Gödi Körkép 1999.augusztus 25.

Göd várossá avatás 1999

„Ahhoz, hogy egy ünnepnek kellõ méltósága legyen, kell az, aki ünnepel.” - nyilatkozta Nemeskürty István augusztus 20-a reggelén a Kossuth Rádióban. Mintha csak hozzánk gödiekhez szólt volna.
A településünk státuszát megváltoztató ünnepnek - hála polgárainak és a rangos eseménysorozat szervezõinek és közremûködõinek -, volt méltósága. Három napig kicsit együtt lélegzett Göd apraja, nagyja. Együtt áztunk, együtt imádkoztunk, futottunk, tapsoltunk és táncoltunk. Õsgödiek és betelepültek, ifjak és öregek. Azok minden bizonnyal, akik üdvözölték a tényt: Göd belépett a térképen vastagabb betûvel jelzett 220 város sorába. Hogy ez a tény önmagában változtat-e életünk minõségén, annak talán csak unokáink lesznek megmondhatói. Hogy a korábbi és a jelenlegi városvezetés ilyen irányú ambiciói helyesek vagy tévesek voltak-e, azt minden bizonnyal a jövõ dönti el.
Egy azonban biztos: a kapott rang kötelez. Téged, õt, engem, minket. Mindannyiunkat.

Mit kaptunk az ünneptõl a városi rangon kívül? A legnagyobb magyar közjogi méltóság látogatását, márványtáblát a városháza falán, új tornacsarnokot, két szép orgonahangversenyt, a Gödi Almanach új kötetét, egy újabb sport kupát, színvonalas bábelõadást, esti tûzijátékot, egy jó Scarabeus bulit a Homokszigeten, sok kedves ismerõs mosolyát, jó beszélgetéseket, új ismeretségeket s még valamit: odafigyelést. Azok igyekezetét akik több mint egy hónapig fáradoztak azon, hogy a Göd Város polgára méltón ünnepeljen.

Köszönet érte:

• Ilyés Gizellának,
• Bakterné Nyitrai Juditnak,
• Hamarné Kismartoni Adriennek,
• Repcsik Annának,
• Sósné Csordás Katalinnak,
• Nagy Pálnénak,
• Jónásné Héder Hedvignek,
• Kõkúti Katalinnak,
• Szegedi Sándornak,
• Szinay Józsefnek,
• Cseri Tibornak,
• Dégi Attilának,
• Fodor Imrének,
• Berger Imrének,
• Fülpesi Sándornak,
• s mindazoknak akik igyekeztek emlékezetessé tenni a gödi polgárok számára ezt a három napot.

Az ünnepségsorozat a cserkészek zászlófelvonásával indult a Várdombon. Az ünneprontó hajnali zivatar és a szemerkélõ esõ ellenére szép számban összegyûltek elõtt Szegedi Sándor, polgármester méltatta államalapító István király múlhatatlan érdemeit és szólt az új kenyér mindennapi jelentõségérõl.

A megemlékezést, Németh Viktória által énekelt népdalok színesítették. "Légy áldott Szent István király" zengte a zsoltárt az énekelõ gyülekezet egy órával késõbb a zsúfolásig telt alsógödi katolikus templomban, a nemzeti ünnep és Szent István tiszteletére tartott szent misén. A szertartást celebráló Országh Tibor plébános megemlékezett a tûzvész után újjáépült templom három évvel ezelõtti - ugyancsak augusztus 20-án történt felszentelésérõl, majd megáldotta a szegények védõszentjének, Szent Antalnak faszobrát, melyet két - névtelenséget kérõ - hívõ adományozott a templomnak. István királynak fiához írt intelmeit idézve, a plébános úr megemlékezet hazánk egyik fõ védõszentjérõl, államalapítónkról.
A szentmisét követõen a "vendéglátó" katolikus, az evangélikus és a református egyház vezetõi áldást kértek várossá vált településünk irányítóira és lakóira. Országh Tibor plébános Tamási Áron "azért élünk ezen a világon, hogy valahol otthon legyünk" - gondolatából kiindulva tette fel a kérdést:

Mit jelent az otthon?
Mint mondta: Az ember keresi a belsõ egyensúlyt, amely segít megtalálni az igazi otthont, s lehetõvé teszi, hogy otthonosan mozogjon ott, ahol él, jelen esetben Gödön. Szent István igazi nemzetté formálta hazánkat az akkori Európában. A plébános elsõ királyunk segítségét kérte, hogy ezer évvel késõbb is otthon érezzük magunkat e hazában és városunkban is. Majd hozzátette: Most különösen fontos és idõszerû elgondolkodni azon, hogy egyénenként mit tudunk tenni településünkért, és hogy "én, te, õ valóban jól érezzük-e magunkat Gödön"?
Az evangélikus lelkész Nyírõ Olga a tiszta és igaz szóért, megértésért a jóindulat és jóakarat szívünkbe költözéséért könyörgött. A nagytiszteletû asszony nyugodt, békés, hûséges szívet kért a város vezetõinek szolgálatukhoz, majd a családok békéjéért és a gyermekek oltalmazásáért imádkozott. Az ifjúságért, hogy jó célok vezessék õket és értelmes, tisztességes életet éljenek. Áldást kért a betegekre, árvákra, otthontalanokra és éhezõkre is. Gondolatait befejezve, emberséges rendért fohászkodott. "Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának" - idézett Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levelébõl Szotyori Nagy Gábor református lelkész. Imájában kérte a Mindenhatót hogy felismerjük az idõ - a jelen és jövõ - mindenkori szerepét? Azt, amikor a másik érdeke fontosabb lesz, mint a sajátunk. "Szenteld meg szívünket, segíts, hogy a város lakói és vezetõi is hûségesen megállják a maguk tisztét. Tedd áldottá a mai alkalmat…" - zárta könyörgését a református lelkész.

A Himnusz eléneklésével zárult az ökumenikus istentisztelet. Szotyori Nagy Gábornak volt még tennivalója itt ezen a napon. Az - ünnepi programsorból sajnálatos módon kimaradt - esti hangversenyen õ avatta fel a hívek adományaiból vásárolt új orgonát az alsógödi katolikus templomban. Bach, Liszt, Buxtehude, Pikéthy Tibor és Luigi Bottazzo mûvek hangzottak fel értõ tolmácsolásában a közel két millió forint értékû új instrumentumon.
xxx
Adakozók nagylelkûségének köszönhetõ az egész napos Hagyományteremtõ Szent István napi búcsú sikere is. Akik az esõs idõ ellenére ellátogattak az Alsógödi Sportpályára, többek között kirakodóvásárt, bábosokat láthattak, birka és pacal pörköltet fogyaszthattak. Mint Horváth Károlynétól, a rendezvény szervezõjétõl megtudtuk, több mint 37 ezer forint gyûlt össze a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány támogatására, mely összeget dr Horváth Lászlóné, a Madarász utcai Gyermekkórház képviselõje a helyszínen vett át a búcsú szervezõitõl.

GÖD KUPA ’99

A „Kajakkal az Egészségért” Alapítvány és a Gödi Sportegyesület kajak-kenu szakosztálya 1999. augusztus 28-án immáron hatodik alkalommal, népszerû kajak-kenu versenyt rendez az alsógödi Duna-parti Sportháznál. A versenyben egyrészt a környékbeli sportegyesületek, másrészt pedig az amatõr számokban a helyi és szomszédos települések sportszeretõ lakossága vesz részt. A verseny fõ védnöke: Szegedi Sándor, Göd Város polgármestere- A verseny támogatói a helyi vállalkozók és magánszemélyek. A verseny megnyitója után Hamza Éva testnevelõ zenés aerobic bemelegítõt tart a nézõknek és versenyzõknek. A Duna-partra lelátogatók az izgalmas versenyen kívül halászlé és gulyáspartin vehetnek részt. A vendégeket az est folyamán a népszerû SCARABEUS együttes szórakoztatja. A verseny célja a diáksport segítése és egy kellemes, élményekben gazdag sporteseményen való részvétel. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt a jó szórakozás reményében.

Új város, új csarnok

A körítésrõl: a fõútról behajtva "Köszöntjük vendégeinket!" felirat, kikerülhetetlen méretben, ez belépõnek jó. Az utcában kirakodóvásár, a szõrméken át (mondjuk, ez nem valami idõszerû) a Göd címerével ellátott kerámiákig és poharakig (ez viszont kimondottan frappáns) mindenféle portéka próbálta apasztani a pénztárcákat, és természetesen étel és ital. Igaz, egy virsli és egy sör (vagy igény esetén üdítõ) erejéig a vendégek a város vendégszeretetét élvezték.
S ha már a vendégekrõl esett szó, kellemes színfoltként kell megemlíteni a protokolláris rendezvények egyik lehetséges halálát, az érdeklõdés hiányát, mely ezen a napon elmaradt, mert ezúttal szép számmal voltak kíváncsiak a programra, Felsõgödrõl is. Szegedi Sándor polgármester, Ilyés Gizella alpolgármester valamint Tóth B. Zoltán a Gödi Sport Egyesület elnöke avatták fel az új tornacsarnokot.
Tóth B. Zoltán a fiatalok nevelése és az iskolai sport szempontjából határkõnek nevezte az új létesítmény átadását, mely, mint mondta, fordulópontot jelenthet Göd nagy hagyományokkal rendelkezõ, s az utóbbi években újra fellendülõ sportéletében.
- Nem mindegy - tette hozzá -, hogy a fiatalok hol vezetik le testi gyarapodásukból adódó energiafeleslegüket. Egészséges testi, szellemi fejlõdésük érdekében örvendetes eredménynek nevezte a sportegyesület elnöke, hogy az elmúlt három évben négyszeresére nõtt Gödön a sportoló fiatalok száma, a település neve ennek köszönhetõen jól cseng a hazai sport világában. S ehhez járul hozzá az új csarnok, mely a helyi sportolás lehetõségeit tovább bõvíti.
Végezetül köszönetet mondott az önkormányzatnak az új létesítményért és a következõ szavakkal zárta beszédét: "Kívánom, hogy a fiatalok érezzék magukénak és érjenek el nagy sikereket Göd város lakosságának dicsõségére."
- A lélek edzõterme a templom, a szellemé az iskola, a testé pedig a tornacsarnok - mondta avatóbeszédében Szegedi Sándor.
- Ez az esemény nagy pillanat egy polgármester mûködése során, mert 15-20 éve szükség volt már egy hasonló létesítményre, melynek megvalósítása pénzszûke miatt mindig háttérbe szorult. A 250-300 fõs nézõtérrel bõvül jövõre a csarnok, melyben sporteseményeken kívül kulturális rendezvények és koncertek is tarthatók.
A nagy elõdök: Kóczán Mór, Hantos Károly, Bocsánszki Feri bácsi után ifjú kajakosainkra is büszkék lehetünk - mondta végezetül a polgármester, majd nekik és minden sportolni vágyó gödinek sok sikert és lehetõséget kívánt a sportcsarnok minél szélesebb körû kihasználásához. S ha már a csarnok áll, azt természetesen hivatalos keretek között illik átadni.
A polgármester a nemzeti trikolór színeit magán viselõ szalag átvágásával megtette mindezt, Illyés Gizella alpolgármester társaságában. S hogy például mire is használható a frissen átadott sportlétesítmény, s mely sportág fogja bajnoki szinten is legaktívabban kihasználni azt, egy közel egyórás kosárlabdagála mutatta be.
A Gödi SE kosarasai második NB II-es szezonjukat kezdik meg új otthonukban, immár valóban otthon, gödi környezetben. A gála magasabb osztályokban játszó játékosokat is felvonultatott, így jelen volt Puskás Artúr az NB IB-s Százhalombatta együttesébõl, aki egyúttal a gödi utánpótlásért is dolgozik majd õsztõl, hiszen a mini- és a serdülõcsapat edzõje lesz majd.
Szintén battaiként érkezett Katona Tamás, de Molnár Gergely például a Danone-Honvéd játékosa, e sokszoros magyar bajnok gárdát bemutatni aligha szükséges. Õ nyerte például ez elsõ számot, a tripladobóversenyt.
Döntõbe jutott egyébként a talán legjobb gödi hárompontosdobó Fülpesi Sándor. S nyerte meg ezt követõen a büntetõdobó viadalt, megelõzve a szintén gödi Farkas Dezsõt és az ificsapatból induló Kalafut Pétert.
Teljes hazai siker, igaz: csak gödiek indultak ebben a számban. A végére maradt a legkisebb mezõnyt, két nevezõt felvonultató, de talán leglátványosabb programpont: a zsákolóverseny. Gödön maradt a trófea, az öt tagból álló zsûri pontjai alapján 38:35 arányban gyõzött Gulyás Ferenc a már említett, Honvédos Molnár Gergelyt megelõzve.
Minden kategóriagyõztesnek Illyés Gizella alpolgármester adta át a díjakat. Két mûsorszám között megszólalt Szegedi Sándor polgármester és egyben a szakosztály társadalmi elnöke, aki, mint kiderült, maga is kosarazott egykor; valamint dr., Megyery Csaba szakosztálymenedzser. Szó esett szakmai és egzisztenciális kérdésekrõl egyaránt, persze dióhéjban, de a jelenlévõk ígéretet kaptak: õsztõl egy, az NB I-be jutásért küzdõ csapatot látnak majd.
Elsõ nekifutásként augusztus 28-án, 17 órakor, Vácon láthatjuk a megerõsödött csapatot Magyar Kupa-mérkõzésen, a Kismaros ellen. Forgács Péter

Az elsõ befutók

Stílusosan, a korhatár nélkül meghirdetett, "össznépi" futóversennyel vált visszavonhatatlanul felavatottá az új csarnok. Kicsik, nagyok, hölgyek és urak állhattak az iskola kapujában elhelyezett rajthoz, hogy teljesítsék a 4 km-es távot.
A szurkolók hangos biztatása közepette 105 induló közül elsõként Bernáth Krisztián, második helyen Vastagh Csaba, harmadik helyen pedig Lattman Gábor ért célba.
Széll Dominik, mint a mezõny legifjabb, hat esztendõs indulója, különdíjban részesült.

A 17 éves Bernáth Krisztián vendégként futott a gödiekkel. Úgyszólván profinak mondható, nem véletlenül szakította át - a többieket messze megelõzve - elsõként a jelképes célszalagot. A Dunakeszi VSE versenyzõje középhosszútávon fut. Tréningben volt, hiszen néhány napja érkezett haza a veszprémi edzõtáborból. Mint a Gödi Körkép kérdésére elmondta: 800, 4 és 15 ezer méteres távokon indul általában. Országos versenyen: 2000m akadály távon harmadik, 1500m akadályon második hely, eddigi legjobb eredményei. Nem múlik el nap, hogy legkevesebb 8 km-es penzumát ne fussa le. Gyakorta "átszalad" Dunakeszirõl Gödre, de az alagi lóversenypálya is kedvenc edzõterepe. Legközelebbi megmérettetése szeptemberben lesz Franciaországban, ahol felnõtt mezõnyben indul, négyszer 1500 méteren. Bár nem a "mi fiúnk" - szorítunk neki, és gödi gyõzelméhez gratulálunk.
A futóverseny második helyezettjeként állt dobogóra Vastagh Csaba. A 23 esztendõs gödi fiatalember biológus. Egy hét múlva veszi át diplomáját az ELTE Természettudományi Karán. Hamarosan a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetének munkatársa lesz. Szakterülete a neurobiológia. Távolabbi tervei között a doktori cím megszerzése szerepel. Õ sem elõször húzott futócipõt azon a borús augusztus 20-i délutánon. Heti 35 km-t fut barátjával. Legközelebb október 3-án 2000 induló közt áll rajthoz - mert mint mondja, a futás kikapcsol, összpontosításra, kitartásra nevel és serkentõleg hat az idegrendszerre.
A harmadikként célba érõ Lattman Gábor neve nem ismeretlen a gödi sportrajongók körében. Ám õ - megelõzõivel ellentétben -, eddig evezõlapáttal aratta a babérokat. Hiszen '92-tõl kajakozott, természetesen gödi vizeken, gödi színekben. Most érettségizett a Károlyi Mihály Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában, és szeptemberben a Pénzügyi Számviteli Fõiskolán kezdi meg tanulmányait. Közgazdász szeretne lenni. Félévvel ezelõtt a versenysportot felcserélte a hobbiként ûzött testmozgással, de azért a kajakozók közelében marad. Sokat segédkezett a csónakház építésénél, és augusztus 28-án a Göd Kupán vízre száll velük. A sportcsarnokavató futáson - mint lapunknak elmondta - poénból állt rajthoz. Ha már a vízen nem sikerült legyõznie egykori edzõjét, Simit, legalább szárazföldön teljesült ez a vágya. Terjedelmi okokból nem tudjuk felsorolni a verseny összes indulóját, de még az emlékpólót nyert elsõ ötven versenyzõt sem. Pedig megérdemelnék, mert mint tudjuk, "nem az eredmény, a részvétel a fontos", ám úgy gondoljuk, az elsõ tíz célba érõ neve mégis említésre érdemes: 4. Zsolnai Sándor, 5.Halics Péter, 6.Hagymási Róbert, 7.Mikesy Álmos, 8.Szabó Zoltán, 9.Sinkó László, 10.Bozó János. Nekik is és minden indulónak szívbõl gratulálunk.

Kultúra szépséghibával

A három napos ünnepi program sokat ígért. Nem volt könnyû választani a dús eseménysorból. Ki-ki kedve szerint hódolhatott sportnak, kultúrának, szórakozásnak. A fõszerep sajnos az esernyõké volt augusztus huszadika délutánján. Ám ez sem tántorította el a kíváncsiak seregét a Huzella Iskola „Zöld Udvarából”.

A kulturális programot a Felsõgödi Munkásdalkör indította. A nagy sikerrel szereplõ férfihangokat a gyengébb nem képviselõi követték.
A Miss Hungary-szépségverseny résztvevõinek zenés bemutatóján, érdekes módon megugrott a nézõszám, kivált amikor az ifjú hölgyek fürdõruhában jelentek meg a színpadon.
A publikum az esõ ellenére kitartott. Hiszen nagy várakozás elõzte meg Bajor Imre kabaréját, amely ne szépítsünk: csalódást okozott. Talán nem illõ a krónikás szubjektív véleményének helyt adni, de - ezúttal nézze el nekem a tisztelt Olvasó - bármennyire szeretnék, képtelen vagyok gátat vetni megbotránkozásomnak. Nem értem a népszerû mûvészt.
Vajon nem tudta, amikor az avatási ünnepségsorozat szervezõinek felkérését elfogadta, hogy milyen alkalomból tiszteli meg fellépésével az újdonsült város lakóit?
Vagy nem pillantott a naptárra, amikor elindult?
Azt sem tudta, hogy nemzeti ünnepünkön, államalapító Szent István napján lép színpadra, s ezen a napon, de máskor sem illõ a jó ízlést teljességgel nélkülözõ harmatgyenge poénokkal gyér tapsot kicsikarnia?
A neves komikus alpári stílusa, közönséges, olcsó csattanói ezúttal a legrosszabb hakni szintjén idézték.
A színész alábecsülte az alkalmat és közönségét, bennünket, gödieket.
A nagyszerûen szervezett, körültekintõ gonddal elõkészített és gördülékenyen lebonyolított eseménysorozat mélypontját kaptuk tõle, - s nem is kis gázsiért. (Jó ízlésem tiltja, hogy az összegrõl is számot adjak.)
Lényegesen színvonalasabb volt a Pro Musica Kamarakórus vidám mûsora. Ezúttal nem Kodály és Bartók mûveket énekeltek, de a mûfajváltás ellenére csak "tiszta forrásból", tiszta szívbõl jövõ hangokkal ajándékozták meg a velük együtt esernyõk alá bújni kénytelen hallgatóságot.
Immár az új tornacsarnokban - ahová a szûnni nem akaró esõ végképp bekergette a nagyérdemût - lépett fel a Fuszulyka Kamara Együttes. Lendületes népzene és néptánc bemutatójuk végén, a közönség soraiból is többen táncra perdültek.
Ez idõ alatt az apróságok birtokba vették a sportcsarnokot, és olyan otthonosan mozogtak gyûrûn, mászókötélen és a bordásfalakon, mintha nem is elõször használnák a tornaeszközöket. Az új létesítmény már felavatása napján az ünneplõ város segítségére sietett.

Esõ elõli menedéke nélkül, aligha kerülhetett volna sor a Maszk Bábszínpad igen tartalmas produkciójára. A hét éve együttdolgozó maroknyi társulat - a bor és gasztronómia évére tekintettel - Borok - dalok - bábok címmel tartott elõadást.
A Havas Zsolt vezette együttes míves alapanyagból, magas szakmai színvonalon játszott. Saját készítésû bábukkal, saját dramaturgiával szórakoztatták a felnõtt és gyermekközönséget egyaránt. Az ünnep elsõ napjának záróakkordjaként a könnyûmûfaj vette át a stafétabotot.
A fiatal Vergilius Blues Zenekart követõen az örökifjú Scarabeus Együttes örökzöldjeitõl zengett az új tornacsarnok.

Göncz Árpád köztársasági elnök várossá avatta Gödöt

Az ünnepségsorozat második napján mintha minden újjászületett volna. Kegyes volt hozzánk az idõjárás is. Nyoma veszett az elõzõ napi borongós, esõs égnek. Ünneplõbe és napsütésbe öltözött az "újszülött", a város. A hintó és lovas-felvonulással színesített zenés ébresztõt a Dunakanyar Fúvószenekar szolgáltatta. Napsütés és a Budapesti Helyõrségi Zenekar hangjai fogadták az ünnepi díszbe öltözött Városháza megújult udvarán gyülekezõ ünneplõbe öltözött több ezer gödi polgárt, akik szem és fültanúi kívántak lenni Göd ünnepélyes várossá válásának.

- Röpke óra alatt város lettünk. Õrzi a tábla, s néhány megható pillanat - mondta Vitray Tamás - a hazai televíziózás doyenje, városunk lakója -, ezúttal az ünnepség levezénylõjeként az avató program befejeztével.
De mi is történt a röpke óra alatt?

A hivatalos ceremónia, a vendégek bevonulásával vette kezdetét. Az ünnepi emelvényen

• Göncz Árpád köztársasági elnök,
• Lajtár József, a Belügyminisztérium közgazdasági helyettes államtitkára,
• Grószné Krupp Erzsébet, a Pest megyei közgyûlés alelnöke és
• Szegedi Sándor foglalt helyet.

Városunk polgármestere köszöntötte az egybegyûlt gödieket és a vendégeket.
Ezt követõen Lajtár Józsefet emelkedett szólásra. A helyettes államtitkár Göd történelmének taglalása után, többek között a település természeti és környezeti adottságairól szólt, majd az itt élõk szellemi tõkéjérõl, iskolázottságáról. S miután azt kívánta, hogy közös álmaink - szabadtéri színpad, majdan a kultúra és sport centrumaként szolgáló megújuló Kincsem telep - váljanak valóra, átnyújtotta a város jelképes kulcsát Szegedi Sándornak. - Büszke vagyok és örülök, hogy én avathatom várossá Gödöt - mondta a következõ szónok Göncz Árpád, köztársasági elnök. Majd Gödhöz fûzõdõ személyes kötõdésérõl beszélt. Azokról az évekrõl, amikor 1956-ot követõen a börtönben töltött évei alatt, felesége, négy gyermekükkel Gödön élõ szüleinél talált menedéket. Sõt késõbb a hat unokának is a béke szigetét jelentette az Áldás utcai ház. - Egy várost nem az okirat tesz várossá, hanem polgárainak akarata - folytatta ünnepi beszédét a köztársasági elnök.
Ezt követõen a település történelmérõl beszélt, mely, mint mondta: sok ezer évvel ezelõtt a Dunával kezdõdött. A Budapest Vác között épült elsõ hazai vasútvonal földrajzi energiát adott Gödnek, megalapozva a letelepülési kedvet. A vasút mellett épült út ma már szintén nemzetközi. Göd közlekedése jó. Vác és Budapest közelsége megkönnyíti az iskolázás gondjait.
A Duna felõli részen tehetõs emberek nyaralói álltak, míg az egykori község másik oldalán szorgos munkásemberek házai.
Göncz Árpád említést tett Alsó és Felsõ-Gödrõl is: a két központú település egyik és másik vége ugyan nem kapott azonos impulzusokat, de lehetõvé vált, hogy kezet fogjanak egymással. Létrejöttek a várossá válás feltételei. - A település jövõje attól függ - mondta -, hogy milyen a szándék és a helyzetfelismerési készség a terhek vállalására és a közösségi feladatok megoldására. Örömmel írtam alá és most átadom a várossá nyilvánítási okiratot. Isten áldását kérem a város valamennyi polgárára - fejezte be ünnepi beszédét Göncz Árpád, köztársasági elnök. Az ország elsõ közjogi méltósága után Lábai László, Vác polgármestere állt a mikrofonhoz. Elmondta, hogy jóllehet vasút, országút és kerékpárút valamint a kettesszámú választási körzet is összeköti a két települést, az igazi kapocs az emberi szálakból adódó kötelék. Majd a városi rangból adódó kötelezettségekre figyelmeztette a gödieket s meghívta településünket az egészséges városok szövetségébe, hiszen, mint mondta: Göd a Dunakanyar kapuja.
Cudar György, Szõdliget polgármestere azon feladatának tett eleget, hogy a néhai nagyközségek sorából elbúcsúztassa Gödöt. - A Vác, Göd, Szõdliget alkotta családból - mint választókerületbõl - Göd felnõtt. Mi maradtunk kicsik. Tisztelettel kérem: fogják meg a kicsi kezét. - kérte, az egybegyûlteket, majd Német András: A Duna meséi címû festményt nyújtotta át Szegedi Sándornak, azét a Dunáét, "amely elvághatatlan köldökzsinórként köt össze bennünket". Végezetül "nem minden önzetlenség nélkül" azt kívánta, hogy Göd Magyarország legszeretetteljesebb városa legyen, mert ez Szõdligetre is hatással lesz.
A szomszéd polgármesterek után Szegedi Sándor beszélt Gödrõl. Göd felnõtté válásáról, amikor is kétszázhuszadik városként belép a térképre vastagabb betûvel írt települések sorába. Göd írott históriájának áttekintése után az elmúlt negyven év eredményeirõl szólt: a hatvanas években elkészült elektromos-, a hetvenes években megvalósult vízhálózatról, a községben a nyolcvanas években létrejött gázbevezetésekrõl, valamint a 90-es években elkészült telefonfejlesztésrõl.
Mitõl lett város Göd? - tette fel a kérdést Szegedi Sándor.
Attól, hogy még vannak földútjaink? Igen, más városoknak is vannak, mégsem kell szégyenkezniük. Nekünk sem kell. A városi rang kötelez. Hazai és nemzetközi vonatkozásban is. Az a legszebb pillanat, amikor a gödi polgárokat összefogásra, munkára tudom hívni, amely mindannyiunk javára válik. Nyugodt otthonokat, dolgos hétköznapokat, rangos ünnepeket, boldoggá tett embereket eredményezhet - fejezte be gondolatai a polgármester.

Ezt követõen Göncz Árpád köztársasági elnök leleplezte a várossá avató táblát a városháza falán.

A Pro Musica Kamarakórus a magyar zeneirodalom gyöngyszemeibõl - Liszt Ferenc és Bárdos Lajos szerzeményeit énekelte.
Koncz Gábor színmûvész pedig Illyés Gyula: Haza a magasban címû versét mondta el.
A Szózat hangjaival ért véget az ünnep hivatalos része.
Göncz Árpád és felesége, valamint a vendégek a Polgármesteri Hivatal megújult nagytermében fogadáson vettek részt, ahol Szegedi Sándor polgármester Kiss Károly Göd-alsói strand címû festményével ajándékozta meg a köztársasági elnököt, akivel a Gödi Körkép interjút készített, melyet lapunk következõ számában adunk közre.

Mit vár Göd várossá válásától?

Lehet valaki született kormánypárti, vagy ellenzéki, a nagyközség ruhájának levetése után: majdnem minden gödi lakost foglalkoztat a kérdés: hogyan tovább? Szerkesztõségünk útjártában – ahogy éppen a megkérdezettekkel találkozott: – felvetette a kérdést, mit vár Göd várossá válásától? Nem rang vagy foglalkozás szerint szólítottuk meg a gödi polgárokat. Õszinte választ vártunk és hisszük kaptunk is a megkérdezettektõl. Íme 15 vélemény a gödi tizenötezerbõl.

Tóth Békés Zoltán GSE elnök
Várom, hogy az itt lakók életkörülménye és környezetünk színvonala javulni fog. Várom, hogy olyan hivatalok és intézmények jönnek létre, melyek hiánya miatt ma távolabbi városokba kell eljárni ügyintézés vagy képzés céljából. Várom továbbá, hogy a magasabb színvonalú település nagyobb vonzerõt képez majd a tõkeerõs magán és jogi személyek gödi letelepedésére. Az ilyen – itteni lakosok elõnyét szolgáló – valóban városi jelleg azonban nem tud egyik napról a másikra kialakulni. Ehhez sok idõ és még több pénz kell. Bízom abban, hogy ez a több pénz a városi mivolttal automatikusan együttjáró költségvetési többlettámogatásból és annak egyéb vonzataiból, nem pedig az itt lakók anyagi terheinek növelésébõl valósul meg.

Pánczél Zoltán alezredes Honvédség Oktatási és Konferencia központ parancsnoka
Göd várossá válásától azt várom, hogy dinamikusabban fog fejlõdni a város szolgáltatási, idegenforgalmi infrastruktúrája, ez által a festõi környezetbe több vendég érkezik. A gödi polgárok több családi rendezvényt, a mûvészek több kiállítást rendezhetnek majd a Duna-parti Oktatási és Konferencia központban.

Országh Tibor Göd város plébánosa
Remélem, hogy a nagyközség vezetõi által többször megígért intézkedést a város megvalósítja, és a felsõgödi római katolikus templom elõtti tér esõ után nem válik óceánná. Kívánatos lenne a közlekedést alattomosan befolyásoló gödrök eltüntetése az utcákról. Göd legyen igazi kertváros, s ne rontsa levegõjét betelepítendõ ipartelepek szennye. A város vezetõsége ne felejtse el, hogy Gödön az egyszerû emberek többsége él, s kívánságaikat, szerény óhajaikat igyekezni kell teljesíteni. Remélem, az egyház és a város korábban már kialakított jó kapcsolata továbbra is élni fog.

Mácsay József a Gödi KDNP elnöke
Hogy mit is várok a várossá válástól, igazából nem is tudom. Elsõsorban talán azt amivel a nagyközségnek adósa maradtunk. Úgy vagyok ezzel a város ranggal, mint amikor az elsõ gimnáziumba írattak be szüleim és új ruhát kaptam. Kihúztam magam és büszke lehettem. Így van ez most is, ha büszke ugyan nem is vagyok, de örülök a városi ruhának, rangnak. Hogy azért valami konkrétumot mégis csak várok: legyen az egy gimnázium! Végtére is pedagógus vagyok.

Dr. László Domokos ny. egyetemi docens
A városi cím rangot jelent a települések között. Akkor válik igazán várossá ez a szép Duna-menti település, ha a rang mellé városi tartalommal gazdagítjuk településünket. Számosan korainak tartottuk a városi cím elnyerését, mert több más kisvároshoz hasonlítva magunkat, úgy ítéltük meg, hogy még sok minden hiányzik az igazi „városi kellékeibõl”. A városi rang elnyerésétõl kezdõdõen azonban hasonlítsuk magunkhoz, magunkat és mérjük figyelemmel azt, hogy miket teszünk városunk fejlõdéséért, magunkért. Vegyük figyelembe azt, hogy ma még „pályakezdõ város vagyunk”, de napról-napra úgy szépítsük, gazdagítsuk ezt a települést, hogy mind a külsõ, mind a belsõ környezetünk igazi városi képet mutasson. Nem az lényeg, hogy különféle „új hivatalokkal” bõvítsük a bürokráciát, hanem megfelelõ szemléletváltással olyan munkát végezzen ki-ki a maga területén, amely megfelel a városi igényeknek. Tehát nekünk a várossá válás jelentse azt, hogy mindenki – vezetõ és polgár –, tegyen többet városunkért. GÖDÉRT.

Zahorán Sándor MIÉP képviselõ
Milyen könnyû ezt leírni! A nagyközség státusz után természetesen a városi rang elérése volt a kitûzött cél, csak is ez lehetett, nem újra két községgé válás, mint ahogy néhányan szerették volna. A városi rang elnyerése sokkal könnyebb volt, mint annak megvalósítása. Ugyanis nincs olyan varázspálca senki kezében, amellyel egy suhintással ide varázsolja azokat a tárgyi és erkölcsi feltételeket amelyek még hiányoznak. Még nagyon messze vagyunk attól, hogy valódi, a szó hagyományos értelmében vett várossá váljunk. Ez nem azt jelenti, hogy sok emeletes házak, füstölgõ gyárkémények legyenek, sokkal többet használna, ha az együttgondolkodást tudnánk közelíteni, az önkormányzat és a lakosság között. Természetesen ez a „siker” nem csakis a mostani, de nagyobb részben az elõzõ vezetõ testületnek is köszönhetõ. Mindenképpen tovább kell erõsíteni és javítani a rendõrségi és közbiztonsági eredményeinket. Azt tudni kell, hogy az eredményeket teljes testületi és lakossági összefogásban és nem egyszemélyes sikerben kell keresni, ahogyan ez bebizonyosodott az utóbbi idõk egyhangú határozataiban is. Jó egészséget és sok sikert kívánok az elkövetkezõkben a város minden lakójának.

Cselényi Krisztina Rt. igazgató
Egy olyan lakóhelyet, ahol lehet sétálni, emberekkel találkozni, nyaralni, telelni, – lakni. Jó lenne ha a Duna-part visszanyerné régi fényét, lenne egy vendéglõ, egy cukrászda, ahová be lehet vinni vendégeinket, vagy csak egy vasárnap délután odasétálva beszélgethetnénk a többi gödivel. Álomkép? Egyelõre úgy tûnik. Pedig a Dunakanyar legjobb lehetõségeivel rendelkezõ településén lakom, ahol a lehetõségek kihasználhatatlansága csúcsokat dönt.

Kolibri Bt. (autósbolt) dolgozói
Ne legyen Göd neve „sáros” város... Fontos feladat kell, hogy legyen: a gyalogosok-, kerékpárosok, illetve autósok biztonságos közlekedése szempontjából a járdák, utak, vízelvezetõ árkok rendbetétele; önkormányzati – lakossági összefogással a még sok helyen hiányzó járdák megépítése; augusztus hónapban támadó parlagfû kiirtása – virágzás elõtti kaszálása; téli hónapokban a folyamatos hóeltakarítás. A rend õreinek fokozatos ellenõrzése a lakosság biztonsága érdekében: óvodák, iskolák, vasútállomás... Kihasználva a meleg vizû strand adottságait új úszómedence építésén, illetve téliesítésén kell gondolkozni. Az ifjúság hiányát érzi a kultúrált mozinak és szórakozó helynek.

Bajnok Ibolya helyettes üzletvezetõ
Jó lenne ha több utcát járhatóvá tennének, ha a fiataloknak több szórakozási lehetõséget nyújtana a város, ha lenne egy központi hely, üzletsorokkal, kirakatokkal, kávézókkal, étkezdékkel, kerthelyiségekkel, ahol pezsegne az élet, összejöhetnének az emberek.

Baráth László vállalkozó
Két gondolatban foglalkozom a kérdéssel. Az egyik: fel kell állítani hosszúra épült városunkban három-négy közlekedési lámpát és mindjárt kevesebb lesz a levegõt szennyezõ és zajt keltõ nagy teherautó forgalma. A másik javaslatom: okos dolog lenne a város vezetõitõl a gaz irtása. De a beállított munkások csak közterületen végezzék ezt. A háztulajdonosok saját házuk elõtt teremtsenek rendet, vagy ha közmunkást vesznek igénybe bármely okból, úgy a reális számla értékét fizessék ki.

Réthy Krisztina üzletasszony
Fontos lenne az orvosi rendelõ korszerûsítése, a vérvétel és tüdõszûrés helyben megoldásával. Kultúrált szórakozóhely létesítése mozival. Piactér létesítése is. „Göröngyös” mellékutak helyreállítása. Csatornázás megoldása, azokon a helyeken, ahol még nincs megoldva. Világítás a sportpályához, illetve a játszóparkhoz vezetõ utakon. Gondoskodni kellene télen a mellékutak hóeltakarításáról. A Duna-part helyrehozásáról, tisztántartásáról, szúnyogirtásáról.

Halminé K. Irén gyógyszertári asszisztens
Nem kívántam városban élni! De ha már így alakult, várossá válástól szebb, tisztább környezetet, jobb járható utakat, csatornázást és nagyobb biztonságot várok.

Kissné Csekõ Erika kulturális szervezõ
Eddig munkánk gyakorlata, tapasztalata szerint igyekeztünk a lakosság igényét felkelteni különbözõ programjaink iránt, színesíteni, fokozni a lakosság kultúrszomját. Véleményünk szerint a várossá válás egyik következménye a lakosság kulturális igényének megnövekedése. Szívesen vennénk a kihívásokat, az ötletek megvalósításának eddig is csak az igény, illetve ezek kielégítésére fordítható anyagiak szabtak határt. A várossá válás reményt, illetve garanciát jelent arra is, hogy az ezen a területen dolgozók magasabb anyagi és erkölcsi megbecsülést is élvezhetnek majd.

Reptsik Anna fõiskolai hallható
Õrizze meg a Dunakanyar szépségébõl adódó jellegzetességét és ne uralkodjon el a városokra jellemzõ elidegenedés. A fiatalok kapjanak támogatást a lakáshoz való jutáshoz. Várom a gödi kulturális élet fellendülését ez alatt értve író-olvasó találkozókat, és végül, de nem utolsó sorban neves mûvészekkel történõ beszélgetéseket. A krónikás pedig azt várja, hogy a kifejtett szép gondolatok rövidebb vagy hosszabb idõ után valósággá válnak. Így legyen. Balassa Tibor

A történelem ismétli saját magát

Talán nem véletlenül, a várossá válás ünnepével egy idõben jelent meg a Gödi Almanach ötödik kötete.

A rendezvénysorozat második napjának délutánjára a József Attila Mûvelõdési Házba invitált a meghívó, s nem hiába. Zsúfolásig töltötték a széksorokat mindazok, akik immár ötödik éve olvasói az 1994-tõl esztendõnként megjelenõ ismeretterjesztõ köteteknek. De eljöttek azok is akik talán csak most lapoztak elõször a gödi történeteket rejtõ oldalakba.
S szintén nem véletlenül, számos szerzõ - köztük Szász Feri bácsi, Széll Márta néni, Vízvári Vilmos - is jelen volt. Az író-olvasó találkozóul is szolgáló esemény háziaszszonya: Sáfrán Edina, könyvtár vezetõ, az Almanach szerkesztõit, Bátorfi Józsefet és Gyüre Jánost faggatta a lapozható "gödi történelem" születésérõl.
Bátorfi József - aki lapunk olvasói elõtt sem ismeretlen - olyan érzékletesen beszélt a múltról, mintha napjaink eseményeit sorolná. Szavai nyomán megelevenedett a római kori erõdítmény épp úgy, mint az 1750-ben serfõzõként Magyarországra települt Mayer Ferenc alakja, akinek mai leszármazottai, Gyüre János nyomozómunkájának köszönhetõen elfogadták a meghívást a róluk is szóló legújabb Almanach bemutatójára.
Elmondta azt is, hogy az MDF támogatása nélkül nem születhetett volna meg az elsõ Almanach és, hogy a szerkesztõk nem kis örömére, a képviselõ testület évrõl évre megszavazza az újabb kötetek fedezetét.
Bejelentette: már a hatodik kötetre való anyag is együtt van, s olyan véletlenül elõkerült "kincsek" találhatók közöttük, mint féltve megõrzött élelmiszerjegyek, rendelet a dobolásról vagy egy 1919-es jegyzõkönyv Felsõgöd nagyközséggé válásáról. S, hogy ez a "kincsestár" ne apadhasson ki, kérte a jelenlévõket, akiknek emlékei vannak településünk életérõl, lakóiról, juttassa el a szerkesztõkhöz, hiszen, mint mondta, sokszor a véletlen szülötte egy-egy érdekes oldal az Almanachban.
Ráadásul a történelem ismétli saját magát. A találkozó résztvevõi nem távoztak üres kézzel. Számos kötet talált gazdára már a helyszínen, sõt az eddig megjelent Almanachok is elkeltek, méghozzá a jelenlévõ szerzõk dedikálásával.

150 éve történt augusztusban

Haynau az osztrák fõsereggel Pestrõl Szeged felé indult. A magyar kormány és a nemzetgyûlés tovább költözött Aradra, ahol a magyar seregekkel egyesülniük kellett volna. Ámde Dembinszki, miután Haynautól vereséget szenvedett Arad helyett Temesvár felé indult, sokak szerint, mert arra közelebb volt a menekülési útvonal Törökország felé. Minden esetre elveszett az a remény, hogy a magyar seregek egyesüljenek. A magyar kormány azzal próbálkozott, hogy a cári család valamelyik tagjának felajánlja a koronát. Sikertelenül.

A Segesvárról menekülõ Bemet nevezte ki Kossuth fõparancsnokká, aki csatát kezdett Haynauval szemben. A csata elveszett. A magyarázat egyszerû: puskánként másfél, ágyúnként egy lövésre való töltény maradt. Görgei ismét és utoljára késve érkezett. Kossuth lemondott és mind a polgári, mind a katonai hatalmat Görgeire ruházta. A hadipénztár készletet szétosztották a katonák között, akik egyszerûen elindultak haza. Jelentõs részük kiképzetlen, fegyvertelen újonc volt. Augusztus 13-án Görgei serege kapitulált. Egyedül õ kapott kegyelmet. Katonái: 10 tábornok, 1426 tiszt, 23 ezer gyalogos, 4830 lovas katona és 2551 tûzér nem kerülték el a felelõsségre vonást. Ferenc József közölte Haynauval: a halálos ítéleteket csak a végrehajtás után kell neki jelenteni.

Görgei 16-án hosszú levelet írt Komáromba Klapkának és a vár feladására buzdította. Egy helyen ezt írta: „ az ország azt hitte én vagyok a fõvezér, de Kossuth titokban Bemet nevezte ki. Ez a gazság volt forrása mindannak, ami utóbb történt.” Bátorfi József

OLVASÓSAROK

A világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerû, hétkötetetes regényciklusa,
Az elátkozott királyok a XIV. századi Franciországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A Vaskirály e sorozat elsõ darabja, amely Szép Fülöp uralkodásának utolsó korszakát dolgozza fel lebilincselõ történelmi hitelességgel és érdekfeszítõ regényeséggel.
A király ekkorra már letörte a feudális nagyurak harcias gõgjét, legyõzte a flamandokat, megzabolázta az angolokat Aquitániában, még a pápaságot is uralma alá hajtotta, s erõszakkal Avingnonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó szeme elõtt egyetlen cél lebegett: az egységes Franciaország megteremtése. Akaratával egyetlen hatalom merészelt szembeszegülni, a templomos lovagok rendje, de a Vaskirály e befolyásos, gazdag szervezet ellenállását is megtörte s a szolgálatába állította. S miközben Szép Fülöp az udvarban és a csatamezõkön ellenfeleivel és ellenségeivel harcol, az olvasó megismerheti az udvari életet, tanúja lehet a királyi családban elkövetett sorozatos házasságtöréseknek, a diplomáciai cselszövéseknek, az ármánykodásoknak.
Ám egy napon Szép Fülöp meghal. A trónját és országát legidõsebb fia, X. Lajos örökli. Hogyan alakul a sorsa az új királynak és Franciaországnak?
Erre már a sorozat következõ darabja adja meg a választ.

ITT VAN AZ ÕSZ, ITT VAN ÚJRA

A József Attila Mûvelõdési Ház õsztõl ismét elindítja a már jól ismert programokat. A kedves látogatók az alábbi rendezvények, szakkörök, klubok közül válogathatnak. A paletta nem teljes, az igényeknek megfelelõen folyamatosan igyekszünk azt bõvíteni.

József Attila Mûvelõdési Ház

• TÁRSASTÁNC: 4-14 éveseknek. Elsõ alkalom: szeptember 11 péntek, 18 óra. A tanfolyamot vezeti: Szakácsné Lajos Julianna. A részvételi díj:1.500.-Ft/hó. A gyerekek a következõ táncokat tanulhatják meg: csa-csa-csa, rumba, keringõk, tangó, swing, stamp, summer-dance stb... TÁRSASTÁNC: felnõtteknek! Elsõ alkalom: Szeptember 11 péntek, 19.30. A részvételi díj:3.000.-Ft/hó/pár.
• AKROBATIKUS ROCK & ROLL: Minden kedden és csütörtökön. Elsõ alkalom: szeptember 14 kedd 16.30. Részvételi díj 2.000.-Ft/hó. Alsó tagozatos gyermekek jelentkezését várjuk.
• TÛZZOMÁNC SZAKKÖR: 10 éves kortól várjuk a jelentkezõket. Részvételi díj 1.500.-Ft/hó+anyagköltség. A részletekrõl érdeklõdni a mûvelõdési házban lehet.
• KÉZMÛVES KUCKÓ: Minden csütörtökön 14.30 - tól. Az érdeklõdõk megismerkedhetnek a népi mesterségekkel, népi hangszerek és játékok elkészítési módjával.
• SHOTOKAN KARATE TANFOLYAM: kezdõknek és haladóknak 6 éves kortól. Minden hétfõn és csütörtökön kezdõknek: 17.30-18.30-ig, haladóknak: 18.45-20.30-ig.
• RÖCÖGÕ NÉPTÁNCCSOPORT PRÓBÁI: Keddenként 16.15-tõl. Elsõ alkalom: Szeptember 7. Tagdíj: 2.000-Ft/félév. A csoport tagjai rendszeresen fellépnek a városi ünnepségeken, ezen kívül más fellépési lehetõségek, felkérések is vannak. (néptánc találkozók, bemutatók, stb..)
• SZÖVÕ SZAKKÖR: Minden szerdán 16.00-18.00-ig felnõtteknek. Készítünk faliszõnyeget, rongyszõnyeget, tarisznyát.
• ÉLETMÓD KLUB: szerdánként 18.00-20.00-ig. BRIDZS: A kártyázást kedvelõk keddenként 18-21 óráig tartják összejöveteleiket.
• JÓGA: keddenként 17.30-19.00-ig fiatalító és egészségfejlesztõ jóga minden korosztálynak.
• KERÁMIA SZAKKÖR GYEREKEKNEK: hétfõnként 16.00-18.00-ig. A foglalkozásokat Véninger Margit vezeti.
• KERÁMIA FELNÕTTEKNEK: hétfõnként 18.00-20.00-ig.
• ANGOL/NÉMET: Tanfolyamainkra folyamatosan várjuk kezdõk, haladók, újrakezdõk jelentkezését.
• KERTBARÁT-KLUB: Októbertõl minden hónap elsõ hétfõjén 17.00- 20.00-ig. Szüreti bál: 1999. október 2-án szombaton 19 órától. Zene, Tánc, Büfé, Tombola. Érdeklõdni lehet a kertbarátoknál és a mûvelõdési házban.

Ady-klub

• REIKI-KLUB: minden szerdán 16.00-19.00-ig
• KERTBARÁT-KLUB: minden hónap elsõ hétfõjén 18.00-20.00-ig.
• GYÓGYTORNA: minden kedden és csütörtökön 17.00-18.00-ig
• DALÁRDA: minden kedden 18.00-19.30-ig.
• HAGYOMÁNYTEREMTÕK KLUBJA: Az elõadások idõpontjáról a késõbbiekben adunk pontos tájékoztatást. Érdeklõdni lehet a Mûvelõdési Házban, vagy a 336-478-as telefonszámon. Tervezett kiállításaink: ( az idõpontok csak tájékoztató jellegûek!) Kertbarát kiállítás szeptember 10-14. Gödi Tárlat szeptember 24-október 14. Göd Környéki Kézmûvesek Bemutatója október 15-november 10.
• MÚZSA Egyesület kiállítása november 12-december 5. Maglai Ferenc bélyeg gyûjteményének bemutatója december 10- január 10

A PROGRAMOKKAL KAPCSOLATBAN VÁRJUK ÉRDEKLÕDÉSÜKET, JELENTKEZÉSÜKET
CÍMÜNK: 2131 GÖD, PESTI ÚT 72, TELEFONUNK: 27/336-478

Légy résen!

Augusztus 14-én több mint száz érdeklõdõ jelenlétében került sor a Losonczy István gödi cserkész csapat jubileumi kiállításának megnyitójára a József Attila Mûvelõdési Házban.
Nem lehetett meghatódás nélkül szemlélni a deres hajú hölgyek és urak seregét, akik egykor cserkészruhában (közülük többen most is) szolgálták ezt a szép mozgalmat, és hangoztatták gyakorta a címben olvasható cserkész-jelmondatot. Kishonti István cserkésztiszt, öregcserkész rajvezetõ – a kiállítás fõ szervezõjének – bevezetõ mondatai után Sütõ István, az Országos Cserkész Szövetség vezetõségi tagja emlékezett a múltra.
Beszédében kegyeletes szavakkal szólt az egykori cserkészéletrõl, az élõk sorából már eltávozott cserkésztestvérekrõl, az elmúlt idõkben elért eredményekrõl, a megpróbáltatásokról és az újból virágbaszökött mozgalom feladatairól.
Igen. 1948 májusában a Hárshegyi Cserkészparkban kimondták, hogy a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége beolvad az Úttörõ Mozgalomba. Az egyesítéssel a hazai cserkészmozgalom 1948 szeptemberében befejezte törvényes keretek közötti mûködését.
A felsõgödi 801. sz. cserkészcsapatnak a piliscsabai táborozás volt utolsó nyilvános szereplése. A magyarországi politikai változásoknak köszönhetõen 1988 október 12-én újjá alakulhatott a Magyar Cserkészszövetség. 1991 nyarán találkoztak Erdélyi József, Jankai László, Kökény József, Kishonti István és Rácz Lajos.
Elhatározták, hogy szeptemberben baráti találkozót szerveznek az egykori 801. sz. csapat tagjai részére. Erre a találkozóra 1991 szeptember 14-én került sor Magyarkúton, ahol 40 egykori cserkész jelent meg. Itt határoztak a gödi cserkészet újjáalakulásáról.
A találkozón felvonták a csapatzászlót, melyet Kun Tibor talált meg a felsõgödi templom gyóntatószékének tetõszerkezetében. A zászlót 1948-ban dr. Antall Pál esperes plébános rejtette el. Jankai László elhozta az általa õrzött cserkész és farkaskölyök zászlókat, jelvényeket. Kishonti István jóvoltából elõkerült az 1935-tõl vezetett csapatnapló is, melyet – mint utolsó naplóvezetõ – õ õrzött meg.
Jankai Lászlóné a találkozóra készített egy hímzett zászlót, melyet a megjelentek aláírtak. Sütõ István beszámolója után dr. Bécsy Elemér cserkésztiszt örökös tb. parancsnok nyitotta meg a kiállítást, melyen többszáz kép beszél a régi gödi cserkészéletrõl és a régi Göd lassan feledésbe merülõ látványosságairól.
A kiállítás augusztus 28-ig tekinthetõ meg 10-tõl 18 óráig.
A sikeres cserkész összejövetelnek és kiállításnak rendezõi nagy elismeréssel szóltak a mûvelõdési ház dolgozóinak – élükön Droppán Györgyi igazgatónak – segítõkész, lelkes munkájáról. (B T)

Az alezredes úr tájképet is fest

Az áprilisban rendezett „Gödény” kultúrszomjasok tárlatának egyik nagysikerû kiállítója volt Pánczél Zoltán alezredes, a Magyar Honvédség Oktatási és Konferencia Központ parancsnoka, aki mint „házigazda” is õszinte sikert aratott.
– Középiskolás koromban – úgy a hatvanas évek elején – kezdtem komolyabban a rajzolással és festészettel foglalkozni – mondja beszélgetésünk kezdetén a parancsnok.
– A civis városban nagyszerû tanáraim voltak. Elsõsorban tájképeket festek, de a csendéletek és a portrék sem idegenek tõlem. A tájképeimen elsõsorban a szülõföldem, az Alföld szépségét, a tanyavilágot dolgozom fel, de amióta Gödön is élek, a víz is megjelenik képeimen. Realisztikus stílusban dolgozom, ha valaki a képeimet nézi, nem kell gondolkoznia, hogy a kereten az akasztót melyik oldalra tegye.
– Milyen anyaggal dolgozik?
– Képeimet elsõsorban olajjal készítem farostlemezre vagy vászonra. Ritkán akvarellel is dolgozom.
– Mikor és hol voltak kiállításai?
– Az elsõ 1969-ben Gyõrben. Azóta sok helyen. A legemlékezetesebbek Budapesten és Veszprémben. Az utolsó éppen itt Gödön a tavasszal, melyet a gödi alkotókkal közösen rendeztünk.
– Festészetét milyen elismeréssel jutalmazták?
– Bár nem díjakért festek, mint katona, a Magyar Honvédség Képzõmûvészeti kiállításán több elismerésben is volt részem.
– Hol láthatók a festményei?
– Tagja vagyok a Honvéd Mûvészeti Alapítványnak. Képeimet õk forgalmazzák. Sok helyre eljutottak alkotásaim. Van felszentelt képem is, a Honvéd Folyami Flottilla törzsfõnökeként a laktanya kápolnájába egy nagyméretû olajképet készítettem.
– Az ön által vezetett Honvédségi Oktatási Központ alkalmas kiállítások rendezésére?
– Úgy gondolom, hogy Gödön a mi központunk a legalkalmasabb erre. Ezt a tavaszi kiállítás sikere ékesen bizonyítja. Nagy a tárlatok látogatottsága, mivel a ház számos konferenciának, továbbképzésnek ad helyt. Ezt a lehetõséget a jövõben jobban ki kell használni. (Balassa)

Itt a gödiek beszélnek

„Ki géppel száll fölébe…”

Tiltakozunk Göd koronakincsének, a gödi „Zöld tüdõnek” eladása és megsemmisítése ellen!
A Simex Hungaria Kft. területhasznosítási javaslata lakópark és iparipark létesítését tervezi. Az évszázados fák elpusztítása után társas- és lakóházak építésérõl és szabadidõs területek kialakításáról tett javaslatot.
Ez a kiépítés oda vezet, hogy a park természetes bája elvész, a gödi sziget egyedülálló varázsa és a felmérhetetlen értékû erdõ tönkremegy.
Az önkormányzat pénzügyi zavarát talán pillanatnyilag enyhíti ez a döntés, de hosszútávon mindenképpen téves ezt az értékes területet feláldozni, néhány lakóház eladása semmiképpen nincs arányban azzal a veszteséggel, amit egy több száz éves faállomány megsemmisítése jelent.

„Ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj”; az önkormányzat kétméteres gazként ítéli ezt az ökológiailag felmérhetetlen értékû tájat, amely sokaknak a dunai élõvilág elrontatlan gyûjteménye. Nem lehet közömbös a fejlesztések szempontjából a tervezett kertváros külseje, ez a gyönyörû darab föld a város friss levegõ ellátásának is fontos tényezõje.
Minap panaszkodott Szegedi úr a Magyar Nemzetben Göd negatív hírnevérõl.
Elõzzék meg, hogy a veszélyes hulladék lerakási ügy után újra környezeti okból terelõdjék a sajtó figyelme Gödre.
A Jegenye utcai tiltakozók nevében Grimm Nadin, Jegenye u. 8.

Nyílt levél azokhoz, akik felelõsek a Göd-felsõ Kacsóh P. utcai belvízkárokért.

Hetven éve élek Göd-felsõn. Ez alatt az elöljáróságok fenntartották és gondozták azokat a csapadékelvezetõ árkokat, amelyek a lakosság érdekeit szolgálták. A jelenlegi Polgármesteri Hivatal is komoly összegeket áldozott az árkok továbbfejlesztésére, a Hivatal költségvetésébõl eredõ pénzügyi forrásból. Ez a pénz a lakosság adójából származó közös pénz.
Az Ady Endre úti telektulajdonosok, fõleg a 17. és a 17/a. számú telkeken ezeket a vízelvezetõ árkokat betonfallal elzárták és a betonfal közti terepet földdel teljessen kitöltötték.
A vízelfolyást teljesen megakadályozták. Úgy hallottuk, hogy az adta ezt a gondolatot, hogy mindenki azt tesz a telkén, amit egyénileg jónak lát.
Kérjük a telektulajdonosokat, gondoljanak arra, hogy ezek az árkok közpénzbõl lettek építve, közkívánatra ingatlanaink védelme érdekében.
Ezeket megszüntetni nem szabad, nem is emberséges. Ezzel az egyéni ötlettel a fél utca épületeit és kertjeit a belvíz állandósításával veszélyeztetik.
Kérjük az árokmeder eredeti helyreállítását! Erdélyi József Göd-felsõ, Kacsoh P. u. 4/a.

Idegenként Gödön a Penny-ben

Gazdag választék – nosztalgikus merengés
Göd városi rangot kapott, s e ranghoz méltóan Közép-Gödön az országút mellett nyugati nívójú élelmiszer-áruház, a Penny vált ki bennünk (és a községünkön, pardon: városunkon átutazókban) csodálatot.
Ezzel becsukta kapuit a vele szemben lévõ nagy élelmiszerbolt, ami kétségtelen, nem nyújtott valami épületes látványt.
Ez utóbbiban viszont minden eladót, pénztárost a vásárló személyesen ismert, s egymást mindig köszöntötték – még forgalmas napokon is.
A Penny megépülésével egy valóban impozáns épülettel gazdagodott Göd, nem beszélve arról, hogy az új áruház környékét örvendetes módon rendbehozatták, a körbevezetõ utakat megjavították, kibõvítették. Aki ide betér, már nem Gödön érzi magát, hanem egy nyugati ország szupermarketjében.
Elmúlt az az idõ, amikor 20 deka párizsiért, fél liter (hagyományos) zacskós tejért és negyedkiló kenyérért reggeli elõtt valaki csak úgy átment az üzletbe. A sietõ vásárló az új áruházban bajlódhat a 10 vagy 20 Ft-os érmék begyömöszölésével, hogy – kosár hijján – a behemót kocsival végigkacskaringózhasson a teli pultok elõtt, ahol a már említett reggelijéhez frissiben felszeletelt párizsit vagy fél literes (hagyományos) zacskós tejet hírmondóban sem láthat.
A választék nagy, az áruk többsége a szokásosnál valamivel olcsóbb, tehát a nagy tételekben bevásárlóknak érdemes e nagy csarnokba betérni.
Igaz, itt már nem köszöntik egymást a vevõk és eladók (ez uttóbiakból már nincsen is itt, csak felügyelõk sétálnak árgus szemekkel).
Örül az ember, ha a tarka idegen tömegben nagyritkán egy ismerõsébe botlik. Aztán a pénztár elõtt kígyózó sorba beállva elmerenghet azon, hogy bármennyire is teli van a kocsi áruval, mégis valamiféle érzelmi hiányérzet marad benne.
Szép és jó itt minden, de valahogy az egész személytelen, elgépiesedett hangulatot áraszt, mintha nem is Gödön, hanem Ausztriában lennénk.
Biztos ezt is megszokjuk és talán megkedveljük, mégha zacskós tejet és 20 deka párizsit szerény reggelinkhez itt nem is kaphatunk. Ezért külön át kell mennünk egy másik, közeli (de kis) boltba.
Ott már az eladóval ismerõsként köszöntjük egymást, s a „régi” nagyközségi hangulatból felcsillan valami vidékies meghittséget árasztó fénysugár, ami felmelegíti szívünket.
Azt a szívet, amely az elgépiesedõ, automatizálódó és globalizálódó szupermarket világunkban még nem gépi meghajtástól vezérelve „régi gödiként” dobog. Dr. Kölcsei Tamás

SPORT

Ép testben ép lélek Az ünnep sportja

Az új Tornacsarnok felavatását követõ napon, csak az nem sportolt Gödön, aki nem akart. A Gödi Sportegyesület szakosztályai, gazdag kínálatról gondoskodtak. Igyekezetük nem volt hiábavaló, sokan éltek a lehetõséggel és testmozgással ünnepelték várossá válásunkat.
Mint Tóth B.Zoltántól, a Gödi SE elnökétõl megtudtuk, a bajnokság kezdetén a labdarúgó csapat - talán az ünnepre tekintettel is -, itthon játszott a Visegrád együttese ellen. Nem is akárhogyan.
Az Alsógödi Sportpályán, nagy nézettség mellett megrendezett mérkõzésen, 4-1-re gyõzték le a vendégeket. Ifi csapatunk is fölényes gólaránnyal diadalmaskodott. A kézilabdás lányok sem tétlenkedtek.
A Németh László Iskolában bemutató mérkõzést tartottak. A résztvevõk, a nézõk örömére nagy lelkesedéssel játszva, szép teljesítményt nyújtva, egészséges fáradtsággal hagyták el a pályát.
A Penny Market áruház parkolójában utcai lábtenisz pályát készített elõ a Sportegyesület. A focizni szeretõ, folyamatosan cserélõdõ nagyközönség, korra való tekintet nélkül élt is ezzel a lehetõséggel.
A szellemi sportnak hódolók a Huzella Tivadar Általános Iskolában sakkozhattak. A Sakk Szakosztály játékosai közül többen szimultán játszmákkal örvendeztették meg az érdeklõdõket.
A Kajak-kenu Szakosztály evezõsei Nagymaroson, kupamérkõzésen ünnepeltek. Ez persze nem jelentette azt, hogy csónak nélkül maradtak, akik csupán kedvtelésbõl kívántak evezni a gödi Dunán. Bárki vízre szállhatott.
Az igazi látványosság azoknak adatott meg, aki végignézték a kajakosok 21-i, esti fáklyás, csónakos felvonulását Felsõ- és Alsógöd között.
Végül, de nem utolsósorban óriási sikerrel zárult az elsõ, de a nagy érdeklõdésnek köszönhetõen hagyományteremtõ Asztalitenisz Göd Kupa. A rendkívül magas színvonalú találkozón 15 - köztük NB II-esek is - játékos állt asztalhoz.
De a közönség is pörgethette a kis fehér labdát. A körmérkõzéses formában lejátszott, meghívásos ünnepi viadal végeredményeként a Kupát a gödi asztaliteniszezõk szerezték meg. Második helyen végzett Vác. A dobogó harmadik fokára is gödi versenyzõ állhatott és negyedik lett Veresegyháza.
Ezzel újabb Göd Kupával bõvült városunk sportpalettája és a sikerre való tekintettel, asztaliteniszezõink a jövõben nagyobb vonzáskörzetet szánnak ennek a kihívásnak, hogy a hazai játékosok gyõzelme reményében tovább öregbítsék a nagy múltú gödi sportélet jó hírét.
S ehhez számítanak az új Tornacsarnok adta kitûnõ helyi lehetõségekre is.

Labdarúgás

Szõd – Göd: 0–2 Szõd ifi – Göd ifi: 4–2 Elsõ bajnoki mérkõzését Göd labdarúgó csapata a szomszéd várban játszotta. A gödi felnõtt csapat mindvégig fölényben játszott és megérdemelten gyõzött. A legjobb játékosait a felnõtt csapatba átadó ifi csapat – a korábbi bajnok – becsületes harcban alulmaradt.

Poly–Mix vándorkupa Gödön

A felsõgödi labdarúgó pályán játszotta hat csapat augusztus 15-én kispályás labdarúgó mérkõzését a Poly-Mix vándorkupáért.
A mindvégig izgalmas, sportszerû mérkõzéseket nagy érdeklõdéssel szemlélték a szurkolók.

Végeredmény:

• 1. Makk hetes együttes
• 2. A Poly–Mix 3. A Rendõrség csapata

Gratulálunk a Makk hetesnek. (b.)

Kézilabda

Szlovákiában jártak kézilabdázóink A Gödi SE. nõi kézilabda szakosztályának serdülõ, ifi és felnõtt csapata meghívást kapott Szlovákiába, Kolarovóba (Gutára), ahol négy napon keresztül mérkõztek kitûnõ szlovák és magyar ellenfelekkel.
Végeredményként írhatjuk, hogy a serdülõk 14 csapatból a 6. helyezést szerezték meg, az ifik 15 csapat közül a kilencedikek lettek, míg a találkozón szereplõ felnõttek 9 csapat közül ötödik helyen végeztek.
A serdülõk legtöbb gólját Bagócsi Barbara szerezte, 27 gólt dobott, a felnõtteknél Balázsovits Móni 33 góljával végzett az elsõ helyen.
Sportszerû légkör, szíves vendéglátás jellemezte a tornát, a helybeli magyar lakosság nagy számú látogatottsága mellett.
* * *
Szeptember 19-én indul a bajnokság A kézilabda bajnokság NB II. északi csoportjában szeptember 19-én játsza elsõ bajnoki mérkõzését Göd nõi csapata.
A szeptember 19-i mérkõzésre Egerben kerül sor, ahol az ellenfél a jó képességû helyi fõiskolás csapat lesz. (-bor)

Kézilabda NB II. Északi csoport 1999. õszi sorsolása

• Csapat / Dátum / Ifi / Felnõtt

• Eger – Göd szeptember 19. 16.00 / 18.00
• Göd – Budakalász szeptember 26. 15.45 / 17.30
• Hatvan – Göd október 2. késõbbi megállapodás szerint
• Veresegyháza – Göd október 10. 10.30 9.00
• Göd – Pilisborosjenõ október 17. 15.45 17.30
• Kõbánya – Göd október 23. 17.00 15.00
• Göd – XVII. ker. október 31. 15.45 17.30
• Érd – Göd november 7. 14.45 16.30
• Göd – Gyöngyös november 14. 15.45 17.30
• Vác – Göd november 20. 15.00 17.00
• Göd – Pilisszentiván november 28. 15.45 17.30

Az évad legjelentõsebb versenye

Kajakosaink augusztus 7-én és 8-án az évad legjelentõsebb versenyén vettek részt Velencén.
Itt került megrendezésre az Országos Utánpótlás Bajnokság.
Az elõzõ versenyeken elért eredmények alapján, a szakosztály eddigi mûködésének legsikeresebb szereplését várták úgy a gyerekek, mint a szakosztály vezetõsége és a szülõk.
Az egyre javuló körülmények, a gyerekek kitartó edzése és a két edzõ, Simi, (Sinkó László) és Matya (Matyus Zsolt) munkája meghozta az eredményt, minden versenyzõnk a képességének megfelelõen, a lehetõ legjobb eredményt érte el.
Az országos megmérettetés eredményei:

• Aranyérmeseink:
• K-2 Ifi VII-VIII. évfolyam 5000 m Szaszák Dénes – Kolozsvári Tamás
• K-4 serdülõ I-II. évfolyam 2000 m Maglódi Péter – Kemenczei Viktor – Kása Máté – Demény Miklós
• K-2 serdülõ III. évfolyam 2000 m Várnai Zoltán Soma – Hamar Miklós
• Ezüstérmeseink:
• K-2 Ifi VII-VIII. évfolyam 500 m Szaszák Dénes – Kolozsvári Tamás
• MK-1 serdülõ I. évfolyam 2000 m Soós Tamás
• Bronzérmesünk:
• K-1 serdülõ IV. évfolyam 2000 m Várnai Zoltán Soma Õ egy korcsoporttal feljebb érte el ezt a kitûnõ eredményt!
• További eredmények:
• K-4 serdülõ III. évfolyam 2000 m Petukov Diána – Sófalvi Sarolta – Németh Anna – Névery Dorottya 4. hely
• K-4 serdülõ V-VII. évfolyam 2000 m Orvos Dóra – Császár Zenóbia – Kovács Eszter – Szabó Emese 5. hely
• K-4 serdülõ IV. évfolyam 500 m Kovács Eszter – Petukov Diána – Sófalvi Sarolta – Németh Anna
• K2 serdülõ IV. évfolyam 1000 m Orvos Gábor – Hamar Miklós 8. hely
• K-2 serdülõ I-II. évfolyam 2000 m Bilkó Emese – Névery Dorottya 5. hely
• MK-1 serdülõ I. évfolyam 2000 m Németh Ildikó 11. hely
• K-1 serdülõ IV. évfolyam 2000 m Kovács Eszter 14. hely
• K-1 serdülõ IV. évfolyam 2000 m Orvos Gábor 14. hely

A fiatalabb versenyzõink is megízlelhették a siker örömeit, amihez nagyban hozzájárult az a tény, hogy népes gödi szurkolótábor jött le Velencére drukkolni.
Volt aki kerékpáron vágott neki az útnak, vállalva a hajnali és a késõ esti kerekezést.
Sok egykori, vagy jelenlegi csapattárs is fontosnak érezte a részvételt, akik idejük szûkössége miatt nem vehettek részt a versenysportban.
Az évad végére a fiatalabb gyerekek szülei is beilleszkedtek a jól összeszokott közösségbe és közösen összefogva készülnek
Göd egyik legjelentõsebb sporteseményének – a VI. Göd Kupának megrendezésére. Hamarné Adrienn