A Magyar Igazság és Élet pártja gödi
szervezetének ingyenes kiadványa - 2001. II. negyedév
Az újság bármilyen eszközzel történõ
másolását semmi sem tiltja! Kérjük, ha
elolvasta, adja tovább!
Lapunk már az Interneten is olvasható a www.godiek.hu oldalakon.
Jön a Samsung
Tíz évig nem fizet iparûzési adót
A bócsaiak elbúcsúzhatnak a csendes vidéki élettõl: nemrég az új kettes megépülése kavarta fel nyugodt életüket, hamarosan ipari nagyüzem létesül a szomszédságukban.
Április 3-án jelentette be Göd polgármestere, hogy a koreai cég vezetõi a tizennyolc ajánlat közül városunkat választották a televízióképcsõ- és plazmatévégyártó üzem színhelyéül . Döntésüket valószínûleg nagyban befolyásolta, hogy a képviselõtestület tíz év adókedvezményt szavazott meg a multinacionális nagyvállalat számára.
A 30 hektáros, korábban mezõgazdasági mûvelésre szánt (magántulajdonban lévõ) területen közel 700 millió dolláros, azaz 210 milliárd forintos beruházásba kezd a cég. Az alapkõletétel május 24-én várható. Ez év novemberében a tervek szerint már 600-700 ember kaphat majd itt munkát, de 2004-re 3600 dolgozója lesz a gyárnak.
A polgármester szerint a Samsung beruházása megoldást jelent a helyi munkanélküliség felszámolására, valamint az úgynevezett egyéb adókból befolyó évi 20-25 millió forint lehetõséget teremt csatornázásra, aszfaltozott utak építésére, fásításra...
Közmehallgatás - "közmegnemhallgatás"?
Március 20-i testületi ülésének cigarettaszünetébe iktatva kömeghallgatást tartott Göd önkormányzata. A Polgármesteri Hivatal nagytermébe egy-egy szokványos testületi ülésen is szûkösen fér el a hallgatóság, most jópáran kint rekedtek s az idõ szûkössége miatt nem is mindenki juthatott szóhoz. A legtöbben az iránt érdeklõdtek, hogy ha a város olyannyira szûkében van az anyagiaknak, vajon miért nem használja ki a páláyzatok adta lehetõségeket. De hangzottak el kérdések a strandfejlesztési "titkos" bizottságról éppúgy, mint a kullancsirtásról, vagy arról, miért nem válaszol a hivatal a beérkezõ levelekre...
Klub Göd jövõjéért
Újabb civil szervezet alakult városunkban. Fiatal szakemberek hozták létre, köztük informatikusok, közlekedési szakember, közgazdász, szociológus, erdõmérnök, építészmérnök.
Tervük szerint a közeljövõben szociológus
és területfejlesztés szakos egyetemi hallgatók
bevonásával széles körû felmérést
végeznek (ún. SWOT-analízis) arról, hogyan
érzik magukat a gödiek városukban, s milyennek szeretnék
látni lakóhelyüket a jövõben.
A felmérés és számos más szakmai anyag
jelenti majd az alapját annak az alternatív programnak,
amelyet a klub tagjai dolgoznak ki a város fejlesztésére.
Az elkészült programot az önkormányzat rendelkezésére
bocsátják. Terveik között szerepel a közelgõ
választásokon induló képviselõjelöltekkel,
valamint az új önkormányzat tagjaival szembeni elvárások
megfogalmazása
Megalakult a Civil Fórum
Április 18-án a gödi civil szervezetek összefogásával megalakult a Civil Fórum.
Elõzményeihez tartozik dr. Bognár László Miép-es képviselõnek, a Parlament társadalmi szervezetek bizottsága elnökének januárban tartott tájékoztatója, amelyre összehívta a város egyesületeinek és egyéb bejegyzett szervezeteinek képviselõit. Itt hangzott el egyebek mellett, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelõen valamennyi önkormányzat számára komoly feladatot jelent a jövõben, hogy megfelelõ kapcsolatot alakítson ki a területén mûködõ szervezetekkel. Építse ki a kölcsönös csatornákat az információáramlás biztosítására, vonja be a civilek képviselõit az önkormányzati munkába, sõt - amit arra az ország más területén már van példa - adjon át önkormányzati feladatot (pl. családsegítõ központ mûködtetése) a civil szervezetek egyesületének. A gödi önkormányzat erre még nem készült fel (jelenleg mindössze egy munkatárs dolgozik a hivatalban, aki kapcsolatot tart a civilekkel, az együttmûködés pedig kimerül abban, hogy az egyesületek érdeklõdés esetén tájékoztatást kapnak az õket érintõ pályázatokról.) Február 25-én a Fidesz gödi szervezete hívta össze a helyi civilek képviselõit. A találkozó kiválóan sikerült, lehetõséget nyújtott arra, hogy a különbözõ szervezetek képviselõi finom vacsora és fehér abrosz mellett cseréljenek véleményt, egyeztessék nézeteiket.
A most megalakult Civil Fórum hamarosan hivatalosan is bejegyzésre kerül.. Alakuló ülésükön a következõ határozatokat hozták:
"A fórum nyitott minden gödi civil szervezet elõtt."
Elnök : Berta Sándor, Gödi Városszépítõ Egyesület.
Alelnökök : Antal György Bálint, Mozgáskorlátozottak Egyesülete és Lengyel György, Függetlenek Egyesülete
Az elnököt két évre választják, az alelnököket egy évre.
A fórum a cégbíróságon egyesületként bejegyezteti magát.
A fórum kéri a testületet, hogy tagja kapjon szót a testületi üléseken, s képviselõi részt vehessenek a bizottságok munkájában.
A kábeltelevízió mûsorpolitikáját figyelõ bizottságba - arra az esetre, ha megismétlõdik a szavazás az eredeti 3+2 felállás szerint (három képviselõ plusz két civil tag) - Bódi Zitát és Mikesy Györgyöt javasolja a fórum. Ha a testület nem ismétli meg a szavazást, akkor a meglévõ öt tag mellé Mikesy Györgyöt és Tarjányi Juditot delegáljuk."
Helycserék a testületben
A
március 20-i testületi ülésen lemondott képviselõi
mandátumáról Szabó Zoltán, aki a Vállalkozók
Egyesületének (GVE) listájáról került
annak idején az önkormányzatba.
Mandátumával egyidõben lemondott a pénzügyi ellenõrzõ bizottság (PEB) elnöki helyérõl, a Göd Közbiztonságáért Alapítvány kuratóriumi elnökségérõl és valamennyi más, képviselõségével összefüggõ tisztjérõl.
Döntését nem indokolta. A polgármester a következõképpen kommentálta a történteket:
- Szabó Zoli lemondását, úgy is, mint barátomét, bár nehezen fogadom el, de megértem. Hiszen a család, az egészség mindennél többet ér.
A következõ, áprilisi ülésen Szabó helyét Gusztos Gábor foglalta el. (Az eredeti lista alapján dr. Benis Lászlót illette volna a képviselõség, ám õ ezt elhárította.)
Gusztos Gábor vállalkozó, a GVE tagja, egy 40-45 fõt foglalkoztató, furavozással foglalkozó kft. ügyvezetõje.
A változás helycseréket indokolt a különbözõ bizottságokban. A PEB-elnökséggel Markó Józsefet bízta meg a testület, aki ennek kedvéért a településfejlesztési bizottság (TKB) élérõl, valamint a népjóléti bizottságból távozott. A TKB új elnöke Hantos László lett. Gusztos bekerült Szabó helyett az ügyrendi, jogi és közbiztonsági (ÜJKB), valamint a népjóléti (NLB) bizottságba. Szabóval együtt távozott a Göd Közbiztonságáért Alapítványból a külsõs (nem képviselõ) dr. Benis is, így az alapítványnak most kettõvel kevesebb tagja van a szükségesnél és nincsen elnöke. Bár elhangzott az ülésen, hogy napi problémákkal küzd az alapítvány és sürgõsen szükség volna elnökre, aki kézbe venné az ügyek intézését, ilyen személyt nem találtak: az alapítvány jelenlegi, képviselõ tagjai közül senki nem vállalta a kuratórium-elnöki tisztet.
***
A Gödi Magyar Fórum legelsõ, tavaly novemberi számában kritkus hangvételû cikket közöltünk Szabó Zoltán képviselõi és vállalkozói tevékenységérõl.
Emlékeztetõül idézünk az írásból:
"Szabó Zoltán önkormányzati képviselõ, a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság elnöke és egyben sikeres vállalkozó: egy ingatlanközvetítõ cég tulajdonosa. A szeptember 26-i testületi ülésen képviselõtársai 12 igen, 2 nem szavazattal és 2 tartózkodással voksoltak amellett, hogy cége megvásárolhasson egy, a város tulajdonát képezõ területet, ezáltal kibõvítve a már az õ tulajdonában lévõ ingatlant. A most eladott telek az, amelyet a Klára utca, a Karolina utca és a patak határol.
A telket egyébként négyzetméterenként 3500 forintért kínálta számára az önkormányzat. Hogy miért csak ennyiért, azt Ilyés Gizella alpolgármester azzal indokolta: rendkívül ingoványos. (...)
Az önkormányzati döntéssel kapcsolatban több kérdés is felvetõdik, amelyek egy részét fel is tettük a legilletékesebbnek, Szabó Zoltánnak, aki egyfelõl a PEB elnöke, másfelõl a vásárló cég tulajdonosa. A képviselõ azonban nem járult hozzá válaszai közléséhez, sõt sajtóperrel fenyegette meg lapunkat (...)
...a rosszindulatú pletykák - miszerint az önkormányzat által eladott ingatlanok potom pénzért a képviselõk tulajdonába vándorolnak - megelõzhetõek volnának, ha a képviselõk mandátumuk idején tartózkodnának attól, hogy kivételezett helyzetüket vállalkozásuk gyarapítására használják fel."
(zita)
Közberuházás vagy nem?
Meddig terjed a PM jogköre? A belsõ ellenõr szerint minden rendben
- Meddig terjed a polgármester jogköre?
- Mekkora összeg kifizetésérõl dönthet egyszemélyben?
- Felülbírálhatja-e a képviselõtestület döntését? - ezeket a kérdéseket tette fel a februári testületi ülésen Salamon Tamás.
A képviselõ már egy hónappal korábban arra kérte a polgármestert, adjon választ: mikor, mennyit és mire költött az önkormányzat a belvízprobléma megoldásáért. Mivel semmiféle írásos választ nem kapott, újra feltette a kérdést, immár tényekkel kiegészítve.
Ezek szerint a településgazdálkodó iroda még 1999. szeptemberében elkészített egy anyagot, amely tizenhat pontban foglalta össze a belvízelvezetés kérdésében a legsürgõsebb teendõket.
Mind a településfejlesztési, mind a pénzügyi ellenõrzési bizottság elfogadhatónak tartotta szakmailag az anyagot és határozati javaslatként a testület elé terjesztette, amely megszavazta azt, azzal a megkötéssel, hogy e célra 11,6 millió forint költhetõ. Igennel szavazott maga a polgármester is.
Ezek után 2000. áprilisában Szegedi Sándor szerzõdést kötött egy gödi vállalkozóval az Ilka patak kotrására, amelyet egyszemélyben írt alá, amelyhez - a képviselõ szerint - nincs joga. Annál is inkább, mert a vállalkozónak kifizetett összeg jóval túllépi a testület által megszavazott keretet (a munka elsõ szakaszáért tíz és fél millió, második szakaszért 3,6 millió forintot kapott.)
- Az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata (SzMSz) értelmében ekkora összegrõl csak és kizárólag a képviselõtestület dönthet - állítja Salamon Tamás. - A polgármester pénzügyi jogköre pedig mindössze 250 ezer forintig terjed.
A képviselõ további kérdése: egy ekkora összegû munkát meg kellett volna pályáztatnia a testületnek, hogy a legmegfelelõbb ajánlat álljon a rendelkezésére. Ez miért nem történt meg?
A belsõ ellenõr vizsgálatának eredményét áprilisi ülésén hallgatta meg a testület. Laczkó Jenõné elmondta, hogy pályázatot valóban nem írt ki a testület, de kért árajánlatot és ezek közül az említett gödi vállalkozóé volt a legelfogadhatóbb. A számlák kifizetését szabályosnak találta - hogy miért, ezt nem indokolta bõvebben. A képviselõnek arra a kérdésére, hogy ekkora összegnél nem kellett volna-e közbeszerzést kiírni, vita alakult ki a belsõ ellenõr, a jogtanácsos és a településgazdálkodó iroda vezetõje között. Nem hangzott el egyértelmûen, végül is mi az az összeghatár, amely beruházás esetében közbeszerzésnek számít. A képviselõ magyarázatot kért arra is, lehet-e egy adott évben megvalósuló beruházást kettébontani csupán azért, hogy ezáltal külön-külön kezelendõ beruházásnak számítson, s így egyenként ne érje el a közberuházás összeghatárát. Erre egyértelmû volt a válasz: nem. (Holott az adott esetben ez történt.)
A belsõ ellenõr az esettel kapcsolatosan mindent rendben talált, még azt is, hogy egy testületi határozat ellenére a polgármester egyszemélyben, másként döntött. Magyarázatként az 1995. évi 40. törvénynek a katasztrófa-elhárításra vonatkozó szakaszára hivatkozott. Ezt - s a belsõ ellenõri vizsgálat egészét - Salamon Tamás elfogadhatatlannak tartotta, képviselõtársai azonban 12 igennel és négy tartózkodással elfogadták.
borz
Kakukktojás a bizottságban
Nem emlékeznek a képviselõk, mire szavaztak. Hol vannak a civilek?
A közmeghallgatással egybekötött márciusi testületi ülésen, a kései órákban került sor az új kábeltelevízós stúdió mûsorfelügyelõ bizottságának megválasztására.
Az írásos határozatban a következõ nevek szerepelnek: Bátorfi József, Bódi Zita, Markó József, Salamon Tamás, Szegedi Sándor.
A névsor több meglepetést is tartalmaz.
Elõször is, hogy a polgármester neve a listára került. Az ülés egyetlen szem- és fültanúja ugyanis nem emlékezett arra, mikor és ki javasolta Szegedi Sándort bizottsági tagnak, s arra sem emlékezett, hogy megszavazták volna. Körkérdést intézett ezért az internetes levelezõfórumon jelen lévõ képviselõkhöz, írják meg, õk hogyan emlékeznek. A következõ eredmény született:
"Szegedi Sándor neve emlékezetem szerint nem hangzott el." (Salamon Tamás)
"Csatlakozom Salamon Tamáshoz, én sem emlékszem erre" (Mikesy György)
"A helyi studió kuratóriumába 5 fõt választott a testület, Bódi Zitát és négy képviselõt, köztük Szegedi Sándort. Ott voltam, így emlékszem." (Markó József)
"Markó úr mielõtt írt volna a PM tagságáról engem is megkérdezett, hogy én hogy emlékszem a történtekre. Én azt mondtam (és ezt talán biztatásnak is vette) hogy szerintem a PM benne van a kuratóriumban." (Mucsi László)
"Egyébként azon a kései órán emlékezetem szerint, a dolog úgy történt, hogy amikor megvolt a 4 fõ, akkor valami olyasmi hangzott el, hogy kell még egy ember. A velem szembeni oldalról, hangzott el, - erre határozottan emlékszem, hogy akkor még a polgármester úr is. Ezek után történt, a "névsorolvasás" és a szavazás. Nem az én javaslatom volt. Ps. Nem vagyok biztos benne, de mintha Bátorfi képviselõ úr tette volna." (Lenkei György)
Bátorfi Józsefet telefonon kérdeztük, határozottan állította, õ nem javasolta a polgármestert bizottsági tagnak. Valamint még egy képviselõtõl érdeklõdtünk szóban, aki szintén állította, nem emlékszik, hogy Szegedi Sándor tagja lenne a mûsorfelügyelõ bizottságnak.
A testületi ülésrõl készült videófelvételen a szavazás nem szerepel, vélhetõen éppen kazettát cserélt az operatõr. Markó József képviselõ a következõket írta a már említett internetes fórum tagjainak:
"Meghallgattam a hangfelvételt. A szavazógép szoftvere rögzíti a teljes anyagot digitális formában a vinyóra. A technikus fiú bárkinek megmutatja. A szavazást megelõzõen az alábbiakat mondja Szegedi Úr (a szöveg jó minõségû és jól érthetõ):
-Tehát, Bátorfi képviselõ Úr, Markó József, jómagam, Salamon Tamás és Bódi Zita.
Ezt követte a szavazás."
Szavaztak tehát a képviselõk a polgármester bizottsági tagságára, ebben nincs okunk kételkedni, mégis marad egy-két eldöntendõ kérdés. Például, hogy szabályos-e úgy szavazásra feltenni egy kérdést, hogy a megszavazandó személy neve el sem hangzik (ld. "jómagam")? Szabályos-e, hogy az elõterjesztõ személye maga is érintett a szavazásban, nem volna-e helyesebb ilyen esetben másnak átadni a szót? Szabályos lehetett-e egy szavazás akkor, ha azok, akik megszavazták, nem emlékeznek arra, valójában mit szavaztak meg?
A másik meglepetés a szavazással kapcsolatosan Bódi Zita személye, aki a Miép gödi szervezetének elnöke és lapunk szerkesztõje. Õt Kovacsik Tamás javasolta a bizottságba mint szakembert (újságíró), valamint olyan párt tagját, amelynek nem ül képviselõje a testületben.
Így az a helyzet állt elõ, hogy a bizottságból négy képviselõ, egy testületen kívüli. Igen ám, de az elõzõ testületi ülésen elhangzott, hogy az öt tagú bizottságban ott kell lennie a civil szervezetek két küldöttének is. Nos, a képviselõ urak és hölgyek errõl teljes egészében elfelejtkeztek - a civileket egészen egyszerûen kifelejtették.
Az idõközben megalakult Civil Fórum tagsága elsõ ülésén úgy döntött, szorgalmazzák a szavazás megismétlését. Jelöltjük Bódi Zita és Mikesy György. Abban az esetben, ha a testület nem szavaz újra a bizottságról, a meglévõ öt mellé delegálnak két civil jelöltet: Mikesy Györgyöt és Tarjányi Juditot
Bár a Civil Fórum április 18-án megalakult és képviselõi döntésüket közölték Göd jegyzõjével, mégsem került az április 24-i testületi ülés napirendjére a mûsorfelügyelõ bizottság civil tagjainak megszavazása.
(virág)
Jön a Samsung
A város haszna: egy kilométernyi út évente
- A multinacionális nagyvállalat zöldmezõs beruházása megoldja majd Göd munkanélküliségi problémáit és az egyéb címen befolyó évi 20-25 millió forintból a város csatornázhat, utakat építhet, fásíthat... - ezek az érvek hangzottak el arra a kérdésre, miért csábította városunk határába a Samsung céget az önkormányzat azzal, hogy tíz évre lemondott az iparûzési adóról.
Más, konkrét érvet senki nem hallhatott. A város internetes levelezõfórumán megszólíttattak a képviselõk: osszák meg a hiteles információkat arról, milyen elõzetes hatástanulmányok alapján döntöttek egy ekkora beruházás mellett? Vannak-e valós ismereteik arról, valójában mivel jár egy ilyen jellegû üzem mûködése (környezetszennyezés, zaj, kamionforgalom)? Számoltak-e azzal, milyen következményei lesznek annak, ha majd naponta 3600 munkás ingázik a lakóhelye és Göd között?
A megszólíttatott képviselõk konkrét érveket nem hoztak fel, s akad közöttük, aki bevallja: "ismert adatokon kívül más hiteles info nem áll rendelkezésemre".
Vajon tiszta lelkiismerettel nyomták.-e meg az igen gombot? Indokaik alapján, miszerint például: "Hosszu hezitálás után döntöttem, mert nyilvánvaló, hogy az igazi, azonnali haszon nem a városé, hossszútávon, összeségében a beruházás hasznoz hoz." - legfeljebb a "tartózkodom" gomb megnyomása tûnik elfogadhatónak.
Polgármesterünk azzal érvel: Gödön jelenleg 2-4 százalékos munkanélküliség van, a Samsung-gyár megoldja ezt a problémát.
Nos, ha Göd szavazó lakossága 11 713 fõ (ld: www.valasztás.hu), akkor ennek négy százaléka közel 470 fõ. Ha ez a négyszázhetven ember mind a Samsungnál dolgozik is majd - ami persze nem igaz, hiszen közöttük valószínûleg vannak munkanélküli ápolónõk, mezõgazdasági dolgozók, kohászok, cipõfelsõrész-készítõk stb., s olyanok is, akik nem képesek, vagy nem akarnak plazmatévét gyártani -, szóval ha a mintegy négyszáz gödi munkanélküli ad absurdum mind a Samsungnál helyezkedik is el, honnan verbuválják a maradék a 3200-at? Nyilván olyan területekrõl, ahol a miénkénél magasabb a munkanélküliség: áramolni kezdenek majd a fõvárosból, környékérõl, akár Nógrádból, de akár még messzebbrõl is (Borsod, Szabolcs) a megélhetést keresõk.
Nem tudhatjuk, mekkor nyereségre számít a Samsung s hogy ez alapján mekkora annak az iparûzési adónak a mértéke, amelyrõl oly' jólelkûen lemondott a város. Egy biztos, jóval több, mint ami majd az egyéb adókból (gépjármû-, ingatlanadó) Göd kasszájába kerül. A befolyó 20-25 millió forintból - mondja a polgármester - csatornát, aszfaltozott utat építünk majd, fásítunk, meg még ki tudja, mi mindenre futja...
Nos, ugyanez a polgármester mondotta a közmeghallgatáson: egy kilométernyi aszfaltozott út mintegy 25 millió forintba kerül.
Ezek szerint valóban nagyon hasznos nekünk, Gödieknek a Samsung itteni letelepedése. Hozzájárul ahhoz, hogy évente akár egy, azaz egy kilométernyi aszfaltozott út is megépüljön városunkban.
Talán a Széchenyi, Deák, Lenkey, Rózsa, Szeder és még jónéhány más utca lakosai is reménykedhetnek abban, hogy aszfaltozott úton járhatnak majd 2011-ben, tíz év múlva, amikor lejár cég adómentessége. Csak addig bírják ki.
S marad még egy kérdés: ugyancsak a közmeghallgatáson hangzott el, hogy Göd a tervek szerint szeretne megmaradni üdülõterületnek, mi több, turista- és nyaralóparadicsommá válhatna az adottságai alapján. Itt a Duna, a melegvizû strand, tetszik, vagy nem, de épül (?) a szálloda és a golfpálya, a kirándulási lehetõségek fantasztikusak. Kérdezem: ha ezek a tervek, hogyan illeszkedik ezek közé egy több mint háromezer embert foglalkoztató ipari nagyüzem?
Bódi Zita
Mennyit ér egy nem szavazat?
Lapunkban már szerepel egy írás (Kakukktojás, 3. oldal), amelybõl kiderül: a képviselõk akár önhibájukból, akár azon kívül, de utólag néha nincsenek azzal tisztában, mit is szavaztak meg. Hasonló eset történt akkor is, amikor rendkívüli ülésen döntöttek egy igen nagy jelentõségû kérdésrõl, a Samsung 10 éves adókedvezményérõl.
A szavazógép tanúsága szerint egy képviselõ szavazott nemmel, egy tartózkodott, a többiek valamennyien támogatták, hogy a multinacionális nagyvállalat megkapja az adómentességet. Mivel elõzetesen lapunk szerkesztõjét Zahorán Sándor úgy tájékoztatta, nem támogathatja a Samsung-beruházást, a döntésrõl szóló beszámolónkban magától értetõdõen neki tulajdonítottuk a nem voksot.
A lap megjelenését követõen megkeresett bennünket a Gödi Vállalkozók Egyesületének elnöke, Fülöp József képviselõ, s kérte, helyesbítsünk: valójában õ mondott nemet a Samsungra. Ez is megjelent a következõ Fórumban. Zahorán Sándor felháborodottan tiltakozott: természetesen õ szavazott nemmel.
Legnagyobb meglepetésünkre ekkor egy újabb képviselõ jelezte: se Zahorán Sándor, se Fülöp József nem nyomhatta meg a nem gombot, hiszen azt õ nyomta meg...
Mivel csak egyetlen nem szavazat született, adódik a kérdés: a képviselõk némelyike talán nincs azzal tisztában, hogy egy adott kérdésben éppen hogyan dönt? Esetleg utólag nem emlékszik tökéletesen? Mennyire vehetõek így komolyan a testület határozatai?
Az április 3-i rendkívüli ülésen, amelyen a testület rábólintott a beruházás megkezdésére, egyébként újra csak egy nem szavazatot jelzett a gép. Lehet, hogy utólag, mondjuk néhány év múlva, látván a beruházás következményeit, ketten-hárman, esetleg még többen is állítják majd, hogy ellenezték azt...?
(borz)
Közmeghallgatás - "közmegnemhallgatás"?
Március 20-i testületi ülésének cigarettaszünetébe
iktatva kömeghallgatást tartott Göd város önkormányzata.
A Polgármesteri Hivatal nagytermébe egy-egy szokványos
testületi ülésen is szûkösen fér el
a hallgatóság, most jópáran kint rekedtek
s az idõ szûkössége miatt nem is mindenki juthatott
szóhoz. A legtöbben az iránt érdeklõdtek,
hogy ha a város olyannyira híján van az anyagiaknak,
vajon miért nem használja ki a pályázatok
adta lehetõségeket. De hangzottak el kérdések
a strandfejlesztési "titkos" bizottságról
éppúgy, mint a kullancsirtásról, vagy arról,
miért nem válaszol a hivatal a beérkezõ levelekre...
Az alábbiakban a többeket érintõ kérdések
közül válogattunk.
(alcím) Hazaérkezett-e Pólus Péter?
Az elsõ négy kérdést Bódi Zita, a Miép gödi szerveztének elnöke tette fel, mégpedig mint mondotta, valamennyit egyenesen a polgármesterhez címezve. Hiszen a város elsõ emberének a Gödi Körképben megjelent utasítása értelmében õ, azaz a polgármester az egyetlen, aki bármely kérdésre válaszolhat a hivatal mûködésével vagy önkormányzat döntéseivel kapcsolatosan.
- Még 1998 május 11-én kötött az önkormányzat bérleti szerzõdést Pólus Péterrel (iktatószám 3558/98, elõadó: Szegedi Sándor), amelynek értelmében a vállalkozó igen kedvezõ feltételekkel bérel a strand környékén jelentõs nagyságú területeket a várostól. A területek egy részéért bérleti díjat sem fizet, ugyanis ezek úgynevezett helyi védettség alá esõ területek, amelyeket a bérlõ úgymond "saját költségén, a hatósági elvárásoknak megfelelõen" gondoz, magyarul ingyenes használatba kapta azokat.
- Birtokomban van - folytatta Bódi Zita - Garabon Sándor jogtanácsosnak egy 1998. szeptemberében kelt állásfoglalása, mely szerint ezek közül a területek közül a 6603. helyrajzi számú parcella tévesen lett helyi védettnek értelmezve, ezért Pólus Péternek nincs jogosultsága arra, hogy ingyenesen használja. A választások után felállt képviselõtestület egy tagja kérdést intézett az új polgármesterhez, miszerint ha Pólus jogtalanul használja az adott területet, mikor szándékozik Szegedi Sándor lépéseket tenni a szerzõdés módosítására és a területnek a város használatába való visszavételére. Szegedi Sándor ekkor azt a választ adta: Pólus Péter elutazott, ezért nem tud tárgyalni vele.
- Kérdésem: Polgármester úr információi szerint vajon hazaérkezett-e 1998. õsze óta Pólus Péter? Ha igen, tárgyalt-e vele a 6603-as parcella visszaadásáról? Milyen eredménnyel? Ha nem, miért nem? Melyek a Polgármester úr szándékai a 6603-as parcellával?
A Miép gödi elnöke egyúttal javaslatot is tett a terület hasznosítására: mivel a strand bõvítéséhez az önkormányzatnak új területekre van szüksége, s az említett parcella kiválóan alkalmas e célra, vegye azt ki az önkormányzat a szerzõdésbõl, Pólus úr pedig vásároljon a golfpályájához másik területet, piaci áron.
Szegedi Sándor ígéretet tett arra, hogy a kérdésre írásban válaszol - a 30 nap leteltével, lapzártánkig ez a válasz még nem érkezett meg.
"Titkos" bizottság?
Bódi Zita kérdést tett fel a településfejlesztési bizottságon belül megalakult három tagú strandfejlesztési bizottságról is. Mit végeztek ezidáig? Készült-e az eddigi munkájukról jegyzõkönyv? Ha igen, hol és mikor lehet megtekinteni? Mivel választ nem kapott, a kérdést késõbb Tarjányi Judit, a Városszépítõ Egyesület tagja újra feltette - konkrét válasz ekkor sem érkezett.
- Göd, lakosságának számát tekintve - folytatta a Miép gödi elnöke -, növekvõ város, köszönhetõ ez nem utolsó sorban az újabb és újabb építési telkek kialakításának. Felvetõdik a kérdés: elegendõ oktatási, egészségügyi, szociális intézménnyel rendelkezik-e a város. Tudjuk, a bölcsõde, iskolák, óvodák már megteltek. Tervezi a város a lakosságszám növelésével összhangban új intézmények létrehozását? Ha igen, mely területetkre, hiszen a település általános rendezési tervében (ÁRT) e célra kijelölt intézményi területeket sorra eladja. Ebbõl következik az újabb kérdés: miért nem tartja be az önkormányzat az ÁRT-ben foglaltakat, vagy ha azok betarthatatlanok, miért nem készít újat?
Végül a Miép-elnök arra a kérdésére várt választ, vajon hogyan egyezteti össze Szegedi Sándor a demokráciát és a nyilvánosságot azzal a levelével, amely egy hivatali munkatárs jóvoltából napvilágot látott. E levélben a polgármester - fegyelmi terhe mellett - megtiltotta valamennyi hivatali dolgozónak, hogy információt szolgáltasson a sajtó számára. Válaszában Szegedi Sándor arra hivatkozott, hogy a közelmúltban téves információk kerültek ki a hivatalból, ezért volt szükség a korlátozásra.
(alcím) Ki ír fõállásban pályázatot?
- Göd országos viszonylatban az egyik legkevesebb pályázatot benyújtó város - jelentette ki Nagy László a Kossuth utcából. Foglalkozik-e a hivatalban valaki fõállásban a pályázatok figyelésével és azok megírásával?
E téma mások kedélyét is borzolja, hiszen a város, mint korábban már többször elhangzott, csõdközeli állapotban van. Egyre nehezebb az intézmények fenntartása s a város vezetése az anyagi nehézségekkel indokolja az ingatlanok folyamatos eladását.
- Konkrétan hány pályázat született az elmúlt egy évben, ezek közül mennyit nyert meg a város és mekkora összegben? - hangzott el a kérdés.
Fõállású pályázatfigyelõt és -írót nem foglalkoztat a hivatal. Három személyt bíz meg azzal, hogy egyéb elfoglaltsága mellett figyelje a pályázatokat, az õ ezirányú tevékenységüket az alpolgármester fogja össze. Egyébként igen nehéz pályázati pénzeket elnyerni - mondta a polgármester -, hiszen a pályázatok jó része politikai alapon dõl el. Ezt a választ elfogadhatatlannak tartották azok, akik erre vonatkozó kérdéseket tettek fel és konkrét számokat kértek: összesen hány darab pályázatot adott be az elmúlt évben a hivatal és milyen eredménnyel? A jegyzõ írásos választ ígért, hiszen mint mondta, nem készült fel erre a kérdésre.
- Ha az alpolgármester asszony fogja össze a pályázatokat, õ bizonyára tudja a választ - reagált erre Nagy László, de csak újabb ígéretet kapott, miszerint írásban tájékoztatják majd.
(alcím) Levelek iktatószám nélkül
Tarjányi Judit Pázmány Péter utcai lakos egyebek mellett kifogásolta, hogy a testület tagjai nem jelzik érintettségüket az egy-egy témáról való szavazás során. A volt ifjúsági tábor hasznosítására alakult bizottság egyik tagja kifejezetten tagadta, hogy érintett volna a kérdésben, holott Tarjányi Judit szerint ez nem igaz. (A televízió egyik mûsorában elhangzott, hogy többek között egy bizonyos dr. Horváth is üzlettársa annak a Verõczi Alexnek, aki indiántábort kívánt létrehozni a Szakáts-kert területén. Talán véletlen, de a bizottság egyik tagja dr. Horváth László ügyvéd - a szerkesztõ.)
Egy másik kérdésében Tarjányi az iránt érdeklõdött: ha kifelé mehet a hivataltól iktatószám nélküli levél - amint az megtörtént -, akkor befelé is mehet? Azaz elõfordulhat, hogy a hivatalhoz érkezett leveleket nem iktatják? Nyilván akkor ez lehet a magyarázata annak, hogy számos levélre nem érkezik válasz. Válaszában a jegyzõ elismerte, hogy elõfordulhat, hiszen, mint fogalmazott, a hivatalban is emberek dolgoznak.
Holló Péter az iránt érdeklõdött, létezik-e a Gödnek progresszív városfejlesztõ stratégiája? Mekkora összeget tervez az önkormányzat - konkrét számokkal - külsõ forrásból, tehát nem ingatlaneladásból bevonni? Az elhangzott, nem részletezett válasz szerint igen, létezik stratégiai terv, a külsõ forrásokkal pedig az a helyzet, hogy egy településnek nincs nagy esélye, inkább a kistérségeknek van lehetõségük az elnyerésére.
Ráth Tamás a város környékén lévõ illegális hulladéklerakókat sérelmezte. Guba Ferenc azt kérdezte, milyen utakat tervez aszfaltozni az önkormányzat és fejlesztik-e a közvilágítást. A körzet képviselõje, Salamon Tamás ígéretett tett arra, hogy a Széchenyi tervben kiírt pályázatok között lehetõséget keres a finanszírozásra. Virág Lászlóné a Hétvezér utcából azt kérdezte, lehetséges-e a temetõ sírkõmegváltásra befizetett pénzeit a régóta napirenden lévõ ravatalozó megépítésére fordítani - erre igenlõ választ kapott.
***
Számos egyéb kérdés és vélemény hangzott még el, például hogy tervez-e a strand és az ifjúsági tábor területén kullancsirtást az önkormányzat; hogy foglalkoztat-e mûszaki ellenõrt, ha igen, az miért nem figyel oda arra, hogy bûzlenek a csatornák; hogy a tábor hasznosítására újonnan alakult bizottságban vajon ki képviseli a környezetvédelmi szempontokat; hogy mi lesz a sorsa a Duna-parti sétánynak, s az úgynevezett Holtágnak; van-e valami megoldás a gyorshajtás megszüntetésére a Petõfi utcába s hogy milyen sorsot szán az önkormányzat a Szakáts-kert hajléktalanjainak.
A kérdezõk a közmeghallgatás végeztével meglehetõsen elégedetlenül távoztak: kérdéseikre, úgy érezték, konkrét választ nem nagyon kaptak. A válaszok jórészét írásban ígérte a jegyzõ és a polgármester. Lapzártánkig ezeknek mindössze töredéke érkezett meg, így azokat legközelebbi számunkban ismertetjük.
(avar)
god.hu vagy godiek.hu?
Két honlapja van a városnak
Aki eddig Göd városáról szeretett volna információkat gyûjteni a világhálón, az a Beco cég honlapját kellett, hogy felkeresse. Még az elõzõ önkormányzat idején kaptak ugyanis Berta Sándorék engedélyt az akkori polgármestertõl, Bognár Lászlótól, hogy web-oldalt tartsanak fenn (www.beco.hu/god), amelyen a város címere és egy Gödrõl szóló, több nyelvû ismertetõ mellett szerepelnek térképek, képeslapok Gödrõl, az önkormányzati bizottságok tagjainak felsorolása, a képviselõk elérhetõsége, valamint a három helyi újság (köztük a Gödi Magyar Fórum) tartalma, archívummal együtt. A lap karbantartását és ezzel együtt a godi levelezõlista mûködtetését magánszorgalomból, társadalmi munkában végezték és végzik Bertáék.
A közelmúltban megfogalmazódott az igény arra, hogy legyen Gödnek "hivatalos" honlapja, azaz olyan site-ja , amelyen a hivatallal kapcsolatos információk éppúgy megtalálhatóak, mint az önkormányzati hírek, a rendeletek, határozatok, testületi ülések jegyzõkönyvei. Az önkormányzat bejegyeztette a god.hu domainnevet, ám mindezidáig csak egy félkész honlapot talál az, aki erre az oldalra látogat. Most pályázatot írtak ki a honlap kialakítására és mûködtetésére, amely hamarosan megjelenik az önkormányzat lapjában.
Ezzel egyidõben Bertáék újabb lépést tettek: regisztráltatták a .godiek.hu domainnevet és már megtalálható a világhálón e cím alatt Göd "nem hivatalos" honlapja (www.godiek.hu).
Mi szüksége van két weboldalra egy ekkorka városnak, mint Göd? Kérdezik többen. Mire a válasz az lehet: amint az információra éhes városlakókat szolgálják a hivatalos önkormányzati lap mellett létezõ egyéb újságok (mint a miénk is), éppúgy szolgálják ugyanezt a célt az alternatív internetes lapok. Hiszen ami ilyen-olyan indokok miatt nem lát napvilágot az egyik helyen, az olvasható lesz a másikon.
(z)
Lovas István jegyzete
AZ ISMERETLEN MÉSZÁRLÁS
Hosszan hirdette a külföldi érdekeltségû RTL-klub Frei Tamás hét elején sugárzott adását azzal is, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt 1 millió dollárért tennék el láb alól. A mûsor ennek nyomán nyilván sok nézõt vonzott. (...)
Frei teljesítményének azonban volt egy gigantikus szakmai hibája, amely valahogy elsikkadt az 1 millió dolláros kérdés kiváltotta viharban. A mûsorgazda ugyanis beszélt egy rácsok mögé zárt egykori magyar idegenlégióssal is. A kiszolgált légiós elmondta, hogy a franciák által nemzeti ünnepükön is mindig nagyon megtapsolt légiójuk egy százada Afrikában - francia parancsra - tervszerûen kiirtotta egy falu teljes lakosságát, csecsemõkkel, öregekkel. Frei, miután egy akkora sztori robbant az arcába, mint maga az országház, nem vette észre, és továbbsasszézott. Talán a világnak nincs olyan országa, ahol egy pénzét valamire is megszolgáló újságíró ne csapott volna le erre a közlésre azzal a kérdéssel, hogy melyik afrikai országban történt, melyik falú lakosságát irtották ki és mikor?
Ugyanis mivel a légiós meglehetõsen fiatal ember, az emberiségelleni bûnt csakis az utóbbi 15 év során követhették el. Nem elõbb. Márpedig tudtunkkal azóta, hogy a franciák másfél millió algériait és többszázezer vietnámit küldtek másvilágra egykori gyarmataikon, ilyen mészárlást még nem követtek el. Ugyanakkor nem valószínû, hogy az idegenlégiós hazudott volna, hiszen ki vállalna magára csakúgy szórakozásból a népirtás iszonyú bûnét? Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a légiós véletlenül egy mai Oradourról vagy Lidicérõl rántotta le a leplet, azzal a különbséggel, hogy Lidicében az SS parancsára a 16 éven aluliakat megkímélték, szemben ezzel a talán Közép-Afrikában, talán a Csád köztársaságban, talán máshol elkövetett mészárlással, amiért senkit eddig nem állítottak se francia, se nemzetközi bíróság elé. A válasz természetesen nem csak a magyar, de a francia, sõt a világ nyilvánosságát is érdekelné. A válasz világsztori lenne. De Frei elsiklott fölötte. Hogy például a francia hírügynökségnek, az AFP-nek mi a valódi véleménye itteni liberális kollégái teljesítményérõl, az már abból is látható, hogy fülük botját sem mozgatták az RTL-klub szenzációs leleplezésére. Az AFP-nél tudják, ami innen balliberális körökbõl kitüremkedik, az ellenõrizhetetlen és értéktelen. Ugyanis, ha egy ilyen közlés egy brit televízióban hangzott volna el, az AFP londoni irodája garantáltan nem marad tétlen és másnap a világlapok ezzel vannak tele.
Bérbe venné egy forintért...
Dr. Horváth László, a sportkör elnöke azzal az igényével kereste meg a közelmúltban az önkormányzatot, hogy bérbe vehesse, méghozzá 1 forint bérleti díjért az alsó- és felsõgödi focipályát, valamint a strand területét. A továbbbaikban valószínûleg bérbe adná, s az így befolyó "albérleti díjból" finanszírozná a sportkör tevékenységét. Valamint lehetõsége volna arra is, hogy a testület vagy bármely bizottság külön felhatalmazása nélkül is jelzálogjoggal terhelje meg az említett ingatlanokat. (Ez utóbbitól tartanak a legtöbben, hiszen gyakorlatilag egyet jelentene a terület elvesztésével.) A különbözõ bizottságok eredeti formájában nem támogatták a javaslatot.
A testület áprilisi ülésén nem hozott döntést dr. Horváth kérésérõl, hanem elhalasztotta azt.
Fórum
E rovatunkban olvasóink hozzászólását közöljük, melyeket a Gödi magyar Fórum Szerkesztõsége, Göd (Felsõgöd) Pf. 99. levélcímre vagy a forum@mail.digitel2002.hu e-mail címre juttathatnak el. Csak a névvel és címmel ellátott írásokat adjuk közre, szerkesztett formában. Az írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztõség véleményével. tartalmukért minden felelõsséget a szerzõ vállal.
A lap legutóbbi számában személyemet olyan súlyosan rágalmazó hazug írás jelent meg, amit nem hagyhatok szó nélkül. Amit az illetõ cikk írója leírt, azzal saját magát járatta le ebben a cikkben, hiszen ha õ egy normális cikket írt volna, a leírtak után illett volna néznie.
Nem, õ hazug módon csakis az én lejáratásomra hozatta le ezt a hazugságtömeget. Nem ismerte a Bognár László elsõ helyre kerülésének történetét. Mivel az illetõ olyan körökben mozog, ahol én ilyen kijelentést tettem, így ahogy ezt leírta, hazugság. Az én választókörzetemben az õ 6 százalékos hazug állításával szemben 14,4 százalékot értem el.
A "gödi srácokról" mindenki hallott, és nemcsak Gödön, aki 1966-ban itt élt. Az 1956-os dicsõ forradalmunk 10. évfordulójára röpcédula-terjesztésben közel 20, nemcsak gödi fiatal vett részt az én vezetésemmel. A forradalom alatt én 14 és fél éves voltam. Tudjuk jól, hogy a forradalom után a bolsevik terror nálam sokkal fiatalabbakat is súlyosan elítélt. Senki nem irigyelte tõlem az Andrássy út 60-at, a Gyorskocsis utcát, a Gyüjtõ fogházat, a Szegedi Csillag börtönt, sem a két éves rendõri felügyeletet (ref), ahol minden héten jelentkezni kellett és hallgatni az idióta rendõr idióta kérdéseit annak semmi joga nincs az én Nemzeti helytállásért nyugdíj-kiegészítésemet irigyelni.
Aki csak egy valódi '56-os múltját kétségbe vonja, az magát az '56-os forradalmat is kétségbe vonja, ma 2001-ben, annak feltétlen jó bolseviknak is kellett és kell lennie. Aki ma 1956-ot kétségbe vonja, annak nem tollat kell a kezébe vennie, hanem valamelyik zárt intézetben papírsárkányt hajtogatni, vagy volt bolsi emlékiratait írogatni.
Az 1956-os vitézi lovagrendet sem azért adták, mert az ember rendõrségi besúgó volt, a Hazáért Érdemkeresztet sem volt III/III-asoknak osztogatják. Nekem nincs szükségem arra, hogy a múltamat magyarázzam, de ezt egyszer már le kellett írni, hogy többé senki ne merje se a nevemet, se a személyemet szájára vagy papírra vennie.
Mellesleg azt a cikket ebben az újságban, amit pár éve én alapítottam, nem lett volna szabad leközölni. Ez az újságírói etikai kódexban is le van írva, hogy az igazat és csakis az igazat szabad leírni. Ez természetesen csakis a nemzeti oldalon író és gondolkodó kiadóra vonatkozik. Nagyon bízom benne, hogy ez az újság az, csak félreértés következtében jelent meg az az iromány.
vitéz Zahorán Sándor '56-os elítélt
Szervezeti hírek
*
A város Március 15-i ünnepségén a Miép
gödi szervezete nevében Bódi Zita elnök és
Lázár Dénes alelnök helyeztek el koszorút
a Kossuth szobornál
* A Magyar Igazság és Élet Pártja az óbudai Hajógyári-szigeten tartotta majálisát. A rendezvényen felléptek: Csurka László színmûvész és mesterszakács a Tér Színház gyermekmûsorával, a Pannon Rádió munkatársai és Gidófalvy Attila, Kovács Lajos magyarnóta-énekes, Bandi - a legfiatalabb zsonglõr-bohóc, Papp Gyula és a Mother Funker együttes. Máté Ottília magyarnóta-énekes, Dörner György és zenekara, a Mónár Irén, Nagy Feró és a Beatrice. A helyszínen bemutatkoztak a 2002-es országgyûlési választásokon induló képviselõjelöltek. Csigó János mesterszakács meleg ételekkel, hûtött italokkal és csapolt sörrel várta a vendégeket
* A Miép gödi szervezete várja soraiba mindazokat, akik azonosulni tudnak a párt eszmeiségével és készek cselekvoen részt venni a helyi munkában. Jelentkezni lehet levélben a következo címen: 2132 Göd Pf. 99., vagy telefonon: 06 20 434 81 28.
Közlemény
Lenkei Györgynek, a Fidesz gödi szervezete elnökének kérésére közöljük, hogy nem azonos a lap elõzõ számában, a Fórum rovatunkban megjelent írás szerzõjével.
Hajrá, Göd!
Február 25-én Mi-Lá torna a Monor NB I/B, Vác NB III. és Göd részvételével. Minden találkozó 45 perces.
Az elsõ mérkõzés Göd-Monor 2:1. Gól: Horváth, ill. Siklósi.
Elég rossz talajon, sok hibával játszott a Monor, nyilatkozta az edzõ, Varga Károly. Ady János edzõ szerint a Göd helyt állt, kis szerencsével nyerhetett volna.
Monor-Vác 1:2. Edzõ: Sisa Tibor, gól: Petyán, ill. Hajdú, Máté.
A váci edzõ véleménye: küzdelmes mérkõzésen, kontrákkal nyertünk. Döntõ: Göd-Vác 0:1. Gól: Tóth János. Jó erõfelmérõ találkozón nehezen nyert a Vác.
Jó hangulatú kupa volt.
A bajnokság március 4-én kezdõdött.
Tököl-Göd 2:0., ifi: Tököl-Göd 0:1. Gól: Körös.
Az ifjúsági csapat tudatos, szervezett játékkal gyõzött.
Március 10. Göd-Iklad 0:5.
Az eredmény magárért beszél. A mérkõzés után Ady János edzõ elbúcsúzott a csapattól, helyét Mudri József vette át.
Szóba került, hogy a végleges munkára Nell Lajost, a Vasas kiváló volt labdarúgóját kérik fel.
Ifi: Göd-Iklad 1:0. Gól: Körös.
Küzdelmes mérkõzésen jobb volt a Göd.
Kiskunlacháza-Göd 3:2
L.D.