Későrómai ERŐD GÖD HATÁRÁBAN
és ami hozzá kapcsolódik: királygyilkosság, háború és egy római császár halála
 

A Kr.u. 4. században, pontosabban a 373. év eseményeivel kapcsolatban egy későrómai történetíró, Ammianus Marcellinus megjegyezte, hogy a Római Birodalom császára, I. Valentinianus egy erőd építését rendelte el a szomszédos kvád királyság területén. A kvádok tiltakoztak az építkezés ellen, amit a provincia körültekintő katonai parancsnoka, FRIGERIDUS DUX jogosnak tartott, és felettese egyetértésével a megkezdett építkezést leállította.
A császár erődépítkezések irányába tanúsított érzékenységét kihasználva egy pannóniai származású előkelő elérte, hogy Frigeridust leváltsák és az ő fiát, Marcellianust bízzák meg az erőd felépítésére irányuló feladat teljesítésével. Az ifjú és gőgös új parancsnok meghívta a kvádok királyát, GABINIUST egy tárgyalással egybekötött vacsorára. A sikertelen tárgyalás után azonban a hazafelé tartó kvád királyt Marcellianus meggondolatlanul megölette. Ez a felháborodott kvádok és szarmaták együttes támadását vívta ki.

A 2000-ben részben feltárt torony középpontjának kitűzésére használt, kövekkel biztosított cölöp maradványa

A következő évben a császár személyesen vezetett egy véres és kegyetlen büntető hadjáratot a kvádak ellen és azt győzelemmel be is fejezte. A békéért alázatosan esengő kvád követek azonban továbbra sem akarták elismerni az erődépítkezés jogosságát. A hirtelen haragú császár erre szidalmazni kezdte a kvádokat és olyannyira megdühödött, hogy megütötte a guta.
Göd-Újtelep szomszédságában, a korábbi kvád királyság területén egy nagyméretű későrómai erődöt rejt a föld. Jól sikerült légifotók alapján: az erőd ovális formájú volt, falsíkjába illeszkedő kör alakú tornyokkal. 450x300 m-es nagyságával a legnagyobb barbár területen épült római katonai objektumnak tartható. Az előkerült bélyeges téglák és érmek alapján az építését I. Valentinianus uralkodásának idejére keltezhetjük.
A 2000. évben megkezdődött régészeti feltárások nagy meglepetést hoztak, mivel bizonyíthatóvá vált, hogy az építkezés megakadt és az erőd félkész állapotban maradt. A Göd közelében fekvő későrómai erőd ez által nagy valószínűséggel azonosítható az AMMIANUS MARCELLINUS által említett, oly sok bonyodalmat - többek között a császár halálát is - okozó erőddel. 

A torony feltárásánál alkalmazott
kutatóárok, benne a toronyfal vonalát
jelölő kősorral

Mráv Zsolt
régész, ásatásvezető
Magyar Nemzeti Múzeum