Tartalomjegyzék(2001.I.negyedév) |
Kossuth téri fák, Isten véletek...!
A gödi lakosok legnagyobb megdöbbenésére január 19-én délután néhány munkás vágni kezdte a fákat a Kossuth téren. Az arra járók kérdésükre, hogy ki engedélyezte és mikor a kanadai nyárfák kiirtását, ellentmondó válaszokat kaptak. A városszépítő egyesület tagjait, valamint a helyszínre érkező tévériportert különböző ürüggyel igyekeztek távozásra bírni. A város főkertésze nem nyilatkozott, engedélyt pedig senki nem tudott felmutatni. A kivágott nagymennyiségű rönköt másnap a munkát levezénylő erdőmérnök portája előtt láttuk viszont...
"Vágják a fákat a Kossuth téren" - ez az üzenet érkezett a
gödi internetes levelezőfórum több mint félszáz tagjának elektronikus
postafiókjába január 19-én. A reakciók értetlenséget és dühöt sejtettek:
ki és miért vágja?!
A Gödi Városszépítő Egyesület tagjai még aznap érdeklődtek a polgármesteri
hivatalban, ám péntek délután négy óra lévén semmiféle hivatalos információhoz
nem juthattak.
Január 22. hétfő, Kossuth tér. Kivágott fák a tér egyik felében, halomra
rakva. Amott három-négy ember, elektromos fűrész, daruskocsi. Majd' fél
évszázados kanadai nyárfák lábszártájt elnyesett csonkjai, hatalmas törzsek
ág nélkül, lecsupaszítva.
- Ezeket a fákat még mi ültettük, ötödik-hatodik osztályos koromban -
nézi értetlenül a pusztítást Berta Sándor.- Azt mondják, életveszélyesek.
Nézze meg ezeket a törzseket: ennél nem is lehetnének egészségesebbek.
De ha már erre hivatkoznak, miért nem azt gallyazzák, amelyiknek az ágai
ráomlanak a villanyvezetékre?
- És az az akác vajon kinek ártott ott, az út szélén? - kérdi egy idősebb
hölgy, akinek nem sokkal korábban a munkások főnöke kishíján kitépte a
kezéből a fényképezőgépet. - Ha ott marad, eltakarja majd az üzletet -
adja meg a keserű választ valaki.
Közben megérkezik az Elektro Szignál televízió munkatársa, filmezni kezdi
az eseményeket. A "főnök", Németh Sándor felsőgödi erdőmérnök
azon nyomban ott terem, hogy tiltakozzon:
- A fáknak is vannak személyiségi jogai! - vágja ki a rezet, mire valaki
megjegyzi:
- Hivatkozna inkább a kegyeleti jogaikra, az stílusosabb volna...
Németh úr mindenesetre nem hajlandó nyilatkozni, nem volna szerencsés,
mondja. Telefonál, integet, majd nekikezd a munkásaival ledönteni egy
meggyalázott törzset. Forgolódnak, helyezkednek körülötte, hogy hogy nem,
úgy, hogy az éppen nyilatkozó Tarjányi Judit felé zuhanjon gyászos, eget-földet
rengető puffanással.
- Tavaly márciusban jogerős építési engedélyt kapott egy üzletház a Kossuth
térre,amely a kettes útra merőlegesen felépítendő épületre szólt. Ez az
elrendezés azonban a vállalkozónak nem tetszett, ezért új terv készült.
Az új terv szerint ide egy maximum 47 négyzetméteres épület létesíthető,
amely majdan cukrászdaként fog üzemelni. Ehhez azonban nem szükséges kivágni
az összes fát - mondja Tarjányi Judit.
- De a nagyobbik gond a munkát irányító Németh Sándor személye. Őt az
önkormányzat egyfelelől megbízta azzal, hogy eldöntse: ki kell-e vágni
a fákat, másfelől megbízta azzal is, hogy végrtehajtsa magát a kivágást
és értékesítse a rönköket. Ez egyébként nem egyedi eset, majd' minden
ilyesfajta munkát ő végez el az önkormányzat számára.
Akad, aki azt is tudni véli, hogy a fák darabját 250 ezer forintért vágja
ki az erdőmérnök serény csapata.
- Nálunk a kertben - teszi hozzá M. B. - nyolcvanért vágtak ki egy, a
két ház közé ékelődött hatalmas platánt. Ráadásul a faanyag nálam maradt,
ezt meg elviszi Németh úr.
- A rászoruló családok kapják majd téli tüzelőnek - mondja az egyik munkás.
Ha ez így van, Németh Sándor többszörösen rászorul: másnap ugyanis az
ő Hunyadi utcai portája előtt találjuk ugyanazokat a rönköket, az utca
két oldalán több tíz méteren felhalmozva. (Itt jegyezzük meg: vajon ez
nem bántja a közterület-felügyelők szemét? Nem alkalmi jelenség ugyanis,
ez így megy már régóta.) Gyönyörűen látszik a friss vágás nyoma, meg hát
fel is ismerjük az előző nap megsiratott nyárfákat.
Göd város főkertésze nem volt hajlandó nyilatkozni, hiába kereste fel
a helyi tévé. Így mi sem tudtuk meg, ki adott engedélyt a fák kivágására,
ki bízta meg a Németh Sándort és milyen összegért, s mi lesz a kivágott
fák sorsa. Ilyés Gizella alpolgármester asszony a már említett levelező
fórumon tette közzé, hogy ő semmilyen döntést nem hozott ezzel kapcsolatban.
Engedélyt a kivágásra ezidáig senki sem látott, bár a jegyző azt a választ
adta a városvédők kérdésére, hogy erre nincs is szükség, csupán megbízásra.
- A fák védelméről szóló 21/1970. (VI.21.) kormányrendelet az önkormányzati
jegyző hatáskörébe utalja az engedélyezés kérdését. Sajnos van a jogszabályban
jónéhány kibúvó - tudjuk meg egy szakembertől -, így például, hogy az
1957. évi IV.tv. 5. paragrafusának 2. bekezdése szerint, ha a fa életet
vagy vagyont veszélyeztet, tulajdonosa azonnal köteles intézkedni a kivágatásáról
s ebben az esetben elég az engedélyt utólag megszerezni.
Utólag meg - teszi hozzá - ki mondja már meg egy feldarabolt fáról, hogy
életveszélyes volt-e vagy sem...?
Egy a helyszínen lévő szakember - szintén erdőmérnök - csóválja a fejét:
ebből bizony jópár szegény család téli tüzelőgondja megoldódna. Másvalaki
azonban állítja: a kanadai nyárfát nem eltüzelni szokták. Euro-raklapokat
készítenek belőle. Az pedig nagyon jó üzlet manapság.
Kérdések - válasz nélkül
A Kossuth téri fák kivágása miatt kért szót a január 30-i testületi ülésen
a Gödi Városszépítő Egyesület tagjaként Tarjányi Judit. Annak ellenére,
hogy Mikesy György képviselő később megismételte a kérdéseket, semmiféle
válasz el nem hangzott. A - mindannyiunkat érdeklő - kérdések a következők:
- Ki és mikor engedélyezte a fák kivágását?
- Kinek a tulajdona a közterületről kivágott fa?
- Ki fejezi be a munkát, az otthagyott rönkök eltávolítását?
- Mikor és kinek a költségén pótolják a kivágott fákat?
Indiántábor lesz a Szakáts-kert helyén?
Az ifjúsági tábor hasznosítására alakult munkacsoport január 31-i ülésén élesen kirajzolódott két különböző elképzelés. Az egyik szerint a Szakáts-kertet a horgászegyesület működtetné a Piarista Szakmunkásképző Intézettel és egy helyi vállalkozóval közösen, szerény nyereséggel, ám lehetőséget adva a gödeknek, hogy sport-, táborozás és egyéb célokra használják. A másik terv - az indiántábor - megvalósulása esetén az önkormányzat azonnal megszabadulna a tábor fenntartási költségeitől és várhatóan hamar nyereséghez jutna belőle, ám a gödiek jórésze kizárva érezhetné magát a tábor területéről. Lapzártánkkor még tartott a vita arról, hogy melyik javaslatot terjessze a bizottság a március 20-i testületi ülés elé.
Legkésőbb februárban döntést kell hoznia az ifjúsági tábor hasznosítására megalakult munkacsoportnak arról, mi lesz az egykori tábor sorsa. Decemberi munkaülésükön meglepő ajánlatot kaptak a bizottság tagjai: egy ukrán üzletember indiántábort kíván itt létesíteni. Ötletét vegyes érzelmekkel fogadták a gödiek, ráadásul felröppent a hír, hogy a magyar származású Verőczy Alex valójában kaszinót tervez a Szakáts-kert helyére.
Verőczy úr kérésére - aki nem beszél tökéletesen a nyelvünkön - gödi
ismerőse, dr. Horváth László ügyvéd válaszolt a kérdéseinkre
Horváth úr, mint mondja, lehetőségeket keresett a tábor hasznosítására
mint bármely más bizottsági tag. Így került kapcsolatba Verőczyvel. Megtudtuk
tőle, hogy a sokoldalú ukrán úrnak van egy "találmánya": egy
új sportág, az indiánjátékok, amelyet szabadalmaztatott s amelyre már
nemzetközi szövetség is alakult. Maga a sport a "mindannyiunkban
meglévő gyermeki kalandvágyra épül" és úszást, futást, evezést, valamint
íjászatot foglal magába. Mindezt az indiánokéhoz hasonló környezetben
űzik a versenyzők: wigwamok, totemoszlopok, cölöpkerítések között. Gödre
az ukrán úr a szövetség országos, de talán nemzetközi központját tervezi,
irodával és bemutató területekkel, valamint vendéglőkkel, éttermekkel.
- Tehát nem úgy kell érteni a terveket, hogy itt fognak versenyezni a
fiatalok, itt csupán a díszletek megtekintésére lesz lehetőség.
- Így van. De nem mellékes az sem - halljuk Horváth Lászlótól - hogy a
jelenleg nem működő vízi pályákat ilymódon hasznosítani lehet.
- Mindezt persze üzleti vállakozásként. Kik volnának Verőczi úr partnerei
a leendő vállalkozásban?
- Verőczy felajánlotta az önkormányzatnak, hogy közhasznú társaság formájában
üzemeltessék. Nem kívánja tehát megvásárolni a területet, csak hasznosítani.
Cserébe az önkormányzat a kialakítandó apartmanokat évente negyvenöt napig
térítésmentesen használhatná, mondjuk táboroztatás céljára. A terület
egyébként nyitott, bárki számára megközelíthető volna.
- A polgármesteri hivatal egyik dolgozójának, aki egyébként ismert vállalkozó,
a neve forog közszájon leendő üzlettársként. A kapcsolat pedig közte és
az ukrán illető között az, hogy állítólag mindketten érdekeltek vagy korábban
érdekeltek voltak kaszinó üzemeltetésében.
- Erről nem tudok. De a kaszinó működtetése olyan sok engedély beszerzésével,
hossazadalmas jogi procedúrával jár, hogy azt nem lehet "fű alatt"
megcsinálni.
- Ön szerint van-e arra esély, hogy a bizottság Verőczy ajánlatát fogadja
el?
- Más alternatíva jelenleg nincs, legalábbis leírva még egyet sem láttunk.
Nem titok, hogy én támogatom, hiszen megfelel az önkormányzat elvárásainak.
Természetesen, amint komolyra fordul az ügy, szükséges lesz az ukrán úrtól
a megfelelő bankgaranciák bekérése.
z.
Valami bűzlik... Dunakeszi szemétségek
Dr. Bognár László parlamenti képviselő és Szabó Tamás, a MIÉP dunakeszi
szervezetének elnöke volt a Pannon Rádió vendége január 20-án.
Nem újkeletű téma szomszédunkban, hogy a város határában lévő szemétlerakók
alkalmanként iszonyatos bűzzel árasztják el a környéket. Bár az önkormányzati
képviselők közül többen azt állítják, szó sincs semmiféle kellemetlen
szagról, a műsorba betelefonálók nem ezen a véleményen voltak.
- Bár a Pannon Rádió adásában csak erre a témára jutott idő, de úgy hírlik,
nem a bűz a legnagyobb gond a dunakeszi szeméttárolók körül. Önök azt
állítják, veszélyeshulladék-lerakó létesült a város határában.
- Így igaz - válaszolt kérdésünkre Szabó Tamás. - Vajon a decemberi, általunk
szervezett fórum előtt hányan tudtak a város lakói közül erről? Miért
kellett ezt engedélyezni? Ha már engedélyezték, miért nem kérték meg az
árát? Tisztázni kellene a tisztelt képviselőknek, hogy a város érdekeit
szolgálják vagy másokét. A félreértések elkerülése ellen pedig a megfelelő
tájékoztatás volna az ellenszer.
A dunakeszi poilgármesteri hivataltól Gonda Pétert kérdeztük:
- Igaz, hogy veszélyeshulladék-lerakó létesült Dunakeszi szélén?
- Még 1995-96-ban épült az a lerakó, amelynek egyik medencéjébe a fővárosi
kommunálishulladék-égetők maradékát szállítják. Ez az anyag a III. veszélyességi
osztályba tartozik, külön engedéllyel kommunális lerakókban is elhelyezhető.
- Mégis csak veszélyes hulladékról van szó. Nem volt lehetősége az önkormányzatnak
tiltakozni az ellen, hogy a város határában ilyet tároljanak?
- Erről még valamikor 1982-86 között született döntés az akkori megyei
tanácsban.. A rendszerváltást megelőző években a bányaüregekbe mindenféle
védelmi óvintézkedés, szigetelés nélkül öntötték le ezt a fajta hulladékot.
Csak 1990 körül vetődött fel egyáltalán a kérdés, hogy rendezzék a problémát.
Azt követően született rendelet arról, hogy milyen körülmények között
lehet tárolni az ebbe a kategóriába tartozó veszélyes hulladékot. Ma megfelelően
bélelt medencékben, a Környezetvédelmi Felügyelőség által engedélyezett
körülmények között helyezik el.
- Mit kap ezért cserébe a város?
- Anyagi ellenszolgáltatást nem kapunk, csupán azt a lehetőséget, hogy
a városunk kommunális hulladékát is itt helyezhetjük el.
Szabó Tamás:
- Ki kellett volna kérni a lakosság véleményét, mit szólnak ahhoz, hogy
veszélyes hulladékot tárolnak a lakóhelyük közelében. Ha pedig annyira
biztonságosak a tárolás körülményei, mint az önkormányzatnál állítják,
akkor is felvetődik a kérdés: több város jelentős bevételhez jut, ha engedélyezi
a fővárosnak, hogy a területén kommunális, de főként veszélyes hulladékot
lerakhasson. Dunakeszi önkormányzata sem dúskál az anyagiakban, miért
nem használták ki ezt a lehetőséget?
- Terveznek-e az ügyben további lépéseket?
- A dunakeszi MIÉP-szervezet népszavazás kezdeményezését fontolgatja.
Ám addig is minden fórumot megragadunk arra, hogy nyilvánosságot adjunk
a témának.
A dunakeszi polgármesteri hivatal egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa
elmondta: tudomása szerint az égetők maradványával együtt más veszélyes
anyagot is leraknak az említett tárolókban, amelyek a főváros területén
lévő gyárakból származnak és semmi garancia nincs arra, hogy ezek is csupán
a harmadik veszélyességi fokozatba tartoznak. Mások állítják: kommunális
hulladék címén is érkezik veszélyes anyag, ami pedig mégcsak bélelt medencékbe
sem kerül.
(bódi)
Pro Urbe - pro secundo
Botrány az önkormányzatban
Másodszor is az önkormányzat napirendjére került a október 23-án átadott
Pro Urbe díj. Most is adták, cskhogy most vissza. Példátlan eset tanúi
lehettek ugyanis a jelenlévők a decemberi testületi ülésen: Bátorfi József
önkormányzati képviselő visszaadta a városnak az alig egy hónapja birtokában
lévő elismerő díjat.
"Adják annak, aki megérdemli" - mondotta keserűen, utalva arra,
hogy minden igyekezete ellenére nem tudta teljesíteni, amit választóinak
ígért. Szavaiból kiderült: az ellenérdekek olyan szövevényével került
szembe, amelyekkel képtelen eredményesen felvenni a harcot.
- A díjat elfogadtam, mert nem kívántam az ünnepség hangulatát elrontani.
Most azonban visszaadom - mondotta.
Bejelentette azt is, hogy a mandártumából hátralévő időt függetlenként
kívánja eltölteni. (Korábban pedig lemondott a Gödért Alapítvány kuratóriumi
elnöki tisztéről.)
Bár a testület előtt utalt arra, hogy bejelentését véglegesnek tekinti
és sehol, semmilyen formában nem kíván egyebet hozzátenni az elmondottakhoz,
lapunk kísérletet tett a megszólaltatására. Mindössze ezt a választ kaptuk:
- Nem mondhatok mást, mert féltem a gyermekeimet...
(borz)
Gödi Vállalkozók: NEM a Samsungra
Nem Zahorán képviselő mondott nemet októberben arra, hogy a testület
felhatalmazza a polgármestert a Samsunggal való tárgyalásokra.
Mint előző számunkban megírtuk, a képviselők rendkívüli ülésen tárgyalták
meg a Samsung híradástechnikai cég ajánlatát. Tizenketten szavaztak igennel
arra, hogy a város kínáljon fel a beruházónak tíz év adómentességet. Egyetlen
ellenszavazat született - az előzményekből tudósítónk azt a tévest következtetést
vonta le, hogy ez az egyetlen ellenszavazat valószínűleg vitéz Zahorán
Sándoré lehetett.
Fülöp József képviselő azonban utólag arról tájékoztatta lapunkat: ő a
Gödi Vállalkozók Egyesülete (GVE)nevében határozottan ellene volt a javaslatnak
és nemmel szavazott. Az egyetlen ellenszavazat ezek szerint az övé volt.
(Még annyit tennénk hozzá:
más vállalkozók is helyet kaptak a testületben. Ők nem szavaztak nemmel:
őket tehát nem zavarja, hogy velük, és főként szerényebb vállalkozótársaikkal
ellentétben a Samsung tíz év adómentességet kapna, ha tető alá hozná az
üzletet Göd városával.)
b.
Sajtószemle
Magyar Fórum, Csurka István, 2001. január 11. Magyar szemmel
(...) Most a kisgazdapárt van soron. A kisgazdapárt szétverését nem kellett
szorgos kutatásnak megelőznie, hiszen e párt történetének mindegyik vígjátéki
jelenete itt folyt le a szemünk előtt. Mindenki tudta, hogy elég bedobni
a koncot a vadak közé, és az igazi kisgazdák és az újkisgazdák, a már
meggazdagodottak és a még nem kielégültek egymásnak esnek. (...) Tehát
"dok"-ok és más leleplezések formájában bedobták a marnivalót
és most folyik a kisgazdapárt marcingolása, belülről. Az eredmény pedig
az, hogy lesz, marad a porondon két vagy három kicsi, jelentéktelen kisgazdapárt,
amely közül egy sem kerül be a parlamentbe, de mindegyik elvisz a jobboldaltól
egy vagy két százaléknyi szavazót. Ez a cél.
S ehhez semmi mást nem kell csinálni, csak mindennap kamera elé kell állítani,
vagy mikrofon elé kell hívni a viaskodó feleket és meg kell szólaltatni
a Tűzföldön tartózkodó Torgyán Józsefet, mivel ez a tény önmagáért beszél.
Mit keres Torgyán és Torgyánné a Tűzföldön? (...)
Azok pedig, akiknek ez hasznukra válik, azért vannak könnyű helyzetben,
mert ők pontosan tudják, milyen segítséget, támogatást adtak Torgyánnak,
hogy szedje össze a pártját, éppenséggel a nemzeti oldal bomlasztása céljából,
hogy ő, mentesítve mindentől, felfuttassa ezt a gyülevész társaságot,
hogy kétes egzisztenciákkal vegye körül magát, román ügynökgyanús személyekkel
és volt kommunistákkal (...)
A rendszerváltás egyik legnagyobb cirkusza, kvázi fináléjelenete folyik
most a szemünk láttára, de mindannyiunk kárára, s még az a szerencse,
hogy az értelmes, látó magyar közönség áthatolhatatlan Torgyán-közönye
közepette. Mi csak azt remélhetjük, hogy Torgyán előbb-utóbb Afrikába
is elmegy, és ha ott egy viszonylag jutányos szafarin - mezőgazdasági
témák: zab, széna, strucctojás - találkozik egy orrszarvúval, az nem fogja
túlságosan tisztelni benne a vidékfejlesztési minisztert, hanem felismeri
benne a román vadászt, akit ki nem állhat. (...)
Lovas István jegyzete, Vasárnapi Újság online
"A messze távoli Amerikának még messzebbi, csendes-óceáni partján
fekszik annak legnépesebb és leggazdagabb állama, Kalifornia. Amely olyan
gazdag, hogy ha önálló ország lenne, a világ hatodik legfontosabb gazdaságaként
tartanák számon. És ha valaki Kaliforniára gondol, Amerika legszabadabb,
legvállalkozóbb, az újdonságtól, kísérletektől, kockázatoktól soha nem
félő szövetségi államát érti alatta. Nos ott két évvel ezelőtt elhatározták,
hogy kísérletezni fognak az energiavállalatok magánosításával. Ugyanis
az újliberális, vagy ahogyan mondják, neoliberális felfogás szerint az
a jó, ha az állam mindent elad, mert a piac tudja a legjobban szabályozni
önmagát és a piac láthatatlan keze tudja a legpontosabban összehangolni
a keresletet a kínálattal. (...)
És eladták Kalifornia energiaszolgáltató vállalatait. Akár nálunk, Magyarországon.
Igaz, ott nem a külföldieknek, mert mert azért annyira nem liberális Amerika,
de eladták. Két év telt el azóta. És most San Diegóban, a mexikói határtól
pár kilométernyire fekvő kellemes nagyvárosban egyre többször sötétedik
el a lámpa. Nem, nem alszik, elsötétedik. Ezt nevezik Amerikában barnulásnak.
Amikor nincs elég áram, azaz az energiakínálat nem tudja fedezni a keresletet.
Akkor esik a feszültség. De kezd egész Kalifornia barnulni, mármint nem
a strandolók, hanem a lakások, gyárak, számítógépek. És az egyre gyalázatosabb
áram-, valamint gázszolháltatásért mind többet kell fizetni. Az energiárak
az égig szöktek, írják az amerikai lapok. A privatizált energiaárak. (...)
Ez Magyarország. Igaz, undorítóvá tették negyvenöt év kommunizmussal és
tíz év neoliberalizmussal, de részben még a miénk. És nem Kalifornia,
ahol Davis kormányzó igen kemény lépéssorozatot jelentett be arra - és
most, Mari néni, tessék kapaszkodni, mert jön a kanyar a privatizált vágányon
-, hogy Kalifornia állam egészen egyszerűen visszavásárolja az áram- és
gázvállalatokat. (...)
Magyar Nemzet, Stefka István, 2001. január 4. Sokak érdekét sérti a Vasárnapi Újság
A Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsora létezésének pillanatától viták
kereszttüzében áll. Győri Béla, az első felelős szerkesztő találta ki
ezt az addig rendhagyó műsort, amely nemcsak a magyarországiakat, hanem
a szomszédos országok magyar anyanyelvű lakóit is tájékoztatni kívánja
a tények birtokában a jelenről, a közelmúlt magyar valóságáról, az elmúlt
évtizedek véres történelméről. A Vasárnapi újságnak voltak korszakai,
amikor igyekezett betagozódni a közszolgálati rádióban uralkodó szellemiségbe,
de az elmúlt csaknem két év műsorpolitikája Lakatos Pál főszerkesztésével
merőben új irányvonalat vett. (...)
- Mintha láthatatlan pallos lenne a Vasárnapi újság felett. Legalábbis
mindig fel-felröppen egy hír, hogy a műsor megváltozik, főszerkesztőváltás
lesz.
- A Vasárnapi újság megszüntetéséről nincs szó. Mindig arról van szó,
hogy velem mi lesz. 1999. március elsejével egy legfelsőbb bírósági ítélet
után kerültem vissza a helyemre négy év után, s ettől kezdve gyökeres
fordulatot vett a műsor hangvétele. Egyértelműbben nemzetibb és egyértelműbben
radikális lett. (...) Ennek az országnak, ennek a tízmillió embernek joga
van megtudni, hogy mit tettek a vagyonával. Ezzel semmiféle közszolgálatiság
sem sérül meg. Sőt azzal sérül a közszolgálatiság, ha erről hallgatunk.
(...)
- Nagy a támogatottságod?
- A Vasárnapi újság a leghallgatottabb magazinműsora a Magyar Rádiónak.
(...) Körülbelül másfél millióan hallgatják a műsort. (...) A statisztikák
szerint körülbelül azonos arányban hallgatja a műsort a nyolc általánossal
nem rendelkező és a diplomás. A másik, hogy a Vasárnapi újság köré egy
óriási érdekvédő tömeg szerveződött, a Vasárnapi újság baráti köre. Ezt
a támogatottságot sem szabad lebecsülni. (...)
Vasárnapi Újság Gödi Baráti Köre
2001. január 5-én megalakult a Vasárnapi Újság Gödi Baráti Köre, melynek célja, hogy a nemzeti sajtó védelmében és a magyarság érdekében fellépjen. A Körhöz bárki csatlakozhat, aki annak céljával egyetért. Ha csatlakozni kíván, kérjük, az alábbi jelentkezési lapot a szerkesztőség címére beküldeni szíveskedjen: Gödi Magyar Fórum Szerkesztősége, 2132 Göd (Felsőgöd) Pf. 99.
Csatlakozni szeretnék a Vasárnapi Újság Gödi Baráti Köréhez:
Nevem: ..........................................................................................
Lakcímem: .....................................................................................
Telefonszámom: ..........................................................................
Aláírás:..........................................................................................
Gongütés és hermelin
Kedvelik a magyarokat Krakkóban Dr. Bognár a Jagelló Egyetemen
Krakkó? Akkor Karol Wojtila... Krakkó? Akkor Jagelló Egyetem... Hedvig
királynő... A költők városa... És idén, 2000-ben - az Európai Unió államai
kulturális minisztereinek öt évvel ezelőtti döntése eredményeként - a
Kultúra Európai Városa cím viselője.
A krakkóiak ez évben nagyszabású fesztivállal ünnepelték az elismerést.
A magyar vonatkozású programokra kapott meghívást az Interparlamentáris
Unió lengyel--magyar baráti tagozatának négytagú küldöttsége, köztük dr.
Bognár László, MIÉP-es honatya.
- A külországok közül Magyarország használta ki leginkább a bemutatkozás
lehetőségét, köszönhetően az ottani főkonzulnak, Kovács Istvánnak - halljuk
a képviselőtől. A magával hozott kiadványok egyikében olvashatjuk a fesztiváliroda
igazgatójának szavait, aki szerint a magyaroknak van a legtöbb közük Krakkóhoz.
Bécsen kívül aligha akad még város a történelmi Magyarország határain
túl - állítja Boguslaw Sonik -, amely olyan jelentős szerepet játszott
volna a magyar művelődéstörténetben, mint Krakkó. E városban nevelkedett
Szent László király, itt uralkodott Nagy Lajos leánya, Szent Hedvig királynő:
a róla szóló legendákat a polgárházak kövei is őrzik. Miután a török elfoglalta
Budát és a Magyar Királyság három részre szakadt, Krakkó több évtizedre
magyar kulturális központtá vált. A magyar írók legnagyobbjai, Jókai,
Mikszáth, Krúdy több művében olyan természetességgel jelenik meg Krakkó,
mintha csak magyar város volna.
A kiadványokból kitűnik, hogy a fesztivál egyik legrangosabb rendezvénye
a magyar impresszionista festészetet mintegy száz műalkotással illusztráló
kiállítás a Művészetek Palotájában. Népszerűek voltak augusztusban a magyar
millenniumi ünnepségek a város főterén: mesterségek, a magyar konyha,
tánc, irodalom bemutatkozása, huszárfelvonulás. A Jagelló könyvtár Szent
Hedvig királynőről elnevezett új szárnyában nyílt az év végéig tartó kiállítás,
amely a magyar kultúra jelenlétébe nyújt bepillantást.
Számos magyar szerző (például Krúdy, Pilinszky, Madách) könyve jelent
meg a fesztivál alkalmából, lengyel-magyar vonatkozású történelmi munkákkal
és művészeti albumokkal együtt.
- A különleges krakkói kávéházban, a Jana Michalikában vettünk részt Márai
Sándor lengyelül megjelent egyik könyvének bemutatóján - meséli dr. Bognár
László. - Jelen voltunk, amikor a Jagelló Egyetemen, lenyűgöző körülmények
között, gongütéssel, hermelinpalástban díszdoktorrá avatták a magyar Zádor
Mihályt, aki a régi épületek megőrzésére dolgozott ki egyedülálló, új
technológiát.
- Az Önök látogatására időzítették az eseményt, vagy véletlen volt az
egybeesés?
- Hogy ott lehettünk, ez is a magyar főkonzul kiváló munkáját dicséri.
Jelenlétünket nagy megtiszteltetésnek vették a krakkóiak, a díszdoktorrá
avatandó professzor két oldalára ültettek bennünket. Félig tréfásan meg
is jegyezték: vajon lengyel parlamenti képviselő vette-e már a fáradságot,
hogy ott legyen egy magyar egyetemen, amikor lengyel tudóst avatnak? Mindenesetre,
nagy élmény volt a ceremónia.
Nagy volt az érdeklődés Csete Örs Arcok és sorsok című fényképkiállítása
iránt, amelyet október 23.-án nyitottak meg. A lengyel nép évtizedeken
át szinte tudatosabban és nyíltabban őrizte a magyar 1956 emlékét, mint
az időleges amnéziában szenvedő magyar társadalom. A krakkói kiállításon
a magyar fotográfus képeit három lengyel nemzetőr portréja és a Lengyel
Távirati Iroda korabeli budapesti dokumentumfotói, valamint lengyel költők
és írók műveiből vett idézetek egészítették ki.
E kiállítás, akár a többi magyar vonatkozású is, az év végéig volt megtekinthető
a történelmi lengyel városban.
(Írásunk megjelent a Magyar Fórum 2000. november 15-i számában)
Emésztő 40 millióért?
- Gyönyörű látvány a frissen kikotort Feneketlen tó, de fel kívánom hívni
a figyelmet arra, hogy a kivitelezők a legkevesebb figyelmet éppen magára
a tóra fordították - hangsúlyoza Kovacsik Tamás képviselő a decemberi
önkormányzati ülésen. - Hétezer köbméter vizet leengedtek, majd kotráshoz
hasonló tevékenyéget végeztek, aminek az eredménye az, hogy jelenleg a
tó átlagos vízmélysége 50 centiméter.
"Vízesésszerű vízutánpótlásról kell gondoskodni" - idézte a
képviselő a terveket, majd hozzátette: csak az a gond, hogy nincs víz!
A vízzel ugyanis még nem beszélt senki. Mi lesz a nyári melegben?
- A kivitelező azt válaszolta erre - folytatta Kovacsik Tamás -, hogy
majd megtelik esővízzel meg hólével. Ki garantálja ezt? Másrészt a Szabadság
utca tó felé eső oldala megsüllyedt, egy műszaki hiba miatt a közelmúltban
innen háromnegyed órán keresztül folyt a fekália a mederbe. Ez egyébként
már nyáron is előfordult három esetben. Ezek után felvetődik a kérdés:
negyven millióért hozzájutott a város egy nyitott, nyilvános emésztőgödörhöz?
Kovacsik képviselő határozottan kérte, hogy csak akkor vegyék át a munkát,
ha a kivitelező vállalja a felelősséget és a hibák kijavítását. Erre ígéretet
kapott Szegedi Sándortól, ám a januári testületi ülésen mindössze azt
a választ kapta: a kivitelező nem találta szennyezőnek a tavat. Kovacsik
képviselő válasza: Hagytunk jól "beletenni" a tavunkba...
(b)
Hajrá, Göd!
Új rovatunkkal a sport, főleg a labdarúgás kedvelőinek kínálunk olvasnivalót. Köszönjük a Gödi SE együttműködését.
Váci körzeti labdarúgó bajnokság, '85-'86-os korosztály, serdülők. Edző:
Sebő András.
A csapatnak összesen húsz igazolt játékosa van, egy éve dolgoznak együtt
- mégpedig kitűnően. A szezonban a második helyen állnak, egy vereséggel
és 25-12-es gólaránnyal.
Edzést hetente kétszer tartanak, a srácok szorgalmasan látogatják azokat.
Kiemelni szinte nem lehet közülük senkit, valamennyiüket csak dicsérhetjük.
A legjobb góllövők: Ráb Gábor és Amrus Zoltán.
Utoljára Kismaroson a Karácsonyi Kupán nyertek teremtornát úgy, hogy egyetlen
gólt sem szedtek be.
A bajnokság március végén kezdődik.
A Gödi SE minden év végén megrendezi a kispályás Balázsovits János Hókupát.
Az idén a kedvezőtlen időjárás miatt csak nyolc csapat vett részt. A mérkőzések
megkezdése előtt a temetőben megkoszorúzták a kupa névadójának sírját..
A jó hangulatú torna osztályzói után a döntőben kialakult a végeredmény.
Az eredményhirdetésnél ifj. Balázsovits János emlékezett édesapjára.
A Hókupa eredménye: 1. Csúcs Kft., 2. Kis-reszelők, 3. Makulátlanok, 4.
"Terence Hill".
A legjobb játékos: Dinka Balázs (Csúcs Kft.). A legtöbb gól: Rácz László
(14 - Kis -reszelők).
A kupáról lapunknak Mudri József számolt be.
L.D.
Fórum
E rovatunkban olvasóink hozzászólásait közöljük, melyeket a Gödi Magyar Fórum Szerkesztősége, Göd (Felsőgöd) Pf. 99. levélcímre vagy a forum@mail.digitel2002.hu e-mail címre juttathatnak el. Csak a névvel, címmel ellátott írásokat adjuk közre, szerkesztett formában. Az írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség véleményével. Tartalmukért minden felelősséget a szerző vállal.
"Vitéz úr! mi lehet
Széles e Göd felett
Ködösebb az elvénél?"
Képviselő Úr!
Ön a Magyar Igazság és Élet Pártja listáján, dr. Bognár László lemondása
után, az ő helyébe lépve kapta mandátumát.
2000. november 6-án a MIÉP gödi szervezete felszólította, hogy mondjon
le képviselői mandátumáról. A felszólítást ön visszautasította és kijelentette:
"nem képviseli tovább a MIÉP gödi szervezetét és magát a pártot a
helyi közgyűlésben." Ez a nyilatkozata világos és érthető. De miért
nem mondja meg, vagy teszi közzé, hogy a jövőben kiket vagy milyen szervezeteket
képvisel?!
Még egy idézet Öntől: "Mivel engem nemcsak a MIÉP delegált a helyi
képviselőtestületbe, hanem a környéken élő választópolgárok, a Pofosz
és a Magyar Út Körök is, a képviselői mandátumomról nem mondok le."
Ez a nyilatkozata félrevezető.
Tény: az 1998-as választáskor a gödi 5-ös választókörzetben az 1230 választásra
jogosult személy közül összesen 74-en szavaztak önre, vagyis 6 százalék.
Ezzel az eredménnyel a körzetben ön 4. lett. Önt nem delegálták a választók
képviselőnek!
Képviselő Úr! Pesti srácokról tudunk, sokat írtak róluk. Gödi srácokról
semmit, még önről sem, igaz, csak 13 éves volt akkoriban... Az ön részéről
az lenne a bátor, sőt vitézi tett, ha belátná: méltatlan a Pofosz által
adományozott kiemelt nyugdíjra, a vitézi oklevélre, sőt az önkormányzattól
kapott tiszteletdíjakra is, és visszavonulna a közéletből.
Képviselő Úr! Ön 1998 októberében, a választások előtt a következőket
ígérte: "...fejlesztési lehetőségeknél az egész körzet elsőbbségét
fogom képviselni. Az önkormányzati hivatalban a kivételezés és a korrupciós
összefonódások lehetőségeinek megszüntetése az érintettek megnevezésével.
A polgármestert és a képviselőket fel fogjuk szólítani a hivatalos átvilágításra.
...a be nem tartott ígéretekből elég volt...!"
2000. december: "Közel egy éve egy magánlevélben erre (értsd: a visszásságokra)
már felhívtam a polgármester úr figyelmét...sok tennivalónk van még..."
Egy magánlevél és más semmi. Igaz, ezt nem ígérte.
Képviselő úr! Ha csak önmagát képvseli a testületben és azért jár oda,
hogy szavazáskor biztosítsa a határozatképességet, jogosan vetődik fel
a kérdés: ezzel a magatartással kinek árt, kinek használ?
A sikeres sportolók akkor hagyják abba a versenyzést, amikor a csúcsra
érnek., mert így megmarad a dicsőségük. Ön nem ért a csúcsra, de vert
mezőnyből is lehet tisztességgel visszavonulni.
L.Gy. Göd (Teljes név és cím a szerkesztőségben.)
Szervezeti Hírek
- A Magyar Igazság és Élet Pártja az elmúlt év decemberében tartotta
országos gyűlését, amelyen a küldöttek egyöntetűen Csurka Istvánt választották
régi-új elnöküknek.
- A MIÉP gödi szervezete ugyancsak decemberben tartotta tisztújító összejövetelét.
Elnöknek Bódi Zitát, alelnöknek Lázár Dénest választották.
- Januári, újév-köszöntő taggyűlésünk legfontosabb témája a közelgő önkormányzati
választásokra kialakítandó programunk volt.. A tagság egyetértett abban:
a MIÉP gödi szervezetének programja az új évezredben sem tér el jelentősen
a korábbiaktól, hiszen a település gondjai nemhogy megoldódtak volna az
elmúlt négy évben, inkább még súlyosabbá váltak.
- A MIÉP gödi szervezete legközelebbi taggyűlését február 9-én, pénteken
este hat órától tartja a József Attila Művelődési Házban. Szimpatizánsokat
vagy csatlakozni szándékozókat előzetes egyeztetés után szívesen látunk
az ülés első felében. Érdeklődni, jelentkezni lehet levélben a
MIÉP Gödi Szervezete, 2132 Göd (Felsőgöd) Pf. 99., telefonon
a 06/70 222 72 62, vagy a 06/20 31 55 371 számokon,
illetve elektronikus levélcímünkön: forum@mail.digitel2002.hu
Impresszum
Gödi Magyar Fórum
A Magyar Igazság és Élet Pártja gödi szervezetének ingyenes kiadványa
Megjelenik 1000 példányban
Szerkesztőség levélcíme: 2132 Göd (Felsőgöd) Pf. 99.
email: forum@mail.digitel2002.hu
Internet cím: www.beco.hu/god
Szerkesztő: Bódi ZIta
Nyomda: FORMA Kft.
A lapban megjelenő, szignóval ellátott cikkekért a szerző felel.