Gödi Körkép 1999. április 21.

Rendkívüli testületi ülés
PÁLYÁZUNK

Göd Nagyközség Önkormányzatának április 6-i rendkívüli testületi ülése a pályázatok jegyében zajlott. Ezúttal ugyanis több pályázat benyújtásáról is döntöttek a gödi honatyák. A Kincsem Közösségi Ház felújítására, a hajléktalanok ellátásának javítására, a családsegítõ szolgálat mûködésének jobbítására és a könyvtár könyvállományának gyarapítására nyílhat lehetõség külsõ, pályázati támogatással. Közérdeklõdésre számot tartó döntés született a meleg vizû stranddal kapcsolatban is. A húsvéti ünnepeket követõ elsõ munkanapon, rendkívüli ülésen tanácskozott a testület.
A napirendi pontok tárgyalását megelõzõen Szegedi Sándor bejelentette, hogy a Közép-Duna Vidéki Idegenforgalmi Bizottság, tagjává választotta.
Ugyancsak napirenden kívül, Zahorán Sándor kérdésére a polgármester elmondta, hogy ebben az évben lomtalanítás nem szerepel a költségve-tési tételek között.
Csak akkor kerülhet rá sor, ha erre külön fedezetet különítenek el.
Mikesy György jelezte, hogy a Pesti úton mûködõ éjszakai bárral kapcsolatban írásos interpellációt óhajt benyújtani.

Az elsõ napirendi pontként tárgyalt, Az építészet és természeti értékek helyi védelmérõl szóló rendeletet, Bakterné Nyitrai Judit szervezési irodavezetõ elõterjesztését, és néhány hozzászólást követõen a testület 15 igen és egy tartózkodás mellett elfogadta. A rendelet hatálya az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt, és amelyet az önkormányzat helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi; képzõ-, vagy iparmûvészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít. A helyi védelem irányítása a képviselõ-testület hatáskörébe tartozik. Helyi védelem alá helyezést – kérelem benyújtása mellett – a helyi önkormányzat, vagy bármely a településen élõ állampolgár vagy ott tevékenykedõ jogi személy, civil szervezet kezdeményezhet. A védelem alatt álló területet, építményt vagy természeti értéket meg kell jelölni. Az igen körültekintõ szabályozást biztosító rendelet értelmében a védett területen, építményen reklámot, hirdetõ berendezést, vagy más, berendezést vagy tárgyat elhelyezni nem lehet. Aki pedig a helyi védettség alá helyezett értéket megsemmisíti, megrongálja, továbbá a rendeletben foglalt rendelkezéseket megsérti, szabálysértést követ el, amely 10 ezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

A napirendi pont tárgyalása során Mucsi László magasabb büntetési tételt javasolt, ám Szinay József jegyzõ hivatkozva a szabálysértési törvényre, elmondta, hogy az önkormányzat, rendeletében legfeljebb 10 ezer forintig terjedõ szabálysértési bírságot állapíthat meg.
Bátorfi József a gödi kastély védelem alá helyezését javasolta, Mikesy György pedig indítványozta, hogy a védett épületekrõl készítsenek listát és tegyék azt közzé. A fenti rendelet premierje úgyszólván hatálybalépése pillanatában lezajlott, ugyanis a testület 16 igen szavazattal a Kincsem Közösségi Házat egyedi védelem alá helyezte.

Második napirendi pontként pedig, az ingatlan felújítására szolgáló pályázat benyújtásáról határoztak a képviselõk. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat az épület felújítására a teljes fedezetet nem tudja biztosítani, a képviselõ testület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt „Nemzeti Örökség program ’99 Az épített örökség megóvása, felújítása” címû pályázatra jelentkezik.

Ezt követõen a Szociális és Családügyi Minisztérium felhívására benyújtandó pályázatokról döntött a „gödi parlament”. A hajléktalanokat ellátó intézményrendszer 1999. évi fejlesztésére kiírt pályázat benyújtási határideje: május 14. A pályázat programja, a már mûködõ intézmények tárgyi feltételeinek javítását is célozza. Az ezúton elnyerhetõ összeg (maximum 10 millió Ft) 35 százalékát saját forrásként az Ifjúsági tábor kõépülete biztosítja.
A Családsegítõ szolgálat létesítésére irányuló program pályázatának benyújtási határideje: április 30. A pályázathoz szükséges önrészként a képviselõ-testület 875 ezer Ft-ot biztosít, ennek fedezetéül a Lenkei utcai óvoda épülete szolgál. A képviselõ-testület kötelezettséget vállalt arra, hogy a pályázati támogatások elnyerése esetén a hajléktalanok ellátását négy évig, a családsegítõ szolgálatot pedig legalább három évig mûködteti.
Május 30-ig nyújtható be az a legfeljebb 250 ezer forintos támogatást eredményezõ pályázat, amely a Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálat családgondozói számára felkészítõ programok és tréningek megszervezését szolgálja. A testület ezen pályázatok elõkészítésével és benyújtásával Szegvári Andreát, a Területi Gondozási Központ vezetõjét bízta meg.

A negyedik napirendi pont elõterjesztése után született határozat értelmében Göd Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete megbízást adott a Göd Fejlesztéséért Közalapítványnak, hogy a Huzella Tivadar Általános Iskola tanterem bõvítés tervdokumentációját 350 ezer Ft + ÁFA összegben készíttesse el. A tervezési költséget a Polgármesteri Hivatal a Göd Fejlesztéséért Közalapítvány Bankszámlájára átutalja. A napirendi pontot elõterjesztõ polgármester elmondta, hogy a terveket május elejéig szeretnék elkészíttetni. Újabb pályázat benyújtását tárgyalta a testület ötödik napirendi pontként és úgy határozott, hogy a községi könyvtár állománygyarapítási összegének támogatására pályázatot nyújt be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt felhívásra. Egyidejûleg a könyvtár beszerzési keretét a jóváhagyott költségvetési támogatáson felül, 150 ezer forinttal megemeli az általános tartalék terhére. A pályázat elkészítésére és benyújtására Sáfrán Edinát a Nagyközségi Könyvtár vezetõjét kérte fel a testület.

Az Egyebek tárgyalása során Lenkei György indítványozta, hogy a parlagon álló földek tulajdonosait szólítsák fel a mûvelési kötelezettségre. Szinay József jegyzõ, a képviselõnek adott válaszában elmondta, hogy csak a belterületi ingatlanok esetében van lehetõség a mûvelési kötelezettség elmulasztása esetén eljárást indítani. Jelenleg legfeljebb felszólíthatják a külterületi ingatlanok tulajdonosait e feladatok teljesítésére. Ugyancsak Lenkei György javasolta, az utcanév táblák elhelyezését minden utcában. Szegedi Sándor válaszában elmondta, hogy június 30-ig tervezik a táblák elhelyezését a településen.
Javasolta, hogy a körzeti képviselõk mérjék fel pontosan hány táblára van szükség. A szintén felvetõdött fa kivágásokkal kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy a fák kezelésére felszólítást küldenek ki és hozzátette, hogy mód van a fák pótlására, hiszen rendelkezésre állnak a facsemeték. Mint meg tudtuk az Ilka patak kotrására szolgáló speciális munkagépet szándékszik vásárolni az Önkormányzat. A tárgyalások az idõpont egyeztetésnél tartanak.

Végül, de remélhetõen nem utolsósorban szóba került, mitöbb határozat született a melegvizû strand kérdésében: Az Önkormányzat, a tulajdonát képezõ melegvizû strandot 1999. május 2-án birtokba veszi, a közönség számára pedig 1999. május 8-án reggel 6 órakor saját üzemeltetésben nyitja meg.
Ezzel szemben, a Népszabadság április 13-i számának Pest Megyei Krónikájában Nyitásra készülõdnek a strandok címmel Tóth Ferenc cikkében a következõket olvashattuk: „Gödön Lukács László 1994 óta szolgáltat a szintén önkormányzati tulajdonban lévõ strandon. A vállalkozó elmondta: noha perben áll az önkormányzattal, õ már eldöntötte, hogy május elsején mindenképpen kinyit. Gödön vannak a kormányrendelet által elõírt korszerû tisztítóberendezések, így ezzel nincs gond. Reggel 6 órától fél 8-ig lehet úszni, 8 órától este hétig tartanak minden nap nyitva. A felnõttjegyek ára 400, a gyerekeké 250 forint lesz az idén.“ A hír meglepõ, de cseppet sem mulatságos – legfeljebb elgondolkodtató. R. K.

Az agglomeráció társadalma

Írnom kellett néhány éve egy tanulmányt, lakóhelyem szociográfiáját. Fábián Gyula egyetemi tanár – aki budapesti, Gödön, úgy tudom, még nemigen járt, vagy igen rég –, értékelésében úgy összegezte a munkát: hát igen, az alvó város képe. A Gödi Körkép oldalain mostanában több ízben is találhattunk írásokat, melyek épp ezen helyzet elmozdítására irányuló gondolatokat tartalmaztak. Lehet dicsérni és bírálni is ezt az állapotot, de igazán polarizálni nem. Ez nem jó vagy nem rossz, csupán tény. Az a bõ húsz kilométer, ami elválaszt Budapesttõl, nagyon kevés ahhoz, hogy Göd olyan szinten legyen önálló és független, mint például Vác. Bár tegyük hozzá: a fõváros elszívó hatása még a Duna-parti városban is érezhetõ.
Göd lakossága aktív mozgásban van, évtizedek óta. A két õstelepülés egyesüléséig is érezhetõ volt beáramlás, elsõsorban gazdaságilag elmaradottabb területekrõl, például Nógrádból. A központosításban és városiasításban gondolkodó pártállam törekvéseinek megfelelõen Dunakeszi, vagy Budapest közelsége vonzó perspektívát ígérhetett az ideköltözõknek.

A tendencia épp egy évtizede látszik megfordulni. Már a budapesti polgár választja új lakhelyéül Gödöt, nem véletlen, hogy a település lélekszáma emelkedést mutat. Pont ez a mobilitás az, amely Göd mai arculatát adja, illetve éppenhogy nem engedi, hogy kibontakozzon egyfajta sajátosság. Hiszen a munkalehetõséget változatlanul a fõváros adja, ennek megfelelõen a lakosság este az ott beszippantott szellemiséget hozza haza, de a Dunakeszin vagy Vácon megélhetést találó gödiek ugyanezt a légkört tapasztalják és hordozzák magukban. Településünkön munkalehetõséget csak a kisvállalkozások jelentenek számottevõen, ezekben pedig jobbára a családtagok tevékenykednek, vagy csupán néhány alkalmazott számára van státusz.

A kulturális élet és a szórakozás szempontjából a fõváros persze vonzóbb perspektívát kínál. Bár a nyolcvanas években még bizony eseményszámba ment az ifjúság körében esténként egy mozifilm Gödön, mely húsz forintból már az akkori luxusszinten kihozható volt: hat-nyolc forint a jegyre, négy forintért Frutti és ugyanennyiért Traubisoda vagy Márka. Ma egy mozit beindítani Gödön a biztos bukás lenne, még a tradicionális fõvárosi filmszínházak is vegetálnak vagy kihalnak a multiplexek térhódítása mellett. De egy diszkó sem igazán tud gyökeret verni, bár ez csak napjainkra jellemzõ.

Budapest még a magyar átlaghoz képest is aránytalanul csillogó, természetes hát, hogy a jelen gödi fiatalja esti programként vagy a hétvégére bevonatozik a fõvárosba. Amelynek árnyékában élni korántsem hátrány, ugyanis nagyon kevés térségrõl mondható el ma Magyarországon, hogy kényelmesen vándorolhatunk munkahelyrõl munkahelyre. Márpedig Pest megye, de annak is csak szûk területe, a fõváros agglomerációs gyûrûje mondhatja el magáról, hogy nincs igazán komoly egzisztenciális gondja. Ingázni fárasztó, az igaz, magam is tapasztalom nap mint nap, de megszokható, fõleg a stabilitásért cserébe. Persze, az az állapot, mikor a nemdolgozó közveszélyes munkakerülõnek számított, és állásban lenni kötelezõ volt, nyomokban sem fedezhetõ fel még itt sem, de Göd helyzete például egy Békés megyei kisvároséhoz képest összehasonlíthatatlanul jobb.
Persze hamis lenne, ha kizárólag az ingázókat ábrázolná e kép. Kit találunk napközben Gödön? Mert vannak persze, nem is kevesen. A kisvállalkozások tulajdonosai viszik az üzletet, a kereskedelmi egységekben dolgozók kiszolgálnak, a közalkalmazottak is maradnak helyben.
És persze nyáron a diákok. De a nyár külön kategória, a folyóparti üdülõk megtelnek idegenekkel, még külföldiekkel is, ilyenkor a lakosság megduzzad és színesedik. A tartósan itt tartózkodók közül nem beszéltem még a gyesen lévõkrõl és a munkanélküliekrõl, de ez ugyebár általános jelenség, nem földrajzi sajátosság.

Meg kell-e változtatni Gödnek ezt a helyzetét? Ha kell, hogyan és miért? Szándékomban nem áll válaszolni ezekre a kérdésekre, mert ezt a lakosság összetételének változása fogja eldönteni. Bár idegenforgalmi irányban érezhetõk kezdeményezések, fejlesztések, amelyek nyilvánvalóan munkahely-teremtõk, de a fõváros közelsége még mindig nem fog engedni igazi kibontakozást. Az üdülõvárosi rang csak akkor lesz igazán elérhetõ, ha Göd befelé is fordulhatna, ha egyénisége lenne, s fõleg egysége. Az ideköltözõknek semmit nem jelent az Alsógöd és Felsõgöd név, legfeljebb három különbözõ vasútmegállót, de lokálpatriotizmusról épp ezért nem igazán beszélhetünk. Egy ilyen lélekszámú település nemegyszer országosan ismert sportegyesületet tudhat magáénak, komoly mérkõzésenkénti nézettséggel és szponzori háttértámogatással. Néhány példát nézzünk!
A körmendi kosárlabdacsarnok rendre többezer nézõt vonz, mindig szûknek bizonyul, és többszörös magyar bajnok csapat játszik parkettjén.
Tiszakécske labdarúgócsapata megjárta az elsõ osztályt, Kisvárda nõi kézilabdacsapata elsõ osztályú, még nemzetközi kupameccseket is játszott, míg Göd a csapatsportágakban két NB II-es (mindkét esetben harmadosztályú) szakosztályt, a nõi kézilabdát és a férfi kosárlabdát tudja felmutatni, s nem túl komoly nézettséggel, a többiek egyelõre még hátrább szerepelnek. S Gödnél kisebb lélekszámú városokról van szó mindegyik esetben.

Mennyire érdekli Göd a gödieket? S mennyire gödiek a gödiek? Mesterségesen ezt az érzést fejleszteni persze nem lehet, de ösztönzõ politikát lehet folytatni. Kérdés, milyen segítség lehet ebben a várossá válás kérdése, azaz: büszke lesz-e a gödi polgár arra, hogy városlakó? Feltételezhetõ, hogy nagy százalékban igen, de a kérdésre, egy közvélemény-kutatás adhatna igazi választ. Arra pedig, hogy iparosodás, közmûellátottság, infrastruktúra tekintetében fejlõdünk-e majd, azaz javul-e a gödiek életérzése lakóhelyükkel kapcsolatban, a kedvezõ minisztériumi döntés utáni évek fognak válaszolni.
Forgács Péter

Digitális végítélet a községházán? Számítógépes BUMM!

Elkezdõdött a visszaszámlálás. Alig 250 nap van hátra az évszázad és az évezred utolsó évéig.
Aligha akad valaki, aki ne hallott volna a digitális végítéletrõl. A sokmillió számítógép belsõ órája fenyegetõen ketyeg, egyenlõre csak kérdõjeleket és kétségeket ébresztve: képesek-e december 31-én 1999-rõl 2000-re váltani. Tekintettel arra, hogy ma már nagyközségünk intézeteiben is szinte elképzelhetetlen a számítógép nélküli adatkezelés, megkérdeztük a Polgármesteri Hivatal "illetékes emberét", Dégi Attila térinformatikus mérnököt, mennyiben érinti a digitális katasztrófa a gondjaira bízott 28 computert és a két szervert, melyek mûködéséért õ felel.

– A 2000. év problémát nem szabad túllihegni, de elbagatelizálni sem tanácsos. Nálunk elbagatelizálják. Amikor kérték, hogy mindenki állítsa össze a fejlesztési tervet, javasoltam, hogy vegyünk három gépet, mert az új gépek már fel vannak készítve a jövõ évszázadra, s így a szóban forgó probléma kiküszöbölésére. Ugyanis mintegy másfél éve csak olyan PC-ket és programokat gyártanak, amelyeket nem fenyeget ez a veszély. A gond abból adódik, hogy a programozók korábban úgy próbáltak takarékoskodni a szûkös memóriával, hogy csak az évszám második két számjegyét raktározták el. Amikor a naptár 00.1.1-re ugrik, a rendszerek nagy része nem 2000-re, hanem 1900-ra állítja naptárát. A számítástechnika rohamos fejlõdésének kezdetén még nem látták hová vezet az út. Mióta észbe kaptak a szakemberek, négy karakteren tárolják a dátumot, nem kettõn, és ezáltal 10000-ig megoldódott ez a buktató.

– Senki sem tudja pontosan megmondani mi történik majd december 31-én éjfélkor, sokan attól tartanak, összeomlik a civilizáció. Nem érkeznek meg idõben a repülõgépek, sötétbe borulnak egyes városok, esetleg nem férhetünk hozzá bankban tartott pénzünkhöz és így tovább. Dollár milliárdokat emészthet fel a probléma kiküszöbölése. Kiket érinthet a fenyegetõ veszély?

– A napi felhasználó, aki nem használja a dátumot, könnyedén megoldja. Én például visszaállítottam a gépemet 1980-ra. Ott van veszélye, ahol az idõvel számolnak. Kamatot vagy bármit, az eltelt napokat. Itt a Polgármesteri Hivatalban például az adócsoportnál. Jó hírként el kell mondanom, hogy számos szoftvert már felkészítettek a probléma kezelésére. Persze ettõl még a hardver összeomolhat. Az adó csoport egy kis hálózatban van, ahol a szervernél elég az idõt megadni és minden itt dolgozó a szerver idejét használja az idõszámításnál. A jelenséget egyre több programozó felismerte. A gépek, a szakirodalom szerint koruktól függõen eltérõen viselkednek. Van amelyik 1970-re áll vissza, van amelyik nyolcvanra.

– A hivatalban mely részlegek munkáját érinti még az évszázadváltás okozta digitális veszély?

– A már említett adó csoporton kívül, a szociális osztályt és a népességnyilvántartót. – Ön minden bizonnyal azon fáradozik, hogy mire elérkezik a kétezredik év, ne legyen fennakadás a számítógépek miatt.

– Sajnos, megtorpedózták azt a tervemet, hogy három új géppel védjük meg azt a három legfontosabbnak ítélt területet, amely a hivatal zavartalan mûködéséhez szükséges. Minden gépet lecserélni nagyon költséges, nincs rá pénz. Ezért külsõ segítséget hívunk. Egy nemzetközileg is elismert számítástechnikai cég - a Coca Cola és a Sony is õket kérte fel - , nemzetközileg elismert programot készített ennek a problémának a felderítésére. A szakembereik a ház számítógép parkját felülvizsgálják és a vizsgálat eredményérõl jegyzõkönyvet készítenek. Árajánlatot adnak a fejlesztésre, a 2000-es bumm kiküszöbölésére. Az eredeti program, mely szerint 2000-re minden dolgozónak (de legalább az összes szakági területnek) lesz a hivatalban computere, anyagiak miatt úgy tûnik már nem megvalósítható. Pedig 5-6 új gép vásárlása esetén el lehetne mondani, hogy Göd Nagyközség Polgármesteri Hivatalának számítógép ellátottsága a többi hasonló településéhez képest, átlagon felüli. (R.K.)

„Három szombat” Országos Közterület-szépítési Verseny

Elsõ versenynap: 1999. április 24. szombat, 8-tól 12 óráig Mint már hírül adtuk, Göd csatlakozott a Magyar Település- és Területfejlesztõk Szövetsége kezdeményezéséhez, a „Három szombat” országos közterület-szépítési versenyhez. Az elsõ versenynapot 1999. április 24-én szombaton kívánjuk megrendezni. E nap mottója: „Zöldellõ falunkért”, célunk a közintézményeink és környékének rendbetétele. Tehát április 24-én 8 órától 12 óráig várjuk mindazokat, akik szeretnék, hogy településünk sikeresen vegyen részt a versenyen és egyben környezetünk is szebb, tisztább és rendezettebb legyen. (Folytatás az 1. oldalról) Helyszínek Felsõgödi területen: az 1. sz. Óvoda Lenkey úti udvara környékének rendbetétele, virágosítása. A Németh László Általános Iskola udvara és környéke rendbetétele és virágosítása. Alsógödi területen: Kiserdõ területén – faültetés. Kossuth tér rendbetétele, játszótéri játékok helyrehozatala. Alsógödi Duna-part tereprendezése, bozótirtás, virágosítás. Kérjük szerszámokat (ásó, kapa, gereblye) hozzanak magukkal! E napon a kontrolltelepülésünk, akik ellenõrzik, hogy a tervezett programokat mennyire sikerült megvalósítani és hányan vesznek részt a munkákban – Békésszentandrás. E település képviseletében két fõ vesz részt az ellenõrzõ munkában itt Gödön és Gödrõl is két fõ látogat el Békésszentandrásra, ahol szintén elvégzik az értékelést. Bár tudjuk, nem az a lényeg, hogy csak ezen a három szombaton végezzük e munkákat, de kérjük, ha tehetik, részvételükkel segítsenek abban, hogy Göd sikeresen vehessen részt e versenyen.

Megjött a kedv?

Az 1994-es Almanachunk szerkesztésekor hangzott el elõször a jajkiáltás: mentsük meg a „Kincsem” istállóját. Azóta sokan és sokszor foglakoztak a kérdéssel, mígnem a közelmúltban úgy alakította a polgármester úr és az önkormányzat a Kincsem térség sorsát, hogy felcsillant a remény, nem fogják a hidegvérûek ezt is elpusztítani.
De van más is, óvni való! Április tizedikén a lokálpatrióták egyesülete, feleségek, gyerekek, férjek tavaszi nagytakarítást végeztek az alsógödi strandon. Ott hozta úgy a véletlen, hogy kézbe került egy addig nem ismert, 1930 körül készült térkép Alsógödrõl. Minden akkor már állott épület szerepelt rajta és sok akkor még lakott ház eltûnt azóta. A térkép segítségével találtunk még egy-két védelemre joggal igényt tartó épületet, fát, fasort.

Példának okául a Szakács kert, az Arany udvarház, a báró Delvitz villa, a pusztai Mayerffy (Nemeskéri) kúria, talán a Regálé kocsmaépülete kerülhet elõtérbe, vagy talán az Iparoskör, a Hajcsy kastély?

De figyelhetnénk az egykor itt élt nagy mûvészek, tudósok és más kiemelkedõ egyéniségek lakóházait, emléktábláit. Vajon áll e még Kisfaludy Strobl Zsigmond által készített Krisztust ábrázoló síremlék? Nem kellene-e helyreállítani, gondozni, vagy a kilencvenes évek elején rajtuk esett sérelmeket eltüntetni köztéri szobrainkról, Petõfirõl, Kossuthról? Ajánlom ezeket a témákat azoknak a hozzám hasonlóknak, akik szeretnek itt élni és látják, hogy van mit pótolni. Nekem néhány példából úgy tûnik, megjött a kedv. Bátorfi József

Interpelláció

Az önkormányzati testület rendkívüli ülésén Mikesy György képviselõ interpellációt nyújtott be. Ennek rövidített változatát adjuk közre:

Az utóbbi idõben számos lakossági panasz, észrevétel és bejelentés érkezett hozzám a Pesti út 38. alatt mûködõ „Exkluzív Night Club” kapcsán. Nem szeretném szaporítani a szót, hogy milyen megjegyzések fogalmazódtak meg ezzel kapcsolatban. Kezdve a vörös lámpás háztól a bordélyházon keresztül a kuplerájig. Ezek voltak a legenyhébbek. Aztán dr. Faragó László képviselõvel találkoztam, aki szintén a fentiekrõl beszélt. Akkor gondoltuk, hogy egy közös interpelláció segítségével meg kell adni a választ a gödi önkormányzat felelõs vezetõinek az alábbi kérdésekre:

• Milyen szolgáltatást nyújtanak az „Exkluzív Night Club”-ban?
• Kik adták ki az engedélyt az ilyen jellegû vállalkozásra illetve szolgáltatásra?
• Ki a tulajdonos?
• Kik mûködtetik?
• Kik az alkalmazottak?
• Melyik idõszakra terjed ki az üzemeltetési idõ?

Reméljük, hogy tájékozottabbak leszünk az „Exkluzív Night Club”-bal kapcsolatban a Gödi Körkép következõ száma révén.
Mikesy György önkormányzati képviselõ

„Lenni vagy nem lenni”
Töprengés a várossá válásról

Megnyugvással tapasztalom, hogy községünk (pardon: nagyközségünk) sorsát és jövõjét szívükön viselõket egyre jobban foglalkoztatja a várossá válás lehetõsége körül zajló vita. Bizonyára igen hasznos lenne a kérdésben bizonytalankodók népes tábora számára, ha lapjukban két mérvadó személy ellentétes véleményét közzétennék.
Az egyik személy (mondjuk a Polgármester) a várossá válás elõnyeit, egy másik prominens személy (?) a nagyközségi státusz megmaradásának áldásait taglalná. Különben egy átlag olvasó (és gödi lakos) nem tud kiigazodni, hogy lényegében mi is lennie jobb a község számára. Mert ha várossá válunk, akkor valóban nagyobb pénzekhez jutunk, ami a város rang velejárójaként – többek között – az infrastruktúra fejlesztésének (fõleg a gyatra út- és hiányos csatornahálózat bõvítésének) nagy lökést adna. De városként Göd esetleg elveszítené azt a varázsát, amiért a nyaralók ezrével keresik fel és a városi (fõleg budapesti) élet elõl ide, a „vidékre” kiköltözõk kedvelik. Ugyanakkor az is motoszkál a fejemben, ha várossá válunk és a térképen (és állami nyilvántartásokban) már városként szereplünk majd, attól még megmaradhat a község arculata, s a Gödön átsuhanó autókból kitekintve senki nem fogja észrevenni, hogy többé nem egy községen, hanem immár egy városon ment keresztül, attól Göd ugyanúgy Göd marad. S ha várossá „lépünk elõ”, hovatovább a következõ lépés Szõdliget ilyen jellegû erõlködése lesz, s akkor majd Budapesttõl Vácig végig „városokon” mehetünk, utazhatunk keresztül. De hol lesz akkor a „vidék”, ha végig városok sorolnak majd a Duna mentén?
Amíg ez nem dõl el, addig is bõven van mit tenni a község javára. Az út- és csatornahálózat fejlesztése kimozdulhatna a holtpontról. Az más kérdés: mibõl? Talán lakossági kezdeményezésekkel és nagyobb áldozatokkal azért a jelenleginél többet lehetne tenni, s nem hepehupás, esõs idõben sártengerré duzzadt utakon kellene araszolnunk – a fõvárostól félórányira, a várossá válás küszöbén...
De nem minden pénz kérdése! Ha már annyira ácsingózunk a városi rang után, minimum a portánk táján nagyobb rendet kellene tartani, s a tavasz beköszöntével házunk elõtt „nagytakarítást” végezni. Sok helyen lehetne a dimbes-dombos utakat legalább a házunk elõtti szakaszokon ásóval-kapával elegyengetni (nem pedig a kertbõl összegyûjtött hulladékkal a gödröket betömni...) A kaotikus eligazodás felszámolására végre a házunkra vagy a kapukra szinte fillérekbe kerülõ házszám-táblákat illene feltenni. Egymás megbecsülésére (és közvetlen környezetünk védelmére) a füstöléseket kizárólag az elõirt pénteki napokra kellene idõzíteni, s hangos rádiózástól kímélni illene a szomszédok nyugalmát. Számos ilyen feladat van, ami nem pénz, hanem jobbára figyelem, törõdés és jó ízlés kérdése. Félõ, ha várossá válunk, azzal még nem változunk meg elõnyösen, a mostani hibáink, nemtörõdömségünk ugyanúgy megmarad, legfeljebb a városlakók büszkeségével (?) tekintünk majd „rangossá” (?) vált lakóhelyünkre, a mi Gödünkre.
Mely – függetlenül netán városi vagy „csak” nagyközségi státuszától – a mi szeretett Gödünk marad. Dr. Kölcsei Tamás

Amikor az álmok valóra válnak

Tizenévesen a gimnáziumban a színjátszó kör lelkes tagja voltam. Nagyon sok sikert megéltem a csoporttal, de még ennél is fontosabb volt a közösség. Akkor határoztam el, hogy ha pedagógus leszek, nekem is lesz csoportom, és megtanítom velük mindazt, amit én kaptam, tanultam azalatt a néhány év alatt. Sok éve vezetek már színjátszó kört, szép élményekben volt részünk, jó kis közösségek alakultak, nagy barátságok és szerelmek szövõdtek: néhány fesztiválon részt vettünk, kisebb-nagyobb elismerést kaptunk már. A kirobbanó sikerrõl egyenlõre csak álmodoztunk, az váratott magára.
Januárban a Gézengúzok részére meghívás érkezett Pápáról a Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Találkozójára, ami nagy kihívás volt a 8-9-10 éves gyerekeknek. Sokat gondolkodtunk, el merjünk-e menni a profik közé. (Már egyszer részt vettünk, tehát ismertük a színvonalat). Végül is úgy döntöttünk, bátraké a szerencse, mi sem vagyunk rosszabbak a többinél. Ebben a szellemben folytatódtak a próbák. A sok-sok játék helyébe száraz gyakorlás került, ami néhány kis színészpalántát ugyancsak megviselt. Március 30-án indultunk el a fesztiválra. A hoszszú és kimerítõ út után jólesett belépni a színházba, és megnézni a „Valahol Európában” címû musical-t. Turcsán Ádám, mikor meglátta a színpadot, ösztönösen felkiáltott: – Úristen, mi ezen a színpadon fogunk szerepelni? Ezen el fogunk veszni! – Igen, ettõl tartottunk mi is Ágival (Arany Tóth Ágnes). Aggodalmunkat az is növelte, hogy a szoros mûsorterv miatt, csak másnap tudtuk a színpadot bejárni, néhány jelenetet elpróbálni. Ekkor azonban mi, felnõttek, éreztük, hogy nem lesz ez rossz, hiszen a gyerekeknek olyan színpadérzékenységük van, amit mások is megirigyelhetnének.
Délben kezdõdött az elõadás. Turcsánné Marjai Éva nénit beültettük a technikusok mellé, hogy a zene a megfelelõ idõben szólaljon meg. Az elsõ jelenet után (amit ott találtunk ki és késõ este próbáltuk be) már tudtam hogy sikerült a közönséget megnyerni. Nyílt színi tapsot kaptak a „huzellás” Gézengúzok többször is, ami úgy feldobta õket, hogy még improvizálni is mertek. Nem túlzás, ha azt mondom, visított a közönség, és vastapssal jutalmazta a gyerekeket. Úgy mentünk le a színpadról mint a nagyok, hiszen az öltözõben már várt bennünket a Tv, és jó néhány, számunkra ismeretlen ember, akik egyszerûen csak gratulálni akartak.
A szervezõk pedig arra kértek bennünket, hogy a gálán az egész darabot adjuk elõ, ne csak egy részletet, mert mindenkinek látnia kell, így is lehet játszani és rendezni. Már csak egyetlen nagy izgalom volt hátra, a zsûri (Novák Péter – énekes koreográfus, Tóth Zsuzsanna a Magyar Amatõr Színjátszómozgalom elnöke és a veszprémi színház igazgatója) értékelése. Nagyon sok jót mondtak rólunk.
Különösen az volt számukra a csodálatos, hogy ezek az apróságok milyen önfeledten tudnak játszani, és mennyire érzik a színpadi légkört. T
óth Zsuzsanna megjegyezte, hogy a rendezõk biztosan drámapedagógusok, mert kifejezetten érzékelhetõ a drámajáték hatása. Büszkén és boldogan jöttünk ki a terembõl.

Az eredményhirdetésen mégis sikerült bennünket meglepni, mert a két nagydíj közül mi kaptuk meg a „Legjobb mûsor elõadói díját”.

Úgy éreztük, a közönség is egyetértett ezzel, mert óriási ovációval köszöntöttek bennünket. A felejthetetlen hanulatú gálán együtt énekeltek a nyolcévesek a huszonévesekkel. Természetesen mi, „túlkorosak” sem hagytuk ki a közös éneklés élményét. Remélem, a színjátszóinknak is felejthetetlen élményt jelentett ez a két nap, és ez is erõsíti a csoport összetartó erejét. Lesz-e az álmoknak és a megvalósulásnak folytatása? Az álmoknak biztosan, de mi hiszünk abban, hogy az álmok egyszer valóra válnak.

Köszönjük

• Jánosiné Kovácsházy Beáta segítségét, aki az énekeket betanította,
• a József Attila Mûvelõdési Ház dolgozóinak, hogy lehetõséget adtak a gödi elõadásoknak.
• Zachár Zsuzsa,
• Arany Tóth Ágnes
• Gézengúzok:
• Lipták Petra,
• Pregun Dávid,
• Füleki Dorottya,
• Hejcser Tamás,
• Turcsán Ádám,
• Birksteiner Bettina,
• Varga Renáta,
• Láng Nóra,
• Mészáros Dóra,
• Detre András,
• Hetényi Patrícia,
• Benis Cintia,
• Németh Regina,
• Tóth Bence,
• Varga Judit,
• Lukács Lilla,
• Kiss Nikolett.

OLVASÓSAROK

Akik olvasták Christian Jacq: Ramszesz címû – öt kötetbõl álló – regényfolyamát, azok bizonyára örömmel üdvözlik a szerzõnek az Európa Kiadónál néhány nappal ezelõtt megjelent újabb regényét.
Christian Jacq: A Tutanhamon-ügy címû könyvének fõszereplõje Howard Carter, aki egy véletlennek köszönhetõen tizenkét évesen évtizedekre beleszeret az õsi, fáraók uralta egyiptomi civilizációba. Kutató lesz, s arra teszi fel életét, hogy megtalálja a majd tíz évig uralkodó „kis fáraó” Tuthanhamon sírját. S Lord Carnarvon, egy nagystílû angol fõnemes, kalandor segítségével nem csak a sírt találta meg, hanem az érintetlenül maradt kamrák kincsei között magának Tuthanhamonnak a múmiáját is, amikor kinyitotta az aranykoporsót. Carter, akit életében többnyire csak gáncs ért, a modern régészet páratlan alakja, magányos hõs. S mint a különc, meg nem értett tudósok oly gyakran, õ is egyedül, elfeledetten halt meg, hatvankét éves korában.
A kitûnõ egyiptológus, és sikeres író, Christian Jacq ezúttal is lebilincselõ és tanulságos kalandregénnyel ajándékozza meg olvasóit. Németh Nelli

Madarak és Fák Napja ’99

Ez évben, immár hagyományosan ismét megrendezi Önkormányzatunk az intézmények segítségével 1999. május 8-án szombaton a Madarak és Fák Napi megemlékezést a Kiserdõ területén, a Sportpálya melletti színpadon és környékén.
A tervek szerint 10 órakor az ünnepélyes megnyitót követõen a helyi csoportok mûsorát láthatják. A mûsort követõen pedig az óvodásoknak játékos sportversenyeket állítanak össze a két óvoda pedagógusai. Az általános iskolásoknak akadályversenyt szervez Ballagó József tanár ú. A lebonyolításban mindkét iskola pedagógusaira számítunk.
A Mûvelõdési Ház dolgozói ügyességi kerékpárversenyt hirdetnek, majd a Huzellás testnevelõ tanárok szervezte futóversenyen mérhetik össze erejüket kicsik és nagyok egyaránt. A játékok alatt a könyvtár és a Mûvelõdési Ház szervezésében kézmûves foglalkozásokon ügyeskedhetnek az érdeklõdõk. A könyvtár ez évben is meghirdeti rajzpályázatát, a beérkezõ alkotásokat megtekinthetik a helyszínen és a nap folyamán sor kerül a díjak kiosztására is. Õk szervezik a természettel, állatokkal, növényekkel foglalkozó könyvek és kiadványok bemutatását és használt könyvek árusítását is. Az alsógödi Kertbarát Klub tagjai vállalták, hogy a játékokon, versenyeken résztvevõket ellátják üdítõvel és zsíros kenyérrel.
A Cserkészcsapat néhány tagja vállalta, hogy tábort ver e hétvégére a Kiserdõben és este tábortûzzel várnak mindenkit.

Reméljük, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén is jó idõben tudjuk fogadni mindazokat, akik a Madarak és Fák napjára emlékezve szívesen töltenek egy napot a természetben.

150 éve történt, áprilisban

A császárhû fõnemesség vékony rétegének kivételével egységessé vált magyar nép utolsó nagy fellobbanása, szupernova robbanása volt 1849 áprilisa. A félév alatt létrejött, kiképzett sereg jó ruhában, jó fegyverzettel gyõzelemrõl gyõzelemre haladt elõre. Az osztrák elnyomók seregei, vezetõi sorra csõdöt mondtak.
A honvédsereg tavaszi hadjáratának tervét az ifjú Klapka György dolgozta ki. Görgey ekkor már helyettes fõparancsnok volt.
Íme a gyõztes csaták sorozata: Április másodikán Gáspár ezredes hadosztálya rohammal elfoglalta Hatvant. Schlick osztrák parancsnok Bag felé menekült.
Április 4-én Jellasicsot üldözve Görgey Tápióbicskére érkezett. A harc felvétele után nyilvánvalóvá lesz az osztrák túlerõ, de Damjanich híres 3. és 9. vörössipkás zászlóalja szuronyrohammal eldönti a küzdelmet. Ez a csata volt a bevezetõje a két hadsereg közötti döntõ mérkõzésnek. Anélkül, hogy eddigi vívmányait ne kockáztassa, egyik sereg sem hátrálhatott meg a másik elõl. Görgey bízott csapatainak növekvõ lelkesedésében, Windischgrätz pedig kitûnõ hadállásaiban. Isaszegen rendezkedett be védelemre az osztrák sereg, ide menekült a két elpáholt alvezér, Jellasics és Schlick is hadtesteikkel.
Április 6-án, Nagypénteken déli fél egykor kezdõdött az ütközet. Ismét Gáspár az elsõ, majd Klapka és Damjanich következik, végül Aulich hadteste dönti el a csata sorsát, amely éjjel tizenegy óráig tartott. Több, mint ezer osztrák katona esett el, de ennek sokszorosa volt a sebesült és a fogoly. Az osztrák fõparancsnok meghátrált. Nagyszombaton feladta Gödöllõt, és Pest irányába menekült. Egy szemtanú feljegyzésébõl tudjuk, milyen szörnyû látványt nyújtott a gödöllõi királyi kastély és a park az osztrákok elmenekülése után. Még égtek a park gyönyörû tölgyfa kerítésébõl rakott tüzek a bográcsok alatt, amelyekben a park õzei és szarvasai sültek, fõttek. Soha nem tapasztalt kellemes illat terjengett a levegõben, az óriási üvegházból kivágott és feltüzelt vén narancsfák füstje.
A Húsvét a magyar nemzet feltámadásának ígéretes ünnepe lett. A továbbiakra nézve Görgey döntött: nem szabad Pestet utcai harcokkal tönkretenni, hadd bújjon el ott Windischgrätz, majd elõjön magától, ha már látja a bajt, de addig is nyugtalanítani kell.
A honvédsereg egy része a Rákos mezõn mozgott északon és keleten, a fõ erõ pedig Fóton, Dunakeszin, Veresegyházán és Szõdön át Vác felé indult, ahol ha leverik a Ramberg hadosztályt, szabad lesz az út Komárom felé. Majd fog ész nélkül szaladni a Dunántúlra Windischgrätz, ahonnan négy hónappal ezelõtt még olyan magabiztosan érkezett.
Más volt már ez a magyar hadsereg, mint amely január elsõ napjaiban elhaladt itt, a gödi csárdánál és kastélynál a Felvidék felé mentében.
A Kincsem környékének más szerepe is volt akkoriban.

A napokban felkeresett Hevesi Ferenc, aki 1956-tól Angliában élt. Erõnek erejével felvett kocsijába, s elvitt a sokat emlegetett Duna-parti szeszgyár helyéhez. Megmutatta, hol volt több száz katonasír 1849-bõl, hiszen a szeszgyár hadikórház volt a csárdával együtt, ahogyan õ azt dédnagyapjától hallotta. Megmutatta a lengyel tiszt sírjának helyét is.
A magyar fõsereg április 10-én hajnalban érkezett Vác alá. Egész éjjel esett a tavaszi esõ. Miska bácsi, a váci disznópásztor korán reggel szokás szerint kihajtotta a disznókat a Hétkápolnán túli legelõre, de hamarosan terelte is vissza a csürhét. Mi történt? – kérdezték a polgárok. – Esik az esõ. – és hunyorított egyet. Õ már látta a magyar sereget, de ezt egy szóval sem árulta volna el. A váci csata a délelõtti órákban kezdõdött. Az osztrákok harcolva vonultak vissza a Gombás patak mögé. A küzdelem itt dõlt el. Földváry Károly alezredes a 3. vörössipkás zászlóalj élén rohamozta meg a hidat. A viaskodásban két lovat is kilõttek alóla, végül baljába ragadva a zászlót, jobbjában a kardjával rohant elõre: „Utánam fiúk!”. És gyõzött. Az utcai harcokban megnõtt Klapka szerepe, aki Verõce felõl hátba kapta az osztrákokat.
A Ramberg hadosztályt vezénylõ tábornok, Götz elesett. Késõbb katonai tiszteletadás mellett temettette el Görgey. Délután négykor Damjanich már a püspöki palotában fogadta a váciak szerencsekívánságait. Nem tudom megállni, hogy el ne mondjam, a nyár végére a vörössipkás harmadik zászlóalj 1200 fõs állományából Földváryval együtt 190 fõ maradt életben.
Az egész sereg április 11-én továbbindult Rétságon, Ipolyságon, Léván át Komárom felé. A császár Olmützbõl még ezen a napon leváltotta Windischgrätzet, és Weldent nevezte ki fõparancsnokká. A fõ bajkeverõ mama, Zsófia fõhercegasszony bezárkózott, és napokig siratta a vereségeket. A Délvidéken Perczel Mór tönkreverte a rettegett, a lakosság soraiban szörnyû mészárlásokat végzett rácokat, és megerõsítette Pétervárad erõdítményét, amelynek hídját nemrégiben bombázta le a NATO. Perczel kifüstölte Szenttamás erõdjét is. Eljött a függetlenség kinyilvánításának ideje. Szemere Bertalan vezetésével új magyar kormány alakult, ezzel megszûnt a honvédelmi bizottmány.
Mészáros Lázár hadügyminiszter visszavonult. Debrecenben a népgyûléssé bõvült országgyûlés a kollégiumból átvonult a Nagytemplomba, ahol kimondták Magyarország függetlenségét és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását.
Kossuth Lajost kormányzó elnökké választották. 19-én a Garam folyó menti Nagysallónál Görgey csúnyán megveri Wohlgemuth seregét. Az osztrák áldozatok száma meghaladja a kétezret a 25 ezerbõl.
Április 21-én éjféltájt Görgey a bevehetetlen komáromi erõdhöz érkezett.
22-én hajnalban áttörte az osztrák ostromgyûrût, és ezzel felmentette az erõdöt. Heinrich Heine írta: „Ha e szót hallom: Magyarország, szûknek érzem magamon német kabátomat.” Bátorfi József

AZ 1999 ÉVI UTCANÉV VÁLTOZÁSOKRÓL

Az Önkormányzat március 16-i ülésén döntött új utcanevekrõl a korábban felkért ad hoc bizottság elõterjesztése alapján. Az elõterjesztésben a beérkezett javaslatok, kérések szem elõtt tartásával az alábbi indokokat vettük figyelembe.

Az elsõ magyar mozdonyvezetõ neve PESTI FERENC egészen véletlenül került napvilágra. Az elsõ vasútvonal megnyitásának idején 1846. július 15-én, délután 4 órakor indulva Pestrõl Vácra két mozdony húzta az ünnepi különvonatot, a „Buda” és a „Pest”. A „Buda” gõzöst Pesti Ferenc vezette, akinek kiképzõje az angol Thomas Young volt. A sok „nagyember” mellett – véleményünk szerint kijár a posztumusz tisztelet az elsõ magyar „masinisztának” is. A magyar vasúthálózat megtervezõjének, az amerikai " Zimpel Károlynak már van utcája – lehet, hogy az egyetlen az országban – itt Gödön. Pesti Ferenc nevét tábla fogja megörökíteni Göd állomás falán, a kis téren.

A hétköznapok hõsei közé tartozik PAKSI JÁNOS, az egyetlen ember, akinek mint egyszerû iparosnak a neve elõbukkant a középkorból. A török megszállás idején az 1554. július 16-án kelt összeírás adatai szerint Göd a váci nahijéhez (járáshoz) tartozott, és jövedelme 1836 akcse (kb. 28 arany) volt. Az 1559. évi defter (adókimutatás) megjegyzi, hogy Gödön Paksi János molnár, akinek kétkerekû malma van, fellázadt az ötven akcse (egy arany) adó miatt, és az ellenség földjére menekült. Paksi János nevét õrzi a Millecentenáriumi emlékmû területe.

Vannak útjaink, amelyek évszázadokkal ezelõtt alakultak ki. Ilyen volt a Pulykaházi út és a Kincsem utca, amelyeket egymástól a vasútvonal vágott ketté, és amelyeket 1967-ig a gödi állomásnál sorompó kötött össze. A II. világháború után egységesen, teljes hosszában Köztársaság út lett a vasúttól keletre akkoriban még nem is lakott útvonal neve.

Az 1960-as évek kutatásai – egy mélyszántás nyomán – feltárták egy óriási római-kori légiós tábor alapjait az új köztemetõnkkel szemben. A kõfallal körülvett tábor egyik kijáratának közelébõl indult a fent említett nyomvonal. A Kr. utáni elsõ évszázadokban ezen az úton közlekedtek a római katonák a tábor és a dunaparti õrtorony között. Az út mentén római bronzpénzek is elõkerültek. Az út keleti szakasza RÓMAIAK útja. Bátorfi József

Kiigazítás

MARCIBÓL MANCI Mindig örömmel tölt el, ha Gödön valami szép kezdeményezés történik. Az utóbbi években a legnagyobb jelentõségûnek tartom a katolikus és a református templom felépülését. Lokálpatrióta büszkeségemet csak fokozhatná, hogy ezekre az eredményekre hazánk egyik legnagyobb példányszámú sajtóorgánuma is felfigyelt, és a református templom felépülésérõl ez év április 3-iki számában a Népszabadság Pest Megyei Krónikája is megemlékezett. Az örömbe azonban üröm is vegyült, mivel a régi, 1928-ban felállított harang nevét (és nemét) alaposan megváltoztatták. A B. J. G. szignó alatt megjelenõ cikk alcímében és késõbb a cikkben is Manci harangot említenek. Mivel a húszas évek végén szervezõdõ református gyülekezet elsõ, egyházközség alapító gondnoka Debreczeni Márton volt, aki nagy hittel és odaadással végezte szerteágazó gondnoki munkáját, a nagytiszteletû Sáfár Béla lelkész ragaszkodott ahhoz, hogy a harangra a lelkész neve mellé a gondnok neve is felkerüljön. Ezért nevezték el kezdetben a reformátusok, majd az egész falu Márton harangnak a község legnagyobb harangját, amely ha megszólalt, kedves közvetlenséggel mondták az alsógödiek: Szól a Marci! (és nem a Manci! – a szerk.) Dr. Széll Andrásné

Kihívás napja ’99

Településünk 1999-ben immár ötödik alkalommal csatlakozott e nemzetközi és országos sportjátékhoz. A játék lényege, hogy május 26-án 0 órától 21 óráig Göd területén minél többen sportoljanak 15 percet. Egy ember többször is teljesítheti ezt, értékes pontokat szerezve ezzel Gödnek. A verseny nemcsak a települések között folyik, hanem az egyéni sorsolási lapok kitöltésével az országos és helyi sorsolásokon is részt vehetnek a játék résztvevõi. A hagyományoknak megfelelõen kívánjuk megrendezni a napot (a részletes programokat a késõbbi lapszámban közöljük). Kérjük amennyiben ötletük, javaslatuk van e nappal kapcsolatban, keressék meg Hamarné Kismartoni Adriennt a Polgármesteri Hivatalban, illetve a József Attila Mûvelõdési Ház dolgozóit. Elsõsorban olyan programokra gondoltunk, amelyeknek kivitelezésében is részt vállalnak. Reméljük, hogy az eddigi évekhez hasonlóan sikerül idén is egy jó hangulatú sportnapot szervezni.

SPORT

LABDARÚGÁS

Leányfalu – GÖDI SE 2–3 (1–1) 300 nézõ
Gergely – Bálint, Sallai, Tuza – Mudri, Kispál, Orbán, Fenyõ, Járdi – Krasnyánszky, Piros. Csereként játszott: Horváth G., Bagócsi, Együd,

Megérdemelt vendég gyõzelem született, kiemelkedõ játékvezetés mellett – nõi játékvezetõ dirigálta a mérkõzést NB-s szinten. A 30. perc táján Mudri 20 méteres bomba góljával vezetést szerzett a Gödi SE. Egy perc múlva született a hazaiak gólja, jogos 11-es után. A félidõ végén 1:1-gyel vonultak a csapatok az öltözõbe. A második félidõben is a Gödi SE irányította a játékot, és egy szép baloldali támadás után Fenyõ bomba kapás lövésével vezetést szereztünk. A mérkõzés vége felé Piros szép egyéni alakítás után talált a hálóba. 3:1 után az ellenfél nem adta fel, nagy nyomás nehezedett a gödi kapura, és megszületett a szépítõ góljuk. Ezután Leányfalu nyomása még fokozódott – rúgtak két kapufát –, de már gól nem született. az igen rossz pályaminõség mindkét csapat játékát nagyban befolyásolta. A Gödi SE megszerezte elsõ gyõzelmét, és ez annál is inkább jelentõs, mivel idegenben történt. Gól: Mudri, Fenyõ, Piros. Jók: Járdi, Orbán, Tuza

LEÁNYFALU IFI – GÖDI SE IFI 1–5 (1–2)
Gól: Bartus 2, Makka 2, Dugó Gál – Végh, Mórocz, Marton – Nagy (Makka), Rosenczweig (Dugó), Lénárt Cs., Orlik, Kõrös – Lénárt A., Bartus. Csere: Benkó

Mivel Leányfalu az utolsó és a Gödi SE az elsõ helyen áll a bajnokságban, ezért Murányi János edzõ játéklehetõséget biztosított Nagynak és Rosenczweignek, de a hazai vezetés után az eredményes gyõzelem veszélybe került, ezért kettõs cserére szánta el magát, s a csapat már a félidõre megfordította az eredményt. A Leányfalu nagyon fegyelmezetlen volt, játékosai nagy darab 170 cm magas, erõs gyerekek voltak. Provokálták a mi gyerekeinket. A második félidõben szinte csak egy csapat, a Gödi SE volt a pályán , rengeteg helyzetet kihagyva megérdemelt gyõzelmet aratott vendégcsapatunk. Jók: Mórocz, Végh, Lénárt Cs., Bartus. A mérkõzés végén verekedés tört ki a játéktér közelében a két csapat között, mely nem tesz jót a GÖDI SE hírnevének sem.

GÖDI SE – VISEGRÁD 3–4 (2–2)
Gál – Bálint, Járdi, Tuza – Jusztin (Kispál), Fenyõ, Mudri (Együd), Bagócsi – Krasnyánszky, Piros.

Két gólos vezetés után a félidõre 2:2-vel fordultak a csapatok. A második félidõben a GÖDI SE irányította a játékot, így aztán újra vezetést szerzett a csapatunk, de egy perc múlva szögletbõl egyenlített a Visegrád. A 90. percben egy rossz kapuskirúgás után pedig a gyõztes gólt is megszerezte.
Gól: Piros 2, Krasnyánszky. Jók: Járdi, Tuza.

GÖDI SE IFI – VISEGRÁD IFI 7–0 (4–0)
Gál–Végh, Mórocz, Marton – Rosenczweig, Orlik, Lénárt Cs., Körös – Makka, Bartus, Lénárt A.

Fegyelmezett, gólratörõ játékkal rukkolt ki az ifi csapat, de a játékvezetés is kitûnõ volt. Dicséretet érdemel az egész csapat.
Gól: Bartus 2, Körös 2, Makka, Lénárt Cs., Mórocz. Jó: az egész csapat. Antal György Bálint

KÉZILABDA

Harmadik mérkõzés – harmadik gyõzelem
Április 3-án játszotta – hazai pályán – a tavaszi idény harmadik mérkõzését Göd nõi kézilabda csapata. Az ellenfél Veresegyháza ifi és felnõtt együttese volt. Az ifi végig vezetve 18 góllal verte meg a veresegyházi ifiket. A tizennyolc gólos gyõzelembõl az egész csapat derekasan kivette a részét, megtartva elsõ helyét a csoportban.

Göd ifi – Veresegyháza ifi: 26–8 (14–5) Bár az egész csapat jól játszott, mégis ki kell emelni Garaba Andrea kapus Tímár Enikõ, Lovászi Brigitta és Kishonti Kati játékát. A felnõtt csapatból ugyan hiányzott Debreceni Éva, Szénási Orsolya, s a mûtéten átesett Dobrotka Kati, de játékukkal õket is pótolta a pályára lépõ, harcos felfogásban küzdõ csapat.

Göd – Veresegyháza: 27–18 (13–9) Fáradhatatlan rohamozás, minden apró hiba gyors kijavítása jellemezte a csapat játékát. Különösen a II. játékrészben sziporkázott a csapat, s amikor Balázsovits Mónika megsérült, fokozta rohamait a gödi gárda. Ezzel a küzdõszellemmel változatlanul az élmezõnyben menetelnek a gödi lányok. Különösen tetszett Juhász Zsuzsa játéka a kapuban, s a mezõny csillagai voltak ezúttal Ráczné Horváth Edina és Madár Nóra.

Göd Polymix – Budakalász: 29–13 (15–5) Az õszi forduló negyedik bajnoki mérkõzését játszotta a gödi csapat Budakalászon. Elsõ ízben szerepelt az új szponzor, a Polymix Rt. neve a jegyzõkönyvben. Ugyanis a szakosztály felvette fõszponzorának nevét a Gödi Sportegyesület mellé. A mérkõzést mindvégig Göd irányította és fölényes gyõzelmet aratott. Egy jól felkészített csapat kitûnõen teljesítette a forgatókönyvet. Mégis ki kell emelni Juhász Zsuzsa és Trammer Éva kapusok és Némethné Zsuzsa, Ráczné Horváth Edina, Dankó Andrea, Farkas Zsuzsa és Mohácsi Edina mezõnyjátékosok kiemelkedõ teljesítményét.

Göd Polymix ifi – Budakalász ifi: 27–8 (13–6) Az ifjúsági csapat sima gyõzelmet aratott és biztosan tartja elsõ helyét a csoportban. Nem ismertek elveszett labdát, s igazi csapatmunkát mutattak be. A legjobbak: Garaba Andrea kapus, Szatmári Tímea és Pajor Cecília voltak. (–bor)

Az elsõ három meccsen három rivális ellen játszunk: Esterházy Tanárképzõ, Gyöngyös, Veresegyház. Ha ezeket sikerül hozni, a dobogón végezhetünk – így jósolt a szezon elõtt Bagócsi Sándor, kézilabdásaink vezetõje.

Egy kis visszapillantó az õszre: a csapat a 6. helyen zárt a nõi NB II-es bajnokság Északi csoportjában.
A télen történt néhány változás. Dinka Kornélia már tagja az együttesnek, mivel befejezte az aktív játékot. Dobrotka Katalin egyelõre nem vesz részt az edzéseken, ennek megfelelõen számításba sem jöhet, mivel a téli, a Göd számára amúgy sikeres, dobogós eredményt hozó teremtornán megsérült, és az edzõ szerint felépüléséig a tavaszi szezon második feléig várni kell. A mérleg pozitív oldala a gyöngyösi Trammer Éva kapus, valamint a volt NB I-es Ráczné Horváth Edina érkezése. Aki máris bejátszotta magát az alapemberek közé.
Az elsõ két mérkõzésen a gödiek legeredményesebb játékosa volt, de a mester óva int attól, hogy erre felhívjuk a figyelmet:
– Rácznét nem szabad publikusan dicsérni a sajtóban, mert akkor az ellenfelek felkészülnek belõle!
– Édes gond egy edzõ számára, ugyebár, Hogy ennek jelentõsége lett, igazolja az elsõ két mérkõzés:
– Az Esterházy Tanárképzõ elleni gyõzelem azért is volt fontos, mert õsszel Egerben hétgólos vezetés után kaptunk ki.
Gyöngyösön, a második fordulóban pedig lejtett a hazai pálya. Négygólos vezetésünknél zsinórban fújták ellenünk a hétmétereseket, döntetlenre akarták kihozni a meccset. Szerencsére a végén az ifista Farkas Zsuzsa találatával gyõzni tudtunk. Az elején megfogalmazott tervhez már csak a Veresegyház skalpja kellett. Meglett, kilencgólos siker keretében. Bagócsi Sándor optimizmusa most már magasabbra szökik:
– Most már bárkit meg tudunk verni, minket viszont aligha fognak.
– A Synergonnal viszont mindenképp számolni kell…
Igen, kétségkívül az lesz majd a legnehezebb mecscsünk, és ráadásul idegenben játszunk. A hazai pályán az egyik elõny épp a borítás. Mûfüvön játszunk, ilyen a világon sehol sincs. Ez nem kézilabdára való, viszont mi ezt már megszoktuk, míg az ellenfeleink szenvednek rajta.
– Van még egy sarkalatos probléma: a hazai nézõszám. Hogyan lehet ezen segíteni?
– Folyamatosan teszünk ki plakátokat, a sorsolást pedig megjelentettük a lapban.
Emlékeztetõül: az említett váci, Synergon II elleni összecsapás május 8-án, szombat délelõtt 10,30 órakor lesz a váci sportcsarnokban. Ha valahol elkélne, hogy idegenben is jelen legyen a bíztatás, itt mindenképpen. Forgács Péter

FÉRFI KOSÁRLABDA

NB .II Erõnléti összeomlás Budafoki KK-Gödi SE 82–62 (21–35)
Bp., Promontor u., 50 nézõ.
Jv.: Benczúr, Kiss B. Göd: Pólik 13, Kabács Z. 12/6, Fülpesi 2, Bársony 20, Farkas 15I3. Csere: Hanti, Herédi 4. Edzõ: Faragó László.
Jó: Bársony, Pólik. Kipontozódott: Pólik.

Az elmúlt hetek legjobb játékát nyújtva kezdett a Göd, ami meglepõ volt az utóbbi mérkõzések sikertelensége után, valamint a talán legponterõsebb gödi kosaras, Gulyás Ferenc hiányzása miatt. Az elsõ pillanattól kezdve a vendégcsapat irányított, utoljára 4–4-es állásnál volt partiban a Budafok a gödiekkel, akik 12 pontot vertek a hazaiakra. Csaknem minden betörési kísérletük elakadt Pólik Györgyön, s a játék ezen szakaszában Farkas volt különösen eredményes, szinte száz százalékosan dobott kosárra. A különbség stabilan nõtt, a csúcspontját 8-29-es állásnál érte el. A késõn ébredt Budafok valamelyest csökkentette a különbséget a játékrész végére, de az elsõ húsz perc vitán felül a Gödé volt. A csapat ezzel el is lõtte puskaporát, mert a folytatás pontosan ez elsõ félidõ ellentéte volt, csak súlyozottabb különbséggel. Pólik már a félidõ elején kipontozódott, ezzel a Göd védekezése lényegében megsemmisült, míg nemcsak a dobóteljesítmény esett vissza radikálisan. hanem a mezõnymunka is. Sokszor még dobási kísérletig sem tudott eljutni a gödi ötösfogat, a cserék pedig nem tudtak érdemben hozzászólni az eredmény alakulásához. Bársony Balázs lett a legeredményesebb játékos, tulajdonképpen a második húsz percben talán csak õ nyújtott maradandót, de sok rontott büntetõt dobott, ami kulcsfontosságúnak bizonyult. A büntetõknél maradva meg kell jegyezni, hogy az alaposan bedurvult budafokiak jóval többet dobhattak. Annak ellenére, hogy játékuk már-már a tisztátalanságig agresszív lett. Mindez nem menti fel az erõnlétileg leszerepelt gödieket, hiszen húszpontos elõnybõl ugyanilyen hátránnyal kikapni fegyelmezetlenség.
Faragó László: – Nem vagyunk még hozzászokva az ilyen erõszakos védekezéshez. Ész nélkül rohantunk bele a letámadásokba, sokszor még a labdát sem tudtuk áthozni a térfelükre. Forgács Péter

ASZTALITENISZ

Göd – Százhalombatta 15:3
A 6. fordulóban biztos gyõzelemmel gyarapította pontjainak számát a gödi csapat. Helmes Zoltán 4, ifj. Gulyás Miklós 4, Kajári Balázs 3, Fojt Attila 3 mérkõzést nyert meg. A páros játszma Helmes–Gulyás javára dõlt el.
A tavaszi fordulók eddigi mérlege: 6 gyõzelem 12 pont – 93:17 játszma arány. (g.)

Kicsiknek és nagyoknak
A GÖDI SE Sakk Szakosztálya márciustól megkezdte a sakkoktatást a Huzella Tivadar Általános Iskolában csütörtökönként 14–16 óra között, sakk szakkör formájában. A foglalkozásokat e sorok írója vezeti. A szakköri tagoknak – akik a sakk szakosztály új tagjai –, havi 100 Ft tagdíjakat kell fizetniük. Május 1-én részt vesznek az I. DUNAKANYAR RAPID nyílt sakkversenyen Vácon. Pünkösd vasárnapján pedig a Fóti Pünkösdi Gyermeksakk-versenyen. Június 4-6. Között a XI. CSERNYI MIKLÓS Emlékversenyen ülnek asztalhoz a Huzella Tivadar Általános Iskolában a minõsítõ értékszámok megszerzéséért.
Nyáron sem lesz megállás, mert július 11-17-ig részt vesznek a 10 és 12 éven aluliak Korcsoportos Bajnokságát Elõkészítõ Sakktáboron, Budapesten, majd augusztus 6-10-ig a Korcsoportos Bajnokság Elõdöntõjén, szintén Budapesten. A táborozást és a Bajnokságot a szakosztály bejárással oldja meg. Szeptembertõl az új tanévben a Pest megyei Korcsoportos bajnokságon való szereplést a szakosztály finanszírozza.
A GÖDI SE a serdülõk oktatása érdekében mintegy 30.000 Ft értékben tananyagot bocsát a sakkozni vágyó tanulók rendelkezésére, amelyet használhatnak, de az egyesület tulajdonában marad. A gyermekek tankönyvekbõl és munkafüzetek segítségével történõ oktatása a szakkörön és az edzéseken valósul meg. A teljesítményt osztályozzuk. A versenyeken való szereplést is nyilvántartjuk. A fakultatív oktatást teljesítõk 2000. augusztus 31-én az egyesülettõl oklevelet kapnak. A versenyeken helyezéseket elérõk, igazgatói dicséretben részesülhetnek.
Hogy otthon, a szabadidõben se maradjanak sakktanulás lehetõsége nélkül, szorgalmazzuk a sakkszakosztály minden tagjának a kéthavonta megjelenõ Magyar Sakkélet folyóirat elõfizetését. Egy évre 1776 Ft plusz postaköltség. Március végén a Hétszínvirág Óvodában, április közepétõl pedig a Kastély Óvodában is beindul a sakkoktatás. A két helyszínen összesen 13 közép, illetve nagycsoportos óvodás tanul sakkozni, és egyúttal gyarapítja a sakk szakosztály utánpótlás létszámát. Nekik is mint a serdülõknek mindössze havi 100 Ft tagdíj kötelezettséget jelent, de azokkal, akik kiemelkedõ tehetséget mutatnak, az oktató külön is foglalkozik. Április végére a sakk szakosztály létszáma eléri a 40 fõt, ebbõl 13 serdülõ gyermek a Huzella Tivadar Általános Iskola tanulója. Szakosztályunk csapata a 12. Fordulóban március 28-án szabadnapos volt.
A Pest megyei I. osztályú bajnokság állása a 12. Forduló után:

• 1. Gödöllõ 76;
• 2. Tököl 71,5;
• 3. Nagykáta 70;
• 4. Vác 69;
• 5. Dunaharaszti 62,5;
• 6. Dunakeszi 58,5;
• 7. Aszód 56;
• 8. Érd 53;
• 9. Szentendre 51;
• 10. Zsámbék 46;
• 11. GÖDI SE 41,5;
• 12 Ráckeve 36,5;
• 13. Alag 28,5 ponttal.

A Sakk Szakosztály edzéseit áprilistól az iskolai idõ alatt a Huzella Tivadar Általános Iskola ebédlõjében tartjuk csütörtökönként 16–20 óra között, a sakk szakkör után, így aztán a serdülõk szülõi engedéllyel 18 óráig maradhatnak edzésen is. Antal György Bálint

Vízreszálltak a kajakosok
Hírek a Duna-partról

Végre eljött a mi idõnk, újra megmozdult az élet a vízen. Egyre többet láthatjuk fiatal sportolóinkat a Duna közepén szelni a habokat.
A téli alapozásunk jól sikerült; bár jelentõs átalakulás történt csapatunk összetételében.
Sajnos az idõsebb versenyzõink iskolai elfoglaltságaik miatt jóval kevesebbet tudnak részt venni az edzéseken, ezért az idei szezonban az eredményeik valószínûleg szerényebbek lesznek a tavalyinál. Ez alól kivételt csak Kolozsvári Tamás és Szaszák Dénes jelent. Õk igen kemény munkát végeztek télen is.
Márciusban horvátországi edzõtáborban töltöttek 10 napot, majd a tavaszi szünetben Tamás a válogatott kerettel edzõtáborozott Dunavarsányban. Szerencsére nagyon sok tehetséges fiatal került hozzánk az utóbbi idõkben, mely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy talán már az idén is, de egy-két év múlva minden bizonnyal komolyabb erõt fog képviselni csapatunk az országos mezõnyben.
Azok a fiatalok, akikre már az idei évben is számíthatunk a versenyeken, a tavaszi szünetben öt napot edzõtáborban készültek a szezonra. Ezt a néhány napot a Duna-parti Sportházban töltötték. A jó idõnek is köszönhették, hogy minden nap kétszer is vízre tudtak szállni. A tábor ötletgazdája és megszervezõje Sinkó László – Simi – volt, aki egész héten fáradhatatlanul irányította a 16 sportpalánta napi programját.
Az elsõ megmérettetésre április 25-én Tolnára utazik a kis csapat, van olyan kajakos, akinek élete elsõ komolyabb versenye lesz ez. Az itt elért eredményekrõl is hírt kívánunk adni. Közben folyik a csónakház és környékének további rendezése, sokat betonoznak, bozótot irtanak, rendezik a terepet. A szakosztály vezetõsége ezúton is köszöni mindazon szülõk és gyerekek munkáját, akik rendszeresen részt vesznek ebben.
Reméljük a versenyszezonban idén ismét sikerül jó hírekrõl beszámolni a kajakosok háza tájáról. Kajak-kenu Szakosztály

KÖZGYÛLÉSI HIRDETMÉNY

A Gödi Sportegyesület elnöksége értesíti a GSE tagjait, hogy az Egyesület évi rendes küldöttközgyûlését 1999. április 30-án, pénteken 18 órakor tartja!

Helye: a Németh László Általános Iskola ebédlõ terme.

Napirend:

• – az elnökség és a FB 1998. évrõl szóló beszámolója,
• – az 1998. évi gazdálkodás és az 1999. évi költségvetési terv, illetve fejlesztési célok jóváhagyása.

Tájékoztatásul alábbiakban közzétesszük a GSE 1998. évi gazdálkodásának fõbb pénzügyi adatait:

Nyitó egyenleg 5.023.000;
Év közbeni bevételek és támogatások 16.341.000;
FORRÁS ÖSSZESEN: 21.364.000 Ft
KÖLTSÉGEK:

• Bér 1.414.000;
• Közteher 711.000;
• Egyéb mûködési költségek 10.114.000;
• fejlesztés, beruházás, építés 2.265.000;
• költségek össz. 14.504.000 Ft.

ZÁRÓ EGYENLEG 6.860.000 Ft (Gödi Sportegyesület elnöksége)