozsvári Tamás – Szaszák Dénes II. hely
• 500 m K-2 ifi Kolozsvári Tamás – Szaszák Dénes II. hely
• 2000 m K-1 III. korcsoport Várnai Zoltán Soma I. hely, Hamar Miklós II. hely
• 2000 m K-4 II. korcsoport Maglódi Péter, Kemenczei Viktor, Demény Miklós, Kása Máté I. hely
• 2000 m MK-1 I. korcsoport Soós Tamás II. hely
• 2000 m K-4 III. korcsoport Sófalvi Sarolta, Németh Anna, Névery Dorottya, Petukov Diána II. hely
• 2000 m MK-1 I. korcsoport Bilkó Emese VIII. hely, Németh Ildikó XII. hely
• 1000 m K-1 IV. korcsoport Várnai Zoltán Soma V. hely Az iskolájuk színeiben indult gödi gyerekek eredményei:
• 500 m K-1 V. korcsoport Kasza Erika I. hely
• 500 m K-2 VII-VIII. korcsoport Kasza Erika – Czapkó Krisztina II. hely
• 500 m K-2 V-VI. korcsoport Császár Zebónia, Orvos Dóra II. hely
• 500 m K-1 V. korcsoport Császár Zebónia V. hely, Orvos Dóra VII. hely
• 500 m K-1 VII-VIII. korcsoport Czapkó Krisztina III. hely
• 500 m K-1 III. korcsoport Névery Orsolya VII. hely, Cseh Orsolya VIII. hely

Érdemes még megjegyezni, hogy a Gödi Sportegyesület Kajak-kenu Szakosztályának csapata országos szintû versenyen még soha ilyen eredményesen nem szerepelt. A jó eredmények annak köszönhetõek, hogy az utóbbi idõben sokat javultak körülményeink, többet és hatékonyabban tudtunk foglalkozni a tehetséges gyerekekkel, mióta két edzõvel dolgozunk és nem utolsósorban Németh Sándor jóvoltából hozzájutottunk egy versenyképes K-4-es hajóhoz.
Az eredményekbõl is látható, hogy ezzel a hajóval szereztek versenyzõink egy arany és egy ezüstérmet. Reméljük, hogy a továbbiakban is megmarad ez a lendület a csapatban, hiszen az év legnagyobb versenyei még ezután következnek.
Hátra van még a Vidékbajnokság és az Országos Utánpótlás Bajnokság. Reméljük, hogy az eddigiekhez hasonlóan a szülõk és versenyek után érdeklõdõk nagy számban szurkolnak a helyszínen is a gyerekeknek.

SAKK

A GÖDI SE Sakk Szakosztálya július 7-én rendezte Kónya Károly nyaralójában az

I. GÖD VÁROSI RAPID BAJNOKSÁGOT.

A 8 résztvevõs körverseny 2×10 perces volt.

Végeredményben

• 1. Pongó István,
• 2. Malinik Attila,
• 3. Kónya Károly,
• 4. Antal György Bálint,
• 5. Király Kálmán.

A verseny után tejfölös rókagomba-paprikást és vargánya pörköltet ehettünk Kónya módra. Antal György Bálint

Maratoni világkupa

Beszélgetés Szaszák Dénessel – és nem Szaszák Györggyel, ahogy azt elõzõ számunk címoldalán tévesen írtuk.
Ezúton kérünk elnézést úgy Dénestõl, mint édesapjától, Szaszák Györgytõl, akit akaratlanul „megajándékoztunk“ azzal a világkupával, amely a fiát illeti. Szaszák Dénes a Gödi Sportegyesület Kajak Szakosztályának tagja Csehországban kajakversenyen, maratoni távon ifjúsági világkupát nyert.
– A kajakozást nyolcadikos koromban ismertem meg, de komolyabban három éve kezdtem el Sinkó László edzõ vezetésével, aki gondosan odafigyelt felkészültségemre és a mai napig egyengeti utamat – kezdi beszélgetésünket az ifjúsági világkupa birtokosa.
– Milyen vízen szerezte a maratoni távon az aranyérmet?
– A június 19-20-án megrendezett kajak-kenu maratoni világkupán nyertem el az „aranykupát a csehországi Tyn-ben a Vitavon folyón. A versenyre saját költségen és egyesületi segítséggel utaztam ki.
– Hány kilométeres volt a táv?
– A kijelölt távon két kört kellett megtenni, mely így 24 km volt, ezen belül 4×50 métert kellett futni hajóval együtt.
– Hány induló volt a versenyen?
– Az összes európai ország több versenyzõvel képviseltette magát, így több mint százan álltunk rajthoz.
– Milyen fölénnyel gyõzött?
– Másfél óra kajakozás után az ember nem az nézi, hogy mennyivel nyert, hanem azt, hogy vége van a hajtásnak és a fizikai fájdalmaknak.
– Milyen versenyei lesznek még ezen a távon ebben az évben?
– Az idén hazánk a rendezõországa a VII. kajak-kenu maratoni világbajnokságnak, július 31 – augusztus 1 között. A helyszín: Gyõr. Az elõzetes válogató versenyek alapján kiharcoltam az indulás jogát a saját korosztályomban, igaz eszköz hiányában nem úgy sikerült ahogy vártam.
– Milyen esélyei vannak?
– Ezekrõl csak akkor lehet beszélni, ha az edzés – illetve eszközfeltételek biztosítottak. Itt fõként az eszközhiány a kiemelendõ pont. Akkor lehet jól versenyezni a nemzetközi mezõnyben, ha a felkészülési feltételek elérik a külföldi színvonalat, de erre még várni kell. A maratoni versenyeken lehet könnyített hajóban versenyezni, melynek alsó súlyhatára 8 kg, az én hajóm 13 kg. A könnyû hajó 300 ezer forint, erre az egyesületnek nincs kerete, egyéni szponzorom pedig nincs, támogatást nem kapok.
– Hány órát kell kajakozni hetente?
– Általában napi 2-3 edzés van. A hét minden napján. Napi 40-50 km-t kajakozunk és ezen felül van erõfejlesztés, úszás, futás, biciklizés, így mintegy napi 6 órát töltök edzéssel.
– További célkitûzések a kajakos mezõnyben?
– Nem szeretek elõre tervezgetni, de igyekszem optimista maradni és a körülmények ellenére szeretnék jól szerepelni Gyõrben. Utána pedig augusztus 28-án ismét megrendezésre kerül a Göd – Kupa kajak-kenu verseny, melyre készülünk és mindenkit szeretettel várunk. (B. T.)