A Magyar Igazság és Élet Pártja gödi
szervezetének ingyenes kiadványa - 2001. augusztus
Az újság bármilyen eszközzel történõ
másolását semmi sem tiltja!
Lapunkra hívja fel ismerősei figyelmét is! Ehhez kattintson ide.
Veszélyes hulladék Göd határában
Bontott aszfaltból épülnek az utak?
Közel két hónapja, június elején
kapta lencsevégre a város határában
felhalmozott több tíz tonnányi bontott aszfaltot
Tarjányi Judit. Mint építész, a tervzsüri
tagjaként találkozott először a Penta Kft. azon
tervével, mely szerint egy évi 20 ezer tonna kapacitású
bontottaszfalt-feldolgozó üzemet létesítenének
a jelenlegi telephelyükön. Ám Tarjányi egyben
a Városfejlesztő és Szépítő Egyesület
tagja is, így nyomban megkereste az önkormányzat
több képviselőjét, vajon tudomással bírnak-e
a Penta terveiről és mit szólnak hozzá.
A válasz mindenfelől az volt: veszélyes hulladékot
feldolgozó üzem csak a testület jóváhagyásával
létesülhetne a város határában
(mivel, mind az építési jogszabályok,
mind a helyi Általános Rendezési Terv előírja
szabályozási terv készítését),
ám ilyen jellegű téma még csak az illetékes
bizottságok elé sem került. (A szabályozási
terv készítése nem üres formalitás,
mivel tartalmaznia kellene 27 szakhatóság engedélyét,
valamint a helyi civil szervezetek és a lakosság írásbeli
véleményét.)
A június 8-ai, a Samsung-beruházással
kapcsolatos lakossági fórumon egy felszólaló
a polgármesternek fel is tette a kérdést, ám
válaszában Szegedi Sándor tagadta, hogy tudomása
volna bontottaszfalt-feldolgozó üzem terveiről
városunkban.
A válasz annál meglepőbb, mert a kft. telephelyén ekkor már
ott volt a felhalmozott aszfaltmaradvány,
amint azt a fényképek is igazolják. (A felvételek
digitális kamerával készültek, ami rögzíti
a pontos dátumot.)
A bontott aszfalt harmadosztályú veszélyes
hulladéknak minősül, feldolgozásához,
szállításához, tárolásához
csak az kaphat engedélyt, aki birtokában van a megfelelő össszes
szakhatósági engedélyeknek. A Penta Kft. - amint ez a regionális
híradó műsorában elhangzott - nem tartozik
ezen cégek közé.
Miért veszélyes a bontott aszfalt? Nem szabályos
tárolás következtében a belőle kiszivárgó
káros anyagok (többek között pl. a kátrány)
a talajba, onnan pedig az ivóvízbe kerülnek.
Mivel a Penta Kft. Gödnek azon részén helyezkedik
el, amely vízgyűjtő terület, és az egész
környék fokozottan védendő vízbázis, így a veszélyes hulladék akár
a főváros ivóvízkészletét is
megmérgezheti. A közelmúltban Szigetszentmiklóson
robbant ki botrány éppen emiatt az anyag miatt: az
ott élők a talajba ásott aszfaltmaradványt
okolják gyermekeik súlyos asztmás
és ekcémás tüneteiért.
A kft. képviselője a Duna Televíziónak adott
nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy ők nem titokban elásni,
hanem - jelentős beruházást követően - feldolgozni
kívánják az aszfaltot: utakat építenek
belőle. Azt is hangsúlyozta, hogy ez az anyag csak nálunk
számít veszélyes hulladéknak, Nyugat-Európában
nem az.
Tarjányi Judit szerint ez a válasz egyáltalán
nem megnyugtató, hiszen ha adott egy környezetvédelmi
rendelet, amely a bontott aszfaltot veszélyes hulladéknak
minősíti, akkor e rendeletet mindenki köteles
betartani. A Pent Kft-nek is gondoskodnia kellett volna a szakszerű
tárolásról, hiszen nem véletlenül
születtek meg az erre vonatkozó előírások.
A közelmúltban egyébként önkormányzati
vezetők részéről elhangzottak olyan ígéretek,
hogy hamarosan megszűnhetnek a poros-kátyus utak városunkban:
sikerült megoldást találni az útépítésre.
Többen attól tartanak, hogy a nyilatkozók ezen a bontott
aszfaltból épített majdani utakat értik
- ami több szempontból aggályos.
Ha így van, akkor a város vezetésének
régóta tudomással kellett bírnia a leendő
üzem terveiről - mi magyarázza, hogy mégsem tárgyalták
a terveket az önkormányzat illetékes bizottságai?
Továbbá: ha a Pentának sikerül is megteremtenie
a megfelelő körülményeket az aszfalt tárolásához,
szállításához és feldolgozásához
- vajon van-e arra garancia, hogy az épülő utak is megfelelnek
majd az egészségügyi követelményeknek?
Nem légből kapott-e a kérdés: Göd több
utcájában létesült a közelmúltban
bontott aszfaltból út - ami persze látványos
a korábbi gödrök, sártenger helyén,
de nem mindenki tudja, hogy az ilyen út építéséhez
külön feltételek kellenek (pl. megfelelő záróréteggel
ellátott ún. tükör, azaz alap), hogy a rákkeltő
anyagok ne szivároghassanak a talajba, továbbá,
hogy az út még évek múltán is
járható maradjon.
Lakat alatt a Szakács-kert
Kinek szépítik a menyasszonyt?
Botrányos bizottsági ülések sorozatán át vezetett az út a július 5-ei rendkívüli testületi ülésig, amelynek egyetlen témája a táborhasznosító bizottság javaslatának a megvitatása és a volt ifjúsági tábor sorsáról való határozat meghozatala volt.
Előzőleg az összevont bizottsági ülés azzal végződött, hogy több képviselő (Faragó László, Bátorfi József, Kovacsik Tamás, Zahorán Sándor) kivonult az ülésteremből. Volt, aki távozóban még azt is odavetette:
- Egyszer lehet bennünket hülyének nézni, másodszorra is, de harmadszorra... -
ez már kicsit sok!
Vass István, a Horgászegyesület elnöke - mint a három közül az egyik reménybeli hasznosító civil szervezet vezetője - az ülést levezető elnök (Salamon Tamás) lemondását követelte elfogultság miatt.
A döntés jelentőségét igazolják azok a viharos, indulatokkal teli események, amelyek az ülést megelőzték, s amelyek az ülés folyamán lezajlottak.
- Felháborítónak tartom, hogy a piaci hasznosítás ötlete egyáltalán felvetődhetett - hangoztatta Faragó László képviselő, utalva a Gusztos Gábor (vállalkozók egyesülete) által felolvasott javaslatra. - Egyszer már döntöttünk: nem eladó ez a terület!
A kibontakozó heves vita főként akörül a kérdés körül zajlott, vajon az adott esetben a táborhasznosító bizottság által javasolt KHT (közhasznú társaság) megfelelő társasági forma volna-e. Ennek legkritikusabb pontja a Bégányi László által képviselt Doll Kft. - a legtöbb kétely, ellenérv az ő személyével, illetve cégével szemben hangzott el. Volt, aki nem látta bizonyítottnak, hogy a kft. megfelelő törzstőkével rendelkezik, Lenkei György pedig azt az aggályát fejezte ki, hogy a Doll Kft. tagjai idővel kicserélődhetnek, ebben az esetben nem lesz garancia a vállalt feladatok elvégzésére.
Mikesy György felhívta képviselőtársai figyelmét arra a tényre, hogy az önkormányzat nem az egyes tagokkal külön, hanem magával a közhasznú társasággal köt szerződést, nincs értelme tehát az egyes tagok szerepét külön vitatni.
Wagner László, a Piarista Szakmunkásképző Iskola igazgatója - a hasznosítási ajánlatot tevő "triumvirátus" harmadik tagja a Horgász Egyesület és a Doll Kft. mellett - kijelentette:
- Egyesek megirigyelték tőlünk, hogy lehet ezzel a területtel valamit kezdeni. Éveken át csak kihasználatlanul
pusztult; most, hogy mi jelentkeztünk a hasznosítására, tízen állnának érte sorba... persze tudjuk, kik ők: a vállalkozók...
A testület tagjainak többsége végül a szavazás során jelenlegi formájában elvetette a javaslatot. A horgászok "bedobták a törülközőt": Vass István kijelentette, visszavonják az ajánlatukat, nem érdemes tovább harcolni az ügyért, annyira nagy az ellenállás. A táborhasznosító munkabizottság vezetője, Küllős Józsefné néhány nappal a döntés után lépéseket tett a téma újratárgyalására, úgy tűnik, sikerrel: ősszel ismét a testület napirendjére kerül a Szakács-kert.
Időközben az arra járók változásokat észleltek a tábor környékén: a TESZ (Településellátó Szervezet) emberei sürgős bozótirtásba és takarításba fogtak, sőt még egy jelképes lakat is került a kapura. Néhányan attól tartanak: e lakat szimbolikusan a gödiek elől zárja el a tábort. Hiszen biztos forrásból származó, ám meg nem erősített információk szerint az önkormányzat egyes vezetőinek fejében megfordult a gondolat, hogy az értékes ingatlanra felveendő jelzáloghitelből finanszírozzák a melegvízű strand szintén napirenden lévő fejlesztését...
Bódi Zita
Trianontól a státusztörvényig
Még mindig tabu
1920. május 17-én a magyar békedelegáció
elnöke, gróf Apponyi Albert visszaadta megbízatását
a kormánynak azzal, hogy a május 6-án Versailles-ban
átadott békeszerződés januárban megfogalmazott
diktátumszövegével szemben a végleges
változatban lényeges módosítások
nincsenek. Pedig a franciául, angolul és olaszul elmondott,
Magyarország érdekeit védő beszédében
részletesen taglalta azt a földrajzi és történelmi
egységet, melynek megbontása komoly veszélyeket
rejt magában.
Figyelembe sem vették a magyar delegáció
által átadott hiteles térképeket és
dokumentációkat. Apponyi gróf 1920. januárjában
így nyilatkozott: "Mélyen átérzem
óriási felelősségem súlyát, midőn
a bemutatott feltételekkel szemben Magyarország
első szavát kell kimondanom. Mégsem habozom
teljes őszinteséggel kijelenteni Önöknek, hogy
azok a békefeltételek, amelyeket nekünk felajánlani
szívesek voltak, hacsak lényeges módosítások
nem eszközöltetnek rajtuk, hazámra nézve
elfogadhatatlanok."
A magyar kormány és gróf Apponyi Albert
is úgy vélte, hogy az 1920. június 4-i szerződés
csak a későbbi revízió reményének
alapján íródhat alá.
Ez az erőszak békéje volt, hiszen míg az
1918. november 3-i fegyverszünet aláírásakor
Magyarország területén egyetlen idegen katona
sem volt, addig 1920 júniusáig az ország kétharmadán
idegen megszálló csapatok garázdálkodtak.
Így hazánknak semmi esélye sem maradt a béke-megállapodásban
elképzelt céljainak a megvalósítására.
Az első revíziós tárgyalásokra 1938-ban
került sor Csehszlovákia és Magyarország
között, azonban megállapodás nem történt.
A két fél a tengelyhatalmakat kérte fel
a vitás kérdések eldöntésére.
Anglia és Franciaország érdektelensége
miatt Németország és Olaszország döntött,
így 12 400 négyzetkilométernyi terület
- 1,1 millió, többségében magyar lakossal
- került vissza Magyarországhoz: Kassa, Ungvár,
Munkács városa is a határon belülre került.
Majd 1939. márciusában négy napos, bámulatot
keltő hadi ténnyel a magyar honvédség visszafoglalta
Kárpátalja egész területét
az Uzsoki-hágótól a Tatár-hágóig.
A II. Bécsi döntés értelmében
1940. augusztus 30-án visszakaptuk Észak-Erdélyt
és a Székelyföldet 43 100 négyzetkilométernyi
területtel, valamint 2 570 000, többségében
magyar lakossal.
1941 áprilisában visszafoglaltuk Délvidéket
11 470 négyzetkilométernyi területtel, 1 030
000, többségében magyar lakossal.
A második világháború után
az 1945. január 20-án Moszkvában megkötött
fegyverszüneti egyezmény a trianoni határok visszaállításáról
és a Szovjetuniónak, Jugoszláviának
és Csehszlovákiának fizetendő 300 millió
dollár értékű jóvátételről
rendelkezett, amit az 1947. február 10-én aláírt
békeszerződés minimális változtatással
megerősített.
Az alig több mint 200 ezres kárpátaljai magyarság
férfi lakosait, 18-tól 50 éves korig, még
1944. novemberében elhurcolták "három
napos málenkij robotra" - a három nap mintegy
3 évig, 1947-ig tartott, és 40 ezer magyar férfit
érintett. Több mint 60 százalékuk soha
nem tért haza szülőföldjére, csontjaik jeltelen
sírokban nyugszanak Szolyvától a távoli
Szibériáig. Ez tulajdonképpen a kárpátaljai
magyarság ivartalanítása volt, genocídium
a javából!
A Sztálin-Benes paktum következményeként
1945. június 29-én Kárpátalját
Szovjet-Ukrajnához csatolták. Felvidékről
a magyarság egy részét úgynevezett
lakosságcsere ürügyén kitelepítették
Magyarországra, földjeiket, vagyonukat maguk mögött
hagyták szülőföldjükön.
Délvidéken lemészárolták a
magyarság egy részét, Romániában
is mindennaposak voltak az atrocitások. A határon
túli magyar áldozatok száma meghaladja a 200
ezret "békeidőben". És e "békében"
elkövetett mészárlásokat felgöngyölítő
történelmi dokumentumok még mind a mai napig
tabu témának számítanak!
Az ezekre az eseményekre való megemlékezések
is megérdemelnének annyi teret - főként a magyar
médiában -, mint a Holokauszt áldozataira való
visszaemlékezések.
A kommunista diktatúrák sem voltak kegyesek a határon
túli magyarokhoz. Fokozatosan megvonták jogaikat,
leszűkítették életterüket, bezárták
iskoláikat, nem ápolhatták szabadon hagyományaikat,
kultúrájukat. Két generációt
kényszerítettek csöndes asszimilációra
vagy szülőföldjük elhagyására.
Úgy tűnt, a '90-es évek rendszerváltozásai
feloldják a határon túl rekedt magyarok feszültségeit,
orvoslást találnak elszenvedett sebeikre. Nem így
történt. Az Antall-kormány az ismert belpolitikai
okok és gazdasági nehézségek miatt nem
tudott kellő támogatást adni a szomszédos
országokban élő honfitársainknak. A Horn-kormány
meg sem próbálta, csak látszatintézkedéseket
hozott és rossz alapszerződéseket kötött.
Az Orbán-kormány a mára már kizsigerelt
státusztörvénnyel sem tud komoly javulást
elérni, hiszen ez csak az anyaország és a határon
túli magyarság kapcsolatát igyekszik rendezni,
holott a rendszerváltozást követő időszakban
a délvidéki, erdélyi, kárpátaljai,
felvidéki magyarság egy része az önmegvalósítás
érdekében elhagyta szülőföldjét.
Mivel Magyarországon idegenként kezelték
- kezelik őket, ugyanolyan elbírálást kaptak
- kapnak, mint egy afgán, kínai vagy más nemzetiségű
bevándorló, nehezen jutottak munkavállalási
vagy letelepedési engedélyhez, ezért Nyugat-Európába
vagy a tengerentúlra távoztak. Ezen időszak alatt
közel 300 ezer határon túli magyar, zömében
fiatal értelmiségi hagyta el szülőföldjét.
Mi lehet a megoldás? Horvátország, Németország,
Lengyelország vagy akár Izrael példája
is azt mutatja: a kettős állampolgárság. Érthetetlen
és elfogadhatatlan, hogy már a kérdés
puszta felvetése miatt is politikai nyomást gyakorol
hazánkra az Európai Unió és az ENSZ.
Segítenünk kell, hogy a honfitársainkat ért
atrocitások, megkülönböztetések, valamint
jogaik csorbítása, nemzeti és kulturális
törekvéseik gátlása nemzetközi nyilvánosságot
kapjon. Támogatnunk kell a többségben élő
magyarság területi autonómiáját,
illetve a szórványban élő magyarság
személyi elvű autonómiáját. Ez adhat
erőt identitásuk megőrzéséhez, nemzeti kultúránk
ápolásához, fenntartásához, ez
biztosít lehetőséget a magyarsággal szembeni
asszimilációs törekvések megállításához.
A magyar népnek szembe kell néznie nemzeti sorskérdéseivel,
gondoznunk, ápolnunk és segítenünk kell
az utódállamokban élő magyarságot.
Élnünk kell a nemzetközi jogok adta keretekkel,
amelyek lehetőséget biztosítanak két ország
vitás területi kérdéseinek békés
rendezésére.
Mankovits Tamás
Wass Albert: Ki a magyar?
Ki a magyar hát, cimbora?
Te, vagy én? Vagy
a harmadik?
Nosza, döntsük el szaporán,
míg
el nem süllyed a ladik.
Ragadjunk hát lapátot,
csákányt,
evezőt. Eb ura fakó!
Így csináljuk már
ezer éve,
ez hát nekünk való!
Aztán
ha majd holt tetemünket
kiveti a víz a partra, magyar
leszel
te is, én is, a harmadik is,
mind, mind, kit
halva,
bevert fejjel, némán,
gyászban
fektethetünk a ravatalra.
Törvénysértő volt a zárt ülés
2001. május 28-án
levélben fordultam a Pest Megyei Közigazgatási
Hivatalhoz, amelyben egyebek mellett a következőt írtam:
"Kérem a Tisztelt
Közigazgatási Hivatalt annak kivizsgálására,
jogszerűen tartott-e a Polgármester
Úr május 16-án zárt ülést
a Samsung beruházásával kapcsolatban. Az önkormányzati
törvényben szereplő feltételeknek az ülés
témája nem
felelt meg: sem személyi ügyekről, sem az önkormányzat
vagyonával való
rendelkezésről szó nem esett, mégsem engedték
be sem a sajtó képviselőit,
sem az érdeklődőket.
Kérem a Tisztelt Közigazgatási
Hivatalt, hogy amennyiben ez az ülés jogszerűtlenül volt
zárt, kérje fel Göd város önkormányzatát
az ülésen készült jegyzőkönyv
nyilvánosságra hozására."
Levelemre az alábbi
válasz érkezett Petrik János hivatalvezetőtől
július 10-i keltezéssel:
"A képviselő-testület
a 2001. május 16-án megtartott rendkívüli
ülésén az üzleti titok védelmére
hivatkozással döntött a zárt tanácskozás
elrendeléséről.
Az ülés folyamán a képviselő-testület
viszont határozatot, döntést nem fogadott
el.
A testületnek a zárt
ülés elrendeléséről szóló
döntése nem felelt meg az Ötv. 12. § (4)
bekezdés b) pontjában megfogalmazott törvényi
előírásoknak. A képviselő-testület
fenti ülésére vonatkozóan ezért
törvényességi észrevételt
teszek."
Bódi Zita
Fotópályázat
A Göd Jövője Klub és a Gödi Városszépítő Egyesület közös fotópályázatot hirdet
"Göd szépségei és árnyoldalai" címmel
A képek témája:
- Göd
szépségei
- Göd árnyoldalai
- Házunk
tája
Pályázati feltételek:
- A
részvétel díjtalan.
- Beküldhető
mennyiség: max. 10 db pályázónként.
- A
képek mérete: megkötés nélkül,
lehetőleg 10x15 cm-től A4-es méretig.
- A legjobb
pályamunkákat tárgyjutalommal díjazzuk.
- Beküldési
határidő: szeptember 15.
A pályázat jeligés, a képek hátoldalán
legyen feltüntetve a választott jelige. Mellékelve
lezárt borítékban kell a szerző nevét,
címét, telefonszámát leadni, a borítékon
a jeligével.
A képeket az alábbi címre kell küldeni:
Göd
Jövője Klub
2132. Göd Pf.: 47.
A képeket zsüri bírálja el, s az ünnepélyes eredményhirdetés a GJK 2001. szeptember 20-án a Huzella Tivadar Általános Iskolában tartandó bemutatkozó estjén lesz. A rendezvényen, és terveink szerint további helyszíneken is kiállítjuk a pályamunkákat.
A pályázatról bővebb információt a (27) 331-558-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.
Klub alakult Göd jövőjéért
A közelmúltban "Göd Jövője Klub" (röviden:
GJK) elnevezéssel új civil szerveződés alakult
városunkban. Sódor Márton és
Holló Péter nyilatkozott lapunknak az alapító
tagok céljairól, elképzeléseiről.
- A klub neve tehát: "Göd Jövője". Ez azt jelentené, hogy jelenleg nem látnak jövőt városunknak?
- Természetesen van jövője - kezdi a választ Sódor Márton -, de nem mindegy, milyen ez a jövő. Megvalósítható-e az adott területen és összhangban van-e az itt élők elképzeléseivel, érdekeivel? Ezért a klubot létrehozó gödi polgárok alapvető céljuknak azt tekintik, hogy elősegítsék a hosszú távú, stratégiai gondolkodás és az ökológiai szemlélet elterjedését, megerősödését Göd lakosainak körében. Erősíteni kívánják a város polgárainak szorosabb összefogását, együttműködését, és a demokratikus kontroll igényét választott vezetőik iránt. A GJK egyrészt megfogalmazza hosszú távú elképzeléseit Göd jövőjéről (az országos, a régióra megfogalmazott regionális kereteket, és az Európai Unió-hoz történő csatlakozással kapcsolatos nemzetközi elvárásokat is figyelembe véve), másrészt a város lakosságát bevonva, kidolgozza a cél megvalósítása érdekében szükséges rövidebb távú, operatív terveket. A jelenlegi tendenciáktól eltérő lehetőségekkel kívánjuk megismertetni az embereket. Nem helyeseljük például a zöld területek eladását, a mértéktelen városi terjeszkedést.
- Honnan tudják Önök, hogy milyen jövőt szeretnének az itt élő emberek?
- Programjaink megvalósítása során - a lakosság minél szélesebb körének bevonásával - felmérést kívánunk készíteni arról, hogy milyen városban szeretnének élni Göd polgárai. A kérdőívre adott válaszok alapján elkészítjük a "Göd Jövője" c. stratégiai mintaterv szerkezetét, vázlatát, javasolt fejezeteit. A koncepciót nyilvánosságra hozva, bejuttatjuk azt a közélet szereplőinek "fegyvertárába". Minden eronkkel törekszünk arra, hogy a javaslatot hivatalosan elfogadják, illetve minél több eleme beépüljön Göd hivatalos városfejlesztési stratégiájába. Vállalható és a város adottságait messzemenően figyelembe vevő terveket, alternatívákat igyekszünk adni a lakosság, a képviselők, a polgármester, valamint a képviselő- és polgármesterjelöltek kezébe.
- Kölcsönös kapcsolat kiépítésére és fenntartására törekszünk mindazokkal - folytatja Holló Péter -, akiknek meggyőződésük, hogy szükség van a város polgárainak eddigieknél szorosabb együttműködésére, illetve a város saját adottságain, valamint egy hosszú távú stratégiai terven alapuló fejlesztésére. Kiterjedt tudatformáló tevékenységet kívánunk folytatni. Részt kívánunk venni a helyi közéletben, felszólalni a helyi közösséget érintő ügyekben. Ötletekkel és konkrét tevékenységekkel segítjük a lakosságot, továbbá az önkormányzat működését. Az utóbbi felé konstruktívan kívánunk fellépni, hiszen tudjuk, hogy önkormányzati közreműködés nélkül programunk gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
- Hogyan vehetik fel a kapcsolatot a Göd Jövője Klubbal azok, akiknek ez a bemutatkozás felkeltette az érdeklődésüket?
- Klubunknak tagja, illetve pártoló tagja lehet minden természetes személy, aki elfogadja és támogatja céljainkat, programunkat. A formális tagságon túlmenően támaszkodunk mindazon személyek segítségére, tapasztalataira, támogatására, akik egyetértenek tevékenységünkkel.
A GJK az alábbi címeken érhető el:
Levélcím:
2132 Göd, Pf. 47.
Fax: (27) 331-634
E-mail: gjk@gjk.hu
Honlap:
www.gjk.hu
A Fradi eladása nemzetellenes tranzakció
Csurka: megosztottak a zsidó szervezetek
Ügyészségi feljelentések sorozatát
vonta maga után a Magyar Igazság és Élet
Pártjának július 25-i nyilatkozata, amelyet
dr. Bognár László, a MIÉP alelnöke,
parlamenti képviselő ismertetett a sajtóval, s amelynek
lényege az alábbi:
"A Fradi megvásárlása a Fotex által
csak mellékesen sportügy. Sokkal inkább beleturkálás
egy, az egész huszadik századon áthúzódó
társadalomszerkezeti jelenségbe, ami a Fradi mögött
örökké, minden csapás, kifosztás,
félreállítás után is újratermelődött.
A Fradi, különösen a futballcsapat nemzeti jelkép
volt. A Fradi nemcsak a főváros egyik kerületének
csapata volt, lett az idők során, hanem a kisemberek a hazafiúi
érzéseiket, szociális nyomorúságaikat
egy nemzeti csakazértisben, a csapat mögött felsorakozva
élték meg.
Az MTK
privatizálta a Fradit. Az FTC-t megszerezte az a mohó,
gátlástalan üzletcsoport, amelynek semmi köze
sincs a Ferencvároshoz és a magyarsághoz. A
kormány, a sportvezetés felelőssége súlyos.
Egy magát nemzetinek mondó kormány nem engedhette
volna meg a Ferencváros megsemmisítését.
A
MIÉP elítéli ezt a sötét, nemzetellenes
tranzakciót és felhívja híveit, hogy
egy zöld-fehér szalag feketével átkötésével
fejezze ki gyászát a magyar Fradi tönkretétele
miatt és tiltakozzon."
Zsidó szervezetek a bejelentést követően "közösség elleni izgatás" vádjával feljelentést tettek az ügyészségen, mivel véleményük szerint "ezzel a magatartással az elkövetők átlépték a véleménynyilvánítás határát".
Csurka István, a párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi zsidó szervezetek megosztottságát jelzi az a tény, hogy a több mint hatvan, hazánkban bejegyzett zsidó szervezet közül mindössze hat írta alá a tiltakozást.
Dr. Bognár László kutyáját egyébként a sajtótájékoztató másnapján, gödi otthonában, megmérgezték.
Tisztelt Szerkesztőség!
Nagy örömmel olvastam kiadványukat, mely színvonalas
írásaival bebizonyította az ősi igazságot,
miszerint az éremnek (legalább) két oldala
van!
Legyen további munkájukon áldás!
Olvasói
üdvözlettel:
ifj. B.L. Göd
***
Kedves Olvasónk!
Őszintén köszönjük sorait, s egyben köszönjük
mindazon olvasóinknak, akik levélben, telefonon vagy
személyesen fejezik ki rokonszenvüket, adnak tanácsot,
ötletet, javasolnak témát, vagy éppen
a segítségünket kérik.
Biztatásukra,
közreműködésükre a jövőben is igen nagy
szükségünk van. Munkánk során a Szent
István-i eszmét tartjuk szem előtt: Csak tiszta kéz
lehet erős!
Ennek szellemében igyekszünk egyre inkább
megfelelni az Önök legfőbb elvárásának:
hogy hiteles tájékoztatást adjunk mindarról,
ami városunkban történik.
A Gödi Fórum alkotógárdája
Fórum - A képviselők a Mikulást várják?
E rovatunkban olvasóink hozzászólását
közöljük, melyeket a Gödi Fórum Szerkesztősége,
Göd (Felsőgöd) Pf. 99. levélcímre vagy a
forum@mail.digitel2002.hu e-mail címre juttathatnak el. Csak
a névvel és címmel ellátott írásokat
adjuk közre, szerkesztett formában. Az írások
nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség véleményével.
Tartalmukért minden felelősséget a szerző vállal.
Kinek az érdeke a gödi Samsung-beruházás? A város ebből a közel és távoli jövőben semmi komoly hasznot nem remélhet.
A válasz nem egyszerű. A polgármester és az őt követő képviselők a munkanélküliséget és a város gyenge pénzügyi helyzetét remélik megoldani a multinacionális cég jelenlététől. De miben reménykednek akkor, ha nem adóztatják meg az évente vélhetően több milliárd forint forgalmat bonyolító céget? S - teszik fel a kérdést többen is - milyen munkanélküliséget kívánnak enyhíteni, amikor a városban lényegében nincs jelentős számú munkanélküli?
A közel és távol élő munkanélküliek jönnek majd Gödre dolgozni, oda, ahol a 3600 főt foglalkoztató cég gyártelepét felhúzza. A következmény kiszámítható: műszakváltásoknál több ezer ingázó ember jön-megy majd a felsőgödi állomástól Bócsa felé, illetve a műszakos buszok konvojai haladnak át a város szűk forgalmi keresztmetszetű útjain. A munkalehetőség miatt ide települők pedig gyermekeiket szeretnék majd bölcsődébe, óvodába, iskolába beíratni, azokba az intézményekbe, amelyek már most is túlterheltek.
A továbbiakban (nemzetközi és hazai kutatások, adatok támasztják alá) számítani kell a helyi kisvállalkozások visszaszorulásával, ami tovább csökkenti a város egyébként is szűkös helyi adóbevételét. A kisvállalkozók előbb-utóbb számolhatnak azzal, hogy alkalmazottjaik több bért kérnek, vagy egyszerűen sarkon fordulnak, rosszabb esetben maga a vállalkozó lesz alkalmazott. Márcsak azért is, mivel a Samsungnak biztosított adókedvezmény (ami tíz évre szól) demoralizálja mindazokat, akik akár pár százezer forint forgalom után is meg kell hogy fizessék a helyi sarcot. Nem volna meglepo, ha aki teheti, elvinné más településre a vállalkozását, vagy illegalitásba vonulna és a feketegazdaság oltárára rakná azt, ami egyébként a várost illetné.
Nem kell jósnak lenni, hogy lássuk: a város a Samsung-beruházásból nemhogy profitál, sokkal inkább elveszíti miatta azt az életteret, ami eddig adott volt számára.
Számolt-e vajon azzal a város vezetése, hogy a mindenkori kormányzatnál megigényelhető és megpályázható fejlesztési forrás odaítélésénél hátrányban van az a település, amelyben magas a helyben foglalkoztatottak számaránya, de ehhez viszonyítva alacsony a helyi adó mértéke? Ebben a választási ciklusban eddig a város nevetséges 22 millió forintot tudott elnyerni műszaki fejlesztésre (forrás: Gödi Körkép 2001. április, 5. oldal).
Végül is mit ad a Samsung Gödnek? Röviden semmit. Mit ad Göd a Samsungnak? A város jövőjét. Föladja azt, hogy Göd igazi üdülőváros legyen. Az Országos Területfejlesztési Koncepció szerint (az Országgyűlés 35/1998. (III.20.) OGY határozata 80. oldal) városunk kiemelt üdülőkörzetben helyezkedik el, Budapest és a Duna-kanyar között ígéretes idegenforgalmi lehetőségekkel megáldva (mint konferencia-központ, sport- és gyógyturisztikai hely, egyedi potenciállal bír).
A város polgármestere ezzel szemben iparfejlesztésről beszél. Ipari dzsungelt álmodik a 2/A mentén. Vajon miért? Meg akarja torpedózni az előző ciklusban született városfejlesztési koncepciót, amely egy csendes alvó-városban fejlődőképes idegenforgalmat úgy akar felfejleszteni, hogy az több ezer kisvállalkozásnak életteret adjon? Talán zavarja a polgármestert a sok önálló egzisztencia, s szívesebben látna több ezer munkást, akik kiszolgáltatottak egy-egy vállalatnak?
Mivel akarja pótolni a városi költségvetés növekvő hiányát? Az amúgy is túlterhelt szociális ellátórendszer (óvoda, iskola) gondjait miből kívánja megoldani?
A választ a júniusi fórumon azon képviselőtársai adták meg, akik hosszas jeremiádákban kitértek a város gazdasági gondjaira, majd arra, hogy ezekre a megoldást a Samsung "jóindulatától" várják.
Ismerve a külföldi cégek magyarországi humánstratégiáját (e területen dolgozó szakembereket oktatok), hiú ez a remény. Egyes képviselők mintha a Mikulást várnák, aki majd ajándékokat osztogat. Bár ki tudja, lehet, hogy van, akinek már el is jött?
B. Ferenc
Göd
Szervezeti hírek
A MIÉP gödi szervezete legutóbbi taggyűlését
július elején tartotta. Egyetlen napirendi pontunk
a nyolc új tagtársunk bemutatkozása és
köszöntése volt.
Augusztus hónapban nem tartunk összejövetelt, legközelebb ősszel találkozunk.
Szeptember elejére tervezzük kampánynyitó nagygyűlésünket, amelyen a gödiek megismerkedhetnek a körzet MIÉP-es országgyűlési képviselőjével.
Továbbra is várjuk leendő tagtársainkat, szimpatizánsainkat.
A MIÉP gödi szervezetének elnöke: Bódi
Zita (tel.: 06 20 43 48 128)
Alelnöke: Lázár
Dénes (tel.: 06 70 222 62 72)
Levélcím:
2132 Göd (Felsőgöd) Pf. 99.