Ambivalens
érzésekkel küzdve olvastam Szegedi Sándor
gödi polgármester megnyilvánulásait a
lap (Észak Pest Megyei Hét) legutóbbi számában
megjelent, vele készített interjúban. Szavai
nagyon szimpatikusak,
bárkinek megelégedésére szolgálhatnának,
de hát az előzmények... Szegedi
Sándor kijelentései a déja vous szomorú
hangulatát keltették
bennem, hiszen a helyi közvélemény által
is értékelt Szakács-kert ügyben,
már szinte szóról szóra elmondta ugyanezt: "A
lakossággal és a befektetőkkel közösen gondolkodva..."
"Mi igazából
olyan pályázatokat, ötleteket várunk..."
stb. Pontosan
ezért hozták létre az elmúlt évben
Göd Város Önkormányzata
Ifjúsági Tábor Munkacsoportját. A polgármester
úr a Szakács-kert
(Ifjúsági Tábor) hasznosításával
kapcsolatban is "közösen akart
gondolkodni", ám csak azután, hogy a város
vezetésének nagy ötletei
botrányokat váltottak ki a lakosság körében.
Várta tehát a munkacsoporton
keresztül az ötleteket, javaslatokat s közösen
gondolkodtunk
több, mint egy évig. Lehetett
volna a Szakács-kertbál sok minden. Indiánfalu
egy ukrán "üzletember"
nyomulására, középkori nosztalgiapark,
de Ilyés Gizella alpolgármester
ingyen átadta volna a nagy értékű (4 hektáros)
ingatlan
tulajdonjogát a hazatelepülni kívánó
elaggott "amerikás magyaroknak"
is. Küllős
Józsefné, Göd Város Ifjúsági
Tábor Munkacsoportjának vezetője
tiszteletet kiérdemelve végezte dolgát, s egy
maradt csak a javaslatok
közül - ami valóban a városnak s minden
egyes polgárának szólt
-, ami végül a munkacsoport támogatásával,
a "közös gondolko dás"
eredményeként az önkormányzat testülete
elé került. Ez a Piarista
Szakmunkásképző, egy Kft. és a Gödi Horgász
Egyesület
közös ajánlata volt, mely szerint az elhanyagolt
területen egy szép,
hangulatos városi szabadidőparkot építenének,
s ott színes, közcélú
programokat valósítanának meg. Tennék
ezt sok-sok munkával, 100 millió
forint értékű beruházással, amely teljes
mértékben az önkormányzat
tulajdonába kerülne. Ez a megoldás a lakosság
tetszését és
széleskörű támogatását is elnyerte.
Akkor a testület is elvi hozzájárulását
adta a javaslat alapján, s úgy tűnt, hogy sikerült
megnyugtató megoldást
találni a Szakáts-kert hasznosítására.
"Közös gondolkodásunk"
azonban már akkor sem volt felhőtlen, hiszen az alpolgármester asszony,
amikor kiderült a szavazás pozitív eredménye,
úgy az asztalhoz
csapta az előtte lévő iratköteget, hogy csak úgy
porzott. Az önkormányzat
által a Szakáts-kenve elnyert pár százezer
forint pályázati támogatást
azonnal, önhatalmúlag visszaküldte a "feladónak". A döntés
után Szabó Zoltán képviselő, a Pénzügyi
Bizottság elnöke is lemondott
tisztségéről, s képviselői mandátumáról
egyaránt. (Véletlen
egybeesés.) Ő, a "pénzember" szintén
a szabadidőpark-javaslat
nagy ellenzője volt. A "Közös
gondolkodás" aztán egyre zavarosabbá vált.
Nem értettük,
hogy a részletek tárgyalása során miért
helyezkedik szembe a jegyző
és az önkormányzat jogásza az elvi hozzájárulás
értelmével, eredeti
javaslatunk alapelemeivel. Miért próbálnak
egyre nagyobb bérleti
díjat kicsikarni, miért kérdőjelezik meg a
Közhasznú Társaság létjogosultságát,
miért vitatják annak megalapozott jogi viszonyait?
Nos, ez
közben kiderült. Szegedi
Sándor polgármester is el-el nyilatkozta magát,
annak ellenére,
hogy ő egyre inkább csak a háttérben maradt.
Arról beszélt, hogy a
"strand fejlesztését össze lehet kapcsolni
a Szakács-kert fejlesztésével"
(Dunakanyar Régió c. újság), s eljutott
hozzánk egy emlékeztető
okirat is, amelynek tartalma világossá tette, hogy
miért nehezedik
egyre nagyobb nyomás a Szakáts-kert hasznosítására
ajánlattal élő
"triumvirátusra". A polgármester
az Észak Pest Megyei Hét legutóbbi számában
úgy nyilatkozott,
hogy a strand fejlesztése kapcsán a részvénytársasági
formát
is el tudja képzelni. A hozzánk eljutott okirat alapján
kijelenthetem,
hogy Ő és kollégái ezt már rég
elképzelték. Az emlékeztető arról
szól, hogy a strandfürdő fejlesztésére
és működtetésére egy Rt. alakulna.
Felelős megbízott Ilyés Gizella alpolgármester.
Az önkormányzat
anyagi lehetőségeit Markó József képviselő,
a TESZ vezetője kutakodná,
a tervezést Gruber Péter vezetésével
végeznék, a jogi lehetőségeket
Megyeri Szabolcs tárná fel. Az okirat megnevezi a
"szakmai
vállalkozó befektetőt" is. Tehát ez már
szűk körben eldöntött
dolog, amiről maguk a képviselők sem tudtak. Páran
közülük ugyanis
tőlünk értesültek e "titkos" fejleményekről.
Hát akkor ugyan miről akar
a polgármester közösen gondolkodni a lakossággal,
hiszen ezt még
a lakosság képviselőivel sem tette. Végülis
összeállt a kép, miszerint a két városi
tulajdonú ingatlan fejlesztését
"össze lehetne vonni", "a város mintegy
1,2-1,3 milliárdos beruházásra
készül", erre részvénytársaságot
alakítanak, s a polgármester
korábbi elképzelése szerint a Szakács-kertre
vennének fel több
százmilliós hitelt. Mert hát a Széchenyi
terv pályázataihoz jelentős alaptőke
kell. Vitathatatlanul
fennáll tehát a lehetősége annak, hogy a város
két nagy értékű
ingatlantulajdona, hamarosan egy magánrészvény-többségű gazdasági
szervezeté lesz, amelyben a város csupán alárendelt
szerepet játszik.
Mind a részvények, mind az adósság ugyanis
forgalomképesek,
s törvényes lehetőség van arra; hogy a tókeerősebb
"szakmai vállalkozó
befektetők" felvásárolhassák azokat, az
adósságot esetleg fizetni
képtelen önkormányzattól. Volt városi
tulajdon - nincs városi tulajdon. Van viszont egy feleslegesen
létrehozott gazdasági szervezet, amely a város
volt tulajdonán élősködik,
a "szegény ember" szerepét játszó
önkormányzat asszisztálásával. Nem állíthatja
senki, hogy ez csak így lehet, de azt állíthatom,
hogy ennek
a lehetősége sem kizárt. Tapasztalatok pedig vannak. Véleményem
szerint erre a megoldásra a városnak nincs szüksége.
A strand
jól működik, nyereséges, fejlesztése az
önkormányzat saját lehetőségeivel
is megoldható, csak abba az irányba kellene gondolkodnia
a város vezetésének. A Szakács-kert
jövője is mindenki megelégedésére oldódna
meg, ha ajánlatunkat,
annak közhasznúságát önös érdekekből
nem támadnák
egyes gödi vállalkozók, s a közakaratot
figyelmen kívül hagyó városi
politikusok. Az ő nyomásuk és befolyásuk alatt
ajánlatunkat a testület
már elvetette, ám nyolc képviselő annak újratárgyalását
kezdeményezte,
s így a polgármester úr számára
kötelező ebben az ügyben újra
összehívni a képviselőket. Így még
mindig nyitva áll a lehetőség,
hogy a testület valóban hosszú, közös
gondolkodásunk eredményeként
a lakosság nyilvánvaló akarata szerint döntsön,
s megszavazzák
a városi szabadidőpark megépítését. Mi pedig
addig is megszervezzük, hogy ez a lakossági akarat,
amely a
polgárok igazi közös gondolkodásának
eredményeként született, képet
öltsön és határozott erejével megjelenjen
mindenki előtt.
Vass István
|