Gödi Körkép 1999. április 7.

„Három szombat”
Országos Közterület-szépítési Verseny

Településünk csatlakozott a Magyar Település- és Területfejlesztõk Szövetsége kezdeményezéséhez, a „Három szombat” országos közterület-szépítési versenyhez. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából, az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés keretében és a Magyar Állam létrejöttének 1000. évfordulójára készülve, valamint a tervezett „MAGYARORSZÁG 2000–2005” címû Nemzeti Fejlesztési – Esemény – Kampány és emlékprogramhoz kapcsolódva hívják az ország településeit, e nemes versenyre, mely a települések közterületeinek szépítésére, természeti és mesterséges környezetének ápolására vonatkozik.

Az 1999. év során összesen három szombaton 8–12 óráig kell teljesíteni a versenyfeladatokat, amelyek közül az egyik a múlt értékeinek ápolását, a másik a jelen környezeti- és életkörülményeinek jobbá tételét, a harmadik pedig a jövõért való munkálkodást jelképezi. Göd az alábbi napokra tervezi a programot: 1999. április 24. szombat 8–12 óráig a Föld Napjához kapcsolódóan „Zöldellõ falunkért, városunkért” 1999. június 5. szombat 8–12 óráig a Környezetvédelmi Világnaphoz kapcsolódóan „Tisztelt az elõdöket! – Emlékül a jövõnek” 1999. szeptember 25. szombat 8–12 óráig a Takarítási Világnap jegyében „Tisztább környezetet” E napokon az újságban és plakátokon, szórólapokon meghirdetett helyeken szakemberek irányítása mellett várjuk mindazokat, gödieket és nem gödieket, akik szeretnék, ha tisztább. szebb, virágosabb környezetben élnénk. E napokról jelenteni kell, hogy hány ember vett részt a munkákban és ez alapján díjakat osztanak ki a résztvevõ települések között. De ha csak azt érjük el, hogy szûkebb és tágabb környezetünk kultúráltabb lett, akkor is nyertünk. Kérjük, amennyiben a programokkal kapcsolatban javaslatuk van, jelezzék a Polgármesteri Hivatalban Kopász Sándor környezetvédelmi ügyekkel, és Hamarné Kismartoni Adrienn közmûvelõdési ügyekkel foglalkozó kollégánál. A tavaszi programokkal kapcsolatban 1999. április 8-án csütörtökön a József Attila Mûvelõdési Házban tartunk megbeszélést, ahol a „Madarak és fák napja” és a „Kihívás napja” programtervezete is összeállításra kerül.

Az 1999. április 24-i versenynap részletes programját és helyszíneit a Gödi Körkép következõ számából tudhatják meg.

Üdvözöljük városunkban!

Autózik a gödi polgár szerte az országban, de ne menjünk messzire: utazik a megyében, vagy csak a 2-es fõúton teszi meg szokásos kirándulóútját, lényeg, hogy közlekedik. És az efféle táblák, melyek korábban valahogy nem díszelegtek egyik-másik település földrajzi végpontjain, váratlanul szökkennek a szemünkbe. Ugyanígy meglepõdtem, mikor elõször ütköztem Rétság városi kinyilatkoztatásába, hiszen esztendõk óta ismerem és átmegyek rajta, olykor meg is állok, vagy épp olvasom, hogy Nagymaros is csatlakozott az immár kétszáz feletti taglétszámot számláló magyar városklubba. Tavaly, ugyebár, nem írt ki pályázatot a belügyminiszter, két éve Göd elbukott a megmérettetésen, idén újfent aktualitássá vált a pályázat, az üdülõvárosi rang és az ezekhez kapcsolódó fogalomcsokor.

Mit vár a gödi polgár, és úgy általában, mit vár az a községlakó, aki tudja: költözés nélkül, rövidesen városi lesz?
S fõleg: mint mond az, aki az utóbbi egy-két évben lett városlakó? Nagymaros 1996 júliusa óta város. Pontosabban: csupán annyi történt, hogy hivatalosan ismét megkapta rangját, amelyet egyébként soha semmilyen hatalom el nem vett tõle. Zoltai Mihály polgármester szerint azonban tévedés azt hinni, hogy 3 éve bármilyen komoly minõségi ugrás következett volna be életükben: – Anyagi oldalról minimális az a többlet, amihez hozzájutunk, mint város: négymillió forint. Erkölcsi oldalról pedig pillanatnyilag a cím hátrányait tapasztaljuk. Ha van egy lyuk az országúton, az elsõ kérdés, ami szembejön: ez város? Attól, hogy az vagyunk, még nem fog itt járni a 6-as villamos, és nem lesz itt metró sem. Róbert Károly, pontosabban 1324 óta Nagymaros város. Kilenc király erõsítette ezt meg késõbb, majd a XVIII. században egy pestisjárvány miatt csökkent a lakosság száz fõre. De hivatalosan soha nem vették vissza ezt a címet, csak a lélekszám visszaesése miatt kezelték faluként. Azonkívül, hogy anyagilag nem járunk igazán jobban, hozzánk került tizenhét település gyámügye és építési hatósága.
Szerintem Gödnek az a problémája, hogy nincs igazán központja, nem lehet egyértelmûen meghatározni a centrumot. Ez pedig, ahogy tapasztaltam, a városi rang elbírálásánál alapvetõ kérdés.
A kérdésre, miszerint mi változott 1997, státuszuk megváltozása óta, Márkus János, Pécel polgármestere egyszerûen reagál: – Ha igazán õszintén akarok válaszolni: gyakorlatilag semmi. Minimálisan kapunk valami többletet, de térségi feladatokat kell ellátni, gyámügy, építési hatóság. Szerintem egy településnek elsõsorban magát kell várossá minõsíteni. Mert a poros utca ugyanúgy poros marad, a lakosság pedig azt várná el, ha már egyszer városban él, mindenhol aszfaltos utak legyenek. Pécel dimbes-dombos, nem olyan sík, mint Göd, nagyobb a felszíni vízelvezetés problémája. De a kék busz eddig is kijárt Pécelig, most is, a település pedig ugyanúgy a XVII. kerület szomszédságában van, mint eddig.
Botzheim István, Pilisvörösvár polgármestere belecsöppent a városi címbe. 1990 és 1994 között már állt a község élén, az elõzõ ciklusban ellenzékben volt, ekkor – pontosan 1997-ben – kapta a település a városi címet, s már így vette vissza a stafétabotot 1998-ban. – Elõrebocsátom: az én véleményem elfogult. Ezt a helyzetet nem akartam, mikor város lettünk, ellenzékben voltam. Látva az elõttünk álló feladatokat, ez az állapot nekünk kifejezetten ráfizetéses. Eddig csak Vörösvár dolgait kellett intéznünk, de most hozzánk kerültek Tinnye, Pilisborosjenõ, Pilisszentiván, Csobánka gyám- és építéshatósági ügyei is. Szerintem ez egy politikai fogás volt. Amikor megkaptuk a városi címet, infrastrukturálisan nem voltunk érettek erre. Ötven százalékos volt a csatornázottság, s még ma is nyolcvan százalékos a földutak aránya. Ez a városi cím Pilisvörösváron egyenesen gúnyolódás. Csökött demokrata vagyok, azt mondom: mikor a lakosság is úgy érzi, eljött az ideje, naponta kopogtat az ajtónkon: olyan jó lenne már városban élni, vagy egy népszavazás így dönt, akkor lehet városról beszélni. A költségvetési törvény sem tesz különbséget város és község között, és ez így alkotmányos.
Szürkül az összkép? Senki sem hozsannázik, de mégis, sokan akarják, nem csupán Gödön. Pomáz is ebben sántikál, s nem kell messzire mennünk.: Veresegyház itt a szomszédban, szintén nagyon agilis. Akarják a városi címet, mégpedig idén. S tegyük hozzá: nem is esélytelenek. Azért az anyagiak tekintetében hozzá kell tennünk: természetes, hogy például Nagymaros esetében csupán néhány milliónyi többletrõl van szó, hiszen a város lélekszáma valamivel 4300 felett van. Pécel, Veresegyház, vagy a szintén két éve város Pilisvörösvár esetében Gödnél határozottan kisebb lélekszámú településekrõl van szó. Ez egy státusz. Leginkább csupán az. De mégis, érdemes belegondolni, ahogy majd a budapesti polgár kiruccan a kismarosi telkére szombat délelõtt, és a dunakeszi benzinkutakat elhagyva nem egy, hanem két tábla köszönti: Göd. Üdvözüljük városunkban! Forgács Péter

Randevú a polgármesterrel

Jóllehet a Gödi Körkép rendszeresen beszámol az Önkormányzati ülésekrõl, mégis úgy gondoltuk élõbbé tehetõk a közügyek, ha a mindannyiunkat foglalkoztató közös dolgainkról a nagyközség vezetõje számol be. Ezért a jövõben havonta egy alkalommal megkérdezzük a polgármestert, mi történt a hivatal háza táján. Szegedi Sándor ezúttal a márciusi eseményekrõl tájékoztatja olvasóinkat.
- Az egyik legfontosabb döntésünk, hogy a Nagyközség Önkormányzata jelezte vételi szándékát az értékesítésre kerülõ Belügyminisztérium felsõgödi üdülõjére. A Duna-parton lévõ 2,2 hektáros területen lévõ objektumot legutóbb 141 millió forintra értékelték. Minimális ráfordítás mellett, úgyszólván azonnal alkalmas vendégfogadásra és számos más szerepe lehetne a község életében. A központi épületben - a mûvelõdési ház igen szûk nagytermét helyettesítve -, rendezvények tarthatók akár nagy létszámú közönséggel is. Az egyik szolgálati lakást, korábbi igényeket kielégítve, szervezetek házává lehetne kialakítani. A József Attila Mûvelõdési Ház megmaradhatna az Ady Klubhoz hasonlóan szakkörök és klubrendezvények számára. A BM üdülõ, faházainak köszönhetõen át tudná vállalni a jelenlegi - 150 milliós értékû, semmi hasznot nem hozó - ifjúsági tábor szerepét, ahol viszont sátortábor létesíthetõ. Számos lehetõség van a gazdaságos hasznosításra, érdemes tehát pénzeinket "összetolni" az értékes ingatlan megvásárlására.
- Márciusban elõ tudtuk készíteni az egyes körzet - Kõrös, Szamos, Rába, azaz a folyó nevû utcák - csatornaépítését. Közbeszerzési eljárással, július–augusztus hónapban indulhat a munka. - Dunakeszi, Fót és Göd kistérségi társulására elkészült a Pest megyei területfejlesztési stratégia végsõ koncepciója, melynek értelmében igényeinknek megfelelõen a Göd távlati fejlesztésére szánt energia 60 százaléka idegenforgalomra, 40 százaléka pedig körenyezetkímélõ iparra fordítható.
- A Feneketlen-tó száz százalékban állami támogatással történõ felújítására március utolsó napjaiban írtam alá a szerzõdést a Környezetvédelmi Alappal. Nyár derekán kezdõdhet a több ütemben zajló, 35-40 millió forintot igénylõ munka, melynek nagyon szépek a tervei.
- Végre önkormányzati tulajdonba került az egykori MSZMP székház. Több lehetõség kínálkozik a hasznosítására. Elképzelhetõ, hogy az egész épületet felajánljuk a - jelenleg is ott mûködõ - Takarékszövetkezetnek, és a szintén itt üzemelõ TESZ elköltözik Felsõgödre, a Duna utcába.
A helyi rendõrõrs is pályázik az épületre. Ha õk kapnák meg, akkor a Takarékszövetkezet a Kossuth téren építhetne új székházat.
- A célkitûzéseinknek megfelelõ vagyongazdálkodásnak és - ne szépítsük - ügyes húzásainknak köszönhetõen, a Kincsem istálló is a községé lett. Célunk, hogy újjáépítés után, kiállító teremnek, könyvtárnak, sörözõnek és négy apartmanos vendégháznak adjon otthont.
- Megbízást adtunk a Környezettervezõ Betéti társaságnak, végezzen részletes hatástanulmányt a kis Duna-ág kotrására.
- Tarthatatlan állapotot szeretnénk megszüntetni, amikor megbízást adunk a Bodreflex Kft-nek azzal a céllal, hogy az összes önkormányzati intézményt bejárva, komoly riasztórendszert dolgozzon ki, elejét véve a tetemes anyagi veszteséget okozó iskolai, óvodai stb. betöréseknek.
- Az idelátogatók könnyebb tájékozódása érdekében útbaigazító táblákat helyeztünk el a 2-es út mellett ebben a hónapban.
- Fél millió forintot kapott a József Attila Mûvelõdési Ház belsõ felújításra. A munkálatok hamarosan befejezõdnek. Kisebb átalakításra vár a Polgármesteri Hivatal - házasságkötésekre is szolgáló - nagyterme is. Hamarosan rendbe tesszük a Hivatal udvarát is.
- Arab és kanadai befektetõk jártak a Polgármesteri Hivatalban az elmúlt hónapban. Négymilliárd forintos ipari beruházásról tárgyaltunk velük, míg japán és dél-afrikai üzletemberek az idegenforgalom lehetõségeirõl, amerikai tõkések pedig közös vállalkozási esélyekrõl tájékozódtak nálunk.
- Hajdúhadházáról közel 3000 facsemete érkezett a községbe. Köszönet érte a kiserdõt rendben tartó Nagy Gábornak. A gödi sportpályáról minden pénteken délután térítés nélkül vihetõk többek között kocsányos tölgy, mezei juhar és más csemeték közterületeink, utcáink szépítésére.
- Egy kicsit elõretekintve a következõ hónapra: nagy esélyünk van rá, hogy megkapjuk a miniszteri felmentést a leendõ golf pálya építési tilalma alól és még ebben a félévben elkezdõdhetnek a munkálatok. A beruházó 2000. decemberére tervezi a golf-pálya mellett épülõ szálloda megnyitóját.
- Április végén kerül átadásra a Penny Market, május elején pedig a Huzella iskola melletti tornacsarnok.
- Végül, de nem utolsósorban egy a község jövõjét meghatározó eseményrõl: márciusban adtuk be Szinay József jegyzõ úrral a Belügyminisztériumba a várossá válást megcélzó pályázatot, kiegészítve az 1997-es anyagot. Az Önkormányzati Törvény elsõ pontja kimondja, hogy az önkormányzat kötelessége a település fejlesztése.

Törekvésünk a városi rang elérésére nem irreális. Az országban 125 Gödénél kisebb lélekszámú település rendelkezik a városi címmel. Nem extra terveket kívánunk megvalósítani. Elsõsorban tisztaságot, rendet és ésszerû sorrendben végrehajtott reális elképzeléseket óhajtunk megvalósítani. De a mércét mindig magasabbra kell tenni. (Nem ragadhatunk le - mint egyesek - a sáros utak szintjén: "csináljunk valamit, hátha egyszer város leszünk" alapon.)
Hiába várjuk, az állam nem fog rajtunk segíteni, nekünk magunknak kell kitalálni, milyen módon tegyük szebbé, TISZTÁBBÁ, kellemesebbé és lakhatóbbá környezetünket. (lejegyezte: Ráksi Katalin)

Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan

A Magyar Újságírók Szövetségének székházában a Helyi Lapok Szakosztálya Helyi sajtó, helyi nyilvánosság címmel egész napos programot rendezett márciusban. Az eseménynek otthont adó Mikszáth terem megtelt a Gödi Körképhez hasonló sajtótermékek szerkesztõivel, újságíróival, hiszen Balástyától Ajkáig közösek a gondok.
A helyi sajtó szerepe és lehetõségei címmel tartott elõadásában Wekler Ferenc, az Országgyûlés alelnöke szólt a helyi sajtó növekvõ lehetõségeirõl, amelynek legékesebb bizonyítéka, mint mondta, hogy – a fejlettebb demokráciákban nincsenek országos napilapok, csak helyi sajtó létezik.
A nálunk is egyre inkább tért hódító irányzat elsõ jeleként a megyei lapok városi mellékleteinek megjelenését említette, és hangsúlyozta, hogy ahol a helyi sajtó még nincs jelen, ott is meg fog jelenni. Ez vonatkozik az elektronikus médiákra – helyi rádiókra, tévékre – is. Az Országgyûlés alelnöke bízik benne, hogy sikeres lesz a mûködésük és megtalálják a helyes arányt a hiteles tájékoztatás valamint a helyi politikai- és érdekcsoportok megszólalásának biztosítása terén. Egymásra találtak Kara Pál a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a Helyi sajtó a közigazgatásban címen elõadott referátumában többek között megállapította, hogy a helyi sajtó és az önkormányzati rendszer egymásra talált az utóbbi években.

A rendszerváltás óta eltelt tíz évben ennek három területen látja eredményes megnyilvánulását:

1. Számos önkormányzat – melyet korábban szerep nélküli településnek nyilvánítottak –, részben állami támogatásból, részben önerõbõl hatalmas fejlõdésen ment át. Eredményeik és a beruházások sokkal inkább rivaldafénybe kerülnek a helyi sajtó jóvoltából, mint korábban.
2. A magyar önkormányzati rendszer nemzetközi kapcsolatainak gyökeres változását jelenti, hogy míg 1990. elõtt csak megye vagy város – az is csak külön engedéllyel – létesíthetett nemzetközi kapcsolatot, ma mintegy 1100-1200 testvérvárosi kapcsolat feltételezhetõ az országban. A tapasztalatcseréken, a kölcsönös látogatásokon túl, a fejekben történt változásoknak komoly jelentõsége van e téren. Ma már a külföldi beruházók nemegyszer azért fektetnek be nálunk, mert jó a testvérvárosi kapcsolat sajtó elõkészítése és visszhangja.
3. Napjainkban már nem csak beszédek szólnak a helyi demokráciáról. A magyar parlament körülbástyázta a nyilvános képviselõtestületi üléseket, melyeken minden érdeklõdõ részt vehet. Hogy a lehetõséggel nem élnek mindenütt, ebbe nem szabad belenyugodni.

Az ország 3134 településén napjainkban mintegy 800-900 helyi lap lát napvilágot. Ahol még nincs, ott is igénylik és csak idõ kérdése, hogy mikor jelenik meg. Nem véletlenül. Hiszen a lakosság reális, korrekt tájékoztatásán túl, nemes célokra is felhasználható az orgánum. A helyi lap vezérfonalul szolgálhat az adott település életében. Minden eszközzel biztosítani kell, hogy a felelõs szerkesztõ szellemi függetlenséget élvezzen, (még akkor is, ha vegytiszta politikamentesség nem létezik). A községi lap nemcsak saját berkekben fontos eszköz, hanem a külsõ kapcsolatok, több település összefogása szempontjából is. A helyi sajtón keresztül a legkisebb település is meg tudja mutatni magát. – Nagy jelentõségû kérdésrõl van szó, ez a munka komoly felelõsséggel jár – zárta szavait Kara Pál. Kifõzdék

Zöldi László újságíró, Helyi lapok a rendszerváltás után címmel tartott elõadásának bevezetõjében a német Frankfurter Allgemeine Zeitungra hivatkozott, mely mint mondta, a maga 300 ezer példányával Európa legnagyobb helyi lapja. Ma már a külföldi tulajdonban lévõ megyei lapok készítõi is felismerték a – Dunántúlon megjelenõ Pannon Lapok tulajdonosának, – a Westdeutche Allgemeine Zeitung-nak a szlogenjét: Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! A hazánkban megjelenõ három nagy sajtóorgánum csoportot – országos napilapok, külföldi tulajdonban lévõ megyei lapok és helyi lapok – találóan, különbözõ színvonalú éttermekhez hasonlította Zöldi László.

Míg az országos lapokat elõkelõ restaurantoknak, a megyei sajtót tiszta, jól felszerelt McDonald’s-oknak, a helyi lapokat pedig házias ételeket fõzõ, kifõzdéknek nevezte. Véleménye szerint, ez utóbbiaknak helyben, kicsiben, olcsót, jót, s jól kell a vendégnek vagyis az olvasónak „tálalnia”. Felvetette a kérdést, kinek az érdekeit szolgálja a helyi lap? A helyi lakosokét, vagy a mindenkori polgármesterét. Az utóbbi esetben, mint mondta, nem hagyható figyelmen kívül a cenzúra kérdése sem. (Mint a találkozón kiderült, sok önkormányzati lap nyomdába kerülés elõtt a polgármester asztalán landol.)

Sok helyen dívik az a nem igazán szerencsés megoldás, hogy azonos az önkormányzati lap szerkesztõje a polgármesteri hivatal sajtóreferensével. Zöldi László szólt a múltról is. A helyi kezdeményezéseknek köszönhetõen 85-ben létrejött elsõ önkormányzati vagy magánkézben lévõ lapokról. A 86-87-88-ban indult helyi lapok közül számos megszûnt, de sok életben tudott maradni. A legtöbb idén ünnepli 10 éves születésnapját. Hiszen a rendszerváltás teremtett igazi piaci viszonyt a sajtó terén. Annak idején a helyi újság létrejöttéhez kellett egy megszállott, egy Commodor 60-as számítógép, egy ehhez értõ mûszaki szakember, egy titkárnõ és egy lóti futi újságíró. Tehát minimális létszámmal mûködött és a legtöbb ma is így mûködik.
Mit hoz a jövõ? Zöldi László jóslata szerint az ezredforduló táján átrendezõdhet a helyi lapok palettája is. Elképzelhetõ, hogy a jelenleg magánkézben lévõ helyi lapok önkormányzati tulajdonba kerülnek, megtörténhet ez fordítva is, sõt az sem kizárt, hogy a külföldi tulajdonban lévõ lapok holdudvarába kerülnek. Egy biztos, mondta: Ha nincs lap, legyen, ha van, élni kell a helyi sajtó nyújtotta lehetõséggel.
Ma Magyarországon 19 felsõfokú oktatási intézményben tanítanak újságírást, 5-6000 diáknak. Ez döbbenetes szám. Tanulmányait befejezve többségük nem központi, hanem helyi szerkesztõségekben végzi majd a munkát. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének arra kell felkészíteni a helyi lapok munkatársait, hogy ne vesztesek legyenek. Azonos gondok A MÚOSZ-on belül 1993-ban jött létre a helyi lapok szakosztálya. A találkozót szervezõ dr. Müllner Jenõ, a szakosztály vezetõje és alapítója elmondta: az indulásnál a fõváros kerületi lapjainak azonos gondjaiból (cenzúra, jogi-, etikai kérdések, a sajtó és a helyi hatalom küzdelme, kapcsolattartás a civil szervezetekkel stb.) indultak ki. Idõvel kikristályosodott a helyi lapok feladata. A lap legyen mindenek elõtt objektív, és független.
A folyamatosság alapköve: jó kapcsolat a polgármesterrel és az önkormányzattal. Fontos, hogy a hatalmi harcokat az egyenlõ esélyegyenlõség érvényesítésével hidalja át. Négyévenként kell annyi pénznek lennie, hogy a választópolgárok megtudják kikre szavaznak és a jelöltek – egyenlõ felületet kapva – megmutathassák magukat a helyi újság hasábjain.
Pénzért vagy ingyen? A találkozó résztvevõi egyetértettek abban, hogy akkor tölti be igazi feladatát a helyi sajtó, ha egy-egy település minden házának postaládájába ingyen bekerül.
Az önkormányzatok költségvetésébe bele kell férnie a lap elõállításához szükséges összegnek.
Speciális szerep A helyi lap elengedhetetlen tartóoszlopa a lokálpatriotizmus. Szoros kapcsolatot kell fenntartania az olvasóval. Párbeszédre, közös gondolkodásra, véleménycserére ösztönözzön, de ne silányuljon üzenõ füzetté. Nem kell a településen kívüli élet, a politika friss híreivel szolgálnia és a bulvársajtó szerepét sem tisztje magára vállalni. Legfontosabb feladata a hiteles tájékoztatás a helyi eseményekrõl és a lakosság életét érintõ döntésekrõl. Ha képes betölteni ezt a küldetést, minden bizonnyal nõ a példányszáma, él a lakosság is a helyi lap nyújtotta lehetõséggel és az adott település polgárai elõbb utóbb magukénak tekintik majd az újságot. R. K.

Tájékoztató

A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról Az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja a szociális rászorultságtól függõ pénzbeli-, valamint a természetben nyújtott szociális ellátások fedezetét. A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások alapvetõen két részre oszthatók. Az ellátások egyik része alanyi jogon jár (kötelezõ) a rászorultaknak, míg másik része adható. A kettõ között a különbség: az alanyi jogon járó juttatások esetén, ha a kérelmezõ megfelel a törvény által elõírt feltételeknek abban az esetben jogosult az adott ellátásra. Az önkormányzatnak nincs mérlegelési lehetõsége.

Az alanyi jogon járó juttatások:

• idõskorúak járadéka,
• munkanélküliek jövedelempótló támogatása ,
• rendszeres szociális segély.

Az önkormányzat által adható juttatások:

• lakásfenntartási támogatás,
• ápolási díj,
• átmeneti segély,
• temetési segély.

Az adható juttatások esetén törvény alapján az önkormányzat helyi rendeletében határozza meg a jogosultság feltételeit. Ezek a feltételek általában igazodnak a törvényi elõírásokhoz, de elõfordulhat, hogy az önkormányzat kedvezõbb feltételeket állapít meg, mint a törvényi elõírás. Ezen juttatások esetén az önkormányzat által döntési jogkörrel felruházott Népjóléti és Lakásügyi Bizottság (NLB), valamint a jegyzõ dönt arról, hogy ki részesülhet a helyi rendeletben megállapított összegû juttatásban. A helyi rendelet meghatározza a jogosultság feltételeit és a méltányosság lehetõségeit. Az NLB és a jegyzõ adott esetben méltányosságot gyakorolhat a kérelmezõ által elõterjesztett indokok alapján. A természetben nyújtott szociális ellátások közül közgyógyellátási igazolvány állítható ki a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapotának megõrzéséhez szükséges kiadásainak csökkentésére. A köztemetés: a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történõ eltemettetésérõl, akinek nincs vagy nem lelhetõ fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.
Az 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a korábbi rendszeres gyermeknevelési támogatás helyett kötelezõvé tette a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítását a törvényben, és annak végrehajtási rendeletében megállapított feltételeknek megfelelõ családok részére.
A szociálisan rászorult gyermekek kedvezményes étkezési támogatásban részesíthetõk, ha megfelelnek az önkormányzati rendeletben megfogalmazott követelményeknek. Cseri Tibor aljegyzõ

Tisztelt Olvasó!

Második alkalommal veheti kézbe a megújult külsõvel és bõvült oldalszámmal megjelenõ Gödi Körképet. Az infláció és a költségek emelkedése miatt emelnünk kellett a lap, így az elõfizetési díj és a hirdetési tarifák árát is.
A kiadó és a szerény létszámú szerkesztõgárda is bízik benne, hogy mindez nem szegi Olvasóink kedvét. Ellenkezõleg: közlésre szánt soraikkal aktívan hozzájárulnak az újság tartalmi megújulásához is. Hiszen - mint azt az elõzõ oldalon megjelent, a helyi lapok jelentõségérõl szóló beszámoló is tanúsítja -, napjainkban soha nem látott jelentõséggel bír a regionális sajtó. Az elektronikus médiáknak köszönhetõen ugyanis, elõbb tudjuk mi történt az óceán túloldalán vagy Koszovóban, mint településünkön, a szomszéd utcában.
Az önkormányzat jelenleg 1100 példányban megjelenõ lapjának elsõdleges feladata a tájékoztatás.
Igyekszünk a jövõben hitelesen és tárgyilagosan informálni Önöket a nagyközségben történtekrõl, a képviselõ testület terveirõl, a várható eseményeirõl és közös dolgainkról. Ahhoz viszont, hogy Göd közéletének hiteles fórumává váljon az immár tíz esztendeje megjelenõ Körkép, szükség van a Tisztelt Olvasó, és túlzás nélkül állíthatom, minden a nagyközség sorsával kicsit is foglalkozó gödi polgár segítségére is.

Szólaljanak meg a Gödi Körkép hasábjain! Várjuk írásaikat, leveleiket, észrevételeiket és nem utolsósorban elõfizetési megbízásaikat.
Legyen minden gödi házban Gödi Körkép! Ráksi Katalin felelõs szerkesztõ

MÁV tájékoztató

Mint a Gödi Körkép elõzõ számában olvashatták, folytatódik az elmúlt évben megkezdett vasútfelújítási munka.
Április 6-án Göd állomás Vác felõli végén lévõ kitérõjének, illetve az átmenõ két fõ vágánynak az átépítése megkezdõdött.
Április 9-én 19 órától 12-én reggel 5 óráig, majd két héttel késõbb,
április 23-án 19 órától április 26-án reggel 5 óráig felváltva a jobb, illetõleg a bal vágány lesz lezárva Vác irányába.

Pár perccel eltérhet ebben az idõszakban az egyébként hétvégére meghirdetett vonatok közlekedési ideje. A MÁV kéri az utazó közönséget, az állomásokon érdeklõdjön a vonatok indulása és érkezése felõl.

Az új menetrendet a Gödi Körkép következõ számában tesszük közzé.

MÚLTIDÉZÕ
Mirõl írt a Gödi Körkép 1989 áprilisi száma?

Mire tellett a 122 millióból? Ma a tanácsok zöme azonos gonddal küszködik: nõnek a mûködtetési kiadások és ezzel kevesebb jut a fejlesztésre. Növekvõ költségek mellett kell biztosítani a lakosság számára az egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és kommunális ellátást, s így a bevételekbõl egyre kisebb összeg marad nemcsak a beruházásokra, hanem a felújításokra is.
A nagyközönség a gondok ellenére is „szerencsésnek” mondható: a tényleges bevétel több volt a tervezettnél, a módosított bevételi elõirányzatnál 2,6 százalékkal nagyobb összegre tett szert. A lakossági adókból és a magánszemélyek jövedelemadójából mintegy két és fél millió forint többletbevétel származott, s így a tanács az elmúlt évben 122,5 millió forinttal gazdálkodhatott.
Mr. Celladam Gödön! 1989. április 12-én zsúfolásig megtelt a mûvelõdési ház nagyterme, amikor Kovács Ádám feltaláló, a „nehéz ember”, akirõl újságcikkek sokasága és több könyv jelent meg, a Celladam nevû rákellenes anyag, a jelenleg „gyógyhatású szer”-nek minõsített folyadék megalkotója, a közönség elé lépett.
Hírkörkép 1989. április 19-én a tanács épületében a nagyközség állami- és pártvezetõi megbeszélést folytattak a helyi független mozgalmaknak, az MDF és az SZDSZ vezetõivel. A megbeszélés, amelyet az alternatívok kezdeményeztek, egy községpolitikai fórum elõkészítését volt hivatva szolgálni, ahol a tanácsi és pártvezetés, a község gazdasági egységeinek képviselõi, valamint az alternatív szervezetek ülnek asztalhoz.
1989. április 18-án ülésezett a végrehajtó bizottság. Foglalkoztak a Kilián György Általános Iskola iskolatanácsának a mûködtetésével, az 1988. évi pénzügyi terv végrehajtásával, a tanácstagi beszámolók ütemtervével, a gázprogram végrehajtásával. Ezen kívül elfogadtak egy rendelet-tervezetet a közterületek elnevezésérõl és a házszámozásról, valamint egy rendeletmódosítást a tanácsi rendelkezésû lakások elosztásával kapcsolatban.

HITÉLET

„Jézus pere a jogász szemével” Dr. Lábodi Tamás alkotmánybíró elõadása az alsógödi templomban 1999 március 21-én. (kivonatos ismertetés)

A zsidó fõtanács, szanhedrin igen jó mûködött , ítélkezett, bírói hatalmat gyakorolt.
A kérdés Jézus ügyében az, hogy fõbenjáró bûn elkövetése tárgyában ítélkezhetett-e?
Rablók, tolvajok ügyében ítélkezett, ez egészen biztos. Bûnelkövetõkkel szemben eljárhatott és ítéletet hozhatott, de éjszaka nem.
Az elfogott Jézust elõször Annáshoz vitték. Ennek a fõpapnak volt a legnagyobb hatalma és tekintélye. Tanítása és tanítványai felõl kérdezte, hogy megalapozza a vádat. Ezután kerül a fõtanács elé.
A szanhedrin 70 tagból állt, plusz a fõtanács vezetõje, aki Kaifás volt.

A vád: hamis próféta! Ehhez keresnek tanúkat. Jézusnak abba a kijelentésébe kötnek bele, hogy „... bontsátok le ezt a templomot és három nap alatt felépítem azt!”
Nem találtak két tanút, aki ugyanazt vallotta volna. Ekkor teszi fel Kaifás a következõ kérdést Jézusnak: „Te vagy-e a Messiás, az Áldott fia”? Nem mondja ki Isten nevét, mintegy félve attól, hogy õ maga ezzel istenkáromlást követ el. Jézus válasza: „Én vagyok!”
Erre mondja Kaifás, hogy „káromkodott”. Ez volt az a „bûn”, amiért halálra ítélték. Istenkáromló!

Eredetileg nem ezzel vádolták, hanem hamis prófétasággal. Ez azért fontos, mert mióta a jog jog, és van bírói eljárás, aki egy perben tanú, az nem lehet bíró. És miután Jézus a bíróság elõtt követi el magát a bûnt, az ott jelenlévõ bírák tanúkká lettek. Következésképpen nem hozhatnak törvényesen ítéletet. Ezért ez az ítélet sántít, nemcsak tartalmilag igazságtalan, hanem mert az eljárás alapvetõ szabályát megsértették.

Tulajdonképpen a tanúk ítélkeztek Jézus ügyében. „Méltónak ítélték a halálra”. (Mk. 14,64) Ezután elvitték a római helytartóhoz, ahol a fõpapok ezzel vádolták. Poncius Pilátus helytartó és a római jog szerint az, hogy Jézus Isten Fia, nem volt bûn, hiszen minden rómainak több istenapja is volt. Kuriózum volt a számukra, de valamiként tisztelték a zsidók egy Isten hitét. Nagyon sok érdekes dolgot hallottunk még a professzor úrtól.
Sajnálhatják akik nem voltak jelen. Ország Tibor plébános

OLVASÓSAROK

„Mit nem fogok? Dohányozni, pénzt pazarolni, férfiakon kiakadni, férfiakba belehabarodni, kibukni anyura, többet költeni, mint amit keresek, ...

Mit fogok? Abbahagyni a dohányzást, takarékoskodni a nyugdíjra, idõt jobban kihasználni, hetente háromszor edzõterembe menni, ébredés után azonnal felkelni..”.
– Ismerõs? Ha nem, ha Ön még soha nem tett hasonló fogadalmat, akkor Ön egy szent, – vagy férfi. Ha viszont érezte már úgy, hogy gyökeresen változtatnia kellene az életén, akkor számos közös vonása lehet Bridget Jonesszal, Helen Fielding: Bridget Jones naplója címû könyvének hõsnõjével. Bridget túl van a harmincon, még nincs férjnél, egy könyvkiadóban végzi hétköznapi munkáját, s csak az tartja benne a lelket, hogy asztalától állandóan szemmel tarthatja az imádott férfit. Bridget naplójából egy év történetét ismerhetjük meg, az új év elsõ napjától, a „borzalmak napjától” a következõ szilveszterig. Mire eljön az év vége, a mû szereplõinek életében sok minden gyökeresen megváltozik...
A könyv hihetetlen sikert aratott Angliában és Amerikában, amit nem utolsó sorban fergeteges humorának köszönhet. Bridget naplóján minden nõ kacaghat – ki azért, mert õ nem ebben a cipõben jár, ki azért, mert nem csak õ jár ebben a cipõben.
A férfiak is pompásan szórakozhatnak rajta, s talán még tanulnak is belõle.
Helen Fielding: Bridget Jones naplója (Európa Kiadó 1300 Ft) Németh Nelli

Büszkék vagyunk versenyzõ diákjainkra

Az elõzõ évek hagyománya alapján iskolánk négy tanulója (4. évf.) vett részt a komplex (magyar, matematika, környezetismeret) tanulmányi versenyen Dunakeszin. A versenyre a helyi fordulókon kimagasló eredményt elért tanulók jutottak tovább. Felkészülésüket nehezítette, hogy a 3. 4. osztályos tananyag mellett Móra Ferenc életével is meg kellett ismerkedniük jelentõsebb ifjúsági mûveiben is el kellett mélyedniük, hiszen ez alkotta a verseny vázát. Júliusban ünnepeljük Móra Ferenc születésének 120. évfordulóját. Tanulóink alapos felkészülés után dicsõséget szereztek iskolánknak, örömet családjuknak és önmaguknak is.

Fót, Dunakeszi és Göd 17 versenyzõ diákja közül tanulóink az alábbi eredményeket érték el. Az I. és II. helyezést elért tanulók április 23-án Vecsésen mérik össze tudásukat a megyei verseny többi résztvevõivel. A tanulókat Halászné Petrusz Erzsébet tanítónõ készítette fel a versenyre. A felsõ tagozatos diákjaink a körzeti tanulmányi versenyen az alábbi eredményeket érték el:

• „Nyelvünkben élünk” –
• I. helyezés Palánki Réka 8. b., felkészítõ tanár: Kasnya Sándorné;
• II. helyezés Bõle Réka 8. a., felkészítõ tanár: Niedermüller Julianna
• Biológia –
• I. helyezés Kökény Dániel 8. b.;
• IV. helyezés Faits Bettina 8. b., felkészítõ tanár: Gulyás Miklós
• Kémia –
• II. helyezés Hrubos Adrienn 7. a., felkészítõ tanár: Farkas Hajnalka

Az I. II. helyezett tanulók április 17-én Budaörsön a megye legjobbjaival mérik össze tudásukat.

Az elsõ Zrínyi Ilona Matematika versenyt 1990-ben rendezték Kecskeméten a város tanulói számára. A következõ esztendõben Bács-Kiskun megye, majd 1992-tõl az egész ország 3-8. osztályos tanulói ismerték és szerették meg ezt a versenyzési formát. A Zrínyi Ilona Matematika verseny lényegesen eltér a hagyományos versenyektõl, hiszen nagyon rövid idõ alatt (egy feladatra átlagosan 3 perc jut) kell kiválasztani öt válasz közül az egyetlen helyeset. Ez egyszerûnek tûnik, de találgatással nem lehet célt érni. A feladatsorok megoldása során az elsõ problémát a szöveg pontos olvasása és megértése jelenti. A legkisebb felületesség, türelmetlenség hibát eredményezhet. A sok feladat és a kevés idõ a megoldótól elmélyült figyelmet, kitartó koncentrációt igényel.
A verseny igazi tömegversennyé vált. Pest megyében évfolyamonként átlagosan 700 tanuló indul. Egy-egy évfolyam 3 legjobban szereplõ tanulójának pontszámait összesítve csapatversenyt is hirdetnek.
Ebben az évben március 26-án Dunakeszin a Bárdos Lajos Általános Iskolában 26 tanulónk vett részt a versenyen.
A mûvészetoktatás keretén belül Pál Bernadett és Pál Csaba testvérpáros a Budapest Táncbajnokságon standard tánc kategóriában I. helyezést ért el korcsoportjában. Ez azt jelenti, hogy Pest megyében õk a legjobbak. Bardócz Veronika III. helyezés, felkészítõ tanár: Kozma Gábor.

A versenyzõ diákoknak gratulálunk, további munkájukhoz sok sikert kívánunk. A Németh László Általános Iskola tantestülete és diákjai nevében: Lukács Istvánné igazgató

Ahogyan õk látják

A nagyközség képviselõ testülete február 23-i ülésén névszerinti szavazással – 14 igen, egy tartózkodás (Hantos László) és egy nem (Kovacsik Tamás) szavazattal – határozott a városi rang megpályázásáról. (Bátorfi József nem vett részt a szavazáson, az õ véleményét következõ számunkban közöljük.)
Emlékeztetõül közreadjuk a testület 14 tagjának a Gödi Körkép körkérdéseire adott válaszok közül, a Hisz-e a várossá válásban és ha igen, mikorra várja? – kérdésre adott válaszokat.

Barkóczi Gábor Nem hit kérdése. Igennel szavaztam, mégpedig azért, mert Göd fejlõdését a városi rang megcélzása semmiben nem akadályozza. Alapja lehet egy akár hivatalos, akár öntevékeny mozgalomnak, amely a nagyközség elõrelépését segíti. Az ellenzõk azt mondják, hogy Göd várossá válását számos tényezõ - elsõsorban az infrastruktúra hiányossága - akadályozza. A várossá válás kritériumai nem egyértelmûen specifikáltak. Egyetlen egy körülírt elvárás van, amely azt mondja ki, hogy a városi rangot megcélzó településnek egyfajta vonzáskörzetté kell válnia. Göd nem célozhatja meg a hagyományos értelemben vett városok feladatait, mivel két olyan adottságokkal rendelkezõ város - Vác, Dunakeszi - között helyezkedik el, amelyik ellátja többek között például az egészségügyi és a középfokú oktatási funkciókat. Ugyanakkor viszont megcélozhatna egy idegenforgalmi vonzáskörzetet, amelyre a dunai- és a lovasturizmus fejlesztésével, a melegvizû strand célszerû hasznosításával és a golf pálya létrehozásával alkalmassá válhat.

Csernus Károly: Ahhoz, hogy Göd várossá válhasson, elõbb tökéletesíteni kell a nagyközségi lehetõségeket. El kell érni a várossá válás megkívánt feltételeit, az infrastruktúrákban való elõrelépést.

Dr. Faragó László: Göd aspiráns a várossá válásra. De addig minden Gödöt tisztelõ, szeretõ lakosnak sokat kell ezért önzetlenül tenni. Kis községeket eláraszt a virágillat. Miért ne lehetne Göd is a virágok városa? Középiskola kell. Ne utazzanak gyermekeink Dunakeszire, Vácra, Budapestre iskolába. Környezetkímélõ ipart kell telepíteni. Szomorú valóság, hogy évekkel ezelõtt Gödön akart megtelepedni az az ipari egység, ami ma Göd közömbössége miatt Veresegyházának hozza a súlyos tízmilliókat.

Fülöp József A várossá válás alapvetõen gazdasági és közösségi kérdés. Ha nincs ipar, csak alvóközség maradunk, és a község sarcolásával kilátástalan várost építeni. Közösségi részrõl; a nagy széthúzás elfojt minden kezdeményezést. Hantos László A városi rang szép dolog, de ma már nem feltétele egy település felvirágoztatásának. A gödiek életének minõségi javulásához gazdagodó polgárságra van szükség, mely képes a közterhek viselésére, és szívesen járul hozzá Göd gazdasági és szellemi gyarapításához. Kovacsik Tamás Nem, de nem is tartom fontosnak. Az, hogy egy település jól mûködjön és jól érezze benne magát az ott lakó polgár, sosem az határozza meg, hogy város, vagy község az a település. Én inkább ragaszkodnék a jelenlegi helyzethez és többet fordítanék az üdülõ jelleg megtartására.

Lenkei György „A városi levegõ szabaddá tesz” hangzik magyarul a középkori latin mondás, a mai városi levegõ nem szabaddá, hanem beteggé tesz. Várossá válásról beszélünk, de nincs egy településközpontunk, gimnáziumunk, öregotthonunk, mozink, színházunk. Nincs egy mentõautónk és az orvosi ellátás az alapokra szorítkozik. Nincs egy múzeumunk, ugyan lehetne, hisz itt van az országos hírû Kincsem istálló, de ennek a története egy külön fejezet lehetne. Egy városnak regionális központnak kell lennie, nehezen képzelhetõ el ez esetünkben Vác és Dunakeszi között. Ne akarjunk mások lenni, mint amik vagyunk! Dús vegetációval megáldott Dunamenti település, ahol virágozhatna a turizmus, hisz ez lenne a Budapesthez legközelebb fekvõ „falu”, ahol a békés nyugalmat és a mozgalmas víziéletet is megtalálhatnák az idelátogatók. Így megmenekülhetnénk a mai városi élet súlyos szociális gondjaitól is.

Markó József Településünk lélekszáma az elmúlt években dinamikusan növekedett. A 16 ezer ember szolgáltatások iránti igénye automatikusan ide vonzza azt a vállalkozói kört, amely képes létrehozni azt a szolgáltatási infrastruktúrát, mely ennek kielégítésére szükséges. Gondoljunk csak az utolsó néhány évben megnyílt üzletekre, ipari üzemekre, vendéglátó helyekre. Ez a folyamat, akár akarjuk, akár nem átalakítja a település arculatát, városias jelleget adva a településnek. Ezt sem sürgetni, sem fékezni nem kell, szabályozni viszont igen. A cím elnyerésének idõpontja kevésbé lényeges.

Mikesy György Szerintem az infrastruktúra szisztematikus kiépítésére kell fordítani a figyelmünket és – ha – ezek révén kiérdemeljük a városi címet, akkor ennek elõnyeit élvezni fogjuk. De szigorúan meg kell maradni kert- (kis- vagy üdülõ-) városnak. Ez nem hit, hanem akarat kérdése.

Mucsi László Igen. Természetesen biztosra nem lehet menni, de a programunk (és ezt a választások eredménye igazolta ) elnyerte a többség bizalmát. Számomra ez nem hit kérdése. Igazán fontosnak azt tartom, hogy Gödön a képviselõtestület a polgárokkal együtt olyan komfortos település létrehozásán, fejlesztésén dolgozzon, ahol mindenki megtalálja saját boldogulását. Mint ahogy a programomban is hirdettem, közösen elmondhassuk, jó itt élni. A várossá válás pusztán anyagi, költségvetési megfontolásokból járhat elõnyökkel, de sok kötelezettséggel is. Célszerûnek tartanám errõl a kérdésrõl a lakosság szélesebb rétegeit is megkérdezni.

Salamon Tamás A várossá válás kritériumok kérdése. Ha egy döntõbizottság végighalad a nagyközségen, az utcák rendezettségét, a kulturált környezetet fogja figyelni. A tisztaság, a rendezettség például alapvetõ a várossá válás folyamatában. Többek között figyelembe veszik az utcák állapotát, a csatornázottság fokát. Az önkormányzatnak a várossá válás szükségességérõl hatékonyabban kellett volna tájékoztatni a lakosságot. Ma kevesen tudják, miért is fontos a várossá válás. Számunkra egyfajta szabadságot jelent a városi rang. Olyan pénzeszközhöz jut hozzá az önkormányzat, melyre ma égetõen szüksége van. A városi rang más belsõ hozzáállást is feltételez a nagyközség lakóitól. Óvnunk és védenünk kell közös értékeinket, jobban meg kell becsülnünk környezetünket. Ha már elértük ezt a rangot, méltóvá is kell rá válni. A várossá válás nem jár semmiféle kötelezettséggel. Egyedül a behívóparancsot kell néhány órán belül eljuttatni az érintettekhez háború esetén. A fentebb röviden vázolt tények alapján én is úgy gondolom, hogy Gödnek nem származik abból hátránya, ha kiérdemli ezt a rangot. Azonban nem csak ettõl függ, hogy otthonunkban jobban fogjuk-e érezni magunkat. Nem minden múlik csak a pénzen . Ha mindannyian rendeznénk, szépítenénk környezetünket, akkor már Göd sokkalta csinosabb község vagy város lenne, és remélem lesz is.

Szabó Zoltán Hiszek Göd várossá válásában, de úgy érzem, hogy ennél a jelen pillanatban sokkal fontosabb problémákat kell megoldani a hivatalnak és a testületnek.

Traupert Imréné Én úgy látom a városba vezetõ út alapja le van rakva. Nehéz évek komoly munkájával.

Zahorán Sándor Igen, hiszek Göd várossá válásában, hiszen infrastruktúránk alapján már tavaly meg kellett volna kapni a címet, de mi tudjuk, hogy a Köztársasági Elnök Úr miért lett tiszteletbeli mozdonyvezetõ és miért szállt le a felsõgödi megállóban, amikor a gödi állomáson nagyon szép fogadtatást készítettünk elõ. Természetesen ennek érdekében még sok embernek sokat kell tenni például a valódi lokálpatriotizmus kialakításában, hogy ne csak megkapjuk a címet, de méltók is legyünk rá. Azt hiszem még ebben a választási ciklusban: én örülnék a 2000-nek.

A KÁBÍTÓSZER ÉS AMIT TUDNI KELL RÓLA!

A „Gödi Körkép” elõzõ számában tett ígéretemhez híven az elkövetkezendõ idõkben szeretnék bõvebben foglalkozni egy kiemelten aktuális problémával: a kábítószerrel, s annak hatásaival. Elképzelésem szerint nem csupán száraz, tárgyilagos ismertetéseket nyújtanék, hiszen az ilyen információkat bárki könnyedén beszerezheti különbözõ , a témával foglalkozó szakanyagokból, valamint tájékoztatókból.

7Az a tervem, hogy rávilágítsak a kábítószerek egyéni és társas problematikájára, és az általam közölt információk alapján segítséget nyújtsak az ilyen jellegû szenvedélybetegségben szenvedõk felismerésére, valamint a velük való kapcsolattartás módjára, a lehetséges kiutak megkeresésére. A fenti probléma megértéséhez, a megfelelõ véleményalkotáshoz szükségesnek tartom, hogy bevezetõként a kábítószerrõl, mint jelenségrõl rövid történelmi áttekintést nyújtsak.
Az ember õsidõk óta kereste azokat a szereket, anyagokat a kulturális fejlõdés minden szintjén, amelyekkel befolyásolni tudja saját és mások közérzetét lelkiállapotát. Eleinte ezeket a szereket nagyrészt közérzetjavításra, valamint fõleg vallási célokra használták. Gondoljunk csak a sámánokra, törzsi varázslókra, akik bódulatkeltõ, tudatállapotot megváltoztató szereket azért alkalmazták tudatosan magukon, hogy közelebb kerülhessenek egy másik létformához, pontosabban az elképzelésük szerinti „másvilághoz”. Ebben az állapotban szerzett vízióikat valóságként élték meg, s ezeket a látomásokat tolmácsolták a közösségnek. Az ilyen szerek másik alkalmazási területén a kijelölt, áldozatnak szánt személyekkel szedették be, akik ezek után „boldog mosollyal az arcukon” képesek voltak meghalni, illetve feláldozni magukat a szer hatása alatt. (maja, azték emberáldozatok). Ezek a szerek melyekrõl szó van, az emberi fejlõdés során nagyrészt növényi alapanyagúak voltak, melyeket éghajlatnak, kulturális szintnek megfelelõen rágták, porították, gõzölték, vagy egyéb módon tették emberi fogyasztásra alkalmassá.
A vegyipar megjelenését csak körülbelül kétszáz évre visszamenõen tárgyalhatjuk. Sajnos ez is olyan terület ahol az emberi találékonyság rövid idõ alatt hatalmas fejlõdést eredményezett. (Szintetikus kábítószerek megjelenése, gyártása, finomítása.)
A kábítószer(ek) élettani, és egyéb hatásáról következõ írásomban szeretnék bõvebben szót ejteni. Thuróczy András rendõrszázados

Búcsúzó fák és oszlopok

Szerkesztõségünk fogadóóráin megszaporodtak vendégeink. Legtöbb kérdés úgy hangzott el:
– miért nem írnak a fák megcsonkításáról és miért nem tudunk arról, hogy mikor és miért vannak villanyoszlop cserék?
Mindenki egyetért azzal, hogy az elektromos hálózatot, s így a villany ellátást veszélyeztetõ faágakat el kell távolítani. Ez okos és indokolt intézkedés. Ám – mint mondják és látjuk a fák kártékonysága címén nagyobb beavatkozás éri a fát. Azt a fát, amelyik árnyékot ad, oxigént lehel, fészket ad a kismadaraknak és fogadja virágjain a sok méhecskét. Nos kedves fûrésszel és ollóval dolgozó honpolgárok, kicsit szakszerûbben kezeljék szerszámaikat. A tavaszi nagytakarítás során mosdatják a pesti hidakat és cserélik a gödi villanyoszlopokat. Bizonyára azért váltanak oszlopokat, mert lejárt a szavatossági idejük és sok éven át – nemzeti ünnepeken – kifáradtak a trikolor sok háztulajdonos helyetti lobogtatásában. Tudomásul veszi mindenki a cserét, de talán nem ártana szegély fogyasztókat arról értesíteni, hogy mikor nem világít otthon az égõjük és mikor nem nézhetik televíziójukat. (B...r)

Idõsgondozás
'99 Három nap Nürnbergben

A demográfiai fejlõdéssel, az életkor kitolódásával szaporodik az idõs emberek száma és a jelenséggel együtt jár a társadalombiztosítás költségeinek emelkedése is. Mindez egész Európában új, és minõségileg a korábbitól eltérõ gondolkozást igényel az idõskorúakkal szemben.
Nem véletlenül vártak a szervezõk 30 ezer látogatót az 1999. március 23-25. között Nürnbergben megrendezett 10. Nemzetközi Altenpflege '99 Kongresszus és Vásárra, mely idén is az idõsek gondozásával kapcsolatos áruk és szolgáltatások nagy seregszemléje volt. Összejöttek itt mindazok, akik hivatásszerûen felelõsséget vállalnak az idõskorúak hátralévõ napjainak megkönnyítésére.
Nekem is lehetõségem nyílt ezen részt venni, Szegvári Andreával, az Öregek Napközi Otthonának vezetõjével és munkatársával, Mudriné Molnár Etelkával.

A nürnbergi vásárközpontban 50 ezer négyzetméteren 600 gondozó- és rehabilitációs szervezet mutatta be háztartási-, valamint lakberendezési termékeit és szolgáltatásait: a gondozást segítõ szerektõl és készülékektõl a gondozási tervet készítõ számítógép-programokon és dokumentációkon át, a kompletten berendezett nagykonyháig. Egyszerûen lenyûgözõ volt látni a számtalan testet öltött ötletet, amellyel megkönnyítik az idõs és beteg emberek életvitelét. Kiállítottak ebben a témában minden szóba jöhetõ eszközt, a kórházi ágytól, az otthoni élet javítását szolgáló bútorig, tolókocsiig. A háztartás úgy az osztályos, mint az ambuláns idõskorú segítésben kimagasló és az életminõséget javító szerepet játszik. Ennek köszönhetõ, hogy az Altenpflege '99 ebben az évben elõször vendégül látta a Háztartási Világnapot. Érdekes és hasznos volt számomra és azt hiszem, mindhármunk számára ez az út. Ugyanakkor látva a segíteni tudás és akarás eme gazdag eszköztárát lehangoló érzés tudni, hogy itthon mennyire nem vagyunk felkészülve az idõsek, betegek és a mozgásukban korlátozottak életének megkönnyítésére. Elég csak a tolókocsival való házon kívüli közlekedés tortúrájára gondolni. Ezen a téren még sok pótolnivalónk van. Nürnbergi tartózkodásunk során látogatást tettünk állami-, egyházi- és magánkézben lévõ idõsek otthonaiban is.
Nem lenne szerencsés a hasonló rendeltetésû hazai intézményekkel történõ összehasonlítás, hiszen Németországban nemcsak az egészségügyi finanszírozási rendszer, de a segítségre szorulók elfogadásával kapcsolatos gondolkodásmód is más, mint nálunk. Ilyés Gizella alporgármester

Mi újság a horgászvizeken?

A Gödön élõk, az itt nyaralók és a csupán ide kirándulók is, nap, mint nap meggyõzõdhetnek a községet hosszan határoló Duna áldásos szomszédságáról. A természet adta szépségen túl, a vízi sportok számos felhõtlen órát szereznek a Duna-part látogatóinak. Nagyszerû kikapcsolódást nyújt a horgászat is. Errõl a szenvedélyes pecások sokat tudnának mesélni.
Helyi szervezetük, a Gödi Horgász Egyesület 1952-ben alakult. Vastag Ferencet kerestük meg, hogy feltárja mindazokat a gondokat, amelyek ma az egyesület életében jelentkeznek.

- Hány tagja van jelenleg az egyesületnek? - kérdezem.
- A felnõtt tagok száma: 346, ifi horgásztag 60 és 14 gyermekhorgászunk van - mondja az egyesület titkára, majd hozzáteszi: - Gyerekpecás rajokban jelentkezne, és okos dolog lenne számukra, ha a jó levegõn, a Dunánál töltenék szabadidejüket, játékos szórakozással, a halfogással. Ennek azonban komoly akadálya a tagsággal járó megemelt költség, amit a szülõk egyre nehezebben tudnak elõteremteni.
- Milyen halakat foghatnak nálunk a horgászok?
- A Dunán paduc, keszeg fajták, harcsa, márna, csuka, süllõ és egyre ritkábban ponty fogható. Sajnos a bõsi munkálatok óta 15-20 százalékkal csökkent a folyó halállománya.
- Mekkora területen horgászhatnak a gödi egyesület tagjai?
- Saját horgászvízzel sajnos nem rendelkezünk. Szobtól az Újpesti hídig van lehetõség a horgászatra, a 3000 forintért váltott, egy évre szóló engedély birtokában. A terület gazdája jelenleg az Óbuda Termelõszövetkezet Halászati Ágazata. Tõlük azt várjuk, hogy a halállomány szaporítása érdekében a mi Duna szakaszunkon jelentõs utánpótlásként megfelelõ mennyiségû ivadékot telepítsenek. Az utóbbi két esztendõben sikerült elérnünk, hogy a minimális pontyutánpótlás megtörténjen. Egy, két évvel ezelõtt megjelent Mezõgazdasági minisztériumi rendelet értelmében, 2000-tõl lehetõség nyílik arra, hogy a folyó menti települések közigazgatási határaiktól kérjék a vízhasználati jog gyakorlását. Nagyszerû lenne, ha Alsógödtõl Felsõgödig horgászhatnánk.
- Említette a megemelt költségeket. Esetleg összefüggésbe hozható az orvhorgászok megjelenésével?
- Igen. Sokan horgásznak engedély nélkül, de mi nem rendelkezünk halõrökkel, így az ellenõrzéseink pusztán eseti jellegûek. A halõröknek tetemes költséggel járó vizsgát kell tenniük. Az Óbuda Tsz. feladata lenne saját vízterületének védelme.
- Gödön az élõ Dunán kívül más vizeink is horgászterületül szolgálhatnak.
- Évek óta nem került elintézésre a Holtág és a Feneketlen-tó rendezése. Egyesületünk nagyon bízik benne, hogy a kezdeményezésünkre elindított akció során (holt vizek élõvé tétele) megszavazott jelentõs összeggel - melyet a Környezetvédelmi Minisztérium által kiírt pályázatnak köszönhetünk - , önkormányzatunk élni fog és megindíthatók lesznek a munkák a mintegy 3 kilométernyi Kis-Dunán, ahol e fontos kérdés rendezése után például a helyi kajakosok is kitûnõ edzõpályát találhatnának. (Balassa)

HORGÁSZENGEDÉLYEK

Horgász engedélyek kiadása: a
GÖDI HORGÁSZ EGYESÜLET gazdasági vezetõjénél
Bor Tamásnénál a Pesti út 54-ben: Kedd – csütörtök: 16 h – 18 h-ig Szombat: 8 h –12 h-ig
Gyermekengedély: 1.015 Ft
Horgászigazolvány tok: 30 Ft

SPORT

LABDARÚGÁS

Perbál – Gödi SE: 3–1 (0–0) 300 nézõ
Gödi SE: Gergely – Bálint, Járdi, Orbán, Tuza, Varga (Sallai), Fenyõ, Horváth G., (Együd), Bagócsi, (Laczik), Krasnyánszky, Piros.
Gól: Tuza Gyenge színvonalú játékvezetést produkált a bíró.

A GÖDI SE szabályos gólját visszavonta, két játékosunkat kiállított (Gergely, Horváth G.). Sajnos Varga Zoltán is sérülés miatt kiállt a játékból. Összességében a rossz játékvezetés és a megfogyatkozott gödi csapat kellett a hazai gyõzelemhez.
Jók: Járdi, Tuza.

Perbál ifi – Gödi SE ifi: 2–5 (1–2)
Gödi SE ifi: Gál – Végh, Mórócz, Pálinger (Dugó), Lénárt Cs., Kuska (Orlik), Marton, Makka, Körös, Bartus, Lénárt A.
Gól: Bartus 2, Makka, Körös, Mórócz.

Nagy lelkesedés és idõnként igen tetszetõs, jó játék eredményezte a gyõzelmet. Nagyon jó csapatot gyõztünk le hazai pályán.
Jók: Mórócz, Dugó, Bartus.

Gödi SE – Dunakeszi SE: 0–0 (0–0) 100 nézõ.
Gergely – Bálint, Járdi, Tuza – Horváth G., Orbán, Fenyõ – Bagócsi, Varga, Krasnyánszky. Csere: Együd, Jusztin.

A második félidõ alapján a GÖDI SE kicsit közelebb állt a gyõzelemhez.
Jók: Járdi, Orbán, Bagócsi.

Gödi SE ifi – Dunakeszi SE ifi: 1–0 (0–0)
Gál – Végh, Mórocz, Martin – Lénárt A., Lénárt Cs., Kuska, Orlik – Makk, Bartus.

Az elsõ félidõben egy tizenegyest kihagytak Makka révén. A második félidõben szintén kihagytak egy tizenegyest Lénárt Cs. révén. Sok helyzet kimaradt. Valójában a gyõztes gól egy szögletrúgást követõen született.
Jók: Kuska, Bartus, Mórocz.

Antal György Bálint

KÉZILABDA

Elsõ forduló: gyõzelem Eger ellen Tavaly õsszel furcsa eredmény született Egerben. Göd a félidõben hét gólos elõnnyel vonult pihenõre. Az egri szurkolók lemondóan integettek, s már elégedettek lettek volna tíz gólos vereséggel is. Nem így történt.
Érthetetlen módon Göd a második félidõben olyan bakisorozatot mutatott be, ami lehetõvé tette elõbb a kiegyenlítést, majd a négy gólos gyõzelmet. Ilyen elõzmények után fogadta az 5. helyen álló Egert hazai pályán a 7. helyen álló Göd, a tavaszi elsõ fordulóban. A visszavágás sikerült. Sikerült, mert a csapat minden játékosa gyõzni akart. És ha voltak is hibák – mert voltak – a következõ percben már javítottak a hazaiak.
Izgalmas, érdekes mérkõzés volt, ahol az elsõ percben megszerzett vezetést Göd végig megtartotta és a játék végén az eredményjelzõ azt mutatta, hogy Göd – Eger: 30–24 (13–10) Nagy kár, hogy ezt a szép gyõzelmet kevesen látták.

Ugyan milyen sporteseményt kellene Gödön bemutatni, ha egy NB II-es, ráadásul gyõztes játékra ne csak 20 sportbarát legyen kíváncsi? A lányok tudása, a szakemberek lelkes irányítása, fáradozása mindössze ennyit ér? A mérkõzésen – mint írtuk – minden játékos dicséretet érdemel, de mégis ki kell emelni Némethné Zsuzsa fáradtságot nem ismerõ küzdeniakarását, Balázsovits Móni élményt jelentõ okos büntetõit, s a mezõnyben biztos kézzel gólokat szerzõ Horváth Edinát. És mindenkit megelõzve Virágh Mayát, aki ezen a mérkõzésen élete egyik nem csak legjobb, de legeredményesebb játékát is nyújtotta. Hiszünk a jó folytatásban, s május végére – csillogó éremben!

Gyöngyös – Göd: 20–21 (8–7) Március 28-án délelõtt játszotta le Göd a tavaszi második forduló mérkõzését Gyöngyösön, a helyi fõiskolás csapata ellen. Az elsõ perctõl az utolsóig adok-kapok alapon ment a játék. Félidõben 8:7-re vezetett a hazai csapat. A második félidõben Göd már 4 gólos vezetéshez jutott, amit Gyöngyös ismét kiegyenlített, sõt egy gólos vezetést is szerzett. Egy perccel a befejezés elõtt Göd egyenlített, s tíz másodperccel a befejezés elõtt Farkas Zsuzsi góljával megnyerte a mérkõzést. Az egész csapatot dicséret illeti idegenben mutatott jó játékáért, de mégis ki kell emelni Juhász Zsuzsa kapust, s a mezõnyben Némethné Zsuzsa, Balázsovits Móni, Horváth Edina és a szélvészkisasszony, Farkas Zsuzsi játékát, aki az elsõ és az utolsó gól szerzõje is volt.
Göd ezzel a gyõzelemmel a tabella 4. helyén áll.

Heteken keresztül adtunk tudósítást Göd nõi kézilabda csapatának Budapesten, a Kõér utcai csarnokban folytatott mérkõzéseirõl.
Egyszer-egyszer optimistán megírtuk, hogy a csapatnak éremesélye van. A nyolc mérkõzésbõl hatszor gyõzött, egy döntetlenje egy – váratlan – veresége volt.

Most tették közzé a hivatalos végeredményt. Elsõ lett a tornán Göd 13 ponttal. Övé az aranyérem.

Megérdemelten lett gyõztes a felnõtt csapat, mert több esetben az influenza járvány miatt erõsen tartalékosan állt ki. De akarása, küzdenitudása átsegítette a nehéz perceken. A csapat minden mérkõzésén szereplõ Balázsovits Móni csapatkapitányon és Németh Zsuzsán kívül az aranyérem megszerzésében közremûködtek: Juhász Zsuzsa, Droppán Györgyi. Virágh Maya, Debreceni Éva, Dankó Andi, Dankó Bea a súlyosan sérült és mûtétre került Dobrotka Kati, Horváth Edina, Szénási Orsolya s a legfiatalabbak közül: Mohácsi Edina, Farkas Zsuzsa és Tímár Enikõ.

Gratulálunk az aranyérmes csapatnak. Õk Bagócsi Sándor vezetõedzõjük irányításával ismét bizonyították a nagyközség sportéletében elért kitûnõ helyet. (b.)

FÉRFI KOSÁRLABDA

NB II Budai Hízók – Gödi SE: 86–84 (47–38) Menyecske u., 50 nézõ.
Göd: Pólik 17, Gulyás 28, Kabács 18, Farkas 9, Bársony 8. Csere: Winkler 2, Nagy R. 2, Fülpesi. Edzõ: Faragó László.

A házigazda Budai Hízók csapata korábban a MAFC kistestvére volt, de az együttes elhíresült tisztátalan játékmodoráról, s az anyaklub levette kezét a Hízókról. Pontosabban: a névhasználat megvonásával jött létre a Budai Hízók, mely viszonylag kiöregedett kosarasokból áll, és hadban áll a bírói kettõssel és az ellenféllel úgy a parketten, mint perlekedés szintjén. A stílusuk a gödiek idegeire volt rosszabb hatással, és sok pontatlan megmozdulás csúszott játékukba. A játékvezetõi kettõs pedig a budaiak mellé állt. Faragó László: – A Budai Hízók nem volt különösebben jó csapat, tíz-tizenöt ponttal kellett volna vernünk õket. Sajnos sok technikai hiba csúszott a játékunkba.

Meggyõzõ teljesítmény Gödi SE – Computerbontó KK: 86–74 (36–42) Dunakeszi, 50 nézõ. Játékvezetõ: Nagy L., Szilas. Göd: Pólik 13/3, Gulyás 29/9, Fülpesi 8, Farkas 6. Bársony 8. Csere: Nagy R. 10, Kabács 12. Edzõ: Faragó László. Jó: Gulyás, Pólik, Nagy R.

Határozottan, ötpontos elõnnyel kezdett a Göd, a hazai csapat technikásabb játékát azonban ellensúlyozta egy-egy pontatlan dobás, néhány eladott labda a folytatásban. A Computerbontó pedig lassacskán kibontakoztatta egyik fõ fegyverét: a szabálytalanságokkal is bátran tarkított, harcos kosárlabdát. Bár indulásnál úgy tûnt: a budapesti csapat nyugodtan verhetõ lesz, a kemény játékot is engedõ játékvezetésnek, és a Göd árnyalatnyi visszaesésének köszönhetõen vendégelõnnyel zárták az elsõ húsz percet. Erõsen kezdtek mindketten fordulás után, a Göd hátránya apró lépésekben csökkent, majd a Computerbontó önmagát kezdte megverni azzal, hogy harcos játéka, szabálytalan betörései egyúttal a dobószázalékot rontották. Gulyás gyors kilenc pontjával ismét Gödön volt az elõny. Ekkor volt egy olyan szakasza a mérkõzésnek, mely két ellentétes csapatot mutatott be: a sárga-fekete hazaiaknak minden bejött, Gulyás nem tudott hibázni az ellenfél, Pólik pedig a hazai palánk alatt, míg a vendégek ideges játéka csak ahhoz volt elég, hogy a Göd az addigi legnagyobb elõnye birtokában fejezhesse be a találkozót.

Hullámzó játék LRI Malév – Gödi SE: 99–62 (42–34) Nagyszalonta u., 100 nézõ. Játékvezetõ: Tuka, Farkas. Göd: Nagy R. 3, Gulyás 25, Fülpesi 13, Bársony 11, Farkas. Csere: Kabács 10. Edzõ: Faragó László.

Göd meglehetõsen rapszodikus teljesítményt nyújt a tavaszi fordulókban. Legyõzték a feljutásra esélyes Közgáz csapatát, ezzel besegítve az elsõ helyen álló Óbudai Kaszásoknak, melyben Faragó László gödi edzõ az egyik alapjátékos. Egy hét múlva pedig a verhetõ HBO-Kábelkom otthonában egymást múlták alul a gödiek, s szenvedtek sima vereséget. A Computerbontó elleni meccs ismét optimizmusra adott okot, mely a Malévesek otthonában gyorsan szerte is foszlott. Faragó László edzõ véleménye a találkozóról: – Az elsõ félidõben nagyon színvonalas mérkõzés alakult ki, de sajnos a másodikban nem bírtuk végig. Keveset is tudtam cserélni. Sajnos kevés az edzés, ezért hullámzó a teljesítmény. Van játékos, akit nem is tudok elérni, így pontosan nem tudom, mikor számíthatok rá és mikor nem. Forgács Péter

ASZATLITENISZ

Göd – Tápiószele: 36–0 Nem nyomdahiba!
Az õszi fordulóban minden elõzetes bejelentés nélkül Tápiószele a gödi lejátszásra kiírt mérkõzésen nem jelent meg. Késõbb sem indokolta távolmaradását és a Szövetség a szabályoknak megfelelõen a 9 játékon elérhetõ 36 pontot Gödnek ítélte meg – s kötelezte Tápiószelét, hogy büntetésbõl a tavaszra Tápiószelére kiírt mérkõzést Gödön tartozik lejátszani. Göd ezúttal is szíves barátsággal várta a tápiószeleieket, de azok ismét távolmaradtak. Indoklás nélkül. A döntés nem lehetett más: a két pont és a 18 gól Gödöt illeti. Marad a jegyzõkönyvi tényállás:
Göd – Tápiószele: 36–0. (b)

SAKK

A GÖDI SE Sakk Szakosztályának csapata a Pest megyei I. osztály 11. fordulójában március 21-én Tökölön 9:1 arányú vereséget szenvedett.
Döntetlen: Dudás János, Cseleszki Gábor.
A mi csapatunk értékszám átlaga 1751,3 míg a Tökölé 2143,6.

A bajnokság állása a 11. forduló után:

• 1. Nagykáta 67,
• 2. Gödöllõ 66,5,
• 3. Tököl 65,
• 4. Vác 62,
• 5. Aszód 55,5,
• 6. Dunaharaszti 55,
• 7. Dunakeszi 52,
• 8. Érd 49,5,
• 9. Szentendre 47,5,
• 10. Zsámbék 43,5,
• 11. GÖDI SE 41,5,
• 12. Ráckeve 32,
• 13. Alagi DSK 23 ponttal.

A 12. fordulóban március 28-án szabadnaposak leszünk. Utolsó 13. forduló április 18-án, Gödön lesz Érd ellen. Antal György Bálint