A GÖDI DUNA-PART TÁVLATI CSELEKVÉSI PROGRAMJA
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Tarjányi Judit Főépítész

Összhangteremtés a természet-közeli állapotú parti sáv, a lakóterület és a vízi turizmus között
Kapcsolatteremtés a szárazföldi (kerékpáros-, lovas-) turizmus és a vízi turizmus között

2015. ÁPRILIS

A gödi Duna-part képe Göd város szályozási tervén ->>
A gödi Duna-part képe műholdas felvételen (Google-Earth) ->>

ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ:

Göd kisváros a budapesti agglomerációban. A lakossága közel 20.000, népessége a fővárosból folyamatosan kiköltözők miatt dinamikusan növekszik.

A fővárostól északra, a Duna bal partján terül el, 22-28 km távolságra a főváros középpontjától, az 1667,5 és az 1672,3 folyamkilométer között. (Nagy Duna-ág)

Alsó- és Felsőgöd Duna-partja jellegében erősen eltér egymástól. Alsógödnek magas partja van, a terület védett az árvizektől. Felsőgöd lakott területei gáttal védettek az árvizektől.

Szemben a Szentendrei Szigeten Szigetmonostor, a túlsó parton Szentendre, illetve Leányfalu. A mintegy 5 km hosszú Duna-partjából közel 3 km bár belterület, de ennek ellenére természet-közeli állapotú erdős ártér.

A Duna vízminősége 2009 óta folyamatosan végzett akkreditált laboratóriumi vizsgálatok szerint fürdésre kiváló.

Az 1670-es folyamkilométertől lefelé több, mint egy kilométer hosszban terül el a Gödi Sziget. Szigorúan védett természetvédelmi terület, a Duna-Ipoly Nemzeti park része. A dunai áradásokkor víz borítja, épület nem áll rajta. A nagyág felől 2 sarkantyú biztosítja a hajózást a nemzetközi vízi úton. A kiság a sziget középtáján található fenékgát miatt folyamatosan töltődik. Az önkormányzat többször belekezdett a kiság kotrással egybekötött élőhely-rekonstrukciójába, de anyagiak híján eddig valamennyi próbálkozás kudarcba fulladt.

A Sziget homokos partszakaszán, az ún. Homokszigeten nyári hétvégéken többszázan keresnek felüdülést. A Sziget külterület, így ott szabad a fürdés és a motorcsónakok kikötése szabályozott.

A Sziget melletti partszakaszon, az erdőben a szóbeszéd szerint feltáratlan római kori őrtorony maradványai találhatóak.

Gödön a kajak-kenu-, illetve az evezős sportoknak komoly hagyományai vannak, az alsógödi csónakház túlzsúfolt, a csónakok már nem férnek el. A Gödi Sportegyesület kajakos szakosztályában cca 100 gyerek kajakozik rendszeresen. A vízi élet az újonnan felbukkant motoros vízi sporteszközök elterjedésével, annak nem kellő szabályozottsága következtében nem mentes a konfliktusoktól.

Közlekedés:

Gödnek hajóállomása nincs. A természeti adottságok miatt Felsőgöd északi részén lenne erre alkalmas partszakasz.

A Szentendrei Szigetre jár egy, kizárólag személyszállításra alkalmas átkelőhajó. A másik, Felsőgödöt Suránnyal összekötő járat 2009-ben ugyan megszűnt, de nyári időszakban azonban üzemel.

A városnak három vasútállomása van, a Budapest-Vác vonalon. Budapest belvárosa 30 perc alatt elérhető.

Autóbusszal Budapest metróhálózata körülbelül ugyanennyi.

Két országos főútvonal is érinti a várost: a 2-es út a város belterületén vezet keresztül, az M2-es út elkerüli a lakóterületeket, a lehajtás bevezet a város lakóterületébe, délről elkerülő út készül a két út között az M2 út közelgő felújításakor.

A városon keresztül megy a Budapestet a Dunakanyarral összekötő kerékpárút. Sajnos a bal- és a jobb parti kerékpárutak közötti összeköttetés teljesen hiányzik, a Szentendrei sziget teljes szakaszán. Gödről a szemközti Szentendre kerékpárral megközelíthetetlen.

RÉSZLETES ISMERTETŐ:

1.  A Szakáts-kert

A város déli részén található a természeti értékekben gazdag Szakáts kert. (hrsz 783, 935, a két ingatlan együttesen cca 5,7 ha) Délről a Dunakeszi közigazgatási határ, nyugatról a Duna, északról kertvárosias lakóterület, keletről ódon hangulatú kis temető határolja. A területen átmegy a fővárost a Dunakanyarral összekötő kerékpárút. A terület az országos ökohálózat része.

A Szakáts kert a mellékelt SZT kivonaton a Ko-3, illetve a Zkp-2 jelű terület, 100 %-os önkormányzati tulajdonban van.

A terület, bár a Duna parton van, a fekvése miatt mentes az árvizektől. Az eddig tapasztalt legnagyobb árvízszint előfordulásakor csupán a tó túlfolyóját kell védeni a Duna vizének beáramlásától. Két részből áll: egy erdős patak-völgyből, illetve egy felső sík területből. Számos „ex lege” védett forrás található a területen. (zöld karikákkal jelölve)

A kert előtti mederszakasz az ún Tardi agyag formáció miatt – bár nagyon szép- de kizárólag kajakok, kenuk, evezőshajók kikötésére alkalmas

http://zoldtar.hu:80/index.php/vedtermert/orszagosvedettseg/forrasok [a honlap jelenleg felújítás alatt van]

1.1  A kert története

A kertet a XX. Század elején alapította Szakáts Nándor, nyugdíjas minisztériumi főtanácsos. Virágzó gazdaságot működtetett, gyümölcsössel, halastóval, istállókkal.

A villaépület 1930 nyarán

A II. világháború után a területet államosították, a rendszerváltásig úttörőtábor működött benne. A közel fél évszázad alatt a természet visszafoglalta a területet, az egykori gazdaságból csak romos, többször átalakított épületek és a halastó maradt fenn.

1.2.  A kert jelenlegi helyzete

1.2.1. A Ko-3-as övezetben, a felső, sík területen (cca 7000 m²) jelenleg családias egyházi iskola üzemel, hosszú távú földhasználati szerződéssel. A iskola első szakaszát 2010 szeptemberében adták át.
http://www.buzaszem.hu/

1.2.2. A tó, illetve a 3 méter széles tóparti sáv rövid lejáratú bérleti szerződéssel bérlők kezelésében van, az önkormányzat a kert hosszű távú hasznosítására pályázatot írt ki.
http://www.holhorgasszunk.hu/vizek_reszletes.php?ID=42

1.2.3. A D-Ny partszakaszon lévő volt csónakház üresen áll, annak ellenére, hogy a közeli alsógödi csónakház túlzsúfolt.

1.2.4. A hajdani tóparti villaépület romos állapotban, az összedőlés határán van. A villaépület helytörténeti jelentőségű, a nyugati homlokzata védelemre érdemes.

1.2.4. A régi istálló épülete ma szükséglakás.

1.2.5.A kerékpárút és a temető közötti területen civil kezdeményezésre és munkával többszáz őshonos facsemetét ültettek el. A temető melletti felső, sík területen kerékpáros pihenőt létesítettek civilek, ivókúttal, esőházzal, padokkal, asztalokkal.

1.3.  Képek a Szakáts kertről

1.3.1. Légifotó (Google Maps)

1.3.2. A Szakáts kert bejárata a kerékpáros pihenő felől.

1.3.3. A kert látképe a kerékpárút hídjáról

1.3.4. A Szakáts villa látképe a Duna felől

1.3.5. A part a Szakáts kert alatt

ÖSSZEFOGLALÁS: A kert kiváló lehetőséget kínál a rekreáció, az evezős sportok, a kerékpáros- és ökoturizmus fejlesztéséhez, a főváros közelsége és a környék egyéb turisztikai attrakciói (termálstrand, a gödi lovas hagyományok, az alagi kisrepülőtér, a Duna-kanyar, stb) pedig kiegészíthetik a kert által nyújtott szolgáltatásokat, az átadás előtt álló iskola épületei pedig nyáron kihasználatlanok.

2.  A Svájci sétány, és a kavicsos Duna-part

A Szakáts kert és a hajdani alsógödi Dunai szabad strand közötti önkormányzati . tulajdonú partszakasz. Hossza mintegy 400 méter, É-D irányban. (562 hrsz)

Dél                                                                                                                            Észak

A környék lakóinak kedvelt sétálóhelye a magas part oldalában húzódó, árvizektől védett, forrásokkal szegélyezett, hangulatos sétány.
A partszakasz déli végét, a Kossuth utca végén levő lejárót és környékét, (népies nevén a 11-est) a horgászok, a napozni, pihenni vágyók, az evezősök egyaránt szívesen keresik fel, a partszakasz kavicsos, alacsony vízállásnál jól járható. A terület az országos ökohálózat része.

2.1.  A sétány története:

A XX század elején, Alsógöd parcellázása után készítette az Alsógödi Községfejlesztő és Szépítő Egyesület. Az 1990-es évekig a község tanácsa karbantartotta, majd ez a folyamatos karbantartás megszűnt, egy magánépítkező feltöltötte a sétányt, amely ezáltal járhatatlanná vált, elgazosodott, a megszűnés fenyegette.

A Svájci sétányon levő Török Kút, az 1930-as években

2.2.  A sétány és a partszakasz jelenlegi helyzete

2.2.1.Egy civil szervezet 2000-től elkezdte a sétány felújítását, a déli végén játszórétet alakított ki, a forrásvizeket átvezette a sétány alatt. Két parti ingatlan szélességében azonban a sétány helyreállítása még, a szükséges anyagiak hiányában nem sikerült. A sétány helyreállítására feltétlen szükség volna, a környék két nevezetes pontját, a Szakáts-kertet kötné össze a az alsógödi stranddal, a csónakházzal és a Széchenyi Csárdával. (ld 3-as pont)

2.2.2. A part lejáróját egy engedély nélküli építkező 2009-ben tönkretette, a helyreállítása megtörtént, de szakszerűtlenül, a hajók leeresztése jelenleg szinte lehetetlen.

2.2.3. A partszakaszon felelőtlen, illegális fakivágások történtek, veszélyeztetve a parti rézsű állékonyságát. (A Duna a szigeti sarkantyúk miatt itt a gödi partot mossa). A terület fapótlása megkezdődött, őshonos fajok visszatelepítésével.

2.2.4. A sétány déli végén a Gödi Városfejlesztő és Szépítő Egyesület hangulatos pihenő parkot alakított ki, játékokkal, ivókúttal.

2.3  Képek a sétányról és a partszakaszról

2.3.1. A sétány

2.3.2 A Török kút

'>

2.3.3. A Játszórét a Kossuth Lajos utcánál

2.3.4. A part északi irányból, az alacsony vízállás miatt jól látható a kikötést gátló Tardi féle agyagformáció északi vége, háttérben a Horányi Szűrkő sziget

ÖSSZEFOGLALÁS: A gödi Duna szakasznak ez a természeti szépségekben gazdag része, amely árvízkor is jól járható.
A hiányzó sétányszakaszt pótolni kell, a terepadottságok miatt az impregnált fa járda tűnik legegyszerűbbnek. A sétányt érdemes lenne meghosszabbítani a Dunakeszi Csiga közig.

3.  Az „Alsógödi Strand” (525 hrsz)

A terület Göd vízi életének a központja, csónakház és éttermek találhatóak rajta. A környék forrásokban igen gazdag, itt van a Széchenyi forrás, az 1930-as években kiépített forrásfejjel. Bár nem az ökohálózat része, de nagyon szép árnyas fák borítják. A Jávorka utcától a Duna közig tart, önkormányzati tulajdon.

Három közútról közelíthető meg: a Duna köz felől, a Béke út felől, és a Jávorka utca felől. Itt van a személyszállító átkelő hajó kikötője is. A kövezett partfal a Duna és a rév alámosó hatásának következtében megsüllyedt.

3.1.  A terület története

Mint a tulajdoni lapján ma is látható, „kivett strandfürdő” Régen Alsógöd Dunai strandja működött itt. A Széchenyi csárda, a vele egy épületben levő csónakházzal és kabinsorral ma is áll. ( http://szechenyicsarda.hu/ ) A strand az 1970-es években szűnt meg, az önkormányzat a szabad strandot 2010-ben újra megnyitotta. A rév régebben a Jávorka utca végéből indult, az árvizek miatt levonult, majd az egyik árvíz után itt maradt. A területen akadálymentes nyilvános WC épült, a sétány felújítására 2010 tavaszán kerül sor, pályázati támogatással. Az önkormányzat engedélyével 3 úszómű található a területen a negyedik miatt az önkormányzat kénytelen volt az illetékes hatósággal pereskedni, mivel engedélyt adott önkormányzati jóváhagyás nélkül az úszóműre évekig akadályozva a strand megnyitását. A vitának a Legfelsőbb Bíróság vetett véget, így megnyithattuk a szabad strandot. A víz 2009 óta folymatosan végzett akkreditált laboratóriumi vizsgálatok szerint fürdésre kiváló.

A Széchenyi Csárda egy képeslapon (1930-as évek)

Nagyobb árvizekkor a csárda, a csónakház és az edzőterem homokzsákokkal védendő, a terület nagy része árvízmentes.

3.2  A terület jelenlegi helyzete

3.2.1. A terület déli részén a Gödi Sportegyesület kajakszakosztályának az edzőterme található, az épület jó állapotban van, az itt sportoló gyerekek létszáma 100 és 200 között mozog. http://kajakosok.hu/

3.2.2. A csárda épületének déli része a csónakház. A GSE hajóin kívül a Senior klub és magánszemélyek hajóinak a tárolására szolgál. A csónakház területe az igényekhez képest szűk, a csónakok csak üggyel-bajjal férnek el, nemegyszer a szabad ég alá szorulnak a hajók. A kajakokat a GSE úszóművéről teszik vízre,

3.2.3. A kabinokat magánszemélyek bérlik a GSE-től.

3.2.4. A csárda, bár kétségtelenül hangulatos, szép kilátással a Dunára és a Pilisre, de felújításra szorul.

3.2.5. A régi WC épületben szintén hajókat tárol a GSE, ez az épület is felújítandó.

3.2.6. A területen büfé működik, a bérleti szerződése rövid távú, felülvizsgálandó, hogy szükséges-e két vendéglátó intézmény fenntartása a területen. A parkolóhelyek a terület lezárt állapota miatt a közeli közterületen biztosíthatóak.

3.2.7. Az akadálymentes WC állapota megfelelő.

3.2.8. A rév helye átgondolandó.

3.2.9. kövezett partfal megerősítésre szorul a süllyedés miatt.

3.2.10. Az ingatlan északi nyúlványára, bár nem közút céljára szolgáló közterület, de a Műszaki Egyetem mérőtelepének a kapuja nyílik, ezen keresztül közelítik meg a nem nyilvános kikötő céljára szolgáló úszóművet. A telepen ősztől tavaszig a szomszédos piarista iskola kollégiuma működik, nyáron az egyetemisták gyakorlatának a helyszínéül szolgál.

3.2.10. A szabad strand engedélyezését évente újra el kell végezni.

3.2.11. A játszótér frissen felújított, népszerű a környékbeli lakók körében.

3.3  Képek a partszakaszról.

3.3.1. Az augusztus végi Göd-kupa (előtérben az edzőterem, háttérben a csónakház és a csárda)

3.3.2. A part alacsony vízállásnál, háttérben a rév és a Műszaki Egyetem csónakháza

3.3.3. A strand területe a környékbeli lakosok által szervezett tavaszi nagytakarításkor, háttérben a csárda

3.3.4. BME előtti partszakasz a felújítás után

3.3.5. Előkészületben a Dunai szabad strand: A játszótér

3.3.6. Előkészületben a dunai szabad strand: az akadálymentes WC

ÖSSZEFOGLALÁS:
A terület, bár számos tennivaló akad rajta, jelen állapotában is vonzó a vízi sportok, kulturális rendezvények, illetve a rekreáció számára. A szabad strand megnyitása és a sétány helyreállítása tovább emelné a környék vonzerejét. A csárda és a csónakház bővítéséhez szükséges a településrendezési tervek módosítása.

4.  A Gödi Sziget, a kis Duna-ág és a parti sétány

A gödi Duna-part természeti értékekben gazdag, hangulatos része. (03 hrsz) A Jávorka utcától Szeszgyári lejtőig terjedő terület.

A sziget közel 8 hektár, természet-közeli állapotú, önkormányzati tulajdonú ártéri erdő. Országos jelentőséggel védett, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, áradáskor víz borítja épület nem áll rajta. ( http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6di-sziget )

A parttal fenékgát köti össze, amelynek hatására a meder erősen töltődik.

A parton sétány húzódik végig, burkolatlan, áradáskor víz borítja az utat, a kertekbe is befolyik a víz.

A Sziget felső végénél található ártéri erdőben feltáratlan római kori őrtorony maradványai találhatóak. A sétány jelenleg állami tulajdon.

A Jávorka utcáról három parti ingatlan közelíthető meg: az előző fejezetben említett BME mérőtelep, az ELTE botanikus kertje ( http://www.elte.hu/god/ ) és a Piarista középiskola. ( http://www.g-piar.hu/)

4.1.  A terület történelme

A környék a XX. Század elején és a két világháború között felkapott nyaralóhely volt, számos hírneves művésznek és tudósnak volt nyaralója, a parton. (Wigner Jenő fizikus, Huzella Tivadar orvos-botanikus, Arany László, stb) (Arany János a legenda szerint így írt erről: „Kiment a fiam Gödre, van neki ott egy gödre”

A Huzella család birtoka nem a szokásos államosítás során került állami tulajdonba, hanem egy végrendelet kapcsán. A végrendelet kikötéseiben szerepel, hogy az ingatlan csak oktatási célra használható. (Ma az ELTE botanikus kertje) (A villát sajnos jelentős mértékben átépítették.)

Egy téglagyár agyagbányája megmaradt gödrében saját forrás táplálta tó (a „Feneketlen tó”) található a kiság mellett, a parton. A tó és a kis-Duna közti terület városi rendezvényeknek ad otthont. Ugyanitt található a HM üdülője is, (közismert nevén a Csapatpihenő). Jelenleg üzemen kívül, a vagyonkezelő értékesíteni szeretné.

4.2.  Képek a Szigetről és a sétányról.

4.2.1. A sétány a botanikai kert alatt

4.2.2. Nyári nap a Homokszigeten

4.2.3. A kiszáradt kis-Duna medre télen (A keréknyomok jól kivehetőek a hóban, eddig még a behajtást nem tudta az önkormányzat megakadályozni)

4.2.4. „Átkelés” a Szigetre közepes vízállásnál

4.2.5.A nagy Duna egyik „sarkantyúja”

4.2.6. Szigeti hangulat

4.2.7. A „Feneketlen tó” télen

4.2.8. A „Feneketlen tó” légi felvételen, a Duna felől

ÖSSZEFOGLALÁS: A terület bár gyönyörű, de gondozásra szorul. A Szigeten megjelentek az invazív fafajok, cseréjük időszerűvé vált őshonos, tájba illő fajtákkal.  Fontos feladat a Sziget védelme a túlzott igénybevételektől, illegális tevékenységektől. (fakivágás, quad- és crossmotorverseny, különböző illegális rendezvények).
A sarkantyúk mértéke a mai kor igényei szerint már túl nagy, a kis ág fenékküszöbe úgyszintén. A kis ág revitalizációja egyre sürgetőbb.

5.  Felsőgöd: A gát és környéke

A Gödi Sziget felett folyik a Dunába az Ilka patak. A patakon a Duna gátján lehet átkelni, itt vezet a kerékpárút is. Az út a DMRV parti kútjait kikerülve tér vissza a Duna-partra. A kutak környékén a gát mellett a túloldali sarkantyúk miatt kőszórás védi a gátat az alámosástól. Feljebb a gát mellett először a Duna-parti Nyaralóházaknak nevezett terület, (a hajdani BM üdülő) mellett vezet el az út, majd a Dunacsárda következik, végül kikerülve az állami tulajdonú Kék Duna üdülőt elhagyja a város területét, Sződliget felé.

5.1.  A terület története

Felsőgöd parti területe a XX. század első felében kezdett benépesülni, kezdetben nyaralókkal, hétvégi házakkal. Felsőgöd is büszkélkedhet nevezetes nyaralókkal, lakókkal. (Németh László, a Latabár család, stb) Hamar szembesültek azonban az idetelepülők az évente ismétlődő árvizek okozta károkkal. Ezért aztán már a század első felében elkészítették a gát első szakaszát, amely abban a korban a legszebb parti építmény lehetett a magyar Duna-szakaszon.

A felsőgödi gát az 1930-as években

Sajnos, mint az ismert, a legmagasabb árvízszint egyre emelkedett, így a vízügy egyre magasabbra emelte a tetejét, így a gát, bár mai állapotában is impozáns, sokat vesztett az eleganciájából.
Az üdülőterület mára már kertvárosias lakóterületté vált.

5.2.  A jelenlegi helyzet

5.2.1 A Duna-parti Nyaralóházak: a volt BM üdülő.   A rendszerváltás után az üdülő évekig üresen állt, az épületek pusztulásnak indultak. Az önkormányzat bérbe vette és nem csekély anyagi ráfordítással helyrehozta az üdülőt. A pártállam sajátos maradványaként elvágja Felsőgöd főutcáját a parttól, a gödiek régóta sérelmezik, hogy „elvették tőlük” a területet. A helyzet megoldható lehet, mert a kormány 2014-ben átadta az üdülő tulajdonjogát a városnak. A város terveiben egy sport- és szabadidőközpont létrehozása szerepel.

5.2.2 A gáton vezet a kerékpárút. A bástyák állapota romlott, de még megmenthető állapotban vannak, a bástyákba ültetett fák azonban rohamosan pusztulnak.

5.2.3 A Duna-parti csónakház: A felsőgödi csónakház sokáig alacsony kihasználtsággal működött, de nemrég egy lelkes csapat hatására új életre kelt: hajó és kerékpárkölcsönzés egyaránt lehetséges.

5.2.4. A Kék Duna üdülő szintén a pártállam alatt „elnyelte” a gátat. Fizikai valójában megvan ugyan, azonban a telekkönyvből ezen a szakaszon eltűnt. A jogi rendezése fontos lenne. Mivel a gátat keresztben elzárja az üdülő kerítése, a járható Duna-part túlságosan rövid, Felsőgödön, és a gödiek szeretnék, ha ez a szakasz is megnyílhatna előttük. Az üdülő területe helyi védett. A part itt alkalmas lenne hajókikötő létrehozására. Jelenleg szintén üzemen kívül, kiváló adottságai ellenére. A területen fedett focipálya, fedett medence, kalandpark, teniszpálya és szálloda is található.

5.3.  Képek

5.3.1. A DMRV kutak melletti parti erdő a gátról

5.3. 2 A kőszórással védett partszakasz

5.3.3. A felsőgödi strand a háttérben a még megmaradt gát, a bástyákkal

5.3.4. A felsőgödi fürdőzők

5.3.5. A felsőgödi csónakház

5.3.6.A Kék Duna Szálló medencéje és fedett focipályája

ÖSSZEFOGLALÁS: Felsőgödnek, a közönség előtt nyitott partszakasza a rendszerváltozás előtti állami üdülők partfoglalásai miatt szűkös, túlzsúfolt. Jogos igénye a gödieknek, hogy visszakaphassák a partot.
A gát megmaradt értékei feltétlen megóvandók, mert az építmény jelen állapotában is magas színvonalú, nagyon szép építmény.
A Pilisre talán innen a legszebb a rálátás a környéken.