Tisztelt
Képviselő Úr/Asszony!
Az
október 30-i képviselőtestületi ülés ismételten tárgyalja a Szakács-kert
hasznosítására beadott ajánlatunkat. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk,
hogy a Gödi Körkép szeptemberi számában megjelent cikkekre vonatkozó
észrevételeinket a megalapozott döntéshozatal érdekében a képviselők
megismerjék.
Észrevételek
a Gödi Körkép szeptemberi számában közzétett ”Ifjúsági Tábor (Szakács-kert) más
szemmel: így miért NEM!” című cikk állításaira.
Az
önkormányzat által felállított munkacsoportnak nem volt feladata alternatívák
állítása, ugyanis Göd Város képviselőtestülete az Ifjúsági tábor hasznosítási
tervének és nem terveinek kidolgozására hozott létre munkacsoportot (lásd a
62/2000.(IV.25) sz. Ök. határozatot).
Egyebekben
a Gödi Horgászegyesület, a Piarista Szakmunkásképző Iskola és a DOLL Kft. közös
javaslatát kivéve más támogatásra érdemes javaslat a munkacsoport felé nem
érkezett, ezért döntött úgy a munkacsoport tagjainak nagy többsége, hogy csak
ezt a közös javaslatot – mint megvalósításra alkalmasat – terjeszti a testület
elé.
A
DOLL Kft nem ”épp arra járt” alapon került kiválasztásra, hanem azért mert egy
nagy létszámú gödi egyesület és egy Gödért már sokat tett iskola részvételével
tudott a nagy többség számára elfogadható ajánlatot adni a terület lakossági és
turisztikai igényeket szolgáló hasznosítására.
A
végső ajánlat nem húsz-huszonöt évre, hanem pontosan húsz év bérletre szólt,
aminek ellentételeként a Kht. 100 millió forint értékű beruházással
gazdagította volna a várost, úgy, hogy az önkormányzattal kötendő szerződés
alapján végzendő közhasznú feladatok ellátása mellett egy olyan turisztikai
vonzerejű teret létesített volna, aminek létrehozása önkormányzati feladat
lenne, különös tekintettel a település várossá válására. (1ásd: 1990. évi LXV.
tv. 8.§ (1) bek.).
A
cikk állításával ellentétben a DOLL Kft. a pályázat benyújtásakor nem működött,
ezért kerülhetett sor arra, hogy a törzstőke nem került feltöltésre. Az ajánlat
megvalósításához adott elvi hozzájárulást követően azonban azonnali intézkedés
történt a cég törvényes működési lehetőségének a helyreállítására, ami
megtörtént. A Cégbíróság e tárgyban hozott végzése a jegyzőnél megtekinthető.
A
DOLL Kft. képviseletében tárgyaló Bégányi László a cikk állításával ellentétben
a kft.-ben 96,666 %-os üzletrésztulajdonnal rendelkezik, ami a jegyzőnél lévő
iratokból szintén ellenőrizhető.
Pontosítva,
a DOLL Kft.-nek az önkormányzattal szemben hosszabb ideje nem köztartozása,
hanem bérleti díj tartozása volt, ami ügyvédi letétbe volt helyezve a kialakult
vitás jogi helyzet megoldásáig. Bár az önkormányzat a biliárdszalon eladásakor
az adásvételi szerződésben 2000. szeptember 30-i határidőre vállalt
kötelezettségének – mely szerint ”a hatályos műszaki előírásoknak megfelelő
kivitelben elvégzi az adásvétel tárgyát képező ingatlan
csapadékvízelvezetéséhez szükséges tervezési és kivitelezési munkálatokat” – a
mai napig nem tett eleget, a bérleti díj tartozást Bégányi László 2001. július
20-án kiegyenlítette.
A
végleges ajánlat pontról-pontra annak az ajánlatnak az alapján került
kidolgozásra, amihez a képviselőtestület az elvi hozzájárulását adta. Attól
lényegesen eltérő szerződés kidolgozásának kezdeményezésére a tárgyaló
delegáció nem kapott testületi felhatalmazást, felkérésük csak az eredeti
javaslat pénzügyi és jogi hátterének kidolgozásában való közreműködésre
irányult.
Az
önkormányzat Kht.-ben való részvételére a végleges ajánlatot tárgyaló testületi
ülésen megfogalmazódtak ugyan képviselői indítványok, de arra vonatkozóan
határozat nem született. Egyébként az ajánlattevők nem maga a tény ellen, hanem
annak előzmények nélküli számonkérése miatt tiltakoztak.
A
Kht. a bérleti szerződés tervezetben 100 millió forintos beruházás 2004.
december 31-ig történő megvalósítását vállalta azzal, hogy az önkormányzat
azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha a vállalt beruházást
határidőre nem hajtja végre. Ebben az esetben a már megvalósult, de még el nem
számolt beruházások tulajdonjoga is térítésmentesen szállt volna át az
önkormányzatra. Ezért a szerződés megkötése a Kht. alapítói vagyonától
függetlenül az önkormányzat részére semmiféle kockázattal nem járt volna.
Az
adókötelezettség keletkezésével és teljesítésével kapcsolatos kérdések
tisztázásának nem lehet helye egy nyilvános testületi ülés, így az e tárgyban
feltett képviselői kérdésre már az adótitok miatt sem születhetett válasz. Ha a
hivatal részéről a vállalkozó iparűzési adófizetésével kapcsolatban aggályok
fogalmazódtak meg, akkor azt már az elvi hozzájárulás megadása előtt tisztázni
kellett volna és annak ismeretében dönteni.
A
vállalt beruházás anyagi fedezetének előteremtése az ajánlattevők szerződésből
fakadó jól felfogott érdeke, ha nem akarnak a vállalkozásba jentős veszteséggel
belebukni.
Az
értéknövelő beruházások körét a számviteli törvény 48. és 51.§-ai tartalmazzák,
mely szerint a kérdésesként felsorolt munkák mindegyike értéknövelő beruházás.
(Lásd: jelen előterjesztés 4. sz. mellékletét).
A
Ptk. 57.§ (1) bek. alapján ”a közhasznú társaság üzletszerű tevékenységet a
közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat”. Jelen esetben az
üzletszerű gazdasági tevékenység az, hogy a Kht. az általa bérelt ingatlan
egyes részeit a tagjai részére további bérbe adja, aminek ellentételezéseként a
tagok a bérelt területre tervezett beruházásokat megvalósítják. A beruházások
működtetése biztosítja a tagok részére a beruházási költségnek egy tisztességes
haszonnal növelt megtérülését és lehetőséget biztosít a közhasznú feladatok
ellátására is.
A
testület elvi hozzájárulása praktikus okokból Kht. létrehozására és nem
különálló üzemeltetési szerződések megkötésére szólt, bár valóban elhangzott
ilyen képviselői indítvány is, azonban az nem került megszavazásra.
A
Kht. a társasági szerződésben foglalt megkötések miatt a DOLL Kft. kívülálló
személy részére csak önkormányzati hozzájárulással adhatja el a Kht.-ben lévő
üzletrészét. Ami nem akadályozható meg az az, hogy Bégányi László a DOLL
Kft.-ben meglévő üzletrészét eladja. Az üzletrész tulajdonosoktól függetlenül
azonban a DOLL Kft.-nek a Kht. felé vállalt kötelezettségeit teljesíteni kell,
ezért nem igazán érthető, hogy miért kulcsfontosságú Bégányi László személye
akkor, mikor az eddig megfogalmazott kifogások mind ellene irányultak.
Végezetül
nem értjük, hogy a megalapozatlanul elutasított ajánlatunk miatt a
horgászegyesület elnökének új alapokra helyezett további tárgyalásoktól való
elzárkózása miért hiusította meg annak megszavaztatását, hogy népszavazás
döntsön a terület sorsáról.
Szegedi
Sándor polgármester úr ”Elhárított öngól a Dunakanyar kapujában” című
cikkével nem kívánunk részletesen
foglakozni, egyrészt azért mert a felvetett kérdések nagy részét az előző
cikkre írt észrevételeinkben már megválaszoltuk, másrészt azért, mert az
ajánlatunk jogi és pénzügyi megalapozottságát szakemberek vizsgálták és
ismerték el, így a polgármester úr vélekedései minden alapot nélkülöznek. Két
kérdésre azonban mindenképpen reagálni kívánunk. Először arra a megjegyzésre
mely szerint ”a morális mélypont csúcsát véleményem szerint az jelentette,
amikor az egyik képviselőt - aki tartózkodott a szavazás során – a fantom Kht.
vállalkozói tagja telefonon megfenyegette”. Az idézett sorok azt sugallják,
mintha az ajánlattevő vállalkozó így akarta volna a képviselő támogatását
kikényszeríteni. Ezzel szemben az igazság az, hogy a vállalkozó tudomására
jutott, hogy a hivatkozott képviselő olyan valótlan dolgot állít és terjeszt,
ami a hitelét rontja. Nevezetesen azt, hogy az ajánlatot csak Bégányi László
nélkül tudja támogatni, mivel az nagy összeggel tartozik az önkormányzatnak és
azt nem is tudja megfizetni. Ez az állítása már a vállalkozó nem jelentős
bérleti díj tartozásának rendezése után történt. Bégányi László miután erről
tudomást szerzett, telefonon felháborodottan közölte a képviselővel, hogy
állítása nem felel meg a valóságnak és hitelrontás miatt a bíróságon bepereli.
Másodszor arra a megállapításra, hogy ”Elutasító döntésemet csak tovább
erősítette az a számos felsőgödi, bócsai és az alsógödi választókerületemből
kapott szóbeli és írásbeli észrevétel, melyek kifogásolják a Dunakeszi határába
telepítendő és így tőlük igen nagy távolságra eső szabadidőpark létesítését,…”
észrevételünk a következő. Nem tudjuk, hogy a polgármester úrhoz hány ilyen
észrevétel érkezett, azt viszont tudjuk, hogy mi a Szakács-kert hasznosítására
kidolgozott ajánlatunk támogatására Göd egész területén (beleértve Felsőgödöt
és Bócsát is) 1387 aláírást gyűjtöttünk és csak azért nem többet, mert
tudomásunkra jutott a képviselőtestület várható elutasító döntése, ezért a
további aláírások gyűjtésével felhagytunk. Gödön belül nagy távolságokról
beszélni egyébként értelmetlen (különös tekintettel a polgármester úr
választási körzetére). A szabadidő kulturált eltöltésére és a turizmus
fogadására véleményünk szerint a Szakács-kertnél alkalmasabb terület Gödön nem
található.
Előzőekben
ismertetett állításaink valódiságát a jegyzőnél megtekinthető iratok
bizonyítják, amiből következik, hogy a júliusi testületi ülésen tárgyalt
ajánlatunk pénzügyi, jogi és erkölcsi megalapozottság nélkül került
elutasítására.
Előzőekre
tekintettel az 1387 támogató nevében is kérjük a tisztelt képviselő urakat és
hölgyeket, hogy a kisebb módosításokkal ismételten előterjesztett ajánlatunkat
szíveskedjenek jelentőségének megfelelő alapossággal kezelni, döntésüket alapos
indoklással alátámasztani, ezzel is megbecsülve az ajánlattevők miden eddigi
előterjesztést színvonalában és szakmai megalapozottságban felülmúló munkáját
és az 1387 szavazópolgár akaratát.
Göd,
2001. október 28.
Gödi
Horgászegyesület Piarista
Szakmunkásképző Iskola Doll Kft.
Küllős Józsefné
|